Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-04 / 53. szám

c 1951 MÁRCIUS 4 KAPLO ?> * Ünnepélyesen fogadták a Pártkongresszusról hazaérkezett megyei küldötteinket Plrossnyakkendős úttörők, virággal', zászlókkal kezükben, egyenruhás bá- ‘ ayászók, munkából jött üzemi munká­sok, a DISZ, az MNDSZ, a megyei és városi tanács képviselői vonultak ki szombaton délelőtt a vasútállomásra, hogy fogadják a Pártkongresszus me­gyei küldötteit. Izgatott várakozássá’ telnek a percek. Azckat várják, akik hat napon keresztül Rákosi elvtárssal együtt tárgyalták szocializmust építő dolgozó népünk eredményeit, a Párt- kongresszus megyei küldötteit várják a vonattal, akik együtt szabták meg az ország többi kongresszusi küldöt­tével, a Központi Vezetőséggel, Rá­kosi elvtárssal a következő évek fel­adatait, a szocializmus építésének meggyorsítását. Ünnepi percek I iSrtkSÄi“°‘I-----------1 votta,t a ^ katonaze­nekar hangjai mellett. Kinyílik a vo­nat ajtaja és elsőnek Szikra Sándor elytárs, a Megyei Pártbizottság titká­ra lép ki, utána a többi kongresszusi küldött elvtárs, megyénk legjobb kommu­nistái megyénk egész dolgozó népének képviselői, vezetői. Örömtől sugárzó arcok tekintenek a küldöttekre, büsz­keséggel néznek rájuk a fogadásra ki­vonultak, lelkesedéssel fogadják őket, azokat, akik közvetlenül rósztvettok a Pártkongresszus muritájában, a hatal­mas jelentőségű határozatok meghoza­talában. Szabó S ándor útitőrőfiú és egy úttö- rőkisleány lép a megérkezett küldöt­tek elé: — Előre! — harsan a köszönésük egész megyénk úttörőinek nevében. — Sze­retettel köszöntőm a visszatérő kül­döttekét. örülüric, bogy Pártunk nagy ünnepének befejezése után felfrissült i erővel, új lendülettel állhatnak viasza küldötteink munkahelyükre. Ez a né­hány nap nemcsak a Pártnak, hanem nekünk úttörőknek is ünnep volt. Min­den úttörő azért dolgozott, hogy a ta­nulmányi színvonalát emelje és a fe­gyelemnél előforduló hibákat kijavítsa a Pártkongresszus tiszteletére. A kis pirosnyakkendős úttörő utoi- 8ó szavait elnyomja a taps, az éljen. Elemi erővel tör fel: „Éljen Rákosi!" „Párt és Rákosi!" Vörös azegfűcsok- rőt, hóvirágot, ibolyát nyúj­tanak át az úttörők Szikra elvtársnak, a küldötteknek. Gólyák Márton elvtórs, Széchenyi- eknai vájár mondja üdvözlő beszédét; — Baranya megye dolgozóinak ne­vében üdvözlöm Pártunk II. Kongresz- szusáról jövő küldötteket. Mi, bányá ezok feszült figyelemmel kísértük kon­gresszusi tanácskozásaitokat és büszke megelégedéssel hallgattuk a kongresr fizusi beszámolókból, elsősorban a mi drága édesapánk, Rákosi olvtárs be­számolójából azokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk, ^ Pártunk irányítása mellett elért. Tudatában vagyunk annak, hogy ezeket az ered­ményeket a Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak köszönhetjük. Ismét lelkes éljenzés tör fel. A bc- ketábor nagy vezérét, a világ dolgo­zóinak irányítóját, a béke legfőbb őrét éltetik, Sztálin elvtárs neve tölti be az egész állomást: „Éljen Sztálin!" Majd: „Sztálin, Rákosi!" — Tudatában vagyunk annak, hogy munkánkkal a béketábort erősítjük és tisztán látjuk ,hogy többtermeléssel a határainkon acsarkodó gyilkos Tito- banditákra mérünk hatalmas csapást. Ez az oka annak, hogy mi, bányászok ilyen lelkesen vettünk részt a kon­gresszusi versenyben, ez az oka annak, hogy mi 10.700 tonna szén több termő- lést ajánlottunk fel és Rákosi elvtárs beszéde után a még magasabbra csa­pott versenyszellem során 16.500 ton­nát adtunk terven lelül népgazdasá­gunknak. Én is 135 százalékot értem el. JZ 1 hogy a széntermelés — UG lUujUK, íront jón még sok a tennivaló. Itt Ígérjük kedves elvtársak, hogy minden erőnk­kel azon leszünk, hogy a Pártkon­gresszus határozatait maradéktalanul végrehajtsuk. ígéretet teszünk arra, hogy a.z eddigi eredményeinknél nem állunk meg, hanem termelésünk to­vábbi fokozásával bebizonyítjuk, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs számíthat ránk. — A Pártkongresszus határozatai­nak szellemében kijavítjuk a még meglévő hibákat, ami elsősorban a munkafegyelem terén mutatkozik meg. Még éberebbek leszünk, még kemé­nyebben harcolunk az ellenség ellen. Éjén nagy Pártunk, a mi drága Rá­kosi elvtársunk. Lelkes taps, éljenzés tör fel, a Pár­tot, Rákosi elvtársat, Sztálin elvtársat, r testvéri kommunista pártokat élte­tik az ünneplők, a Pártkongresszusról hazaérkezett küldöttek. Faubl Ferencné elvtársnő, az MN­DSZ asszonyok nevében mondja el üdvözlő szavait és lelkes taps közben vörös szegíűcsokrot nyújt át a kül­dötteknek. Légrádi Gyük elytárs a vasút dolgozói nevében ígéri, hogy munkájukat megjavítva hat colnak az új ötéves terv magvalósításáért Szikra Sándor elvtárs számol be pár mondattal a Pártkongresszus mun­kájáról Az elvtársak, mint minden igaz hazafi, lelkesen fi­gyelte a Pártkon­gresszus munkáját, almaik határoza­tait Méltó volt a Pártkongresszus ah­hoz a várakozáshoz, amely megelőz­te. Felmérte a kongresszus eddigi eredményeinket, megmutatta felada­tainkat. Tekintettel arra, hogy egész dolgozó népünk lelkes munkával túl­teljesítette a tervet, tekintettel arra, hogy az eddiginél gyorsabban akar­juk megvalósítani a szocializmust, te­kintettel az élesedő nemzetközi hely­zetre, a Pártkongresszus az ötéves tervünk feladatait megnövelte, hogy ezáltal a szocializmus építését meg­gyorsíthassuk. (Lelkes taps.) A Párt- kongresszus mindenegyes küldötte lelkesen vállalta az egész ország dol­gozóinak nevében a feladat ráeső ré­szét, annak megvalósítását. Ez azt tükrözte, hogy a Pártkongresszus egész dolgozó népünk nevében hozta határozatait. — Ott a kongresszuson is láttuk, milyen hallatlan erőt képvisel a bé- ketábor. 25 ország kommunista párt­jainak küldöttei mondták el, hogyan harcolnak velünk vállvetve a békéért. A kongresszus határozatainak végre­hajtásával nem kétséges, hogy 4 éven belül — de lehet, hogy hamarabb —, megvalósítjuk falun és városon egy­aránt a kizsákmányolás örökre való felszámolását. — Előre jó munkával, Rákoki elv­társ vezetésével a győzelem felé! — fejezte be Szikra elvtárs. A lelkesedés magasabbra csapott, sokáig harsogott az éljen: „Éljen a Párt!", „Éljen Rákosi!“, „Párt és Rá­kosi!" A lelkes éljenzésbe a világ dolgozóinak himnusza csendült bele: ,Ez a harc lesz a végső .. Tét melccsoportjamk döntő feladata: készüljenek jól fel a tavaszi munkákra Baranya megye dolgozó parasztsága' Pártunk Kongresszusának tiszteletére hatalmas léptekkel vitte előbbre a szövetkezetek fejlesztését. Legfonto­sabb teendő, hogy az új és felfejlő­dött, megerősödött régi csoportok ösz- szeállítsák, a vetésterveket. Sok eset­ben teljesen újat kell készíteni, vi­szont lesznek csoportok, ahol csupán ki kell egészíteni a már kész vetés­tervet, Sok termelő csoportban az új be­lépő tagok, vagy az olyan csoportok, amelyek most alakultak, nem rendel­keznek megfelelő vetőmagvakkal. Hiány nincs, mert a csoportba tömö­rült dolgozó parasztoknak megmaiadt a vetőmagszükségletük, de még eddic, nem oldottak meg a tavaszi vető­magok összegyűjtését. Ez is a felada­tok közé tartozik, Helytelen lenne ar­ra az álláspontra helyezkedni, hogy most beléptünk a termelöcsoportba, majd lesz vetőmag, ád az állam. Azok a csoportok, amelyek erre számítanak, hei}ielenül számolnak, mert elf elei tik azt, hogy a meglévő vetőmaggal esetleges visszaélésekre adnak okot. Gyűjtsék tehát össze a meglévő vető­magot, tisztítsák ki és vessék el, An­nak a cscportlagnak, aki beadta, ter­mészetesen az árát meg kell téríteni. Sok csoportnál nagymennyiségű trá­gya maradt az udvarokon, nem bírták az őszi nagy esőzések miatt kihorda­ni. Ezt a fennmaradt mennyiséget a kialakult táblák szélére szarvasokba nordják ki és alaposan földeljék le, hegy az őszi vetésig jól összeérjen. Hasonlóan az újonnan alakult csopor­tok is gvüjtsék össze a belépett cso­porttagoktól a trágyát egy helyre, hogy őszig ez a különböző minőségű trágya is jól összeérhessen. Legfontosabb feladatok közé tarto­zik a brigádok további szilárdítása. A terület kijelölése egv vetésforgóra, áliaiok és gazdasági felszerelés át­adása a brigádvezetönek. Ellenőrizni kelt azt, hogy a munkacsapatvezetők a munkaegység-számolás mellett a területfelmérésscl is tisztában van­nak-e. A brigád- és munkacsapat- vezetőkre vár az a feladat, hogy az új csoporttagokat is megtanítsák szá­molni munkaegységgel. A nagyarányú fejlődés velejárója volt, hogy nem tudott a járási pártbi­zottság elég segítséget adni több cso­portunknak. így előfordult, hogy ellen­séges elemek, volt csendőrök, lap­pangó katonatisztek; kulákok ke­rültek csoportjainkba. Az ilyen felforgató elemeket ki keli seper­nünk. Nem adunk nekik módot arra, hogy „megmelegedjenek" cso­portjainkban. Az intézőbizottságok, az üzemi párttitkárok és a pártszervezet segítségével kutassák fel a megbújó ellenséget, csoportérlkezleten mutas­sanak rá aknamunkájára, múltjára, és aljas céljaira, amiért behúzódott a csoportba. Nyílt harcban, a csoport­értekezleten verjék ki az ellenséget csoportjaink tagjai soraik közül. Ez a legfontosabb feladatok eSvike. Az alapszabály értelmében minden csoporttag köteles a közös gazdálko­dásban részt venni teljes földterületé­vel, kivéve a törvényes keretek között biztosított háztáji gazdaságot. Ahol nem hajtják végre az alapszabálynak ezt a fontos pontját, nem lesz egész­séges a csoport működése, mert az a tag, aki csak féllábbal lépett be, fól- emberként fog dolgozni és munkájával nem előre viszi a csoport gazdaságát, hanem hátráltatja azt. Ezért nagyon fontos, hogy a cso­portba belépett dolgozó parasztok tel­jes területükkel lépjenek be a közös gazdálkodásba. Akiről bebizonyosodik, hogy nem érti meg ennek fontosságát, nem akar­ja bevonni teljes területét, csoportór- tokezleten ki kell zárni, mint olyan tagot, aíká aláírta ugyan a belépési . nyilatkozatot és az alapszabályt, de ’ azt nem tartja be. Be kell a közös mű. I velősbe vonni a III. típusú csoportok- í nál a nagyobbterülctü szőlőket is, I mert ennek külön > művelése is csak" hátráltatja a csoport egészséges fej­lődését. ScR csoport nem oldotta meg a jó­szágösszevonást. Ez helytelen ée ká­ros. össze kell vonni az igavonókat és azokat a haszonállatokat, ami felül van a háztáji gazdálkodás keretein. A csoport egy éven belül két részben fi­zesse ki a tehenek és a kocák árát. Az állatokkal adják be a szükséges takarmányt is, a csoport természete­sen a bevitt takarmány árát is meg­téríti a tagoknak. Sok első típusú csoportnál az a helytelen nézet alakult ki, hogy elha­lasztják a közös beindulást, ami azt .•ónja maga után, hogy már mcct la­zasággal kezdik. Ezt a nézetet fel kell számolni. Ezeket a hiányosságokat küszöböl­jék ki az intéző bizottságok, az üzemi pártszervezet, az üzemi párttitkárok segítségével. Dolgozzanak úgy a bara­nyai új és régi termelöcsoportok, hogy nemcsak Baranya dolgozó parasztsága, hanem az egész ország, az egész vi­lág nagy figyelemmel kíséri munkáju­kat. Éijcn Enver Hodzsa elvtárs, a baráti albán nép vezére! Ma számol be a Pártkongresszusról Kiss Károly elvtárs A színházban less 10 órabor as ünnepi nagygyűlés A mai ünnepi nagygyűlésre napok óta lelkesen készültek bányászaink, üzemeink dolgozói. A nagygyűlésen Kiss Károly etvtárs, a Központi Ve zctőség tagja számol be a Pártkongresszus nagyjelentőségű munkájáról, a Pártkongresszus határozetaínak hatalmas jelentőségéről. A nagygyűlésen beszámol Hysni Kapó elvtárs, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja az albán ncp győzelmes harcáról, amelyet n szocializmus mielőbbi felépítéséért folytat. Az ünnepi nagygyűlés a rossz időre való tekintettel a színházban dél - előtt 10 órai kezdettel lesz és azt hangszórókon keresztül közvetítik » Munkáskultúrház és a szakszervezeti székház nagytermeiben is. A bányá­szok, az üzemek munkásai, a dolgozó kisemberek a fentebb felsorolt he­lyen hallgatják meg Kiss Károly és Hysni Kapó elvtársak • beszámolóját. A nagygyűlésen minden dolgozó vegyen, részt, mutassa meg ralndeen igaz hazafi, hogy a béketábor harcosa, hogy küzd özeknek a feladatoknak mielőbbi megvalósításáért, amelyet a Magyrr Dolgozók Pállja II. Orszúgos Kongresszusa elénk tűzött. Ferenc-akna bányászai továbbviszik a kongresszusi versenyben elért eredményeiket A MESZHART-aknák bányászai a kongresszusi versenyben az alábbiak szerint _ teljesítették a Pártnak, Ráko­si elvtársnak tett ígéretükét: Ferenc- akna 110.8 százalék, Petőfi-akna 110.2 százalék, Pécs VI. kerület 109.1 százalék, István-akna 107.8 százalék. Első Ferenc-akna! öröm ragyog az „öreg-aknai" bányászok szemében. Kolb János elvtárs főaknász maga elé veszd a teljesítniény-riapi6t, ol­vassa a számokat. Hü tükre ez a kongresszusi versenynek. Olvassa: „Huszonegyediké 110.8 százalék, hu­szonkettedike 117.15 százalék, huszon- hatodika 180.04 százalék tervíeljesí- tés". így emelkedett a teljesítmény... Kolb elvtárs a számok alapján visz- szatekint a megtett útra, a kongresz- szusj versenyre: „Nehéz harc, nchés győzelem voil. Nem tudtuk, hogy melyikünk kerül ki ebből a versenyből győztesen. Hol István-akna, hol Petőfi-akna állt az élen. De végül is mi lettünk az elsők és egyben a győztesek." A Kongresszusi Hetet, megelőző hé­ten lelkes röpgyu.ósek voltak az ak­nán. Itt a bányászok ígéretet lettek, hogy emelik a termelést, mint mon­dották: „Nem hagyjuk, hogy Uj-ak- na, vagy Vasas legyen az első." Hogy ez a fogadkozás megvalósult, első­sorban annak a lelkes versenynek tudható be, amelyet az egyes fejtési csapatok egymásközött vívtak a győ­zelemért, az akna elsőségéért- Ez a verseny a Pártért folyt, azért, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretük ma­radéktalanul megvalósuljon. A pártszervezet, szakszervezet, üzemvezetőség, külön-külön az egyev aknászok csatát indítottak az tgazo lattan mulasztások lecsökkentéséért és hozzávetőleges számítás szerint 40 százalékkal csökkentet)c* az igazo­latlanul távolmaradók számát. Sokat jelentett ez a termelésben .. . A műszaki vezetés féltő gonddal ügyelt arra, hogy a legkisebb hibákat is kijavítsa. Maga Koib e'-vtárs is naponta járta a fejtéseket. a helyszínen segített. A Pleinsek-csa- patnál azt vette észre, hogy szűk a csúzda, nehéz a lefejtett szén továb­bítása. Kicseréltette saélesfebb csúz- dára és körülbelül 20 csille szénnel jelentett ez többet. Az üzemvezetés megszervezte minden fejtésnél az éj­szakai faadást és ez lehetővé tette, hogy a bányászok teljesen kihasznál­ják a 8 órai munkaidőt. Ki is hasz­nálták ... " Különösen sokat jelenteti ez az ak. naszállításnál. Kiküszöbölődött a szál­lítási csúcs és a „verklinek" nevezett szállítógép ki tudta hozni a kitermeli szénmennyiséget.. • Az akna valamennyi bányásza meg­tette a tőle telhetőt és különösen jó! dolgoztak a Liska-fejtés, Böröcz-lej- tés, Kővár-lejtés bányászai. Az elóvá- jási munkáknál Müller Vilmos és Mii Her Nándor vájárok értek el ki­magasló teljesítményeket. A körle­tek között Illés Károly elvtárs kör­lete lett az első. A csapatgyőztes Liska elvtárs csa­patvezető és a csapat, egvik vájára, Köntös Gyula kiszállás r n együtt örülnek az akna győzelmének és ar­ról beszélnek, hogy tovább kell vin­ni és tovdob is viszik a kongresszusi versenyben elért eredményeiket. — A Pártkongresszuson Rákosi és Gerő elvtárs is arról beszéli, hogy fokozni kell a széntermelést, tovább keli vinni a versenyt. Mi továbbra is megtartjuk eddigi jól bevált mun­kamódszerünket a három munkahe­lyes azonnali kezdést, ami a termelés folyamatosságát biztosítja. Tizenkét éve együtt dolgozunk mi a csapatban és 6 éve, a felszabadulás óta törek­szünk arra, hogy minél többet termel­jünk. Mi megtartottuk mindig sza­vunkat, teljesítettük amit a Párt kért tőlünk, tudjuk a kötelességünket •— mondja Liska elvtárs és Köntös Gyula. A kongresszusi verseny második helyezettje a Böröcz-fejtés csapadve zetője, Böröcz János (5) elvtárs ezt mondja: — Az akna elsősége, a győzelem kötelez bennünket a további jó mun­kára. Mi megtartjuk a vállalt 70 esillés *sállítási. a 60 csillés előirányzat helyett, még akkor is, ha nehezebb most a fejtés művelése, mint a múlt héten volt. Ezt tartják a többi vájárok is, meg akarják őrizni Ferenc-akna elsőségét, tovább akarják virm; a kongresszusi versenyben elért eredményeiket. Er ről beszél Kolb elvtárs is. aki el­mondja. hogy nem hagyjál; a műsza­ki szervezést visszaesni. Megtartják és továbbfejlesztik az éjszakai fa­adást is, felvilágosító munkával tel­jesen lecsökkenik az igazolatlan mu­lasztásokat. A Pártért, Rákosj elvtársért, a né pért, az országért és magunkért min dent megteszünk — mondja Liska civ társ. — Azért békebrigád a csapa tunk, hogy úgy legyen, ahogv az mondjuk. A Párt és Rákosi elvtárs iránti sze­retet iüli őket, az összes Ferene-aknaí bányászt és ezzel a szeretettel har­colnak tovább, hogy „öreg-akna megtartsa első helyét, méltó legyen az olsősógre, a megtiszteltetésre.,.

Next

/
Thumbnails
Contents