Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-17 / 88. szám

2 m APLO 1051 ÁPRILIS 17 A BiETMUEÄ-PEIHER PAKTUM Réti Lá.sxlé CiVíárs etőadása a Pécsi Mcmzeli Színházban Va asárn&p tartotta a Magyar Tör­ténelmi Társulat vándorgyűlését a Pécsi Nemzeti Színházban, ameiyen Réti László elvtárs, a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet igazgatója tar­tott előadást a Bethlen-Peyer paktum­ról. Az előadás nyomán világossá vált, hogy a jobboldali szociáldemo­kraták milyen aljas, álnok- módon árulták el a magyar munkásosztályt, szegényparasztságot évtizedek során­— Ismeretes, hogy a' magyar szo­ciáldemokrácia áruló vezetőinek mi­lyen nagy szerepük volt a Magyar Tanácsköztársaság megdöntésében — kezdte előadását Réti elvtárs. — Az árulással maguk dicsekedtek el, amikor 1920 decemberében Hor- thyhoz intéztek beadványt és abban azzal kérkedtek, hogy „leszerelték rendben a vörös hadsereget", hogy „visszavezették' az eseményeket a lassú fejlődés útjára" — vagyis vísz^ szave/ették az eseményeket a bur­zsoázia, a nagybirtokos osztály ural­mához. Maga Peyer volt az, aki a „szak- szervezeti kormány" megalakulá­sának másnapján szigorú bizalmas táviratot intézett valamennyi főispánhoz: „A kommunisták me­nekülését meg kell akadályozni. Menekülők letarióztatandók." Ez volt a kezdete annak a szennyes árulási törvénynek, amely a Tanács- köztársaság bukása után következő évtizedek alatt gúzsba akarta kötni a magyar munkásosztály harcát. Hogy a munkásosztály forradalmi har­cát „lehetetlenné tegyék", leültek tárgyalni az antant akkori megbízott­jává!, Cunnin'ghamm ezredessel is, — minden rendű és rangú ellenséggel. Nemsokkal később már a Huszár-fele „koncentrációs" kormányban nyalták Horthy talpát. Később, mikor a kor- Hiányból „kikerültek e,gy Dénes Pál I nevű szociáldemokrata gyárigazgató ' vezetésével igyekeztek szolgálatukat | felajánlani a fasisztáknak munkásságot, vigyáztak a „munkaié gyelemre". A hűségbizonyítás alapján kétheti tárgyalás után megkötötték 1921 december 21-én a Bethien-Peyer paktumot. A tárgyaláson mindkét fél a „legjobb erőikkel“ vett részt. Ki­próbált árulók voltak itt: Peyer Károly, Farkas István, Miákits Ferenc és Propper Sándor. Tökéletes meg­egyezés jött létre. A Bcthlen-korm'ány minden párt- megmozdulást ellenőrizhetett rend­őrileg, a szakszervezetek politiká­val nem foglalkoztak, a közalkal­mazottak között a szervezkedés, a földmunkások között az agitáció lett Hlos. A szociáldemokraták vállalták, hogy úgy a belső, mini a külső politikai életben minden eszközzel dolgoznak az ellenforradalmi Magyarország jó hír­nevének megalapozásán. Ez volt a hír­hedi paktum néhány fő vonása. Ezt az aljas megállapodást termé­szetes, hogy nem merték nyilvánosság­ra hozni a szociáldemokraták, fékek a becsületes munkások ezreitől. Lényege ennek » paktumnak az volt, hogy a jobboldali szociálde­mokrata vezetők minden erővel se­gítenek a kommunisták üldözésé­ben. hogy minden erejükké! segí­tették az ellenforradalmi rend­szert. Sajtón, agttáclón keresztül Igyekeztek ben!inni a munkásság­ba az opportunizmus mérgét. A legnagyobb szemérmetlenséggel dolgoztuk együtt a Bethlen-kor- mánnynl az 1922-es választásokon Is, amikor felajánlolták számos választókerületben szavazóik sza­vazatait a kormánynak, mert kap­lak egykézből 12 mandátumot. Amilyen erővel támogatták a Horthy- fasizmusi, olyan erővel harcoltak Pe- yerék a kommunisták ellen. Mikor 1922-ben Gerő Ernő eiv'.árs állal ve­zetett kommunista szervezkedést Hort, hyék íe.'ii'v-düék, a Népszava arról írt, hogy a kommunisták elérni ’ harcban nem kapott a szociáldemokrata párt nagyobb segítséget. „Minden ország- fián élet-halált harcot folytat a szociál. demokrata párt a bolsevisták ellen“ — irta a lap többek között. Ez ,zck a tárgyalások a legjobb ba­ráti légkörben folytak le. (Miért is veszekedtek volna?) Itt ölték magukat az opportunizmus legmélyebb posvá nyába Peyerék és 'társaik, amikor vállalták, hogy az „osztályharcot {el­függesztik." önként ajánlották fel segítségü­ket az ellenforradalmi rendszer erősítéséhez, habár a későbbiekben már azt állítot­ták a tömegeknek, hogy rájuk „kény­szerítették" a tárgyalást. Viszont Pe­yer volt az, aki legmeggyőzőbben hirdette a „békés belenövés" rothadt elméletét. De társai, Vancák és Miá kits sem voltak semmivel sem kü­lönbek. Vancák János — mikor meggyilkolt Somogyi Béla helyére a Népszava felelős szerkesztői székébe ült — az áruló szociáldemokrácia ne­vében írta a vezércikket: ... „a meginduló újjáépítés mun­kájából nekünk is teljes mérték­ben kell részünket kivenni, hogy ezzel Kormányzó Urnák is meg­könnyítsük dolgát." A továbbiak­ban: „Készségesen nyújtjuk oda kérges kezünket bákfilésre, fő­méit óságod bölcsességére bízzuk c kéz értékének vagy értékte­lenségének elbírálását", Horthy nem a kérges, hanem az áruló kezet értékelte és néhány nap múlva a szociáldemokrata párt vezetőségé­nek nevében Miákits Ferencet kihall gatásra fogadta. Ezután a fogadások özöne következett és Horthy korbá- csos kezének nyaldosása megnyitotta Peyerék előtt a kapukat — ha azok egyáltalán valaha is zárva voltak. Ezeken a tárgyalásokon érték el, hogy nz áruló szociáldemokratákat, akik akkor a „zavaros" idők miatt inter nálótáborban voltak, kiengedték, a kommunisták ellen pedig követelték a „példás büntetést." Ezzel Horthyék persze egyetértettek. Ilyen tárgyalá­sok egyengették az utal a Bethlen- Peyer paktumig. Peyerék újra és új­ra bizonyítgatták hűségüket Horthy- nak. Ebben u Hűségbizonygatásban élenjártak a pécsi jobboldali szociáldemokraták is. Amikor Horthy 1921 október elején „be­vonult" a „visszaszerzett" Pécsre, akkor a fogadásról a pécsi szo­ciáldemokrata lap, n „Munkás" így írt: „Főméltóságú Kormány­zó Ur! Engedje meg, kérjük, hogy újólag tolmácsolhassuk a pécsi szociáldemokrata munkás­ság tiszteletteljes hódolatát." így köszöntötték a véreskezű Iiorlhyt Pécsett a jobboldali szoedemek. Bi- sJbnygatták hűségüket Peyerék, ami­kor Habsburg Károly, volt király kí­sérletet tett elvesztett trónjának visz- szaszerzésére. Ekkor fékentartották a Hogy nem sikerült a munkásmoz­galomból kiszór! tan iok a kommu­nistákat, az a Kommunista Párt hősies, önfeláldozó, nehézségektől vissza nem riadó munkáján mií- • lőtt. A munkásság, ha nem is tud'1«, de sejtette, hogy mit rejt magában a Beth. len—Peyer pakium. Az árulást szigo­rúan bizalmasként, páncélszekrények mélyén őrizték Peyerék és a munkás ság követelésére, hogy hozzák nyilvá­nosságra a paktumot, aljasul azi! ha­zudták: „Nem volt paktum" Azonban a munkásság szemét nem lehetett be­kötni. Az ltl'2-t-es szociáldemokrata pártkongresszuson nyíltan szántónkét-- lék a munkások a pár!vezetőségtől a paktumot. A párton belüli ellenzéket Peyer, Propper és Farkas, demagógiá­val, megfélemlít'őssel igyekeztek lehen­gerelni. Peyerék védelmére kell a pécsi küldőit, Dick György is, aki felszólalá­sában c'lkcnni igyekezett a már min­denki élőit világos fényt, hogy paktum van. Peyerék azt hitték, hogy a XXII. pártgyűlésen végleg sikerült elintézni a paktum ügyet. De az ellenzék „szá­mításuk" ellenére notion nőtt. Erre Peyerék megvesztegetéssel, fenyegetés, sei környékeziték meg az. ellenzék né­hány vezetőjét és nem sikertelenül. Utána pedig először csak egyenként, később már tömegesen, egész pártszer­vezeteket zártak lei a pártból, akik el- Denzékiek voltak, akik nem hittek Pe­yerék és ti'irsaik álnok liazudozásainak. De a pukluin nyilvánossági a hozását mind hangosabbra kitt eleitek. EU tői féltek Peyerék a legjobban, tudták, hogy a munkásságot nem lehet az i)«zfályúrulás programjá­val toborozni. 1924. vegén azlán „nézeteltérés“ követ. kezel1! be a kormány és a szociáldemo krala párt között. A szociáldemokraták kivonultak a parlamentből. Erre Beth­lenek megfenyegették őket, hogy nyil­vánosságra hozzák a paktumot. Ezt kinyilatkoztatta Bethlen. Erre aztán világos lett a munkásság elöli, bog)1 van paktum. Beigazolódott, hogy az el­lenzék nem légbőlkapóflan beszélt a paktumról. Peyerék nyilvánosságra hozták a paktumot és azt állították, hogy a megkötésre „kényszerftették' őkef. Ezután még fokozottan folytatták a kizárásokat, a terrort az ellenzék félé. 1924. végén négyévi külföldi távoliét után huzalért Rákosi Mátyás elvtárs. Vezetése alatt új lendületet vett a magyar munkásmozgalom. A szo­ciáldemokrata ]tártból kizárt, on­nan önként kilépett munkások, az illegális kommunistákkal szövet­kezve, Rákosi elvtárs vezetésével új pártot alakítottak, az MSZMP-t. 1925 szeptemberében a rendőrség áru­lás következtében elfogta Rákosi elv_ társat és az MSZMP jónéhány vezető­jét. Ebben és a további moostkolódás- bau 'kitűnő segítséget kapott a Hor- thv-fasizrrrue Peyeréktöl, akik a rá­galmak özönét zúdították az MSZMP. re és a KMP-re. A-z 1925-os karácsonyi szociálde­mokrata pártkongresszus végleg „meg szilárdította" Peyerék áruló politiká­ját, miután az ellenzéket lehetetlenné tették. 1926-ban Rákosi Mátyás elv­társ a . törvényszéki tárgyaláson az utolsó szó jogán leleplezte a nyilvá­nosság előtt is a szociáldemokraták, Peyerék és társaik aljas árulását. „Le­hetetlen felsorolni annyi bűnt, ameny. nyjt napról napra eCkövet“ — mon­dotta Rákosi elvtárs többek között, miután már csontig vetkőziette P.eye- réfcef áruló mivoltukban. A Bethlen—Peyer paktum szimbólu­ma volt a szociáldemokrata árulásnak. A paktum szellemét fejlesztették a II. világháború idei« alatt is a jobbol­dali szociáldemokraták. „Ök voltak, akik ttijtékozva szór­ták a rágalmat, « mocskot a Szov­jetunióra .. . ök voltak a második világháborúban minden felszaba­dító mozgalom kerékkötői. Ök gondoskodtak arról, hogy a ma­gyar gyárak teljes gőzzel dolgoz­zanak a német fasiszták háború­jára, hogy ne legyen szabotázs, ne legyen sclejt. Ezek az urak egy ideig mcgtapultak, de az utolsó Időben újra működésbe léptek. Most persze egészen más a működé­sük. Most ők azok, akik |lazltják a fegyelmet, növaljk a selejtet taná­csokkal látják el és bátorítják a nor- malazítókat, a bércsalókat/a táppénz­csalókat, terjesztik az ellenség rém­híreit, igyekeznek aláásná a dolgozók jó hangulatát. Szövetkeznek az impe­rialistáik ügynökeivel, együttműköd­nek népünk szívós ellenségeivel, az egyházi reakcióval. Népi demokrá­ciánk most fájuk irányítja a közfigye­lem fényszóróját és nekilát, hogy ezeket a régi árulókat, akik demokrá- ciánk fellegvárában, az ipari munkás­ságon belül szolgálják az ellenséget, végleg leleplezze és ártalmatanná te­gye" — mondotta Rákosi evtárs DISZ alakuló kongresszusán. A paktum szellemében működ­tek még az úgynevezett „balodali" szociáldemokrata vezetők is és a sa­ját vallomásaik alapján derült ki áru­ló mivolt.uk. Az áruló szociáldemokra­ta vezetőknek az MKP és az SZDP egyesülésekor nem az egyesülés,ha. nem a beépülés volt a legfontosabb Ezt is angol utasításra hajtották végre. „Nekünk tanulnunk kell ezekből az eseményekből! De vigyáznunk kell arra is. hogy a becsülete«* volt szo­ciáldemokrata munkások és funkcio­náriusok tízezrei, akiknek vezetőik al jasságúról és árulásáról sejtelmük sem volt, nyugodtan építhessék velünk vállvetve a szocializmust" — mondot­ta Rákosi elvtárs a Központi Vezető­ség ülésén. Az Oroszországi Szovjet Szevsiság! Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa ülésszakának április 14-i illése Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsának április 14.j ülésén a mandá­tum-bizottság elnöke, Ivan Grisin be­terjesztette a bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a kommu­nisták és párionkívülielk tömbjének jelöltjeire az 1951 február 18-án meg­tartott választásokon a. választók össz­létszámúnak 99.76 százaléka szavazott. Grisin ezután bejelentette, hogy a kükiöllek közül 233 munleás, 162 po­roszt. 70 a tudomány és kultúra mű­velője, 35 mérnök, 53 tanító. 32 or­vos, stb. A küldöttek közül 254 nő, 204 küldött pártonkívüli. A mandá­tumbizottság jelentésének jóváhagyá­sa után Szem jón Afanaszjev, a költ­ségvetési bizottság elnöke kiegészítő beszámolójában javasolta, hogy némi módosítással hagyják jóvá az előző ülésen beterjesztett költségvetési tér, vezetet. Pjotr Ladanov, leningrádi küldött kiemelte, hogy a költségvetés fénye­sen bizonyítja a szovjet kormány bé­kepolitikáját és az teljes mértékben megleld a nép létérdekeinek. Javasol­ta, hogy a költségvetést fogadják el az előterjesztett módosításokkal. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága jelenti áp­rilis t5-én, hogy a front középső és keleti szakaszán a néphadsereg egy­ségei továbbra is kemény harcokat vívnak az ellenséggel, amely támadá­sokat próbál indítani. A harcok során a néphadsereg egységei visszaverték az ellenség támadásait és súlyos vesz­teségeket okoztak neki emberben és hadianyagban egyaránt. A front nyugati szakaszán az el­múlt 24 órában jelentősebb változások nem történtek. Április 14-én a front nyugati szakaszán a néphadsereg egy­ségei az ellenség három repülőgépét lelőtték. Kínai polgári önkéntesek o koreai harctéren Koreai front (Uj-Kína) Az Uj-Kína hírügynökség a kínai önkéntesek mel­lé beosztott különtudósítója jelenti a koreai frontról: Nem minden kínai önkéntes visel fegyvert. Sokezer van közöttük, aki mint polgári munkás, fontos feladatot teljesít a hadfelszerelés szállításában, vagy mint egészségügyi dolgozó, stb. Közülük igen sokan dolgoznak az utak helyreállításánál és ezzel lehe­tővé teszik, hogy a frontra történő szállítások nem szenvednek fennaka­dást. Ezek a munkások, amint az ellenséges bombázás megrongált egy vasúti hidat, azonnal munkába állnak, hogy sürgősen kijavítsák. Ugyanekkor utánpótlásokat szállítanak át a folyók egyik partjáról a másikra. „A felfegyverzés a snémet nép pusztulását jeleit!!64 Népszavazási íobizolísá<r megalakulása Essenlsen Essenben szombaton tartotta alakuló közgyűlését a remilitarizálás ellen megtartandó népszavazás főbizottsága. Az alakuló közgyűlésen Kari Hen- schei, a remilitarizálás elleni népsza­vazás nemrégiben megválasztott ideig­lenes bizottságának elnöke mondott beszédet. A nagyhatalmak nemzetközt meg­egyezéseinek kijátszásával folytatott remilitarizálási intézkedések — mon­dotta beszéde során —, még jobban kiélezik az amúgyis feszült nem­zetközi helyzetet. A német népnek) azonban nem érdeke, hogy ennek a íeszült nemzetközi helyzetnek gyúj­tópontjában álljon és ezért követeli, hogy a nagyhatalmak békeegyezmé­nyének megkötésével enyhítsék a vi­lágpolitikai feszültséget. Ha azonban Nyugat-Németországot remiúitarizálják, altkor ezzel meg­nyitják az új világháború útját Euró­pa és a világ békéjéhez Németország békés egyesítésén keresztül vezet az út. A remilitarizálás elleni népszava­zás tehát hatásos eszköze lesz a nem. zelközi 1 eszültség megszüntetésének. Á Magyar Vöiöskereszt I. országos értekezletének második napja Az amerikaiak fokozzák Ausztria remiiitarizáiásá! Berlin (TASZSZ): A Der Morgen eí mű lap jelentése szerint az amerikai­ak Krupp német háborús bűnösnek a börtönből történt kiszabadulása alkal­mával megígérték, hogy visszaadják minden vállalatát, beleértve ausztriai vállalatait is. Krupp jelenleg ameri­kai gyáripari •'szakértőkkel az ausz­triai vállalatokat szemléli meg abból a célból, hogy előkészítsék azok át­alakítását hadiipari termelésre. Perkins, az amerikai külügyminisz­ter európai ügyekkel foglalkozó he. yeftesi». tárgyalásokat fo’vtotoií Ficgi osztrák kmtceiiárrai, ,.Ausztria remii i­tarizáhisának meggyorsításáról" írja a továbbiakban a lap. Nem hivalolos totoeretírüények 12 találatos nincs. 11 találaios 19 darab, 4.126 Ft 50 fill. 10 talnlatos 178 darab, 440 forint, 9 találatos 1605 darab, 48 forint. M. Építők—Bp Postás 1:3 2, M. Honvéd—Bp. Lokomotív 1:1 x, S. Bá­nyászd—Eger 2:0 1, PDSE—P. M Di­namó 0:1 2, Tatab. Bányász—N. Szik­ra 0:0 x, Komló—Csillaghegy 1:2 2, Győr—Pápa 0:0 x, Gyula—Szolnoki Lók. 1:1 x, MÁVAG—Cegléd 3:1 1, Sörgyár—Bp. Szikra 1:0 1, Óbuda— Vác 1:0 1, Gázmüve!; —Ki izsi Lend 2.0 1. A Magyar Vöröskereszt 1. orszá­gos értekezlete vasárnap folytatta ta­nácskozását. Weil Emil, az orvos- egészségügyi szakszervezet főtitkára rámutatott. hogy a Vöröskereszt munkájában való részvétellel az orva sok és a dolgozó tömegek közelebb kerülnek egymáshoz és megszűnik az a mesterséges válaszfal, amelyet kö­zéjük a kapitalista társadalmi rend emelt. A Vöröskereszt új szervezete meg fogja könnyíteni azoknak a fel. adatoknak a megoldását, amelyekéi a Magyar Dolgozók Pártja 11. Kon­gresszusa tűzött a magyar . egészség­ügyi dolgozók elé. Az értekezlet egyhangúlag megvá­lasztotta a Vöröskereszt ideiglenes választmányát, majd elfogadta az alapszabályi ervezetet. Az értekezletet Ratkó Anna egész, ségügyi miniszter zárta be. A Vörös- keresztes aktívákra nagy feladat vár —. mondotta. — Meg kell ismertet­niük dolgozóink legszélesebb rétegei­vel a korszerű egészségvédelem szar bátyait. Csak a legszélesebb tömegek bevonása biztosítja a szocialista egészségügy megteremtését hazánk­ban. Jugoszlávia dolgozó parasztsága a fasiszta Tito-klikk jármában A moszkvai rádió ismertette Jugo­szlávia dolgozó parasztságának hely­zetét a fasiszta Tito-klikk jármában. A Jugoszláviában a koldusbotra juttatott dolgozó parasztok milliói szenvednek és éheznek — mondotta a többi között. Hogy Jugoszláviát az éhség csontkeze fojtogatja, ez a Ti- to-Rankovics banda politikájának kö­vetkezménye. A Jugoszláviát kor­mányzó fasiszták Washington paran­csára hosszúlejáratú egyezményeket kö­töttek a kapitalista országokkal és ezek alapján szállítják az élel­miszereket küllőidre. A Vesztnik című hivatalos titoista újság közleménye szerint Jugoszlávia 25 országba exportál élelmiszert. A Tito-klikk húszmillió dinár ér­tékű élelmiszert szállított Angliába, valamint Olaszországna, Ausztriába. Norvégiába, és más országokba. 1950 nyarán élelmiszerszállításokra vonat­kozó kereskedelmi szerződést kötöt­tek Svájccal, Egyiptommal, Svéd­országgal, Görögországgal, Belgium­mal, Hollandiával és Angliával. A titoista sajtóban közölt hivatalos adatok szerint Jngoszláviában ez év tavaszán az egész vctéste.ii'et kétharmadrésze maradt oicgművclctlecül. Az idén tavas'ral Jugoszláviában az időjárás jó volt, en-'.'- pl-né- a Tito-klikk hiába hajszolta a paraszto­kat a vetés megkezdésére, A parasz­tok tudják, hogyha nagynehezen eí is vetnek valamit, a titoisták ősszel elveszik a terményeket és kiszállítják a kapitalista országokba a háborús gyujtogatóknak. A jugoszláv dolgozó parasztság ne­héz helyzetét még jobban súlyosbítja a Tito-klikk által b evezetett ingyen- munka és kényszermunka. A litois- ták nemcsak terményeiket veszik el a mező dolgozóitól, hanem elveszik tőlük fiaikat és leányaikat is, kény­szermunkára, stratégiai útépítkezé­sekre viszik őket. A Banya-Luka-Doboj közötti vas­útvonal építéséhez 56.090 ifjúi és leányt szándékoznak „mozgósíta­ni“ a falvakban. A Tito-klikk terrorral és erőszak­kal próbálja elnyomni a dolgozó pa­rasztság felszabadító küzdelmet. A parasztok azonban egyre határozot­tabb ellenállást tanúsítanak a Tito­ktikkel szemben, Montenegróban megtagadták az újabb, rablójellegü „beszolgáltatá­st“ és adórendeletek teljesítését és sok faluból kikergették a Tito- klikk megbízottait. A falvakban gyakran fórumnak elő nyílt összeütközések a dolgozó pa­rasztság és a Tito-klikk ügynöke; kü-

Next

/
Thumbnails
Contents