Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-25 / 71. szám
6 NAPLÓ t05i MÁRCIUS 25 C&% ////// ■JK2AÄ .Nem -ókan tudták hazánkban, hogy Aisóxzentmárton község egyáltalán léte/ k. 'Éppei>,o.3ak Dél-Baranya dolgozói. meg egy pár néprajzzal foglalkozó kutató ismerte színes, házíszőttes ruhájukat, érdekes pepita fejkendőjüket, a/.| :i csillogó, ragyogó, koronaszerű koszorút, mellyel ünnepnapokon ékeseik fejüket. De még sitik ismerték is az alsó/zcnlmártoníákat, akik gyö- '■ tt-yo;, kíl-dvc fordultak meg a színpompás viseletbe öltözött /nősök” titán, azok ismerlek az alsóuzentmártoni dél- -z 'ívok ősi művészetét, népi énekét, táncaikat, amelyekben a múlt bánatát, a jelen fel,-zabadut-t, boldog örömét dalolják, táncolják. ~ de még a falubeli fiatalok sem ismerték már nagyanyáik, nagyapáik táncait, dalait. A Horthy-rezsim értett hozzá, hogyan kell ‘elnyomni a nemzetiségekéi. hoáysn kel! elfojtani az igazi, népi kultúrál, különösen a délszláv ccnV/.ctiségiék kultúráját. , —.Nem volt itt soha kultúrcsoport- nak míg csak a híre som — mondja •Serényi István dvfárs. tanácselnök, — nm;}‘ a nép:: nem leit ez az ország. A népi demokráciában színes, gyönyör :í virágokat hajt az ahószentmár- , tank k iv.ár-már elfelejtett kultúrája. M.o-0 látni csak igazán, milyen értéke, két hoz felszínre a szabadság, a bob ■ dog, felszabadult étet. . - Azelőtt nem fejlődhetett fti a la- luhan a kultúráiét,. —- meséli .a tanácselnök., —. . most. hogy ráébredtünk, hogy mit jelent a szocialista kultúra, megismer fűk a .Szovjetunió filmjeit, a hti "haladó filmjeinket, tömegesen járunk minden kultúrmegmozdulásra. j ,, . , megismerte saját erej ithílOV 3 fäll! jót. saját művészetét.-----——.--------: ahogy az új ku! túrhá zban egyre szaporodtak a látogatók, egyre gyakrabban gyűltek, össze próbára a csoport tagjai, úgy ismerték nmg mind szélesebb és szélesebb körben művészeteket a környékbeliek, az egész megye, só! az egész ország dolgozói is. Elsők leltek az alsószenímárlonink a körzeti döntőn, kitiin'ek a járási: versenyben, ők kapták a legnagyobb tapsot a megyei bemutatón és ők vcl- tak azr.ft. akik az országos döntőbe bc- jutva az első‘tizenkét csoport közül is' kitűntek. ( — A pesti, Városi Színházban ren- \ gr Icg'oi voltak — meseli a kultúrcso-’ port egyik leglelkesebb fiatal tagja, a; tizenhét éves Sanyit s Ágnes. —• Alig akartak' bennünket leengedni a szín-' pyidtó!.' A véget nem érő nagy taps,’ szűnni nem akaró „hogy volt, hogy < volt" mutatta, hogy mennyire megsze-j reüek bennünket. . 'A Szabad Nép elvitte a hírt a leg.- ( ki-ebb faluba is az. országos doniéról. 4 Elvitte a hirt az alsószentmártoniak t népi művészetéről is. De oldalakat le- * hétett volna írni arról a fogadtatásról, j| ajtókról a gyönyörű napokról, amit a 4 kullúre-opórt Pesten átélt. 4 7 1 j laktunk, — a Béke ■ I {jl’f3í3 APt/E Jj I szállóban, — ahol* k-----------------------azelőtt bárók meg’ grófi.k laktak — mesélte otthon Ha- * rasztia Pálné elvtársnő. — A pincérek J versenyeztek, ki szolgáljon ki bennün- j két, és ahova csak mentünk mindenütt.) orc/nm !, szívesen fogadtak. Megnéz- ? tük a Szabadság-szobrot, az Úttörő- J vasutat, a Szent Istvdm-térl új házakat,-f a pirosarcú. egészséges gyermekekkel? teli játszótereket. Láttuk a mezőgaz-\ dósági múzeumban a múlt faekéjét, a! felszabadulás előtti idők kunyhóit, de > láttuk, azokat a gépeket is, amelyek \ mogkömiyit'Ct a dolgozó parasztok? munkáját, amelyek a könnyebb, élethez \ segítenek bennünket. De azért mégis: legezi bb ',voít a színház, a kultúrbemu t tató ... ? Nciri volt mindig ilyen szép az élet. f Tudja ezt jól Harasztia Pálné. El isj mondja:' ^ Mikor Siklóson cítelédeskedtem, \ akkor még moziba sem tudtam eljutni.? A’-ra r.K'g nem is gondoltam, hogy? színpadra állják és megmutassam, mit? tudok. Szép hangom volt. szerettem? volna_ énekelni, de nagyapám megmond- ? ta: „Te. leányom, nem mehetsz seho- ? 'a színházba csak nagyúri dámák me-? hetink.“ t r,c.j,' világ. Pe-ten Ha-i AZOta iöíC"!!. ra-ztia Pálné is énc.J :eltc a csoport többig tagjával a Falu ő-i énekeit, énekelte a# „Bct.yarica"-t. ,. vi- ó zentmárton dalát • f ,.S/.e ntmárlon, de messze vagy, s ' c vívem fáj érted i Szi’nimárton, de híres vagy, f hogy ott szép lányok nőnek. . “ j) Ax egész falu kikisérte étket a vonat- á ' ticmlíagy ti lessen, hoz, az egész falu örömmel, izgatottan várta őket. Olyan büszkék a dolgozók kultúrcsoportjukra, úgy örülnek az el irt, sikernek, mintha valamennyien hallatták volna a fergeteges tapsolj a lelkes újrázásokat, mintha valamennyinek részr lett volna abban a sok szépben, és jóban, amit, a csoport Pesten átélt. Nem i< csoda., hogy szeretik a falu dolgo zói a kultúrosokat. Hiszen nem csak mint a'kultúrcsóport. tagjait ismerik okot, hanem mint a legjobb népnevelőket is. A kultúrosok jártak elő! a begyűjtésben, ők voltak a leglelkesebb harcosai a nagyüzemi gazdálkodásnak és Sanyii- Ágnesnek, Titrics Annának, Harasztia Pálnénak. meg a többieknek nem kis részük van abban, hogy Alsó- szenfmárton is a Párt állal mutatott, felfelé vezető útra lépett. Népnevelő munkával, de kultúrmunkával is harcoltak n falu jobb életéért. Színdarabokban, dalokban mutatják be a közös gazdálkodás szépségeit, a szovjet parasztok boldog életéi. De bemutatják az ellenséget is. „Tito" című délszláv színdarabjuk teljes aljasságában mutatja meg a titoista bitangok üzelmek. Megmutatja, hogyan adja el Tito az amerikai imperialistáknak az országot, hogyan paktál a nép ellenségeivel, az SS-ekkel. a nagytőkésekkel. — A kizltúrmunka is fegyverünk — mondja Sanyit** Ágnes, — harcolunk ezzel is q legdrágábbért, a békéért alsószent A békéért harcolnak az mártoni délszláv kultúrosok. Tudják, hogy a pesti győzelem fokozott jó munkát követel mz’g tőlük Ezért hangos minden este az új. kultúr. ház a próbáktól. Ezért akarják kibővíteni a kultúrcsoport.ot új tagokkal. Készülnek a háromhetes bácsbodrogi kirándulásra. Három új színdarabbal, sok, szebb- nél-szebb énekkel és tánccal állnak ki majd ismét a távoli megyében az alsó- szentmártoniak. hogy hírül vigyék: A szabadság levegőjében kisarjadt népi. kultúra segít bennünket munkánkban, segíti a szocializmus építését! Az üzemi és területi Isultiircsoportok szorgalmas, jó munkával készültek fel a körzeti döntőre Szocialista kultúrán!': fejlesztése terén is hatalmas segítséget nyújt a kommunizmust építő Szovjetunió. Gazdag tapasztalatait nemcsak az állam- szervezés és gazdasági építés, az oszláiyharc területéről kapjuk meg, hanem a kultúra területéről is. A mi kullúrmozgalmunk, művészetünk a szocializmus építésének, a békeharciwknak egyik pillére. Pártunk vezetésével hatalmas eredmények születtek. Országunk egész területéi), dolgozó népünk soraiból szép számmal jöttek felszínre az új tehetségek. A most megindult kultúrversenyek magukkal ragadták üzemeink dolgozóit, akik hatalmas lendülettel készültek fel a „verseny győztese“ cím elnyerésére. így például a Pécsi Bőrgyár kultúrcsoportja is nagy lelkesedéssel készült a vasárnapi és hétfői körzeti döntőre. A bőrgyári dolgozók március 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor mutatják be az' ifjúsági színházban az üzemi és körzeti döntőre betanult „Értünk harcollak“ c. egyfel- vonásos színművet, a dalárda mozgalmi indulókat énekel. Lelkesedéssel készült Pécsbányate- lep is, melynek színjátszó csoportja a „Bányászok" c. egyfelvonásos színművet. férfiénekkara a „Bányászok dala" c. énekszámot, a tánccsoport pedig orosz leányláncot mutat be. A Sopiana Gépgyár kultúrcsoport- jának egyik tagja, Takáts Tibor Béke című verséi szavalja, a tánccsoport a Mohácsi leányláncot és csillagtáncoí mutatja be. A népi kultúra segíti dolgozó népünket a szocializmus építésében, nevel az ellenség elleni izzó gyűlöletre és az ellenük való harcra, erősíti a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, elmélyíti a Szovjetunió és hazánk közötti szoros barátságot, a Párt és Rákosi elvtárs iránti szeretetek Felavatták az erdősmecskei kultárhását Vasárnap délután már forgalmas voll az erdősmecskei kultútház környéke. estére, pedig özönlött a község dolgozó népe, it jósága a kultútház leié az avatásra. A terem pillanatotc alatt megtett. A község dolgozóinak nagyon tetszeti a beépített színpad, a gyöny örű berendezés, A színpad letett pirosbetüs jelmondat díszelgett: „Népi kultúrával a szocializmusért." Az ünnepség a Köztársasági Induló eléncklésével kezdődött, majd 37,a- , valót következett, uláúa pedig ifjú. Varga Ferenc, a lsz.es párl ti lkára mondott. beszédei. Elmondotta, milyen boldog, hogy a dolgozók bizalma őí jelölte ki népművelési ügyvezetővé. Légrádi Gyula, DISZ-tilkár megígérte, hogy az iíjúsági szövetség minden tagja másodilc otthonának érzi majd at kultúr házat. Az ünnepi beszédek után a DISZ és az általános iskola kultúrcsoport- fa lépett a színpadra és színdarabbal, énekkel és szavalatokkal szórakozz tatta a község dolgozóit. ■ A falun is Otthont talált már a szociniista kuliéira. Erdősmecskén' i& tanul, szórakozik az érj kullúrházhana dolgozó nép és így tűnik cl a falai és város közötti kulturális különbség. GARAMSZEGI SÁNDOR VB-litkár, Erdősmecske. Goik] nélkül készülhetnek hivatásukra a Pedagógiai Főiskola hallgatói A főiskola legnagyobb érléke azon* r* ban az egyes tanszékek Kitűnő* en felszerelt intézeteiben, s az azok gyakorlati munkájában található. ' .41 fizikai tanszéken például a hallgatóit maguk készítik el a tanár irányításéival a legújabb kísérleti eszközöket, amelyekkel majd saját szertárukat iS könnyen kiegészítőéi ik. Emellett az elméd( esztendőkben távolbalátó készüléket és Wilson-ködlcamrát Ls szerkesztettek. A biológusok nagyszerű pálmakor:ben és botanikus kertben tanulják meg, hogyan lehet a micsu- rini iunok alapján kísérletezni és így iskolájukban is majd könnyen tuii nak Micsurin-kerü’t létesíteni. Labo* ratóriumi munkájukhoz, kitűnő mik* roszkópok állnak rendelkezésükre, —< Az iroda'lom-szakós hallgatók több* ezerköteles szemináriumi helyiségük* ben vitatják meg a magyar- és világiro* dalom, alkotásait. A rajz tanszéken 3 szobrászat, a különböző metszetek, söt| a műszaki rajz techniká ját is ol* sajátítják, emellett megtanulják a da* korádé elméletét és gyakorlatát., A iestnevelő tanszék talán országos viszonylatban is a legkitűnőbb adottsá* gok közepette folytatja munkáját, A főiskola tilrntelvevő készülékének állandó használatával megörökíti a hallgatók mozdulatait, hogy mindegy ifi közvetlen szemléletből is láthassa n maga és társai hibáit és jó munkáját. De folytathatnék a felsorolást: ro.infl a 12 tanszék á lehető legjobb felszereléssé'., külső és belső adottságokkal oktatja kiváló szakemberekké 3 hallgatókat. A z orosz nyelv leendő tanárai ** csak eyy szaktárgyat tanulnak, hogy ezt alaposan elsajátíthassák. Nem fontos, hogy a jelentkezőknek előzetes' orosz nyelvi ismeretei legyenek. A többi szakcsoport a következői magyar nyelv és irodalombéneic, magyar nyelv és irodalom—történelem. történelenr-földrajz, természetrajz—testnevelés, természetrajz—rajz, matematika—fizika, matematika- vegytan. ének—testnevelés. A jövő esztendőben valószínűleg földrajz— természetrajzi szakcsoport js lesz. A tanulmányi idő a főiskolán 2 cv, A harmadik évben a hallgatók mái fizetett állást kapnak valamelyik ált, iskolában, ennek az esztendőnek a végén teszik le a képesítő államvizsgát. A tanítás gyakorlatával azonban mát másodéves korukban megismerkednek a főiskola gyakorló iskolájában, ahol rendszeres óralátogatásokon és tanítási gyakorlatokon vesznek részt. Már hallgató korukban jelentős anyagi támogatást kapnak az államtól. A vidékiek a főiskola diákszállójában egy épületben a főiskolával, kellemes elhelyezésben és olcsó, jó ellátásban részesülnek. A főiskola hallgatói majdnem valamennyien ösztöndíjban is részesülnek, közülük igeu sokan havi 340 forintba,n, O zocializmust építő országunk va- lóban mindent megad leendő tanárainak, hogv gondoktól men'e- sen, vidáman és alaposan felkészülhessenek nagyszerű hivatásukra. A pedagógusokat egyébként i« napról- napra nagyobb megbecsülésben részesítik. A pedagógus-státus jobb. mini általában a köztiszlviselőké. a kiemelkedő teljesítmények ugyanakkor jelentős anyagi jutalmat kapnak. Ami pedig az elhelyezkedést illeti, soha még ilyen lehetőségek nem álluk pedagógusok előtt. A pécsi Pedagógiai Főiskola íebruárban végzett hallgatói utolsó vizsgájuk befejezése utón azonnal megkapták kinevezésüket, közülük sokan felelős állami állásokba. A módosított 5 éves terv megvalósításához az első elgondolás szerinti 12.000 új nevelő is kevésnek bizonyul. A főiskola végzett hallgatóit tehát_ valóban Air/, karokkal várják az Iskolák. Iiyen nagyszerű perspektívákat biz* tosít a jövő a pedagógusait számára, a Magyar Dolgozók Pártjának ország- építő munkája. Szokolszky István igazgató SZOVJET KÖNYVVEL A BÉKÉÉRT i Révai elvtárs Pártunk II. Kongresszusán főbbék • között' ezt mondta.: ,.,í formájukban nemzeti - és tartat. • urukban szocialista kultúrák közölt nincs és nem is t leket ha-rCy, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és ősz• széforr ás. Ez a titka a szovjet kultúra mély hatásának ‘ n mi szocialista kultúránk fejlődésére. És ez a titka an- 1 nők is, hogy a szovjet kultúra is befogadja és magáé. ’ vá teszi a haladó magyar kultúra nagy alkotásait." — Az út azonban nehéz volt eddig. Hat esztendő i következetes kultúrpolitikájára volt szükség, hogy ma 1 már büszkék lehessünk mindarra, amit Révai eivtárs .szavai jelentenek. A magyar dolgozó -sokáig bizalmat- . lan volt a könyvekkel, szemben. Ez elég érthető és !természet'.«, hiszen az üzemi és falusi dolgozó csak az 1 ügynöki aktatáskák „árucikkeihez“ juthatott. Behálóznák, rábeszélték, ki csalták a pénzt zsebéből. Azután ha i elolvasta a könyvet, akkor döbbent rá, hogy. kétszeresen csapták be, mert a könyv, melyért rtéh,éz munkája 'árát adta: nem hozzá szól, idegen problémákról fecseg, milliomos urak nyári kalandjairól húzódozik, vagy földöntúli világba akarja csábítani. A felszabadulás hozta meg ezen a téren is az átalakulást, Ma már a könyvet néni jutalékos urak ...áru- s.'tják“. Az üzemi bizományosok révén a könyv a dolgozók közvetlen közelébe került. — nemcsak az üzemekbe jut be, hanem egyenesen a munkapadokhoz. A múlt idők könyveitől idegenkedő bizalmatlan dolgozó saját szaktárca kezéből lapozhat' bele az új könyvekbe és lassan, fokozatosan bátorodott addig, hogy ma már a könyv legmeghittebb jóbarátja. * Hat esztendővel ezelőtt még nem volt, vagy altg- alig akadt olyan magyar író. aki. a ködösítő, hazug Horthy-hagyomáiiyoktól .egycsapá-ra meg tudott -zaba dúlni. így az ■ első,. magyar nyelven meg jeleni siocjc' Írások voltak köretei annak a nagy eélkiiuzésni-.l,-, hogy végre megbarátkozzék a dolgozó ember a könyvvel. Ezek az írások azon a nyelven beszéltek, melyen a földieké legtöbb embere beszél: a dolgozó ember cikor. nijáüan, tiszta, becsületes nyelvén. Kohómunká-ok. szövőnők. kétkézzel földet turó para-ztok, mérnökök, gép- írónők .egymásután döbbentek rá arra. hogy az új könyvekben róluk van szó. Mindennapi életük millió problémájáról és azokról a lehetőségekről, melyeket egészséges erejük, akaratuk és fantáziájuk teremthet. így a s:nr let könyv ébresztette fel a mi munkásainkban tn elnyomott újító, termelő, feltaláló ösztönt, miután mégis, mertelle őket orosz, ukrán grúz, örmény szaktémáikkal,- a szovjet könyv döbbentette rá hétköznapunk hőseit: a gép mellett dolgozó ember, ha jó! ismeri gépét, egy- egy merész újításával többet használhat üzemének, sőt az egt.'s/, országnak, mint egy egé-z éven át ülésező szervezi'» .szövetség. Oltlmlátrn rts életre kaptok doléjo* '■-óink a szovjet köiryvef,- bíz tat a sáré. lev aztán ['<» * voj, Az-sájév, Kazukievk's. Makarenko. Babajevszkij könyveit ma már nemcsak szeretik, ham ui legjobb barátjuknak tartják dolgozóink.: ' A fiatal magyar írók. p szovjet írók segítsége nélkül sose találták volna meg az elefántcsonttoronyból a kivezető utat. Ahogyan dolgozó népünk öntudatosodott Popov, Ávgyejev, Solohov, Pervencev könyvei nyomán, úgy velük párhuzamosan ébredtek fel fiatal íróink. Ma már az új magyar írók egyre sú- I íísödö sora jelentkezik. A szovjet íróknak köszönheti népünk, hogy ma paVasztíró tud szólni a ma parasztjaihoz magyar nyelven. — hogy ma az esztergapad mellől szólni és írni tud a munkás a fekete-arcú vájárhoz, á haladás, a győztiiakará« magyar nyelvén. A Szovjetunió nagy írói Tyihonov és a többiek hívták fel figyelmünket lassanként feledésnek induló, vagy csak meghamisítva, megszelídítve tengődő klasszikusainkra. A Szovjetunióban az elmúlt harminc év alatt hatalma« klasszikus-kultusz fejlődött ki. Ott ma már éppoly közel áll a dolgozókhoz Puskin, Lermontov, Gogoj. TÚrgenyev, Tolsztoj, mintha ma élne közöttük. Ennek a példának nyomán bányásztuk ki mi is a kődből Fazekast, Eötvöst, Zrínyit, Aranyt, Vörösmarty!, Mik- szál hot. Azután nem szabad megfeledkeznüpk a szovjet szak könyvekről. Soha annyi szakmai segédkönyv nem jelent' meg, mini ma. Ezek a könyvek nem egyetemi nívón, képlete« szaknyelven íródtak, hanem érthetően, világosan. A technika minden ágából egymásután látnak napvilágot ezek a könyvek, - bánya,ipái. textil- technika. számvitel, építőipar, növény- és állattenyésztés villamosság, sth. Mb.. — a könnyű- és nehéziparban, a mezőgazdaságban é« az ügyvitelben dolgozók egyre na gvobb bizalommal kérnek tanácsot sa> új *zak könyvek- tői. .Érzik és tudják, hogy a mai szakmunkásoknak nem kell megállni a segéd vizsgánál, érzik, hogy milyen lm talont a kezükben a tudós. — látják, egyre világosid) hun látják, hogy milyen végtelen lehetőség nyílik n>eg pályájukon, ha tanulnak és képezik magukat. Mennyivé’ szebb, komolyabb é« emberibb dolgozni, ha én irányt tom a gépet és nem a szolgája vagyok. De tudják dolgozóink azt; i«, hogy-ezzel a tudássá! felvértezve wem lehet őket többé hazug utakra csalni. Ideológiai és szaktudással felfegyverkezve válaszolnak az ellensége« kihívásokra. A marxista-leninista ideológia óh annak nyomán sarjadt magyar irodalom tanításából ma már tudják, hol a helyük, ki a barátjuk és ki a* ellenségül,-. A tudási nem hajlandók többé felcserélni á szolgai tudatlan, ággal. Az ellenséges kardi-sör* 1 etésre. "1 itoék bujtogafásárn szakmai továbbképzéssel válaszolnak, — hogy a szovjet szaktársak példáin okúira, fele negyedannyi iáét alatt végezzék el munkájukat. Tudása kát nem zárják elefántcsonttoronyha. hanem a munkapadnál. a traktor kormanykerekénél, vagy a tervező a /tál fölé hajolva, többterntélósse! válaszolnak az int fieri a listák agresszióira! Kende Sándor ' A pedagógiai főiskolák az általános iskolák felső tagozata számára képeznek tanárokat. Az általános iskolák kiépítésével egyenes arányban egyre nagyobb lesz a szükséglet ilyen szaktanárok iránt. Hogy államunk milyen lényegbevágó kérdésnek tekinti az általános iskolai tanárképzést, azt a pécsi Pedagógiai Főiskola életének néhány adata kitűnően megvilágítja. K ét és fél esztendő alatt 2 millió forintot fordított demokráciánk ennek, az iskolának a. fejlesztésére. Ma már 20.000 kötetes könyvtárunk van. hallgatóink száma pedig az elsőévi 200-ról 400-ra emelkedett, a következő tanévben pedig a G6ö-oí is eléri. Külső adottságok szempontjából ez a főiskola Péc3 'egyik legnagyszerűbb intézménye. A hallgatók a legideálisabb környezetben, egészséges, központi fűtéses termekben és laboratóriumokban,. kitűnően felszerelt kísérleti szobákban és könyvtárakban végezhetik munkájukat. A- főiskola R5 holdnyi területén hatalmas sportpályák, 8-szor 30 méternyi fedett uszoda, fürdőkkel és modern felszereléssel ellátott nagyszerű tornaterem láncolja magához síabad idejében is a hallgatóságot. A pompás színpaddal rendelkező díszterem nemcsak ünnepélyek. de baráti estek rendezésére is kiválóan, alkalmas. A közösségi és kultúpnunka is megszépíty a hallgatók életét. A DISZ-Szervezet 150 iagú kultúrcsoportjúbnn színjátszók, ' népi láncosok, szavalok, énekesek^ zenészek egyaránt kitűnő vezetési és nagy érvényesülési lehetőségeket kapnak.
