Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-18 / 41. szám
DUNÁNTÚLI 1 , M a i á VILÁG PROLETÁRJA EGYESÜL JET ES ! A MAI SZAMBÁN! Az ünnep! külsőt oltott Moszkva dolgozói lelkesen készülnek a Legfelső Tanács választásának napjára (2. o.) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének zászlajáért folyó verseny állása (3. o.) — Lengyel jegyzék Belgiumhoz, Hollandiához, Dániához és Luxemburghoz Nyugal-Németország újrafellegyverzése ügyében (3. o.) _ Győzelemre visszük a Kongresszusi Hetet (5. o.) _ A Ferenc-aknai Győrkő-fejtés kommunistáinak kiváló teljesítménye magával ragadta a pártonkívülieket is (7. o.) H hék® Semtmcimel és fcssrfés less, ha a népek kezükbe veszik a béke megérzésének fügtet és végig kit&rtcmcsk mellette I. V. Sztálin válaszai a Pravda munkatársának kérdéseire Előre a Kongresszusi Hét győzelméért! Egy hét választ cl bennünket Pártunk, egész dolgozó népünk nagy eseményétől, a Pártkongresz szustól. Hetek óta készül erre dől. gozó népünk. Hetek óta lelkesen folyik a kongresszusi munkaverseny, amely elsöprő erejű tömeg- mozgalommá fejlődött egész hazánkban. A bányák, a gyárak, a falvak dolgozóinak milliói tudásuk legjavát adva, versenyeznek, hogy a jobb, több munkán keresztül is kifejezésre juttassák Pártunk és forrón szeretett Rákosi elvtársunk iránti ragaszkodásukat. Nagy győzelmeket hozott már eddig is a kongresszusi verseny. A pécsvidéki bányászok a kezdeti el. maradásukat szépen behozták és soha nem látott lendülettel láttak hozzá a Rákosi elvtársnak tett Ígéretük megvalósításához. A Párt és Rákosi elvtárs iránti mély szeretet bizonyítéka Pécsbányatelep bányászainak eredménye is, akik a MESZHART-aknák között élenjárnak a kongresszusi versenyben. De bizonyítja a nagymjinyoki bányászok, a bőrgyári dolgozók, a többi üzem és falu dolgozóinak eredménye is azt, hogy népünk mennyire szereti Pártunkat, Rákosi elvtársat. A kongresszusi verseny nemcsak a kommunisták versenye, hanem a pártonkívülieké is. Windischmann Lajos pártor.kívüli bőrgyári munkás írja levelében: „A kongresszusi versenyben való részvétel örömmel, büszkeséggel tölt el. Jól tudom, a Pártkongresszus nagy állomása eddigi eredményeinknek, újabb fel. adatainknak. Ezeknek a feladatoknak megvalósításához akarok ón is hozzájárulni több, jobb munkával." Egyszerű szavak. De megmutatják dolgozóink lelkesedését, azt, amivel a kongresszusra készülnek. A Pártkongresszus tiszteletére indított verseny óta jelentős mértékben erősödött népünk, hazánk, szilárdabban állunk a béke front. jen. Terven felül sokezer csille szén, gép, bőráru és egyéb anyag készült el, amely végső fokon azt jelenti, hogy a kongresszusi verseny eredményei meggyorsítják hazánkban a szocializmus építését. De a kongresszusi verseny eredményei nagy politikai sikert is jelentenek. A kongresszusi verseny eredményei ország-világ előtt meg. mutatják: a magyar dolgozó nép sziklaszildrdan áll Pártja, a Ma gyár Dolgozók Pártja és nagy ve. zére, Rákosi elvtárs mögött, meg- mutatják, hogy rendíthetetlen harcosai vagyunk a Szovjetunió-vezette béketábornak. Az eddig elért eredmények való. ban méltók a Pártkongresszushoz. És méltó lesz rá a Kongresszusi Hét is, amelyre egész megyénkben lázasan készülnek. A szombati napon minden aknán, gyárban és faluban megtárgyalták a dolgozók, hogyan fokozzák eddig elért eredményeiket, hogyan teljesítsék 100 százalékra és azon felül Rákosi elvtársnak adott szavukat. A komlói Kossuth.aknán átszervezték a szállítást, 100 százalékig megvalósítják a. melegcsákány - váltást, a szászvári bányászok a nagymányok'akat hívták ki a Kon. gresszusi Hét legjobbja címért folyó versenyre, a MESZHART-ak nák bányászai eddigi teljesítményük felemelését vitatták meg a műszaki értelmiséggel karöltve. Üzemeink, ben ugyancsak feltárták azokat a rejtett tartalékokat, amelyekkel még magasabb eredményeket érhet, nek el a Kongresszusi Héten. Szabó László villányi levelezőnk arról ír, hogy Virágos község dolgozó parasztjai a Kongresszusi Héten megalakítják az I-es típusú csopor. tót Minden aknát, üzemet és a falut feldíszítenek a Kongresszusi Hétre, hogy külsőségekben is látható legyen a lelkes, ünnepi készülődés, hogy visszatükröződjön így is: a Kongresszúsi Hét, iinne pi hét. Baranya dolgozói munkával, a Pártkongresszusra való lelkes készülődéssel, a Kongresszusi Hét so. ha nem látott eredményeivel mérnek újjab hatalmas csapást a fasiszta Titora és gyilkos bandájá. ra. Megyénk dolgozói nem nézik tétlenül a határunkon ágáló 'fasiszta bandát és a Kongresszusi Hét győzelmeivel, minden eddigit felülmúló eredményeivel ismét bebizonyítják, megmutatják erőiket. Üzemi, falusi pártszervezeteink a politikai munka megjavításával, a népnevelők ezreinek agitációjával győzik meg a dolgozókat arról, hogy minden becsületes embernek becsületbeli ügye: teljesi. teni Rákosi elvtársnak tett ígéretét. Pártszervezeteink a Kongresz- szusi Héten fokozzák tovább a po. iitikai felvilágosító munkát, irányítsák a lelkes versenyt, szervezzék- a verseny nyilvánosságát és érjék el, hogy a verseny naponkénti kiértékelésével, az elért ered. mények tudatosításával állandóan fokozódjon a munka lendülete. A Kongresszusi Hétnek olyan eredményeket kell hozni minden területen, amilyent eddig még soha nem értünk el. Különösen bányáinknál fontos, hogy a Kongresszusi Hét minden napja még több szenet adjon, mint amennyit azelőtt egy. egy ünnepi termelő napon kiadott. A szén az ipar alapja és iparunk fejlesztéséhez egyre több szén kell. Bányászaink mutassák meg, hogy méltók a Párt és Rákosi elvtárs bizalmára, teljesítsék maradéktala. nul Rákosi elvtársnak tett ígéretű, két. A műszaki értelmiség úgy, mint eddig is, adjon meg minden segítséget, hogy a bányászok teljesíthessék vállalásaikat. Biztosítsák az ürescsillét, a fa és egyéb szükséges anyagokat. Uj, nagy győzelem lesz a Kongresszusi Hét. Győzelem legz, meri dolgozóink győzelemre viszik, túlszárnyalják jó, áldozatos munkájukkal minden eddigi eredményű, két és valóban felejthetetlenné teszik a Kongresszusi Hetet. Bányászok, üzemi munkások, falvak dolgozói, jó munkával teljesít, sétek a kongresszusi ft-'ajánláso- kat, soha nem látót, győzelmekkel ünnepeljük Pártunk, egész dolgozó népünk nagy ünnepét, a Magyar Dolgozók Pártja II. Orszá gos Kongresszusát! Moszkva (TASZSZ): A Pravda tudósítója nemrégiben több külpo. litikai jellegű kérdéssel fordult 1. V. Sztálinhoz. Alább következik I V. Sztálin válasza. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön Attlee angol miniszterelnöknek az akóházban tett Legutóbbi kijelenését, hogy a Szovjetunió a hábo- -ú befejezése után nem szerelt le, azaz nem demobilizálra csapatait. Hogy a Szovjetunió azóta egyre löveli fegyveres erőit? VÁLASZ: Atüce miniszterelnökiek ezt a kijelentését a Szovjetunó ellen irányuló rágalomként írtékelem. Az egész világ előtt közismert, Hogy a Szovjetunió a háború után lemofcilizálta csapatéi1. Mint ismeretes, a demobilizálás három 'zakaszban történt: az első és má- odik szakasz 1945-ben, a harmadik 1946 májusától szeptemberéig. Ezenkívül 1946-ban és 1947- ben demobil'zálták a szovjet hadsereg személyi állományának idősebb korosztályait, 1948 elején pedig demobüízaltók a többi idősebb korosztályt. Ezek a mindenki ssánvlz* ismeretes tények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem, a szovjet állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nsgy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, emu-dórjai vizíerőtele- nek, melyekhez több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömegszükségle- ti cikkek rendszeres árleszá'.lí'ásá- nak politikáját folytatni, amelyhez ugyancsak a költségvetési kiadások tízmiiliárdjai szükségesek, nem képes százmiüíérdokat fektetni a német megszállók által sehe és ezzel együtt, ezzel egy' fdejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérteni, hogy ilyen esztelen politika államcsődre vezetett volna. Attlee miniszterelnöknek, saját tapasztalatából, épo úgy, mint az USA tapasztalatából tudnia kell, hogy az ország fegyveres erőinek megsokszorozása és a fegyverkezési verseny a hadiipar kifejlesztésére, a polgári szűkületekre dolgozó ipar csökkentésére, i nagyszabású polgári építkezések beszüntetésére, 0z adók emeiésé- e, a tfímegszükségleii c'kkek árának emelésére vezet. Érthető, hogy amennyiben a Szovjetunió asm csökkenti, hanem ellenkezőleg, kiszélesíti a polgári szükségetekre dolgozó ínarát, nem korlátozza, harem ellenkezőleg kifejleszti az úi hatalmas vizierőtele- [nek és öntözőrendszerek építésé*, rém szünteti meg, hanem ellenkezőleg, folytatja az árleszállítás rsoliiikárát. akkor ezzel egyidejű leg nem duzzaszihatia fel hadi- ‘parát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit n csődbejutás kockáztatása nélkül. Ha Attlee miniszterelnök mindezen tények és tudományos meggondolások ellenire mégis lehet cégesnek találja, hogy nyíltan rágalmazza a Szovjetuniót és ann*"k békés politikáját, akkor ez csak azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió ellen irányuló rágalommal véli igazodhatni a munkáspárti kormány által Jelenleg Angliában folytetotj; fegyverkezési versenyt. Attlee miniszterelnöknek szüksége van a Szovjetunió-ellenes hazugságra, agresszívnak kell feltüntetnie a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív politikáját pedig békésnek, hogy tévedésbe ejtse az angol népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ily- módon csalással rántsa be az új világháborúba, melyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei szerveznek. Atüfee miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a béke oldalán áll, miért utasította el a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslatát a Szovjetunió, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország között haladéktalanul megkötendő békeegyezményről? Ha valóban a bek« oldalán áll, miért utasífott3 el a Szovjetunió ípváeiatait. hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán áll, miért üldözi a béke védelmének híveíf, miért tiltotta be a béke védelmezőinek kongresszusát Angliában? Vájjon a békevédelmi kampány fenyegetheti-e Anglia biztonságai? Világos, hogy Attlee miniszterelnök nem a béke megóvása, hanem új agresszív világháború kirobbantása mellett van. KÉRDÉS: Mit gondol ön a koreai intervencióról, mivel végződhetik? VÁLASZ: Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok vég- ’eg elutasítja Kína népi ko’Hiányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenció-’ sok vereségével végződhetik, KÉRDÉS: Miért? Talán az amerikai és angol tábornokok és tisztek rosszabbak a kínaiaknál és koreaiaknál? VÁLASZ: Nem, nem rosszabbak. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és tisztjeinél. Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborútan ezek — mint ismeretes — a legjobb oldalukról mutatkoztak meg. Miről van tehát szó? Arról, hogy a Korea és Kína elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, míg a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborúit! teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében. Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy Kína — amely nem fenyegeti s-ro Angliát, sem Amerikát és amelytől az amerikaiak elrabolták Tai- van szigetét — agresszor, Ui Amerikai Egyesült Államok pedig — amely Taívan szigetét elfoglalta jl csapatait egészen Kína hatórá- ig vitt® —- védekező fél. Nehéz meggyőzni a katonába1 a'ról, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak joga van biztonságát védelmezni Korea területén és Kína határainál, Kínának cs Koreának pedig nincs joga biztonságát védelmezni saját’ területén, illetve államának határain. Ezért népszerűtlen ez a háború az angol és amerikai katonák kóréhen. Tudjuk, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a ka'onák a rájuk kényszerített háborút mélységesen igazságtalannak tarifák és ezért formálisan, küldetésük igazságosságába vetett hi1 és lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket a fronton. KÉRDÉS: Hogyan ériekéit ön az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) határozatát, amely a Kínai Népköztársaságot agresz- szornak nyilvánítja? VÁLASZ: Úgy értékelem, m’nt szégyenletes határozatot. Valóban a lelkiísmeret utolsó maradványait is el kell veszíteni ahhoz, hogy valaki azt állítsa, az Amerikai Egyesült Államok. — amely kínai területet — Tajvan szigetét — foglalt el, benyomult Koreába Kína .határáig —.védekező fél, a Kir-S» Népköztársarág pedig, — amely határait védelmezi és igyekszik visszaszerezni az amerikaiak által elfoglak Tajvan szigetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet úgy alakítottak meg, miirt a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kírohbnntásának eszközévé változik. Az ENSZ agresz- szív magja tíz ország, a támadó jellegű Északatlanti Szövetség tagjai (az Egyesük Államok, Anglia, Franciaország, K:->nada, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Nor- végia, Izlandi és húsz iatinameri- kai ország (Argentína, Brazília, Bolivia, Chile, Columbia, Costarica, Kuba, Dominicai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela.) Ezeknek az országoknak képviselői döntenek ma az ENSZ-ben a háború és béke sorsáról. Ök azok, akik az ENSZ-ben keresstülvitték a Kínai Népköztársaság agresszivitását hangoztató szégyenteljes döntést. Jellemző az ENSZ-ben uralkodó mostani rendre, hogy például a kicsiny amerikai Dominic*! Köztársaságnak, amelynek alig van kétmillió lakosa, most ugyanolyan súlya van az ENSZ-ben. mint Indiának és sokkal nagyobb súlya, mint a Kínai Népköztársaságnak, amelyet megfosztottak ENSZ-beli szavazati jogától. Az ENSZ ilynaódon-az agresszív háború eszközévé válik _ és egv- ber, megszűnik az egyenjogú nemzetek világszervezete lenni. A dolog lényegét tekintve, az ENSZ most nem aiyiy'.ra világszervezet, mint az amerikaiak szolgálatára adó szervezet, az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet. Nemcsak Ez Amerikai Egyesült Államok és Kanada törekszik új háború kirobbantására, de ezen az úton jár a húsz lat»namerikai ország is. Ezeknek as országoknak nagybirtokosai és nagykereskedői új háborút szomjuhornak valahol Európában, vagy Ázsiában, hogy a
