Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-01 / 50. szám

M51 MÁT-'CIUS 1

H fi ?i á

5

előttünk álló megnövelted ett felad a tokát, mert visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tőkés rendszer átkos örökségét a munka- nélküliséget.

Az új helyzetben tehát át kell térnünk a szervezett munkaerő- toborzásra és a munkaerő tervszerű elosztására.

— Már ebben az évben mintegy negyedmillió új munkaerőt kell biztosítanunk, népgazdaságunk számára • !A munkaerő szervezett toborzása mellett fokozott gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzésre, részint fiatalokból — részint azonban átképzés és a technikai minimumok rendszerének bevezetése útján. Ami a fiatalokból , való szakmunkásképzést illeti, 1951- ben máT ötvenhétezer ipari tanulónk I lesz, valamennyit ellátjuk egyenruhával • s ebből 22.000 tanulómühelyben és mintegiy 20.000 tanulóottlionban nyer elhelyezést. Sikereink mellett nem szabad elhallgatnunk egy ^ komoly hiányosságot: ipari tanulóink között kevés a leánytanuló.

— A technikai minimumok rendszerét ez évben kezdjük bevezetni. Ennek lényege az, hogy

aki a szakmai ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez a magasabb besorolásra, tehát a magasabb keresetre is.

■ — Arra is ügyelnünk keU, hogy a ■ szak m un k ás! é tsz ám gyorsabban -emél- íkedjék, mint az összmunkás létszám, j Fokozott figyelmet kell fordítanunk újonaii épülő üzemeinknek a szükséges munkaerő.vel való ellátására.

— Népgazdaságunk növekvő mun- kaerőszükségletének biztosítására lényegileg a következő források álinak rendelkezésünkre: 1. a termelésben lévő fiatalok, 2. a falu munkaerőtartalékai, 3. a nőknek a termelésbe való tömeges bevonása, 4. munkaerő átirányítása a magán-kisiparból és a magánkereskedelemből a szocialista iparba, 5. a már foglalkoztatott munkaerővel való helyesebb gazdálkodás, 6. a különösen munkaigényes termelő iolyamatok {okozott gépesítése.

— A munkaeröszükséglet. fedezésében igen komoly segítségét jelent az is, hogy az eredeti ötéves tervben előirányzottnál

sokkal fokozottabb mértékben fogjuk gépesíteni népgazdaságunkban az erősen munkaigényes munkafolyamatokat.

/A földmunkát,, a bányászatban a fej. ,té«t. a rakódást, a szállítást, s álta- jlában egész népgazdaságunkban a 'szállító folyamatokat, valamint a mezőgazdaságban az aratást, a ter- iményeknek a földből való kiszedését < és erdőgazdaságunkat ás. mert ily- módon a dolgozók tízezreit szabadítjuk fel más munkára s egyben a gépeknél magasabb, nagyobb szakképzettséget igénylő munkára állíthatjuk be őket

— Bár ez nem kizárólag munkaerő- gazdálkodási kérdés, itt kell megemlítenünk, hogy a kizsákmányoló osztályok kiszorítása és részbeni felszámolása városainkban, nem utolsósorban Budapesten, létrehozott bizonyos réteget, amely nem akar becsületes munkával bekapcsolódni a termelésbe. a népgazdaság szocialista építé sebe. Ezek az elemek spekulációjuk kai zavarják népgazdaságunk egészséges fejlődését aknamunkát folytatnak közellátásunk ellen, terjesztik az imperialisták különféle rágalmait és hazugságait népi demokráciánk ellen. Nyilvánvaló, hogy

ennek az állapotnak határozott intézkedésekkel véget kell vetnünk és biztosítanunk kell, hogy az említett elemek, a spekuláció teréről a termelőmunkába kerüljenek.

(Lelkes taps) A termelésben hiányzó munkaerő fedezetének kiapadhatatlan forrása a munka termelékenységének tervszerű emelkedése, ami szocializmust építő népi demokráciánk állandóan ható törvénye.

— A másik fontos kérdés, .amelyre a népgazdaság fejlődését jellemző új feltételek szempontjából rá kell irányítani a figyelmet: a munkabér kérdése. Ez a kérdés szorosan össze, fiivá: az előbbivel, a munkaerő kérdésével.- Pártunk kezdeményezésére már az elmúlt évben jelentős reformokat valósítottunk meg a munkabér kérdésében. Bevezettük a könnyebben áttekinthető, a termelést jobban ösztönző darabbér-rendszert. Nórmaren. dezéet és egyúttal alapbéremelést haj. tottunk végre,. Megváltoztattuk az egyes iparágakban dolgozók bér- színvonala között addig fennállott egészségtelen és igazságtalan arányt. Tovább kell haladnunk a megkezdett úton, meg kell szüntetnünk a jelenleg még érvényben lévő kettős időbéres rendszert, melyek közül az egyiket nálunk ,.inutatószámos‘‘ rendszernek nevezik. A mutatószámos rendszer tulajdonképpen szintén idő bére*’ rendszer. Csak burkolt formában. A mutatószámos rendszerben dolgozók közül mindazokat, akiket munkájuk alapján át lehet vinni darabbéres teljesítményi rendszerbe, át kell vinnünk ide. Azokat, pedig akiknek munkája ezt nem teszi lehetővé. át kell vinni az időbéréé rendszerbe, s iivmódon egységes időbéres rendszert kell létrehoznunk. Ezzel egyidejűleg az Időbéréé idol. gózók számára a termelést ösztönző prémiumrendszert kell bevezetnünk.

Az cmf-ft étitek mcHe'fs tovább kell fokoznunk a bérek Ihren a szakmunka és a nem szakképzett munka díjazása közötti különbséget,

fel kell számolnunk bérrendszerünkben az egyenlösctt minden maradványát.

A gazdasági vezetés kérdései

— Jelenleg és az elkövetkező évekében döntően az a fejadat, hogy új,

hatalmas üzemeiket hozzunk létre, ezeket munkába állítsuk, a bennük . rejlő műszaki lehetőségeket teljes mértékben felhasználjuk s emellett ) Újjáalakítsuk nagyüzemeink, elsősor- ' ban kohászati üzemeink, gépgyáraink, , villamos erőműveink, bányáink egész Sorúk hogy a résziben még mwsl is kézmfivesjeOlegfi építőipar hdiyctü igazi ; nagyipari jellegű, gépesített, teljesen korszerű építőipart hozzunk lékre.

Ezeknek az új feladatoknak a megoldása megköveteli, hogy űj- > módon vessük fel a műszaki é.s

gazdasági káderek kérdését, inüsz,!tkl és gazdasági kádereink Indusának, színvonalának és létszámának kérdését Is.

— UJ kádereink, munkáskádereink ;á»zt a feladatot, amelyet azelőtt a burzsoázia végzett, jól megoldották, sőt

‘ennél sokkal. többet lettek. Most ! »zonban és az elkövetkező években _tnunkáskádereinknek olyan feladató . hat kell és fog kelleni megoldaniok. (»milyenek a burzsoázia elölt sohasem t áttollak.

— A harmadik igen fontos kérdés, Itoejyet új módon kell felvetnünk:

a műszaki és gazdasági káderek kérdése. Ha az új, nagyobb feladatokat meg akarjuk valósítani.

S

okkor emelnünk kell vezető kádereink. s általában gazdasági kádereink tudását, szakmai színvonalai és természetesen politikai színvonalát Is, meg kell javítanunk ti vezetés minőségét.

— Azit a feladatot kell magunk elé 1 «űznünk, bogy munkáskádereink, akik jelenleg az ipar, a 'ermeié.s vezetésében, gazdasági életünkben különféle •okon irányító szerepei tőétomsk be.

év leforgása nl.T'it áttolóban, legalábbis üzemmérnöki tudást szc- ( Jczzenek és elnyerjék az ennek nteg- : «elölő képesítést is. Azoknak a gazdn- . *ági kádereinknek pedig, akik nem I termelési, hanem általános gazdasági funkciót töltenek be, ugyanezen idő .'»kitt el kell sajátítaniuk a pénzügyi, (•«ereske de Imi lervgnzdnsági. sflb. is- erőieknek azt a mértékét, amely

megfelel a közgazdasági egyetemi végzettségnek s "meg kell szerezniük az ennek megfelelő képesítésű'

— Persze a tanulásra nemcsak munkáskádereinknek van szükségük, hanem régi, műszaki és gazdasági értelmiségünknek is, mert a feladattak, a régi műszaki és gazdasági értelmiség számára is tájak. Azonban, elv- társuk. a műszaki és gazdasági káderek kérdése nem korlátozódik az ipart, a termelést, a népgazdaságot irányító felső káderekre. Arról van szó, hogy- népgazdaságunk mind nagyobb és nagyobb igényekkel lép fel szakképzett káderek tekintetében, s ezeket az igényeket jelenleg csak kis részben ,''tudjuk kielégíteni. Különösen nagy a hiány mérnökökben, technikusokban, á-gTonó ni u sok It an. képzelt gazdasági és statisztikai szakemberek - I n-n.

—A munka »létszám igen nagymértékű emelkedése mellet! a mérnökié' - szám viszonylagos csökkenését a termelésben részben az is okozza, hogy a mérnökök egy részét adminisz'lirá- ciós munkára használják fel, ami teljesen helytelen. Okozza részben az is, hogy tervező intézetei ükben, tudományos intézményeinkben, tiöbbezer mérnököt foglalkoztatunk, amire a régi rendszer idején nem vök szükség, mert a burzsoázia nem épített tucatjával új üzemeket, alig ép re ti új vasutakat, utakat, hidakat, .stb.

— A felemelt, új, ötéves népgazdasági terv szerint 1054-ig bezárólag kereken tizenegyezer mérnököt képezünk ki müéyydleineiu- ken és műszaki főiskoláinkon, lehal többet, mint ahány mérnökünk összesen volt az ötéves tervidőszak kezdetén. .

— Komoly erőfeszítési kcöl lennünk, hogy minél főbb nő 'tanuljon mérnöknek. A mérnökök mellett közvetlenül a termelésben rendkívül nagy szükségünk van szakképzett technikusokra, azaz műszaki középkáderekre. Uj, felemeli ötéves népgazdasági !«r- vünik szerint 5 év alatt 17.000 új ücch- niknst fogunk kiképezni.

— És már most kell gondolnunk orra, hogy mi lesz ötévé« tervünk befejezése után, flgyelombevéve a várható szükségletet és számotvef ve lehetőségiünkkel, azt! javasoljuk, hogy az öéves tervidőszak végére, 1954-re az ipari technikumok tanulóinak szá* mát 50.000-re, a különféle műegyetemek és műszaki főiskolák hallgatóinak számát pedig 21.000-ne emeljük fel. És, hogy ezt meglehessük, a már épüllő miskolci és veszprémi műegyetemekéin kívül új építészmérnöki főiskolát, új általános mérnöki főiskolát és 9 új ipari technikumot kell

építenünk.

— A mérnökökéhez és n tecbniku sokéhoz hasonló arányban kell fejlesztenünk a közép- és felsőfokú közgazdasági szakemberképzést, s még emué! is sóikkal nagyobb arámban a mezőgazdasági szakkáderek kiképzéséi. Ezeknek az új, fiatal műszaki és gazdasági kádereknek tízezrei ’túlnyomó többségükben már a munkások, a dolgozó parasztok fiaiból és lvánva 1x31 fognak kikerülni.

— A megváltozóié feltételeik megkövetelik azt is, hogy biztcmyos tekintetben új módon vessük fél a gazdaság, a termelés, oz üzemek vezetésének a kérdését.

— Jelenleg és az elkövetkező

években többé már nem békélhehink meg a vezetésnek testületi

jellegével, az egyéni felelősség elmosásával,

azért, mert a vezetésnek ez a formája leveszi a feCelősséget az üzemek, a vállalatok igazgat óiról, gátolja ipari és általában gazdasági kádereink fejlődéséi, összulkuszálja a dolgokat cs mindezek folytán káros nép ga zda sá- gnník fejlődésére, szocialista építésünkre.- Pártszervezeteink az elmúlt évben igen nagy segítséget adtak a termelésnek. Alapjabanvéve megva- ló-í'otlák, logoJább is az iparban, de sokkal kisebb mértékben állami gazda ságit ink ban, gép állomásaink!) an, tszcs-inkben Központi Vezetőségünknek azt az utasításét, hogy munkáig központjába a termelés kérdéseit ál.ítsák. Éneikül a fordulat nőikül nem érhettük volna el azokat az igen komoly eredményeket, amelyeket az ötéves terv első évében ténylegesen elértünk. A pártszervezet, a kommunisták szerepe és jelentősége a termelésben kell, hogy még tovább nő vtkedjék.

A felelős egyszemélyi vezetés következetes megvalósításának üzemeinkben, termelésünkben azzal kell egvüttjárnia. hogy pártszervezeteink még jobb munkál végezzenek a dolgozók mindennapi felvilágosítása, helyes kezdeményezéseinek fel-karoíása terén, hogy míg inkább segítsék az igazgatót a terv maradéktalan megvalósításában. S ez nemcsak magára a pártszervezetre és a pártvezetőségre vonatkozik., hanem mindenegyes párttagra és tagjelöltre is, abban az értelemben, ahogvan V. L Lenin meghatározta az agitátor, a népnevelő szerepét a termelésben:

„Minden agitátornak állami vezetőnek kell lennie, az összes parasztok és munkások vezetőjének, a gazdasági építés kérdésében."

— Nagy tanítómesterünk említett szavai azt fejezik ki, hogy a kommunista, a párttag legyen tudatában kötelezettségein ek, felelősségének saját államával szemben, gyárával, üzemével szemben. Képes legyen megmagyarázni a pártonkiVü-Ifi dolgozóknak uz előttük álló feladatokat és példával járjon elöl a fe-íodátok megváló sításában.

— A pártszervezeteknek, a párt- szervezetek vezetőségének, az üzemi pártbizottságnak ezután sokkal komolyabban és alaposabban kell foglalkoznia ez üzem vezetésével, az igazgató ellenőrzésével. mint abogv ez eddig történt.

Időről-időre be kell számoltatni az igazgatót a végzett munkáról, bírálatot kell gyakorolnia az igazgató, az üzemvezetés _ munkája felett, javas-latoi kell tennie a munka megjavíiásá- ra. az anyaggal, az energiával, a munkaerővel való takarékosságra, stb.

;— Elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy komolyan elkezdjünk foglalkozni a technológia, a gyártási előírások kérdéseivel, mert ennek a kérdésnek elhanyagolása azzal jár. hogy gazdaság la latiu l használjuk ki a rendelkezésünkre álló korszerű munkagépeket és ipari felszerelést, pocsékoljuk a nyersanyagot, magasa »elejt százaléka, gyártmányaink nem eléggé szabványosítottak. Másrészt a jói átgondolt, részletesen kidolgozott, korszerű és kötelező erejű gyártási eljárások bevezetése az élőiéi tétele annak is, hogy iparunkban a lehelő legszélesebb területen alkalmazzuk a folya-mszerű termelés módszereit, a futószalag és a félfutószal-ag rendszert, anti lehetőséget ad a termeV-s igen jelentős fokozására, a terme’é- k-nység emelésére, az önköltség további csökkentésére, vagyis ipari termékeink olosóbbííására.

— A helyes vezetéshez hozzátartozik a helyes ellenőrzés is,

A hiba nem ott vas, hogy nálunk

nincs elegendő ellenőrzés, hogy kevés az ellenőrzés, hanem abban, hogy túlságosan sok a párhuzamos és egymást keresztező formális ellenőrzés,

— Ellenőrzési muukánk másik hiányossága a liberalizmus, a.z ellenőrzés során észlelt mulasztások, visszaélések elkövetőivel szemben, végül ellenőrzési munkánknak igen komoly fogyatékossága az is. hogy

a széles dolgozó tömegeket még gyengén vonjuk be az ellenőrzés munkájába,

sőt akadtak olyan szégyenteljes esetek ie. amikor a visszaélés leleple. zőit elbocsátották munkahelyükről, a visszaélést elkövetők pedig a helyükön maradtak mindaddig, amíg központi szerveink bele nem avatkoztak a dolgokba. Az ilyen esetek mögött népünk ellenségeinek kezét kell keresnünk!

— Feladatúnk tehát az ellenőrzés terén az. hogy a jelenleg még jórészt formális ellenőrzést tényleges ellenőrzéssé fejlesszük, hogy megszűnte*, „iik a sok felesleges, párhuzamos ős sokszor egymást keresztező ellenőrzést.. hogy felszámoljuk a még elég széles körben elterjedt liberalizmust, az állami- terv fegyelmet semmibeve- vőkk'el, az állam vagyonát tékozlókkal, * mindenekelőtt az ellenséges elemekkel szemben <3? hogy rehd. szerré tegyük a dolgozó tömegek részvételét az ellenőrzés. munkájában s ezt a rendszert, törvényerőre emeljük.

l'o!<oyott cSŐHié-íiüríclt nz egy^ges »/ociuli'la garda»*« gi alapra

— Népgazdaságunk még kéí. egymástól gyökeresen különböző, egymással ellentétes alapon nyugszik: a szocialista nagyipar és a kisára. termolő mezőgazdaság alapján. Le- nin-Sztálin tanításaiból és a Szovjet, unió tapasztalataiból, de saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy nagyon sokáig ezt a kettősséget nem lehet fenntartani.

Pártunk döntő stratégiai feladata, tehát nem közvetlen feladata, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk előkészítése e kö- töitség felszámolására, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése, a dolgozó parasztságnak termelőszövetkezetekbe való önkéntes társulása s ezzel együtt a kulákságnak, mint osztálynak megszüntetése útján.

— Népgazdaságunk jellege és fejlődésének perspektívája, országunk iparosításának meggyorsulása egyrészt, másrészt pedig az' imperialista háborús gyújtogatok áttérése a háborús propagandáról nyílt agresszív cselekedetekre, megköveteli, hogy .mind e'rősebb és mindinkább szociális ta népgazdaságunk legyen.

Ezért fokoznunk kell az előkészületeket az egységes, szocialista gazdasági alapra való áttérés érdekében.

Ez pedig elkerülhetetlenül maga után vonja az osztályharc további kiéleződését a falun, amire Pártunkat, munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat fel kell vérteznünk.- A fokozott előkészítő munka mellett, amelyet mezőgazdaságunk szocialista átszervezése érdekében kell végeznünk, folytatnunk kell népgazdaságunk egész területén a tőkés elemek korlátozásának és kiszorításának politikáját, s mindenekelőtt a kereskedelemben, amelyet fokozatosan, olyan mértékben, ahogyan erre a szükséges feltételeket meg tudjuk valósítani, helyettesítenünk kell szocialista kereskedelemmel: állami kereskedelemmel a városban, szövetkezed kereskedelemmel a falun.

— Gazdasági rendszabályokkal, beruházási és fcrgótöke-hitelek juttatásával, valamint felvilágosiló és szervező munkánkkal elő kell segítenünk a kisipari termelőszövetkezetek mozgalmának kifejlesztését.

—- Pártunk politikájának tengelye, népi demokratikus államunk alapja: a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, s e szövetségen belii a munkásosztály vezető szerepe. Gazdaságpolitikánkban ez azt jelenti, hogy továbbra is alkalmaznunk kell, a sajátos magyarországi viszonyoknak mcgielelöen, az ú. n. új gazdasági politikát, amelyet most is alkalmazunk, s amelyet Lenin zseniális elgondolása alapján először a Szovjetunióra alkalmaztak. Alkalmaznunk kell ezt a politikát mindaddig, amíg a szocializmus győzelmét a népgazdaság minden területén ki nem vívtuk, mert ezt a politikát, mint Sztálin elvtárs tanítja, egyetlen szocializmust építő ország Sem mellőzheti.

— Ennek a politikának az alkalmazása, elvtársak, azt jelenti, hogv

továbbra is fenn kell tartanunk, sót bizonyos vonatkozásban erősítenünk kell a piaci kapcsolatokat a termelés különféle ágai, elsősorban pedig a szocialista ipar és a kisárutermelö mezőgazdaság között.

A mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatásának rendszeréi erőteljesebben keH kiépítenünk, egyúttal azonban csökkenteni kell azoknak a parasztgazdaságoknak a megkötöttségét, amelyek az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek elegei tesznek. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az említett feltétellel, de minden egyéb megkötöttség nélkül, árufeleslegeiket piacra vigyék. És, ha ezt a kedvezményt megadjuk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, csak természetes, hogy legalább ugyanennyit megadjunk termelőszövetkezeteinknek is. Ez a rend szabály természetesen nein jelentheti az állam piacszabályozó szerepének felfüggesztését-, vagy akár korlátozását.

Ugyanakkor azonban, amikor fenntartani, sőt bizonyos tekintetben bővíteni javasoljuk a piaci kapcsolatokat, még sokkal határozottabban, sokkal nagyobb mci téliben kell fokoznunk, erősítenünk, fejlesztenünk, kiterjesztenünk, növelnünk a közvetlen, termelési kapcsolatokat népgazdaságunk különféle ágai, s mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk között.

— Melyek ezek a termelési kapcsolatok? Ezek a gépállomások és az a segítség, melyet ezek termelőszövetkezeteinknek «3s még egyénileg gaz. (Jálko'dó dolgozó parasztságunknak nyújtanak. Ezek a különféle mező- gazdasági gépek i>s eszközök, melyeket a falunak juttattunk. Ez a mezőgazdaság fokozott ■ ellátása műtrágyával és nemesített vetőmagvakkal. Ide tartozik az a sokoldalú sogit- •sőg is. amelyet népi demokratikus álla munk mezőga zdasági teríti elősző- vetkezetcinknek nyújt nemcsak a gépállomások útján, hanem beruká. zá-si é> égy éh kölcsönök formájában, lenyésztörzsok rendelkozésrebocsátú- ■sával. stb. lile tartozik n termelési szerződés-k kérdése, melyek útján- biztosítjuk az állam számára a szükséges mezőgazdasági termékek bizonyos részét e ugyanakkor a nyújtott előnyök, előlegek. szaktanácsadás, vetőmag, műtrágya segítségével emet- iük a terméshozamot s iivmódon le. heteivé tivsv.uk termelő-szövetkeze, tóink tv dolgozó paraszto-í-gunk jövedelmének fokozását.

Tehát arról van szó, hogy ne csak a parasztság személyi szükségleteit elégítsük ki, hanem mind nagyobb mértékben temetési szükségleteit is.

— A hat év alatt, mely hazánk felszabadítása óta eltelt, hazánk a fejlődés útján nagyobb lépést tett előre, mint a megelőző .évszázadok alatt. E rövid, de eredményekben gazdag néhány év alatt Pártunk, munkásosztályunk tettekkel bizonyította be. hogy hivatott népgazdaságunk. államunk, nemzetünk vezetésé, re.. Az a feladat azonban, amelyet a legközelebbi években Pártunknak, munkásosztályunknak, dolgozó népünknek el kell végeznie: a szétaprózott. elmaradott kisparaszti mezőgazdaság helyén nagyüzemi, korszerű szocialista mezőgazdaság létrehozása és új. felemelt ötéves tervünk segítségéve! országunk iparosításának, meggyorsítása és mindezek eredmé. nyoként ;iz egységes alapon nyugvó szocialista népgazdaság megteremtése — nehezebb és bonyolultabb min. den feladatnál, amit eddig elvégéi«

!

tünk.

De nemcsak az elvégzendő feladat nőtt meg s nemcsak népünk ellenségeinek ellenállása fog növekedni, hanem hatalmasan megnőtt és széke datlanul, ieltar- tózhatatlanul növekszik és fog tovább növekedni Pártunk, munkásosztályunk, népünk ereje is, acé- loDodik és acélosodni fog népünk akarata, hogy a növekedés nchét- ségeive! dacolva, szabad hrzánkat virágzó szocialista országgá formálja!

— Ezért elvíársak, mi a mosi e.-ŐN tünk álló, az eddiginél nagyobb és nehezebb feladatot is meg fogjuk oldani. Meg fogjuk oldani azért, mert maga a történelmi fejlődés tűzte napirendre! Mert hála Lcnin-Sztalin •egyözhctetlen tanításának, tudtuk, hogyan kel! megoldani! Mert munkás- osztálvunknrk. dolgozó népünknek van harcokban megedzett. tapasztalt élcsapata, van olyan vezető Partja, amilyen a mi nagy Pártunk, amely Marx-Engeis-Leftm-Sztáiin nagy zászlaja alatt szilárd akarattal1, törhetetlen hittel vezeti népünket a harcban a szoci?!izmus teljes győzelméért országunkban!

Gerö Ernő elvtárs beszámolóját a küldöttek végig nagy figyelemmel k: érték. Csaknem valamennyi küldőt* jegyezte az új ö'éves terv ragyogó távlatait jelző számokat. Többször lőlkes hips tört ki. végül hosszú per cekig éltették a küldöttek a nagy Sztálint és Rákosi elvtársaf.

(A Pártkongresszus tanácskozásának közlésé! holnapi számunkban folytatjuk i