Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-04 / 53. szám

4

H A PL O

1951 MÁRCIUS 4

A moszkvai Vladimír Iljícs gyár üzemi Kcmszomol bizottságának titkára, L Karabaskin átnyújtja a Vörös Vándorzászlót az esztergaműhely legjobb - Komszomol ifjúsági brigádjának.

Március 18-ig vigyük győzelemre a begyűjtést

dolgozókat kiszipolyozó valamennyi tőkés ellen. Ez a gyűlölet a felszabadulás? után sem csökkent.

— A, felszabadulás ufón is folytattam a tőkések ellen a harcot, belép. trm ennek a harcnak a rohamcsapatéiba, a Magyar Kommunista Pártba. Augusztusban pedig tagjaim lettem az új, demokratikus rendőrségnek. 3 hónapig voltam á tanosztályon, aztán u magyarszéki őrsre kerültem. Igen szerettem rendőr lenni. Különösen azért, mert a munkásosztály erősödését lát- tam abban is, hogy velem együtt sokunk dolgozó fiatal védi a dolgozó nép vagyonát, biztonságát.

Peti Sándor a legnehezebb időben vállalta a nehéz szolgálatot. Rendőr- niha nélkül, fizetés nélkül szolgált, küzdött az itt-ott meghúzódó nyila, sók. volk.shundisták, SS-brigantife ellem. Leleplezett egy 12 tagú betörő- bandát 1“.- Másfél éven át

fizetés nélkül, gondban-bajban jól megálltam a helyemet. Szívesen voltam én rendőr. szívesen őriztem én a nép vagyonát ingyen is, az akkori trilliókért is. De 1916-ban a Rajk-félc belügyminisztérium fasiszta, titoista kémei „megtisztították" a rendőrséget a

kommunistáktól. Elküldték engem is, inert ,,fiatal“ voltam .

,,Különös házasság“

közhit(kittitTa a Fáklyáittu

A S* <í* ía Ja O 14-1 ß

Báfor emberek

Izgalmas.' fordulatos, színes, magyarul beszélő szovjei film.

Előadások 5—7—9 órakor Vasárnap d. e. 9 és 11 órakor MA7INt: Elsőosztúlvosok

r Bt i Y 1 A

7-/ff

Csehszlovák film

A GAT

A felszabadult szlovák

nép

örömteli életét mutatja

be.

Előadások: Vs5 1/«7.

7:9

FÁKLYA ?-ig

KÖZKÍVÁNATRA

Külenös házasság

Előadások fél 6 és fél 8, -s-ároa*} fél 4, fél 6 és fél 8.

Helyi pártszervezeleínk, tanácsaink sok esetben csak a termelöcsoportok fejlesztésével foglalkoztak és teljesen elhanyagolták a begyűjtés kérdését.Sok esetben tanácselnökeink népszerűtlen feladatnak tekintik a begyűjtéssel való foglalkozást. Nem számoltatják e' a kulákot, vagy ha meg is teszik, megalkuvással hajtják végre. Jellemző ez a szigetvári járás tanácsaira, éppen ezért községeik mindig az utolsó helyen, ezért nem bírnak előrehaladd A villányi járás példája mutatja, ha a pártszervezeteink, valamint tanácsaink komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, az eredmény nem marad el. A kommunisták személyes példa- mutatása mindenütt meghozza gyümölcsét.

A megye területén a községek között Lippó áll az első helyen a begyűjtésben, Putnoki József párttít- kár, Bodonyi Jánosné párívezetőségi tag minden szem feleslegjüket eladtak az államnak, de türelmes felvilágosító munkával megmagyarázták a dolgozó parasztoknak is a begyüjiés fontosságát. Megmagyarázták, hogy terménybe léssel biztosítjuk az ötéves tervié!;. .lését, mely a dolgozó parasztság jobb jövőnek a megvalósítását is előirányozta. Ezzel erősítjük a népköztársaságunkat, több mezőgazdasági gép, traktor jut a falunak. Több ruházati cikk és több kenyér az ipari dolgozóknak, akik a gépeket, a mezőgazdasági felszerelést gyártják. Erősítjük' néphadseregünket is, amelynek katonái a mi békénk felett őrködnek, akik -a dolgozók államát védik.

Az eredmény nem is maradt el

A párttagok személyes példamu- . tatása nyomán a népnevelők cgy- nap alatt 75 mázsa vegyesterményt gyűlöltek be,

Benedeken Floc István 3 mázsa búzát, Hoffman András 8 mázsa kukoricát adott el a nép államának. Babarc község 114 száazlékra teljesítette a kukoricabeadását, de a többi terményből is március tizennyolcra 100 százalékba teljesíteni fogja. Bogádmind- szenten Varga József középparaszt 9 mázsa búzát adott le, csikóstöttö- sön Pozsonyi István VB-tag 240 százalékra teljesítette második félévi előirányzatát, Téscny kenyérgabonából 185, Felsöszentmárton 188, Mo- csekalja 120 százalékba teljesítette a begyűjtési előirányzatot.

Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a begyűjtést nemcsak lehet, de túl is lehet teljesíteni.

A járások állása a következő:

1. villányi járás, 2. pécsváradí, 3. mohácsi, 4. sellyei, 5. siklósi, 6. pécsi, 7. komlói, 8. sásdí, utolsó a szigetvári* járás.

A terménybeszolgáltatás minden dolgozó parasztnak hazafias kötelessége. Martinovics elvtárs a kátólvi délszláv tanácselnök mondotta: ,,ez a haza a mi hazánk. Nekünk, dolgozóknak minden erőnkkel, munkával-, löbbtermeléssel, az állami fegyelem betartásával támogatnunk kell, hogy a Szovjetunió-vezelte békelábornak még szilárdabb tagja lehessünk,

Hazánkat erősítenünk kell a begyűjtés frontján is. A kommunisták járjanak a begyűjtésben is élen. Szívós felvilágosító munkával magyarázzák meg a - dolgozó parasztságnak a begyűjtés jelentőségét, akkor a siker nem marad el. Tanácsaink sokkal éberebben számoltassák el a kuláko- kat, spekulánsokat. Kutassák fel a kulákok elrejtett terményeit. Március 18-ra az egész megyében vigyük győzelemre a begyűjtés nagy ügyét.

Aszjan Mannceerinn. a jereváni villa mosgépgyár sztahanovista esztergályosa egyre újabb és újabb kiemelkedő eredményeket ér eL Munkamódszerét rendszeresen átadja munkatársainak és ezzel segíti őket, hogy hasonló kiváló eredményekkel harcolhassanak a békéért. Aszjan Manucsarjan sztahánovista esztergályos már 1956. évi tervén dolgozik.

Mr. Piszkos Fred gátlástalanul öltöző fiatalember, o New York Tinó című világcsomagolópapír budapesti sajtóhibája, azaz tudósítója. Mr. Piszkos Fred azelőtt a Long lslund-i vurstliban volt kikiáltó, méghozzá az td- kyátorjejű ds kukacfábú elektró-mjersolajhajtásó, szakállas nő bódéja dőlt, de innen rövidesen kirúgták, mert túlzottan hazudozott. A még friss clbocsájtó láb- nyomokkal azonnal jelentkezett a New York Tinónál, ahol rögtön alkalmazták. Először csak kisebb feladatot láziak rá, ő lett a tudományos rovat vezetője, majd a későbbiek folyamán fontosabb megbízatást kapott, kisegítő munkatárs lelt a kéjgyilkosságokkal foglalkozó rovatban. Itt teljes alapossággal megismerkedett az amerikai vezetőkörök politikájával, így került azután Európába.

— Nézd öregem — mondta neki a szerkesztője, Blöff John — nagy üzlet áll előtted. Nem sokat kell írnod, de amit írsz, az szenzáció legyen. Arról kell írnod, amiről eddig itt nem írtál: a munkanélküliségről, a top rongyról. az éhezésről. Minden sorért száz dollárt kapsz. Nyilunk itt neked egy bankbetétet és mire visszajössz, addigra gazdag ember leszel.

— Bízza csak rám főnök — mondta hanyag eleganciával Piszkos Fred — agy-kettőre telet rom a csekkfüzetemet.

Már jópár hete volt a New York Tinó budapesti tudósítója Magyarországon, amikor először telefonált a sze r k eszi ő séejé n ek.

— Baj van, nagy baj — mondta a kagylóba — nincs semmi ihletem, nem megy a dolog, semmi munka,Itélk u- iiség, semmi toprongy, semmi éhezés. Ezek itt ■ágy dolgoznak, ágy öltözködnek és úgy esznek, hogy nzt már rossz nézni.' Kérem az áthelyezésemet valamelyik mar- shallizált államba, mert a végén én járok majd lop- rongyban és nekem kaják fel az állam, mert nem tudok majd semmi anyagot mini.

Tr múlhatom, te hülye — hallatszott a vonal ma sík végéről Blöff John szeszdús hangja — azt miért nem teszed hozzá, hogy a végén te leszel majd a munkanélküli1/! Csalódtam hennát, úgy látom, vörös vagy te is! Jól vigyáz:, mert a: Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt fogod befejezni! Mii hagyod magad befolyásolni u valóságtól'!! Azt írd, műit kértünk ét ■..

— Igemím, Miszter Blöff, de itt hidal: épülnek, .->**• traktorok járnak jobbra-balra. Nem megy a dolog,

— Csend legyen — ordította Blöff John. — Ne dumálj a szavamba! Sok a híd? Sok a traktorí írd meg akkor azt, de ágy, ahogy egy amerikai újságírótól elvárja az ember mondta és úgy lecsapta a kagylót, hogy a mar shallizáll államok miniszterei ijedten rezzentek össze. Piszkos Fred is majdnem összerezzent, de aztán erő* vett mayán, eszébe jutott az üres csckkönyv és harmadnapra a következő kis cikk jelent meg a New Yo

nóban.

l'ori- T«,.(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.)

Magyarországon a túlhajtott hídépítés következtében » folyókat már egész befödték, ágy, hogy most már kanálisként folynak tova cs a hajók nappal is kénytelenek lámpádat közlekedni. Ez is bizonyítja, hogy a vasfüggö nyűn Iái milyen sötét állapotok vannak.“

Rövidesen táviratot kapott Piszkos Fred: „Az első rubrikába ezer dollárt beírtunk. Stop. Csak így tm-ibb Stop. Blöff John. Stop. Stop.“

Ilyen előzmények után kapott Piszkos Fred noegnnde- tést arra, hogy valami szenzációs anyagot szátUtson a PártkongrcsszusróJ.

— Drága főnököm — mondta sírás hangon ■t leírjon''.: — ncm megy a dolog! Csak egy napra jönne ide maya cs látná, hogy micsoda hangulat van itt, versenyeznek kongresszusért, — nem fog ebből számúnkra reontti isi sem kisülni.

— Nézd öregem, nem vitatkozom veted sokat — si.wdtn Blöff. — Amit megmondtam, megmondtam. Nagy v.-^n- ráció kell, egyetlen nagy szenzáció és akkor htrr-ílő- hetsz, tele lesz a csckkönyv. Olyasféle szenzáció legyen, hogy gyarmatosítani akarjál; a magyarok Afrikái. Biten legyen és kész.

Ezután jelent meg a Nem York Tinóban a >v/ewAa»4 bős cím: ..Megbukott n magyar ötéves terv. Csők "éyc. évre futja a tervükből, az ötödikben már nincs nrit rít* tudjanak.“

. .t csckkönyv megtel). Piszkos Fred most már iH'r.r- rnehrt. Jó mankót végzett. Megérdemli a fizetését, ,Vrr annyit nevettünk rajta, hogy uzt nem lehet megfizetni.

rpztL cSánd&t (ladítagij ömdetvajza

Peti Sándor bajtárs, néphadseregünk hadnagya befejezte az írást. Kitette az utolsó szó után a pon|ot, aztán végigolvasta az egészet elölről.

• Életrajz. Apám bányász volt. Évekig nyelte a tőkések fukarkodása, az egészségügyi berendezések hiánya miatt a port Is Iván-aknán, mig végül szilikózist szerzett és kikerült a munkahelyéről. Én már 12 éves kovámban megismertem a gyárosok hajcsár mód szereit; akkor kerültem a Tört eli-f éle hirdi kend er gyárba.

a kcnderfonóboli harcairól Peti baj társ. Nem írta meg. hogy állandóan kevesebb fizetésit kapott, mint járandósága volt, bogy a háború Ideje alatt, — mikor a tőkés-kizsákmányolást a katonai parancsnok jelenléte is súlyosbította az üzemben. — ellopták a tázoltókészüWségér-t járó bérét. Csak ennyit írt:- Mikor jogos béremet követeltem, Törteti lef.arlóztattatot.t. ,,Amíg lesznek Petik, addig ebből az ifjúságból nem lesz Horthy Miklós ifjúsága, új Európa ifjúsága“ — indokolta meg c' töltés letartóztatásomat.

A tőkésnek igaza volt. A dolgozó tömegek mindig ellenségei voltak a fod/mu-snak. a H orthy -kapital istiSk- ri.-t’t. Poci Sándort sem törte meg a meghurcoltatás, sőt, fokozódott benPeti Sándor akkor a bányába került. Bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba.

— Ha mm harcolhattam az ellenség

ellen. az újjáépítésén mint rendőr, harcoltam, mint bányász. Beléptem a MADlSZ.ba, tagja voltam a ,,szén- csata-brigádnak". 1948-ban a SZIT

ixtsasi titkára lettem. Nagyon szereltem az ifjúsági mozgalomban dolgozni. Tudtam, hogy az új káderek egész tömegeit kell adnunk a Pórinak. Azt hiszem, jól dolgoztam és ezért vitt Póriunk 1949.b"n pártiskolára.

Pártiskola titán még nagyobb megtiszteltetés érte Peti Sándort. Műszakról hazamehet látta, hogy autó áll a házuk előtt. Egy ismeretlen elvtár várta otthon a Megyei Bizottságról.

— Akarsz.e a néphadsereg katonája lenni — kérdezte tőlem az elvtárs, és én habozás nélkül, boldogan igent mondtam. De örült a megtiszteltetésnek apám, anyám, feleségem, egész családom. Alhadnagynak avatlak. Könnybelábadt anyám szeme, nőkor alhadnagy fiát megölelhette. Tavaly

pedig hadnagy lettem:

,,A magyar nép már tudja, hogy van hazája és ezért von mit védeni<" — mondotta Farkas Mihály vezérezredes bajfárs, Pártunk Kongresszusán. A haza ma már valóban más nekem is, mint. valamikor. Ez a haza már nem a grófoké, uraké, bankároké, nem az övék a hadsereg, a hatalom sem. Ez a haza adott olyan munkát édesapám nak, mely"t megerőltetés nélkül el tud végezni, a mi hazánk helyezte nővéremet a hirdi kendcrfonnba személyzeti osztályvezetőnek.

— A hazát régen is szerettem. Szerettem. Szerettem népemet, a dolgozókat, de gyűlöltem az élősködő lérgeket, a tcrieliikel és társaikat. Ma azonban a haza több számomra mint valaha. Egyet jelent a családommal, a szüleimmel, azokkal a dolgozókkal, akikkel 'gyűlt küzdöttem a tőkések ellen, akikkel együtt harcoltam a több szénért vívott csatákban.

nekem a kincses Baranyát, egész Magyarországot, a szabadságot, melyet a Szovjetuniótól kaptunk. És ezért jelent nekem egyel a haza szerefeie a Szovjetunió szereié tévéi.

Peti Sándor hadnagy bajtárs állandóan képezi magát. Tanul, igyekszik minél tökéletesebben elsajátítani a sztálini haditudományt. igyekszik ke meny harcosokat nevelni egysége katonáiból.

— Tudjuk, Farkas Mihály vezérezredes bajtárs beszédéből, hogy Tito fasiszta vadállatai 755 ízben kísérelték megsérteni halárainkat. Határőreink

visszavert ék a banditákat, hogy azok véres fejjel beszélhettek gazdáiknak a mi hatalmas erőnkről. Én, a dolgozó nép fia, a néphadsereg katonája baj- társaimmal. egész népemmel együtt azért küzdők, hogy e. mi békénket, virágoskertünket, édes hazánkat ne tapossa többé soha a fasizmus, az Imperializmus csizmája.

Peti Sándor hadnagy bajtárs befejezte önéletrajza olvasási'. Tőrénél- mel olvaso-í!. ‘

f~ Hem sokat ír

il haza jelenti