Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
Dolgosé parasztságunk harcban a vetéstervek teljesítéséért H*£rés& aohpozó parasztsága a hété« újabb aradaaáoyekat írt el a tavaszi v «lésben. A azentlőrmci Úttörő tarmalőcsoport elvetett« a rabot, árpát és a lóherét. A hásságyi Kossuth szintén jó eredményt ért eL Elvetették ax árpát, rabot, lucernát és a rostlent. Pécsbagota szövetkezeti község ar árpát 100 százalékban, a zabnak 60 százalékát, a mikorrépát és a napraforgót fa 100 százalékban elvetette. Szabadazeníkirály szövetkezeti község az árpát 100 százalékban, a zabot 80 százalékban, a cukorrépát 75 és a napraforgót 45 százalékban vetette eL Kövágótöttös dolgozó parasztsága a jelentés alapján erősen lemaradt a tervtelj e<ésben. Árpából csak 42 százalékot, zabból csak 10 százalékot vetettek eL Cserkút sem sokkal jobb, az árpának 58, a zabnak 20 százalékát vetették eL Farkas József szabadszent- királyí knlák ezabotéit és gondtalanul végezte el a talaj előkészítési munkát, szabotálni akarja a tavaszi vetést. A tanács vizsgálatot indított ellene. Jó eredmény született a bezedek: Szabadság termelőszövetkezetben és az újpetrei Dózsa csoportban. A korai vetésű sövényeket 100 százalékig elvet ették. Most már a kukorica vetésére készülnek. Erősen lemaradtak a villányi járásban Ivándárda és Mocska. Tervüket még csak 50—50 százalékúján teljesítették. A komlói járásból érkező jelentések arról számolnak be, hogy a mágocsi Rákosi önálló szövetkezet a korai vetéseket beleihte, a tófűi Vöröefény, a bíkaH Szabadság termelőcsoportok. Kárász község, Mánia és Szászvár dolgozó parasztsága 100 százalékig teljesítette a korai növények vetését. Lemaradtak: Mekényes, Liget és Mecsekjáaosi községek, mert tervüket még csak 60—65 százalékban teljesítették. Legyen példa előttük a mágocsi Haladás és Dózsa termelőcsoport, a nagyhajmési Héjnál termelőcsoport. Ezek a csoportok is jól teljesítették vetési tervüket A siklósi Táncsics termelőcsoport viszonylag jól teljesített» tervét árpából 93 százalék, zabból 72 százalékra állnak. A terehegyi termelőcsoport az árpát 100 százalékban, a zabot 96 százalékban vetette eL A drávaszabolcsi Győzelem mindenből 100 százalékos. Ugyancsak minden vetését befejezte a harkányi Első Megyei Tanácskozás termelőcsoport Lemaradt a vetésben: Diósviszló, mert árpából még csak 62 százalékot zabból pedig csak 51 százalékot ért eL Lemaradásának oka, hogy nem harcolnak keményen a kulákok támadása ellen. A dlósviszlói kulákok — Gergely Júlianna, Csömör Lajos, Besenci Péter, Révész Lajos, Bakó Sándor, szabotálják a tavaszi munkát lebeszélik a dolgozó parasztokat a vetésről, arra hivatkoznak, hogy vizes a föld. Ezek a kulákok még a tavaszi munkákat sem kezdték meg, vagy csak részben végeztek el jelentéktelen mennyiségű munkát A diősviszlói tanács nagyon helytelenül, — nem tett semmit a kulákok ellen — sőt leplezte a kulákok szabotálásátl Hasonlóan szabotál Jalrsa József kovács- hidai kulák is. Nem hajlandó tervszerű munkát végezni, lázitja a kulákokat és a termelőcsoporf tagokat is a tervszerű munka ellen. A szigetvári járásban, mint mindig, most is Mozsgó község van az élen. Jó az ibafai és a boldogasszonyfai termelöcsoport Is, a burgonya, kukorica és a gyapot kivételével minden tavaszi vetésüket befejezték. Ezzel szemben lemaradás van Csebényben, ahol a term erő csoport munkáját • szenllászlói gépállomás szervezetlen, rossz munkája hátráltatja. Hasonló lemaradás mutatkozik a so- mogyhárságyi termelőcsoportban. Itt is s szentlászlói gépállomás szervezetlen munkája miatt maradt le a csoport a tavaszi vetésben. A szentlászlói gépállomás javítsa meg munkáját, hogy a termelöcsoportok idejében tudják teljesíteni vetésterveiket, hogy idejében földbe tehessék a magot. Ez hazafias kötelessége a gépállomás dolgozóinak! A szigetvári járásban Szulimán, Somogyhatvan, So- mogyviszló és Dencsháza községek maradtak le. Tervüket mintegy 40 százalékig teljesítették. Vegyenek példát a lemaradt községek Almáskeresztár, Korpád, Gyűrfilfi és Ibafa községektől, ahol a tavaszi vetést már befejezte a dolgozó parasztság és a termelőcsoport is. A mohácsi járásban Babarc, Lánycsók és Majs községek' járnak az élen zabvetésben. Ezen a téren lemaradás mutatkozik Bár és Nagynyárád községekben. Csupán 30—35 százaléknál tartanak. A termelöcsoportok között élenjár a kölkedí és dunaszekcsői, lemaradtak Szűr, Görcsönydoboka, Versend és Borjád községek, ahol az árpavetés méi csak 40—45 százalékon álL Mérni©® Kdzség kommunistái, dolgozó parasztjai harcija indulnak az ellenség, a megalkuvás ellen ' BTfenre község elmaradt a tavaszi mnnkávaL A faluban 28 párttag és tagjelölt van, 8 ebből mindössze egy a dolgozó paraszt- Kelemen Sándor, ,volt párttitkár, (akit azóta már ki- *ártak a pártszervezetből), tudatosan zárta ki a dolgozó parasztokat a JPártbóL Aki bírálni merte Kelement, *— azt kizárta. Állandóan fenyegette A dolgozókat- Furcsa, hogy ez a voll nagybérlő Kelemen még ma is vállalatvezető a malomban és nagyhangon állítja, hogy less ő még párttitkár. Molnár Béla, a tanács titkára maga is a kulákok barátja.. Eljár hozzájuk disznótoros vacsorára. A bizalmas aktákat este hazabordja, nem zárja be & fiókjait, nem gondol aria, hogy itt a határmentén az ellenség az ő lazaságát felhasználja. Elfelejti azt, hogy az ellenség minden erejét latbaveti, hogy ellenünk dolgozhasson. Ilyen körülmények között nyugodtan dolgoztak a kulákok és a reakciós pap. Óceai László a község papja eljár a házakhoz, és arról beszél, bogy „ne vessenek, háború lesz, nem érdemes“. A kalikókat „jó emberek- *8k" rajzolja le, akik ellen nem kell harcolni, azt hangoztatja: „azok is olyan parasztok, mint a'többiek“. — A kommunisták, a tieztánlátó pir- tonkfvüli dolgozó parasztok Kémesen nem végeztek jó felvilágosító munkát, nem leplezték le az ellenséget, igy aztán a kulákok, a reakciós pap jnagyarázM' az eseményeket a dolgozóknak, akik közül többen is hallgattak rájuk- Kémes község a tavaszi munkák elvégzésében az utolsók között A1L Áll, mert- a községi tanács belenyugszik mindenbe, nem harcol, s nem sokat törődik a vetós- seL Még azt sem tudják pontosan megmondani, hogyan állnak a terv teljesítésével. A zab 80 százalékát már elvetették ugyan, de 22 hold árpából mindössze két holdat vetettek el eddig. A tanács a 'járási tanácstól vár Vájjon miért beszél Óosal László Így a kulákokról? Azért, mert ő maga is kizsákmányoló. Két hold szőlőjét ingyen művelheti a dolgozó parasztok- kaL — „Az Istennek teszitek“ — mondja — „annak dolgoztok“. (A bort azért Ócsai maga issza meg). A „jó báláitok" Kiket nevez „jó kóláknak" Ócsai László? Póldául „vitéz" Boros Jánost, áld börtönben van, most is, mert rágalmazta a népi demokráciát, és egyéb bűnök sorát követte eL — Felesége éhezted az állatokat Így szabotálja kétéves állattenyésztési tervünket- Az ősszel nyolc hold gabonavetés helyett csak 5 holdat vetett eL Vagy Molnár Lajost, akinek 60 hold földje volt és oséplőgarniturája. A munkásainak enni nem adott, de reggeltől késő éjszakáig hajtotta őket. Molnár Dezső 30 holdas kulák cselédjének olyan „lakást" adott, hogy az apa két gyermekkel az istállóban alszik, mert a szobában nem férnek el! Az őszi mélyszántást Molnár nem végezte eL Cselédjének bérét csak akkor fizeti meg, ha azok törvény elé viszik az ügyet. mindent, s megnyugodva, egyszerűen azzal érvelnek, hogy „ez sincs, az sincs", ahelyett, hogy előteremtenék, ami a munkák elvégzéséhez hiányzik. A lucernát sem vetik: kifogás akad elég. Mindez azért van igy, mert nincs erős pártszervezet, a tanács tagjai között opportunista, megalkuvó elképzelések, belenyugvás ütötte fel a fejét, — az ellenség befolyása érvényesül'. A tanács vezetői nem látják a tavaszi munkák elvégzésének fontosságát, nem törődnek a terv végrehajtásával, úgylátszik nem tudják mi az állami fegyelem, a tervfegyelem. A dolgozó parasztság szívesen fogadja az ő felvilágosítását, mert Simon elvtáre munkájában élenjár, példát mutat- ő már elvetette a kukoricán és cukorrépán kívül a tavasziakat és most azon dolgozik, hogy mindenben első legyen. Büszke örömmel beszél arról, hogy népnevelő. Bevonják a pártonkivüli dolgozó parasztság legjobbjait a népnevelő munkába. így fognak hozzá a felvilágosító munkához, hogy a tavaszi munkák hátralevő részét eredményesen elvégezhessék. Megszervezték a dillőfele- lősöket is, hogy ellenőrizhessék a mezőgazdasági munkák pontos időben való elvégzését, ellenőrizhessék így a kulákokat, hogy ne szabotálják el a munkát. Csütörtökön este a békebizottságot hívták össze, hogy megbeszéljék a feladatokai, hogy a béke- aláírásgyűjtés sikeres megvalósításához alaposan fel tvdjanalt készülni. Napról-napra leplezzék le az ellenséget Ez azonban még csak a kezdet kezdete az újjáalakult pártszervezet munkájában. Első és legfontosabb feladata a pártszervezetnek, hogy leleplezze a kidákokat, az ellenséget. Válasz, sza le a kulákok befolyása alól a be. csüleles dolgozó parasztokat. Napról- napra mutassák meg az ellenség aljas tetteit, vigyék harcba ellenük a dolgozó népet. Szívós felvilágosító munkával mozgósítsák a dolgozókat a békéért folyó harcra. A pártszervezet küzd je le a tanács megalkuvó, opportunista nézeteit. A dolgozó pa. rasztság legjobbjaival erősítsék tovább a pártszervezetet úgy, hogy ve gyék fel tagjelöltnek a Simon Jánoshoz hasonló becsületes dolgozó parasztokat. Minden munkában a kommunisták járjanak élen, személyesen mutassanak példát a tavaszi munkák időben való elvégzésével, jó minőségi munkával. A tanácsban nem tudják, mi a terv fegyelem ß tanácstagokra az a faladat vár, hogy a dolgozókkal negsiüórditva a kapcsolatot, még jobien harcoljanak a kékéért A megyei tanács pénteken tartotta meg nyilvános tanácsülését, amelyen Varga Jenő elvtárs, • a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a megyei tanács négyhavi munkájáróL A beszámolóból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a tanács lényegében jól oldotta meg feladatait, közelebb került a dolgozó tömegekhez. Ezt bizonyítják a megye területén elért politikai és gazdasági eredmények is. A termelőcsoportok fejlesztésének munkájából a községi tanácsok is kivették részűket és különösen jó munkát végzett Má- gocs, Beksa, Görcsöny és Bóly községek tanácsa. A begyűjtés terén, ahol a tanácsok is jó munkát végeztek, a községek teljesítették begyűjtiési tervüket. A villányi járásban a tonácsdnök-helyeUes, Sárkányáé jól végezett » begyűjtési csoporttal együtt. Pár nap alatt 83.5 százalékról közel 100 százalékra emelkedett a begyűjtés. Lippó község kapta meg jó begyűjtési munkájáért a megyei tanács vándorzászlaját. Megyénkben a járások között a siklósi járás érte el a legjobb eredményt Jelentős önköltségcsökkentés a közigazgatásban A tanács a maga területén jelentős önköltségcsökkentést ért el a levelezések, a kiszállások jobb megszervezésével. Csupán január hónapban a levélposta küldeményeknél 4.550 forintot takarítottak meg, a kiszállások jobb megszervezésével 55.840 forintot. Hasonló a helyzet a járási és a községi tanácsoknál is. Járási viszonylatban 14.7, községi viszonylatban 20.1 százalékos megtakarítást sikerült elérni. E téren nemcsak a maga területén végzett jó munkát a tanács, hanem a tanács alá tartozó vállalatoknál is. így őt kiskereskedelmi vállalatnál az elért takarékossági összege 74.216 forintot tesz ki A tanács az adózást tervet 103 százalékra teljesítette. Az eredményhez a politikai felvilágosító munka járult ‘hozzá Az adózási versenyben, amely a járási és a városi tanácsok között indult, Pécs városa lett az első. Ugyancsak szép eredményt ért el a megyei tanács és az állandó bizottságok a téli kultúrversenyek szervezésével, amelynek eredményeként az alsószentmártoni, a vókányi, a nemeskéri, a dióspusztai, a vajszlói és a mohácsi kultúrcsoportok országos viszonylatban is szép eredményt értek el. Ezek közül is kiemelkedik az alsószentmártoni délszláv és a mohácsi sokác kultúrcsoport. Az eredmények nyitja: szoros kapcsolat a dolgozókkal Ennek az eredménynek „titka”, hogy az állandó bizottságok és a tanácsok szerveinek nagyrésze eleven, szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal Az eredményeket harc közben érte el a tanács. így a termelöcsopor- tok fejlesztésében kemény harcot kellett vívni a kalikókkal, alak sokhelyütt taktikát változtatva, nem támadják kívülről a csoportot, hanem befér- kőzni igyekeznek s belülről bomlasztaná Az ellenség elleni harcban történtek túlkapások is, mint Felsőmindszen- ten, ahol helytelenül kuláknak minősítettek dolgozó parasztokat. Ezen a területen a feladat az, hogy a községi, járási tanácsok eddiginél több segítséget adjanak a termelőcsoportok erősít-: :(!;en. A begyűjtés terén mutatkozó lemaradás oka nagyrészt, hogy egyes községi tanácsok, mint a siklósfalusi opportunista módra megalkudtak a harcban cs az állították: „A községben nincs gabonái” A járási tanács a vizsgálatkor csupán egy kuliknál 30 mázsa terményt talált elrejtve! De a begyűjtési munkához nem adott elég segítséget a megyei tanács sem. Az ellenőrzés megjavítása a feladat A munkák elvégzése során megmutatkozott, hogy egyik legsürgősebb tennivaló az ellenőrzési munka megjavítása, megfelelő színvonalra való emelése, tervszerűvé tétele. Előfordult például ?az, hogy Szentlőrincen egy hét alatt 45 különböző ellenőr jelent meg, Lánycsókon március 18-án 14 különböző mezőgazdasági vonalon dolgozó ellenőr volt. Fő feladat az állami, a terv, a pénzügyi fegyelem megszilárdítása az ellenség elleni könyörtelen, következetes harc. A beépült ellenség ellen harcot vív a tanács. Eltávolították a dunaszekcsői tanácstitkárt, az ckprági VB- titkárt, akik ellenséges tetteikkel a tanácsok tekintélyét, munkáját rombolták, A beszámoló megadta a feladatokat, amelyek a megyei tanács, annak egyes osztályai, a járási és a községi tanácsok előtt állnak. A feladatok minden tanácstagnak megszabták tennivalóit; hogyan kell dolgozni a békéért, a szocializmus építéséért. A beszámolót élénk vita követte és Ezámos új javaslatot tettek a felszólalók. A hozzászólások fa megmutatták: a legfontosabb feladat, hogy a dolgozókkal még jobban kiépítsük kapcsolatainkat, erősítsék a békéért harcolók hatalmas táborát. Krísztícs Márta tanácstag javasolta, mozgósítani kell minden erőt a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésére és ezt támassza alá az alapos politikai népnevelő munka. Mikó Lajos elvtárs kiemelte, hogy a tanácsok lényegében jól oldották meg feladataikat. Számos tanácstag és elnök van a községekben, akik a termelőcsoportok fejlesztésében és a tavaszi munkák elvégzésében példát mutatnak. A munka megjavítására javasolta: a hiányosságokat nem elég feltárni, meg kell mutatni annak kijavítási módját is. így lesz csak eredményes, győzelmes a munka, — a tavaszi vetés. Fokozott éberségre hívta fel a tanácsok, a tanácstagok figyelmét és az ellenőrzés megjavítását hangsúlyozta. Megtörténik az, hogy a knlákok hogy az évi termési eredményt csökkentsék, csak a föld szélébe vetnek, a közepét üresen hagyják. Kassai elvtársnő tanácstag javasolta, hogy a tanács osztályvezetői a munka megjavítása érdekében beszéljék meg mindenkor részletesen az osztály dolgozóival a munkaterveket. Ezenkívül még számosán szóltak hozzá a beszámolóhoz és sok értékes javaslatot vetettek feL A vita után a második napirendi pontként Varga Jenő elvtárs terjesztett be javaslatot a tanácsüléshez az állandó bizottságok megerősítésére. Az állandó bizottságok munkájában az eredmények mellett még sok hiányosság mutatkozik. így a munkaerő és a mezőgazdasági állandó bizottság munkája igen gyenge. Sok járásban is hasonló a helyzet. A Pártkongresszus megmutatta az utat A pártszervezet harcba indul De Ktaies község kommunistái, becsületes dolgozó parasztjai most támadásra indulnak m ellenség, a tunyaság elsöpréséért. Újjászerveztek a napokban pártszervezetüket, új titkárt választottak, Patocskai Ulésnót és harcba indulnak Rákosi elvtárs, a Kongresszus útmutatása alapján a pártszervezet megerősítéséért. Darabos Jenő körzeti párttitkár segítségével taggyűlést tartottak, és & dolgozó parasztság leg jobb faiból vetlek fel tagjelölteket- Felvették új tagje-i ’öltnek például Simon János 22 holdas egyénileg dolgozó középparasztot, aki eddig is minden agitáeióbó! kivette a részét- Mint pártonkívüli népnevelő eljár dolgozó paraszt társaihoz, megmagyarázza nekik a korai vetésnek, a jó minőségi munkának a jelentőségét. Megmagyarázza, hogy míg a koreaiak fegyverrel harcolnák a békéért, addig nekünk a többtermelésért folyó harcban kell küzdenünk. Ha többet termelünk, saját magunknak is több lesz, többet adhatunk a dolgozói; államának és erősebb lesz népgazdaságunk. A kémes! pártszervezet előtt Igen komoly, harci feladat áll. Ne feledjék el, hogy munkájukban nincsonek egyedül. Mindenkor mellettük áll a Párt, a járási és megyei bizottság. Rákosi elvtárs útmutatása és a kongresszusi határozatok alapján taggyűlésükön hozzanak határozatokat a hibák kijavításához, lássanak munkához, 6 az eredmény nem marad el. Jő munkával a megye élenjáró községei közé kerülhetnek. Ary Róza. A tavaszi mezőgazdasági munkák is lendületesen megindultak a februári hónap folyamán. Később ez a lendület visszaesett. Ennek oka: A tanácsok sokhelyütt nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a korai vetésnek, hallgatnak az ellenség hangjára. A mohácsi járási tanács mezőgazda- sági osztályán elhitték a kulákme sét; „Esik az eső, nem lehet szántani." Ebben a munkában hiányosság az is, hogy a községi vetésterveket nein mindenütt ismertették kellően. A munka megjavításának érdekében megerősítették a begyűjtési bizottságot, a szociálpolitikai bizottságot, a munkaerőgazdálkodási állandó bizottságot. A javaslattétel után a tanácsülés mégegyszer összegezte a feladatokat, hogy a Pártkongresszus által megmutatott úton haladjanak a tanácsok és a Párt politikájának megfelelően végezzék munkájukat, küzdjenek a békéért, a Szovjetunió-vezette béke- tábor további erősítéséért.
