Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-08 / 56. szám

1951 MÁRCIUS 8 NÄPLO ft A bólyi I. típusú Rákóczi iermeiScsoport versenyre hívta a nagynyárádi Béke termelőcsoportot a tavaszi munkák gyors és szakszerű elvégzésére Március 25-ig fiözös munkával elvetik a tavaszi árpát, zabot, bükkönyt, kukoricát, gyapotot és burgonyát A bólyi Rákóczi I. típusú táblás termelőcsoport tagjai szerdán este , értekezletet tartottak. Az értekezle­ten kiértékelték, megvitatták Rá­kosi elvtárs kongresszusi beszédét. A csoport tagjai úgy határoztak, hogy híven Rákosi elvtárs útmutatásához, már most, a tavaszon a munkákat szoros egységben végzik el. össze- (I gyűjtik a vetőmagot, ami még nem ■ lett kiszelektorozva, azt kitisztítják és a vetésterveket is elkészítik. ' Gyors és minőségileg jó gépi munkát végeztetnek a gépállomással és meg­kezdik utána a közős táblás vetést. * Ezt a munkát versenyben végzik el. Az értekezleten úgy határoztak, hogy versenyre hívnak egy most megalakult L típusú csoportot A választás a nagynyárádi Béke cso­portra esett, mert nagyságban jófor­mán egyezik a két csoport. Ezek után megszövegezték a versenykihívást; amely így hangzik; „Mi, a bólyi Rákóczi újonnan ala­kult L típusú termelőszövetkezeti csoport intézőbizottsága és tagsága meghallgattuk Rákosi elvtárs beszé­dét és zárszavát, amely megerősített bennünket abban, hogy mi a helyes trtat választoltak. Jó úton járunk és helyesen cselekedtünk, bogy megala­kítottuk a csoportot és így már a ta­vaszi mezőgazdasági munkákat együtt végezhetjük és ezzel magasabb ter­mést érhetünk eh Ezért elhatároztuk, hogy a tavaszi munkálatokat idő előtt, jó minőség­ben, versenyszellemben végezzük el és kihívjuk párosversenyre a nagy­nyárádi Béke I. típusú termelőszövet­kezeti csoportot a kővetkező pontok alapján! I I | Azonnal nekifogunk a vetés- 1*1 terv elkészítésének, úgy, hogy ...... minden gazda saját tervét el­készíti A vetésterveket az intézőbi­zottság összesíti, majd azt letárgyal­juk taggyűlésen és az esetleges mó­dosítást ott helyben végrehajtja"* hogy az a község vetéstervével meg­egyezzék. A különböző növényeket a lehetőségekhez mérten a határ egy- részében vetjük. Ennek tervét elké­szítjük március 9-re. S A vetésterülethez szükséges vetőmagvakat a tagoktól ösz- szegyüjtjük, azt kitisztítjuk és megcsávázzuk. Ezt elvégezzük már­cius 12-ig. E A fold megműveléséhez igény- bevesszük a gépállomás se- _ gítségét és erre megkötjük a talajművelési szerződést. Hogy a mun­kát meggyorsíthassuk, saját ígaerőn- ket is azonnal munkába állítjuk - és azt teljes egészében kihasználjuk, így lehetővé tesszük azt, hogy: a) a tavaszi árpa, zab, zabosbük- kőny elvetését, 110 holdat, március 25-<re befejezzük; b) felszabadulásunk nagy ftnnepé- j nck, április 4-nek tiszteletére elvet- [ jük a cukorrépát, takarmányrépát, > napraforgót, lucernát, vörösborét áp- J rüís 1-ig; ( c) a dolgozók nemzetközi nagy ün­nepének, május 1-nek tiszteletére el­végezzük a kukorica, gyapot és bur­gonya elvetését 161 holdon és 1000 négyszögölön március 25-ig; d) a növény ápoló sí munkákat a minisztertanács határozatiban leiek- j tetett irányelvek alapján végezzük | el úgy, hogy az átlagtermést az 1949- I es községi átlagterméshez viszonyü- i va 30 százalékká! túlhaladjuk. | Legalább hetenként egyszer '*• [intézőbizottsági ülést és leg­alább havonként egyszer tag­gyűlést tartunk, ahol megtárgyaljuk él kiértékeljük a munka menetét. Megszervezzük az intézőbizottság j él tagság részére az alapszabály i részletes áttanulmányozását és ebből időközönként vrtaértekezletet rende­zünk. m A versenyszerződést a nagy­nyárádi Béke I. típusú terme­lőcsoport intézőbizottságával részleteiben megkötjük, a továbbiak­ban pedig a verseny állását heten­ként kiértékeljük, azt megküldjük a nagynyárádi Béke termelőcsoportnak. Kéthetenként a csoportunk által meg­választott bizottsággal átmegyünk és leellenőrizzük elvégzett munkájukat. Felhívjuk a megye összes újonnan alakult I. típusú termelőszövetkezeti csoportjait, hogy csatlakozzanak kez­deményezésünkhöz és hívják ki pá- rosversenyre a hozzájuk legközelebbi I. típusú csoportot, hogy versenyünk­kel Is építhessük mindnyájunknak jobblétét, népünk boldogulását és erősíthessük a béke táborát." Az értekezlet után a cs.ioort kül­döttsége átment Nagynyárádra még szerda este, hogy ott megkössék a versenyszerződést. Lelkes hangulat volt a csoport értekezletén, lelkesí­tette a tagokat az a tudat, hogy olyan úton járnak, melyet Rákosi elv- lárs mutatott meg a magyar dolgozó parasztságnak, olyan úton, melyen a szovjet parasztok Sztálin elvtárs bölcs tanítás» szerint már bebizonyí­tották * világnak, hogy a legbizto­sabb útja a dolgozó parasztság fel- emelkedésének: a nagyüzemi gazdál­kodás útján. Megyénk új I. típusú csoportjai kö­vessék a L'ólyiak példáját, lépjenek versenyre egymással! Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott anyasági érdemérem és érdemrend alapításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége javaslatára törvényerejű rendeletet hozott anyasági érdemrend és érdemérem alapításáról. Az anyasá gi érdemrend és érdemérem rendsze­resítésével a dolgozó nép állama megtisztelő kitüntetésben kívánja ré­szesíteni azokat a sokgyermekes anyákat, akik gyermekeik világraho- zataLával és felnevelésével nagymér­tékben hozzájárulnak államunk né. pességének gyarapodásához és hazánk megerősödéséhez is. Fetőfi-okna bányászai már megkezdték az április 4-i munkaversenyt, nem várják, míg a szakszervezet „majd hnlnap-holnapután“ megindítja PártunJc Központi Vezetőségének közleménye a kongresszusi verseny kiértékeléséről és a kongresszusi zá3zló odaítéléséről többek között ezeket írta: „Most újabb, még nagyobb feladatok előtt állunk. Még inkább szükm séges, hogy a kongresszusi verseny nagyszerű eredményeit megszilár­dítva, újabb győzelmeket érjünk el a termelés frontján..., hogy hazánk leiszabadulásának 6. évfordulóját, április 4-ét és május 1-ét, a termelés és a termelékenység tokozásával, a selejt csöklcentésével, az anyagtakarékos­ság növelésével ünnepeljük." A vasasa Petőfi-akna bányászai a kongresszusi versenyben 110.2 száza­lékra teljesítették Rákosi elvtársinak tett ígéretűket Másodikak lettek a MESZHART-ak- nák között. Most, hogy állnak a versenyben? Erre a kérdésre Wavra elvtárs eny. nyit mond: Sehogy! Rövidesen elő is kerül a teljesítménykönyv és abból a következők derülnek ki: Petöfi-ak na termelése március 1-én 96.2, má­sodikén 96, harmadikén 95.4, ötödi­kén 95.1, hatodikén 95.4 százalék. Ala­posan visszaestek. Az igaz, hogy 4 tonnával magasabb ebben a hónap­ban a napi előirányzatuk, de ez nem menti a helyzetet és lényegében az sem, amit Ragács elvtárs, az ÜB-tit- kár mond, hogy ugyanaz a csille, mennyiség megvan, mint a kongresz- szusi versenyben, csakhogy jelentős részében palában. Ezzel viszont nem lehet tüzelni... Persze igen fontos munka az elővájás és ennek rovására nem mehet a fejtési munka. De azért valami nincs rendjén. Ez derül ki Ragács elvtárs szavai­ból is, aki a következőket mondja: „Vannak olyan emberek, akiket ha nem piszkálnak, elalszanak." És ez a „piszkálás" nincs meg, vagyis ma­gyarul levette kezét a verseny szer­vezéséről, tudatosításáról, népszerű, sitéséröl a szakszervezet. — Tegnap határoztuk el, hogy be­kapcsolódunk az április 4-i verseny­be — ezt mondja Ragács elvtárs és azt teszi hozzá, hogy így nem is cso­da, hogy még nem indult be. A leül. sőségek és az akna termelése való­ban azt mutatja, hogy még nem in­dult be A felolvasó teremben aver- senytáblán még mindig a kongresszu­si verseny legjobbjainak neve szere, oel. Ka; rényi Dezső ^odavezető, aki felelős a legfrissebb eredmények ki­írásáért, elmulasztja kötelességét és ennek nyomában alszik a verseny, nem látják a bányászok, ki hol áll a versenyben, hogy teljesíti tervét, normáját. „Elmúlott a kongresszusi munkaverseny.. Ha a külsőségek azt is mutatják, hogy Petőfi-aknán nem készülnek a bányászok az április 4-; felszabadu­lás ünnepére, mert a szakszervezeti vezetők „utasítást" várnak, azért- bel­sőleg, a bányászok szivében nem ez a helyzet. A bányászok minden szer­vezés“ nélkül is már konkrét tormá­ban foglalkoznak a verseny továbbvitelével, az újabb felajánlásokkal. Csakhogy erről alig, vagy semmit nem tud Ra­gács elvtárs, de talán Wavra elvtárs sem. A felolvasó teremben Csőké Fe­renc a Balázs.fejtésből arról beszél, hogy a felajánlás még náncs meg, de már foglalkoztak a ‘kérdéssel. Má- tó csapatvezető, a csapatbéli Bittér György és Szűcs János vájár is er­ről beszél: „Talán még ma megbe­széljük és megtesszük a jelajánlást.“ Van ennél több is, de ez is mutat­ja, hogy a bányászok nem várnak a szakszervezetre, számosán közülük enélkül is nagyszerűen tudják tál. adatukat, jól tudják, hogy erről is szó volt a Pártkongresszuson. Ami­ről aztán Ragács elvtárs nem tud — és hozzá kell tenni, Wavra elvtárs sem, az a Sára Ádám fejtési csapat­nál van meg. Itt az történt, hogy a csapat tagjai már megbeszélték, hogy mit tesznek április 4-re a felszaba­dulásunk megünneplésére. — Ki akarjuk küszöbölni a csór. bát, ami rajtunk esett a kongresszusi versenyben, mett csak harmadikak lettünk, holott máskor állandóan élen járunk. Most 3 csille a fejadagunk ég vállaljuk, hogy 4 csillére emeljük. Ezt mondja a csapatvezető. Ragács elvtárs szerint most indul majd be a felajánlás. ÜgyiátszQc már beindult — méghozzá igen egészségesen. Itt kell tehát keresni a hibát és itt is van. Wavra elvtárs nem volt itthon. Hétfőn kezdte meg a munká­ját a Pártkongresszusról visszatérve. — Első dolgom az volt — mondja, — hogy a 100 százalék alatti terme­lés okait, a hiányosságokat megnéz­zem. Ki is derültek a hibák. Számos csapatnál az ürescsHlehiány, vala­mint az akna szállítási kapacitásának szűk keresztmetszete és pár más do. log. Az irodába belépő Bogdán János elvtárs, szállítási felvigyázótél meg is kérdi nyomban: — Miért van nálatok üreshiány? — Nálunk? — hangzik a kérdés- szerű válasz. — Bogdán elvtárs ott nyomban feltár pár igen lényeges hi­bát. Első az, hogy az aknászok és szál­lítási felvigyázók egyrésze nem tart­ja elég fontos kérdésnek az üres. hiányt és jelentéskor legtöbbször az a válasz, hogy ,,nézz utána.“ Az Ille­tő saját maga nem megy. A másik — ami szintén az üreshiányt okoz­za, — hogy a csapatot: egyrésze ké­sőn Indul a termeléssel és üreshlányl okoz az ebből keletkező szállítási csúcs. A harmadik az, hogy nincs meg a lelkes versenyszellem, vagyis a hamu alatt parázslik, mert nem táp­lálja a pártszervezet és a szakszerve_ zet sem eléggé. — Hát ezért van ürescsillehlány — mondja végüL Az, hogy PetöH-akna 100 százalék alatt áll a termelésben, egyetlen hi­bának tudható be: A Petőti-aknaí pártszervezet, szakszervezet helytele­nül leállt a verseny továbbvitelének tudatosításával, szervezésével. Különösen súlyos a hiba a szakszervezetnél, ahol arról beszélnek, hogy holnap, holnapután Indulnak a leiajánlások — és a valóságban a dolgozók kez­deményezéséből már meg is indultak. Ebből látszik, mennyire bürokratikus a verseny szervezése. A hiba kijavítható rövid idő alatt, ha a pártszervezet és a szakszervezet sürgősen hozzálát az aduiról elindult kezdeményezések ielkarolásához, ki- szélesítéséhez, tudatosítva ennek je­lentőségét. A vasasi bányászok a va­lóságban nem álltak le a verseny­nyel. Ott él, izzik bennük a kon. gresszusi munkavorseny nagyszerű emléke, eredménye és ezt tovább is akarják fejleszteni és ezt keld irányí­tani, segíteni a pártszervezetnek, szakszervezetnek. Ha gyorsan hozzá­látnak ehhez, Petőfi-akna pár napon beliül túljut a 100 százalékon, behoz­zák a bányászok a lemaradást és ki_ küszöbölik a csorbát, hogy csak má­sodikak lettek a MESZHART-aknák között a kongresszusi versenyben. Az anyasági érdemrend 1. fokozata annak az anyának adományozható, akinek 11, vagy ennéd több, — II. fokozata pedig” annak az anyának, akinek 10 élő gyermeke van, ameny- nyiben a legfiatalabb gyermeke Is betöltötte az első évet. Az anyasági érdemérem I. fokoza­ta a kilenc, második fokozata nyolc, harmadik fokozata hét, negyedik fo­kozata a ' hat gyermekes anyának adományozható, akinek gyermekei életben vannak és az egy éves kort i legfiatalabb gyermek is betöltötte. A törvényerejű rendelet intézkedik arról is, hogy azokat az anyákat, akiknek hét, vagy ennél több élő gyermekük van, feltéve, hogy legfia­talabb gyermekük 1951 március 8-a után született, egyszeri pénzjutalom­ban kell részesíteni. A pénzjutalom összege a hótgyermekes anya részére 1000, a 8 gyermeke® anya fészére 1200, a 9 gyermekes anya részére 1400, a 10 gyermekes anya részére 1600; a 11 vagy ennél több gyerme­kes anya részére 2000 forint. Egy tisztiiskolás levele apjához Friedrich Károly Usztliskoláslól kapta édesapja az alábbiakban közölt levelet: » Kedves Édesapám! Már régen készülök arra, hogy vá­laszoljak arra a kérdésedre, hogy nti. ért jöttem el hazulról, Hosszúhetényből. a bányából tisztüskolára. Mikor a kérvényt megírtam, azt kér­dezted: „Nem jó neked itt, a bányá­ban?" De igen, jó volt a bányában. Én már nem éreztem azt a kizsák­mányolást, amit te ereztél 25 éven ke­resztül. Én már csak a felszabadulás után dolgoztam a Pctőfi.tárnában. Mégis eljöttem. Hogy miért? Mert tadom, hogy ma, amikor a tő­kések egy új világháborút akarnak ki­robbantani, rendkívül fontos feladat a hadsereg fejlesztése. Csak egy erős hadsereg veheti el az amerikai "urak“ és falpnyalójuk, Tito kedvét egy há­borútól. Csak egy erős hadsereg védheti meg a munkánkat és a Te munkádat is. Mi, itt a tiszti iskolán keményen ta­nulunk. Keményen fogjuk a fegyverün. két, úgy, mint Ti odahaza a csákány nyelét. Én és mi valamennyien ttt, a nép­hadseregben ígérjük nektek, hogy meg- védjük munkátokat, békéteket. Látod édesapám, ezért jöttem el a tisztiiskolára, ezért tanulok, ezért har­colok. Mindnyájunk békéjéért, mind. nyájunk boldog, szabad életéért. Karcsi Qíűia fijM'ezeoa a. béktéj't luu'cőL A március 8 i Nemzetközi Nőnap alkal­mával még szorosabb egységbe zárkóznak tel a magyar nők békénk védelmére. Béke- harcunkban példát vesznek a szovjet lányok­ról és asszonyokról, akik úgy a honvédő háború idején, mint az épitő munka front­ján a legkeményebb időkben is megálltak a helyüket, S ztálingrád egyik új utcáján — a Béke-utcán sietünk végig Julia Cserezováva!. Az utca kél oldalán büszkén emelkednek magasba az új, sokemeletes házak, arrébb az iskola, a könyvtár, meg a poliklin ka épülete. Elmegyünk a most épülő Drámai Színház mel­lett, aho1' az állványok között már kibontakoznak a ha- ta'mas épület körvonalai. Messziről idelátszanak az újon­nan készülő épületek. Beszélgetünk Ju:' a Cserezovával A fiatal, sötétkék munkaruhába ö'tözött lány egy hónap­pal a történelmi jelentőségű sztálingrádi ütközet után érkezett az egyik uráli faluból'. Szakmája még nem volt, de hevesen égett benne a vágy, hogy résztvegyen a vá­ros újjáépítésében. Cserezova ifjúsági nö brigádot szer­vezett. Sztálingrádnak kőművesekre volt szüksége, ezért a lányok elhatározták, hogv ezt a szakmát tanulják ki. Gyakorlott mesterek mellett dolgoztak, ál hatatosan és szorgalmasan anultak. Nemsokára már önállóan dolgoz­tak a traktorgyár munkásai számára épülő nagy házon. Azóta hét esztendő telt el. Julia Cserezova pallér lett. Brigádja lakóházakat, iskolákat, üzletházakat és egyéb épületeket emelt a város különböző részein. A 'lányok most a Béke-utca folytatásánál lévő építkezéseken dol­goznak. Közben terjedelmes építkezéshez érünk. Négyeme­letes ház nőtt ki itt a főidből, melyet már tető aid is hoztak. Julia az órájára pillant, ideje megkezdeni a munkát. A brigád már együtt van. A lányok megkapják a napi feladatukat. Ma belső falakat kell rakni. Néhány perc múlva Julia Cserezovát már a legfelső emeleten íátom. Pjotr Gyeminko mérnök, az építkezés vezetője, szí­vesen beszél Julia munkájáról. — Ez a lány példamutatóan dolgozik. Neve (óbb esztendeje nem került le a város Vörös Táblájáról, Ami­kor a Béke Hívei II. Világkongresszusának tiszteletére sztahánovista-békemüszakot inditot'junk, akkor egy mű­szak alatt több mint 15 ezer téglát falazott be, vagyii a megállapított norma hatszorosát. Gondolja csak el — hat ember helyett dolgozni. Hallatlanul rövid idő alatt be is fejezték a favrakást. Mikor erről az új ház jövendő lakói — Sztálingrád kohászai — tudomást szereztek, szívélyes levelet küldtek a lánynak. Júlia Cserezova büszkén tekint az új épületekre. — Én ugyan nem láttam ezt a várost a háború előtt, de tudom, hogy szebb lesz a réginél. Mi épitőmunkások nagyon jól ismerjük munkánk jelentőségét. Akárhogy dühöngenek is az imperialisták, egy új háború gyujtoga* tói, mi tovább dolgozunk a békéért. Nézzen itt körül. Másfélmillió négyzetméter lakóterületet, 70 iskolát, 42 klu­bot, 119 napközi otthont, 32 gyógyintézetet építünk fel. Sztálingrád újból küldi az országnak a traktorokat, a fémet, a vontatógőzősöket, az olajipari gépeket. A város a béke számára dolgozik. És Julia Cserezova, fiatal kőmflvesnő együtt dolgo­zik valamennyi sztálingrádi lakossal a békéért. A lány három évnél rövidebb idő alatt fejezte be ötéves tervét. 1950 december 17-én a traktorgyár munkásai a sztálin­grádi városi tanács tagjává választották. Julia Cserezova is az egyik Béke-utcai új házban lakik. Hatalmas ház, ahova maga is sokszázezer téglát faazott be. Egyszer meglátogattam Cserezovát lakásán. A falon három díszoklevelet láttam, amelyekkel nagyszerű, ön­feláldozó munkájáért tüntették ki. Nagy könyvtára van. Sok műszaki könyve. Könyvek a legjobb építők munka- módszereiről. Nemsokára megesz az a könyv is, melyet ő maga ír a téglarakás gyors módszereiről. — Az idén 35 ifjúmunkást képeznem ki. Sztálingrád­nak azonban még ezer és ezer szakképzett építőre van szüksége — mondja. — Könyvem segítségére lesz a kő­műveseknek, hogy gyorsan elsajátítsák a sztahánovista módszereket. Júlia Cserezova boldog, szereti a munkál — Minden egyes tégla, amelyet elhelyezek a ház falában, a béke ügyét szolgálja. Az épltőáflványokon » békéért dolgozunk. Mikor munkanapom végeztével haza­érek, arra gondolok, hogy erőfeszítéseim a békeszerető népek közös ügyét szolgálják. így harcol a békéért Julia Cserezova, a fiatal szovjet munkásnő, Sztálingrád építője.

Next

/
Thumbnails
Contents