Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-14 / 37. szám

1951 FEBRUÁR tt NAPLŐ 5 A Pécsi Fűtőház dolgozói tovább fokozzák eddigi eredményüket, hogy megtartsák a vasúti üzemek kozott első helyüket a kongresszusi versenyben Űjabb kezdeményezések az önköltség csökkentésére Reicbarri Jenő eivtárs mozdonyve­zető éppen leszállt a mozdonyáról és szoGgáJiatáJt átadni indul. Útközben kiáltás állítja meg: — Jenő, tudod, mi újság? Nem? Na, gyere közelebb! Reichaird ekvtára átlépted a síne­ken, odamegy Ragcnasa elvtárs, a párttitkárhoz, aki elmondja neki: — Első helyen állunk országos vi­szonylatban a vasutasok között a kon­gresszusi versenyben. Ott van az új­ság a falitáblám. Erre Reichard elvtó/rs sapkája fel­csúszik a feje tetejére, megdörzsöli kezét: < — H&t ez nagy SrSm, nagy büsz­keség, Ragomosa elvtársi Póif kiaján­lásokat kell tenni, szorgalmazná kell az ügyet, nem szabad hagyni, hogy visszaszorul j unkl Nagykanizsáról Jött vissza Reichard elvtárs és most a tőbbieíktől meg­késve őrül oa elsőségnek. A többi mozdonyvezető már élénken vitatja, hogy érték el a kongresszusi ver- •énybea az első helyet Tudják vala­mennyien jói, hogy mennyi szenet ta­karítottak meg eddig, de azért újra és újra kiolvassák az újság sorait: ,.A Pécsi Fűtőház dolgozói vállaltálc, hogy január 10-től iebruár 24-ig a tajlagos széníogyasztást lő százalék­kal csökkentik és ezáltal több, mint 110 vagon szenet takarítanak meg. Ezt a vállalásukat február 5-r# telje­sítették. A futójavítások költségét 1950 év utolsó negyedéhez képest 9.9 százalékkal csökkentették.1' Darazsec Lukács eivtárs tegnap Bu­dapestre vitte a gyorsot A megérke­zés után hozzálátott a gépének meg­javításához, ileltve vállalásának tel­jesítésiéhez, hogy a fotóköltséget le­csökkenti. OSt görnyedt, ágaskodott egész nap a 424-es mellett, kijavította a tömítéseket, a szelepeiket. Alvás helyett dolgozott. Visszafelé 45 má­ssa szenet takarított meg. Nem nehéz ez, csalt afeund kell és szeretni kell az országot, a népet — mondja. — Figyelmes munka meg­hozza az eredményt. Hozzásegíti eh­hez az embert a hegy és a völgy is. Felfelé ugye huzatai kell a gépet? Lefelé nem — és nem is huzatom. Abaligert után szinte látom a megma­radó szenet, «mély egyre szaporodik • Pest felé vezető úton. Darazsac elvtáis a kongresszusi ver­seny megindulása óta 569 mázsa sze­net takarított meg. Kovács György mozdonyvezető pártonkívüli Azért ott van ő is a kongresszusi versenyzők soraiban, méghozzá az elsők között. Szeretette) beszél a gépéről, eredményéről, amely nála 608 mázsa szénmeig takar Sásban jelentkezik. Mert Daczó eivtárs, vagy Győri Kiss eivtárs nem hagyja, hogy ne ö le­gyen az első a versenytáblán. Hát akikor miért hagyná Nagy Károly, vagy Jánosi László és a többi. OLyan csalták zajlanak le naponta a ver­senytábla előtt, mintha ott 'mindjárt meg is változna a vita alapján a.z el­sőség. Másnapra aztán megváltoztat­ják. Hol egyik, hol másik áll az el­ső helyen é3 a verseny legújabb eredményeit minden reggel 7 órakor már mutatja a versenytábla. A kiértékelésen hazafias tetteik hú­zódnak meg a számok mögött Olvas­va csak ennyit mond: Kántor Gyula 15 százalékos szórna egtakarí’tást vál­lalt, 41 százalékos megtakarítást ért eL Vagy: Szórázi István 15 százalé­kos megtakarítás helyett 42 százalé­kot ért el. A számok mögött pedig ott van az áldozatos munka, a lelkese­dés, amely valamennyit fűti a kon­gresszusi versenyben, hogy elnyerjék a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját. Nem volt könnyű arankái eljutni idáig. A politikai tudatosító munka, a verseny nyilvánossága, a pártszer­vezet útmutatása segítette a íütőház dolgozóit, hogy elérjék az elsőséget. De még nehezebb lesz a következő idő, mert nem hagyja magát sem az Északi Fűtőház és a Ferencvárosi ál­lomás, de a többi sem, ők is elsői akarnak lenni a versenyben. A Pécsi Fűtőház dolgozói pedig nem hagyják magúikat. Újabb és újabb eredményekkel fogják gyara­pítani az eddig elért eredményeket, mert egy a vágya valamennyinek:: Elnyerni a Központi Vezetőség kon­gresszusi zászlaját. A határörbajtársak éberen őrlődnek Nem jutott el az imperialisták kéme gardáihoz Az eligazítás végeiért. Az állam- védelmi határőr járőr elindult, hogy teljesítse feladatát. Mindkettőjük jól emlékezett még az qrsparancsnok sza­vaira, amivel útnak bocsátotta őket: — Baftársak, ne feledkezzenek meg arról, hogy a Pártkongresszusra ké­szülünk. Fokozott éberséggel lássák el a szolgálatot. Bilinovios Andris bajéárs, járőrpa­rancsnok nem érezte a hideget, pe­dig arcát pirosra festette a csípős szél, ruhájára rárakódott a sűrű peily- hekben hulló hó. Bilinovics bajtárs pár nappal ez­előtt pártnapon vett részt és meg­ígérte: — Egyetlen büntetlen határsértő sem lesz körzetünkben! Ez az én fel­ajánlásom a Pártkongresszus tisztele­tére. Most úgy érezte, hogy százszo­ros túlerővel is szembeszállna, ha úgy A kuláhoh kiseprűxése után eredményes less Mosssuheténybem a begyűjtés, megindul a tsses is a fejlődés útján Több, mint három kefe, hogy meg­kezdődött országszerte az új termény- begyűjtési szakasz. Uj lendületet ka­pott a begyűjtési mozgalom megyénk­ben is. Az elmúlt hónap végén tartott tanácsüléseken párttagjaink, tanács­tagjaink komoly felajánlásokat tettek, nagymennyiségű terményt adtok nép. gazdaságunk számára. A tanácsülések után a jó példa nyomán megindult a dolgozó parasztok felajánlása is, ez­zel egyidőben pedig tanácsaink szigo­rúan elszámoltatják a kulákokeit, a be­gyűjtést szabotáld, ötéves tervünket akadályozni akaró asirosparasztakat is. így folyik a begyűjtés megyénk leg. több községében, de alapvetően más a begyűjtési kép a póosváradi járás egyik falójában. Hocsszúbetényben. A hosszúbe tény i tanácsülésen ha szüle­tett is felajánlás, az összesen nem tett ki többet, minit 4 mázsát, a „példát" természetesen követte a község dolgo­zó parasztsága és a begyűjtők 5—10 kilószám szedték össze a begyűjtési kampány három hete alatt az össze­gyűlt 12 mázsányi vegyesterményt, ami Ezt i — Szeretni kell a gépel. mondja Kovács György is. A tanteremben ellőadást hallgat ▼agy tíz mozdonyvezető. Egyik-másik még szenes, olajos, — munkáról jött ide, a többi rövidbundás kabátban ül és hallgatja, hogyan lehet még na­gyobb teljesítményt kihozni a masi­nákból. Ragoncsa eivtárs elmondja nekik a nagy újságot és azt hangsú­lyozza, hogy még egytized százalék van vissza és a 10 százalékos 'futó- javítási költségeket is lecsöfckentik, amennyire vállalták. Közbe is vágnak mindjárt és azt mondják, hogy meg lehet hosszabbítani a gépmosások idejét % azt hozzák fel, hogy hasz­nálja lehetőleg mindenki _ aki arra já r —, a simontomyai vizet, amely lágy és amellett jelentős értékű szó­dát lehet ezáltal megtakarítani. Az előadó is mindjárt bekapcsolódik és elmondja, hogyan képzeli megoldani » pécsi fűtőház „keményvíz“ problé­máját. Ha sikerül, havi 5 ezef forin­tos megtakarítást jelent. Kongresszusi munkaverseny van a fűtőházban, amely új lendületet ka­pott a keddi naptól kezdve, hogy el­ső helyre törtek fel az itt dolgozó Vasutasok és .elhagyták az Északi Fű- töházat és a Ferencvárosi állomást. A jó munka eredményét hirdető újság­cikk piros ceruzával körülhúzva kint. van már reggel 7 óra óta a verseny- táblán és mellette sorakoznak az el­ért kiváló eredmények, amelyekben bővelkedik a fűtóház. Először úgy volt a kongresszusi verseny megindulásaikor, hogy 5 szá­zalékos szénmeglakariiiást; vállal glo­bálisan az egész üzem. De nem ma­radt Így. Nem, mert Daczó, Győri Kiss, Nagy Károly, Jánosi László, K. Szabó László és még jó párán az/ mondták, hogy ők 20—25 százalék szenet takarítanak meg. Erre aztáp nem hagyta egyik sem magát, mert egyik mozdonyvezető sím nézi el, S a másik őt elhagyja és a glo- vállalásit megtoldottak 10 száza­tokkal és így lett belőle 15 százalék. Ezt vállalták, de nem ezt tejesítet- iék. Természetesen nemcsak a tanácsta­gok rassz példája az álca a hosszú- hetényi csúfos begyűjtési eredmény­nek. A főok az, hogy a kulákok, a falu ki zsáikmányo 1 ói nem lettek mindezidá­ig elszámoltatva. A tanács titkára, Czimber József a begyűjtés végén akarja - elszámoltatni a kulákokat és nehogy ebben a szándékéban bármi is megakadályozza, sürgősen kivette a begyűjtés idejének kellős közepén a szabadságát. A kulákokat pedig elszá­moltatás helyett végiglátogatták a nép­nevelők és — akár a dolgozó pa­rasztokat —, megkérdezték őket, akarnak-e valamit félajánlani a be. gyűjtés sikere érdekében. Czimber ter­mészetesen nem oktatta ki a népneve­lőket,- hogy hullákhoz ne menjenek, nem magyarázta meg, hogy a kulik­nak nem érdeke a begyűjtés., hogy a kulák minden eszközzel meg akarja akadályozni népgazdaságunk fejlődé­sét, a falu fejlődését, szocializálódását, hogy a kuláíc minden erejével küzd — természetesen hiába —. a kizsákmá­nyolás végleges felszámolása ellen. I! feülíM kihasználták a számukra paradicsomi áiispoíoka! ás Szabó István 26 holdas kulák örül­ve, hogy a szigorú helyszíni elszámol­tatástól megszabadult, „nagylelkűen1 adott a begyűjtőknek 5.5 kilogramm vegyesterményt —- az elszámoltatás után mutatkozó mázsák helyett. A t a nács ugyanakkor azt a propagandát vitte a falu dolgozói, bányászai felé, hogy a vásárolt kukoricából, burgonyá­ból adjanak be 5—10 kilogrammot. Maga Szabó ktvánné. tanácstag, a párti it kár helyettese jelentette ki és várja el másoktól ::s; — Kiváltom az utalványra .a bur go, nyit, aztán leadom. Nem véletlen az, hogy a tanácsból ilyen pórtéllé nes. szegény parasztokat zsaroló,_ rossz hangulatot szító intézke­dések indulnak ki. A tanács titkára, Czimber József, — aki a Horthy re­zsim megbízható jegyzője volt, akit mint erőskezű embert q Délvidékre he­lyeztek Keresztes Fischerék, — fel. használta a tanácselnök tapasztalat­lanságát, a begyűjtés idején pedig a tanácselnök távollétét és Tito recept­je szerint irányította a begyűjtést; annak egész súlyát a dolgozó pwas/.l- ság vállára rakla. Nemcsak a begyűjtésre nyomta rá bélyegét Czimber működése, do meg­látszik a befurakodott ellenség mun. Icája asem H hogy Hooszúbetónyben elaludt, az osztályharc. A helyi párt- szervezet tűrt«, hogy egyre-másra men- tesitse a népfront bizottság Czimber befolyására a kulákokat, ugyanakkor dig több középparasztot kulákkénl kezeljen a tanács, özvegy Tarr János, né 34 holdas kulákot úgy méretesitet- tiék, hogy két kiskorú fia nevére szét­írták földjét. Kát»« Sándort, a Meiez- ter_ testvéreket, Dömötör Miklóst, a Kajái testvéreket, Sdbatenberger Józse­fet ugyancsak rendkívül ravasz módon, a telőkkönywel, ajándékozási szerző­déssel való bűvészkedés után síierit mentesíteni a kulák- beszolgáltatás alól. A mentesített kutákok a befurako­dott eleinek megindították támadásu­kat a falu, a dolgozó parasztok ellen. Katos Sándor kulák például, mint a tanács pénztárosa uszított népi demo­kráciánk ellen. Ács Hona tanácstagtól többen kérdezték a falu dolgozói kö­zül, hogy kerül a kulák Katos a tanács pénztára mellé, választ azonban erre a fogas kérdésre nem kaptak. Leg.fel jct»b Szabó Istvánunk a pártszervezet vezetőségi tagja vonta meg rá a vállát: — Felőlem lehet kislak.,. De befurakodott a kulák a termelő- csoportba, azaz nemcsak befurakodott, hanem magukhoz ragadták a vezetést is. Bagy Sender 35 holdas Unlak lelt a csoport elnöke. Kajdí^ Ferenc, mentesített kulák — akinek nevén egy hold föld sincs uáyan, de az apja negyven holdjából vitt, tízet a tezcs.be —, lett a brigád- vezető. őket pedig Meiszter kulák je­lölőbizottsági tag ajánlotta a vezető­ségbe. Hárma« céljuk volt a kulákoknak a csoportba való befurakodással. Első­sorban mentesülni akarlak a beszolgál. tatási kötelezettség, a borbeadás, a kttláklerhek alól. Másodszor folytatni akarták a csoporton belül is a kizsák­mányolást. Remélték, hogy Hosszúhe- ! ínyben lito-féle szövet ckc/eí cl. zadrugát sikerül teremteniük, ahol a belépett s zegénypa raszt ok, agrárpro­letárok ingyen cselédei, örökös roboto- sai lesznek a vezetőségnek. De céljuk volt megakadályozni a tszcs kifejlődé­sét, megerősödését is, ezért nem vették fel oda a becsületes középparasztokat, dolgozó parasztokat, A kudarcok terve természeteséül nem sikerülhetett. A járási pártbizottság gondoskodik róla, hogy a kulákokat erélyesen elszámoltassák és ne kezel. fék őket úgy, mint a becsületes dol­gozó parasztokat. A csoport becsüle­tes tagsága pedig vasárnapi gyűlésén terázta magáról a kulákok ráerősza­kolt igáját és megnyitja az utat a tszcs fejlődése előft. A járási pártbizottság, nak azonban nem tett volna szabad ülvén lazán kezelni a hosszúbefériy i kn Iákok ügyéit A járási pártbizottságnak erős kézzel be kellett volna már ala­kuláskor nyúlnia á hosszúhetényi kí- íyóíészrkbe, a kulákok által vezetett tezos.be. A kulákok kiseprűzésén túl­menően erősítse meg a helyi pártszer­vezetet a járási bizottság megfelelő bírálattal, hogy a jövőben biztosan ha­ladhasson Rákosi elvtársunk, Központi Vezetőségünk által mutatott úton. kívánná hazánk sérthetetlen határai- nak védelme. A legfontosabb: a fegyelem Másodszor ment végig őrizeti sáv- ján, amikor nyomokat fedezett fei. Első pillanatban nem akart hinni a sze­mének. Lehajolt, hogy jobban szem- ügyre vehesse. Semmi kétség, a láb­nyomok azóta keletkeztek, hogy elő­ző útját itt elvégecZtei. Minden ideg- szála megfeszült. Hirtelen felállt és körülnézett. Az első gondolata az volt, hogy utána rohan az ellenség­nek, de fegyelmezte magát. Jól tud­ta, hogy az imperialista ügynök ra­vaszságán csak a legnagyobb éber­séggel járhat túl. Csendesen intett járőrtársána'k. Tímár bajtárs megértette a jelzést és együtt indultak el a lábnyomok után. Óvatosan közeledtek, az erdő széle felé, ahová a nyomok vezettek. Itt vették észre a banditát, Bilinovics bajtárs egy pillanatra megállt. Ujjúi egészen elfehéredtck, amint fegyverét szorította. Végtelen óvatossággal, lépésről lépésro közelí­tette meg az alakot. Messze visszhangzott az erdőben a kiáltás: „Állj!“ A határsértő megtorpant és körül­nézett. Érezite, hogy csapdába került és a menekülés útját kereste. Nem volt rá ideje. A két határőr baj.társ pillanatok alatt mellette termett. Mi­előtt komoly ellenállást tudott volna kifejteni, már megkötözött kezekkel állt közöltük. Amit a kém elvitt volna, Az átkutatásnál különféle térképek, idegennyelvű iratok, feljegyzések, iga­zolványok kerültek elő. Értékes hír­anyagot akart kicsempészni imperia­lista gazdáinak a kém. De nem jutott át a határon. A haitárór bajtársak éberen helytálltak. Elfogták az impe­rialista ügynököt. Büszkén jelentkezett Bilinovics baj­társ az őrs parancsnokánál és elmon­dotta a fogás történetet Az őrspa­rancsnok bajtárs dicsérő szavaira sze­rényen válaszolt: — így alkarom teljesíteni a Párt- kongresszusra tett összes vállaláso­mat! A Sopiana Gépgyár DISZ-ifjúsága teljesíti kongresszusi felajánlását Mi, a Sopiana DlSZ-fiataljai nagy lelkesedéssel készülünk az MDP II. Kongresszusának megünneplésére. El­sősorban a többtermeléssell, tervünk túlteljesítésével bizonyítjuk be Pár­tunknak, a magyar dolgozó népnek, hogy ifjúságunkra bármikor számíthat és építhet. Rákosi elvtárs szavait mindig szem előtt tartjuk, melyben megjelölte, hogy az ifjúságnak a szocialista építés ro­hamcsapatának kell lenni. Éppen ezért vállaltuk a Kongresszus tiszteletére, hogy 5 ifibrigádot szervezünk, s ezt a vállalást teljesítettük. A brigádok konkrét felajánlásokat tettek. Külön ki kell emelni az öntő­brigádot, amely vállalását február 10. helyett 5-re befejezte, valamint az esz. tergályos-brigádot, amely a fegyelem megszilárdítása érdekében versenyre hívta ki a többi brigádokat. Pártszer_ vezetünk külön megdicsérte és elisme­rését fejezte ki a lakatos ifi-brigád­nak, eredményes és gyors munkájáért, a mezőgazdaság részére gyártandó gyűrühengerek gyors szereléséért. DISZ-szervezetünk nemcsak a ter­melés frontján tett felajánlást, hanem egyik komoly felajánlásunk az volt, hogy szervezetünket Pártunk Kongresz- szusának tiszteletére megszilárdítjuk. Felajánlásainkat e téren nagyobb rész­ben már teljesítettük. A Szabad Ifjú­ság olvasótáborát 31-ről 80-ra emel­tük, 35 új taggal erősödtünk meg, s 9 Szabad Nép-előfizetőt gyűjtöttünk. Szabadságharcos kiképzésbe 30 ifit szerkeztünk be, akik rendszeresen résztvesznek az oktatásban. DISZ- szervezetünk vállalta, hogy Pártunk Kongresszusára üzemünket feldisztü. Eredményeink mellett mutatkoznak hiányosságok is, különösen a fegyelem kérdésében, valamint még az, hogy vannak olyan fiatalok, akiket nemigen érdekel a DISZ-szervezet munkája Ezen a téren az „Ifjú Gárdának" sür­gősen rendet kell teremteni, hogy ne legyen egy ifi sem, aki ne venne rész! a DISZ munkájában. Eredményeinkért köszönetét kell mondanunk Pártunknak, Rákosi elv- társnak azért, hogy ifjúságunk munká­ját. állandó szívügyüknek tartják és hogy' állandó támogatásban részesíte­nek. Nagy Sándor DTSZ-litkár A városi tanács ülésen a dolgozók Bírálatokkal* javaslatokkal támogatták a tanács munkáját Pécs város tanácsa kedden délután tartotta második rendes ülését. Beve­zetőül Daláth László, a végrehajtó bizottság titkára felolvasta a minisz­tertanács rendeletét, amely a kulákok azonnali a helyszíni elszámoltatását írja elő. Ezután Krancz Pál eivtárs, a városi tanács elnöke számolt be a tanács munkájáról. Bevezetőben elmondotta, hogy a tanács egyik döntő feladata az eredményes terménybegyüjtés volt. A továbbiakban Krancz eivtárs ar­ról számolt -be, hogy az elmúlt esz­tendőben, különösen a tanácsválasztá- sok előtti időszakba^ közellátási ne­hézségeink voltak. Ez elsősorban azért volt mert a dolgozó nép ellenségei felvásárolták a készleteket, hogy pá­nikot keltsenek. — Ez év elején azonban —- mondot­ta többek között, — amikor Pártunk elhatározásából a cukorra és lisztre jegyet vezettünk be. a tanács dolgo­zói és népnevelői felkeresték Pécs váró« minden családját, hogy közvet­lenül beszéljék meg a közellátés kér­déseit. Ezekből a beszélgetésekből le­hetett legjobban lemérni, hogy köz- ellátásunkban nincs különösebb baj az élelmezési cikkek vonalán. Krancz elvtárs beszámolója után Berki Fülőp elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese számolt be a városi üzemek működésérő!. Többek között a Közlekedési Vállalattal foglalko­zott, amely kitűnő munkát végzett. Ezután a tanácstagok szólaltak fel. Elsőnek Hamberger Tmi'e, a Cipész Kisiparosok Szövetkezetének vezetője arról számolt be, hogy a város terü­letén, de különösen a perifériákon, 8—10 javító részleget akarnak meg­valósítani, ahol a dolgozókat a ma­gánszektoroknál olcsóbb áron fogják kiszolgálni. Máris két ilyen javító részleget állítottak fel. A továbbiak felállításul azonban nehézségekbe üt­közik, mert nem kapnak helyiséget. Ennek megvalósítása érdekében kérte a városi tanács segítségét. Czöndör Ferencné, a gyárvárosi dolgozók bírálatát tolmácsolta. El­mondotta, hogy a gyárvárosi kultúr- ház befejezése már égetően szükséges. Kifogásolta azt is, hogy az utak sa­lakozása és javítáÁa nem történt meg. Ezek után egymásután következtek a felszólalók, akik elmondották a vá­ros dogozóinak javaslatait, kívánsá­gait és panaszait. Lénával elvtárs tel hívta a tanácstagok figyelmét, hogy méltó módon készüljenek tel a Ma­gyar Dolgozók Pártjának 11. Kongres7- szusára. A felszólalásokra Krancz elvtárs válaszolt, majd Daláth László, a vég­rehajtó bizottság titkára bejelentette, hogy Molnár Károly és Móricz György elvtársak áthelyezésük miatt lemondtak tagságukról. Ugyancsak beijelentette, hogy a tanács egyes tag­jait érdemtelenségük miatt visszahív­ta. Helyettük Lénád Károlyt, Tárnái Józsefet, Böröcz Emiit. Sáfrány Györ­gyöt , Bandi Jenőt, Brncze Istvánnét és Egyed Kálmánnét hívták be ren­des tagnak. Majd beszámolt az állan­dó bizottságok munkájáról és tervei­ről. A városi tanács második rendes ülése az Internat km álé eléneklésével ért véget. az eíőiréstyzatnak cent egész gtósfél százaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents