Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-14 / 86. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / r liJkPEn® A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunióban készülékeket tervezlek a napenergia leihasználására (2. o.) — A francia és Ban Daj csapatok provokációi Kína területe ellen (2. o.) — Tüntetés Póri*, ban Adenauer eilen (2. o.) — A MÉSZHAHT-aknúk ne-' gyedévi versenyét Petőfi-akna nyerte (3. o.) — Békénk, boldog életünk halálos ellenségeinek igazi arca (3. o. Győz a Makszinienkó-módszer a Komló-kiikihiyi épít kezésen is (3. o.) — Az i. típusú terinelőcsoportok közös munkájáról (3. o.) P B A R AN YAME G Y E1 PA RTBÍ Z OTTXÄCÄNÄK 1 Vili. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ARA 58 FILLÉR SZOMBAT, 1951 ÁPRILIS H Kommunisták példamutatása Sok embernek még a képzelete Rém visz odáig, ahova az új, módosított ötéves tervünk valósága cl vezet. Uj városok, gyárak, bányák létesítését, az eredetileg tervezett 35 százalékos életszínvonalemelke. dés helyett ötven-ötvenöt százalékot ír elő. Csodálatos dolog ez. Szinte kapaszkodni kell a számok után, ha az ember tanulmányozza a Pártkongresszus által elénk tűzött feladatokat: „ ... új. módosit°tt öt. éves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket jómódúbbá és műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakítja át'1 — mondotta Gerö Ernő elvtárs kongresszusi beszámolójában. De látja-e mindenki azokat a hatalmas távlatokat, amelyek ötéves tervünk megvalósításával elénk tárulnak? Látnia kell, de különös élességgel kell látniok párttagjainknak, a kommunistáknak. Másként nem vívhatjuk a harcot teljes erő- veh A kommunisták példamutatása az élet minden területén — elengedhetetlenül fontos tényezője unnak, hogy felemelt ötéves tervünket, a béketervet, sikeresen megvalósítsuk. A kommunistáknak kell az élvonalban harcolniok a termelés frontján is. Úgy mint István_ aknán, Varró Lajos csapata, amely niájus 1 tiszteletére vállalta, hogy őt százalékkal emeli az eddig elért teljesítményét. Jó példával jár elöl: Bátai János csapatvezető vájár, aki még a 171 százalékos csapatteljesítményével sincs megelégedve. Csapata nevében — amikor aláírta a békeívet — felajánlotta, hogy május 1-ig 180 százalékra emeli csapata havi átlagteljesítményét. Fel kell számolniok a munkaverseny kampányszerűségét. A koramu nisták kössenek hosszúlejáratú ver. senyszerződést, kövessék az István- aknán dolgozó Hartman. János (5) vájár elvtárs példáját, aki hosszú lejáratú szerződésben vállalta, hogy egész éven át 10 százalékkal többet termel, mint amennyit az előirányzata előír. Ez minden műsza. kon 10 mázsa szenet jelent népgazdaságunknak. Ezzel járul hozzá, hogy hazánkat gazdagabbá, népünket műveltebbé, országunkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakíthassuk át. A kommunisták figyelmének nemcsak a maguk munkaterületére kell kiterjedni. Nem szabad meg. elégedniük azzal, hogy ők maguk jó munkát végeznek. Állandó felvi. iágosító munkával harcoljanak keményen a munkafegyelem lazítói ellen. Bányáinknál még mindig sok az igazolatlan műszakmulasztás. Lépjenek fel keményen és ne. tűrjék meg brigádjukon, csapatukon belül azt, hogy még csak véletlen- ségből is előfordulhasson igazolatlan műszakmulasztás. Miért? Azért, mert a műszakmulasztók akarva, nem akarva, az ellenség malmára hajtják a vizet, az ellenség táborát erősítik. A kommunistáknak merészen kezdeményezniük kell. Nem szabad elhinni azt a hamis állítást: „A mi aknánk°n nem lehet több fejtésben bevezetni a szovjet ciklusos módszert, mert a geológiai viszonyok nem engedik.“ Ez a hang az ellenségnek segít. Igenis leheti Csak meg kell hozzá teremteni a szükséges műszaki teltételeket. Bá. nyász elvtársaink követeljék meg a műszaki vezetőktől, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a jól bevált szovjet lejtési módszert, mert ez egyik döntő feltétele annak. hogy módosított ötéves tervünk rájuk eső részét ne csak teljesíteni, hanem túl is tudják szárnyalni. Üzemekben, gyárakban, bányáinkban, künn a szántóföldeken, a kul turális élet területén, mindenütt megfeszített erővel folyik a küzdelem, új ötéves tervünkben meghatározott nagyszerű célokért, egész népünk felemelkedését, a béketábor erősítését szolgáló hatalmas fel adatok megvalósításáért. E harcok folyamán egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy fejlődésünk velejárójaként egyre fokozódik az osztályharc. Az ellenség mindig szűkebb területre szorul vissza. Minél jobban szorul a hurok a nyakukon, annál szemtelenebből igyekeznek akadályt gördí. tepi fejlődésünk elé. Nincs légüres tér. Ahol a kommunisták nem agitálnak, ott az ellenség agitál, igyekszik félrevezetni a dolgozókat. Pártunk tagjai a békealáírás ideje alatt is jó példával járjanak az élen. Szüntelenül emel jék termelésüket, fokozzák a politikai felvilágosító munkát a párton- kívüli dolgozók körében, hogy termelésükkel azok is felzárkózhassa nak a legjobbak mögé. Ez az alapja békeharcunknak. Ezt kell látnia minden kommunistának és ennek szellemében kell fokozni harcukat felemelt ötéves tervünk végrehajtásáért KRANC ÁDÁMNÉ ÍGY ERŐSÍTI A BÉKE TÁBORÁT A BŐRGYÁRBAN Amikor részletesen megismerte a békealáírás jelentőségét Krane Ádám- né bőrgyári föcsölő, arra gondolt: ,,Vájjon megértik-* munkatársaim, hogy mi a békoaláirásuk jelentősége“ Végig gondolta mégegyszer, kik is vannak az üzemben — munkatársai, hogyan vehetik ki részüket a béke- harcból. Röder Isévárméra gondolt először. Mellette dolgozik, 13 éve ismeri. Jó munkás, szeretik valamennyien, hallgatnak rá a többiek. 130 százalékot is teljesít Többször hallotta tőle már, hogy beszélt kisunokájáról. Nagyon szereti. Egyik fia katona — jó katona. Azt mesélte xóla Rődcrné, hogy éloíe árán is kész megvédeni a békét. Szereti & békét, kész érte harcolni Rőderné js, csalt meg kell mutatni neki, hogyan harcoljon jobban. A másik Cserk Teréz volt, aki eszébe jutott. Ö szeg.elő. Fiatal, 17 éves lány. Menyasszony. Ha vőlegénye elvégzi az iskolát, összeházasodnak, Két év alatt, mióta együtt dől-1 goznak, megismerte, tudja róla blzto. san, hogy a béke hive. Csak az a baj nála is, hogy nem látja eléggé, hogyan kell harcolnia a békéért, azo-, kért a tervekért, amiket ö maga is meg akar valósítani. Harmadiknak Auth Katóra gon-, dőlt. Öt 20 éve ismeri. MNDSZ-vona j Ion dolgozik, jó •munkás, sztahánovis- ta. De Krancné úgy látta, hogy Auth Katalin többet is tehetne a békéért. Csak akkor írják alá, ha már tudják, mit kell tenniük így elrendezgette magúban és elhatározta, csakis akkor íratja alá velük a békeivet, ha már látja, hogy megértik a jelentőségét. Sztálin olvtáTS szavai jártak a fejében. Mégegyszer átgondolta magában, mit is jelent alá írni a békeívet. Arra gondolt, hogy az imperialistáknak az éltető elemük a háború. Hozzátette: „A dolgozó népnek pedig a béke az eleme." „Feszült a nemzetközi helyzet" — ismételte el újra magában talán már szá- zadszox és továbbfonta a szálakat. — Nyugat-Németországban a volt SS- katonákat felszerelik az amerikaiak. Tito itt ólálkodik a UatáTon, egyre szemtelensbbül provokál. De az erősebbek mi vagyunk, békeharcosok, akik a Szovjetunió körül tömörülünk. Mikor végére ért gondolatainak, így határozott: „Ezt kell megmutatni mindegyiknek, • Rőder Istvánnénak, higy kisunokájának életét fenyegetik, Cserk Teréznek, hogy terveit akarják keresztül húzni az imperialisták, Auth Katónak, hogy az ő és az édesanyja életére is törnek a háborús provokátorok." — Nem teszem le eléjük a békeívet, majd csak akkor, ha már látják, mit kell tenni ok a békéért — halározía el. Elbeszélgetett Rődernével. Elsorolta neki, hogy mit jelent számára a béke. Fél is' ismerte, hogy nemcsak katonafiának, hanem neki is őrt kell állni a bekéért. Röderné felajánlotta, hogy 2 százalékkal csökkenti a fes- (ékfelhasználást és 3 százalékkal emeli a bőr minőségét. „Ez már harc" — gondolta magában Krancné. Rőderné a harcot meg is indította. És a békéért folytatott harcban, — az azelőtt soha fel nem szólaló Rőderné, — a pénteki termelési értekezleten hozzászólt a felvetett kérdésekhez, hibára mulatott rá, amelynek ki. javítása előbbre viszi a békéért folytatott küzdelmet. Cserk Teréz is megértette Cserk Teréz odament Krancnéhoz: Aláírhatom a békeívet? — Alá — válaszolta vissza. — De tudod, mi a jelentősége, tudod, mit kell tenned? A válasz egyszerű, de őszinte volt: „Nem." Cserk Teri két nap múlva jött vissza — miután munkatársa, Lásztóné megbeszélte vele feladatait. — Tudom már, mit kell tennem a békéért — mondta és felsorolta: vállalja, hogv a szegelésnél a bőr felülethozamát 2—3 százalékkal emeli. Auth Kató is szereti a békét, jó munkás. Azért elbeszélgetett, véle. Az vállalta, hogy 2 százalékkal csökkenti a festekfelhasználást és 3 százalékkal emeli a minőséget. Hogy ez a harc könnyebben menjen, péntek délelőtt Krancné odaállt melléje és elhatározták, hogy versenyben végzik a munkát. így is térték. — így történt, majdnem úgy. ahogy gondo am. És most jobban harcolunk és még jobban Jogúnk harcolni a békéért. így mondja Krancné Kátoly dolgozói összefogva harcolnak a békéért A kátolyi „December 21" III. típusú termelöcsoport tagjai magyar, délszláv és németajkú dolgozó parasztok. A közös célért, a békéért egységesen összefogva harcolnak valamennyien. Hogy munkájukat mennél eredményesebben végezhessék, a télen háromhónapos mezőgazdasági szaktan- folyamot végeztek a pécsváradi gépállomás mezőgazdászának a vezetésével. Itt is közösen tanultak, közösen jöttek össze tanuló délutánokon, mint például Jaksics István, Bocskor János és Jóczi István, hogy az anyagot minél részletesebben átvehessék. Az iskola végén könyvjutalmat is egyformán kaptak a legjobb tanulók, mint például Kaszapovics elvtársnő, Becskor János és Lóczi Islvánné. Ugyancsak ilyen összefogással indultak harcba a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzéséért, mert valamennyien tisztában voltak azzal, hogy jó munkát végeznek, többet termelnek és a többtermeléssel is a béketábor erejét növelik. A múlta egymás ellen Kitolták a nemzetiségi dolgozókat az »rak A BEKEE1IT 1946- ban, nem egészen egy évvel a háború befejezése után, David Lawrance amerikai újságíró sürgette, hogy haladéktalanul kezdjék meg a hadműveleteket a Szovjetunió ellen: „Hadd történjen ez most meg, — mielőtt fegyvereink megrozsdásodnak.“ De a háború nem kezdődött meg 1946-ban — a népek megvédték a békét. 1947- ben az amerikai képviselöházban nem egyszer hangzott el felhívás a háborúra. Earlc amerikai diplomata ezt süvöltődé: „Meg kell szelídíteni az oroszokat! E célra szörnyű hatású fegyverekre vu„ szükségünk." S a háború nem kezdődött meg 1947-ben sem — a szovjet nép éberen őrködött. 1948- ban az amerikai újságok tele voltak közleményekkel a háború közeli kitöréséről. Az amerikai diplomaták megbeszéléseket folytattak katonai szövetségekről. Amerikai tábornokok és admirálisok zajos hadgyakorlatokat rendeztek. Mundt kongresszusi tag ünnepélyesen kijelentette; „A bombák rövidesen hullani lógnak." S o háború nem kezdődött CI 1948. ban sem — a békeszerető népek meghiusították a dühöngő ynnkeek terveit. 1949- ben az amerikai sajtó váltig a háborúról irt. Az újságol: atombombával, pestisbaktériumokkal és a különféle mérgekkel foglalkoztak. Az amerikai kormány háborús paktumokat irt alá, katonákat bérelt Európában és Ázsiában, telekürtölle a világot rabló terveivel. És a háború nem kez_ dödött el 1949-ben sem — a szovjet nép nem engedte meg a háborút. Ä szovjet nép nem egyszer hangsúlyozta, hogy békében kíván élni minden néppel. Nyugodtan arra emlékeztette a bombával hadonászókat, hogy a szovjet nép egyáltalában nem legyve,télén. Maga köré tudja tömöríteni a béke védelmére Európa és Ázsia népeit. Erőnk békeszeretetünkkeí van egybekapcsolva: nem igyekszünk megugatni a történelmet és beleharapni a jövő lábszárába, ahogy tejüket vesztett üzletemberek teszik. Ismerjük a magunk értékét, a magunkét és a barátainkét. A munka zászlaja kibtmlolt a világ egyhatoda íölött. Tudjuk, sem a franciák, sem az olaszok, sem az angolok nem harcolnak a Eehér Ház őrültjeiért. Tudjuk, hogy Igen sok barátunk van és ha békére szavazunk, akkor a népek barátságára szavazunk, minden szorgosan dolgozó ember boldogságára, bárhol js éljenek. HJA ERENBURG A jó munkaszervezéssel, a szoros összefogással elérték azt, hogy a kukoricán és gyapoton kívül már mindent elvetettek. A munkában a kommunisták járnak az élen. ísdrájevics Antal párttitkár sze- wélyesen mutat példát és őt követik Kaszapovics János, Máté András, ísdrájevics Pál a többiek. Nem fgy volt ez valaha Kátoly községben. Nem volt ilyen békés munka itt soha a múltban. Délszláv és németajkú lakosság volt a faluban. Mindig éles ellentétben álltak egymással. A misében harmadrendű joguk volt a németajkúaknak. Gyűlölték egymást. Az ifjúságnak meg volt szabva, hogy melyik nemzetiségűek meddig járhatnak a faluban énekelve és ha az egyik a „határt" túllépte, veszekedés volt a vége. A Horthy-rendszcrnek az volt a célja, hogy a kizsákmányolást a dolgozók előtt leplezzék, hogy ne az urakat gyűlöljék, egymás ellen uszította a különböző nemzetiségű dolgozókat, mert félt a dolgozó nép egységétől, erejétől. Gyökeresen megváltozott a helyzet Kátolyban is a leiszabadulás óta. Ma magyar, délszláv és németajkú dolgozók minden munkát közösen végeznek és közösen harcolnak a kizsákmányoló ku- 1 altok ellen, mert a cél egy, bare a békéért! Ezzel a jelszóval indultak el a népnevelők a békealáírás győzelméért. A népnevelőket úgy osztották be, hogy magyar és délszláv együtt végezze a felvilágosító munkát, hogy itt is bebizonyítsák, hogy a népi demokráciában minden dolgozó egyenjogú. így például Lóczi István Lukács Simonnal jár napról napra felvilágosító munkát végezni, hogy alaposan megbeszéljék a békealáírás nagy jelentőségét a falu dolgozóival. Együtt a békéért Minden háznál szívesen fogadják őket, hisz Kátoly község minden becsületes dolgozó parasztja békét akar. Lóczi István, a békebizottság titkára agitációjában felhasználja igen helyesen a napi sajtóban megjelent cikkeket, amelyek a háborús uszító imperialistáknak az újabb provokációit tükrözik vissza. így például beszélgetnek arról, hogy a fasiszta Tito Jugoszláviájában délszláv testvéreik mennyit szenvednek. Beszélnek arról, amit Lalicsícs jugoszláv emigráns a moszkvai rádióban elmondott, hogy hogyan üldözi a Tito-klíkk a jugoszláviai magyarokat és más nemzetiségeket. Hogy a Rankovics janicsárjai sorra járják a Vajdaság magyar, cseh, szlovák és románlakta községeit cs erőszakkal elrabolják az egész évi termést. Ezzel szemben nálunk ott van a vezetésben magyar is, délszláv is. Elmondják, hogy a magyar ügyvivőt, Hrabec Istvánt hogyan támadták raeg a Tito-banda kopói és Hrabec István feleségétől április 6-án a jugoszláv külügyminisztérium egyenesen, megtagadta a kiutazási engedélyt. Mindezekből láthatjuk tehát, hc»gy a Tito-banda az amerikai imperialisták rohamcsapata és a Szovjetunió, a népi demokráciák és a mi hazánk halálos ellensége. Sokáig el-elbeszél- gcitiek ezekről a tényekről a népnevelővel a dolgozó parasztok. Megvitatják, hogy a külügyminiszterhclyct- lesek párisi értekezletén hogyan harcol a Szovjetunió képviselője a békés megegyezésért. Ezen beszélgetések után valamennyien látják, hogy milyen nagy feladataink vannak a békéért folyó harcban. Közösen megbeszélik, mi tehát a mi feladatunk, hogy eredményesen harcolhassunk a békéért. Máté András tszcs-tag hoz. zászólásában arról beszél, hogy az aláírás magában nem elég. A termelő- munkában kell megállni a helyünket, hogy még sokkal erősebbek legyünk. Egyik fontos feladatul tűzik maguk elé a Tito ügynökei, a háborúspáríi kulákok elleni fokozott harcot. A ku- lákokhoz nem viszik el a békeívet, az nem írhatja alá a nevét a becsületes dolgozókkal egy ívre, akinek minden vágya az újabb háború kirobbantása. Á békéért harcolnak összefogva valamennyien a kátolyi dolgozó parasztok. Héti László elvtárs elomltisa « 99Bethlen-Peyer pahtum6i-rél A Magyar Történelmi Tcirsulat rendezésében vasárnap a pécsi Nemzeti Színházban a ..Bethlen—Fever paktumról" szóló előadd$ elé érdeklődéssel tekintenek a dolgozók. A fokozódó nemzetközt békeharcban nagv je. lentőségc van annak, hogy Réti László elvlárs előadása nyomán még világosabban látjuk a munkásegység és a munkái, szolidaritás nagy ügyét ezerszer eláruló és még most is romboló ellenséget, a jobboldali szociáldemokratákat és kártevéseiket. Az előadási megelőzően a Szikra köny\ - sálrában árusítani ingják Réti Lászlónak n ..Bethlen—Pever pnkh.im ló1 i ír