Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-22 / 68. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Európa népei követelik a fegyverkezési hajsza megszüntetéséi (2. o.) — A jugoszláv munkásosztály az egész néppel együtt győzelmes harcot vív hóhérai ellen (2. o.) — Tovább terjed a francia sztrájkmozgalom (2. o.) — Kidolgozzuk az energiagazdálkodás tízéves tervét (2. o.) — Márciusi tanácsülések tapasztalatai (3. o.) — Megyei értekezleten beszélték meg békebizottságaink a békealáírásgyüjtéssel kapcsolatos feladatokat. (3. o.) — Szigorúan megbüntetik a szabotáló kulákokat (4. o.) Al MÜP BÄR AN VÁM ÉGY El Vili. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ara 5SJ FILLER CSÜTÖRTÖK, 1951 MAKER'S 2i. TEGYÜK ÁLTALÁNOSSÁ I A hólyi és nagynyávádi I. típusú AMUNKAMÓBSEEMÁTADÁSTl tes*n»eIőcsoportok harcolnak a versenyben A Pártkongresszus határozata megállapítja, hogy hazánkban az ötéves terv első évében a munka termelékenysége az előirányzott ttí százalék helyett 20 százalékkal nőtt. A határozat újabb nagyszerű feladatot tűz munkásosztályunk elé: „A munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervezett 50 százalék helyett legalább 90 százalékkal kell emelkednie." Szocialista iparunk alapvető fel adata, hogy a munka jó megszervezésével, az élenjárók szaktudásának általánosításával emelje a termelékenységet, gyorsítsa a szocializmus építését. Ezt a feladatot munkásosztályunk úgy a három-, mint az ötéves terv első évében tel jesítette. A munka termelékenységének egy év alatt 20 százalékos növekedése elképzelhetetlen és lehetetlen a kapitalista társadalomban. Ilyenarányú növekedés csak a szodalizmust építő országokban le hetséges, amelynek dolgozói magukénak vallják a földet, a gyárat, az országot és saját jövőjüket építik. Öt év alatt 50 százalék helyett legalább 90 százalékra kell emelkednie a munka termelékenységének. E feladat teljesítése szívós, céltudatos munkát követel tőlünk. „A munka termelékenységének emelése mindenekelőtt a nagyipar anyagi alapjának, — a fűtőanyag, a vas, a gépgyártás, a vegyiipar fejlődésének — biztosítását kívánja meg“ — tanítja Lenin. Megyénkben tehát elsös°rban a széntermelés területe az, ahol a munka termelékenységének emelkednie kell. A termelékenység emelésének egyik alapvető formája a munka. módszerátadás. Ez a szó a kapitalista termelési formák között ismeretlen. Ismeretlen volt a mi munkásosztályunk sorai között is a fel- szabadulás előtt. Minden munkás féltékenyen, titokként őrizte szakmai tudását, fogásait, hogy ezzel nélkülözhetetlenné tegve magát a gyárban, bányában, biztosítsa a gyakori szanálások esetén is száraz kenyerét, Nem volt egyik munkásnak sem érdeke, hogy a másik könnyebben, gyorsabban, többet termeljen, hiszen a kapitalista húzta volna hasznát A hét lakat alatt őrzött szakmai fogások zárját a felszabadulás, Pártunk tanítása, nevelése pattintotta fel és a felszabadult, öntudatában megnövekedett dolgozók csak úgy ontották az évtizedes tapasztalatokat, amelyek egyrésze közkincsé is vált. Egyik munkás ma már tanítja a másikat, megindult a munkamódszerátadás, a termelékenység emelésének ez az igen fontos formája. A termelékenység emeléséért harc folyik. Ezért van minden MESZHART-aknán kettő, Vasason egy függetlenített munkamódszer, átudp és minden fejtési csapatnál a legjobb vájár tanítja a többterme' lést eredményező módszerekre tár. sait. Nagymányokon, Komlón is szervezett formát kapott az utóbbi hónapokban ez a nagyjelentőségű mozgalom, .amelynek eredménye a termelékenység emelkedésében mutatkozik meg. Búzás Rezső elv ..ars, pécsbányatelepi vájár ez évben 23 bányásznak adta át szakmai sát. Ezek között volt Steiher József vájár is, akinek percnormatel- jcsttését 390-röl 498 percre emelte fel, Gáth József vájárét pedig 43T röl 480-ra, vagyis 100 százalékka . Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy ezeknek a bányászoknak a teljesit- rjiénye egy—egy és fái csille szénnel emelkedett, Sára Gyula e'ytais Petőfi-nknai muplmmódszeraiaclo Keszerfce János vájár teliesitmc nvél 83 százalékról 120—1^0 szaza, lókra emelte. Sok ily«'1 Pddat lc’ hét találni még bányáinkban, amelyek eredményeként iparunk kenyere, a széntermelés emelkedik, szélesedik nehéziparunk kifejlesztésének alapja. A 100 százalék fölé emelkedett teljesítmények, az egykét csillés többtermelések téglái annak a hatalmas építménynek, amelyet dolgozó népünk az ötéves terv során megvalósít. Ezt kell látni minden bányásznak, üzemi munkás nak, ezért a legalacsonyabbra kell csökkenteni a normán alul teljesi tők számát. Ez még mindig igen magas. A szabolcsi bányakerületben januárban a bányászok 63.5 százaléka, februárban 52 százaléka teljesített 100 százalékon alul, A 11 százalékos csökkentést munkamódszerét-j adással érték el. Van javulás, de aj javulásnak rohamosabbnak kell lennie. Hogy ezt elérjük, a munka- módszeráiadás két alapvető hibáját kell kijavítanunk. A bányászok, üzemi munkások túlnyomó többsége örül a feléje nyúló segítő kéznek és szívesen veszi, ha tanítják. De van más jelenség is, Szilas László elvtárs, a sza. bolcsi bányakerület vezetője számolt be arról, hogy Is'tván.aknán előfordul: egyes kis teljesítményt elérő vájárok elutasítják a segítést, mondván: „Eleget tudok ón. engem ne tanítson senkii'4 Ez a hang megtalálható más területen is, nem elszigetelt jelenség. Ennek a hangnak az ellenség az irányitója, amely minden eszközzel gátolni igyekszik a szocializmus építését és így a termelékenység emelését is. Szét kell tehát verni, meg kell semmisíteni az e téren garázdálkodó ellenséget, amely finom, kicsiszolt módszerekkel dolgozik a munkásosztály, a dolgozó nép ellen. Azt akarja, hogy ne emelkedjék a munkás keresete, a növekvő termelékenysége nyomán, ne erősödjék, ne fejlődjék az ország. Ezért fokozni kell ezen a területen a politikai felvilágosító munkát. Meg kell magyarázni minden bányásznak, hogy a feléje nyújtott segítő kéz mit jelent saját maga és az egész nemzet számára. A másik alapvető hiba ebben a munkában: nem értük el még min. dig, hogy minden 100 százalékon felül teljesítő munkás műnyomód, szerátadó legyen. Kevés az ilyen munkatársi segítség, kevés az olyan megnyilvánulás, mint amilyen Fe- renc-aknán történt, ahol Bózsa János vájár szokatlan munkahelyen kínlódott, vesződött a munkával és 100 'százalék alatt teljesített. Nem várták meg, míg jön a „hivatalos" munkamódszerátadó, hanem Lakatos János élmunkás vájár ott nyom. ban megmutatta neki a munka fogását és ma már Bózsa János 100 százalék felett teljesít. Ezt a példát kell mindennapivá, általánossá ten ni! Ha minden 100 százalék felett teljesítő bányász és munkás munkamódszerátadó lesz, egy hónap alatt nem 11 százalékkal lehet csökkenteni a normán alul teljesítők számát, — mint a szpbolcsi kerületben, — hanem ennél sokkal többel! Bányáinkban, üzemeinkben tovább kell folytatnunk a munka termelékenységének emeléséért a harcot, Közeli célul kell kitűzni minden aknán és üzemnél azt, amit Sára Gyula elvtárs ír levelében: „Nekem az a célom, hogy Petőfi- aknán a 100 százalék alatt teljesítők száma mielőbb megszűnjön," P ártszervezeteink, szakszervezeteink és a műszaki vezetők teremtsék meg mindenütt ennek lehetőségét és adják meg hozzá az alapot a politikai nevelőmunkávai, a munka johb szervezésével, a feltételek biztosításával. vállalt feladatok teljesítéséért A hólyi I. Üpuaú Rákóczi termelő - csoport párosversenyre hívta a nagy- nyárádi I. típusú Béke terrnelőcsiopor- tiot a tavaszi munkák időben való elvégzésére. Versenykihívásukban vállal ták: a tavaszi munkát úgy szervezik meg, hogy 30 százalékkal emelik a terméshozamot. Ezért mindent korán vetnek, a gépállomás munkáját is igénybeveszik. Vállalták, hogy az árpát, zabot, zabosbükkönyt március 25-, re élvetik, A Rákóczi csoport hozzáfogott azon. nal a munka megszervezéséhez. Az egyes növények vetését úgy hozták össze, hogy lehetőleg egy táblában legyenek, Ősszel pedig bevezetik a 4-e- vet és forgót, 8J holdra vetnek fényért. A gépállomással sseraödést kötöttek 300 hold tárcsázásra és 60 hold közép- szántásra. Az igaeröt Fzámbavetlék ós úgy osztották el, hogy akipek nincs fogata, a gép mellett végzi a gyalog- munkát, így az ő földterületét is elvégzik és a közös munkából mindenki igazságosan kiveszi a részét. Nagy lendülettel kezdtek a munkához a tagok. Jó a versenyszellem. Az előirányzott 48 hold árpából 42-öt, a 38 hold zabból 25.61 elvetettek. A földet előkészítették, a vetőmagot Iecsáváz- ták, a gépeket elosztották —, van bőven —, hogy egy nap alatt elvégezhessék a visszalévő vetést. Tanácsért a pártszervezethez fordulnak. Uj’úlon járnak, de biztosan haladnak a szebb lövő felé. melyet a nagyüzemi gazdálkodás biztosit. Kedden,- hegy az eső esett, türelmetlenül várták a tagok, hogy kimehessenek dolgozni, hiszen tudják, hogy a korai vetésnek nincs párja, azt sem ilyen más munkával nem lehat pótolni, ők pedig azórt versenyeznek, hogy ezzel serkentsék a munkát, hogy a vállalt 30 százalék emelést elérhessék, hogy az új, felemelt ötéves tervet teljesíthessék. A nagynyúrádi Béke termelőcsoport tagjai nagy örömmel fogadták a versenykihívást. Vállalták, hogy még előbb befejezik a vetést, mert ök eddig se voltak soha az utolsó között, ma pedig különösen minden lehetőséget megad a társa-sgazdálícodás ahhoz, hogy időben elvethessenek. A csoport-értekezleten el. ső dolguk volt, hogy brigádokat szer. veztek. Minden 20 tagnak van egy brí- gádvezelőjc. Egy brigád egy dűlőben a brigádvesető személyében felelős azért, hogy a brigád tagjai mindent időben, jó minőségi munkával végezzenek el. Hetenként egyszer a brigúdvezetők az intézőbizottsággal összejönnek, kicserélik tapasztalataikat, beszámolnak a munkáról, megbeszélik a legközelebbi feladatokat- A verseny jelentőségét megértették, most hozzáfogtak a munkák gyors elvégzéséhez, mert elsők akarnak lenni a párosversenyben. Eddig már az előirányzott 85 hold árpából 83 holdas, 39 hold zabból 25-öt, 40 hold zabosbükkönyből 15 holdat vetettek ej A tőidet a többi vetéshez is előkészítették. Munkájukat azért végzik ilyen nagy lendülettel, — mondta el Kovács elv- társ, a csoport elnöke —, mert valamennyien megértették azt, hogy jól elvégzett munkájukkal a több termést biztosítják és ezzel erősítik a bíketúbor erejét. De a csoport (agjui jó munkájukkal a biztos megélhetést, a szebb jövőt is biztosítják maguk száméra. Rákosi elvtár.s beszéde nagy lendületei adott munkájukhoz. Látják- hpgy a békéért folyó harcból minden becsületes embernek ki kell venni a részét é-s ífr a többíermeléssel tudnak legtöbbet tenni a béke érdekéb-m. — Látják a határon túl —, mondja Kovács elvtár.s, hogy a dolgozó parasztokat o fasiszta Tito Jugoszláviájában még munka közben is úgy őrzik, mint a rabokat. Éheznek, nyomorognak az emberak. Mi szabadságunkat nxig akarjuk védeni ás ezért megfogadjuk a Párt, Rákosi elvlárs szavát: minden erőnkkel harcba indulunk a lőbbtermolésért, mert ebhez a csoporton belül minden lehetőség megvan. így a két szövetkezeti község I. típusú csoportjainak a munkája, verge: nye nagyon szép és eredményes. Gyönyörűen folyik j.s a vetés. Azonban van egy nagy hiba: nem tudja a bátyi Rákóczi csoport, hogy hol tart a nagy- nyárádi Béke csoport a munkával és fordítva. Nem értékelték ki közösen a munkát, nem .rtesítették egymást, nődig a versonyAzerzödés; 5 pontjában benne van, hogy hetenként egyszer kiértékelik az eredményt, egymásnak át- küldik és az erre megválasztott bizottság kölcsönösen átmegy és ellenőrzi, hogy a valóságnak megfelelően jelen tettek é a csoportvezetők. Kölcsönös ellenőrző- nélkül nincs jő verseny, nincs eredményes munka. A verseny kiértékelése,, állandó íuda tosítása harcra buzdítja a csoport tagjait. Az élenjárót azért, hogy fenu tarthassa elsőségét, az elmaradottat azért, hogy az élre kerüljön. Ezt kell látni a pártszervezeteinknek, tanácsainknak ős ezért sokkal több segítséget kell nyújtani az új, tapasztalatlan csoportoknak. A csoport tagjaiban van versenyszellem, lendület, de ha segítséget nem kapnak, ha nőm tudják a verseny jelentőségét értékeink ez a jó lendület, elhal, nem lesz, ami a munkára serkentse, mozgósítsa a dolgozókat, hogy jobb, gyorsabb munkát végezzenek az egész dolgozó nép órdokében. Rákosi elvtárs kongresszusi zárszavában azt mondotta: „Pártunk és államunk egyik fontos feladata, hogy őszig segítsék megszilárdítani az új szövetkezeteket, lássák el őket megfelelő káderekkel, szakemberekkel, gépekkel, és igy btl tosítsák, hogy utána egészségesen folytatódjék a falu szocialista ötezer vezése." Rákosi elvtársi!ak ezt a k gyelmeztelósét, nagyon meg kell szív lelni a bólyí ás nyarádi párlszcrvcze töknek is- Segíteni kell az új csoportokat a verseny kiszélesítésében, cl íenörzésében, mert az új vezetők nem tudják, hogy az ő munkájuk harci feladat, nem haroolni.lt kellőim a kulá- kok ellen sem. if inél előbb Hicgszervc^xük női Iraktoro^-bripicHiinliSií Mi, villányi gépállomás dolgozót Pártunk 11. Kongresszusára nagy örömmel tettük meg felajánlásunkat. Azt az ígéretet tettük Rákosi elvtársnak, hogy becsületes munkát fogunk végezni. A felajánlásunkat lelkes munkaverseny követte, ami nem volt hiábavalój mert elnyertük a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját. Ezután még az eddiginél is jobban dolgozunk. A villányi gépállomáson húgommal, Máriával, ketten vagyunk női traktoristák. Nagy kitüntetés traktoristának lenni. Azt, hogy idáig eljutottunk, Sztálin elvlársnal: és a dicsőséges felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetjük. mert ők szabadítottak fel bennünket a fasiszta elnyomás alól. Nem teletjük el, hogy a múlt rendszerben csak az elnyomás volt az osztályrészünk. Mi nők, soha nem voltunk úgy megbecéülye, mint most. A muh rendszerben nem értük volna el azt. hogy egy gépet ránk bízzanak. Most azonban ránk merik bízni a traktort, hisz saját tulajdonunkról van szó, amit mindannyian megbecsülünk, ígérem azt, hogy húgommal• együtt itt a gépállomáson 'jó munkát lógunk vé- gezni. Azon leszünk, hogy minél előbb megszervezhessük a női traktorista brigádot. Én 1950 júliusa óta dolgozom a villányi gépállomáson. Tudom azt, hogy éberen kell dolgoznunk Titonak és aljas bandájának szomszédságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy Tito- óknak nem tetszik az, hogy mi békében élünk. Éppen ezért megmutattuk: úgy lógjuk a tavaszi munkákat végezni, hogy ránk, női traktorfsttikra büszke Iehessen Pártunk. Segítünk a termelőszövetkezeteknek felvilágosító munkával, agilációval, megmagya- rázzuk a többtermelés íontosságái. Lenin és Sztálin elvtársak tanításai alapján, Rákosi elvlárs vezetésével újabb győzelmeket fogunk elérni a >u- vaszi munkák sikere érdekében. ÓZDI ÉVA traktoros, villányi gépállomás. A szifágypu$ztaiv állami gazdaság női tehenészbrigádja tovább emeli a tejhozamot április 4 tiszteletére A szilágypusztai állami gazdaságban a kongresszusi verseny mozgalom során női tehenészbrigád alakult, amelynek a tejhozamot a régi takar, múnvozás mellett istállóátlagban már február 19-re 4 literrel fiikerült emelnie. Az Uj Élet női tchenészbrigád felszabadulásunk hatodik évfordulójának tiszteletére újabb felajánlást, tett. Tagjai vállalták, hogy a tejho- zam-átlagot további két literrel növelik s emellett az abraktakarmány felhasználását tizennyolc százalékkal csökkentik. A gyenge erőben lévő állatok súlyát a pontos időben való etetéssel, a páo 48 órával korábbi elkészítésével é* az állatok fokozott tisztántartásával tiz-tizenkét százalékkal gva. rapítják, Ugyanakkor versenyre hívtál: az üszög-pusztai állami gazdimig állattenyésztési brigádját vállalásaik sikeres• teljesítésére. Szabó Istvánná, a britrád vezetője megbeszélte a brigád tagjaival, lm- gvan akarják elérni céljukat. — Be fogjuk vezetni nálunk is a szovjet tapasztalatoti alapján a mar többfelé jól bevált, egyedi takarmányozási. Az őszi árpaszalmát szecskázzuk s ezt összekeverjük korpa-, árpa- és kukoricadarával, az eddig felhasználatlan melásszal pedig a tehenek abrnktakannányát ízesítjük. Segítségükre; van a gazdaság agro- nóimisa, Mészöly József is. aki jó szakmunkásokká neveli a tehenész brigád tagjait, — Azzal az elhatározással tesszük felajánlásunkat és versenykihívásunkat, — írják többek között -- hogy jó eredményeinkkel bebizonyítsuk: mi dolgozó nők is helytdtluun a munka frontján és nagy leírtunk vvz>- tcsévél, jó munkánkkal szorosan öT zárkózunk a termelésben -lenjám férfi dolgozók mellé — a békt < '><• 1 méhen.
