Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

; ' ;

.......

VH

L ÉVFOLYAM, 51, SZÁM

ARA 50 kujr

VILÁG PROLETÁ RJ 41 EGYESÜL JET ER l

A MAI SZÁMBAN:

A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának kaiá- rozata az élelmiszerek és ipari áruk állami kiskereskedelmi árának új csökkentéséről (4. o.) — Megjelent Rákosi elvtárs kongresszusi beszéde (4 ,o.) — A metszési építőmunkások is olt lesznek a vasárnapi nagygyűlésen (5. o.) — Jól dolgoznak a bőrgyár! népnevelők, több, mint 80.000 lorinttal teljesítette túl vállalását az Szem (5. o.) — A vasárnapi nagygyűlés jelszavai (6. o.)

BARANYAMEGYEI PA' RTB I Z O TTIÁCÁNÁ

1

PÉNTEK, 1951 MÁRCIUS 2

ii:As új, módosított ötéves tervről tanácskozott a P

Vas Zoltán és Apró Antal elvtársak felszólalása

u.

Geró Ernő elvtárs az ötéves terv •Iső évének eredményeiről és a népgazdaság szocialista építésében előttünk álló feladatairól szóló beszéde

után megindult ». vita. A hozzászólások előtt Johann Koplenig elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt üdvözletét tolmácsolta.

A háborús n*zífók és o z*rák ügynökeik léinek Jlagytirorsiá i; le kes«ííő példájától

? i

— Az osztrák reakció és aljas szövetségesei, a Szocialista Párt jobboldali vezetői az amerikai háborús uszitók parancsára féktelen uszítást (ejtenek ki a szocialista Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. különösen magyar szomszédunk ellen. Ennek az uszításnak, ferdítésnek és rágalmazásnak az a célja, hogy népűnket megpuhítsa és az imperialisták támadó tervei számára alkalmassá tegye.

A dolgozó tömegek azonban nem felejtették el, hogy a hős Szovjet Hadsereg mentette meg óriási vér- áldozatok árán az emberiséget a fasiszta barbárságtól és szabadította (el Ausztriát a kegyetlen náciuralom nlóL Munkásosztályunk nagyon jól tadja, hogy

«I áj Magyarország, a munkások t* parasztok Magyarországa, Rákosi Magyarországa értékes szövetséges, szabadságunknak is biztosítéka és elősegíti a mi szabad fejlődésünket is.

Mi, osztrák kommunisták mindent elkövetünk és el is fogunk követni, hogy a békeszerető népekkel együtt meghiúsítsuk az agresszorok átkos terveit. A magyar népi demokrácia felemelkedése, a munkásosztály vezetésével és Rákosi elvtárs Pártjával az élén serkentőleg hat ránk és mintakép előttünk. A háborús uszitók és osztrák ügynökeik féktelen uszításai éppen azt bizonyítják, mennyire félnek munkásaitoknak, parasztjaitok- i oak, értelmiségeteknek és a nép egész tömegének lelkesítő példájától.

— Olyan Ausztriáért harcolunk, •mely az egész imperialistaellenes táborral szövetségben elősegíti a háborús uszitók megfékezését és agresszív terveik meghiúsítását. (Nagy taps.)

Ezután Koczína Gyula elvtárs, a Rákosi Müvek pártbizottságának titkára szólalt feL Elmondta, hogy a kongresszusi felajánlást tevők 94 százaléka a mai napig már teljesítette vállalását és újabb vállalást tett. (Nagy taps.)

Szlnhánovisták

felszólalása

Plőker Ignác elvtára, az Egyesült izzó mnnkaérdem rendes eztnhánovie- t* gyalusa elmondotta, hogy a munka lendülete a kongresszusi felajánlások teljesítése során eddig még nem látott méreteket öltött náluk a mü. helyben.

— Én is megismertem a szovjet sztahánovisták munkamódszereit és ennek alapján másképpen kezdtem gondolkozni és dolgozni. Láttam, hogy a szovjet sztaliánovisták egyik föfeíadatuknak tekintik az alacsonyan teljesülő dolgozók segítését és a munkaíogársok átadását. Ezért vállaltam a kongresszus tiszteletére három segédmunkás gyalus szak- munkíáesá való nevelését és azt, hogy február 24-ig elérik a 100 százalékos teljesítményt. A7állalásómat teljesítettem. A három átkőpz&s elvtárs túl van a 100 százalékos teljesítésen. (Taps.)

— Továbbra is arra fogok törekedni, hogy munkamódszeremet átadjam

fa addig nem nyugszom, am tg műhelyünk gyalus-cső poriját szta- hánovUta gyalus-cső porttá ntm nevelem.

A következő felszólaló Horváth Ede elvtárs, a Győri V&góngyár eztahánovistája először arról beszélt, hogy a kongresszusi felajánlásban vállalta: tizenkét 100 százalékon alul teljesítő szaktóTSát a kongresszus tiszteletére 100 százalék főié hozza. Ezt a felajánlást teljesítette is. (Nagy taps.)

— Arra szeretném kérni Rákosi elvtársat, — ezt már sokszor el akartam mondani — hogy mi, ezta- hánovisták is szeretnénk kimenni a Szovjetunióba, úgy, mint ahogyan a mezőgazdasági dolgozók is megtették, hogy az ott szerzett tapasztalatokkal gazdagodva még többet és jobbat, tudjunk alkotni, mint eddig. (Nagy taps.)

Az alb^n nép nine* elszlw-síelve, mert örök barátság fűzi a dicsőséges szovjet néphez

Az Albán Munkapárt küldötte, Hysni Kapó elvtárs üdvözlő beszédében a többi között ezeket inoadot ta:

— A mi népköztársaságunkban is, története folyamán először vette saját kezébe sorsát a nép. Egész Albánia most egy nagy építkezés, ahol népünk az alapokból kiindulva épít fel mindent. Gyárak és kombinátok épülnek, mint a Sztálin-textilkombi- nát, amely évi 20 millió négyzetméter pamutszövetet fog gyártani és a nagy cukorkoinbinát. Ezeket az év végén fejezzük be. Épül új iparunk, új bányák létesülnek. Kiszárítjuk a mocsarakat. Épülnek az erőmüvek, a vasútvonalak, csatornák, kórházak, iskolák, munkásüdülők és gyógyintézetek. NapróLnapra fejlődik mező- gazdaságunk, mezőgazdasági szövetkezeteink és gépállomásaink. Ezrei párhuzamosan javul népünk élete. Népünk azért tudta megvalósítani eddig elért eredményeit, mert

Pártunk a kommunistákat, egyre erősödő, növekvő munkásosztályunkat és az ország összes dolgozóit a marzlsln-lcntnísta tudomány alapján vezeti és mert Lenin-Sztálin Pártja ragyogó tanításainak, a szocializmus nagy hazája, a Szovjetunió nagyszerű tapasztalatainak útmutatását követi.

— A népi hatalom megalakulásé, nak első nap iától kezdve Pártunknak és népünknek nemcsak a háború okozta nehézségek leküzdésére kellett állandóan megfeszíteni ereiét. hanem a határainkat minden oldalról körülvevő külső ellenség, Tito. Rankovics fasiszta kémbandája, az athéni ós római fasiszták és az ameríkai-angoi háborús uszlté imp «iálisták, népünk leggyülőltebb ellenségeinek nyomása, intrikái, provokációi, rágalmai ellen is. Ebben a küzdelemben a Párt megerősítette népünk forradalmi erejébe vetett hitét megszilárdított» népünk egészséges egységét,.

— Népünk t>pr- perere sem ingott meg.1 ellenállt és szilárdan ellenáll, súlyos csapásokat mért és irgalom nélkül fog újabb csapásokat mérni az ellenségre. Az utóbbi időkben még elkeseredettebben folytatják támadásaikat, megsokszorozzák provoká. dójukat a szárazföldön, tengeren és levegőben. Megpróbálják ügynökeiket, kémeiket és diverzáneokat albán területre becsempészni. Terveik azonban ugyanúgy szégyenletes kudarccal fognak végződni, mint a* eddi giek.

— A ml népünk meg van győződve arról, hogy

nines elszigetelve, mert örök barátság fűzi a dicsőséges szovjet néphez és olyan barátai vannak, mint a nagy kinai nép és mint a népi demokráciák népei, ß nagy Szovjetunió által vezetett népek százmilliói. A béke megvédéséért folytatott kőrös küzdelmünk acélozza egyre »szilárdabbá ezt a barátságot.

(Nagy taps.)

Ezzel a kongresszus negyedik napjának délelőtti ülése végétért.

Ebédszünet után Rónai Sándor elvtára nyitotta meg a délutáni tanácskozást. Elsőnek Ormai Arpádné elvtársnő, a Hazai Fésű-fonó Koe- «uth.díjas sztahanovistája szólalt feL

mÁnyos kutatásra Igen komoly feladatok várnak. Az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot fordítunk tudományos kutatóintézeteink fejlesztésére és fenntartására.

— A műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás azonban csakis úgy lehet eredményes, úgy járul hozzá igazán a nemzeti jövedelem müveié séhez, ha feladatait és gyakorlati tapasztalatait levisszük a munkapadokig, ha azok eredményeit összekapcsoljuk a munkaverecnyek, az újítók (a a sitahánovisták mozgalmával.

így érjük el, hogy amíg túr. újítások 1949-ben 118 millió iorístoa nemzeti jövedelemtöbbletet eredményeztek, 1954-ben több, mint ' hsíjaiiliárd forintot eredményeznek.

— A nemzeti jövedelem ma már döntően a nép jövedelme. S amikor a kongresszus arról határoz, hogy a módosított ötéves terv eredményeként az 1950. évi közel 70 százalékról 1954-ben a szocialista szektor súlya csaknem megközelíti a 100 száza lékot, a szocializmus alapelvének eme nagy győzelme teszi lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem felosztása 1954- re úgy történjék meg, hogy

a módosított ötéves terv as élet- színvonalat ötven-ötveaöt százalékkal kívánja növelni.

— A keresők száma az összes népességhez viszonyítva az 1949. évi 44ö százalékról mintegy 46—47 százalékra növekedik. Ennek megfelelően emelkedik az egy családra jutó jövedelem, amely tehát nemcsak az átlagbérekben, hanem a több keresőn keresztül is jelentősen megnő.

— A lakosság fogyasztási árualapjának növelésénél a módosított terv azt is számításba veszi, hogy jelentős eltolódás következik be a városi és a falusi népesség arányában. Míg 1949-ben az összes foglalkoztatott népesség 52.7 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 1954-ben már csak mintegy 44 százalék. A faluból a városba való áramlás, másrészt a dolgozó nép életszínvonalának általános emelése új fogyasztási igényeket jelent. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a fogyasztás kisebb tápértékfi és olcsóbb élelmiszerek vonaláról fokozatosan áttolódik a nagyobb tápértékű és drágább állati termékek vonalára. Igényesebb öltözködés és általában magasabb ellátási követelmények lépnek fel. Ennek megfelelően a lakosság 50—55 százalékkal megemelt fogyasztási alapjából az 1950. évi 28.4 százalékkal szemben 1954-ben mintegy 32 százalék jut a ruházkodási szükségletek kielégítését szolgáló textilipari áruk vásárlására.

— A jövő iejlődését nézve termő- szelesen nem hanyagolhatjuk el a m* problémáit. Ezek abban nyilvánulnak meg, hogy amikor az egyik oldalon egyre jobban szilárdítjuk a békefront magyar szakaszát, amikor egyre jobban emelkedik ipari termelésünk színvonala és sikerrel bájtjuk végre Pártunk iparosítási politikáját, a másik oldalon dolgozó népünk és elsősorban az Ipari munkásosztály piaci élelmiszerellátása körül átmenetileg zavarok mutatkoznak,

— Persze tudni kell, hogy míg a»előtt legjobb esetben is lábosnyí fö- zelékkel ment a dolgozó munkájába és szó sem lehetett szervezett üzemi! étkeztetésről, ma már mintegy 801) ezer dolgozó vesz részt üzemi étkeztetésben és számuk nd)jról-napra növekszik. Gyermekeik tíz* és tízezreit étkeztetjük az iskolákban, óvodákban, csecsemőotthonokban. Ezek száma is folytonosan növekszik. A városi keresők száma is jelentősen megnőtt. A falu is jobban él, mint régen, Minder megnövelte az élelmiszer szükségletet »

— Ás élelmiszer eOáfási ne házáé.

fjek hátterében a rossz termés

mellett, kétségtelenül meghúzódik

az ellenség keze, a felvásárló, év

elosztó szervezet rossz működése.

Hazugság azonban népünk cEienségek nek az az állítása, hogy egyik-másik élelmiszerben azért van különösmér- "ékű hiány, mert a kelleténél több élelmiszert viszünk ki. Ténylegesen kivitelünkben a mezőgazdasági eredetű termékek arányszáma az 1938. évi 60 százalékról lOöO-ben 40 százalékra csökkent, A mezőse zdasági export teljes leállítása, súlyos következményekkel járna, nem szerezhetnénk be fontos nyersanyagokat és gépeket Nyugatiról.

— Kétségtelen, hogy úrrá leszünk a ma nehézségein. A mezőgazdaság fejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítjuk és elérjük, hogy Elegendő üerméket szolgáltasson.

— A jövőben azonban éppen a köz- ellátás terén szerzett tapasztalatok alapján, növelnünk kell az állam és a gyárak tiartalékait. Ne k etiljén a rossz terméstől félni! Ne kelljen, mint most, a kongresszusi versenynél is. nem egyszer attól félni, hogy gyorsul a munka és nincs elég anyag.

Vas Zoltán elvtársi

öíéves módosítóit népgazdasági tervünk a dolgozó tömegek terve

r A* Ötévé* terv Átdolgozásának tehetőé épei, főszempontjai ée méretei legátfogóbban abban jutnak kifejezésre, hogy a nemzeti jövedelem H eredetileg előirányzott hatvan- három százalék helyett 1954-ig 120— 180 ^százalékkal fog emelkedni. Az Iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 1949-hez képest 1954-ig 193 százalékkal nő, az építőiparnál az emelkedée négyszáz- harminc százalék, a mezőgazdaságnál Ö5 százalék, a közlekedésnél 130 százalék, a kereskedelemnél pedig kereken ezáz százalék. A módosított ötéves népgazdasági terv természetesen gondoskodik arról 1«. hogy a van. az acél, a hengereli áru, a színesfémeket pótló aluminium, a szén és villamosenergia termelése kövesse a feldolgozó iparok növekedését.

— Csakis a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján érhető el,

horv 1954 végére a szocialista szektor hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez elérje a közel száz'százalékot és a kapitalista szektor néngazdasá- gttnk minden területén csaknem teljesen megszűnjék.

Pártunk programjának nagy, *zo- cíalista célkitűzése valósul meg ezzel: hazánkban lényegében megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása.

— Nemzeti jövedelmünk és nemzeti vagvonunk gyarapodásának egyik további legfőbb biztosítéka a termelékenység fokozása. Módosított ötéves tervünkben ezért .veszünk iránvt arra, horv gyáriparunkban az eredetileg előirányzott ötven száza, ’ékos emelkedés helyett a munka termelékenységét öt év alatt mintegy megkétszerezzük.

— A nemzeti jövedelem további je. lentős forrása az önköltség csökken t,é«5. A gyáriparban jelentős részben

a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése révén mintegy 25 százalékos önköltségcsökkentést kell elérni. Étitek során az anyaghányadokat a nehéziparban 17.3 százalékkal.' a köny- nyüiparban 11 százalékkal kell csökkenteni. Egyedül ez a csökkentés 1954-ben 1950_hez viszonyítva az iparban 5.4 milliárd forint nemzeti jövedelem többletet eredményez, azaz

annyit, hogy egy év alatt megkeressük Dnnapentele összes költségeit és. a budapesti földalatti vasát összes költségének felét.

— Mind a termelékenység nagyarányú fokozása, mind az önköltségek jelentős csökkentése egyaránt rá mutat a műszaki fejVsztés alapvető kérdésére. Mint minden területen, műszaki fejlesztési kérdéseink meg. oldásánál is. felbecsülhetetlen az a segítség, amit a Szovjetunió baráti támogatása nyújt- A magyar tudó

Hatalmas arányokban növeljük a nép vagyonát

— Népgazdaságunk hataltmas arányú fejlődése megköveteli aat Is. hogy erőteljesen növeljük a nép vagyonát, a beruházásokat. Az akkumuláció az ötéves tervidőszakban mintegy 22C százalékkal emelkedik.

— A módosított ötéves terv az eredetileg előirányzott 51 milliárd forint helyeit mintegy 80—85 milliárd forintot hasit ki nemzeti jövedelmünkből és ruház be népgazdaságunkba.

80—85 mtlllArd forintból, ha semmi más feladatunk nem volna,

22 Dunapentelet Vasművel, vagy egy második, sokkal szebb és korszerűbb Budapestet építhetnénk, középületekkel, közintézményekkel. 890,000 kétszobás nj lakással.

— Az eredeti ötéves tervben 154 nagy nehézipari beruházást tervez- 'Jünk, összeseit 6.8 milliárd foriir! őszszeggel. A módosított terv 267 nehézipari beruházásit tartalmaz, összesen 22.8 milliárd forinl összeggel. Legnagyobb beruházásunkra, a Dunai Vasműre az eredetileg előirányzott kétmilliárd forint helyetti négy milliár- dot, a földalatti viRamosra hatszázmillió forint helyett két mililiárdot fordítunk. Eme hatalmas beruházások várható eredményeit legjobban az jellemzi, hogy

a módosított ötéves terv nagy beruházásainak 1054-ig beinduló termelése egy évre átszámítva 17 mtlliúrdot lesz ki.

— Módosított ötéves tervünk előirányzata lényegesen gyorsítja a dolgozók szociális, egészségügyi és kul tm-áilis színvonalának megjavítását is

— Az eredeti ö-téyes tervben eíhatá- rowytt új ipart e-entnumok, köztük elsősorban, Miskolc, továbbá Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Kaposvár, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös. Szeged. Székesfehérvár, Szék- szárd, Szolnok, Zalaegerszeg építkezései a tervezettnél hamarabb kezdődnek cl és gyorsabban fejeződnek be. A módosított ötéves terv Balassagyarmat, Jászberény, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Gödöllő, Sopron, Szénit*. Vác iparosítását is gyorsítja.

A régi városok halai tnasarúnyú

fejlesztése mellett a módosított ötéves terv nagyszabású beruh á sásai előbbre hozzák az új, szó clalista városok megépítését.

S olyan területeken, amelyeík korábban pusztaságok, vagy csupán kis község települések voltak, a már meg kezdett nagy építkezések nyomán gyorsul az új szocialista élet üteme Dunapentelén. Bodnjkon, Kazine.bar- cikAn, Szigé szent mik! ősön, Komlón, Várpalotán és a többi új ipari településen.

— Valóban a béke nagy síkofásai ezek, s bár szovjet méretekhez szerények, de egyött épülnek a sztálini korszak nagy alkotásaival amelyek a Szovjetunióban létesülnek a béke megerősítésére és a kommunizmus müveként.

— A nagy központi' feladatok sikeres megoldása melleit módosított öt éves tervünk az eddiginél lényegesen erőteljesebben támogatja a helyi célkitűzéseket, a helyi erőforrásokat. A lakosság és a helyi szükségletek fokozott ellátása érdekében meg kell alapoznunk a tanácsrendszer szociálist* gazdasági bázisait. .

— A terv, népünk akarata I Törvény, amely mindenki számára kötelező. Fokozni kell a vezetők felelős ség»V a terv végrehajtó só ért