Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-09 / 57. szám

IMI MÁRCIUS 9 NRPIÄ 3 A miiiiiisztertanács mnnbaerőtoborKáisi felbívására mesénkben eddig 104 új munkás jelentkezett a bányába és az építőiparba Február 11-én jelent meg a minkw!íert!|iáo6 határosain a mtmkáerő- toborzásról, amely ezerint 1951-ben 62.100 új munkáét kell toborozni a bányába, az építőiparba és a népgazdaság egyéb területeire. A miniszter­tanács határozata és felhívása nyomán megyénkben is a falvakból márki jelentős ezámú új munkás jelentkezett az építőiparba ée a bányába. Az eddigi toborzás eredménye: 49 új munkás ée 115 olyan munkáé, aki a minisztertanács határozata és felhívása nyomán jelentkezett új mun­kásnak. Különösen sikeres volt a toborzás Bakóea községben, ahol 11, Egerágon, ahol 12 ember je/lentkezett új munkásnak. A toborzás tovább­ra is folyik és napról-napra emelkedik azoknak a száma, akik az ipar területén helyezkednek eL Bozsó István vájár belép a sze­mélyzeti irodába és ezt jnondja Szabó József elvtársnak, a személyzeti ve zetőnek: — Szabó elvtárs, fti van a csar­nokban egy új munkás, arról érdek­lődik, hogy ho! lehet elintézni a földjének eladását. Három és fél holdja van neki Széchenyí-aknán a JMunkásfelvA- tel" jelzésű ablak, nál hatan állnak. Valamennyien új munkások. A bá­nyába jöttek dolgozni Közülük egyiket Kaufmann Imrének hívják. Vókányban lakik. Bundán félkabatja egészen a vállára csúszik, amint be­nyújtja a kezét az ablakon és oda­adja az orvosi vizsgálatról és a felvé­telről szóló írásokat. Ilikor elintézik az ügyét, még ott is megkérdi: „A földet hol lobot leadni? Kérdésének utolsó szavai már alig hallatszanak, mert nyomban ott a válasz: „Fenn a Kálvinnál aa emeleten“. Itt érni csak igazán, mügén teher most a föld, hogy belépett bányász­nak. Nyugságoi akar magának sze­rezni ée ezért várja gyorsan & meg­nyugtató választ. Rövidesen meg Í6 kapja. Elintézik a földleadását. Vókányban lakik. Ott élt eddig, mint S és fél hold földdel rendelkező paraszt, akit napjában huszonnégy, szer gyötört a megélhotés gondja Bizony 3 és fél hold földön nem le­het sokat „ugrálni“. És nem sokra le­het menni... Éppen azért olvasgat­ta február 11-én az újságot gondo­san. — Hát ez Jó lehet — bökte ki a sorok olvasása közben, amikor arról olvasott, hogy azért mert elmegy valaki bányába dolgozni, 400 forint jutalmat kap. Szép dolog ez az dl. Iámtól. Ugyancsak megbecsülte az áj bányászokat is. Kaofniann Imre megértette a mi­nisztertanács hatá­rozatának jelen­tőségét. Mindjárt tudta, ez államér­dek és végső fokon egyéni érdek. Megértette ezt ő máskor is. 1949-ben is, amikor az újság is megírta ró­la, hogy a begyűjtésben 286 kiló termény helyett 10 mázsa 60 kilót adott le ée ezzel 400 százalékra tel­jesítette hazafias kötelezettségét, el­ső lett a községben. Az 1950-es ter­mésből is leadata a járandóságát — sőt azon felül is. Kaufmann Imre hazafias érzelmű ember. Ezt Írja ró­la a vókányi népfront bizottság is egy lapon. Szerette Kaufmann Imre hazáját 1945 előtt is és szereti most is. Bizonyítja ezt az is, hogy a 5 volksbunuok elől bujdosnia kelleti, akik üldözték éjszakánként és míg nappai dolgozott, éjszakára a szom­széd községben kellett mennie, hogy ne találják meg, cl no vihossék, csak azért, mert utálta és utálja a hitleri fasisztákat Gyűlöli azokat is, akik most azon mesterkednek, hogy életre keltsék az SS-ehet, a náci hadigépe- zetat és a nácizmust, gyűlöli az imperialistákat, mert látja és tudja, hogy az a haza, ez' az élet az igazi, a magyar haza az ő hazája, haf né­met anyanyelvű is. összekapcsolódik Kaufmann Im­rénél szorosan a begyűjtés a múlt gyűlöletével, összekapcsolódik a múlt á jelenlegi elhatározásával ifi. róla máfiik két tár­Eeszéltünk sammal, akik ott áll­nak az ablaknál, Ta­kács Dáviddal, meg Kies Józseffel, hogy jó lenne elmenni a bányába mert hallottuk, hogy érdeme«. Jár más is onnan a faluból bányára. Azok is mesélték, összebeszéltünk és fgy határoztuk el — mondja Kom tartott náluk soká a* elhatá­rozás, különösön két társánál nem. Takács Dávid és Kies József úgy ismeri Kaufmann Imrét, mint aki szeret dolgozni és rendes helyekre megy csak munkát vállalni. Mondták is neki: „Oda inegyünk, ahova te mész“... Kaufmann Imre pedig oda ment. ahol legjobban tudja szol­gálni hazáját: a bányába Két társa pedig kövoti, ők is azt érzik, amit Kaufmann Imro. Kaufmann Imre új bányász, ceütör tőkön a délután induló vonattal el­ment haza Felesége elkészíti neki munkaruháját ós szombaton reggel jön első műszakjára. El fogja töl­teni a szerződést 1«, amiben kötelezi magát, hogy legalább egy érig a bá­nyában fog dolgozni. Megkapja a 400 forint Jutalmat la Kaufmann Imre szombattól kezdve bányáét lesz, a szenet segíti kitermelni. Azt a fontos anyagot, amely alapja ipa­runk fejlődésének, a szocializmus építésének, békénk megvédésének. Míg paraszt volt, a begyűjtés vonalán harcolt a békéért, most majd a szén- termelés területén fog legalább olyan jó munkát végezni, mint amilyet a begyűjtésben végzett. Hallani fogunk még róla... Meg­hallhatja Adenauer, a nyugatnémet- országi bábkormány feje is, az impe­rialisták is, a véreskezü SS táborno­kok is, hogy Kaufmann Imre vóká- nyi, német anyanyelvű, 3 és fél hol- dae paraszt leadja földjét ée elmegy bányásznak, mert így jobban tud dolgozni « bókéért, hazájáért. Tanultunk a tavalyi hibánkból, az idén már jól szervezett brigádokkal indulunk munkába A lovánzhetényi Dózsa termelőszövetkezet készül a tavaszi munkákra Megyénkben alaposan megmozdult a föld és ez a nagy változás megkö­veteli, hogy csoportjaink rendezzék soraikat Az erőket ösaze kell fog­ni «zodaÜsta mezőgazdaságunk fel­építéséért, dolgozó pgraizts ágünk életezínvontiénak emeléséért, boldog életünkért — és békénkért indulnak harcba csoportjaink már az első nap tői kezdve, ahogy a munka kezdődik. Lov&szhetényban m. Dózsa önálló termelőszövetkezet 73 tagja a tava­lyi tapasztalatokból tanulva, tPjái M. búikból okulva, ma már szervezetten Indul neki m tavasznak, az egész évi munkának. — Két brigádot szerveztünk a nö­vénytermelési», — mondja Merkáe György, a szövetkezet elnöke, — mind a két brigádnak 26 tagja van. Szerveztünk egy állattenyésztési bri­gádot is, ennék 18 tagja van. Minden igazgatósági tag be van osztva vala­milyen feladat ellenőrzésére, így az első növénytermelő brigád munkájú, ért az igazgatóság részéről Bózsa Ist­vánná a felelős, ebben a brigádban doigozik, legtöbb munkaegysége van az asszonyok között, már a 8Ó-nál tart A szövetkezet 480 holdon gazdál­kodik. Tavaly nem volt szilárd mun­kaszervezet és nem volt jó a munká hoz való viszony 6em, a felelősség­érzet gyönge volt Tanultak saját hibájukból Most már jóelőre megszervezték a brigádo­kat, hogy — mint az elnök mondja, — összeszokjanak. Nincs hiba a mun­kához való viszonnyal sem. A kon­gresszusi versenyben szép eredmé­nyek születtek. A szövetkezet tagjai elültettek 700 darab kajszinbarack csemetét. A fák között 7 holdon már az árpát is elvetették. Vállalták, hogy ezt a munkát a Kongresszus napjára fejezik be, de már 10 nappal előbb elkészültek vele. Negyven holdéi megboronáltak, a korábban elvetett árpa szépen fej­lődik. Most, mivel a talaj még eléggé nedves, trágyahordással foglalkoznak. Répa és burgonya alá készítik el a trágyát a táblák szélére, már 4—5 vagonra valót kihordtak. Úgy hatá­rozott a Vezetőség, hogy burgonya alá fészektrágyázást alkalmaznak. El­vetették melegágyakba a paprika, ká­poszta, karfiol, kelkáposzta magva. Itat. Négy hold kertészete lesz a csoportnak. Nincs a munkában fenn­akadás, mint tavaly. — A csoportnak tavaly nem volt munkaszervezete — mondja Merkás elvtárs, a szövetkezet elnöke, — ,,fej nélkül“ mentünk neki a munkának. Tanultunk a tavalyi hibákból, most már az első lépéstől kezdve minden munkát szervezetten fogunk elvégez, ni. Ebben az évben már nem lehet hi­ba szervezetlenség, vagy rossz mun­kaviszony miatt. Készül a szövetkezet tagsága a ta­vaszi munkákhoz. Lesik az időt, mi­kor lesz kedvező. — Pénteken kime­gyünk, ha nem lesz fagy, vagy újabb eső, — mondja Merkás elvtárs, — a «zuperfoszfátot és a pétisót vetjük el az olajlen, az árpa és a zab alá. Minden vetőmagot előkészítettünk. A szövetkezet tagjai között jó a hangulat, nyoma sincs o tavalyi nem törödömségnek. Megjavult a pártszer­vezet vezető szerepe is, mert a bri­gád. és munkacsapat-vezetők zöme párttag, ugyanígy az igazgatóságban is a párttagok vannak bent nagyrósz- ben. A tél folyamán hetenként három este is összejött a tagság, kétszer volt növénytermelési előadás, egy­ezer pedig politikai szénái nArtum. — Zsifkovics Mihály elvtárs a* üzem) párttitkár, mint igazgatósági teg a politikai Irányítás mellett a szövetke­zet tagjainak kultúrélietével le fog­lalkozik. A tagoknál sokat jelent az, hogy naponta láthatják, kinek van több, kinek kevesebb munkaegysége. Köny- nyen számot tudnak vetni, eddig mennyi a jövedelmük. Az iroda fa­lán nagy táblázaton kis oszlopokkal jelölték a teljesítményeket. Minden kis kocka 10 munkaegységet jelent. Tölgyesi Györgynek már 141-et mu­tat a grafikon, ha 20 forintjával vesz- szük, már 2.820 forint jövedelme van ősztől. Ifjú Wágner Márton 140 mun. kaegysóget teljesített, Villányi István 115-öt, Reisch József szintén, Wág. ner Ferenc 128-nál tart, Ifjú Kapoli Istvánnak 93 egysége van. Hiba az, hogy általában igen keveset teljesí­tettek. Vannak elmaradott tagok Is, akik nem viszonyulnak még elég jól a munkához, kevés a munkaegységük. Gödőny Józsefnek tavaly a legtöbb munkaegysége volt, ma még csak 30- nál tart, Preizendorfer János is gyen­ge, 32 munkaegységet teljesített. Tóth Károlynaik csak 19, Nyéki Jánosnak pedig csak 18 egysége van eddig. így kittül a Iovászhelényi Dózsa a tavaszi munkák elé: alapo­sam, jól megszervezték a brigádokat, a munkacsapatvezetök é3 a tagok is jól értik a munkaegységgel való szá­molást, nem lesz hiba a munkák el­végzése 6orán. Ösztönző hatással van a tagokra, hogy a szövetkezet elnöke mindig bejelöli a grafikonon, kinek mennyi a munkaegysége. Az új és a régi csoportok rls követhetik ezt a jó példát, ahol még eddig nem szer­vezték meg a brigádokat és munka­csapatokat, sürgősen hozzák be a le­maradást, mert a szervezetlenség meg bosszulja magát Ra összehasonlítom mai életemet a mulital, égy tűnik mintha 1945 előtt nem is éüem volna rA szovjet hősök hozták el számunkra Is a szabadságot, ökölbe szorul a kezem, ha arra gondolok, hogy azok a jugoszláv dolgozók, akiket szin­tén a Szovjet Hadsereg szabadított tel, nem élhetnek szabadon, mert Ti­to fasiszta bandája rabszolgasorsban tartja őket. Hogy milyen áldatlan ál­lapotok vannak odaát a drótsövényen, azt tudjuk az átjött levelekből, amelyekben a jugoszláv dolgozók leírják mérhetetlen szenvedéseiket. Nem egy levélből kiderül, hogy ünnepnap sincs kenyerük és be kell érniük a kukoricamáiéval. Ezen nevelik a gyermekeket. Nekem négy gyermekem van. Az egyik lányom traktoros brigádveze­tő és üzenii párttitkár. A fiam most megy repülőszerelő tanlolyamra. A két másik gyermekem még iskolába jár, ahol gond nélkül tanulhatják a haladó tudományt Ha összehasonlítom mai életemet a múlttal, úgy tűnik tel, mintha 1945 előtt nem is éltem volna. Én, akj a múltban az uraságok megvetett cselédje voltam, ma megbecsült dolgozó vagyok. Pártomnak ezt a gondoskodását jó munkával akarom meghálálni. A munkám megjavításával akarom elősegíteni a jugoszláv dolgozó nép sza­badságharcát, amit elnyomói ellen lolytat. Azt alcarom, hogy a jugoszláv anyák Is felszabadultan építhessék a szocializmust, gyermekeik jövőjét. MIK1CS ISTVÁNNÉ Siklós. ígérem, hogy ezentúl még jobban végzem munkámat Tizedik hónapja, hogy a bányában dolgozom. Úgy van minden, ahogy azt Rákosi elvtárt mondotta: való­ban igaz, ki hogyan dolgozik, asze­rint becsülik meg. Ez megmutatko­zik a teljesítmény szerint kifizetett bérezésnél is. Februárban 28 műszak­ra 1,726 forintot kerestem. Vájárom szakmailag oktat és tanít, de ezt teszi az elméleti vonalon is. ő mondta az is, hogy nekem a Párt­ban a helyem. A kongresszusi ver­senyben igen szép eredményeket ér­tünk eL Szabópösztör Mihály neve mindig az elsők között van és ilyen emberről példát lehet venni, mert nemcsak jó termelő, hanem (6 kom­munista is. Példamutatását a terme­lésben én is követtem. Müller Lajos párttitkár elvtár» is eljött a munkahelyünkre. Nagyon bol­dog voltam, hogy foglalkozott velem beszélt nekem a Pártról. Úgy érez­tem, mintha ez lett volna életem legszebb napja. Valóban így is volt, mert a műszak után Szabópösztör Mihály elvtárs felkísért az üzemi pártirodába és tagjelöltnek ajánlott. El is mondta a párttitkámak, hogy ezt miért teszi. — A csillésem, Sánta Ferenc —< mondotta — jól dolgozik, átlagszáza­léka 120—130 százalékon állt. Kon* gresszusi felajánlását túlteljesítette, 148 százalékot ért eL Munkámnak meglett az eredménye: az ünnepélyes kongresszusi nagy­gyűlésen felvettek a tagjelöltek sorá­ba. Most már nemcsak a termelésben, hanem a 'pártmunkában is követni fogom az élenjárókat. ígérem, hogy ezentúl még jobban végzem munká­mat. A Kongresszusi Héten elért 148 százalékot tartani fogom, és ha csak egy mód lesz rá, még ezt is túl­teljesítem. Már járok alapfokú sze­mináriumra, ez is nagy segítséget nyújt majd munkámhoz, a nagyobb teljesítmények eléréséhez. Sánta Ferenc csillés, András-akna. Most már győz a Sztahánov-mozgalom a komlói építkezéseken A Komló hökönyösi építkezéssel kapcsolatban bíráló cikk jelent meg a Dunántúli Napló március 4-i szá­mában. Az erre vonatkozó észrevéte­leimet szeretném megtenni. Az épít­kezés dolgozói egyöntetűen helyesel­ték a cikkben lelsorolt hibákat és hiányosságokat. Ez alkalommal örö­müket fejezték ki, hogy a pártsajtó tárgyilagosan foglalkozott azokkal a problémákkal, melyeket már egymás- között megtárgyaltak. Az értekezle. ten a hibákat lel is tárták, anélkül, hogy a hibákat kijavították volna. Azok, kiket a lap névszertnt meg­bírált, a hétlői napon szabadkoztak és. ,,mosakodtak", a felelősséget egy­másra hárították. A dolgozók azon­ban helyesen látták a kérdést és egy. öntetűen rávilágítottak arra, hogy he­lyesebb lenne, ha a hibákat elköve­tők önkritikát gyakorolnának. A vi­tatkozás helyett Idejüket a helyesebb munkamódszer alkalmazására fordíta­nák, a problémákat a dolgozókkal át­beszélve közösen megoldanák. A pártszervezet és a szakszervezel Irányításával értekezletet tartottak ez építkezésen. Itt megtárgyalták az új átcsoportosítást. Ezen az értekezleten kimondották, hogy Makszimenko módszerrel dol­goznak. A segédmunkások egy órá­val előbb kezdenek, mint a szakmun­kások. Ez azért fontos, hogy kellő mennyiségű anyagot biztosítsanak a szakmunkásoknak. A munkalendület a szerdal napon eddig nem látott fokot ért el. A pártszervezet és a szak­szervezet lefadala, hogy a munka- ütemben lanyhulás ne álljon be. A cél az, hogy a nevelőmunkán keresz­tül a munka ütemét lokozni lehessen. Helyesnek tartanánk azt, ha a Du. ndntúli Napló az eddiginél többször segítené építő kritikával, a hibák feltárása mellett az egész építkezést. VARGA FERENC Városépítési Beruházási Vál­lalat komlói ellenőre. A városi tanács munkatervét vitatták meg a végrehajtó bizottság tagjai A városi tanács végrehajtó bizott­sága csütörtöki ülésén fontos kérdé­seket tárgyalt. Somogyi Béla elvtárs. a mezőgazdasági osztály vezetője tet­te meg jelentését a város termelőcso­portjaink fejlődéséről és a zöldövezet­ről. Ezt követően Berki Fülöp elvtárs, elnökhelyettes számolt be a város köz­ellátásáról és bejelentette, hogy az élelmiszerjegyek szétosztásával kap­csolatosan megalakult a közellátási aktívahálózat, amely sok kérdésben -segítségére lesz a város tanácsának. A megalakult körzeti-, utcai- és ház­bizalmi hálózatot ezért még alaposab­ban ki kell építeni. Berki elvtárs be­jelentette, hogy a begyűjtést 14-ig be akarják fejezni. Czárt Ferenc elv társ a referátum­hoz hozzászólva helyeselte a közelié, tási aktívahálózat kiépítését é* meg- ígérte a városi pártbizottság és a pártszervezetek segítségét, az akitiva- hálózat további fejlesztéséhez, vala. mint a városi tanács esetleges pro­blémáinak megoldásához, Krancz Pál elvtárs, a városi tanács elnöke ezt követően határozati javas­latot terjesztett a végrehajtó bizottság elé: „A közellátási aktívahálózatot a városi tanács március 15-ig kifejlesz­ti.'’ A határozati javaslatot a végre­hajtó bizottság egyhangúlag elfogadta. A napirend harmadik pontja Lajos József elvtárs, titkárhelyettes beszá­molója volt a városi tanács november­től márciusig tartó munkatorvének végrehajtásáról. Lajos elvtárs referá­tumában megállapította, hogy a vá­rosi tanács mankaíervét maradéktala­nul végrehajtotta. EgyJcét esetet ve­tett csak fel az előadó, amikor a ta­nács munkatervót saját hibáján kívül tárgyi okok miatt kénytelen volt meg­változtatni. A harmadik napirendi ponthoz először Krancz Pál elvtárs szólt hozzá megállapítva, hogy az ál­landó bizottságok egy része működik, míg más része elhanyagolja feladatát. Megálllapította, hogy több bizottsági tag nem érti munkája hatalmas jelen­tőségét. — Meg kell magyaráznunk — mon­dotta —, hogy az állandó bizottságok jp munkája teszi a tanácsot valóban a dolgozó nóo legszélesebb tömegszer­vezetévé. * Ezután következett a végrehajtó bi­zottsági ii'és legfontosabb tárgysoro- zati ponti ' r március 1-től június 30-ig tartó ínunkaterv ismertetése. Krancz elvtárs a nmnkaterv ismerteté­se előtt bejelentette, hogy ahhoz, an­nak főfeladataihoz Pártkongresszusunk adta meg az irányt és ennek alapján dolgozzák ki az osztályok az egyes pontok alapján részletes munkatervü­ket. A numkaterv első pontja megálla­pítja: „A tanács tSmegszervezeli funkció_ jónak kiépítéséhez mozgósítani kell a tanács tagjait, az állandó bizottságo­kat és az állandó bizottságok mellett széles aktivahúlózatot kell kié pite- nünk.“ Az ezt kővető programpontok a kő­vetkezők: „Biztosítani az ötéves fen végre­hajtását a tanács háztartási vonalán és ugyanúgy a felügyeletünk alá tar. tozó üzemeknél. Megszervezni a terv végrehajtásának ellenőrzését." „Helyes munkaerőgazdálkodási pro­gramot készíteni, amit össze kell köt­ni az általános takarékossággal, a munkaverseny további növelésével." „A város ipari fejlesztése mellett a mezőgazdaság fejlesztéséről gondos­kodni. Tökéletesíteni a várost körülve­vő zöldövezetét, hogy ezáltal az eddi. ginéi jobban biztosíthassuk a várót közellátását, különösen zöldség, főze­lék és gyümölcsfélékben," Ezt kővetően részletesen Ismertette Krancz elvtárs a munkatervet. Felbon­totta azt konkréten a tanács egyes osztályaira vonatkoztatva. A munka- terv részletes ismertetésére még visa szatérünk. A munkaterv után számos hozzásző. lás hangzott el. Bakán elvtárs üzemorvosi rendelő létesítését javasolta. Miklós elvtárs a bányatelepek útvonalainak és közvi­lágításának megjavítását kérte­Czárt elvtárs javasolta, hogy a ta­nács hasson oda, hogy megalakulja nak városunkban is a szőlőművelök csoportjai. Javaslatot tett, hogy a munkaterv fokozottabban foglalkozzék a takarékossággal. A tanácsülés az elmúlt héten ho­zott végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóval ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents