Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-15 / 62. szám

'1051 MÁRCIUS IS NAPLÓ n Somogy apátiban a dolgosó parasztok már hozzáláttak a vetéshez A knlákok a vetésterv szabotálásával akadályozzák a munkát A kongresszusi határozat, döntő lel. adatként állította elénk mezőgazdasá­gunk fejlesztését ezért nagyon fon. tos a tavaszi munkák jó és időben iraló elvégzése. Hogy a többtermelést elérhessük, fő- íeladatunk a korai vetés. Dolgozó pa­rasztságunk már tapasztalatból tudja, bogy ha a Párt szavára hallgatott, korán vetett, mindig több eredményt ért. el.. Ezt bizonyították az elmúlt év eredményei, 1949 őszén ' a korán elvetett termények a szárazság ellenére is több termést hoztak. Idei vetésűnk is azt mutatja, hogy akik az ősszel korán elvetettek, bá­mulatosan szép a vetésük. A somogyapáti dolgozó parasztok is fiozzáláttak a korai vetéshez. Gyakor­lati tapasztalatuk, hogy a korai ve­tés n helyes. Megtárgyalták a minisz­tertanács növénytermelési határozatát és az ősszel elvégzett mélyszántásban megkezdték a tavaszi vetést Árpát, zabot már legtöbben el is vetették. Idős Darab János munkaérdemrend- idel lett kitüntetve az elmúlt nyáron. Winden terménye többet hozott mint * szomszédaié. 10 és télmázsás átlag búzatermése volt, a szárazság ellené­re. A kiváló eredményt úgy érte el, hogy határidő előtt mindent elvetett ■és jó minőségi munkát végzett Da­rab elvtárs elmondja, hogy a korai vetésnek nincs párja. Szeptember vé­cén, október elején elvetette a búzát •Elmondja azt is. hogy az őszi mély íezántást nem lehet pótolni. Azért 6 a gépállomással szántalott 3 holdat, viert a gépi mnnka meghozza a gyü­mölcsét. Szerződéses terménye volt ♦avaly is, most. is van len. napr: >rgó, cukorrépa, és gyapot. így biztosította az értékesítést magasabb áron. A trá­gya időben való kihordása is döntő, mert ha elhanyagoljuk, a termésered »nényból sokat veszítünk. A Darab család Somogy apátiban Élen jár a munkában. Az 'apa, fia és vője együtt művelik a földjeiket, ösz- Rzesen 21 holdat, hogy minden], idő­ben elvégezzenek. Az idén már elve főtték az árpát, a mákot, a földet el készítették a többi vetésre. Mint mondják, itt az ideje, mert a korai vetésnél jobban kifejlődik a növény és Szilárdabban állja a szárazságot is. Rákosi ■ elvtárs beszédéből olvasták, hogy a béke megvédése egyik legfontosabb feladatunk. Jltost együtt van az egész család és arról beszélnek, hogy mit jelent nekik a bÄe? Azt jelenti, hogy tervükéi tel­C üthetik. Hogy új lakásukat felépü­lik. Hogy békáén élhessenek, épífSies Henrit, ezért harcolni kell. Elmondja Darab elvlárs, olvasta a Szabad Nép­ből, hogy az imperialisták az ameri­kaiak vezetésével háborút akarnak ki­robbantani, hogy Nyugat-Nómetorszá. got fel akarják fegyverezni. Ezzel szemben a béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval, küzd a békéért. A bé­keharcban a kommunisták járnak az élen, így kívánja ezt a Párt, a dolgozó nép. Ezért készül a Darab-család a tavaszi munkára, ezért vetnek korán, végeznek minőségileg is jó munkál. Azt akarja Darab elvtárs, hogy erős legyen a mi béketáborunk, hogy az ország felemelt ötéves tervét a me­zőgazdaság is teljesítse, hogy biztosit, fiuk dolgozóink kenyérellátását, ipa­runk számára több árut termeljünk. És nem utolsósorban azért dolgozik, hogy a Raját családja terve is telje­sítve legyen. Mert ha a termés jól sikerül, akkor lehet építkezni, több ruhát, cipőt, rádiót és sok egyebet vá- tárolni. Somogyapáti dolgozó parasztsága az elmúlt évben is idejében elvégezte a vetést. Követik most is Darab elv- társ példáját. A tavaszi munkák jó elvégzése sok­kal fokozottabb harci feladat az eddi­ginél. mprt az ellenség is tudja, hogy mit jelent a dolgozó nép számára a pontos, jó munkából eredő tnbbter. mclcs. Ezért minden erejével dolgo­zik, hogy megakadályozza a munkát. Somogyapátiban a kulákok már a vetésterv elkészítésénél elkezdtek szabotálni. Búzás! József 2 hold és 500 négy­szögöl területet a vetéstervbe ner.i je­lentett be. Tömösközi 417 négyszög­ölet, Mester Gyula 600 négyszögölet szabotált el. A tanács felületesen néz­te m,cg a kulákok vetéstervét, pedig Rákosi elvtárs is felhívta a figyelmün­ket az ellenség elleni kíméletlen harc­ra és arra, hogy tanácsaink sokkal éberebbek legyenek, hogy beválthassák a hozzájuk fűzött reményeket, Feladata a somogyapáti pártszerve­zetnek, hogy sokkal éberebben leplez­ze le a kulákok spekulációit és néz­zen utána, hogy a községben lévő töb­bi kulákok is hogy készítették el a vetéstervüket. A dolgozó parasztok között végezzenek szívós felvilágosító munkát, hogy mindenki korán vessen, hogy sokat arathasson. Bizonyára nemcsak Darab elvtársnak, hanem minden, dolgozó parasztnak vannak egyéni tervei és azt csak úgy teljesít­hetik, ha többet termelnek. Kössenek még több szerződést a gépállomással hogy munkájukat eredményesen vé­gezhessék. Ma délután adja át a Megyei Párt­bizottság a kongresszusi győztesek­nek a vörös selyemből készült ver­senyzászlaját, szabadságharcunk em­lékünnepén. A mágocsi Rákosi önálló termelő­szövetkezet kapta a szövetkezetek közöjti győztesnek járó zászlót. Sla- dinger kíván elvtárs, a Megyei Párt- bizottság szervező titkára ünnepé­lyes keretek között adja át a szö­vetkezet tagjainak a munka hőseit megillető, kongresszusi versenyzász­lót. A szentegáti állami gazdaság dolgo­zóinak Mikó Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit- prop. titkára adja át a kongresszusi versenyxészlót. A magyar és szovjet nép barátsága megbonthatatlan A magyar-szovjet barátságot a felszabadító szovjet hösök ezreinek hős vére szenteké meg. Ez a barátság mcqbonthatatlanná kovácsolódott össze, éppen ezért szent nekünk, a Kertváros dolgozóinak is. Ar. idei barátsági hónapnak különös jelentősége van, mert a feszült nemzetközi helyzetben a béke megvédéséért vívott harc erősödésének időszakában rendezzük meg. A bckeharcban erősít minket az a tudat, hogy soha nem volt a vilá­gon olyan hatalmas szervezett erő, mint a béke híveinek 800 milliós tá- bofa, amelynek élén a legyőzhetetlen Szovjetunió és a világ békeszeretö népeinek. lorróD szeretett bölcs vezetője, Sztálin elvlárs áll. Mi idő előtt akarjuk teljesíteni 5 éves tervünket, biztosítani akarjuk boldog, szabad jö­vőnket, ezért {s harcolunk a békéért a magyar-szovjet barátságért. Ennek jegyében zajlott le a kertvárosi MSZT-gyűlés. Az elhangzott beszámoló és a hozzászólások mind azt bizonyítják, hogy Kertváros lakos­sága szeretettel a szívébe zárta a nagy Szovjetuniót. Kertváros lakossága őri áll a béke honiján és a legfontosabb kérdésének a békét tartja. Jó munkát végzett az MSZT vezetősége akkor, amikor telvilágosító munkával megszervezte a gyűlésünket és annak ünnepélyességét kitűnő kultúrműsorral tette felejthetetlenné. TURNER B ELÁNÉ városi tanácstag. Óidon megalakult a zöldségtermelők csoportja EZÉRT ÍRJUK AU A! Rákosi elvtár« a kongresszusi be­szédében foglalkozott a szőlőtermelők csoportjához hasonló szövetkezeti cso­portok megszervezésével. Old községben Hazai Antal párttit­kár és Miki Györgyné tanácselnök segítségével a Mezőkert munkatársai megmagyarázták a doLgozó paraszt­ságnak, hogy tömörüljenek a zöldség- termelők csoportjába a szőlőtermelők csoportjához hasotíóon. Itt a zöldséget egy táblába közösen elvetik. Kőny- nyebben sokkal hamarabb végzik el a munkát. Az eredmény is sokkal több lesz, mert így mindig a pontos időre elvégzik a növényápolást A munkában a szakszerű kezelés is job­ban érvényesül. így Óidon az egész község belépett a zöldségtermelők csoportjába. »14 vas és acél országába beletörik a ragadozók foga" — mondta beszé dében Andics Erzsébet elvtársnő, az Országos Béketanács keddi ünnepi ülésén. Már pedig hazánkat a va6 és acél országává teszi ötéves tervünk, dolgozó népünk teremtő ereje, azzá teszik győzelmes Pártunk mögé fel­sorakoztatott békeszeretö dolgozóink milliói, a hatalmas Szovjetunió se­gítsége. Mert tervünknek, dolgozóink jól vagy rosszul végzett munkájának ilyen hatalmas jelentősége van bé­kénk megóvásában, az Országos Bó- ketanács ezért tűzi ki elénk mint cl sőrendű feladatot mindennapi mun­kánk még jobb elvégzését, a rejtett tartalékok felkutatását, az újító-moz­galom kiszélesítését, a sztahanovista munkamódszerek elsajátítását. í~\daadó. áldozatkész termelömun- kával, a tavaszi szá-ntás és ve­tés jó elvégzésével erősítsük és védjük boldog jövendőnk termőlöldjét, a Ma­gyar Népköztársaságot — szól az Or szágos Béketanács határozata. — Váltsuk valóra nagy vezetőnk, Rá­kosi Mátyás szavait: „ ... Lankadat­lanul hűen, erőnket nem áiméJve küzdünk tovább a béke Irontján mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell." Dolgozó népünk a stockholmi határozat aláírásával már hitet tett a béke védelme mellett, mint ahogy aláírták a stockholmi békefel hívást,a Szovjetunió népei, a baráti népi demokráciák dolgozói és a tő­kés államok rabszolgasorban élő elnyomott milliói. Aláírtuk a békefel­hívást, hogy mindennapi becsületes munkánkon túlmenően ezzel is kife­jezzük szilárd békeakaratunkat. Tré nyi Mária pártonkívüli ezt mondta armák idején a békefelhívás aláírása­kor: ,,A békealáírással üzenjük: fá­radtságot nem ismerő munkánkkal, felajánlásainkkal és azok jelentős túlteljesítésével küzdünk a békéért és meg is fogjuk azt védeni. Nem en­gedjük, hogy ötéves verejtékes mun­kánk eredményét, mellyel a szocia­lizmus felé vezető úton igen nagy lé­pést tettünk előre, bárki is tönkrete­gye.“ Bázing Károly sztahánovista szegezőlakatos, tanácstag: „Büszke vagyok rá, hogy aláírhatom a béke­felhívást, hiszen a Legelső magyar ember, aki ezt a felhívást aláírta, Rákosi Mátyás volt.“ A békéért küzdő emberek azáz- milliói előtt hátrahökölt a há­borús uszítok tábora. Ez az erő tár­gyalóasztal mellé kényszerítette az imperialistákat, ez az erő riasztotta el a koreai kudarc miatt minden gaz­ságra képes amerikai imperialistákat az atombomba használatától. A háború veszélye azonban egyre fenyegetőbb sötét felhőként tornyo­sult a világ békeszeretö millióinak fe­je fölé, Erinek a fenyegető veszély­nek az elhárítására hívta fel a Béke Világtanácsának berlini ülése az egész világ becsüLetes dolgozóit: kö­veteljék, hogy az öl nagyhatulom kössön békcegyezményt! Az Országo, Béketanács határozata felhív minden magyar békeharcost, hogy ezt a kö­vetelést erősítse meg aláírásával. A béke egyezményt követelő alá- írási kampányt összekötjük szé­leskörű . felvilágosító munkával, öez- szekapcsoljuk mindennapi feladataink jobb elvégzésével, az aláírási mozga­lommá] párhuzamosan leleplezzük bé­kénk ellenségeit: a déli határainkon acsarkodó titoista banditákat, impe­rialista gazdáikat ós a béke belső el­lenségeit, a kulákokat, jobboldali szo­ciáldemokratákat, a klerikális reak­ciót, akik minden erejükkel igyekez­nek a békefront magyarországi szaka­szát meggyengíteni. „ ... A széleskörű békekampány­nak, amely eszköz a háborús uszitók bűnös mesterkedéseinek leleplezésé­re, ma elsőrendű jelentősége van" — mondotta Sztálin elvtárs. Ezeket a szavakat ismételte meg Pártunk Kon. gresszusán a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtár­sitok, aki a magyar dolgozók leg­fontosabb feladatává tette a béke vé­delmét. AT egyénkben különösen fontos, hogy küzdeni ós áldozni tud­junk békénk védelméért. A fasiszta Tito SS-ekből, usztasákból, válogatott árulókból álló szervezett rablóbanda, ja áLlig felfegyverkezve lesi; nem jön-e el számára alkalmas pillanat, hogy bennünket is olyan nyomorba taszítson, olyan terror és szenvedés súlyát rakja ránk, mint amilyet a sza- badságszeretö hős jugoszláv népTe ideig-óráig rákényszerített. Nekünk a béke nagy ügyéért való elszánt har­cunkkal, a belső ellenség ellen ví­vott küzdelmünkkel, áldozatvállalá­sunkkal meg kell mutatnunk, hogy az a. perc, amikor Titoék rablóhordái megsértenék szent határainkat, az a perc Tito fasiszta rendszerének végét jelentené, mint ahogy a világ kapi­talistáinak végét jelentené egy kirob­bantott világháború. A Szovjetunió dicső példája, Pár­tunk és vezérünk, Rákosi elvtárs út­mutatásai elénktárták a követendő utat, a békés építés felfelé ívelő nagy­szerű útját. Ezért írjuk alá valameny- nyien a világ békeszeretö százmilliói­nak tömegeivel együtt a békeegyez­ményt követelő felhívást április 8-án, ezért írjuk alá valamennyien a ber­lini határozatot, amely a béke újabb hatalmas győzelme lesz a háború fe­lett. Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Fájlal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. A kávéházban még csak néhány fiatal ember volt, kik nagy búsan politizáltak. Bulyov- szky Gyulát, ki közöttük volt, meghítam Jókai­hoz, a többieknek meghagytam, hogy az érkezőket tartsák itt, mig vissza nem jövünk. Haza menvén, eladtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról. Társaim bele egyeztek. Bulyovszky és Jókai proclamatiót szerkesztettek. Vasvári ós én föl s alá jártunk a szobában. Vas­vári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpiilt a szurony egyenesen Bécs felé, a nélkül, hogy va­lamelyikünket megsértett volna. — Jó jel! kiáltánk föl egyhangúlag. . A mint a proclamatio elkészült s indulófól­ben voltunk, azt kérdém, micsoda nap van ma? — Szerda, felelt egyik. Szerencsés nap, mondám, szerdán házasod­tam meg! Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal men­tünk vissza a kávéházba, mely már tele volt if- jakkal. Jókai a proclamatiót olvasta föl, én nem­zeti dalamot szavaltagt el; mind a kettő riadó tet­széssel fogadtatott. (A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13- án írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság már­cius 19-kén akart adni. mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik .aszlalná,] a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fej- kötőt varrt magának.) A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erő­vel kezdjük meg a nagy munkát. Először az or­vosokhoz mentünk. Szakadt az eső. a mint az ut­cára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olt­hatja el. Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvas­ta Jókai a proclamatiót és én e’.mondlam a nem­zeti dalt Innen a mérnökökhöz, ezektől a semi- uáriumba a jogászokhoz vonult a számban és iel­petöfi Sándor: Ez volt március 15-e kesedésben egyaránt percemként növekedő sereg. A seminárium csarnokában elénk állott egy pro­fessor, és ezt mondta nagy pathossal: — Urak, a törvény nevében .... Többi szavait elnyelte a sokaság mennydörgő kiáltása, s a tisztelt tanár többé nem juthatván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek. Közülük Vidács emelt szót, elmondta, hogy professoraik a tartandó lakomában! részvevőst eltiltották kicsa- pási büntetés mellett. Kacaj és bosszankodó kifa- kadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvasta a proclamatiót s a tizenkét pontot, K én velem el- szavaltatfák a nemzeti dalt. Mindkettőt fanaticus lelkesedéssel fogadták, s a refrainban előjövő ,.esküszünk“-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. . — Most menjünk egy censorhoz, és vele íras­suk alá a proclamatiót és a nemzeti dalt! kiál­tott valaki. Censorhoz nem megyünk, feleltem; nem ismerünk többé semmi censort, el, egyenesen a nyomdába! Mindjárt bele egyeztek és követtek. Länderer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda, mentünk. Jókait, Vasvárit, Vidácsot és en­gem neveztek kiküldötteknek, hogy a sajtót le­foglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ez alatt kinn lelkesítő beszédeket tartot­tak Egresi Gábor, Degré, Vasvári, Jókai, stb. Dél feig elkészültek a nyomtatványok és ezrenként oszt- tattak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság elosz­lott. A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé. honnan a közhatározat sze­rint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, s megtel' néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgár­ság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból le­mutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek!... Egy­szerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön.., körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlen egy ijedt arcot sem láfttam... minden ajkon e kiáltás: fegyvert! fegyvert! Ezen, különben alaptalan hír, oly fölindulás! okozott, hogy Nyári Pál és Klauzál tovább be­széltek egy óránál, a nélkül, hogy beszédeikből egy-egy töredék mondatnál többet hallottunk volna. — Budára, Budára!... a helytartó tanácshoz... nyittassuk meg Stancsics börtönét!... Budára!... Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára menendő, s a helytartó tanácsot föl­szólítandó, hogy a censurát rögtön eltörölje, Stan- csicsot szabadon bocsássa, s a katonaságnak ren­deletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék A választmány tagjai: Egresi Sámuel, Gyurkovics Máté, Irányi Dániel, Irinyi József, Kacskovics' Lajos, Klauzál Gábor. Molnár György, Nyári Pál, Petőfi Sándor, Rottenbilier Leopold. Staffenberger István, Tót Gáspár, Vas­vári Pál. A választmány legalább húsz ember kísére­tében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kivanatait. A nagyméltóságú helytartó ta­nács sápadt vala és reszketni méltóztátott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett. Stancsics, börtön­ajtaja megnyílt A rab Írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-ke. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a ma­gyar történetben. Események folytatásának ez kö­zönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, a mi volt, kezdetnek, nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek. Ma adják át a kongresszusi verseny győzteseinek a Megyei Pártbizottság versenyzászlait a ntágocsi termelőssövctkcxetnek, a saentegáti állam gasdaságnak. és a villányi gépállomásnak A villányi gépállomáson Novics János elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja adja át a gépállomások közötti verseny győztesének a kongresszusi versenyzászlót. Ma, március 15-én kettős ünnep lesz a mágocsi Rákosi termelőszövet­kezetben, a szentegáti állami gazda­ságban és a villányi gépállomáson. Ez a győzelem buzdítsa további ke­mény harcra úgy a győzteseket, mint azokat, akik ma ugyan nem lettek elsők, de kemény munkával elérhe­tik és el is hagyhatják még az élen­járókat. Felszabadulásunk ünnepére új erővel induljanak versenybe ter- melöesoportjatnk, az állami gazdasá­gok dolgozói é* a gépállomások trak­toros brigádjai!

Next

/
Thumbnails
Contents