Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-25 / 71. szám

2 rsplS 1951 MÁRCIUS as • Jól dolgozik a bicsérdi békebizottság, jól Isalad a tavaszi vetés „A béke fennmarad és tartós lesZi •ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitarta­nak mellette." A békemozga'lom min­den híve új erőt merített Sztálin elvtárs szavaiból. Mint a jó vető­mag a földbe, úgy hullottak Sztálin ‘elvtérs szavai a világ bekeszerelő em­berei közé. A békemozgalom hívei még nagyobb lendülettel indulnak harcba, hogy kezükbe vehessék a béke megvédésének ügyét. A francia dolgozók sztrájkja, egyre szélesebb méreteket ölt. A közlekedési szfrájk- mozgdlom a vasúthálózat megbénulá­sát fenyegeti. Egész Ausztriában fo­kozódó lendülettel folyik az aláírás- gyűjtés az öt nagyhatalmi békeegyez­mény megkötését követelő felhívásra. A békeharc jelentőségét a magyar dolgozók is megértették. Jobb mun­kával, a termelés emelésével indul­tak harcra a békealáirásgy'üjlés sille­réért. A bicsérdi pártszervezet a béke- bizottsággal a békéérí folyó harcot ál­landóan összekötötte a termeléssel Most még sokkal fokozottabban in­dulnak harcba Sztálin elvtárs béke­nyilatkozata óta. Még jobban meg­értették a békéért folyó harc nemzet­közi jelentőségét, aminek máris meg­van az eredménye. 'Bicsérden, az ut­cákon. a mezőn az asszonyok állanó- an a béke kérdéséről beszélnek. Ol­vasták, hogy a békéért ismét aláírá­saikkal kell kiállni. Tavaly is min­denki aláírta náluk a békeívet és ez­zel ők is hozzájárultok ahhoz, hogy az amerikai imperialisták nem merték használni az atombombát. Már most ts kérdezik a békebizottság titkárától: .,Mikor lesz az aláírás? Már alig várjuk, hogy újra hitet tehessünk a ■béke mellett!“ A bicsérdi békebizoftság péntek este értekezletet tartott, ahol részle­tesen megtárgyalták a legközelebbi feladatokat. — Nem elég az, — mondja Nagy elvtárs, a békebizottság titkára, — hogy elvigyük az ivet és aláírassuk, így nincs komoly eredmény. Meg kell magyarázni a dolgozóknak az aláírás jelentőségét, fej kell világosí­tani őket. hogy az aláírás magában véve nem elég. Minden erővel har­colni kell a löbblcrmelésért, mert mi- dolgozó parasztok, ezzel erősítjük a béketáborl. '• ! Az értekezleten kiválasztották a fcisgyűlések előadóit, kioktatták őket, hogy felkészülve jó agitúciós érvek­kel fel tudják világosilani a dolgo­zókat. a békéért folyó harc nagy je­lentőségéről. Ebben a harcban is, a munkában is, a párttagok, a békebi-’> zottság 11 tagja személyesen mutat jó példát. A bicsérdi békebizottság azért tud jó munkát végezni, mert a pártszer vezet irányítja és minden segítségei . megad ahhoz, hogy eredményes faun- kát végezhessenek. Nagy József, a békebizotfság titkára elmondja, hogy ő 19-ben' mint fiatal kommunista dolgozott és) nagyon sokat szenvedett később a csendőröktől. Most, hogy a Szovjet­unió meghozta a szabadságunkat, ezt meg kell védenünk. Fia alhadnagy. Büszke örömmel mesél róla; — Ez az igazi demokrácia, a dol­gozók fiaiból áll a néphadsereg tiszti­kara. Rákosi elvtárs megmutatta az utat, amelyen haladni kell. Most az a feladat, hogy a Párt irányítása mel­lett bevonjuk a széles tömeget a hé- '’éé.rt folyó harcba.“ Bicsérden jól haladnak a tavaszi munkával. A III. típusú Béke terme- lőcsoport már elvetette az árpát, za­bot, szarvaskerepet, a rosilent és a rostkendert. Most szórják a műtrá­gyát. 11 holdat készítettek elő gya­potnak, 2 holdat dohánynak. Április 4-re a cukorrépát, takarmányrépát és a napraforgót is elvetik. A baksai t(‘r- melöcsoporttal állnak párosverseny­ben. Brigád a brigáddal, munkacsapat munkacsapattal, egyén egyénnel áll párosversenyben, hogy jó munkával harcoljanak 'a többtermelésért. Dili József csoportelnök Hilmer János párttitkárral áll párosversenyben mi­nőségi és mennyiségi munkák elvég­zésére és arra, hogy mint vezetők, melyik végez több termelő múnkát. A kommnnislák és a. csoport ▼ezciői járnak az élen, a tagság kö­veti példájukat. A nőket és Ifjakat is .bevonták a munkába és a csoporíve- zetésbe. Pénteken Kövesdi Józsefné, Prokop Józsefné és több asszony egész nap kint voltak vetni. Együtt harcolnak a férfiakkal, mert tudják, hogy mit jelent nekik, gyermekeik­nek a béke. Ezért követik mindenben a Pártot. 60 férőhelyes istállót építenek ócs­ka 'épületek bontási anyagából. így 71 ezer lorintot takarítanak meg. Az építkezésen dolgozik Kis Pál DISZ- tag is. — Milyen nagy' öröm ma az Hiú­ság élele — mondja. — Rólunk külö­nösen gondoskodik a Párt és a mi szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs. Mi ezt a nagy gondoskodást meg is akarjuk hálálni, ezért minden munká­ból kives'sziik a részünket. Sokkal könnyebben, eredményesebben dol­gozunk most, a csoportban az életünk sokkal szebb lett. Sokat dolgoztam a kulákoknál azelőtt, hajnaltól késő éj­szakáig, alig kaptam érte valamit. Most szép jövő áll előttünk. Uj kul- túrházal is leap az itjúság. Mi úgy a munkában., mint bárhol — megálljuk a helyünket, számíthat ránk a Párt. Nem nézik jó szemmel a kulákok ezt a nagy munkalendületet, ök azt szerelnék, hogy nálunk is, mint a fasiszta Tito Jugoszláviájában, ők lennének az urak és úgy zsákmányol­hatnák ki továbbra is a dolgozókat, mint a Horthy-rendszerben. Mint pél­dául Keresztes József Elek. aki 50 hoki földdel sem elégedett meg, zsa­rolta, nyúzta a dolgozókat és így még 10 holdat vásárolt munkásai zsír­ján szerzett pénzből. Állandóan 2 cse­lédet alkalmazott. Istállóban aludtak nála, hajnaltól késő éjszakáig dolgoz­tak a kizsákmányolt cselédek. — Ébereknek kell lennünk — mond­ja Hilmer elvtárs, a pártiitkár, mert ezek minden erejüket latbavetik, hogy ellenünk dolgozhassanak. Igye­keznek befolyásolni a dolgozókat. Az a feladatunk, hogy minden területen mi agitáljunk, mi neveljünk. Igaza van Hilmer elvtársnak. Ha minden pártszervezet összeköti a bó­kéért folyó harcot a tavaszi munkák sikeres elvégzésével, a hélcebizottsá- got segíti munkájában. akkor tíz ered­mény nem marad el. Aláírásunk a bé­kéért csak akkor lesz eredményes, ha jó tavaszi munkát is végzünk mel­lette, harcba indulunk a szocialista munkaversennyel a többtermelésért. Az üzemi termelési értekezletek tapasztalatai A felsőszentmártoni Szocialista erkölcs termelőcsoport tagjainak levele a dohánygyári dolgozókhoz Megindult a Pécsi fűtőháznál a „Minden út a jövedelmezőségért mozgalom A Budappst-fercncvárosi lűtőház dolgozói a „Minden ül a jövedelmező­ségért“ mozgalom beindításával nagyjelentőségű önköltsége sökkenlési mozgal­mat indítottak el. Ezzel egy újabb szovjet tapasztalatot hasznosítottunk a magyar vasúton. Ez is egy a sok közül, példája annak, hogy hogyan segít bennünket a Szovjetunió a szocializmusért vívott harcunkban. A mozgalom jelentősége abban áll, hogy mindin vonal továbbítása köz­vetlenül pénzügyi ellenőrzésben mutatkozik meg. Minden át előtt, megállapít­ják tervszerint az önköltséget és igy pénzügyi tervvel indulnak útnak. A terv ismeretében látják a kiadásokat és igy menetközben kihasználnak min­den lehetőséget arra, hogy a kiadásokat csökkentsék. A mozgalom lényege röviden ez. Jelentősége máris megmutatkozik, mert szép eredményeket és komoly megtakarításokat értek cl V“le a ferencvárosi dolgozók. A Pécsi Fií- tőház dolgozói is magukévá tették és elindították ezt a mozgalmat. Győri Kiss István főmozdonyvezető Nagy István és Szollár József fű­tőkkel az 1907/1908. számú vonatná/ Pécs és Budapest közölt ,.Minden ú! >a jövedelmezőségért" cimű mozgalommal az első útjuk alkalmával 72 forint megtakarítást értek el, mely a szén önköltségének 2.3 százaléka. Az április 4-i munkaversenyfclajánlások során Lőcsei István mozdony- rnezető. Majládi János és Parragi János fütök a 2417/1960. számú vonatnál <SO m/ mkarítettuk meg 840 forint értékben. Ezzel vállalásukat 27 . - " ' ' ■" -uék. VÁRNAI LÁSZLÓ MÁV intéző A z üzemekben e hét folyamén meg- tartott termelési értekezletek azt mutatják, hogy mindjobban betöl­tik hivatásukat. Mindinkább érvényre juttatják a dolgozók bírálatát a szak- szervezet, az üzemvezetés (elé. Vissza­tükröződöd, hogy a dolgozók behatóan foglalkoznak a termelést, gátló körül­mények felszámolásával. A Sopiana Gépgyár hidegüzemében megtartott ér­tekezleten 150 résztvevőből 30-an szó­laltak fel és teltek ériékes javaslato­kat a munka jobb megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdítására, az önköltség csökkentésre. A kétségtelenül meglátszó eredmé­nyek mellett azonban meg kell látni a meglévő hibákat is, mert a termelési értekezletek színvonala csak úgy emel­kedhet, ha ezeket kijavítjuk. A lezajlott termelési értekezletek megszervezése hiányos. A szakszerve­zet, az üzemvezetőség nem hangolja össze még mindig a munkál, nem ké­szülnek közösen a gyár termelésén“!, megvitatását szolgáló értekezletre. Bá­nyaüzemeinknél az üzemvezetők a mi­nisztériumból kapóit szempontok alap ján számoltak be a munkáról anélkül, hogy azt előzőleg átbeszélték volna a szakszervezettel, vagy a szakszervezet az üzemvezetőséggel. Ez a hiányosság legtöbb üzemben tapasztalható. Ami a szakszervezetek munkáját il­leti (•■ téren is mutatkoznak még laza­ságok. Különösen a szervezés körül. Számos helyim nem látják a szakszer­vezeti titkárok, hogy az értekezletek megszervezése az ö politikai felvilágo­sító és szervező munkájuk feladata Még mindig hirdetőtáblán, hnngoshir- adón és egyéb bejelentéseken kérész­iül végzik a „szervezést", ahelyett, hogy a szakszervezeti bizalmihálpzalot mozgósítanák erre a munkára, ameiv kétségtelenül sokkal nagyobb ered­ménnyel járna, Különösen hiba az. hogy csak bejelentik a dolgozóknak: „Termelési értekezlet lesz." De, hogy ezen az értekezleten miről beszélnek, mi a napirendi pont, egy árva szó sem esik. T?zek a hibák rányomták bélyegű­■*“' két a termelési értekezletekre és ebből fakadt az. hogy a beszámolók hosszúak, szárazok, számos helyen számfelsorolások voltak. Holott a cél az volt, hogy a kongresszusi munka- verseny eredményeit, kezdeményezéseit tárja fel az értekezlet, hogy ezen ke­resztül a széles tömegek ezt hasznosít­va újabb lendülettel láthassanak hozzá az áprilisi munkaverseny gyöze’rnéhez. A Dohánygyárban a fökérdés a tcrine­lési értekezleten a jutalmazás volt Igaz, hogy ez beletartozott a termelési értekezletbe, de nem fökérdó-ként. A termelési értekezleten a dolgozók újabb és újabb értékes javaslatokat tesznek a munka megjavítására, a ter­melés emelésére. Ezen a téren az a hiba — ami már sorozatosan ismétlő­dik, — hogy nem számol be a vállalat- vezető arról, hogyan hasznosították az előző termelési értekezlet értékes ja­vaslatait. Ez elveszi a dolgozók kedvét a kezdeményezéstől. így van ez a Sopiana Gépgyárban, ahol egyik felszó­laló munkás jogosan vetette fel a vál­lalatvezető elvtárs fele: „Kérdezem a vállalatvezető elvtársat, hol van önköf- ségcsökkentés a: üzemben, ha egy dol­gozót megjutalmaznak ötletéért 100 lo- rinttal, de a javaslatát nem hajtják végre, nem alkalmazzák.“ Ilyen hibák is vannak még! Ezeket a hiányosságokat feltétlenül ki kell javítani. Á jövőben a termelési értekezleteket előzze meg a háromszög­ülés, ahol a beszámolóval kapcsolaton kérdéseket vitassák meg az elvtársak. A szakszervezetek pedig számolják fel a szervezés bürokratikus módszereit, támaszkodjanak ebben a munkában a bizalmiakra és a szervezési munka alapja a politikai felvilágosító munka legyen. A hhoz. hogy a termelési értckezle­*"*■ tek a jövőben eredményesebbek legyenek, feltétlenül szükséges az is, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa, a szakmai területi bizottságok ne csak ellenőrzést, h.ancm konkrét segítséget is adjanak az értekezletek megszerve­zéséhez. A szakszervezetek megyei ta­nácsa és a szakmai területi bízott-ágok általánosítsák minden üzemben az, ed­dig és a jövőben felszínre jövő jó kez­deményezéseket,, amelyek a termelési értekezletek megszervezésében, beszá­molóiban előfordulnak. Ugyancsak cl kell érni, hogy a beszámolók az eddigi­nél jobban az üzemre legyenek konkre­tizálva. Ha a meglévő eredményeket tovább­fejlesszük, a hiányosságokat kijavít, juk az eddiginél színvonalasabb tj eredményesebb termelési értekezleteket tudunk tartani, amelyeknek eredménye a termelés emelkedésén, az önköltség csökkenésén, a munkafegyelem meg­szilárdításán. az anyagtakarékosság fokozásán fog megmutatkozni. SZTERGAR JANOS Szakszervezetek Baranyamegyei Tanácsának elnöke. TANULJUNK A BOLSEyiIC PÁRT TAPASZTALATAIBÓL ★ KOMMUNISTÁK SZÉNBÁNYÁBAN A Donvee-medence „Novo-Musketovo" bányájában a termelés 1950-ben már elérte a háborűulőUi termelés másfélszeresét. A múlt év elején a novo-musketovoiak levelet írtak Sztálin elvtársnak, melyben megígérték, hogy az évi terven felül többezer tonna szenet adnak a házánál;. A bányászok betartották szavukat és több. mint 7.000 tonna szenet termellek terven felül, a bánya határidő előtt teljesítette ötéves tervét. Az elért sikerekben nagy szerepe volt a bánya párt- szervezetének. amely a párttagokat az összes termelési részlegekéin, fejtéseken, műszakokban és brigádokban egyenlően osztotta szét. Minden részlegen külön párt- csoport alakult. Bármilyen kérdést kellett megoldani a bánya kol­lektívájának. a kommunisták mindig az éden haladtak, példát mulattak a többieknek, aktivitásból, kitartásból, kezdeményezésből, és fegyelmezettségből egyaránt. Antikor az tizemben megjelent az első „Donbász11- tijuisú Oá nyakúmba jn. a bányászok elhatározták, hogy a legsürgősebben ök is üzembe helyezik a szovjet gép­tervezőknek ezt a kiváló alkotását. Hogy ezt megtehes­sék. először ki kellett képezni dolgozókat a kombájnok kezelésére. A pártszervezet ezt a kérdést pártuapon vitatta meg, ahol elhatározták, hogy húsz kommunistát kombájnkezelői tanfolyamra küldenek el. Antikor 'Go­lub, Panaszcnko és a többi bányászok visszatértek a tanfolyamról, sztahanovista iskolát- létesítettek az üzem­ben, ahol az iskolán szerzett ismereteiket átadták .a töb­bi bányásznak. A pártszervezet azonban nem elégedett meg ennyivel. Tudta, nem elég a kombájn kezelése, hanem úgy kell ismerni minden csavart és géprészt, hogy szükség ese­tén maga a kombájnkezelő is el tudja végezni a szük­séges kisebb javításokat. A pártvezetőség javaslatára a. gépészek és lakatosok megtanították a kombájnkeze- lőket a karbantartási munkák elvégzésére. Ezután már zavartalanul folyt a termelés a tárnákban az új kom­bájnokkal. amelyeknek havi átlagos termelése átlag BOO tonnával meghaladta a tervet. A pártszervezet helyesen és hozzáértéssel gyakorol­ja az ellenőrzést is a bánya vezetőinek gazdasági tevé­kenysége felett. A bánya igazgatója minden hónapban beszámolót tart az elvégzett munkáról és u kommunista aktívák itt megvitatják a problémákat, bátran bírálják a hibákat és gyakorlati javaslatokul tesznek a munka megjavítására. Nemrégen például a (!-os részleg kezdett elmarad­ni a termeléssel, nem teljesítette a tervét. A pártvezc­tőség megbízta egy másik részleg néhány kommunistá­ját, hogy látogassák meg a lemaradó részleget és fi­gyeljék meg munkáját. A látogatás során kiderült, hogy a (1-os részleg vezetője nem törődik a gépi munkával, rosszul irányítja a javító munkacsoportot és az utóbbi időben nem beszéli meg a termelés kérdéseit a dolgo­zókkal. A pártvezetőség határozatot hozott, amelyben kötelezte a részlegvezetőt, hogy haladéktalanul küszö­bölje ki ezeket a hibákat, ezenkívül azt is .elhatároz­ták, hogy segítséget nyújtanak a részleg pártesopori* jónak. Ennek eredményeként a tí-os részleg ma már rendszeresen túlteljesíti tervét és a pártcsoport is egyi­ke a legjobbaknak a bányában. A terv sikeres teljesítése természetesen nemcsak az emberek műszáki tudásától függ. hanem politikai fejlett­ségüktől is, attól, hogy mennyire öntudatosak. Ezért szentel a pártvezetőség komoly figyelmet a kommunis­ták. különösen pedig az újabb párttagok ideológiai kép. zósére. A bányában három tanulókört szerveztek és ezekben képzett propagandisták vezetésével a kommu­nisták lelkiismeretesen tanulják a Párttörténetet, A' mérnökük, bányamesterek és a legképzettebb munkások ezenkívül Marx, Engels, Bénin és Sztálin müveit is rendszeresen tanulmányozzák. A pártvezetőség állandó- an ellenőrzi munkájukat, a tanuláshoz tapasztalt kon. zultánsokkal siet a segítségükre, a klub könyvtárában pedig a '-ztikséges irodalomhoz is hozzájuthatnak a ta­nulókörök résztvevői. Körülbelül száz népnevelő — kommunisták és pár. tonkíviiliek egyaránt — foglalkozik naponta a r>ánvá- szók politikai nevelésével. Az öltözőben, a bányába való leszállás előtt, a közös, szállásokon, a klubban és a munkások lakásán a népnevelők cikkeket olvasnak fel az újságokból, megbeszélik a nemzetközi eseményeket, megmagyarázzák a Párt és a kormány határozatait és a bánya kollektívája előtt álló feladatokat. Nincs a bánya életének egyetlen olyan kérdése, amely mellett, a kom­munisták szótlanul haladnának el. akár az új gépek kezelésének elsajátításáról, akár a technikai zavarok ki- kiküszöböléséről, vagy a szén minőségének megjavítá­sáról van szó. A kommunisták mindig elsőnek fognak hozzá a halaszthatatlan kérdések megoldásához és új és új javaslatokat terjesztenek a bányaigazgatóság elé. A kommunisták: a bánya vezetöercje. A bányászok előtt nagy tekintélynek örvendenek, bennük politikai vezetőiket, minden újnak és haladónak kezdeményezőit látják és lelkesen haladnak azon az úton, amelyet a Párt mulat számukra, Kedvcs Elvtársak! Mi. fesöszentmártoni dolgozó pa­rasztok az ősz folyamán községünk­ben is leraktuk a szocializmus alap­ját. megalakítottuk a termelőszövet­kezeti csoportot. Csoportunkon belül komoly eredményeket ériünk el. El­vetettük az őszi gabonát. 65 kh, bú­zát, 16 kh. őszi árpái, 8 kh. rozsot. A csoport megalakulása után az állam is a csoport segítségére sietett és csoportunk kapott egy tőrzstényé- szetet. mely. 10 drb fejőstehénből és 5 drb tenyészüszőbö! áll. A tehenek leellet.tek és így 10 dbr borjúval sza­porodott állományunk. Az eredmények ellenére csoportunk még kezdeti nehézségekkel küzd. A tagság között vannak olyanok, akik nem látják elég világosan szocialista fejlődésünk útját, nem vesznek részt a munkánkban erejükhöz mértén. A csoporton kívüli egyéni gazdák egyrésze rokonszenvvel kíséri a cso­port fejlődését. De vannak még olyan egyéni gazdák is, akik a kulákok sza­vára hallgatnak. Községünkben nagy szükség lenne jó népnevelő, fe.világosító munkára, hogy községünk minden dolgozója mentesüljön a kulákok befolyása a ól és lássa meg világosan azt sz utat, melyen minden egyes dolgozónak, minden d öté ózó parasztnak haladnia kell. Bizalommal fordulunk hozzáfok, a Pécsi Bőrgyár dolgozóihoz és kérünk benneteket, lehetőleg rövidesen jöj­jetek ki hozzánk kultúrműsorral és legyetek segítségünkre a felvilágosí­tó munkában. Ti, munkások jól fel vagytok fegy­verezve a lenini-sztálini elmélettel, jobb és eredményesebb munkáit is tudok kifejteni, mint mi, dolgozó parasztok. Célunk a munkás-paraszt szövetség elmélyítése és kiszélesítése. Ezen belül munkánk eredményesebbé, tétele. . Az amerikai imperialisták láncos kutyája, Tito és bandája arra íörek- szik, hogy megzavarja békés építő­munkánkat. Hazánkat Korea sorsára szeretnék juttatni. Ezért nekünk még szorosabban keli felzárkóznunk nagy Pártunk és népünk forrón szeretétt vezére, Rákosi elvtárs mögé, hogy összefogva minél eredményesebben küzdjünk a terme és frontján a béké­ért. ötéves tervünk megvalósításáért. A csoport tagsága nevében: Szarka István,' Zsolnai János, Horváth József, Intézőbizottság! tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents