Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-17 / 64. szám

mi JUT! CITS 17 M Ä FLO A 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * ;■ '■1 ■'"—■ **mrmvmmm*'" -11J"1 Ä péc^f pá^tMKottsáfgf alrfíva-értekeKletémek Csütörtök délután tartotta meg a pécsi pártbizottság párlaktíva-értekez- lotét, amelynek feladata volt. hogy al­kalmazza a Pártkongresszus törté­nelmi-jelentőségű határozatait Pécs város viszonyaira. Ezt a feladató! nagyrészben sikerült a Pártértekezlet_ r.ttk megoldania. A pártbizottság referátumában Czárl Ferenc titkár elvtárs, világosan, helyi­leg alkalmazva megmutatta a pártszer­vezetek irányító, ellenőrző munkájának azokat a feladatait, amelyeket a Párt- kongresszus elénk tűzött. A referá­tumból kitűnt, hogy a lasiszla Tito bandájának ügynökei nap, mint ríap akadályozni igyekeznek Pécs kommunistáinak, dől. gozó népének szocialista épílőmunkd- ját, igyekeznek megbontani városunk dolgozóinak egységes békeharcát. Ezt bizonyítja a Rückcr-aknán leleplezett Mészáros Gyula volt tcxtilgyáTOS, fa­siszta katonatiszt romboló munkája, akinek töltés rokonai Jugoszláviában élnek. A beszámoló konkrét példát adott Titoák provokációiról, útmuta­tást az ellenük folytatandó harcról —, de a Tito elleni harc kérdése két gya. kotlati példán kívül általános volt. Egyrészt azért, mert nem domborította ki, hogy minden becsületes embernek miért egyéni érdeke a Tito és fasiszta bandája elleni harc, másrészt nem mu­tatott rá arra, hogy Tito terror-uralma homokra épült,.a fasiszta klikk ural­mát a jugoszláv munkások és dolgozó g zrasztok elöbb-ulóbb összezúzzák zzel a beszámoló nem domborította ki eléggé a béketábor hatalmas erejét. A kongresszn&i verseny során szép eredmények születtek a pé­csi üzemekben, bányákban, megerő­södtek a pártszervezetek. A MESZ- HART-bányászok 16.500 tonna szenet termeltek terven felül és a Zsolnay- gyár kivételével valamennyi üzem tel. je3ítette és túlteljesítette vállalását és teljesíti tervét. Uj sztahánovisták nőt­tok ki a kongresszusi versenyben. A Bőrgyárban 17-ről 41-re emelkedett a sztahanovista dolgozók száma, a pécsi Magasépítési Vállalatnál 20 női dolgo­zó érte el a sztahánovista szintet. Az elért eredményekben jó munkát végez­tek a pártszervezetek, a népnevelők, a tömégszervezetek és a műszáki értel­miség. Ezek az eredmények bizonyítják Pécs kommunistáinak a Párt, Rákosi elvtárs iránti szeretetét, a Szovjetunió iránti hűséget, azt, hogy városunk kommu­nistái, dolgozói egységesen harcolnak n békéórt, hazánk déli határán. Azon­ban a békeharcnak csak ez a formája egymagában nem elegendő. Ezt hang­súlyozta Czárt elvtárs is —, mert a békeharc mindennapi feladatai Sincsenek kellően tudatosítva a dol­gozókban. Ez egyrészt az üzemekben ill. fent, de még súlyosabb a hiányos- eág a területi lakótelepeken. Oka, hogy a városi békebizottság munkája a béke harcos megvédésének agitáció ja helyett opportunista védekező vonalú. Ettől természetesen az ellenség orősö-' ) dik, mert az általunk „légüresen“ ha­gyott területre az ellenség nyomul be és végzi romboló munkáját. A párt­szervezetek jelentős része nem har­col kellő keménységgel a háborús ►émhírterjesztők ellen és a pártszerve­zetek nem mozgósítják az üzemi, és te­rületi békebizoltságokct. Ennek követ- Kczménye az is, hogy a dolgozók sem harcolnak kellő eréllyel a soraikban megbúvó ellenséges elemek leleplezésé­iért. Ez kitűnt a tiozászólásokból is. Az ^ellenség, Tito és fasiszta bandája ek tfcni harcról kevés szó esett és ami .“volt, az is általános, frázissal teli. A !funkcionáriusok egyrésze nem látja jelég világosan a nemzetközi helyzetet, j* szocializmus építésével cgyüttjárú j élesedő osztályharcot. Hogy ez Így |van, bizonyítja Kovács Gyula elvtárs, ; a közlekedési vállalat párttitkárának felszólalása is, aki az ellenség elleni I harcról beszélt. Felsorolta, hogy üze- ,\ (műkben dolgozik egy volt csendőral- ;ezredes és egy csomó jobboldali szo­ciáldemokrata, akik romboló munkát ^ogeznok. Mikor Czárt elvtárs megkér­dezte: „Miért nem távolít jak el őket”, arról beszélt, hogy ..nem találják az ellenség aknamunkájának gyökerét" Mekkora politikai vakság! , A referátumból Ó8 a hozzászólások. kitűnt, hogy Pécs kommunistái, dolgozó népe íelkesen fog hozzá azok. a feladatoknak megvalósításához, •melyeket a Kongresszus elér.íc tűzött, ozámos hozzászóló fejtette ki. amit ■etai elvtárs, a Sopiana Gípgyár vál- lalatvezetöjo mondott: .,Büszkeség fo- K°tt.el, mikor olvastam felemeli ötéves ten>iink feladatait." Ez fűtötte át a felszólalásokat, a lelke-: dé* a felada- fok Tinjíy.^zen1 iránt. A pártaktíva-értekezlet nagy pozi tívuma az. hogy sok alapvető kérdés­ben adott útmutatást, segítséget az ak­tíváknak a Pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásában» Különösen az ötéves terv’ nagyszerű feladataira jól mozgósított, a hozzászólások tekinté­lyes része komoly ígéretként szólt a jobb munkára, a tervteljesítésre. Voltak alapvető hibái is a pártak. tíva-értekezletnck. Egyik az, hogy a hozzászólók közül számosán arról be­széltek, hogy milyen szép eredménye­ket értek el a kongresszusi verseny­ben, de arról, hogy mi van most, hogy megy most a verseny, ke­vés szó esett. A vezetők egyrésze a tömegek után kullog. Még mindig a kongresszusi versenyről beszélnek, holott a dolgozók már lelkesen dől. goznuk az április. 4-i munkaverseny si­keréért, az újabb nagy győzelmekért. A másik súlyos fogyatékosság az volt, hogy egyes párt- és tanács-fűtik, cionáriusok alapvetően helytelenül viszonylottak az eket ért bírálathoz és azokat végső fokon visszautasították. Az önkritika kérdésében eléggé „hadilábon" állt az értekezlet. A hozzászólók beszámoltak, hogy áp­rilis 4 tiszteletére milyen lelkesen bon­takozik ki a dolgozók ezreiben a mun­kaverseny, számosán felsorolták a dol­gozók lelkes kezdeményezéseit. De ar­ról Bogár József elvtárs, SZOT terme­lési felelősön és a bőrgyári ÜB-trfckár elvtárson kívül senki nem beszélt, hogy mi az oka, hogy nem támogatják. nem irányítják kellően a dolgozók kez­deményezését. Meg kell végre tanulni funkcionáriusainknak, hogy az önkri­tika állandó, őszinte alkalmazása se­gíti munkájukat, erősíti szervezetein­ket, hogy a becsületes önkritika az alapja a hibák kijavításának. Fogyatékossága volt az aktíva-érte köziéinek még az, hogy a felszólalók egyrésze nem a Kongresszus anyagá­ból indult ki és nem ennek alapján szólt hozzá a vitához, hanem a Kon­gresszus átfogó, nagytávlatú anyagát szűkén, perspektíva nélkül alkalmazta. Mindebből világosan következnek a feladatok. Mindenekelőtt az, amit Szikra Sándor megyei titkár elytárs is hangsúlyozott, hogy újra és újra vegyék elő, facet mányozzák a pártszervezetek vezetői. a kommu­nisták. a tömegszervezetek vezetői és a dolgozók a Pártkongresszus határoza. twit. Rákosi, Gerő, Farkas, Révai és a többi elvtárs beszédeit, azokat ala­posan értékeljék ki és alkalmazzák. saját munkaterületükre. Elsőrendű feladat, hogy erősítsük meg új, friss erőkkel pártszervezetein­ket. Fel kell számolni a tagjelöltfelvc- tellel való bürokratikus foglalkozást A pártszervezetek napi munkájuknak tekintsék a pártszervezetek új erőkkel való erősítését. Fel kell számolni azt. ami jelenleg jellemzi a helyzetet. Míg decemberben 54, addig januárban-feb. ruárban csak 23 pártszervezet vett fel tagjelölteket. Ugyanúkkor fel kell szá­molni az e téren megtalálható bűnös éberielenséget is, hogy olykor volt nyugatosokat, fasiszta tiszteket és egyéb, nem tisztamultú elemeket ja­vasolnak párt tagjelöltnek. Ugyanakkor éberen kell őrködnünk a pártdemokrácia széles gyakorlása fe­lett is. Nem szabad annak előfordul­ni, ami többek között a Bőrgyárban történt, ahol megtorolták a bírálatot, a bírálót rosszabb munkakörbe állítot­ták. A Pártból kizárt és az üzemből eltávolított Mükovics Imre volt titkár azt mondotta a munkáját bírálóknak:. „Aki engem bírál, az a Pártot bírálja." Az ilyen megnyilvánulásokat meg kell keményen torolni. A pártépítés területén döntő feladat­ként áll előttünk az oktatás és az agitáció«« inunk a megjavítása. Párttitkáraink foglalkoz­zanak egyénenként az oktatásba be­vont elvtársakkal, segítsék őket a ne­hézségek leküzdésében, mint ahogy ezt teszik a Sopianában. a MÁV-nál és még több pártszervezetben. Az agitd- ciós munkában fel kell használni, to­vább kell fejleszteni a kongresszusi verseny agifációs tapasztalatait, kon­krét érveket kell adni a népnevelők. nek. El kell érni azt, hogy minden népnevelő a maga munkaterületének irányítója, legjobb ismerője legyen. Az eddiginél nagyobb segítséget kell adni a továbbiakban a tömegszerveze­teknek, mindenekelőtt a DISZ-nek. se. gíteni kell a fiatalokat minden téren, hogy betölthessék azt a nagyszerű fel­adatot, amelyet a Párt rájukbízott­Az aktíva-értekezlet. — néhány ta­nulságos hiányossága ellenére —, azt bizonyítja, hogy Pécs kommunistái hozzáláttak a Pártkongresszus törté­nelmi határozatainak végrehajtásához, a Rákosi elvtárs által mutatott nagy­szerű jövő építéséhez. A NÉPPEL TŰZÖN VIZEN ÁT A felszabadulás élőit március 15-e ünneplését a soviniszta uszítás esz­közévé tette a burzsoázia. A márciusi ifjak lélremagyarázott hazaszeretete közel egy évszázadon keresztül a ma­gyar ifjúság félrevezetését, fasiszta szettembe,, való nevelését szolgálta. A burzsoá ködösítés Petőfi, Kossuth és a többi szabadságharcos eszméjét lelhasználta arra is, hogy a Horthy- hadseregen belül elhintse a nemzetek, közötti gyűlölködés szellemét. A 48- as vörössipkások hősi harcait, ezek­nek célját a tőkések meghamisították és aljas lerditéseikkel is igyekeztek céltalan és reménytelen háborúkra, dolgozó testvéreik elleni harcra tüzel­ni a félrevezetett Horthy-katonákat. A Tanácsköztársaság dicsőséges emlékének hatásaképpen néha felvil­lantI, a Horthy-hadseregen belül is március 15 igazi emléke, de ilyenkor azonnal lecsapott a hatalma lelett éberen őrködő burzsoázia. 48 március 15-e tehát nem válhatott a magyar katona előtt a szabadság, az elnyo­mók elleni tántoríthatatlan harc jel­képévé. A Vörös Hadsereg győzelmes har táj nyomán felszabadult magyar nép előtt ma már tisztán ragyog március 15-r emléke. Pártunk az ellenséges nézeteket kemény ideológiai har­col: közepette megtisztította március 15-e hagyományait a hazug sallangok, lói és a 48-as itjak alakjait követen­dő példaképként állította az élj uta­kon járó magyar ifjúság elé. Nép­pel egybeforrt honvédségünk minden tagja tisztéin látja, hogy a 48-as ha­gyományok szellemében cselekszik, amikor munkában megedződve né­pünk eredményeinek védelmére ké­szül. A 48-as vörössipkások nyomdo­kain haladva, néphadseregünk mind szorosabbra fűzi kapcsolatait a dói gozúkkal: eggyé válik a néppel. ,,Egy szóvá és egy érzelemmé olvadt össze a haza" — írta Petőfi Sándor a Márciusi Ifjak című versében s így van ez ma is, Ezer és ezer megnyil­vánulás bizonyítja a dolgozóik és o néphadsereg együvétarlozdsál. Mint­ha csak Petőii Sándor keze vezette volna Bárár:7. János mohácsi dolgozó tollát, mikor a .következőket írta Or­mos László alhadnayy bajtársnak: ,,Neveljék fiúnkat erősnek, hazánkat és Pártunkat szerető bátor harcossá". Bárácz János előtt ma már tiszta ä haza fogalma s bizonyára helyesen értékeli, múltúnk szabadságharcos hagyományait is. Nem csoda tehát, hogy büszkén búcsúzik Hálói, akit a haza védelme fegyverbe szólít. A 48- as asszonyok példéijára. Kisdaróczi Józselné is boldogan küldi mind a négy liát a néphadseregbe. .,Legkisebb fiam azt írta, — újságolja mindenki­nek boldogan, — hogy mióta katona, szinte új embernek érzi magái." A honvédségén belüli bajtársias szelle­met és nevelést dicséri az a sok le­vél, melyeket a tisztbajtársákhoz ír­nak a szülök. A márciusi iijak példás hazuszeretére nevelt katonáink a ha­za védelmét, a szabadság védelmét mindennél szentebbmk tartják; öntu- dalos harcosokká válnak. Ez a biztosí­téka annefk , hogy március 15-e örök­ké erölortása marad szocializmust építő húzónknak, biztosítéka annak, hogy március 15-e crötadó emléke örökké tisztán log ragyogni. ..Március 15-e hagyománya a bur­zsoázia elleni szívós ideológiai harc­ra kötelez.' Ez a jelszó díszíti, lakta­nyánk egyik tantermének iáiéit s nép­hadseregünk harcosai eleget lesznek ennek a jelszónak. A katonazeneknr üzemrői-üzemre jár, hogy megismer­tesse dolgozóinkkal a haladó zenét-. Dolgozóink szeretettel és örömmel ío- gadják a cél érdekében fáradtságot nem kímélő katonazenekart. A szo­ros kulturális kapcsolat eredménye, hogy Garamvölgyi elviársnő, az ösz- sze.s Zsolnay-gyári dolgozó nevében lelkendezve fogadta a néphadsereg kultúrgárdájál. A Zsolnay-gyáriak vá­rakozásukban nem is csalódtak mert a lelkesen készülő bajtársak valóban tudásuk legjavát adták. A dolgozók és a néphadsereg között elevenen élő, minden téren megmu­tatkozó kapcsolat igazolja hogy a 48 március 15-e által megjelöli úton járunk. A szeretet számtalan jele bi­zonyítja, hogy néphadseregünk har­cosai Petőfi Sándor szavai szerint él­nek: „A néppel tüzön-vizen át" KISS SÁNDOR alhadnagy Az üzemek dolgozói sorra megteszik muri kaiéi ajánlásukat felszabadulásunk ünnepére A Sopiann Gépgyár dolgozói közül hazánk felszabadulá­sának ünnepére eddig 240-en teltek munkafelajánlúst. Vállalták, hogy 20 százalékkal csökkentik a selejtet. A dolgozók elhatározták, hogy 50 százalékkal emelik a munkamód­szer-átadók számát, a késéseket és az igazolatlan műszak- mulasztási teljesen felszámolják. Pin­tér Károly formázó. vállalta, hogy Menko Istvánnak, Kiss Ernőitek, Pet­ries Gyulának átadja a munkamód­szerét, hogy' azok is nagyobb teljesít­ményt érjenek el. Kroumaii Lajos vál­lalta, hogy átadja munkamódszerét Csokona János, és Szili Jánosnak. Ezenkívül három tanulót kioktat a szakma elsajátítására. Kronman elvíárs április 4 tisztele­tére négy újítást nyújtott be. Ezek közül az egyiket már alkalmaz­za, mellvéd 200 százalékra emelte tel­jesítményét. Kertész János esztergá­lyos a benyújtott újításával 232 szá­zalékot teljesített. A Komló—Mázai Erőmű dolgozói lelkesen készülnek április 4-re. Szerda estig 121 -en tettek fel­ajánlást és egy újítást nyújtottak be. Az újítási mozgalom és a munkamód­szer-átadók körét kiszélesítik. A pécsi ÁVESZ dolgozói közül 361- en kötöttek hosszúlejáratú versenv- szerzödésl. A Kongresszus tiszteletére indított a Vasas szakszervezeti versenyt a pécsi ÁVESZ nyerte. A második helyezést a mohácsi Vas* önlő és Gépgyár, a harmadik helye­zést a kaposvári ÁVESZ, a negyedik helyezést a Komlói Erőmű, az ötödik helyezés: a pécsi MEZÖVILL nyerte cl. Az ÁVESZ dolgozói tovább folytat­ják versenyüket a nagyobb teljesít­mények elérésére. A Mezőgazdasági Szcrárugyár dolgozói közül eddig 112-en tettek áp­rilis 4-re felajánlást. Németh Intrcné felajánlotta, hogy munkamódszeré! a 100 százalékon alul teljesítő hegesz­tőknek átadja. Az üzem dolgozóinak felajánlása között szerepel az, hogy a tanulókkal az eddiginél sokkal jobban foglalkozzanak, hogy minél előbb jó szakemberek Hegyenek. A Pccsi Magasépítés dolgozói tovább folytatják versenyü­ket. A meszesi bányászházak építői versenyre hívták ki a Bőrgyár. SZTK és az ÉMUK garázs dolgozóit. Ver senypontjukban szerepel az, hogy a tégla felhasználásánál előforduló -e- lejtet 1 százalékra csökken'ik. A fa­anyag-felhasználást az előgyártással minimálisra csökkentik, a faanyag- veszteséget, egyszeri^ felhasználásával 8 százalékkal csökkentik. Már eddig is meglátszik, hogy ápri­lis 4-re komoly versennyel készülnek a dolgozók. Több munkahelyen a fel­ajánlásokat már túlteljesítették. Szabó kubikos-brigád a. felajánlott 200 százalékot egy százalékkal túl­haladta, a szabolcsi homokbányái építkezésen Vati László kőműves a felajánlott 1SÍ százalékát 7 százalékkal tűlteljesíte! te. Kiemelkedő termelést ért el nr ÉMUK-építkezésen Spiegel segédmurr I kás-brigád. amdly a felajánlott 12f százalékát 172-re teljesítette. Dolgozó parasztságunk legjobbjai példát mutatnak a begyűjtésben A községi tanácsoknak ezen a hé­ten teljes lendülettel folytatni kell a harcol a begyűjtés sikerrevitele ér­dekében. El kell érni, hogy Kellel György 15 holdas teklafa'ui dolgozó paraszt, Kátai István 2 holdas dolgo. zó paraszt, Egréder István és Egré- der Antal dolgozó parasztok, Kellel János és Gelencsér István dolgozó parasztok nyomán a megyében mi­nél több dolgozó paraszt legyen, aki teljes feleslegét eladta a nép állama nak, hogy ezzel is hitet tegyen a békéért vívott harc mellett. Ezek a dolgozó parasztok az elmúlt héten be­vitték utolsó szem feleslegüket. Jó eredményt ért el Drávafok köz­ségben Szántó .Tózsefné 8 holdas dol­gozó parasztasszony, aki kötelezettsé­gén felül 230 kiló búzát és 100 kiló zabot adott el. Piskó községben Pósa János középparaszt, aki 525 kiló bú­zát és Lőrinc Sámuel termelőcsoport­tag, aki 200 kiló búzát adott el. Ma­gyarszék községben Schaxíf Antal tér melöcsoporttag 500 kiló búzát, Hadu Jenő termelőcsoporttag 400 kiló búzá adott el C vételi jegyre. Ugyanakkor nem szabad elfeled kezni a kulákok és spekuláns elemei* leleplezéséről. Ivándúrda községbe^ leleplezték Sulteisz György kulákot. aki terményfeleslegét "többszöri fel­szólításra sem adta be, akinél 54 má­zsa felesleges kukoricát találtak. Re­génye községben Tóth János kulák- nál a padláson elrejtve, deszkával ei- rekesztett helyen találtak 10 tábla szalonnát, 400 kiló lisztet, 100 kiló zsírt, 30 literes lábasban lesütve húst és kolbászt, 25 kiló hagymát és 100 kiló kukoricát. Keszű községben Bá­lint István kuláknál, akinek beadási hátraléka 26 mázsa kenyérgabona és 4 mázsa takarmánygabona, a pajtában árpaszalma alatt elrejtve találtak 139 kiló zabot és 500 kiló burgonyát. Siklósnsgyfalnn a kulákok szahotálása ellenére zsúfolásig; megtellek a gabonaraktárak A tanácsválasztások során nálunk,! Siklósnagyfalu községben is megala ' kul't a helyi tanács, nálunk is, mint. minden községben, teljesen a dolgo­zó nép vette kezébe az irányítást. A tanács élére a dolgozó nép legöntu- datosabb fiai kerültek. A helyi ta­nács ólére a siklósnagyfalusi dolgozók Pethes Sándor elvtársat választották elnöknek, ak-, példamutatással és jó munkájával teljes . egészében elnyer­te a dolgozó nép bizalmát. A siklós­nagyfalusi dolgozók örömmel fogad­óik a tanácsok alakulását. Most, hogy a régi közigazgatást teljes egészében megszünteti ük, helyébe a dolgozó nép vette kezébe sorsa irányítását* a sik- tósnagyialui \ dolgozók megértették, ha a beszolgáltatást kötelezettségük­nek százszázalékig eleget tesznek, elsősorban segítik a dolgozó nép ál-' lámát, ezen keresztül erősítjük a ha­talmas Szovjetunió-vezette béketáhort. elősegítjük a szocializmus építését 6s ötéves tervünket. A, közigazgatás dolgozói a kenyérgabonában 150 szá­zalékig, a burgonyából 110 százalé­kig, a többi terményekben is. min! árpa, zab. stb. 110 százalékban tel­jesítették beszolgáltatást kötelezettsé­güket. Az utóbbi két hét leforgása alatt a dolgozó parasztok beadtak 65 mázsa kukoricát, 45 mázsa búzái, valamint 15 mázsa vegyes terményt. Vannak a községben számosán dolgozó pa­rasztok, akik példát mutattak a töb­bi dolgozó parasztok előtt a feszül gáitatás terén. Ilyen 'például Mólnál János 15 holdas siklósnagyfatui dol­gozó középparaszt, aki a Pártkon­gresszus tiszteletére 120 százalékban teljesítette beszolgáltatását és befi­zette adóját. De nemcsak a beszol­gáltatásban mutatott jó példát, hanem az össze * őszi vetéseit is, a téli mély­szántást s a határidő előtt jóval előbb befejezte. A tanácselnök elvíárs és a melléje beosz'ott állandó bizottságok jó pclíti­I kai felvilágosító munkája nyomán I elértük azt, hogy Siklósnagyfalu köz­ségben 13.000 forint adóbefizetés tör­tént alig két hét alatt. Ezzel szemben minél jobban erő­sítjük áliamunkat, a dolgozó nép ál lámát, minél nagyobb eredményeket érünk el, annál jobban támadnak a falu és dolgozó népünk elszánt ellen­ségei, a kulákok. Ez most nemrég bebizonyosodott, amikor a helyi' ta­nács a kulákoknál elszámoltatást tar­tott. Olyan agyafúrt hazugsággal akarta a tanácsot félrevezetni Amb­rus Józ.sel 50 holdas cselédnyéiz-ó ku­lak, aki ahelyett, hogy bevallotta volna, hoqv mennyi terményt feketé- zett el ej akart lógni az elszámolta­tás elől, de az elszámoltatást végző bizottság ébersége folytán nem sike­rült a kuláknak eálógni. Ez az aljas kulák alighogy beléptünk, azzal foga dott bennünket, azt hazudta, hogy neki nincs egy szem kukoricája sem. a fejadagon felül nincs semmi termése sem. A kutatás során kiderült, hogy há­rom padláson is volt elrejtve több mázsa kukoricája, azonfelül több má­zsa zabot és más terményt is talál­tunk nála. De a szabotálásban és rémhírterjesztésben a többi kulákok: Vörös János, Vörös József és Kis József sem maradnak el. Vörös Já­nos kulák a békekölcsönnel is sza­botálni akart, a tanács többszöri fel­szólítására sem nkarla a békeköl­csönt kifizetni, azt hazudta, hogy nincs pénze, de a tanács eljárt a ku- lákkal széniben Kiss József kulák a tekintélyes 120 kilójával arról híres. hogy Amerika hangjával igyekszik tázíUm, hazug rémhíreivel a dolgozói között, de a dolgozók minduntalan h- leplezik aljas gaztetten. Varga Ernő tanácstag Siklósnagyfalu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents