Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-06 / 54. szám

rm március « w m p l 6 ii Megyénk dolgosói gasdag programmal ünnepink a Magyar-Ssovjet Barátság Hónapját Nagy ünnepe lesz népűnknek, Pécs és Baranya megye dolgozó népének is a holnap, március 7-én kezdődő Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapja. Már megérkeztek Budapestre a baráti Szov­jetunió küldöttei —> tudósok, költők, sztahanovisták —, akik résztvesznek népeink barátságának magyarországi ünnepén, mely március 7-től április 4-ig, felszabadulásunk ünnepéig tart. * Pécsnek és Baranya városainak közsé­geinek dolgozó népe örömmel és lelke­sedéssel készül a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapjára. Most, a Pártkon­gresszus után még inkább elmélyült a Szovjetunió iránti hála és szeretet né­pünk szívében s ezt újabb tettekkel akarja bizonyítani. Ezért Pártunk irá­nyításéval és segítségével tömegszer­vezeteink, tanácsaink és bókebizottsá- gaink nagyszabású műsortervet állí­tottak össze. A terv végrehajtására és ellenőrzésére megyei, városi, járási, üzemi, területi és falusi operatív bi­zottságok alakulnak,' a pártszerveze­tek, töraegszervezetek .tanácsok, béke­bizottságok és honvédségünk képvise­lőinek bevonásával. A Magyar-Szovjet Barátság Hónap­ja március 7-én kezdődik, a megnyitó- ünnepségeket 6—11-ig tartják meg Ennek során Pécsett március 11.én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg az ünnepélyes megyei megnyitót, mélyen a megnyitóbeszéd után a pécsi Nemzeti Színiház művészeinek, továbbá városi; üzemi és falusi kul túrcsopor­tok, énekegyüttesek rövid kultúrmű­sora következik. A járási székhelyeken és a falvakban szombaton és vasárnap tartják meg a megnyitókat. Március 15-én, nagy nemzeti ün­nepünkön dolgozóink a szovjet-magyar barátságot lelkes ünnepélyekkel kö­szöntik. A Barátsági Hónap keretébon előadássorozatokkal emlékezünk meg a hatalmas Szovjetunióról. Az egyik előadássorozatot az „Ismerd meg a Szovjetuniót” címmel Baranya számos községében és Pécsett pedig a nagyobb üzemekben március 17—25-ig tartják meg. E politikai jellegű előadások mellett nagyszámú szakelőadást is hallhatnak dolgozóink, fcömegszervezp- teink bevonásával, a legkülönfélébb területekről. Március 11—17-ig Pécsett minden üzemben és a tömegszervezet területi szervezeteiben, a Barátsági Hónap utolsó hetében pedig számos faluban rendeznek ilyen előadásokat a szovjet bányászat, ipar, mezőgazdaság és kultúra eredményeiről, valamint a szovjet dolgozók, ifjak és nők és a Szovjet Hadsereg munkájáról, életé­ről. * Március 25-én és 26-án a városi és üzemi kultúrverseny bemutatói nagy eseményei lesznek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának, a magyar és a szovjet nép közti kapcsolatók további megerősödésének is. Városi, üzemi és főiskolai kultúrcsoport jaink nemcsak műsoraikkal, a bemutatók magas szín­vonalával tesznek tanúságot a nagy szovjet nép iránti szeretetröl, hanem aszal la, hogy előzőleg faivamkba is ellátogatnak, műsoraikkal. A Magyar-Szovjet Barátság Hónap­jának jelentős eseményei lesznek az új szovjet é3 magyar filmek bemuta­tói is. * így Pécsett és a megye filmszínhá­zainak jórészében bemutatásra kerül­nek a „Bátor emberek”, a hatalmas erő“, a „Zsukovszkij“, a „Távol Mosz­kvától” és a „Vihar Grúziában“ című szovjet filmalkotások. Ebben a hónap­ban játsszák először legújabb magyar filmünket, a „Felszabadult föld"-et E filmeken kívül bemutatásra kerülnek még a legnagyobb sikert elért szovjet és magyar filmek is. A kiállítások és más rendezvények közül kiemelkedik a márciusban Pé­csett megnyíló Antiimperialista Kari­katúra-kiállítás, mely Pécs után Mo­hácson, Komlón, Lippón, Alsószent- mártonban és Sellyén is megrendezésre kerül. Említésre méltó míg a pécsi Zeneiskola növendékeinek szovjet-ma­gyar hangversenye is. A Szovjet-Magyar Barátsági Hónap Pécsett április 3-án este hatalmas fáklyásfelvonul ássa L, vidám ünneplés­sel fejeződik be s ez a felvonulás egyúttal népünk felszabadulásának, április 4-nek ünnepségeit nyitja meg. A Magyar-Szovjet Barátság Hónap­ját MSZT.sziervezeteimk sok helyen újabb nagyszabású tagtoborzással kö­tik össze. így Pécsett március 18-tól április 1-ig nagy tömegeket toboroznak a Társaság soraiba. A pécsi Magasépítés pártszervezete fordítson nagyobb gondot a meszesi bányászházak építésére A bakjai pártszervezet a terme!ócsoportok megszilárdításáért, a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért harcol A pécsi Magasépítési Vállalat dók gőzéi is gyönyörű eredményeket értek el a kongresszus tiszteletére indított szocialista munka versenyben. A Me­gyei Pártbizottság értékelése szerint t vállalat dolgozói a megyei üzemek között az elsők közé küzdőtték lel magukat Pártunk és forrón szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs azonban állan­dóan arra tanít bennünket, hogy so­hasem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel. A pécsi Magasépítési Vállalat szép eredményei mellett is eúlyos hibák sorakoznak a különböző építkezéseknél, így például a meszesi bányászházak építkezéseinél is. A meszesi új építkezésnél még hiányzik a szervezettség Itt közel kétszázan dolgoznak már, pedig mégcsak a házak alapjait építik. Ez a szám napról-napra emelkedik, mert a tervbevett új bányászházaknak határideje július 31. A munkaiendiilet jó, de hiányzik a munka szervezeti irányítása és ellenőrzése. Az építkezés területére csak tegnap ment ki az ÜB- tükár véglegesen és így a dolgozók még azt sem tudják, hogy kik a bizal­miak. A vezetés hiányáról mi sem ta­núskodik jobban, mint az, hogy Vér­mes Kálmán normaszámoló még nem tudja, hogy kinek mi volt a teljesítmé­nye az elmúlt héten. A kifogás az, hogy a központnak kell leadni a je- Ienlést.Azt már Vermes Kálmán és a többiek feleslegesnek tartják, hogy a dolgozókkal ismertessék az elért ered. menyeket. A meszesi építkezésen hiányzik a helyi pártszervezet. Felütötte fejét a munkaerő vén dóriás és a fegyelmezet­lenség. Pénteken és szombaton nem kevesebb, mint 25 ember, különböző Időben abbahagyta a munkát és elment haza. Ezt tették’a tanulók is, ezt akar­ták tenni az oktatók. Ebben csak az gátolta meg őket, hogy Schlégld József főmunkavezető megmagyarázta, hogy helytelen, amit tesznek. így, ottmarad­tak ás elkezdték a munkát. Az egyik tanuló — mint a legtöbben — ő is arra hivatkozott, hogy rossz az idő, el akar menni haza, mert beázott a cipője. Schlégli elvtárs megkért© a fiút, hogy vesse le a cipőjét. Kiderült, hogy tel­jesen száraz volt a lába. A hétFői példa is megmutatja, hogy komolyan kell a tanulókkal foglalkozni. Hogyan akarunk, mi jó szakembereket nevel­ni, ha eltűrjük, hogy a 12 tanuló kö­zül a hétfői napon öten hiányoznak, csak azért mert látják, hogy nincs kellő fegyelem. Bíznak abban, hogy nem vonják őket felelősségre. A hiányosságok mellett vannak biz­tató jelek is. G;t Miklós főépítésvezető és Domsics János kerületi főmunka­vezető. kicserélik egymás tapasztala­tait. Együtt beszélik át az építkezés beütemezését, amely szerint április 3.ám kezdődik meg a lábazattól a tég­lafalazás, ami Makszimcnko-eljárással történik majd az egész építkezésen. Ez lesz az első építkezés Pécsen, amit teljesem Makszimenko-munkamódszer- rel építenek fel. Az első épületen már építik a lábazati kőfalat, melyen Vida József brigádja dolgozik. Ezen az épü. tétén van Scheffer Miklós 9 tagú bri­gádja is, akik lendületesen termelik ki a földet és szállítják el, csillékbe rakva a kisvasúton. Amikor mélyebbre érnek, transzportőr fogja a földet {el­szállítani a csillékbe. A négy felvonó- állványt is beásták, ide kerül a lift­ház. Egy másik épületen dolgozik Bris3 Ferenc a brigádjával, ugyanitt dolgo­zik Fóris Kálmán párttitkár, az épü­let alapjának köveit rakja le. Neki nem itt kellene az alapot rakni, ha­nem a dolgozók között, őket kellene és az építkezést politikailag irányí­tani. Fóris elvtárs ezt szívesen meg is tette volna, csali nem kapott rá uta­sítást. Három kőműves-brigád dolgo. zik itt, ezzel szemben csak egy beton­keverő-gép van, ez keveri a habarcsot. így nem csoda az, amit Fóris elvtárs saját maga is tapasztalt hogy negyed­órás kiesések vannak, amit a habarcs­hiány idéz elő. A központi pártszervezet a helyszínről irányítsa a munkákat A pécsi Magasépítés központi párt- szervezetének mindezt meg kell látnia időben. Az építkezés most olyan, mint­ha nem tartaná kezében senki. Az elv­társaiknak sürgősen tci kell javítani az elmulasztottakat addig, amíg rohamo­san nem nő az építkezés dolgozóinak a száma. A párttitkár eltvársnak mun­kához kell látni, irányítani kel! az építkezést. A központi pártszervesei és titkára töbször szálljon ki a hely­színre és javítsa ki a hibákat, adjon utasítást a munkamenet egészséges biztosítására, A pécsi Magasépítés szép eredmé­nyeket ért el a Kongresszusi Héten, de ezt az szép eredményt úgy tudja fenntartani, sőt fokozni, ha kiszélesí­ti a versenyszellemet Meszesen Í3, ha tudatja a dolgozókkal az elért eredmé­nyeket, új sztahánovistákat nevel, akik az eddiginél is szebb és nagy ob’ eredményeket érnek majd eb Községünk dolgozó népe soha nem látott lelkesedéssel készült Pártunk kongresszusára- A Párt irányításával, a kommunisták élen járásával az egész dolgozó parasztság résztvett a munkában. Pártunk kongresszusára váltattok, hogy a községünk dolgozó parasztsá­gát jó felvilágosító munkával a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára vezetjük. Ezt a vállalásunkat teljesítettük is. Nem volt könnyű a munkánk, mert az ellenség állandó aknamunkáját kel­lett leküzdenünk. Az ellenség a kő zép paraszt okát Igyekezett lebeszélni a csoportba va­ló belépésről, mint ezt Angyal Béla kulák tette, hogy Kése József 18 hol­das középparasztot le akarta beszél­ni, hogy ne lépjen be, mert „ez nem vezet jóra, nem lesz semmije.“ De Kése József a Párt szavára hall­gatott. Felismerte a kulák igazi arcu­latát, hogy a kulák azért beszél, mert öt nem vettük be a csoportba. Kése József és a többi dolgozó kö­zépparaszt is felismerte Pártunk he­lyes politikáját és beléptek a termelő- csoportba, sőt 7 községben végeztek felvilágosító munkát, megmagyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy miért helyes ez az út Pártszervezetünk egy súlyos hibát elkövetett. Rákosi elvtárs többszöri figyelmeztetése dacára sem lordítot­tunk komoly gondot a középparasztság bevonására Pártunkba. Nem vettük figyelembe, hogy a középparasztság híven követi a Pártot, minden mun- kábaá élenjárnak, népnevelő munkát végeztek és valamennyien megrendel­ték a Pártunk központi lapját, a Sza­bad Népet, hogy ezen keresztül lás sák a nemzetközi helyzet éleződését, belső helyzetünket és lássák, mik a legközelebbi feladatok a békéért folyó harcban. A középparasztságnak a Párthoz való hűségét, szeretetét csak most vettük észre. Most, hogy az egyes csoportot megalakították és látjuk, hogy milyen nagy lelkesedéssel kez­denek a tavaszi munkához. Itt látjuk, hogy a kommunisták beléptek a III-a^ típusú csoportba és az egyes típusú csoportban nincs párttag. Most a középparasztok egymás után kérik, hogy vegyük fel őket sora­inkba, hogy még sokkal jobb munkát tudjanak elvégezni, mint eddig végez­tek. Ilyenek például Kosa József, Mál­nás! János, Bodor Lajos, akik jó mun­kájukkal eddig már bebizonyították azt, hogy méltók arra a kitüntetésre, hogy Pártunk soraiba tagjelöltnek felvesszük. Párthoz való hűségüket, szerotetüket mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy milyen nagy lel­kesedéssel készülnek a tavaszi mun­kára. A tagosítás megtörtént Kies Var­ga Jenő elnök vezetésével kimentek a táblákat megnézni, hogy megálla­pítsák. hogy melyik növényt melyik táblába vessék. A baksai középpa­rasztok most nem egyénileg dolgoz­nak tovább, hanem kollektiven, táb­lásán művelik a földjeiket Az ered­ményük sokkal több lesz, ezt ők va­lamennyien látják, azért készülnek nagy egyetértésben a tavaszi munká­ra. A ITI-as típusú Előre csoport a vie- téstervét elkészítette. A brigádokat, munkacsapatokat megszerveztük. A vetőmagot kitisztítottuk. A pártszerve­zet irányításával a csoporttagok vál­lalták, hogy munkájukat úgy, szerve­zik meg, hogy minden munkánkban a minisztertanács határozata értelmében élenjárjunk. A határidő előtt egy pár nappal egyes munkákat befejezzük. A pontos határidőbetartással, a jó mi­nőségi munkával biztosítjuk a maga­sabb terméseredményt. A baksad dolgozók között egészsé­ges verseny alakult ki. Egy ember- ként sorakoztak fel valamennyien a Párt mögé, Rákosi elvtárs vezetésével gyözelmre akarjuk vinni a szocializ­mus építését Mi a háborús Imperia­listáknak azzal válaszolunk, hogy minden erőnkkel harcolunk a békéért a termelés frontján. A járdát, kultúrházat és a népfür­dőt még ebben az évben felépítjük, ehhez valamennyien hozzájárulunk. Tudjuk, hogy ezt az eredményt elér­hetjük, azt a Pártnak, Rákosii elvtárs­nak köszönhetjük, aki nagy szeretet­tel gondoskodott most is rólunk. Ezért bíznak a kozépparasztok is rendíthetetlenül o Pariban, szeretett vezérünkben, Rákosi elvtárs­ban. Ezért követik mindenbem a Párt, a kormány határozatait. Mindezeket, amit itt leírtam, munkánkkal lógjuk bebizonyítani, Baksa község a tavaszi munkában, de az egész évi mezőgaz­dasági munkában élen fog járni. Varga Jenő a baksai pártszervezet titkára Pécsbányatelepen gondatlanul tartják nyilván a „bumlizókat“ Lapunk vasárnapi számában, a 7-es oldalon — „A pécsbányatelepi párt- szervezet Rákosi elvtárs útmutatása A meszestelepi békebizottság újabb aktívákat gyűjt maga köré és a Pártkongresszus után nagyobb lendülettel viszi tovább a békeharcot A meszestelepi békebizottság mosi ünnepli megalakulásának első évfor­dulóját. A meszeslelepi békebizoti ság tagjai nyugdíjas bányászok, de. főleg háziasszonyok, — bányászok, MESZHART dolgozók feleségei. A békebizottság munkáját min denben segíti a helyi párt- szervezet. A párttitkár elvtárs szemé­lyesen többször beszélget Rácz Pál elvtárSsd, a békebizottság titkárával. Megtárgyalják közösen a bizottság munkáját és a legközelebbi feladato­kat. Még olyan dolgokban is segít yi pártszervezet, mint például egy béke- nagygyűlés technikai megrendezése, mert rendelkezésükre bocsátja a kul. túrtérmet. Ma is békenagygyűlés van Meszestelepen. Erre készült már jő. ideje a békebizottság, melynek tagjai meglátogattak minden dolgozó csa­ládot, édesanyát és háziasszonyt és elmondták neki, hogy milyen nagy jelentősége van egy jó békegyűlós- nck. Ma, akármelyik bányászasszonyt megkérdezzük, hogy gondolja a bé ke védelmét, ezt válaszolja: „Harco. lünk érte!" Legtöbbje belcapcsolódott mér ré. gebben a békemozgalomba. Mint a meszestclcpi békebizottság aktívája járt házról-házra, látogatta a csalá­dokat és a béke védelméről beszél nekik. Meghívta őket a kísgyűlések- re, melyeket háztömbönként minden pénteken megtartanak. Akik a kis- gyüléseken résztvettek, nem marad tak már el a szokásos havi nagy­gyűlésről sem. így vonták be a me­szesi családokat a békemozgalomba. J ogosan kapott dicséretet egy héttel ezelőtt a városi béke­irodától a meszestelepi békebizottság azért, mert megszüntették a sorbán­állást és már hosszú hónapok óta rendben, fegyelmezetten folyik u ki­szolgálás a telepi népboltban. — Komoly, nagy feladat volt, amit végre kellett hajtanunk — mondja Rácz Pál elvtárs, a békebizottság titkára. — Szembeálltunk az eUcnsé- ges mende-mondákkal, le kellett sze­relni az olyan hangokat, hogy nem lesz ez sem, meg az sem. Társadalmi ellenőrzést, vezettünk be a kiszolgá­lásnál. mely abból állt, hogy egy.egy békebizottsági tag, vagy aktíva . ott tartózkodott az árukiadásnál és aki többet vásárolt egyes élelmicikkek­ből, figyelmeztettük. Megmondtuk neki, hogy nincs semmi értelme a halmozásnak, mert a Párt és a kor. mány állandóan gondoskodik a dől gozók bőséges ellátásáról. Az első napokban nehezen értet­ek meg az asszonyok, hogy a sor banállással, a kiszolgálásnál i való tü­lekedéssel az ellenség táborát erősí­tik, erős tápot adnak az ellenséges híresztelésre és akaratlanul is az el­lenséget szolgálják. Az öntudatosak- bak egy-két nap múlva már -nem (ill­ák sorba, hiszen a tejet, zsírt, szop. mnt, vagy bármit, megvehettél: anél­kül is. P átérsz Józsefné pártbizálnú is támogatja a békebizottságot. Példamutató, mert soha nem áll sor. ba, nem akarja ezzel sem támogatni az ellenség munkáját. —- Békebizottságunk elérte azt. hogy a népbolt előtt senki sem áll sorban, az öntudatlanabb asszonyok azonban megteszik, hogy a vámnál lévő húsboltban szapemják a sori- állók táborát. Ilyen Köő Jánosné és Heinrich Károly né is, akik nem ros­tálnék reggel négy órakor elindulni szombatonként húsért. Hemrichné nem látja be, hogy mi­lyen nagy hibát követ el, pedig a fia és veje katonatiszt lesz. Ha szólnak neki, — a derék, be­csületes bányászok felé sértően ki­jelenti: — Azért nem megyek délben hűi­ért, mint maguk, mert sokkal na. gyobb igényűek vagyunk. A mi asz­talunkra nem lehet borjú- vagy mar­hahúst tenni, mert csak a disznóhúst esszük meg. A békebízott sági tagok harcolnak az ilyen megnyilvánulásokkal szem. ben és szembeszáünak a Hemrichné- télékkel. — A békéért folytatott karcot még eredményesebben akarjuk tovább­vinni, — mondja Rácz Pál elvtárs — mert erre hívta fel figyelmün­ket a Pártkongresszuson, á mi for­rón szeretett Rákosi elvtársunk. A 'elepen épülő emeletes bányászhá­zakba mihelyt beköltöznek a bányá­szok, az asszonyok közül ott is új aktívákat, szervezünk. ^ bé cotsdgnah nagyok a fel­ad ától. A bizottsáa munká­ját még szervezettebbé, élőbbé kell tenni. Ne múljon el olyan hét, hogy meszestelepi családokat meg nem látogatná egy.egy békebizottsági tag, vagy aktíva. Építsék lei úgy az ak Hva hálózatot, hogy az szorosan ár­fogja a meszesi kertvárost, az új há­zakat, a régi telepet és a most évü­lő óriási háztömböt. Szervezzék to­vábbra is a havi nagygyűléseket, és a hetenkénti kisgyűléseket. Tegyenek ezeken hitet a meszestclcpi bányász­asszonyok, hogy hívért Pártunkhoz, férjeik munkájához, ők is kiállnak az ellenséggel szemben, bátran harcol­nak a békéért. nyomán küszöbölje ki az ígazoTat'an. műszakmulasztásokat" című cikkünk­ben többek közt rávilágítottunk arra, hogy a széntermelés fokozásáért első­sorban is a kommunisták felelősek. A párttagok felelősek azért, hogy az üze­mükben rövid időn belül fordulatot te­remtsenek a munkafegyelem megszilár­dítása érdekében. Cikkünkben bírála­tot mondtunk Bakán János vájár elv. társ felé is, mert neve szintén a bum! izék névsorában szerepel, akkor, amikor neki is éppen úgy, mint a többi kommunistának, a termelés élvo­nalában kell harcolnia. Bakán elvtárs neve valóban a „azé- gyenkönyvben” szerepel, annak ellené­re, hogy a legjobb vájárok közé so­rolható. Utóbb tisztázódott, hogy Bakán elvtárs bumlizók közé sorolása nem helytálló. Neve azért került oda, mert egyes irodai dolgozók, akik ez­zel a kérdéssel foglalkoznak, felülete­sen végzik munkájukat. Bakán elvtárs azon a napon betegszabadságon volt és nem bumlizott. Ha az újságban Bakán elvtárs nem olvasta volna, hogy neve az igazolat­lan mulasztók között szerepel, nem is tudta volna meg előbb, mint csak ak­kor, amikor a hűségjutalom kiosztásá­ra kerül majd a sor az év végén. Ba­kán elvtárs, a mások felelőtlen mun­kája mialt többszáz forinttól esett volna el, csak azért, mert neve s bum. lizók névsorában szerepel. A névsor­ban több öntudatos sztahánovistának is a neve ott van, akik szintén beteg, vagy fizetett szabadságon vannak. így van Pruzsina István sztahánovista csillés is, akit a DISZ iskolába kül­dött- Pruzsina elvtárs az iskolába* szorgalmasan tanul, ugyanakkor * munkahelyén pedig, mint a munkafe­gyelem megrontó ja van nyilvántartva. Ezt a helytelen, felelőtlen munkát vizsgálja felül az üzemi pártszervezet, s vonja felelősségre a hibák elköve­tőit. Rendszeresen ellenőrizze az iga­zolatlan mulasztók kimutatását, vi­gyázzon, hogy csak azokat írják ki a szégyenláb’árc, akik azt valóban meg is érdemlik, ne pedig olyan becsül«. les dolgozó efvfársakal, akik iskolán, vagy betegszabadságon vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents