Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-15 / 62. szám
'1051 MÁRCIUS IS NAPLÓ n Somogy apátiban a dolgosó parasztok már hozzáláttak a vetéshez A knlákok a vetésterv szabotálásával akadályozzák a munkát A kongresszusi határozat, döntő lel. adatként állította elénk mezőgazdaságunk fejlesztését ezért nagyon fon. tos a tavaszi munkák jó és időben iraló elvégzése. Hogy a többtermelést elérhessük, fő- íeladatunk a korai vetés. Dolgozó parasztságunk már tapasztalatból tudja, bogy ha a Párt szavára hallgatott, korán vetett, mindig több eredményt ért. el.. Ezt bizonyították az elmúlt év eredményei, 1949 őszén ' a korán elvetett termények a szárazság ellenére is több termést hoztak. Idei vetésűnk is azt mutatja, hogy akik az ősszel korán elvetettek, bámulatosan szép a vetésük. A somogyapáti dolgozó parasztok is fiozzáláttak a korai vetéshez. Gyakorlati tapasztalatuk, hogy a korai vetés n helyes. Megtárgyalták a minisztertanács növénytermelési határozatát és az ősszel elvégzett mélyszántásban megkezdték a tavaszi vetést Árpát, zabot már legtöbben el is vetették. Idős Darab János munkaérdemrend- idel lett kitüntetve az elmúlt nyáron. Winden terménye többet hozott mint * szomszédaié. 10 és télmázsás átlag búzatermése volt, a szárazság ellenére. A kiváló eredményt úgy érte el, hogy határidő előtt mindent elvetett ■és jó minőségi munkát végzett Darab elvtárs elmondja, hogy a korai vetésnek nincs párja. Szeptember vécén, október elején elvetette a búzát •Elmondja azt is. hogy az őszi mély íezántást nem lehet pótolni. Azért 6 a gépállomással szántalott 3 holdat, viert a gépi mnnka meghozza a gyümölcsét. Szerződéses terménye volt ♦avaly is, most. is van len. napr: >rgó, cukorrépa, és gyapot. így biztosította az értékesítést magasabb áron. A trágya időben való kihordása is döntő, mert ha elhanyagoljuk, a termésered »nényból sokat veszítünk. A Darab család Somogy apátiban Élen jár a munkában. Az 'apa, fia és vője együtt művelik a földjeiket, ösz- Rzesen 21 holdat, hogy minden], időben elvégezzenek. Az idén már elve főtték az árpát, a mákot, a földet el készítették a többi vetésre. Mint mondják, itt az ideje, mert a korai vetésnél jobban kifejlődik a növény és Szilárdabban állja a szárazságot is. Rákosi ■ elvtárs beszédéből olvasták, hogy a béke megvédése egyik legfontosabb feladatunk. Jltost együtt van az egész család és arról beszélnek, hogy mit jelent nekik a bÄe? Azt jelenti, hogy tervükéi telC üthetik. Hogy új lakásukat felépülik. Hogy békáén élhessenek, épífSies Henrit, ezért harcolni kell. Elmondja Darab elvlárs, olvasta a Szabad Népből, hogy az imperialisták az amerikaiak vezetésével háborút akarnak kirobbantani, hogy Nyugat-Nómetorszá. got fel akarják fegyverezni. Ezzel szemben a béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval, küzd a békéért. A békeharcban a kommunisták járnak az élen, így kívánja ezt a Párt, a dolgozó nép. Ezért készül a Darab-család a tavaszi munkára, ezért vetnek korán, végeznek minőségileg is jó munkál. Azt akarja Darab elvtárs, hogy erős legyen a mi béketáborunk, hogy az ország felemelt ötéves tervét a mezőgazdaság is teljesítse, hogy biztosit, fiuk dolgozóink kenyérellátását, iparunk számára több árut termeljünk. És nem utolsósorban azért dolgozik, hogy a Raját családja terve is teljesítve legyen. Mert ha a termés jól sikerül, akkor lehet építkezni, több ruhát, cipőt, rádiót és sok egyebet vá- tárolni. Somogyapáti dolgozó parasztsága az elmúlt évben is idejében elvégezte a vetést. Követik most is Darab elv- társ példáját. A tavaszi munkák jó elvégzése sokkal fokozottabb harci feladat az eddiginél. mprt az ellenség is tudja, hogy mit jelent a dolgozó nép számára a pontos, jó munkából eredő tnbbter. mclcs. Ezért minden erejével dolgozik, hogy megakadályozza a munkát. Somogyapátiban a kulákok már a vetésterv elkészítésénél elkezdtek szabotálni. Búzás! József 2 hold és 500 négyszögöl területet a vetéstervbe ner.i jelentett be. Tömösközi 417 négyszögölet, Mester Gyula 600 négyszögölet szabotált el. A tanács felületesen nézte m,cg a kulákok vetéstervét, pedig Rákosi elvtárs is felhívta a figyelmünket az ellenség elleni kíméletlen harcra és arra, hogy tanácsaink sokkal éberebbek legyenek, hogy beválthassák a hozzájuk fűzött reményeket, Feladata a somogyapáti pártszervezetnek, hogy sokkal éberebben leplezze le a kulákok spekulációit és nézzen utána, hogy a községben lévő többi kulákok is hogy készítették el a vetéstervüket. A dolgozó parasztok között végezzenek szívós felvilágosító munkát, hogy mindenki korán vessen, hogy sokat arathasson. Bizonyára nemcsak Darab elvtársnak, hanem minden, dolgozó parasztnak vannak egyéni tervei és azt csak úgy teljesíthetik, ha többet termelnek. Kössenek még több szerződést a gépállomással hogy munkájukat eredményesen végezhessék. Ma délután adja át a Megyei Pártbizottság a kongresszusi győzteseknek a vörös selyemből készült versenyzászlaját, szabadságharcunk emlékünnepén. A mágocsi Rákosi önálló termelőszövetkezet kapta a szövetkezetek közöjti győztesnek járó zászlót. Sla- dinger kíván elvtárs, a Megyei Párt- bizottság szervező titkára ünnepélyes keretek között adja át a szövetkezet tagjainak a munka hőseit megillető, kongresszusi versenyzászlót. A szentegáti állami gazdaság dolgozóinak Mikó Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit- prop. titkára adja át a kongresszusi versenyxészlót. A magyar és szovjet nép barátsága megbonthatatlan A magyar-szovjet barátságot a felszabadító szovjet hösök ezreinek hős vére szenteké meg. Ez a barátság mcqbonthatatlanná kovácsolódott össze, éppen ezért szent nekünk, a Kertváros dolgozóinak is. Ar. idei barátsági hónapnak különös jelentősége van, mert a feszült nemzetközi helyzetben a béke megvédéséért vívott harc erősödésének időszakában rendezzük meg. A bckeharcban erősít minket az a tudat, hogy soha nem volt a világon olyan hatalmas szervezett erő, mint a béke híveinek 800 milliós tá- bofa, amelynek élén a legyőzhetetlen Szovjetunió és a világ békeszeretö népeinek. lorróD szeretett bölcs vezetője, Sztálin elvlárs áll. Mi idő előtt akarjuk teljesíteni 5 éves tervünket, biztosítani akarjuk boldog, szabad jövőnket, ezért {s harcolunk a békéért a magyar-szovjet barátságért. Ennek jegyében zajlott le a kertvárosi MSZT-gyűlés. Az elhangzott beszámoló és a hozzászólások mind azt bizonyítják, hogy Kertváros lakossága szeretettel a szívébe zárta a nagy Szovjetuniót. Kertváros lakossága őri áll a béke honiján és a legfontosabb kérdésének a békét tartja. Jó munkát végzett az MSZT vezetősége akkor, amikor telvilágosító munkával megszervezte a gyűlésünket és annak ünnepélyességét kitűnő kultúrműsorral tette felejthetetlenné. TURNER B ELÁNÉ városi tanácstag. Óidon megalakult a zöldségtermelők csoportja EZÉRT ÍRJUK AU A! Rákosi elvtár« a kongresszusi beszédében foglalkozott a szőlőtermelők csoportjához hasonló szövetkezeti csoportok megszervezésével. Old községben Hazai Antal párttitkár és Miki Györgyné tanácselnök segítségével a Mezőkert munkatársai megmagyarázták a doLgozó parasztságnak, hogy tömörüljenek a zöldség- termelők csoportjába a szőlőtermelők csoportjához hasotíóon. Itt a zöldséget egy táblába közösen elvetik. Kőny- nyebben sokkal hamarabb végzik el a munkát. Az eredmény is sokkal több lesz, mert így mindig a pontos időre elvégzik a növényápolást A munkában a szakszerű kezelés is jobban érvényesül. így Óidon az egész község belépett a zöldségtermelők csoportjába. »14 vas és acél országába beletörik a ragadozók foga" — mondta beszé dében Andics Erzsébet elvtársnő, az Országos Béketanács keddi ünnepi ülésén. Már pedig hazánkat a va6 és acél országává teszi ötéves tervünk, dolgozó népünk teremtő ereje, azzá teszik győzelmes Pártunk mögé felsorakoztatott békeszeretö dolgozóink milliói, a hatalmas Szovjetunió segítsége. Mert tervünknek, dolgozóink jól vagy rosszul végzett munkájának ilyen hatalmas jelentősége van békénk megóvásában, az Országos Bó- ketanács ezért tűzi ki elénk mint cl sőrendű feladatot mindennapi munkánk még jobb elvégzését, a rejtett tartalékok felkutatását, az újító-mozgalom kiszélesítését, a sztahanovista munkamódszerek elsajátítását. í~\daadó. áldozatkész termelömun- kával, a tavaszi szá-ntás és vetés jó elvégzésével erősítsük és védjük boldog jövendőnk termőlöldjét, a Magyar Népköztársaságot — szól az Or szágos Béketanács határozata. — Váltsuk valóra nagy vezetőnk, Rákosi Mátyás szavait: „ ... Lankadatlanul hűen, erőnket nem áiméJve küzdünk tovább a béke Irontján mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell." Dolgozó népünk a stockholmi határozat aláírásával már hitet tett a béke védelme mellett, mint ahogy aláírták a stockholmi békefel hívást,a Szovjetunió népei, a baráti népi demokráciák dolgozói és a tőkés államok rabszolgasorban élő elnyomott milliói. Aláírtuk a békefelhívást, hogy mindennapi becsületes munkánkon túlmenően ezzel is kifejezzük szilárd békeakaratunkat. Tré nyi Mária pártonkívüli ezt mondta armák idején a békefelhívás aláírásakor: ,,A békealáírással üzenjük: fáradtságot nem ismerő munkánkkal, felajánlásainkkal és azok jelentős túlteljesítésével küzdünk a békéért és meg is fogjuk azt védeni. Nem engedjük, hogy ötéves verejtékes munkánk eredményét, mellyel a szocializmus felé vezető úton igen nagy lépést tettünk előre, bárki is tönkretegye.“ Bázing Károly sztahánovista szegezőlakatos, tanácstag: „Büszke vagyok rá, hogy aláírhatom a békefelhívást, hiszen a Legelső magyar ember, aki ezt a felhívást aláírta, Rákosi Mátyás volt.“ A békéért küzdő emberek azáz- milliói előtt hátrahökölt a háborús uszítok tábora. Ez az erő tárgyalóasztal mellé kényszerítette az imperialistákat, ez az erő riasztotta el a koreai kudarc miatt minden gazságra képes amerikai imperialistákat az atombomba használatától. A háború veszélye azonban egyre fenyegetőbb sötét felhőként tornyosult a világ békeszeretö millióinak feje fölé, Erinek a fenyegető veszélynek az elhárítására hívta fel a Béke Világtanácsának berlini ülése az egész világ becsüLetes dolgozóit: követeljék, hogy az öl nagyhatulom kössön békcegyezményt! Az Országo, Béketanács határozata felhív minden magyar békeharcost, hogy ezt a követelést erősítse meg aláírásával. A béke egyezményt követelő alá- írási kampányt összekötjük széleskörű . felvilágosító munkával, öez- szekapcsoljuk mindennapi feladataink jobb elvégzésével, az aláírási mozgalommá] párhuzamosan leleplezzük békénk ellenségeit: a déli határainkon acsarkodó titoista banditákat, imperialista gazdáikat ós a béke belső ellenségeit, a kulákokat, jobboldali szociáldemokratákat, a klerikális reakciót, akik minden erejükkel igyekeznek a békefront magyarországi szakaszát meggyengíteni. „ ... A széleskörű békekampánynak, amely eszköz a háborús uszitók bűnös mesterkedéseinek leleplezésére, ma elsőrendű jelentősége van" — mondotta Sztálin elvtárs. Ezeket a szavakat ismételte meg Pártunk Kon. gresszusán a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtársitok, aki a magyar dolgozók legfontosabb feladatává tette a béke védelmét. AT egyénkben különösen fontos, hogy küzdeni ós áldozni tudjunk békénk védelméért. A fasiszta Tito SS-ekből, usztasákból, válogatott árulókból álló szervezett rablóbanda, ja áLlig felfegyverkezve lesi; nem jön-e el számára alkalmas pillanat, hogy bennünket is olyan nyomorba taszítson, olyan terror és szenvedés súlyát rakja ránk, mint amilyet a sza- badságszeretö hős jugoszláv népTe ideig-óráig rákényszerített. Nekünk a béke nagy ügyéért való elszánt harcunkkal, a belső ellenség ellen vívott küzdelmünkkel, áldozatvállalásunkkal meg kell mutatnunk, hogy az a. perc, amikor Titoék rablóhordái megsértenék szent határainkat, az a perc Tito fasiszta rendszerének végét jelentené, mint ahogy a világ kapitalistáinak végét jelentené egy kirobbantott világháború. A Szovjetunió dicső példája, Pártunk és vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatásai elénktárták a követendő utat, a békés építés felfelé ívelő nagyszerű útját. Ezért írjuk alá valameny- nyien a világ békeszeretö százmillióinak tömegeivel együtt a békeegyezményt követelő felhívást április 8-án, ezért írjuk alá valamennyien a berlini határozatot, amely a béke újabb hatalmas győzelme lesz a háború felett. Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Fájlal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. A kávéházban még csak néhány fiatal ember volt, kik nagy búsan politizáltak. Bulyov- szky Gyulát, ki közöttük volt, meghítam Jókaihoz, a többieknek meghagytam, hogy az érkezőket tartsák itt, mig vissza nem jövünk. Haza menvén, eladtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról. Társaim bele egyeztek. Bulyovszky és Jókai proclamatiót szerkesztettek. Vasvári ós én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpiilt a szurony egyenesen Bécs felé, a nélkül, hogy valamelyikünket megsértett volna. — Jó jel! kiáltánk föl egyhangúlag. . A mint a proclamatio elkészült s indulófólben voltunk, azt kérdém, micsoda nap van ma? — Szerda, felelt egyik. Szerencsés nap, mondám, szerdán házasodtam meg! Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávéházba, mely már tele volt if- jakkal. Jókai a proclamatiót olvasta föl, én nemzeti dalamot szavaltagt el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott. (A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13- án írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-kén akart adni. mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik .aszlalná,] a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fej- kötőt varrt magának.) A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső. a mint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvasta Jókai a proclamatiót és én e’.mondlam a nemzeti dalt Innen a mérnökökhöz, ezektől a semi- uáriumba a jogászokhoz vonult a számban és ielpetöfi Sándor: Ez volt március 15-e kesedésben egyaránt percemként növekedő sereg. A seminárium csarnokában elénk állott egy professor, és ezt mondta nagy pathossal: — Urak, a törvény nevében .... Többi szavait elnyelte a sokaság mennydörgő kiáltása, s a tisztelt tanár többé nem juthatván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek. Közülük Vidács emelt szót, elmondta, hogy professoraik a tartandó lakomában! részvevőst eltiltották kicsa- pási büntetés mellett. Kacaj és bosszankodó kifa- kadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvasta a proclamatiót s a tizenkét pontot, K én velem el- szavaltatfák a nemzeti dalt. Mindkettőt fanaticus lelkesedéssel fogadták, s a refrainban előjövő ,.esküszünk“-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. . — Most menjünk egy censorhoz, és vele írassuk alá a proclamatiót és a nemzeti dalt! kiáltott valaki. Censorhoz nem megyünk, feleltem; nem ismerünk többé semmi censort, el, egyenesen a nyomdába! Mindjárt bele egyeztek és követtek. Länderer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda, mentünk. Jókait, Vasvárit, Vidácsot és engem neveztek kiküldötteknek, hogy a sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ez alatt kinn lelkesítő beszédeket tartottak Egresi Gábor, Degré, Vasvári, Jókai, stb. Dél feig elkészültek a nyomtatványok és ezrenként oszt- tattak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé. honnan a közhatározat szerint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, s megtel' néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek!... Egyszerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön.., körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlen egy ijedt arcot sem láfttam... minden ajkon e kiáltás: fegyvert! fegyvert! Ezen, különben alaptalan hír, oly fölindulás! okozott, hogy Nyári Pál és Klauzál tovább beszéltek egy óránál, a nélkül, hogy beszédeikből egy-egy töredék mondatnál többet hallottunk volna. — Budára, Budára!... a helytartó tanácshoz... nyittassuk meg Stancsics börtönét!... Budára!... Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára menendő, s a helytartó tanácsot fölszólítandó, hogy a censurát rögtön eltörölje, Stan- csicsot szabadon bocsássa, s a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék A választmány tagjai: Egresi Sámuel, Gyurkovics Máté, Irányi Dániel, Irinyi József, Kacskovics' Lajos, Klauzál Gábor. Molnár György, Nyári Pál, Petőfi Sándor, Rottenbilier Leopold. Staffenberger István, Tót Gáspár, Vasvári Pál. A választmány legalább húsz ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kivanatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztátott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett. Stancsics, börtönajtaja megnyílt A rab Írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-ke. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, a mi volt, kezdetnek, nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek. Ma adják át a kongresszusi verseny győzteseinek a Megyei Pártbizottság versenyzászlait a ntágocsi termelőssövctkcxetnek, a saentegáti állam gasdaságnak. és a villányi gépállomásnak A villányi gépállomáson Novics János elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja adja át a gépállomások közötti verseny győztesének a kongresszusi versenyzászlót. Ma, március 15-én kettős ünnep lesz a mágocsi Rákosi termelőszövetkezetben, a szentegáti állami gazdaságban és a villányi gépállomáson. Ez a győzelem buzdítsa további kemény harcra úgy a győzteseket, mint azokat, akik ma ugyan nem lettek elsők, de kemény munkával elérhetik és el is hagyhatják még az élenjárókat. Felszabadulásunk ünnepére új erővel induljanak versenybe ter- melöesoportjatnk, az állami gazdaságok dolgozói é* a gépállomások traktoros brigádjai!
