Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

1951 ÁPRILIS 4

3

N Ä P L ©

PÉCSUDVARD A BÉKESZ AV.ÁZÁS ELŐTT

A kővetkező hetekben Pécsudvar- ünn is előkeresik a fiók n1 élvéről a tint.it, a ceruzát és ezázak ívjak be a nevüket a történelembe; mert itt a történelem irányításáról van szó.

Amióta világ a világ Pécsudvard livé'Cr eohaisom irányított a történél- inet, de most majd ezt teszi, összefogva Kozánnislénnyel. Hássággyal és azon is túl Diósjenövel. ^ Salgótarjánnal. Budapesttel, Páríziá-nl, Montevideóval, Sanghajjal, „kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét'“.

De senki ne gondolja azt, hogy az aláírással már minden rendben van, az aláírás még nem minden. Sokszor alákanyarítja az ember a nevét levelek aljára, meg az újság sarkára, aztán nem is gondol többet,reá, eszébe sem jut. már. Aztán vannak komolyabb aláírások is: az anyakönyvvezetőnél, tanúként a törvény előtt. Ezeknek már súlyuk van, ilyenkor az emberek mindig tudják, hogy mit is írnak alá

Hát hogyne akarnák tudni íz emberek az ilyen történelmet formáló aláírásnál, bogy mi is ennek a je- léntőségo és hogyne kellene ezt megmagyarázni. Annál fe inkább meg kell ezt magyarázni,' mert az aláírás még ne'm minden, mert azt tettekkel kell alátámasztani. Tettekkel a munkában, a politikai nevelésben, országunk erősítésében, tettekkel a békére tűrő belső ellenség elleni harcban.

Pécsudvard községben itt is — , ott te azt hallani: „Élenjárt. Pécsudvard a stockholmi békefelhívás aláírásánál, a békekölcsön jegyzésénél, hál hogyne, járna élen a mostani aláírásnál is!" Biztos, hogy . Pécsudvardon valóban minden becsületes dolgozó aláírja ezt a felhívást,' de a mostani előkészület mellett bizony nincs arra biztosíték, hogy aláírásukat tettekkel is kellően alátámasztják.

Ehhez mindenek előtt az kell,

hogy a felvilágosító munkát döntően megjavítsák. Eddig még nem voltak a községben békekisgyülések, eddig még nem választották ki és nem ismertették meg feladataikkal a népne- löket, sőt maga a községi békebizott- ,ság sem tárgyalta meg az április 8- Ari induló békealáírásgyüjtés kérdését.

A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bozsánovics Mihály elvtár« egyben a községi békebizottságnak is az elnöke és mivel eddig nem jutott hozzá, hogy megtegye az előkészülethez szükséges intézkedéseket, így azután alaposan lemaradtak. Pedig erre nincs ok, hiszen a békebizottságnak -van még rajta kívül hat tagja, akiket meg kellett volna, bízni a szervezés munkájával. Hogy ez nem történt meg, szt Bozsánovics elvtárs azzal magyarázza, hogy a békebizottsági tagok legnagyobb részo a vasútnál dolgozik és így nappal nemigen vannak a községben.

Valóban az a helyzet, hogy a béke-bizottsági tagok között nines egyetlen dolgozó paraszt sem, de meg ennél is súlyosabb az. hogy a pártvezetőségi tagok között sincs és maga a párttitkár sem található napközben a faluban. de nincs a tanács végrehajtó bizottságában, sem a DISZ vezetőségben dolgozó paraszt, hanem annál több vasutas, mintha csak Pécsudvard a vágányok között épült volna fel. Ez pedig komoly hiba. mert nyilvánvaló, hogy a vasúton dolgozó elvtársak elsősorban ott végeznek pártmunkát' és az is nyilvánvaló, hogy a vezetőségeknek ilyen összetétele elszakadást jelent a falu dolgozó parasztságától.

A község ennek ellenére március

II-éré befejezte a tavaszi munkát és büszke • lehet zöldelő, jó termést, ígérő határára. Jól áll a falu a begyűjtésben is és még nincs semmi ellentmondás a munkák jó menete és a vezetőségeik rossz összetétele között, mert az eddigi eredményeknek is meg van a magyarázatuk.

Pécsudi ard nagyrészt délszláv lakosságú, ue vannak itt németajkuak és magyarok is. A múltban a falu urai megpróbálták egymásnak uszóa ni a nemzetiségeket., de kevés sikerrel, csak Melik Imre hitler imádó darálómalom- kovácsműhelytulajdonos kit. Iák portája elé vonultak karóval a dolgozók, mert vol'ksbund megszállással fenyegette a falut. Világos, hogy Hetik Imre most Hitler helyett Titot imádja, de ezzel sem érhet el mást. mint hitlerimádatával, meií ahogy itt a felszabadulás előtt utalták és gyűlöl lék Hitlert, úgy utáljak és gyűlölik Titot, akinek rabságában sok-sok rokonuk sínylődik. Hogy milyen 'körülmények között, arról keserű hangú" leveleket mutathatnak jópáran, mint 1). aki nem egyszer felolvasta a levelet, melyben tűi, cérnát kérnek Tito Jugoszláviájában lakó rokonai és arról adnak hírt, hogy odaát már kibírhatatlan az éhezés.

Krupiéé Mihály 37 holdas kulák persze ezt nem hiszi, hanem inkább azt szeretné elhitetni, hogy ö éhezik és ezért nem futja, már cselédre, ezért nem tett eleget a terménybe* * adásnak. Még ő adta a meglepettet, amikor a ezénapadláson a.«teilta alól 10 mázsa elrejtett csöves kukorica és a pincében a sárgarépa alól 30 mázsa burgonya került elő. Persze az ilyen „szegény“ kulákok, mint Krupies meg Hetik, bármilyen nemzetiségűek legyenek is. ádáz ellenségei a békének és gyűlöködvc nézik, hogy a falu dolgozói milyen testvéri egyetértésben élnek.

Az ilyeneknek semmi sem tetszik, ami jó a népnek. Nem tetszett, amikor a Resch-uradalom földjéből 36 dolgozó kapott- Nem tetszik nekik, hogy a faluban már nincs kóáis", mert a község dolgozó parasztsága jólétben él és ismeretlen a munkanélküliség, hiszen szépszámmal dolgoznak a kokszműnél, a vasúton, a gépállomáson, a bányában is. Nem tetszik nekik, hogy a faluban kövezett gyalogjáró énül és bevezették a villanyt, azóta pedig hét rádió helyett már "45 van itt, az év végére pedig nem lesz tíz ház, ahol ne lenne tádió. Nem tetszik persze nekik, hogy a kozárraislényi gépállomás traktorai szántják a dolgozók földjét, méghozzá kitünően. Az sem tetszik jobban, hogy a községből jópár dolgozó került ki vezető munkakörbe és jutott el a fő- iítcolákra.

Mindez azonban tetszik, nagyon is latszik a dolgozóknak. Mindezt — jól tudják — a Párt vezetésével érték cl, mert megfogadták a Párt szavát és jól dolgoztak. Mindez kedves előttük és együttesen c békát jelenti. A békét, melyet megvédenék a Hetiikekke.l, a Krupiétokkal és Titova! .szemben. Ez a magyarázata eredményeiknek is.

Ezért kell tudatosítani Pécsudvardon is, újra és újra, szívóban, hogy az ót nagyhatalom megegyezését. követelő felhívás elírása —- és az aláírást alátámasztó tettek ereje —'a béke, az eredmények, a boldog élet és a haza megvédését jelenti.

55

A szovjet emberektől tanulunk44

K

cdves Kend ercsi Lajos!

Alig pár hónapja, még együtt dolgoztunk, gépállomást építettünk. Vidáman szólt az ének, csengett a tégla és nőtt a fal.

Mióta bevonultam, a te békés munkádat is védem Kenderest Lajos, önállók, hogy nyugodtan tanulhass Mohácson az ipari-tanulóvárosban s még kiválóbb szakmunkás légy.

Míg én a szovjet aknavetői; tapasztalatait, tanulmányozom, addig 1c a szovjet gyorsfalvtzási módszert ta tudod. A szovjet emberektől tanulunk mindketten.

Legutolsó leveledben a következőket Írtad: vállalom, hogy április ■1-re 120—125 százalékra emelem a teljesítményemet és Kovács József ipari tanulónak munkamódszeremet átadom.

Én sem maradtam el mögötted: Qados László növendék őrmester április negyedikéi versenykihívását, elfogadtam és vállaltam, hogy lágya- korlaton kiváló eredményt érek él. azonkívül Lengyel Károly növendéket magyarból és ideológiából segít em, tanulócsoportom átlagát pedig emelni fogom.

Vállalásomat teljesítettem.

Így fonódott egybe a pú munkánk, így készültünk mindketten leg- nagyobb ünnepünkre, április 4-re. Több és jobb munkával bebizonyítjuk, hogy nem vagyunk méltatlanok a szovjet hősök áldozatos felszabadító ha.rcdra• ' SÁNDOR GYÖRGY

tizedes, tiszti-iskolás

A felszabadulás évfordulójának ünnepi műsora

Április 4-én. a felszabadulás ünnepén reggel zenés ébresztőt ad a honvéd. és vasutas zenekar. Délelőtt !) órakor koszorúzás! ünnepség lesz a Szovjet Hősi Emlékműnél, amelyen ré'Zlvesznek a fegyveres alakulatok dísz- századai, az üzemek é.s különböző szervezetek küldöttei.

Este a l’écsi Nemzeti Színházban díszelőadás keretében bemutatásra ke. riil az „AranycsilJag“.

Tegyük méltóvá az aláírás-rfyíijtoíveket a béke nagy ügyéhez

Községeinkbe megérkeznek a béke. ívek, hogy a dolgozók ezrei és milliói aláírásukkal tegyenek új fogadalmat: minden erővel hareolunk a békéért: hogy aláírásukkal Is követeljék: kössön békeegyezményl az öt nagyhatalom.

Dolgozóink, leányaink, asszonyaink diszíjsek ezeket az ívekét színes rajzokkal, oly gomldai és szeretettel. ami

Íven gonddal és szeretettel őrködnek a béke ügye, a béke megvédése felelt.

A tanácsok adjanak meg ehhez minden segítséget, s a békeívek díszítésébe a békebizottságok vonják be a dolgozók ezreit és ezreit, hogy elszántságukat. kiállásukat a békéért az íveken aláírásuk mellett az ívek díszítésével is megmutathassák.

Szovjet tapasztalatok segítik a majsi ternielőcsoportot

Dolgozó parasztságunk számára nemcsak a szabadságot hozta el a felszabadító Szovjot Hadsereg. A hatalmas Szovjetunió évtizedes tapasztalatait is átadja a magyar dolgozó parasztságnak. hogy a fel- omelkedés útján haladhasson előre a szocializmus megvalósításáért. Már 2 esetben a magyar parasztküldöttség a saját szemével győződött meg a világ legfejlettebb mezőgazdaságának hatalmas eredményeiről, a kolhozparasztok életéről.

Máder Györgyné, a majsi Táncsics termelőesoport, párttitkára a Szovjet unióban szerzett gazdag tapasztalatai alapján szervezi a csoportban a munkát. Többek között a Vorosilov- kolhoz munkáját veszi alapul. A Yo- rosilov-kolhozban 25(10 munkás doj- ,gozik. 40 brigád és ezen. belül táti munkacsapat, van. A kommunisták példáig utalóan élenjárnak, de segítik a csoport minden tagját az élenjárók soraihoz felzárkózni. Munkájuk 00 százalékát géppel végzik, így a dolgozókat is megkímélik a. nehéz, fizikai munkától és a terméseredmény is sokkal magasabb, A nők. az ifjak minden munkából kiveszik a részüket, a Kmnszomol tagjai mindig ott vannak, ahol rájuk a legnagyobb szükség van.

A kolhoz elnöke elmondotta, hogy

kezdetben milyen nagy nehézségei-: kel küzdöttek. Az ellenség befurakodott és végezte a rombo'ó munkát. Nem volt jó a szervezés, nem volt jó az eredmény sem.

Máder elvtáiwnö ebből azt tanulta, hogy a nehézségek elől nem szabad meghátrálni. Az ellenség igyekszik itt is befurakodni a csoportba, és lm nem leplezzük le és nem zárjuk ki a befurakodott ellenséges elemeket, szétrombolják a csoportot és a termelésben is komoly károkat okoznak.

Első dolguk volt a majsi Táncsics termelőesoport tagjainak, hogy felülvizsgálták a csoport tagjait é: kizárták a nem odavalókat, mint pél. dánt.. Uárirék Pál kulákot, akinek

több, mint 800 aranykorona jövedelme volt, lluu Antul kulákcsemeiét, Rupel Pcicr volt SS-t és még több hozzájuk hasonlót. Ezek azért Kirakodtak be, hogy itt, a határmenten a tagság egyseget megbontsák, hogy mint Tito hú szövetségeséi, -belülről támadják népköztársaságunkat.

A pártszervezet azonban éber volt os leleplezte őket. A {szovjetunóiban szerzett tapasztalatok alapján megszervezték a brigádokat, munkacsapatokat. A brigád vezetők átvették jegyzőkönyvileg a földei, szerszámot. A munkából mindenki kiveszi a részét. A tagság fegyelmezetten, öntudatosan dolgozik és hajtja végre a vezetőség által javasolt inunkat. A ltokéi és ifjúkat is bevonják a munkába, akik igyekeznek mindenben jói dolgozni. Lőrinc Hona, Kiss János, Borítás Éva és még sokan, akik most a békealáírás-gyiijtést készítik .elő, felvilágosító munkájukat úgy végzik, hogy a pontos és jó munka elvégzésére serkentik a csoport tagjait. A pártonkíviili dolgozók is aktívan részivesznek u felvilágosító munkában. Az élenjáró dolgozókból vesznek jel új tagjelölteket, ezekből erősítik a párt-szer vezetet, hogy eredményesebben dolgozhassanak.

Az eredmények mell'ctt azonban vadnak még komoly hiányosságok. A versenyt elhanyagolja egy kicsit a vezetőség, pedig tagjainak tudnia kellene, hogy a munka motorja a verseny kiszélesítése és ezen belül az egyem tersens jó megszervezCsC'. A csoport tagjaiban megvan a verseny- .szettem, Innák is egymást -versenyre, csak ezekkel komolyabban kell foglalkozni, segíteni kell őket és állandóan ki kell értékelni, tudatosítani az élenjárók eredményeit ó:> a munka módszereit, hogy minden dolgozót az élenjárók «óraiba emelhessünk fel. A pártszervezet ős a vezetőség komolyabban fogja kézbe a verseny irányítását. mert munkájuk csak így lesz eredményes.

jyVegsárpult papírlapok fekszencic az asztalon. Mindössze 30 lapból áll az egész, da arról ami ben- ne van, regényt lehetne írni.

Hányszor hallatszik: „Az az álkos

*IU b Mély értelme van ennek a mondatnak. Magában foglalja ez a iökléis világ minden posványát, a munkások könyörtelen elnyomását, a nagyobb da- rab kenyér -követelésének véres megtorlását, a jobboldali szociáldsuiokra- ták aljas árulását.

Megyénkben a bányászság volt az, amely a legtöbbet szenvedett a mult- ban. A bányászok voltak azok, akik uira ás újra felvetlek a harcot az elnyomással, a kizsákmányolással. — -•'óm számított sem a börtön, sem a verés. Még a :ortűz5n keresztül is to- vá'hbvítték a harcot, amit nem tőit mcá 111 ág a jobboldali szcc. dem. áruló l'eycr sem. Erről beszélnek a megsár- tóulf írások.

Hogy milven volt az élet, a kerepel? Beszél erről 1934-es dátummal keltezett szigorúan bizalmas kimutatás, amely országos viszonylatban mutatja a vájár kereseteket: „DGT 4.9/ Pengő. Szászvár, hiányok. 4.47 pengő.' Mire jutott ebből? Arra is választ kapunk. Egy szintén bizalmas DGT kimutatás mondja: ,.A pótműszakok április 1-töl kezdve fokozatosan úgy csökkentéinek, hogy a PM és bkp rcn- dcleteknek megfelelően június hátul kezdve a munkásonlzénli rendes és Patmüszakok összege nem haladhatja mck n havi hétkő znapok számát

& DGT bányában azt jelenlétté, hogy 0jjy bányász heti 3 műszaknál többet nem dolgozhatott. A nagyiná- "Yoki bányákban k 3 nap volt a heti munkaidő. A havi .káreset“ 59.02 pen- volt a DGT-níl, 53.24 pengő a mányoki bányáknál. Ezért egy bányász

F ELS2/ÄBÄ DÜLiy INI K..

ti ii

368 kiló kenyeret tudott venni. Másfélhavi keresete volt elég egy öltöny ruhára, háromhónapig kellett volna dolgozni egy rádióért — de akkor nem ehetett.

Ilyen „élet" volt. A harc újra és újra fellángolt. A hidasi bányászok —• hogy sorsukon enyhítsenek — 1923ban is írást küldtek: „Kérelemmel lor- dulunk a bányaigazgatósághoz, hogy keresetünket letemetni szíveskedjék’'. Három munkásmegbízott Háász János, Schvarcz Henrich és Hohmann Holczin- ger írta alá a kérést. Erre aztán sürgősen ment a jelentés: „Munkásaink új követelésekkel lépjek fel, Pclrovics igazgató."

Erre és az ilyen jeleniésekre megindult a bánysbárók soraiban a jelentések özöne. Budapest, Poz>sonyi-út 2í-böl küldött válaszlevél többek között ezt mondja: „A sztrájk magába véve nem volna nagy baj, mert elég szénkészUt felett rendelkezünk. Csupán a MÁV szállítást kellene beszüntetnünk. Ez ugyan elég kellemetlen volna, meri félő, hogy a MÁV szállítás megszakad. Nagyobb agályunk a sztrájkkal szemben azonban az. hogy kénytelenek leszünk esetleg néhányhe. li sztrájk után derekunkat mégis beadni és akkor hiába volt az egész erőfeszítésünk, sőt még blamái luk is magunkat.“

Hegy a „blamálást" elkerüljék a tőkések, :• nsendörpuskához nyúltak, amely kíméletlenül le tudott súlytani a ly'tveászra, ha azt a, tőkés érdike követelte.. „'Van szerencsém a sztrájkoló rui'd. 'saír'- ügyében a levelet megküld'"! - bangáik a Fejrovics aláírása jelentés, amelyet a hidasi

,,M. Ivir. Csendőrparancsnokságnak“ küldtek. A jelentés felsorolja: „Mint rőemjaerek kitűntek: Krausz Ádúm, Prcining Jakab, Trautman János, Emi József. Hoffman András, Papp József, Papp Pál. A hét embert munkába többé nem vesszük fel."

' Ho.g,y mi volt a csendőrsljgen, arról nincs írás, die nem kell hozzá sokat gondolkodni.., Egy DGT-kiiniítatás ‘elsorol vagy ötven nevet, akiket elbocsátottak, köztük olyanokat, akik ma keményen harcolnak a termelésért. „Elbocsátott munkások névsora: Hartmann János (2). (Ma István-aknán dolgozik). Heidmann József, Dolezsál Henrik, Dolezsál Ferenc. (Ma Széche- nyi-aknán dolgozik), Tréber Antal. (Ma Pccsbányatelepi vájár), Halbich József. (Ma csapatvezető Széchiinyi- aknán).

Újra és újra fellángolt a bányászok körében.a harc. Uj sztrájk tört ki. Ezt az egységes harcot még a jobboldali szociáldemokrata, Pcycr sem tudta. megbontani. A jobboldali szociáldemokraták aknamunkájára világos fényt derít többek között egy „Budapest, 1922 október 28-án‘‘ keltezésű levél, amelyet Gálocsi Árpád írt a Podmaniczky-ulca 45-bc*l Pctrovics András bányaiigazgató „úrnak".

„Úgy érte*ü!'tom — írja a levél — hogy munkásaid a legközelebbi napokban bérköveteléssel fognak fellépni. Zárják ki a tárgyalásból a budapesti szakszervezeti vezetőséget. (Itt Peyer- ről van szó, arait egy másik írás bizonyít). Miután ezek minden módon az ilyen lárgyalá-on való részvételt arra használják ki, hogv a munkások előtt nélkülözhetetlenségüket bizonyítsák

Ennek elérésére a munkeudónát, mint a munkaadó jó barátja Itpn-k tol <:,s. azon a címen veszik engedékenységre a munkaadói, hogy nem képi seb másként tekintélyt tartani a munkások előtt. A munkások elől! pedig a legvadabban szidják a munkaadót és úgy mulatják he magukat, mint akik egyedül képesek a munkások részére azoktól valamit kicsikarni." íme az igazi arca a jobboldali szociáldemderaták• nak, Peyernek!

1923 május 1-i dátummal Pctrovics irt vissza: „Peyer Károly aláírásával írást kaptunk tegnap". Ebben a levélben azt írta Peyer: „Gyűléseket és felvonulásokat május 1-re nem engedélyezek." Később a levél: .,Mulatságot, vagy társas kirándulást rendezzem k." A hidasi bányászok nem «cicát adtak P._- yer „tilalmára”. Erről beszél Pctrovics által írt május 1-i levél: ,,A munkások kinyilatkoztatták, hogy nem jönnek dolgozni. Ennélfogva május 1-én n‘m dolgozunk sehol. A munkások egyességel kötöttek a nagymányoki és szászvári munkásokkal is".

Peyer árulása nem tudta megtörni a picsvidéki bányászok harcát sím. Az 1935 február havi megtorlás ellenére 1937-ben ismét sztrájkba léptek. Ekkor ismét Peyer árulta el őket: „Elintéztem mindent, vegyétek fel a murikéit." Melyik bányász ne «emlékeznék ezekre a szennyes szavakra. Ez 1937- fcen a közel 13 napos éhségsztrájk után volt. Ezt délelőtt mondotta Peyer és délután Csertelőn eldördült a csend- őrsortíiz és a gyi kos golyók három bányász életét oltották ki

Ilyen volt a múlt. Unt éve. hogy el- fújta, ö-'sreíövte a i '< rend-ze-t a történelem. Hat éve, hogy a Szovjet

Hadsereg hősei kiü/.tlűk hazánk földjéről a Horthy-bitangok utolsó fegyvere* erejét is- A szabadság, a boldog él‘A köszöntött ránk. Hogy milyen ez íz élet?

Mit említsünk? Azt, hogy a bányászok hűségjutalmat. teljesítményjutalmat kúpnak?' Azt. hogy ingyen munkaruhát adnak számukra. Ma ritka olyan bányászlakás, ahol mm szól a rád’ó. Nem háromhavi keresetbe kerül. Ma nem 59 pengő a bányász ..keresete", hanem egy átlagos Vjijár 1.000—1.300 forint fizetést kap. Fél havi keresetén tud venni egy öltöny ruhát. Egy havi. keresetén akár két rádiót is.

Mit említsünk? Azt. hogy a hidasi bány ászokni.fr a munkáját szovjet fel- lörö-gép könnyíti? Azt. hogy egészség- védelmi szolgálat van minden aknán? Ki törődött a múltban a bányásszal? Beszéljünk ii mesxcsi, a komlói út házakról, azokról a bányászokról, akik ma az országvezetés fontos, őrhelyein állnak Beszéljünk azc'cról, akik keményen harcolnak a további felemelkedésért: Béréith elvtársról. Hartman elvtársról, Tréber elvtársról. Halbich Józsefről és a többiről; akik meged- zödték a múlt harcaiban.

A mai napot, a felszabadulás napját munkaversennyel, töfcbterméléssel köszöntötték a bányászok. Azért tették, mert tudjdr: Eddigi eredményeink, a mostani szép életünk, a kezdetet jelentik. Életünket, szabadságunkat, békénket a Szovjetuniónak köszönhetjük, a mai nap felszabadulásunk ünnepének 6. évfordulója.

Em'ífíez.zünk a múltra, mert vannak, akik gyorsan felejtenek, merítsünk erőt a múlt megpróbáltntá-aiból. a jelenből a jövő harcához.

Haszon József