Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-13 / 60. szám

§S NAPLÓ 1951 MÁRCIUS 13 Fejezzük be a vetéstervek elkészíté­sét, a táblák kialakítását, a vetőmag összehordását, kössenek termelőszö­vetkezeteink szerződést a gépállomá­sokkal és ahol nincs elég gép, ott szervezzék meg jól a közös igaerő használatát. A III-as típusú termelő- szövetkezetekben alakítsák ki a mun­kaszervezetet és hajtsák végre a táb­lák beosztását. Lássanak el minden­kit munkakönyvvel, tanulják meg valamennyien a munkaegységgel való számolást. i Alapvető ieladat termelőszövet­kezeteinkben a kulákok felku­tatása, leleplezése és eltávolí­tása. A dolgozó parasztság széles tömegei előtt leplezzük le őket, mutassuk meg, hogy milyen az a „jó kulák", akiről Gyümölcsényben is ez volt né­hány dolgozó paraszt véleménye, míg az elszámoltatás során egy csomó fegyvert nfem találtak náluk, j A tavaszi munkálatok elvégzésé­nél adjunk segítséget az egyéni­leg dolgozó parasztságnak, hogy termelési színvonalukat felemel­jék. Azonnal induljon be a munka nő- . vénytermelésünk fejlesztési tervének megvalósításáért. Közben szemünket a kulákon tartsuk, kötelezzük arra, hogy földjén a tavaszi munkákat ren­desen elvégezze. A tavaszi munka megkezdésével egyidőben sikeresen be kell fejez­nünk a begyűjtés teljesítését. A ku­lákok rejtett terményeit kutassuk fel, de dolgozó parasztságunk is teljesít­se maradéktalanul állampolgári köte­lességét. A megalkuvás szellemét — elsősorban tanácsainkban — szüntes­sük meg. E feladatok elvégzése érdekében — amint azt a Pártkongresszus elénk tűzte — megerősítjük falusi pártszerveze­teinket. Járási pártbizottságainknak ez egyik legdöntőbb feladata. Falusi pártszer­vezeteink az elmúlt időben sokat erősödtek, de sok helyen kis létszá­múak és kevés bennük a dolgozó pa­raszt. Most becsületes szegényparasz­tokkal és középparasztokkal meg kell erősítenünk falusi szervezeteinket, el kell érnünk, hogy ezév végére egyet­len községünk se legyen pártszerve zet nélkül. Különösen gondot kel! fordítanunk nemzetiségi lakosú közsé­geinkre. Falusi pártszervezeteinket azzal is megerősítjük, Hogy vala­mennyi számára párthelyiséget Arizto sítunk. Falusi pártszervezeteink veze tőinek a falu gazdáivá kell válniok, akiknek rendszeresen segíteníök kell a tanácsokat. Vizsgálják felül a ta­nács munkáját, adjanak nekik segít­séget, komoly feladataik végrehajtá­sában, és a sorai közt lévő ellenség leleplezésében. Mindezek megvalósítása békehar­cunk fokozását is jelenti. De ezeken kívül is Szükséges az, hogy a békebizottságokat elevenekké és erősekké tegyük, azok munkájába minden becsületes embert bekapcsoljunk. A nemzetközi erőviszonyok, minde­nekelőtt a kínai nép világtörténelmi jelentőségű győzelmével, a béke le­győzhetetlen táborának javára tolód­tak el. A béketábor hatalmas erejét szocialista építőmunkánk fokozásával, odaadó munkánkkal, helytállásunkkal növeljük, teljesítsük Pártkongresszu­sunk határozatait, forrón szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatását Szikra elvtárs szavai után a párt­aktíva értekezlet résztvevői hosz- szan éltették nagy Pártunkat és Rákosi elvtársai, majd rövid szünet után megkezdődtek a hozzászólások. A kiváló siovfet n;nnkamő<S«zerek általánosításával emel fii k széntermelésünket A felszólalók túlnyomó többsége a Pártkongresszus határozata szellemé­ben, saját munkaterületükre alkal­mazva mondották el eredményeiket, majd azt, hogy milyen módszerekkel fognak hozzá az előttünk álló felada tok végrehajtásához. A lelkes hozzászólásokból kíér- j ződött az a hatalmas erő, amely j biztosíték arra, hogy a Párt- \ [ kongresszus határozatát megyénk­ben is végrehajtsuk. Nincs olyan üzem, olyan gyár, mun­kahely, ahol a dolgozók közvetlenül Is ne éreznék munkájukban felszaba­dítónk, a nagy Szovjetunió segítségét. Erről beszélt Balázs Adorján elvtárs is a Pécsi Városi Pártbizottság ágit. prop. titkára. — Azt, hogy a Sopiana Gépgyárban Is messze túlteljesítették forrón szere­tett vezérünk, Rákosi elvtársnak tett ígéretüket a dolgozók, döntően annak köszönhető, hogy az esztergályosok modern szovjet esztergagépeken dől goznak, melyen keresztül csaknem megkétszerezték teljesítményüket, ter­mészetesen keresetüket is. A Szovjetunió kifogyhatatlan gazdag tapasztalataiból merítve, a szovjet széncsata hőseinek példája nyomán, fognak hozzá lemaradásuk teljesítésé­hez a komlói bányászok is. Kovács József elvtárs beszélt erről, a komlói bányaüzem új üzemvezetője, akinek vállalatveztése melleit a nagymányo- ki bányászok országos viszonylatban | is kiemelkedő eredményt értek el a, kongresszusi versenyben: a7. ország1 bányái között harmadiknak kerültek ki. Első feladatunk a politikai felvilágositó munká megjavítása — mondotta, — mert Ko3suth- aknán itt mutatkozik a legszű­kebb keresztmetszet. Ez nemcsak a pártszervezet és a szak- szervezet feladata, hanem a műszaki vezetőké is. Komlón -ez eddig nem volt és ennek tulajdonítható az, hogy még mindig olyan magas az üzemben az igazolatlan mulasztás is. Csak az Igazolatlan műszakmulasztások fel­számolásának eredményeként napi 20 vagonnal kell emelkednie a termelés nek. Mikor Komlóra kerültem, keres- tem a szovjet ciklusos munkamód­szerrel dolgozó fejtéseket. Hiába ke­restem, mert nincs. Feladatunk, hogv a rövid frontú fejtési módszerről át. térjünk a hosszabb fejtésekre. így a szovjet sztahánoyisták tapasztalatai alapján sokkal nagyobb termelést tu­dunk kihozni egy műszak alatt. Komlón rossz az ürescsille elosz­tás és ezért; következik be az üresre várás. A beruházása munkálatokon dolgozók műszak elején bekészítenek annyi ürescsiliét, amire gondolják, hogy később szükségük lesz, így ki­vonják a csilléket a forgalomból. A bányász ifikkal eddig nem so­kai törődtek Komlón. Pedig Nagymányokról tudom, hogy az ifjúság felkarolása a termelés nagy­arányú növekedésével jár. Éppen ezért, feladatunk, hogy a vájáriskola növendékeit, akik rövidesen vájárok lesznek, fokozottan vonjuk be a ter­melő munkába és gyakorlatban is ta­nítsuk meg a szakma elsajátítására. A munkafegyelem kimondottan rossz a napszínti gépüzemben. Még mindig sok a későnjövő és szá­mosán előbb abbahagyják a munkát. Itt komoly felvilágosító, munkára és egyéb intézkedésekre van szükség, hogy minél rövidebb idő alatt helyre állítsuk a munkafegyelmet. A széntermelés fokozásához, — amely a nehézipar fejlesztésének -és ezen keresztül egész népgazdaságunk gyors előrehaladásának alapja — töb ben is hozzászóltak Barics István elv­társ, a MESZHART pártbizottság tag­ja felszólalásában rámutatott az agi- tációs munka hatalmas jelentőségére. Duga János elvtárs, a megyei DISZ. szervezet szervező titkára beszámolt arról, hogy milyen határtalan lelke­sedéssel vették ki a részüket az ifik is a kongresszusi munkaversenyből. Felhívta a pártszervezetek vezetői fi­gyelmét, hogy sokkal több segítséget adjanak az üzemi DISZ-szervezeteknek, mert Pártunk az ifikre minden­kor, minden harcban számíthat; A tavaszi nautikák elvégzését a kulákok támadásának visszaverésével kell biztosi tanunk nek kérdéséhez szólt hozzá Novics János»elvtárs, a Megyei Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Elmondotta, hogy sokkal több segítséget kell, hogy nyújtsanak a gépállomások dol­gozói a tsres-knek és az egyéni­leg gazdálkodó parasztoknak, mert a jó termés nem utolsósorban a korai vetéstől függ. Felhívta figyelmüket arra, hogy ne­kik nemcsak a szántás-vetés a fel­adatuk, hanem a politikai felvilágosi­tó munka megjavítása is. A vetés idő előtti elvégzésének je­lentőségével tisztában vannak a ku­lákok is. Ezt támasztja alá Bene Lajos elvtárs, a Megyei Tanács gaz­dasági osztályvezetője is felszólalá­sában. — Ahol mi nem agitálunk — mon­dotta — ott a kulákok minden erejükkel igye­keznek késleltetni a tavasziak iöldbejutását. A dolgozó parasztságot lebeszélik a vetésről, mondván, hogy „ráértek még vetni, van idő, úgy is lesz bő termés, mert kedvező az időjárás". A kulákok támadásáról, az osz- tályharc élesedéséről beszélt Búzás József elvtárs is, aki elmondotta, hogy Lánycsók községben maguk a kulákok szervezték meg a tszcs-t, hogy olt továbbra is nyúzhassák a dolgozó parasztságot. A lánycsóki kulákok arra törekedtek, hogy a ma­guk céljaira használják fel a nagyüze­mi gazdálkodást, úgy, mint ahogyan azt teszik a jugoszláv zadrugákban a kulákok. A becsületes parasztok leleplez­ték és kidobták őket a tszcs-ből. A kulákok támadása nagyon sok for­mában nyilvánul meg. Erről beszéltek Zsuró János bólyi párttitkár és Ja- kabovics elvtárs, alsószentmártoni délszláv dolgozó paraszt párttitkárunk is. Elmondották, hogy falujukban a kulákok azt a hírt terjesztették el: akik most az egyes típusú tszcs-be léptek, azoknak már az ősszel, ha akar, ha nem, a hármasba kell át­menni. A kukák elleni harcot, a lermelőszö- velkezeli mozgalom kiszélesítését ak­kor tudjuk eredményesen folytatni, .ha megerősítjük a falusi és 1szcs pártszervezeteket. Ehhez a legfontosabb kérdéshez is számos dolgozó paraszt szólt hozzá, mert eddigi tapasztalataik azt mutat­ják: ahol erős a pártszervezet, ott bátran szembe lehet nézni az előttünk álló feladatokkal. König János elv- társ, a pécsváradi JB titkára is el­mondotta, hogy első és legfontosabb feladatnak tekintik a pártszervezetek megerő­sítését, a becsületes dolgozó parasztokat, akik azt kiérdemelték, felveszik Pártunk sorai közé. A Pártkongresszus, elsősorban Rá­kosi elvtárs beszéde részletesen bírál­ta a 'tanácsok munkáját. Ezekről a hi­bákról beszélt Varga Jenő eltvárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. —• A bírálat a tanácsok munkája fölé — mondta —, miránk is vonat­kozik. Már több ellenséget eltávolítot­tunk apparátusunkból, olyanokat, akik tervszerűen gáncsolták a ta­nácsok munkáját. A befurakodott ellenség felszámolása folyamatban vans ez persze nem jolen- li azt. hogy mi a régi szakembereket, akik becsületesen végzik feladatukat, el akarjuk küldeni. — Hiba volt részünkről, hogy eddig csak parancsoló, vagy utasító szellemű „segítségei“ adtunk a tanácsoknak. Legfontosabb feladatunk az, hogy •közvetlen segítséget adjunk, főleg falusi vonalon. El kell érnünk, hogy tanácsaink szo­rosan egyttt Imfiködjeliek a pártszerve­zetek vezetőivel és azok útmutatása nyomán végezzék az előttünk álló nagy és szép feladatokat, amelyeket a Párt ti. Kongresszusa állított elénk. Beépüljük meg j«l»h:in a falusi párisit káruk munkáját Földes László elv'.árs, a Központi Vezetőség kiküldötte is felszólalt a vita során. Arról beszélt, hogy a falusi titkárok tekintélyét min­den módon emelnünk kell. Jobban kell becsülnünk a munkáját azoknak, akik legtöbb esetben ninese- nek függetlenítve, egész nap dolgoz­nak és ezenkívül azt a feladatot bíz­tuk rájuk, hogy a községet irányítsák. A járási pártbizottságok necsak aktí­vákkal tartsák vetítik a kapcsolatot, hanem a pártbizottságok tagjai men­jenek ki hozzájuk és né rövid ideig legyenek köztük, legyen arra is ide­jük, hogy a községek kérdéseit, ne­hézségeit meghallgassák és azokban konkrét tanácsot, segítséget nyújtsa­nak. Segítenek különösen abban, hogy valamennyi falusi pártszervezetünk mozduljon ki elszigeteltségéből érje el, hogy baráti gyűrű vegye körül: a Pártot követő pártonkívülliek tömegei. Munkánk során Icgyc'n gondunk arra. hogy a kritikát, önkritikái fejlesszük. Az olyan országban, mint a miénk, a népi demokratikus Magyarországon a proletárdiktatúrában fejlődésünk, legnagyobb emelője, a kritika és ön­kritika gyakorlása. Vannak, akik még mindig félnek a kritikától, pedig min­denekelőtt a vezetőknek a feladja, hogy e téren is példát mulassanak. Megállapította ezután Földes elv- társ, hogy a pártaktíva-értekezlet sem mutatott példát a kritika és ön­kritika gyakorlásában, jónéhány ve­zető funkcionárius is kitért a hibák okainál saját felelőssége felvetése elől. A Pártkongresszus elő’érbe állítat­ta a liloizmus kérdését. Ez nem vé­letlen. Nem azért történt- ez, mintha a magyar nép ijedős volna, hisz a magyar nép sohasem volt ijedős. 1848-ban az ellenség tengerében egy­magában is bátran küzdőit a szabad­ságáért, most pedig a baráti népek tengerében harcol. A magyar dolgozó nép hűséges szövetségese, barátja a jugoszláv népnek és azzal is támogatja harcát, hogy megmutatja a jugoszláv dolgozóknak: milyen eredményeket ér cl egy szabad ország a Szovjetunió támogatásával, a béketábor nagy családjában. Ugyanakkor éberen őrködünk sza­badságunk felett cs Jugoszlávia urai, Tito bandájával szemben minden erőnkkel meg fogjuk vé­delmezni szabadságunkat, bízto- tosítani fogjuk jövőnkei, békénket. Földes László elvtárs felszólalását az értekezlet résztvevői hosszantar­tó, lelkes tapssal fogadták. Nap, mint nap forduljunk a Bolsevik Párt úfmiutalásához A felszólalásokra Szikra Sándor elvlárs adott válasz!, örömmel álla­pította meg, hogy az értekezlet azt bizonyítja: pártfunkcionáriusaink cgy- részc már nekilátott a Kongresszus nagyjelentőségű határozatainak vég­rehajtásához, Feladatunk az, hogy minden pártszerv, állami és gazdasági szervünk feldolgozza a kongresszusi határozatokat. A pártszervezetek ve­zetői necsak néhány aktívával, hamun az egész párttagsággal vigyék ki az ii j feladatok ismertelését. Hangsú­lyozta, hogy az értekezletnek voltak gyengeségei is. így az, hogy a Tito fasiszták elleni harc -kissé elsikkadt és a pártépíléssel is keveset foglal­koztak, A felszólalások nem tükröz­ték vissza azokat a hatalmas távla­tokat, amelyeket a Pártkongresszus tárt fél előttünk. Ezután újra kiemelte, hogy most teljes figyelemmel a tavaszi munka felé kell fordulnunk. Ez komoly feladat, amely során vannak és lesznek nehézségeink. A még elöltünk álló nehézségek megol­dásában azonban hatalmas segítséget jelenlenek számunkra a Szovjetunió tapasztalatai. Nap. mint nap fordul­junk a Bolsevik Párt útmutatásához és akkor megvalósítjuk nagy felada­tainkat. Baranya megye kommunistái, dolgozó népünkkel együtt biztosítják a Pártkongresszus határozatainak vég­rehajtását megyénkben! A zárószavak után Siadinger István elvtárs felolvasta a határozati javas­latot, amit kisebb módosítással a pártaktíva-értekezlet egyhangúan el­fogadott. A nagyjelentőségű tanácsko­zás az Intcrnacionálé cltneklésével ért véget. A csikóst őttősi Űj Tavasz egyes típusú tábláscsoport tagjai felkészültek a tavaszi munkák elvégzésére Az akttvaértekezlet központi kér­désként foglalkozott a mezőgazdaság problémáival. A régi és az újonnan megalakult tszcs-k megszilárdítása érdekében számos dolgozó paraszt is felszólalt, hogy elmondja eddig szer­zett tapasztalatait, az eredményeket, hibákat, és ezen keresztül is hozzá­járuljon a Pártkongresszus határoza­tai által elénk tűzött feladatok vég­rehajtásához. A kongresszusi verseny és a Kongresszus ideje alatt szép eredményeket értünk el megyénkben is, nagy lépést tettünk előre a régi tszcs-k fejlesztésében és emellett számos újat szerveztünk meg. De szá­mos népnevelőnek fejébe szállt a di­csőség és a felvilágosítást, az egyéni meggyőzést elhanyagolták és ezt az­után az ellenség kihasználta. Erről számolt be Kovácsovics György elv­társ is, a pécsi JB politikai munka­társa. — Nagykozúrban — mondotta — az ellenség kihasználva népnevelőink munkájának gyengeségét, nyomáshoz folyamodott. Ennek következtében többen beléptek anélkül, hogy meg lettek volna győződve arról: vájjon • helyesen tették-e. vagy sem. A meg­alakulás illán az ellenség nyomban hozzá is látott belülről a tszcs bom- lasztásához, éppen azok léptek ki él­űinek, magukkal rántva több dolgozó parasztot, akik erőszakkal igvekeztek bekényszeríteni az ellenséget a cso­portba. A nagykozári dolgozók fel­ismerték az ellenség igazi arcút' és most tovább folytatják harcukat a ta­vaszi vetések mielőbbi elvégzéséért és a termelőcsoportok megerősítéséért. A tavasziak időben való elvetésé­A csikóstöttősi doigozó parasztok egész télen foglalkoztak a termelő­szövetkezet megszervezésével. A párt- szervezet felvilágosító műnkál végzett. Meggyőzték a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségé­ről. A lILas típusú Tartós Béke cso­port; már januárban megalakult. A Kongresszusra való készülődés, a Part. Rákosi elvtárs iránt érzett forró szeretet és bizalom serkentette a pa­rasztságot a csoport megszervezésére, így február 23-án megalakították az Uj Tavasz egyes típusú csoportot 160 családdal és 1202 hold földdel. Hall gutták Rákosi elvtárs beszédét. Ráko si elvtárs arról beszélt, hogy a mun­ka nehezebbik része a csoport meg alakulása után kezdődik. Ezt felismer ték a tőriösí dolgozó parasztok is.------------------hogy nem lesz köny ny ű a feladatom — mondja Marton Ká­roly csoporte’nök —, de azt is tudom hogy mellettem van a Párt. Rákosi elvlárs. A Párt segítségére biztosan számíthatok. Bízom benne, hogy mi is le fogjuk küzdeni a nehézségeket. Sokkal nagyobb lehetőségünk van ar­ra, hogy idejében elvégezzünk minden munkái és teljesítsük a miniszterta­nács 2 éves növénytermelési ha táró. zatát, mintha egyénileg dolgoznánk. A mi községünkben a pártszer­vezet nagyon vigyázott arra. amire Rákosi elvlárs már annyiszor figyel­meztetett, hogy az önkéntesség elvét meg ne sértsük. Műiden dolgozó po­rosz t a sojál meggyőződéséhöl lepett a csoportba Éppen ezért bízom is ben ne, hogy az elsők között leszünk a munkával. A Kongresszus megszabta a felada­tokat. a mezőgazdaság vonalán is. El­ső írtadat., a termelőcsoportok meg­szilárdítása. Hogy ezt megvalósíthas suk, hozzá kell fogni a tavaszi mun­kák jó és pontos elvégzéséhez. Ezt tartották szem előtt a csikóstőftősi egyes típusú termelőcsoport tagjai is. A csoport megalakulása után kiépítet­ték a bizalmi hálózatot. A bizalmiak már a vetésterv elkészítésénél is so­kat segítettek. Minden bizalmihoz 12 csajád tarlozik. Ezek egész évben el. lenőrzik, hogy minden dolgozó pa­raszt jó minőségi munkát végezzen. Elkészítette mindenki egyénileg a ve­téstervet. Közösen, a 3-as típusú cső porttal, készítettek egy térképet az egész határról. Kint a határban álla­pították meg, hogy melyik dűlőbe mit vetnek, hogy egyes növényféleségek egy táblába legyenek. ’Úgy szervezték meg: ha egy dűlőben 3—4 hold van a 3-as típusnak is, azok is azt vetngk a dűlőbe, amit. az egyes és elcserél­ték a földet úgy, hogy az a 3~4 hold egymás mellett, legyen. így mindkét csoportnak előnyösebb. Ha például egy dűlő van kijelölve árpának és eb­ben a dűlőben van egy fél hold egy gazdának, mint ez megvan Kovács Orbánnak és még egy párnak, aki jól megtrágyázm a télen, burgonya vagy más növény alá a földet, akkor mm vet közbe más növényt, hanem he­lyette egy másik dűlőben kap egy fél holdat. Fia az nem trágyás. egy órán belül — mint ahogyan mondja az el­nökünk, a csoport tagjai. megírd. gyázrál; neki. így senki nem szenved kárt és a nagy tábla nincs megszakít­va. A vetőmagot számbavették. Nem hiányzik semmi. Mi­vel nincs helyük, ahova összehordják, mindenki odaha­za kitisztította és a bizalmiak ellen­őrizték, hogy a tisztítás után meg is csávázza mindenki. Már a cukorborsó és mák előirányzatot elvetették. Az ősszel minden földet leszállítottak. A föld 80 százaléka már elő van készít­ve vetés alá. 15'veíógép üzemképes. A gépállomással is van szerződésük. Mindent elkészítettek, .ha az idő en­gedi, azonnal megkezdik és pár nap alatt elvetnek mindent. Sz.erzödéses napraforgó, cukorrépa és más növény is van, ezeket egy táblába vetik. A vetésterv készítésé­nél figyelembe vették az őszi vetés­tervet. Úgy vetnek most, hogy ősszel zavartalanul vethessenek a 4-ea ve­tésforgó szerint. A műtrágyát is meg­kapták a szerződéses magvakra. Az árpatáblára lucernát vetnek és aratás után már megvan a nagy tábla hirer nájuk. Tálas József elvlárs, párttitkAr, a 3-as típusú csoport tagja, de az 1-es­nek is minden segítséget megad. A csoportok munkáját nagyban elősegíti Matola György tanácselnök, aki fA_ radtságot nem kímélve, segít minden munkában, hogy a csoport kezdeti nehézségeit leküzdhesse és eredmé­nyesen dolgozhassanak. — Sokai beszélnek a községben a kongresszusi határozatról, Rákosi és G'üő elviársak beszámolójáról. Ráko­si elvférs megszabta a feladatokat, de most rajtunk a sor — mondja Mar­ton elvtárs, — hogy teljesítsük.

Next

/
Thumbnails
Contents