Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-29 / 99. szám

Üdvözöljük a gyárakban, a földeken, iskolákban hazánk békés, boldog jövőjét építő ifjúságot! As Érőkongress&us tanácskozásának második napja életet ábrázoló teljes értékű szép iJ- júsági rnü. Fehér Klára után Maria Majerova valamennyi cseh és szlovák^ író ne­vében köszöntötte a kongresszust. — A beszámolókat és hozzászól« sokat hallva, — mondotta, — mindin. kább megértettem, hogy nekünk, a Untai népi demokráciák íróinak nö■ vekedésiink során egylorma gyermek betegségeink vannak, hogy ugyan­azok a nehézségek és akadályoki áll­nak jóakaratunk útjában. De azt is tudom, hogy szívünk egy ütemre ver hogy közös négy cet áll elülünk - a béke megőrzése és nemzeteink kultúrájának felvirágoztatása. Erősítjük az írók seregét a békéért és az igazságért foiyó harcban! 1— mondotta befejezésül. Sándor András, József Attiia-díjas író a parasztábrázolás kérdéséről be­szélt. Sándor Ivén őrvezető annak szük­ségességére mutatott rá, hogy íróink nagyobb figyelemmel forduljanak magyar nép békés munkáját őrző néphadsereg felé. Szünet után Déry Tibor, Kosrtuth- dijas író szólalt fel. Hangsúlyozta annak szükségessé­géi. hogy fiatal és idősebb íróknak egyaránt igen sokat kell dolgozniok. Ez az első próbája az írói becsület nek. Ezután így folytatta: A tehetségei táplálni kell tudás­sal és tapasztalattal. — Járjuk az országot, ismerked jünk meg vele! De ne a vendég, ha­nem a guzda módjára, aki számontart ja azt. ami az övé, Inkább írjunk ke­vesebbet, de azt nagyobb felkészült »éggel! Déry Tibor ezután részletesen ele mezte a fiatal írók nemrég megjelent antológiájának első kötetét Rámuftt tott a kötet írásaiban mutatkozó szá­nt ns hibára. Több más hiba elemzése után ránui- Va tott a hiba okára is: íróink nem magából az életből bontják ki az optimista tendenciákat hanem a sa­ját eltökéltségükből. Rálátnak a való­ságra olyasmit, amj nincs benne, ehelyett, hogy kiszednék belőle azt, »mi benne van. — Befejezésül — mint mondotta, — rövid személyes vallomást tesz; Ma. «.mikor a magyar írók a felszabadulás ót,] először gyűlnek össze az ország nine előtt, szükségét érzem annak, Maria Majerova beszéde mán Fü- jöp János író lépett az emelvényre. Először a Mongol írószövetség távira­tát, majd Thomas Mannak, az Ame­rikában élő nagy haladó német író­nak levelét olvasta fel. Ezután Howard Fast levelét olvas­ták fel: ,yAz általánosan ismert fasiszta, tech­nika szerint — írja többek között, — a kormány foglya vagyok az Egye­düli Államok határain belül. Nem en_ gedik meg nekem, hogy átlépjem ezt a halárt vagy bármely más ország­ba utazzam. Minthogy ez az amerikai fasizmus egyik kisebb kitüntetése azok számára, akik a békéért harcolnak, nem volna illő. ha panaszkodnám. Mégis hiqyjétek el, hogy szívem köztelek van, kérlek benneteket, ad- játok tudomására egész írókongres7, szuslohnak legmelegebb testvéri üd­vözletemet a békéért való harcban. Mondjátok meg nekik, hogy sok száz és. ezer amaikai értelmiségi keze és szíve összefonódik velük a békéért vívott küzdelemben. Na szavunkat ritkán hallják, ennek oka: Az, hogy az egyetlen valóban meglevő vas­függöny vesz körül bennünket: a hazugságok, a Szenny és a háborús uszítás vasfüggönye A mi hangunk azonban egyre erő­sebb, csengőbb lesz és áttöri ezt a vasfüggönyt." A kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a kö­vetkező táviratot küldjék Missisipi állam kormányzójának: „A lelszabadult és jövőjét építő magyar nép írói, költői I. kong rész. szusukon lelkiismereti kötelességük­nek tartják, hogy lel emeljék tiltako­zó szavukat William McGee meggyil­kolása ellen, önnék tudnia kell kor­mányzó úr, hogy iaji gyilkosságaikat ma már nem tudják titokban és bün­tetlenül végrehajtani! A szabad és a szabadságukra vágyó népek szeme szigorúan ügyeli az önök tervezett és végrehajtott gonosztetteit. A magyar írók. mint az egész magyar nép szó szólói, tiltakoznak ártatlanul elítélt William McGee kivégzése ellen és követelik szabadonbocsálását. A Magyar Írószövetség I. kongresz. szusa. Budapest.“ A kongresszus elfogadta azt a ja­vaslatot is hogv' táviratban üdvözöl­jék a fiatal német írók Berlinben ülé­sező kongresszusát. Ezután Lukács György, Kossuth-dí jas egyetemi tanár, a Béke Világta- nács tagja szólalt fel. Bevezető szavai­ban tolmácsolta a kongresszusnak a Magyar Tudományos Akadémia üd­vözletét, majd igy folytatta: — Felszólalásomban elsősorban a legnagyobb határozottsággal ki kell jelentenem, hogy teljes mértékben egyetértek azzal a kritikával, ame­lyet Darvas József referátumában ré gebbj működésemről mondott. Régeb­bi kritikusi munkásságom legfőbb hi­bája a szovjet irodalom elhanyagolása volt. Lukács György ezután részletesen foglalkozott a pozitív hős ábrázó.á- sának problémájával. — A pozitív hős kérdése irodal­munkban sokszor .sablonná, frázissá vált. Ebben része van kritikánknak is, hiszen a kritikusok egyrésze szin­te ingerülten kéri számon a szerző­től, ha el merne térni ettől a sablon­tól, sőt nem egy esetben azt kíván­ják, hogy úgyszólván összes alakjai pozitivek legyenek. Ez ellen a saüfcnizálás elten élesen és hatérozeítan fel kell tépni. A szünet ulán Máté György, az írószövetség MDP-szervezetének tit­kára vette ál az elnöklést. Mihail Beniuc tolmácsolta a Román Népköztársaság íróinak szívélyes és baráti üdvözletét, majd nagy taps közb°n magyar nyelven folytatta be­szédét. Hangsúlyozta, hogy a romá­niai írók Az el*ő ítélet a békevédelmi törvény alattion : Tíz évi börtönre ítéltek egy háborús uszító volt csendőrt A miskolci megyei bíróság, az or szágjtyülcs állal elfogadott békevé­delmi törvény alapján, pénteken von­ta felelősségre Dohi Géza putnoki, Tompa-utca 10 szám alatti lakost, AVESZ pénzbeszedöt, volt csendőrt, a népek békéje ellen elkövetett bűn tett miatt. A tárgyaláson kiderült, hogy a vádlott a Horthy fasizmus ide­jén 22 évig", mint csendőr nyúzta a népet. A felszabadulás óta pénzbeszedö A vádirat szerint Dohi Géza, mint pénzbeszedö, a villanyórák leolvasása közben háborús hí­reket terjesztett, a szövetkezet ellen lázi to 11, igyekezett a békealáírá- si mozgalom sikerét gátolni. Ezt csi­nálta április 5-én este, Katona Zoltán putnoki szabó lakásán is. Villanyórát ment leolvasni, ott találta Tóth Jó- zsefné és Németh Sándorné népneve­lőket, akik a békeívek aláírásának jelentőségéről beszélgettek a ház la­kóival. Dohi Géza nem tudta elviselni, hogy a népnevelők felvilágosító mun­kája nyomán új harcosokkal erősödik a békeíábor. Ezért kezdte dicsőíteni az amerikai imperialistákat, izgatott a begyűjtési rendelet ellen, igyekezett megingatni azt a bizalmat és szere­tetek amellyel az egyszerű emberek tekintenek a legyőzhetetlen Szovjet­unióra, a béke ügyének legfőbb őrére. Ezzel a háborús propagandát moz­dította elő, békevédelmi tör­vénybe ütköző bűncselekményt követett el. A tárgyaláson, leleplezett ellenség módjára hebeg, tagad, kibúvókat ke­res. A tanuk azonban fejére olvassák bűntettét. Tóth Józsefné tanú elmond­ta, hogy a békealáírásokról beszél­gettek. Rámutattunk arra, — mon­dotta — hogy a békeívek aláírásával megmutatjuk erőnket, egységünket, te­hát elősegítjük a háborús gyújtogatok terveinek meghiúsítását. Ekkor Dohi Géza a békeívek aláírása el- clien lazított, becsmérelte a szer­vezett békemozgalom jelentősé­gét. A tanúkihallgatás után az ügyész lett fel kérdéseket a vádlotthoz: Ügyész: Ugye a második világhábo­rú előtt ment nyugdíjba? Vádlott: Igent Ügyész: A második világháború alatt mégis teljesített tényleges csend- őri szolgálatot. Hányszor kisért ekkor szökött katonákat és kiknek adta át őket: Vádlott: Többször fogtam el katona- S7.ökevényeket, akiket a községházára, a katonai parancsnokságra kísértem. Az ügyész kérdésére elmondotta, hogy öt hold földet műveltet napszá­mosokkal. Ügyész: Állandó alkalmazottat tart-e? Vádlott: Nem! Ügyész: A nyomozás során kiderült, hogy évek óta tart háztartási alkal­mazottat. Vádlott: (zavartan) Igen, van nálam egy asszony. Ügyész: Szóval mégis tart állandó alkalmazottat, akinek munkaerejét alaposan igénybe veszi és mit fizet­tek neki? •* Vádlott: (Ismét hosszas hallgatás után) A felszabadulás óta nem kapott pénzt, vettünk neki egy ruhát. így derül fény a békealáírás ellen uszító horthysta csendőr igazi énjére. A tanuk kihallgatása után az állam­ügyész mondta el vádbeszédét. — Az imperialistákat — mondotta az ügyész — a béketábor ereje ret­tenti vissza háborús céljaik megvaló­sításától.. Aki Sefefizmust terjeszt, aki a béketábor erejét gyöngíti, az im­perialista agressziónak, tehát a háborúnak támaszt kedvező talajt. Országgyűlésünk törvényt hozott a béke védelmére. A nép bírósága en­nek a törvénynek alkalmazásával szi­gorúan sújtson le békénk ellenségére. A védő a vádlott védelmében ar­ra hivatkozott, hogy a vádlott a régi világban nőtt fel, olyan világban, amelyben nem arra nevelték az em­bereket, hogy a béke ügyét saját ügyüknek tekintsék. A bíróság ezután tanácskozásra vo­nult vissza, majd kihirdette az ítéletet: Dohi Géza vádlottat bűnösnek mondta ki a békevédelrni tör­vénybe ütköző bűntettben és tíz évi börtönbüntetésre, vagyonának elkobzására, a közügyek- töl való tíz évi felfüggesztésre ítélte Rathá Unna egészségügyi miniszter Pécsett és Kcmlón egészségügyi intézményekéi látogatott meg a szovjet irodsiom példáját követve ugyanazon az úton haladnak, amelyen a lélek magyar mérnökei. A felszabadulás napjától kezdve a legjobb romániai írók a Párt zászlaja alatt, a reakció, a burzsoá rothadás­nak az irodalomban is megnyilvánult mérge elleni harcban sikerrel rakták ie az új irodalom alapját. — Kongresszusoiok hatalmas segít­séget jelent — mondotta befejezésül, — a magyar irodalom feivirágoztatá- sáhgz. Méginkább a nép szolgálatába állítja íjiajd az irodalmat, megerősíti a békeszerető népek közötti barátsá­got. — Emelni fogja a békéért harcoló százmilliók öntudatát, akiknek bás­tyája és zászlóvivője a Szovjetunió, élén azzal az emberrel, aki a szocia­lizmus és a kommunizmus új korsza­kának Íróit az emberi lélek mérnö­keinek nevezte el — élén a dicsősé­ges Ioszif Visszárionovics Sztálinnal A kongresszus hosszantartó, meleg ünneplésben részesítette ezután 1 mikrofon elé lépő Kossuth-díjas Ily lyés Gyulát, aki felszólalása végén legújabb versé: :s felolvasta. — Eredetileg én haladó hagyomá­nyainkról, vagyis elődeink helyes mert a jövőt — bennünket — szolgáló hazafiságáról, azaz helyes korszerű­ségéről akartam beszélni, hozzáfűzve ehhez rögtön azt, hogyan kell a ha­gyományok példáját követnünk, vagyis hogyan kell nekünk helyesen korszc­iinek lennünk: ami nem más, mint: hogyan kell korunkat és országunkat helyesen, haladóan ábrázolnunk. Az iskolában azt tanultuk, ha­ladó író az, aki „megelőzte korát." Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, más ír, kiderül. Az cn tapasztalatom sze­rint valahányszor egy íróról azt ol­vassuk. hogy megelőzte korát, azt úgy kell érteni, hogy a korszak ma­radt el az író mögött. A Kossuth-díjas Simon Zsuzsa, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmdra­maturgiájának vezetője voll a kova!, kozó szónok, majd Pataki László, a nemrég megalnkull pécsi Főcsoport nevében szóig: fel. és n vidéki írók problémáiról beszéli. Ezután a kon­gresszus részvevőinek nagy' tapsa közben Martin Andersen Nexö, a vi­lághírű dán író lépett a mikrofon­hoz. Beszéde elején arról beszélt, mit jelent költőnek. írónak lenni. Hang­súlyozta. hogy a múltban sok köitő távol tartotta magát a néptől és ahelyett, hogy a népben gyökerezett volna, azt képzelte, a nép lelett áll és — mint Nexö mondotta, — ^kirá­lyokkal járt sétálni.“ ~ Természetesen igen éles különb séget kell tennünk, a szovjet költők és írók és a többi országok költői és írói között. Az orosz irodalmárok, az igazi költők és írók már a forrada­lom elölt sem m< nlek királyokká; sé. tálni, hanem inkább szegény, elnyo­mott parasztokkal és mélyen gyöke­reztek a népben. Hogy az orosz nép ébren volt akkor, amikor u világ töb­bi népei még aludtak, azt elősegítet­ték az orosz koitők is, akik a néppel tartottak és' úttörői. voltak az újnak. — Az Hóknak és költőknek ki kel! mennie a néphez, s munkások mellé kell állnia áz üzemekben, meg kei! ismerkednie a nép örömeivel és ’bá­natával. — Mi az első sorokban küzdünk a békéért, mert békében élni és béké­ben örvendeni, ez sok mindennek alapja. A bétoz&aicm minden idők óla leghatalmasabb mozgalma a világ népeinek. Ha megnyerjük a béke csatáját, — mint ahogy meg­nyerjük. — sok mindent elérünk és ez a csatanyerés közelebb hozza a kapitalizmus végét, a mull eltűnését is — fejezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Martin Andersen Nexö. Veres Péter Kossuth-díjas író fel­szólalásában a széles dolgozó töme­geket átfogó irodalmi közvélemény megteremtésének szükségességéről be szólt, s hangsúlyozta, hogy ezen a téren tontos feladat vár az irodalmi folyóiratokra és a napisajtóra is. Az irókongiesszus tanácskozásai jak második napiá.. Juhász Ferenc és !áy Gyula szólaltak lel. 1 A pécsbányatelepi bányászkórház ban tett látogatása során Ratkó Anna elvíársnő megállapította, hogv a kór­ház tiszta kórtermeivel az adott körül­mények közt betölti hivatását. A kór. ház röntgenfelszerelését rövidesen kor szerű röntgenberendezéssel szerelik fel és gondoskodnak arról, hogy az egyetlen szobában összezsúfolt atnbu_ ianciáí, belgyógyászati, sebészeti és fogászati rendelési szétválasszák. A jól felszerelt Széchenyi-aknai mentő­állomás. majd a közös öltöző megte­kintése után az üzemi étkezőben ke­reste fel a bányászokat. A konyhá­ban és a raktárakban -tapasztalt köz. egészségügyi hiányosságok sürgős megszüntetését rendelte cl. Ralkó Anna elvtársnó Komlóra is ellátogatott, ahoj a komlói ,és sásdi járás dolgozóinak korszerű egészség- ügyi ellátását biztosító új rendelőin­tézet építkezését tekintette meg. Itt a, belgyógyászati rendelés elhelyezé­sének módját kifogásolta s a 12 ágyas két kórterem kibővítését java­solta az építésügyi minisztérium út­ján. Az elhanyagolt „öreg" bányász- legényszálláson talált visszásságokra felhívta a komlói bányászszakszerve­zet szoc.-pol. felelősének figyelmét s azok sürgős orvoslását rendelte el. Pénteken a pécsi 2. számú belgyó­gyászat; és sebészeti klinika fejlesz tésének kérdésével foglalkozott ala­posan Ratkó elvtársnő. Az orvoskép­zés szempontjából van nagy jelentő­sége a volt irgalmas kórházban elhe­lyezett fontos egészségügyi intéz­ménynek. Petrovszkij professzor, a kiváló szovjet sebész is résztvett eze„ a helyszíni szemlén s hasznos útmu­tatásokat adod a korszerűsítésre vor natkozóan. Elsősorban korszerűsítik a klinika berendezését. Legelőször is szétválasztják a belgyógyászati és se­bészeti osztályt. Ezt követően kor­szerű műtőt létesítenek. A magyar kormány kiutasította Vogelert Az Egyesült Államok teljesíti a magyar kormány feltételeit A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság és az Egyesüli Államok között létrejött megállapodás alapján a Geiger-féle kémkedési ügyben elítélt Vogeler ne­vű amerikai állampolgárt a magyar kormány kiutasította Magyarországról. Vogeler folyó bő 28-án délelőtt el­hagyta Magyarország területét. Az ebben a kérdésben létrejött megállapodás szerint az Egyesült Ál­lamok kormánya Vogeler kiutasítása ellenében hozzájárult az általa bezárt newyorki és clevelandi magyar kon­zuli hivatalok újbóli megnyitásához és visszavonja azt a rendelkezést, amely szerint Magyarországra amerikai ál­lampolgár nem utazhat. Az Egyesült All amok kormánya továbbá kötele­zettséget vállalt, hogy lehetővé teszi valamennyi restiluálandó magyar va­gyontárgynak a németországi amerikai zónából való visszaszolgáltatását. Evégböl a magyar kormány megfelelő hivatalos delegációt küld Németország amerikai zónájába, amelynek az ame­rikai hatóságok meg fogják adni a szükséges segítséget a szóbanforgó javak összegyűjtésére és elszállítására. A magyar kormány kívánságára az Egyesült Államok kormánya megszün­tette „Amerika Hangjának" a mün­cheni rádió hullámhosszán való sugár­zását, ami zavarta a Magyar Rádió adásait. A koreai nép hadsere«; főparancsnokságának hadi jelen lése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnokságé április 27- én közölte, hogy a néphadsereg egy­ségei a kínai önkéntes egységekkel együtt minden fronton továbbra is kemény harcokat vívnak és’jelenté kény veszteségeket okoznak ar amer’ kai-angol inBrvcnciós csapatoknak. A középső fronton a néphadsereg egységei bekerítettek egy líszinmanis ta hadosztályt és annak mind em­berben, mind hadianyagban nagy vesz. tőségeket okoztak. 1045 foglyot és '•ülönféle zsákmányt ejtettek. A több: között 13 harckocsit, 1.120 puskát. '7 gépfegyvert, 173 különféle ürme- clii lövegct. stb. zsákmányollak. Az Irókongresszus első napján Bo­risz Polevoj, Sztálin-dijas író beszéde után Karinthy Ferenc anyanyelvűnk­től beszélt. Kövesi Endre költő, a fiatal írók munkaközösségének tagja, elmondot­ta, hogy amikor egy évvei ezelőtt el_ sö verseit bevitte az írószövetségbe: meglehetősen, hidegen, érdeklődésnél kül fogadták. — Azóta nagy változások történtek — folytatta. — Megalakult a fiatal írók munkaközössége, amely megad­ja a szakmai és politikai fejlődé,, le­hetőségét az újonnan jelentkező írók­nak. Jorge Amaöo, brazil író a Béke Vi­lágtanács tagja, volt az írókongresz- szus első napi tanácskozásának utolsó felszólalója. Brazilja haladó írói test­véri üdvözletének tolmácsolása után így folytatta: — Nagy a í/ .ielelösségelek népe­tek és az egész világ kultúrája előtt: A halalomra került munkásosztály olyan alkotási ég életíeltóieleket nyújt az íróknak, művészeknek, tudósoknak, amilyenekkel eddig soha nem rendel­keztek. A továbbiakban az imperialista or. szagokban élő haladó írók helyzeté­ről beszélt: — Brazília és a többi latinamerikai ország jg n írói nevében mondom nektek, hogy a mi munkánk sohasem fogja szolgálni a dicsőséges koreai nép agresszorail, soha nem szegődünk azoknak szo.galatába akiknek az az ostoba és képtelen ábrándjuk, hogy lehazudják a földről a dicsőséges Szovjetunió és a népi demokráciák ie_ győzhetetlen valóságát, sőt. minden müvünkkel szembeszegülünk velük. Ott étiünk veletek együtt a békéért folyó harcban. Ezután az elnöklő Szabó Pál a kongresszus első napjának tanácsko­zásait bezárta. Szomb»ton délelőtt Veres Péter, Kossuth-dí ja* író elnökölt. Földeák János szavalta el versét, majd Kónya Lajos, Kossuth-dijas költő volt az el­ső felszólaló, a témaválasztás, a té­ma és az irodalmi bős kérdéseiről be szélt — A felszabadulással ledőltek — mondotta —, a korlátok, amelyek a dolgozó nép és az író közölt álltak. Nagymértékben megváltozott az ol­vasóközönség s ha a multban a leg­haladóbb írók i, csak odáig jutottak legfeljebb, hogy a. népről, de nem köz­vetlenül a néphez szóltak, ma egye­nesen a néphez kell szólnia miucien magyai írónak. A kérdési tehát úgy kell lekenni, hogy kinek akar írni a% író és akkor a téma és a hős kérdé­se is világos. Kónya Lajos után Lucjan Rudnicki a Lengyel írók Szövetsége küldötte emelkedett szólásra. — Irodalmi cél kitűzéseink — mon. dotta, — és íeladataink azonosak, mert ugyanahhoz a táborhoz, a szo­cializmus és a béke táborához tario- iunk, mert ugyanúgy küzdünk a bol­dogabb jövőért. i —• Közösek céljaink és közös az : ütünk. A békéért harcolunk, a szocia­lizmus szépségéért küzdünk. hogy mint az egyik legidősebb kom munista író, elmondjam a követke­zőt; harminckét éve vagyok kommu­nista. soha nem bániam meg egy per. cig sem, s ma büszke vagyok arra, hogy a. Párt tagja tehetek. A következő felszólaló Fehér Klára beszédében hangsúlyozta, milyen nagy szükség van az új, haladó magyar if­júsági irodalomra. — Felszabadulásunk óta mutatko­zik mar eredmény ifjúsági irodal­munk terén — mondotta — mindez azonban nem elegendő. Különösen hiányzik ifjúsági irodalmunkból a mai

Next

/
Thumbnails
Contents