Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-10 / 58. szám

1951 MÁRCIUS lö

NAPLÓ

A Pártkongresszus hatalmas segítséget nyújt

hibáink kijavításához

Tele van a szivem örömmel és boldogsággal, ha arra gondolok, hogy én is résztoehettcm Pártánk II. Kon gresszusán. Amikor a Mohácsi Selyemiparból búcsúztattak az elvtársak és kezetszoritottak velem, büszke érzéssel léptem fel a vonatra. Hiszen résztve- h-tek én is ott, ahol Pártunk, népünk legjobb vezetőivel, a magyar kommunistáik, a legkiválóbb dolgozók tárgyal- gyalják meg Pártunk, népünk, országunk ügyeit.

Én egyszerit műnk ásasszovty vagyok. SsSvönő voltam a múltban is, de akkor nem becsülték munkámat úgy, mint most. Kevés volt a fizetésem cs durván beszéltek velem a munkahelyemen. Ezért volt furcsa a felszabadulás után, hogy megváltozott minden. Megváltoztunk mi is az üzem. ben. Szívesebben dolgoztunk, és én is sokkal többet termeltem, mit azelőtt. Ezért kaptam meg a sztahánovista kitüntetést és az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy üzemünk elnyerje az Élüzem" zászlót. Szép a mi üzeműnk is, mert sokkal jobban gondozzak, mint azelőtt, hiszen most már a miénk. Kultúrházunkban sajátszövésű selymeinkből gyönyörű díszítés oun. mindenki megcsodálja, aki látja. £n üzemünk és a kultúrtermünk szépségét már megszoktam, mégis elámul- tam, amikor a MÉMOSZ gyönyörűen feldíszített székhazát megláttam. Csupa selyem és virágdísz volt mindenütt, álomszerűnek tűnt az egész.

Azt meg el sem. tudom mondani, hogy mű éreztem, amikor szereteti Rákosi elvtársunkat megpillantottam. Ujjongva, ütemes tapssal, szűnni nem akaró éljenzéssel iogadluk. Olt volt Rákosi elvtárs közlünk! Velünk, egyszerű dolgozókkal tárgyalt, beszélt, útmutatást adott.

Beszédét sűrűn szakítottuk meg tapsunkkal. Hiszen közvetlenül rólunk, eddigi munkánkról és a feladatainkról beszélt. Én például azt szívleltem meg legjobban, amit a kritika és önkritika hiányosságairól mondott. Akkor arra gondoltam — és ezt ezóta megmondtam az üzemi elvtársaknak is —, hogy mi itt a Mohácsi Selyemiparban nem szeretjük eléggé Pártunkat. Mert ha szeretnénk, akkor erősítenénk a bírálót és önbiráhit fokozásával. Nálunk nagyon sokszor előfordul taggyűléseken, hogy az elvtársak hallgatnak, nem bírálják még ott sem egymást és önbirálatot sem mondanak.

Amikor visszatértem a Kongresszusr ról, örömmel tapasztaltam, hogy üzemünk teljesítménye jóval az átlag fölé emelkedett. Üj sztahanovisták születtek a Kongresszusi Héten. Karácsonyi János, Sebőn Mihályné, Em- bersics Júlia és Siklósi Mályásné. Pártszervezetünk időközben bevonta őket az oktatásba, valamennyien tanulják a politikai iskola anyagát. Nagyon örültem ennek a jó hírnek. Erre van most szükségünk! Rákosi és Gerő elvtárs arról beszélt a Kongresszuson, hogy lényegesen felemeljük ötéves tervünk célkitűzéseit, tehát a mi üzemünknek is az eddiginél többet, és jobbat kell termelni. A többtermelés- hez jó munkások, élmunkások, sztahú- novlsták kellenek, akik clörclenditik a versenyt és a többtermelést.

De ahhoz, hogy mi többel iermeljiir.lt az üzemi- n, nemcsak az kell, hogy jó sztahanovistáink legyenek. Ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek nálunk az anyagellátás, a versenykiértékelés és a munka más területein mutatkoznak. Januárban kaptunk egy rendelést és ugyanabban a hónapban kellett volna szállítanunk Is. Ezt nem tudtuk megtenni, mert a műszaki vezetés nem gondoskodott időben kellő nyersanyagról és így még csak eztán teszünk eleget a rendelésnek. A verseny területén is hibák mutatkoznak. Az üzem dolgozói lelkesedéssel kötötték meg a hosszúlejáratú versenyszerződéseket, brigádokat alakítottak, de eddig még egyszer *em lett kiértékelve a munkájuk, pedig már egy hónapja dolgoznak. Tud- fuk már az üzemben, ha teljesíteni akarjuk a Kongresszus határozatait, ka vállaljuk módosított ötéves tervünk négrehajlását, ezeket a hibákat sürgősen ki kelt javítanunk. Ki is javít- fűk, mert segített ebben Rákosi elvtárs és az egész Kongresszus.

Az én munkámhoz nagy segítséget derítettem a küldöttek hozzászólásaiból is. A csehszlovák Iringóvá elotárs- nő —, aki felszólalt a Kongresszuson —, szintén szövőnő, élmunkás. Ö magyarul, lelkes szavakkal mondta el, hogy Sztálin elvtárs születésnapján lett élmunkás és hogy milyen hatalmas erővel harcol a békéért, az imperialisták ellen. Az üzemben beszéltünk az elvlársakkal arról, hogy Iringóvá elv- társnököz hasonlóan kell nekünk is a békéért harcolni. Ez a mi legközvetlenebb feladatunk, komoly köt'lességünk, mert itt élünk közel a Tito- határhoz.

A Kongresszuson nem is volt olyan felszólaló, aki ne beszélt volna a béke védelméről. Nálunk, az üzemben vannak, akik azt mondják: hogy tudjuk mi megvédeni a békét? Nem reánk bízták azt!

A Kongresszus után még biztosabban hiszem azt, amit Sztálin elvtárs mondott, hogy a háborút az emberek csinálják és azok képesek megakadályozni is. Mi is képesek vagyunk erre itt, a Mohácsi Selyemiparban! Képesek vagyunk, csak az a baj, hogy ezt még nem látja mindenki tisztán. Ahogy a többi hibák kijavításában is kötelességem segíteni, itt is szeretnék segítséget nyújtani dolgozó társaimnak. Ezentúl nem „színtelen és szagtalan4 agitációt fogok folytatni én sem az üzemben, hanem megmagyarázom, hogy a többtermelés mennyiben szolgálja a béke' védelmét. Megmagyarázom azt, hogy míg egy hatgépcs szövőnő 6-szor 15 méter selymet sző meg naponta, addig egy nyolcgépes sztahanovista, aki észszerűen osztja be a munkáját, 20 métert is képes elkészíteni gépenként. Ez a többlet pedig, erősít minket, erősíti a hazát, a Pártot, az egész, 800 milliós béketábori, ahová mi is tartozunk és amelynek zászlaja alatt akarunk küzdeni Pártunk II. Kongresszusa határozatainak megvalósításáért, új ötéves tervünkért, békénkért!

Elmondta: Polgár Ferenené sztahánovista, kongresszusi küldött, Mohácsi Selyemipar.

Hétfőn este ünnepélyes keretek között nyílik meg a Gorkij-könyvtár

A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának kiemelkedő eseménye lesz az MSZT és a pécsi Gorkij könyvtár közös olvasótermének megnyitása. Az ünnepélyes megnyitás 12-én, hétfőn délután 0 órakor lesz az MSZT székházban lévő könyvtárteremben, fiz olvasóteremben a legfrissebb szovjet újságokon és folyóiratokon kívül megtalálhatók majd a régebbi számok, tömbökre gyűjtve és Így módjában lesz az érdeklődőknek bizonyos keresett témákhoz szükséges anyagot összegyűjteni.

Szótárak és segédkönyvek állnak majd az olvasók rendelkezésére, a felügyeletet ellátó MSZT tagok és Gorkij könyvtári alkalmazottait pedig útmutatásokkal, további segítséget nyújtanak. Az olvasterem 12étől kezdve minden hétköznap este (> órától 8 óráig lesz nyitva, így naponta nyújt alkalmat a város dolgozóinak és tanulóifjúságának a leghaladóbb szovjet kultúrával való ismerkedésre és az orosz nyelven való olvasás gyakorlására. Az olvasóterem látogatása díjtalan.

Az MSZT és a Gorkij könyvtár ezzel az olvasóteremmel azt a etil szolgálja, hogy minél szélesebb rétegeket ismertessen meg közvetlenül a szovjet szocialista sajtóval, irodalom- mai és szakirodalommal. A Gorkij könyvtár és az MSZT az ünnepélyes megnyitóra szeretettel várja a város valamennyi dolgozóját és minden érdeklődőt felkér az olvasóterem rendszeres látogatására.

Olvasd a

Társadalmi Szemle

minden számúi.

Elméleti fejlődésedet segíti elől

A szövetkezeti mozgalom ellen izgató kulákok megkapták méltó büntetésüket

A baksai termelőcsoport jól megszervezte a tavaszi munkát, hogy mindent elvégezzenek határidőre. Az újonnan alakuDí egyes típusú csoport is közős munkával végzi a vetést. Versenyre hívták ki a görcsönyi egyes típusú csoportot.

A hármas típusú „Előre“ csoportban megszervezték a brigádokat munkacsapatokat.

Mint Varga elvtárs, a párttitkár mondotta,

— Nem akarunk a munkában hátúi kullogni, Baksa mindig az élenjárók között lesz.

Baksán az ellenség mindent elkövetett. hogy a csoport megerósöde sét megakadályozza. Saját cldala.a akarta állítani a becsületes kózeppa- rasztokat.

Az „E lőre" csoport kocsisai bentjártak szerkesztőségünkben és elmondották azt: látták ugyan eddig is, hogy a kulák kizsákmányolja, becsapja a dolgozókat és a munkások zsírján gazdagszik meg. Egészen világosan azonban csak most látják, hogy valamennyien a közös gazdálkodás útjára léptek, egy közös célért harcéinak. hogy a kulák ezt az ő egységüket akarta szétrombolni.

Lentu István elmondotta, hogy Angyal Béla kulák a csoport erősítése idején le akarta beszélni a középpa- rasztokat a csoportba való belépésről, a termelőszövetkezetek elen Iá zított.

Elment a középparasztokhoz, szövetkezetek ellen ,,agitálni“. Terve

azonban, nem sikerült, mert Baksa szövetkezeti falu lett.

Kosa József elmondja, hogy ez a kulak es anyósa, Gergely Józsefné, mindig a munkások kizsákmányolásából éltek. Haraszti Sándor, termelő csoport-tagnak már egy éve, hogv használja az ekéjét azzal, hogy megveszi. Még egy fillért sem fizetett. Szabii Lajos 2 évig volt nála cseléd. Soha nem voltak megállapodva, hogy mi a fizetésé. Néha egy-ké! forintot kapott, de soha nem számoltak el. Hajnaltól késő éjszakáig dolgozott és végül lerongyolódva kellőit elhagynia a kuHákot.

— Most, hogy nem sikerült megakadályozni á csoport fejlődését, taktikát változtatott a kulák, — be akart fu- rakodni soraink közé. Pártszervezetünk éber .volt — mondja Kósa József —, vigyázott arra, hogy csak be- csiileles dolgozó parasztok kerülhessenek a csoportba.

Mi, dolgozó parasztok valamcny- nyien harcoltunk azért, hogy a kizsákmányoló kulák ne kerülhessen sorainkba,

nehogy belülről rombolja a csoportok A kóláknak nem sikerült aljas tervét megvalósítani, állandóan rágalmazta és fenyegette a csoport tagjait, rágalmazta népi demokráciánkat. A csoport' kocsisai, akik hallották a rágalmakat, elmondták a tanácselnöknek, hogyan lázit a csoport ellen Gergely Józsefné és leánya, Angyal B eláné.

A bíróság előtt a csoport tagjai elmondták a hallottakat, kiálltak szavuk mellett, mert az igazság mellett álltak ki. Gergely Józsefnél 10 hónap5 börtönre, 10 évre a községből való kitiltásra és teljes vágyó peCk o bz ás r a ítéli-e a . népbíróság, leányát, Angyal Bétánál pedig 2 évi börtönre, a faluból 2 évi kitiltásra és teljes vagyonelkobzásra Ítélték.

Ma nyitják meg ünnepélyesen Baranyában a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját

Egész dolgozó népünk ünnepi hangulatban készül a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára. Baranya megye és Pécs város dolgozói is méltóképpen ki akarják venni részüket az országos ünnepségekből, megyénk, városunk dolgozói is kifejezésre akarják juttatni a Szovjetunió és népei iránt érzett soha el nem múló szere létükét és hálájukat.

Ma délután négy órakor a Pécsi Nemzeti Színházban ünnepélyes keretek között kerül sor a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap baranyumegyei megnyitó ünnepélyére, melyen az ünnepi beszédet Mikó Lajos elvtárs, a líaranyamcgyei Pártbizottság ágit. prop. titkára mondja. A műsoron szerepelnek a pécsi Honvéd zenekar, a bőrgyári dalárda, birjáni és ver. sendi tánccsoportok is.

Az ünnepélyes megnyitón résztvesznek dolgozóink legjobbjai, pártszervezeteink, üzemeink, vállalataink képviselői.

Soronkövetkező feladatok a tavaszi vetések előkészítésében

A Kongresszus előtti enyhe, tava- szias időben, dolgozó parasztságunk megkezdte a tavaszi vetések előkészítését, sőt igen sok helyen a Kongresszus tiszteletére vállalták, hogy egyes vetési munkákat el is végeznek. Ezekben a felajánlásokban az állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink jártak jó példamutatással az egyénileg dolgozó parasztság előtt. Ennek alapján sok helyen nekifogtak az árpa és zab vetésének, de ugyanúgy elvetették a mákot is igen sok községben. Ezen előrehala. dást biztosította nagymértékben az is, hogy a termeltető vállalatokkal szerződést kötött termelőcsoportok és egyénjleg dolgozó pairasztok idejében megkapják a jó minőségű, nemesített vetőmagot és így nem volt gondjuk a vetőmagvak előteremtése.

A termelőcsoportok intézőbizottságainak, a helyi tanácsok állandó bizottságainál:: és az egyes termeltető vállalatok termelési felelőseinek most van idejük még, hogy az elvégzendő munkálatokat megszervezzék és előkészítsék, hogy azok folyamatos elvégzésében ne legyen lemaradás sehol sem. Elő kell készülni, hogy a korai vetésű növények, ahogy azt az idő és a talaj szikkadása engedi a határidőre mindenütt a tőidbe kerüljenek. De gondoskodni kell arról is, hogy a megszántott föld nedvesség, tartalma el ne párologjon, még altkor is, ha nem kerül rögtön vetés alá az a föld. Ez vonatkozik az összes tavaszi vetésű növények talajára, de különösen a március hónapban elvetésre kerülő növényekre.

Március 15-ig el kell vetni a kö. vetkező növényféleségeket: olajlen, j-ostlen, étkezési borsó, lencse, saláta, paradicsommag, hagymamagvak, petrezselyem, zeller, borágó, kömény, kapor.

Március 31-ig el kell vetni a következő növényféleségeket: takarmány- árpa, vöröshere, fehérhere, svédhere, somkóró, szarvaskerep, baltacím, tavaszi bükköny paprikamag.

Ezek a határidők azt jelentik, hogy feltétlen gondoskodni kell betartásukról, hogy ezzel is eleget tegyünk a minisztertanács kétéves növénytermelés fejlesztési tervről szóló határozatainak pontos végrehajtásának, hogy ezen keresztül is biztosítsuk a magasabb terméseredményeket, úgy magunk, mint népgazdaságunk számára.

Fel kell figyelnünk a munkák során a kulákság aknamunkájára is. Rá akarja beszélni a dolgozókat, hogy ezt vagy azt a növényt nem kell még vetni, mert korai még az ideje. Dolgozó parasztságunk meggyőződött már sof helyen róla, hogy az elmúlt

években is helyes volt a Párt. álla) kezdeményezett, ütemtervek beállítása, mert ahol azt betartották, még a nagyfokú szárazság dacára is kima. gasló terméseredményeket értek el.

Igen fontos, hogy a téli csapadékot, amely mélyen beszivárgott a talajba, ne engedjük kiszáradni és elpárologni Ezért az ősszel, vagy télen megszántott földeket, ahogy szikkad, sí- mítózzuk, fogatoljuk meg, mert ezzel megakadályozzuk a téli nedvesség elpárolgását.

Gondoskodni kel] továbbá airól is, hogy gépállomásainkon és a falvakban rendelkezésre álló vetőgépek mindenki számára biztosítva legyenek, mert a gépi vetés a termelés tokozásának egyik igen fontos eszköze. Ezzel lehet csak elérni, hogy az egyes magféleségek olyan mélyen kerüljenek a földbe, amely az számuk, ra a legelőnyösebb és ezzel az egyen letes kikelés és az egyszerre való beérés is biztosítható.

El kell érni, hogy most már a termelőszövetkezetek mellett a dolgozó parasztság is minél nagyobb mértékben használjon műtrágyát, mert a talajban lévő különböző anyagok csak akkor tudnak jól hatni, ha nem egyoldalúan trágyázzuk, hanem visz. szaadjuk az onnan kivont tápanyagokat Meg keli magyarázni a műtrágya használatától még idegenkedöknek annak előnyeit, hogy azzal csak nyerni lehet, mert a többtermésben bőven visszatérői a beíektetett pénz. Sajnos vannak még megyénkben, akik úgy gondolkoznak, mint Liget és Pogány község dolgozó parasztsága, hogy a részükre kamatmentesen biztosítóit műtrágyát a szerződéses nővényféleségek alá sem akarják elszórni, mondván, hogy az ő földjük úgy is H,nagyon jó“. Ezek a jelenségek már eltűnőfélben vannak. Állami gazdaságaink és termelöszövetke. zetein.k fokozódó terméseredményei, melyet korszerű gépek és műtrágyák használatával, valamint helyes és időben történő taJajműveléssel érnek el, — mind nagyobb tömegben győzik meg dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ötéves népgazdasági tervünk azt a feliratot jelöli ki a mezőgazdaság számára, hogy a holdanként! termésátlagokat a terv előírásainak megfelelő mértékben emelje. Ezen terv végrehajtásához pedig feltétlen szükséges, hogy az elmondottakat betartsuk • és megszívleljük hazánk boldogulása, ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében.

Soós Jenő

a Baranyamegyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat igazgatója.

HONVEDEK A SZÍNHÁZBAN

Mikor a vörös függöny lehullott, talán leglelkesebben Tóth Mihály bajtárs tapsolt.

— Nb — mondta a körülötte ülő bajtársaknak ~ ezt aztán össze sem lehel hasonlítani a Gerolsteinl nagyhercegnővel. Ez olyan színdarab, amiből tanulhatunk, amit igazán szocialista művészetnek nevezhetünk. Erről aztán lesz majd benn mit vitáznunk...

A „Jegor Bulicsov és a többiek“ című színdarabot nézték meg a. bajtársak. Már most megbeszélik a darabot, tanulságait, a szereplők erényeit ás fogyatékosságait. Egyik szabad délutánjukon erről külön konzultációt is tartanak majd. Dehát nagy élmény volt ezt a darabot látni és ezért „kell“ róla rögtön beszélniük.

— Itt aztán láthattuk — mondta Tóth Mihály bajtárs — <2 polgári társadalom teljes rothadtságát. Ezeknél minden csuk a pénz, meg megint a pénz és harmadszor is a pénz. Ezeknél nem számít a tömeg nyomora, család, rokon, senki és semmi, ha a zsebükről van szó.

— Az apátnő játszotta a legjobban a szerepét — szól közbe az egyik bajtárs — ás erre aztán meg is indul a vita, hiszen minden bajtársnak megvan a kedvenc szereplője, akikhez ragaszkodik s akinek elöségét tüzzel-vassal védi.

Fejlett kritikai érzékül; vem már a bajtársaknak, pedig sokan bevonulásuk előtt jóformán azt sem tudták, hogy mi. is az a színház. Tóth Mihály bajtárs se gondolta volna, hogy valóságos színikritikus válik névhad. s er egüknél belőle, - —— ~ Apám nem sok jót mesélt a katonaságról — mondja mosolyogva Tóth bajtárs, — a Horthy katonaság, nem is hagyhatott bcnrtf kellemes emlékeket. En annál jobbakat írhatok haza szüléimnek, saját sorsomról, a katonaéletről.

Tóth Mihály bajtárs levelei arról beszélnek, hogy milyen sűrűn járnak moziba, színházba, hogy ma népi demokráciánkban a néphadseregnél igazán emberré válik az ember, hogy a kollektív szellem milyen hatalmas erőt ad minden egyes bajtársnak.

— Megnő itt a honvédségnél az ember kultúr igénye — írta legutóbbi levelében Tóth bajtárs. — Majd minden nap részünk van valamilyen kulturális eseményben és mégis minél többször megyünk színházba, moziba* minél löbb könyvei olvasok, annál többre vágyom. Emberre válik a honvéd a néphadseregben és nem, mint te írtad apám, — gondolkozásra képtelen bábbá, ahogy az a Horthy hadseregben megszokott volt.

*

Egymás után jönnek ki a szereplők megköszönni a tapsot, több bajtárs már g kijárat felé igyekszik. Tóth bajtárs is lassan szedelőzködni kezd. A ruhatárban éri utol a vitatkozókat. Most már aztán ő is leteszi a garast:

Mondhattok akármit, a legélethűbb, legkomolyabb alakítást Jegor Bulicsov meg személyesítő je nyújtotta ... -------