Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-14 / 61. szám

1951 MÁRCIUS 14 NAPLÓ 3 A foólyi L típusú Rákóczi termelőcsoport elkészítette vetéstervéi és Selkészült a tavaszi munkák jó elvégzésére A Pártkongresszus tiszteletére ala- talt meg a bólyi L típusú Rákóczi termelőosoport. Már az alakuló gyű­lésen meglátszott, hogy keményen összekovácsolt a közös célért harcol­ni tudó dolgozó parasztok a csoport tagjai. Nagy lelkesedéssel fogott munkához az intéző bizottság. Idejé­ben elkészítették a vetéstervet, külön, külön minden tag a maga területére, beadták és összedolgozták. Megtörtént a. tagosítás, már a vetéstervük sze­rint, amint a földre lehet menni, tervszerűen kezdhetik a tavasziak ve­tését. A csoport már minden adatot pon­tosan lefektetett. Van 108 tagunk, 111 hold földünk és még nagyobb öröm a számunkra az, hogy ennek a területnek a tagosítását a bizottság öt nap alatt elvégezte. Mi, a Rákóczi csoport tagjai, az Árpád és a Hala­dás tagjai is, kedden átvettük a táb­lákat. Meg vagyaink elégedve, igazán jól van a* tagosítás megoldva. — Elkészítette minden egyes ta­gunk a vetéstervét, a vezetőség azt összeállította és már be is adta * járási tanács mezőgazda- sági osztályának. Felhívom a többi csoportokat, hogy kövessék példán­kat. A mi csoportunkban minden egyes tag teljes területtel lépett be. ■ kivételt csak a belsőség és a háztáji gazdálkodásra visszatartott föld ké­pez. Szőlőink termésére a szőlőter­melők csoportján keresztül már ko- rábbaji kötöttünk szerződési — A következő napokban kime­gyünk a mezőre és már most ta­vasszal megállapítjuk, hogy a jövő évben mit hová fogunk vetni, már ■most úgy irányítjuk a tavaszi vetést, hoa-> a 'lehető legjobb elövetemények kerüljenek az ősziek alá, Meghatá­roztuk előre azt, hogy melyik terü­leten lesz a búza ősszel, hol lesz az évelő takarmány és a kukorica. Már most, az indulásnál lerakjuk a he­lyes növénytermesztés alapjait, A bólyi Rákóczi I. típusú táblás termelőosoport helyes úton jár. Pél­dája követendő, eddigi munkájuk és terveik azt mutatják, hogy a tagság megértette a szövetkezés fontosságát. nem „féllábbal“ léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hanem teljesen, öntudatosan, a jövőt nézve, halad­nak előre. Kövessék megyénk I. ti. pusú csoportjai a bólyiak példáját, már most úgy alakiteák ki a vetés­tervet, hogy az ősszel a legmegfe­lelőbb. legjobb vetésforgót állíthas­sák feL Gondoskodjanak idejében a még bentlévő trágya kihordásáról. Leg­helyesebb. ha az új táblák szélén már most szarvasokba (kazlakba) Több, mint 2 millió forinl ériéi wakáraliát és láfelil kapnak jutalmul azok a bányászsk, akik nem mulasztottak és nem mulasztanak igazolatlanul műszakot hordják ki a trágyát, mielőtt a ta­vaszi munka megkezdődik, vagy munka közben ie, ha már a vetéssel végeztek. A trágyát alaposan 'tapos­sák le és jó vastagon földeljék, hogy a nyár melege és a szelek ne •szárítsák ki. hogy a nitrogéntartal­ma megmaradjon. A jól leföldelt trá­gya őszig alaposan összeérik és ha akkor az őszi mélyszántás, vagy a keverőszántás alá széthordják, gyors terítés után a. traktorok órák alatt leszántják, sokkal több lesz az ered­mény. mintha most szántanák le. A tavaszi trágyázásnak sohasem volt olyan eredménye, mint az őszinek. Az ősszel leszántott trágya a tél folyamán felbomlik és a talajbakté riumok azt alaposan bedolgozzák a földbe. így jó termésre lehet számi tani. Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács a múlt év novemberé­ben hozta meg a szénbányászat fej­lesztéséről szóló határozatát. A hatá­rozat többek között kimondja, hogy azok a bányászok és földalatti mun­kát végző bányamunkások, akik egész évben nem mulasztanak, a hűség- ét- teljesítményjutalmon kívül jó munka juk jutalmául ingyenes rhutikaroha- eliátásban részesülnek. 'A ME5ZHART szénbányaváll-alat- hoz tartozó aknákon megkezdték a Központi Vezetőség és a miniszterta­nács határozata alapján a munkaru­hák kiosztását. István-aknán eddig mintegy 300 bányász kapott munkaru­hára szóló utalványt, amelyet aztán az anyagraktárban váltanak be. A csapatba telepített bányászok kap­nak: bőrbakancsot, vagy csizmát vagy gumicsizmát, bőrből készült fejvédö sapkát, munkaruhát, inget és alsóne­műt, amelynek egy-egy munkásnál a beszerzési értéke 680’ forint. A föld­alatti munkát végző szivattyúkezelők, gépészek, gépkarbantartók, stb. zub­bonyt, nadrágot, bakancsot kapnak, amelynek értéke 360 forint. A MESZHART-bányászok között a Központi' Vezetőség és a miniszterta­nács határozatának alapján több, mint 2 millió forint értékű munkaru­hát, bakancsot és egyebet osztanak ki, amit azok kapnak, akik 1950-ben és ez évben is becsülettel teljesítet­ték műszakjukat és nem mulasztottak igazolatlanul. 4 nagykozári I-es (ípu*ú termelőszövetkezet dolgozói a tavasziakat közös munkával vetik el A nagykozári I-es típueú Békesség termelőcsoport tagjai levelet írtak a Megyei Pártbizottságra. Délszláv és magyar dolgozó parasztok írták alá a levelet, Berta József, Goják Márk, Varga Lajos, Novákovice Márk és még sokan mások. Levelükben meg­írják: Tudunk arról, hogy az 1949 óta működő belvárdgyulai I-es típusú Termelőszövetkezetbe tömörült dolgo­zó parasztok, mert táblás művelési folytattak, az egyéni dolgozó parasz­tok átlagtermésénél magasabb átlag­termést és ezzel magasabb életszínvo­nalat értek el. Mi magasabb életszín­vonalat akarunk elérni, ezcrl alakí­tottunk önkéntes elhatározásunkból r sopor tot, Rákosi elvtárs, szeretett vezérünknek tanítására hallgattunk és ezért az új utat választottuk." A levél ír arról a harcról, a-meivet a kulákokkal, titoista ügynökökkel és egyéb ellenséges elemekkel vívtak, majd a levél így folytatódik: .Egy­ben közöljük, hogy csoportunk a ta­vaszi mezőgazdasági munkákban az egyes növényt éleség eket közös mun­kával veti el.“ A nagykozári I-es tí­pusú termelőcsoport tagjai tudják, hogy most ez a főfeladatuk: már a tavaszi munkálatoknál biztosítani a közös munkát, mert ez hoz magasabb terméseredményeket, ez eredményez több jövedelmet, jobb életet. A nagy­kozári I-es típusú termelőszövetkezet, nek is és a többieknek is meg kell szervezniük a tavasziak közös veté­sét, hogy ezen a nyáron élvezhessék a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A Pécsi Magasépítési Vállalat párt vezetőségi ülése a rossz előkészítés és felkészülés miatt nem oldotta meg feladatát A Pécsi Magasépítési Vállalat üze­mi pártszervezete vezetőségi ülést tar­tott Az értekezletnek az volt a fel­adata, hogy megtárgyalja az üzemre vonatkoztatva Pártkongresszusunk ha­tározatát és megbeszélje, hogyan vi­szik tovább a versenyt hazánk fel­szabadulásának évfordulójára. A titkári beszámoló annak ellenére, hogy a kongresszusi munkaverseny közel két hete befejeződött, — nagy­részt a verseny kiértékelésével fog­lalkozott ISem nuyjtott segítséget az alapszervezeti titkároknak és a vezetőség többi tagjainak ahhoz, hogy a kongresszusi munkaverseny sikere alapján elindítsák és még sok­kal nagyobb lendületbe hozzák az áp­rilis 4-i versenymozgalmat. Sokkal behatóbban és részletesebben kelleti volna foglalkozni az agitáció kérdé­sével. A vezetőségi ülésen csak szür­ke megállapítások hangzottak el: ,,Nem elég harcos az agitáció.“ „Nem elég lelkes“, stb. De hogy miért nem harcos, nem vetődött fel. Pedig ha a népnevelőmunkában hiba van, egész biztos az az oka, hogy Wéber elvtárs és az alap szerv ez éti titkárok nem ‘foglalkoznak a népnevelőkkel szemé­lyesen. Nem Irányítják a munkájukat és nem adnak nekik megfelelő érve­ket a népnevelő-értekezleteken. Ha másként lenne, nem fordulnának elő olyan esetek, mint például az ács­üzemben, álról Wlasics László jobb­oldali szociáldemokrata hosszú ideig végezhette felháborító, ellenséges munkáját a dolgozók között. Lényeges hiba a Magasépítés párt- szervezeténél, hogy a tag- és ta-gje- löltfelvétel kérdésében több bírálat és a Dunántúli Napló vasárnapi kritiká­ja _ után sem tettek lépéseket előre. Németh, István elvtárs, a bőrgyár! építkezés párftitkéra még mindig úgy beszél, hogy „az építőiparból nehéz tagjelölteket kikotorni“ és még- csak kísérletet sem tesz arra, hogy . fel­fedje a saját munkájában meglévő hiányosságokat, a pártvezetőség ké­nyelmességét a tag- és tagjelöitfelvé- tele-kmél. Nem lehet bürokratikusán megszabni, hogy havonként . hány tagot és tagjelöltet, akar felvenni a pártszervezet. Komoly tanulság ez Wéber elvtárs számára, aki bizakodó hangon jelentette be, hogy a január- februári tizeneggyel -szemben március­ban 20 25 tagot és tagjelöltet vesz­nek majd fel, főleg a bőrgyári és a meszcsi építkezések dolgozói közül. Ezekről a felvételekről a börgyárj és mesz-esi párttitkár elvíársa-k mitsem tudtak, mert egyik helyei) sem folyik előkészítő munka. A pártvezetöségi ülés komoly bizo­nyítéka annak, hogy Wéber elvtárs és a legtöbb pártvezetőségi tag igen lazán kezeli a munkafegyelem kérdését, smí pedig egyik előfeltétele annak, hogy módosított'ötéves tervünket ma­radéktalanul végrehajthassuk az épí­tőiparban is. A titkári beszámoló — helytelenül —- megállapította, hogy ,,inkább a bányákra vonatkozik (:l murtlcalegy elem hiánya", pedig na­gyon sok példát találni -arra a Ma­gasépítési Vállalaton belül, hogy a munkások müszíikot mulasztanak, ké­sőbb mennek munkára, előbb hagyják abba, vagy ide-oda helyeztetik ma­gukat, eg.y-két napi hiányzás után végleg otthagyják a munkát és ■ ki­küldetik magukat másik építkezésre. Ez ellen pedig sem a központ, sem a pártvezetőseg nem fesz semmiféle intézkedést. A munka-fegyelem megszi­lárdítását egyik lényeges pontként kel] bevenni a Magasépítési Vállalat dolgozóinak felszabadulási munkaver- ««ayebe. Ehhez kapcsolják szorosan hozzá az anyagtakarékosságot és a 100 százalékon alul teljesítők számá­nak még alacsonyabbra való csök­kentését. A bőrgyár! építkezéseknél sűrűn előfordul, ' a zsaluzóanyaggal való pazarlás és ezt minél előbb, dön­tően az április 4-i munkaversenyben meg kell szüntetni. Szekeres István elvtárs, a VB poli­tikai munkatársa beszélt részletesen arról, hogy mik a pártszervezet fel adatai az április 4-i mimkaverseny megszervezésében és irányításúban Helyesen emelte ki, hogy ebbe a ver­senybe is be kell vonni a műszakia­kat. E.mondta, hogy nőm vonták be eddig kellően a versenybe az ifjakat és a nőket, a különböző tömegsz-erve- zetek, MSZT, Szabadságharcos, stb tagjait, és ezen változtatni kell most, az április 4-i munkaverseny beindítá­sa eiőtt. A Magasépítési Vállalat pártszerve­zetének vezetőségi üléséből az a leg­főbb tanulság, hogy a párttitkármk gondosan, az apróbb részleteket is ki­dolgozva, kell összeállítani a beszá. mólóját és el kell érnie, hogy a leg­lényegesebb kérdésekkel foglalkoz­zék. így lehet csak megkívánni a ve­zetőségi tagoktól, hogy ne elvont kérdésekről beszéljenek, hanem ahhoz szóljanak hozzá, hogy látják a párt- szervezet. előtt álló komoly feladatok megoldását, Ä Magasépítési Vállalat pártveze­tősége tanulmányozza át alaposan főleg Rákosi és Gerő elvtársak kon­gresszusi beszédét, ismerkedjen meg közelebbről a feladatokkal és azután lásson sürgősen a végrehajtásukhoz. Legfontosabb feladat most a kon­gresszusi verseny továbbfejlesztése április 4-re, hazánk felszabadulásának évfordulójára, ezzel kapcsolatosan pe­dig a pártépítésben mutatkozó hibák hiányosságok gyors felszámolása így biztosítható csak az, hogy a Ma­gasépítési Vállalat dolgozói továbbra is az elsők között haladjanak a ver­senyben és végrehajthassák azokat a nagy feladatokat, amelyeket a mó­dosított ötéves terv megvalósításával elénk tűzött a Pártkongresszus. Ungvári Lajos bajtárs követi a bátor embereket, — a szovjet embereket Bátor emberek ülnek a nézőtéren. Dolgozó népünk legjobb fiai, ál­lamvédelmi hatóságunk tagjai. Eljöttek tanulni példaképeinktől, a szov­jet emberektől, a szov­jet hősöktől, akikből az izzó hazaszeretet, a sza­badság szeretete, a ’ nép iránt 'érzett szeretet a világ legbátrabb embe­reit faragta. Színesen,. az élet ra~ gyogó színeit tökélete­sen visszaadva pereg a kép. Bemutatja a szov­jet nép boldog, meg­elégedett éleiét. Aztán, mint árnyék ereszkedik a történetre a háború pusztító tüzének füst­je. A szovjet emberek bátorsága^ a Sztálin vezette nép sziklaszi- lúrd tömbje azonban legyőzi a, csóvát dobó fasisztákat, diadalt arat a nácikon, mint ahogy diadalt arat a békés életben is az akadályok leküzdésében. Ezt mondja el a „Bá­tor emberek" című szovjet film a bajtár­saknak, akik valósággal átélik az egyes jelene­teket, örülnek a sike­reknek, ökölbeszorul kezük, le szeretnének sújtani gz ellenségre.- Ungvári Lajos baj­társ is együtt él a fűm­mel. Vörösre tapsolja kezét, mikor a náci vezérkart szállító vona­tot felrobbantják a par­tizánok. Maga is érzi az ellenség fölötti győ­zelem diadalát. — Nagyon sokat ta­nultam ebből a filmből — mondja Ungvári bajtárs tapasztalatait, — Megtanultam, hogyan kell gyűlölni az ellen­ségeit, hogyan kell küz­deni ellene. A szovjet emberek hazájukért és népükért fáradtságot, félelmet nem ismerve küzdöttek és a bátor­ság, a nép akarata győzelmet is aratott. — Én is azért jelent­keztem önként az ál­lamvédelmi hatóság­hoz, — folytatja — hogy megvédjem a dol­gozó nép, szüleim, volt munkatársaim békéjét, hogy megőrizzem a dol­gozók országát, a nép vagyonát az ellenség, tői. ' Ungvári bajtárs a pestmegyei kis falura gondol, ahonnan most jött a levél: „Beléptünk fiam ‘mi is a téeszcsé­be“. De gondol a Ganz Villamossági Gyárra is, ahol munkatársai a ter­melés fokozásával, nuin- kaversenyben építik az országot. Meg a Pártra gondol, Rákosi .elvtárs. ra, akinek bizalmából kerüli erre a fontos őr­helyre, államvédelmi ha!óságunk lúgjai közé. Ezért teszi hozzá a már- már befejezett mon­dathoz: — Soha nem felejtem el a film tanítását, hű maradok mindig Pár. tömhöz, a dolgozó nép­hez. Messze járnak már a bajtársak. Remény lép­teik döngése, harsány énekük szava hallatszik csak. Amerre mennek, kíváncsi fejekkel telnek meg az ablakok. — A mi fiaink, — mondják a dolgozók büszkén, szeretettel. Ér­zik: Államvédelmi ha­tóságunk — a dolgozó nép ökle. Drávacsepely község dolgozó parasztsága kenyérgabonából 376, árpából 150, zabból 449, kukoricából 108 és szénából 145 százalékra teljesítette második félévi begyűjtési tervéi A község a járás egyik legeldugot­tabb községei közé tartozik. A múlt­ban -sem villanya, sem telefonja, sem orszligútja nem volt. A felszabadulás előtt csak a végrehajtó hozta el a „kultúrát“, amikor megjelent az adót behajtani. A második világháború alatt i-s igen sokat szenvedett. A Bal­kánról visszavonuló náci hadsereg összecsapása a felszabadító Szovjet Hadsereggel, az ő községüket is erő­sen érintette. Drdvacsepely dolgozói etek után értékelni tudják a népi demokrácia által nyújtott szabadsá­got, amit. a Szovjet, Hadsereg hozott meg az ö számukra is. A -szabadság mellett a népi demokrácia adott, a községnek jólétet, telefont, villanyt. A Szovjetunió és a népi demokrá­cia iránti ezerotetüket és a békéhez való ragaszkodásukat nem most először bizonyítják már be. Sztálin elvtár-s születésnapjára a község fel­ajánlotta. hogy az első félévi begyűj­tési tervét Í0Ö százalékra teljesíti. A felajánlásokat teljesítették, sőt ke- nyérgabonából 143 és takarmánygabo­nából 245 százalékos eredményt ér­iek el. % A községben Alkotmányunk ünne­pén, augusztus 20-án megalakult a III, típusú tszcs. A tanács megala­kulása újabb fordulatot jelentett község életében. Maguk vették I. zilkbe sorsuk irányítását. A tanács első teendői közé tarto­zott, hogy elkészítsék falufejlesztési ötéves tervüket, amelyet az egész község magáénak tart és ragaszko­dik hozzá. Ez az ötéves terv teljesen megváltoztatja a falu képét, hatalmas erdősítés, kultürliáz, szövetkezeti székház, iskola, járda szerepel, ebben a tervben, amit már részben meg is valósítottak. A fennakadás az épít­kezésnél a szakemberek hiányában mutatkozik, a többit saját erejükből, saját munkájukkal fogják végrehaj­tani. Ezt a hiányosságot úgy akarják ki­küszöbölni, hogy kormányzatunk az ötéves terv keretében bekötőutat, artézikutat stb. irányzott elő a köz­ség részére és a község dolgozói, hogy szakembereket kapjanak, elhatározták hogy az összes földmunkát ők végzik el. ami kb. félmillió forintos megtakarí­tást jelent. Hogy ezt a kérésüket az Illetékesek meghallgassák, a második félévi begyűjtési terv 100 százalékos teljesítését, tűzték maguk elé, amit 100 százalékon felül teljesítenek ie. Meghaló volt Iá tní azt a lelkese­dést, melyet a község dolgozó pa­rasztjai a begyűjtési terv felbontása során tanúsítottak, az ötéves terv megvalósítása érdekében. Felmérték az erejüket, ki mennyit tud leadni, mennyi a kulákok rejtett készlete, ezt összevetették a begyűjtési tervvel és látták, hogy még mindig nem érték el annak teljesítését. Leleplezték Györkő Lajos kulákot, aki 12 mázsa szénát, 4 mázsa zabot, 3 mázsa ár­pát, 12 mázsa tengerit, 4 mázsa bú­zát és ezen felül nagymennyiségű lisztet, szappant és gyufát rejtett el. Minden este összejöttek és kiérté­kelték az aznapi eredményt, de nem­csak azt, hanem azt is, hogy ki hol tud még valami megtakarítást a sa­ját területén elérni, hogy a felesle­get a község begyűjtési tervének tel­jesítésére beadhassa. A férjek és a feleségek ott a gyűlésen beszélték meg, hogy az eddig megtakarított termény alapján, mennyi a felesle­gük. A népnevelők azzal agitáltak, hogy „csuk úgy várhatunk támogatást az államtól, ha mi is megtesszük köteles: ségünket.“ Ebben az évben kapott községünk villanyt, de kapunk bekö­tőutat is. A termelőcsoport fejleszté­se során saját erőnkből hatalmas építkezéseket akarunk elvégezni, eh­hez némi támogatásra (anyagkiutalás, stb.) van szükségünk. Csak úgy vár­hatjuk ezt a segítséget, ha nem kell szégyenkezni a termőnybeadás miatt. Az ötéves taev iránti ragaszkodás győzedelmeskedett a községben. A be­gyűjtés 10 napja alatt a legkisebb gyerektől a legöregebb asszonyig mindenki az ötéves tervünktől be­szólt, hogyha nem teljesítik,a begyűj­tést, nem érdemlik ki a támogatást sem kormányzatunktól. A leglelkesebb népnevelők magúk a vezetők voltak: Papp József párttit- kár elvtárs, Hitre Gyula VB-elnök, Bóra István VB-liiikár, özv. Kos erű né VB-tag, N. Káia Jánosné tanácstag, Janó József tanító, tanácstag, de szin­te fel lehetne sorolnj az egész község dolgozóit. A begyűjtés sikeres befejezése után büszkén ült össze a község egész la­kossága, hogy Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszédet, meghallgassák. Rá­kosi elvtárs beszédének hatására a még kívülálló egyéni dolgozó para:sz. tok is egyöntetűen beléptek a terme- lőcsoportba és így a község termelő­szövetkezeti község lett, ezt büszkén jelentették Rákosi elvtársnak. A község dolgozói lelkesen igye­keznek tudásukat is növelni. A po­litikai iskola hallgatóinak száma ál­landóan nő és jelenleg ebben a kis községben 60 körül mozog. Igyekeznek a dolgozók az ideológiai alapot is el­sajátítani a szocializmus építéséhez. Hegyes Ferenc Siklós, járási tanács, begyűj­tési csoportvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents