Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-14 / 37. szám

»51 FEBRUAR H if x pi A 8 fokozódik a jugoszláv- harca A FASISZTA TITO-RANDA ELLEN Thc£k toporaSkoforak. Hadrtörvény­**ák«k.kel és büntető-expedíciók kai prö. bAljáJc megtörni a jugoszláv nép egy re növekvő e'ienáikVsát a véres fasisz­ta rendszerrel és gya-rmítti elnyomással ezemtxin. Mindössze néhány h/mnp leforgása alatt a katonai törvényszékek perbe, fogták: a bori ércbányászok egy cső. portját (a vádlottak mindegyikét húsz. évi elzárásra ítélték); Sztárá Pázova város huszonöt munkását (négyet ha­lálra ítéltek); Beadón város huszonkét vasutasát (kettőt halálra ítéltek); 110 belgrádi vasutast (harmincötöt húsz- évi börtönre, a többieket különböző időtartamú kényszermunkára ítéltek); tizennégy krwni jeyác' várost tisztvise­lőt (egyet halálra ítéllek); 8393 szer­biai parasztot (21tUt-al különböző idő tartamú bebörtönzésre és 0135-01 „közigazgatási megtorlásra", azaz 2 hónaptól 6 hónapig terjedő kényszer- munkára ét nayy pénzbüntetésekre ítéltek)/ 103 macedóniai parasztot \(40-et halálra ítéltek). {1 dolgozó* százainak ás ezreinek börtlinbovelésóve! sem tudják ncglörol a jugoszláv nép ellenállását A fasiszta fc&njvrak hóhérmuníkájá- nők aránysáról tanúskodnak a követ kenő esetek js: Szeptemberben hadbíróságl ítéletek tdapján börtönbe vetetlek vagy kon- konceiitráclói táborba zártak több, mipt 1600 hazafias érzésű vasutast, akik meghiúsították hadi célokra szol. gálő nyersenvágok (színes fémek) és éW nász erek kiszállítását Jugoszláviá­ból az Imperialista orszúgoklxa. Szerbiai falvaiban egyetlen napon augusztus 26-án, a hadbíróságok 118 -poroszt „szabotázs“ ügyével foglalikoz lak. annak alapján, hogy megtagadták az erejüket messze meghaladó, teljes kifosztásokul egyértelmű gabonabe szolgá. hatást. Közülük 68-cft 15 20 évig terjedő /egyházra ítéltek. Ugyanazon a napon Szerbiában 842 parasztot küldtek kényszermunkáira és 249—et pénzbüntetésekkel sújtottat. Azokba a körzetekbe, ahol a dolgo zó nép a fasiszta rendszerrel szemben tanúsított ellenállása szervezett, nyílt harcban ölt testet, o „zendülés“ vérbe- f oi!ására bünJetőcxpediciókat külde. nek­iüt történt múlt ősszel Montén eg. lóban. A parasztok, akik már nem bírták elviselni az erőjüket meghfu- al&dó gabonabeszolgáitatást és adó­kat, «szántán ezcmboszál-ltak ezzel a rablással Megtagadták a hatósági képviselők' intézkedéseinek teljesíté­sét, kikergették a falvakból a kar­hatalommal élelmiszert rekviráló „kü­lönleges meghatalmazottakatA belgrádi urak a banjalukai 179. rend. őrezredet, a nisi rendőrzászlóaljat és Jt szarajevói lövész-hadosztályt küld­ték Montenegróba, hogy „intézzék «1" a parasztokat A montenegrói parasztok százait lőtték agyon, több­ezer parasztot pedig koncentrációs táborokba és kényszermunkára küld­tek. Ugyanét a 179. rend őrezred Ran- kovice hóhér parancsára vérfürdőt rendezett Cazin város (Bosznia) és * környező falvak lakossága körében. Utóbbiak kijelentették, hogy nem ' hajlandók résztvenni utak és kato­nai objektumok építésében. Amikor pedig a rendőrség erőszakkal akar­ta a népet munkára hajtani, a .város hazafiai felkelést szerveztek; csatla­koztak hozzájuk a környező falvak parasztjai is. Ekkor Eankovics jani­csárjai betörtek Cariuba, az utcákon lőtték agyon az embereket és néhány napon át tömeges hajtóvadászatöl rendeztek az emberek ellen. Minden 'vizsgálat és birói eljárás nékül bör­tönbe és koncentrációs táborba ve­tettek több, mént 500 városi lakost és körülbelül 500 parasztot. t Tito—Rankovlcs-kükk liaiIiáPgpoflian van a jugoszláv néppel Ezek a tények beszélnek. A Tito- Ratvkovics-klikk hadiállapotban van a jugoszláv néppel. De sem a fasiszta pribékek véres terrorja, sem tömeges gazságai nem tudják megtörni a nép elszántságát, amellyel hazája szabad, ságáért és függetlenségéért harcol, r,Mi, munkások, bejelentjük önök­nek, hogy vidékünk egész népe gyűlöli a fasiszta bandát és egyre erősödő egy- Sségünk folytán, ebben a harcban Tito- ék egyik vereséget szenvedik a másik titán', — Így írnak Trepcse és Ko azovs/ira Mitrovica ércbányászai a ju jfoszláv politikai emigránsok Romániá ban megjelenő lapjába, „A n-mzetkö xiség lobogója alatt" című újságba. El Mondják még levelükben, hogy minden erőfeszítésüket az imperialista háborús gyujtógátoknak szánt színes fémek ki- »ámyászásának meghiúsítására összpon­tosítják. A hadicélokat szolgáló nyersanyag kiszállításának meghiúsításában aktív Segítséget nyújtanak a bányászoknak V vasutasok. Az exportáruval megra­kott szerelvényeket nem irányítják ren­vekkel megrakott szerelvényt, utána pedig felrobbantották a Zvecsane- Kr alj evő vonalon lévő alagutat. A „New-York Herald Tribune" tu­dósítója, aki nemrég beutazta Jugo­szláviát, nem titkolja, hogy nyugtala­nítja a belgrádi bérenc-klikk ingatag rendőrállományának sorsa és azst írja, hogy ebben az országban „drámai harc bontakozik ki, amely napról-napra ko. molyabban veszélyezteti a Tito-kor- mány helyzetét." Jugoszlávia dolgozói a terrorra és a kegyetlenkedésre egységes kiállással válaszolnak deltctési helyükre, hanem -holt-vágá­nyokra állítják, használhatatlanná te­szik a mozdonyokat és vasúti kocsi­kat, megrongálják a pályát, felrobbant, ják a hidakat és alagutakat- Egyedül az 1950. év első fölében a jugoszláv vasúti közlekedésben előfordult ron­gálódások száma az egész 1949. évhez viszonyítva két és félszeresen megnö­vekedőit, Szeptemberben a hazafias vasutasok Nís é9 Sztálics között a nyílt pályán a töltésről a medybe ta­szítottak egy hadianyaggal ós fegyve. Kei nagy nép elfépheteflen, örök barátsága Egy 'érvet ezelőtt, 1950 február 14- > én világtörténelmi jelentőségű szerző. 1 dt'ssel pecsételték meg két nagy és j hősi nép eltéphetetlen, örök barátsá- 1 gát. 1950 február 14-én írták alá a j szovjet-kínai barátsági, szövetségi és > kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ez az okmány hétszázmillió ember, i hétszázmillió szabad ember barátságé, nak írásos bizonyítéka. A győzelmes Nagy Októberi Forradalom kommuniz­must építő népe és a győzelmes kinai forr ad álom népe kezet szorított egy­mással. A két nép sztálini barátsága győzedelmeskedett az imperialisták minden ármánykodása felett. A nagy Sztálin már 192.7-ben meg­mondotta: „Az igazság teljesen a kí­nai forradalom oldalán van. Ezért mi együttérzőnk és együtt fogunk érezni a kínai forradalommal, abban a har­cában, amelyet a kínai népnek az im­perializmus igája alól való felszabadí­tásáért és Kínának egy államba való egyesítéséért folytat.“ „Az igazság teljesen a kind forra­dalom oldalán van" — mondotta Sztá­lin elvtárs. — És amelyik oldalon az igazság, azon az oldalon van — előbb, utóbb — a győzelem• A kínai nép igaz­ságos felszabadító háborúja győzedel­meskedett, miután a diadalmas Szov­jet Hadsereg a kínai népi felszabadító hadsereggel együtt szétzúzta a japán imperializmust, a kínai népet kiszipo. lyozó megszállókat. Azonban az áruló Knomintang-klikk, — a kinai uralkodó osztály évszázados gyakorlatát folytatva — el akarta ad­ni az országot az imperialistáknak és gyarmati sorsba akarta süllyeszteni a kínai népet. Azonban ez a kísérletük dugába dőlt, mert a kínai nép legjobb­jai a Kommunista Párt és Mao Ge­lang zászlaja alá tömörültek és hősi harcban izzé-j»orrá zúzták az amerikai imperialisták terveit. Hiába tömték az 8 imperialistáik dollármilliárdokkal, fegy- | vérekké! Csang Kai-Seket és korrupt bandáját, ezek a fegyverek, nrm •rtek fel a kínai nép hazaszeretetének, szabadságvágyánál: és lelkesedésének fegyverével és azzal a biztos tudattal, hogy a szabaddá lett ország mellett ott áll felbecsülhetetlen értékű tapasz, talataival segítségével <j szovjet nép maga Sztálin elvtárs. Ez a segítség nem is maradt et. á | Kínai Népköztársaság röviddel megala­kulása után megkötötte történelmi je lentöségű szerződését a Szovjetunióval és a szovjet kormány hosszúlejárati! gazdasági hitelt nyújtott a Kínai Nép. 1 köztársaságnak. A szerződésben c lenini-sztálini külpolitika magas esz- ' meisége jutott kifejezésre. A szovje | kormány ellenszolgáltatás nélkül át adta a Kínában lévő szovjet vagyon­tárgyakat. A legelőnyösebb fettételét Ég n főid a fasiszta rablók talpa alatt, Jugoszlávia dolgozói a terrorra és a kegyetlenkedésekre egységes kiál­lással válaszolnak. A fasiszta rabszol­ga tar (ók ellen folytatott harcot, a vég­sőkig fokozzák és a passzív ellenállás, ról áttérnek a nyílt fegyveres felke. lésre. Ennek a harcnak ogyetlon céilja — meghiúsítani Ti-toék nepébenos po­litikáját, amelyet az angol-amerikai imperialisták diktálnak, megsemmisíte­ni a gyűlöletes fasiszta rendszert és Jugoszláviát visszavezetni a demokrá­cia ós a szocializmus táborába. A Tito-klikk, az imperialisták fize­tett ügynökei ellon indított harc a vá­rosokban s falvakban egyre nagyobb arányokat ült. Már egyetemes felsza. badiló mozgalom jellegét mutatja. A harcoló nép ólén a munkásosztály so­raiból való jugoszláv hazafiak állnak. Mint a hitleri rahlók ellen folytatott népfelszabadító mozgalom éveiben, most is, Titoék fasiszta rendszere el­len, a jugoszláv proletárok példát mu­tatnak fő harci szövetségesüknek, a dolgozó parasztságnak a szervezettség, ben és kitartásban. Jugoszlávia hegyed közt megalakul­nak az első partrzán-csapatck, a fel­szabadító mozgalom aktív erői. A plitvicei falvak környékén (Horvát­ország) a fellázadt parasztok elhagy­ták falvaikat és kimentek a hegyek közé, hogy folytassák a fegyveres har­cot a fasiszta rendszer ellen. Vokh és Junik albán falvak férfiai, akik nem hajlandók belenyugodni Titoék önké­nyébe és garázdálkodásába, csatlakoz­tak ahhoz a szerb partizán-csapathoz, amely Koszovo területén tevékenyke­dik. A hazafiak bosszút állnak a fasiszta rábszolgahajcsárokon népük szenvedé­seiért és gyötrelmeiért és Jugoszlávia széles dolgozó tömegeit elszánt harcra vezetik a Tito.Rankovics-klikk véres fasiszta rendszere ellen. V. Kírszanov. A koreai népi hadsereg főparancsnokságának iiadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz- tánsaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti február 12-éni A nyugati arcvonalon a néphadse­reg egységei a kínai önkéntesekkel együtt Szivontól (Szuígen) északra lolytatták a harcokat és súlyos vesz­teségeket okoztak az ellenségnek. Esteknek a harcoknak folyamán a néphadsereg egységei lelőttek egy el­lenséges repülőgépet. Az utóbbi Időben az ellenség hátá­ban megélénkült a partizánosztagok tevékenysége. A Kanvon tartomány déli részében tevékenykedő partizán­osztag az elmúlt két hónap folyamán súlyos veszteségeket okozott az el­lenségnek és több körzetet felszaba­dított. A harcokban megsemmisítet­ték vagy megsebesítették az ellenség több, mint 1600 katonáját és tisztjét, foglyul ejtettek több, mint 250-et és hadizsákmányra tettek szerb A koreai nép felháborodottan tiltakosih aa ENSZ politikai bisottságána k gyalázató» határozata ellen A,. Tkaosenko, a Pravda tudósító­ja r'henjanból küldött jelentésében többek között ’ ezeket írja: A hő« koreai népet ezekben a na­pokban mélységes felháborodás tölti el aa ENSZ politikai bizottságának szégyenletes határozata miatt, amely elutasítja a koreai kérdés békés ren­dezését. Ez a határozat azt a célt szolgálja, hogy kiszélesítse az USA katonai kalandor vállalkozását Ko­reában és más ázsiai országokban. Korea minden városában és falujá­ban népes tiltakozógyüléseket tarta­nak. Tkaceenko a továbbiakban leírja, hogy a ir.ipok szerkesztőségéhez és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság rádiójához özönlenek az ENSZ rágalmazó határozata ellen tiltakozó levelek. Az albán külügyminisztérium a görög monarchofasiszták 16 újabb határsértéséről értesííetíe az ENSZ titkárságát o Miänal Prrftj az Albin Népköztársa­ság helyettes külügyminisztere levelei intézett az ENSZ titkárságához.. A le­vél Albánia légiterének és területi ép­ségének a görög monarchafa_siszta kor­mány fegyveres erői részéről 1951 ja­nuár 1 tői 28-ig tizenhat ízben történi újebb durva megsértésérőd lesz jelen­tést Az ENSZ-hez intézett levél felsorolja a monarchofasiszta provokációkat, majd ezeket mondja: A közölt adatok alapján kormányom nevében ismétel­ten a íegerélyesebben tiltakozom a gö rög monarchofasiszta kormány provo­kációs és agressziós eljárása ellen és kérem, hogy e les-elem tartalmát hoz­zak az ENSZ valamennyi tagjának tu­domására. Az angol kormány kü'poliíikáiát bíráló újabb határozatot nyújtottak b© az alscházban Eltűnnek a mesgyék Türke ve halárában Turkeve dolgozó parasztságának. 90 százaléka írta alá eddig a tszcs-be vadó belépési nyilatkozatot. A cso­porttagok napról-napra növekvő szá­ma tette szükségessé az újabb és újabb csoportok alakulását. Ma már 10 lermelőcsoport működik Türke- vén. Ezit a mozgalmat, melynek nyomán egyre inkább éltűnmek Turkeve hatá­rában a mesgyék, nagyrészben a ré­gi csoporttagok indították meg. A dolgozó parasztok láttálc a legrégeb­ben működő Vörös Csillag termelő- szövetkezet tagjainak gondtalan éle­tét. A múlt gazdasági évben a 28 forin­tos munkaegység mellett több család 10—12 ezer forintos jövedelemhez ju­tott, ami ugyancsak gondolkodóba ej­tette az egyénileg gazdáiké ió parasz­tot A kongresszusi versenymozgalom megindulása óta 960 — köztük sok középparaszt — lépett be a Vörös Csillag ba, _ akik 4600 hold földdel gyarapították c szövetkezet gazdasá­gát. ' A hatalmas mértékben megnőtt tag­létszám lényegesen nagyobb felada­tok elé állítja a Vörös Csillagot. A sok behozott állatnak férőhelyet is kell biztosítani, ezért az építkezésben fokozott feladatok állnak a szövetke­zet előtt. Építenek kovács- és bog­nárműhelyeket, géplakatos- és aszta­losműhelyet, ahol zavartalanul és jó felszerelésekkel dolgoztatnak a ter­mei őszö vetkezet tagjai. Harminc dolgozó parasztcsaldd ré­szére lakást is épít a Vörös Csillag ebben az évben. Angol munkáspárti képviselők sz angol kormány külpolitikáját bíráló újabb két határozatot nyújtottak be az adsóházban. Ehhez a két határozathoz februAr 12-én még egy harmadik já­rult, «melyet tíz munkáspárti képviselő írt *!U. „A kormánynak meg kell akadályoz­nia a totalitárizmus újjáéledését Nyu- gat-Némelorszagban" — mondja a ha­tározat. — ,,Haladéktalanul ki kell je. lenterde, hogy a nagt/hatalnwkkai való tanácskozás alapján a nemzetközi együttműködés politikájának útjára akar térni. A világ erőforrásait, amelyeket ma a fegyverkezésre használnak fel, a: egész emberiség életszínvonalának emelésére kellene fordítani." A kormány külpolilikújá'i bíráló há­rom javaslatot összesen 29 munkás­párti képviselő írta alá. Arapliííhan „Békéi Kínával“ tanácsok alakulnak Angliában eddig 25 városban alakul, tak ..Békét Kínával“-tanácsok. A Bir­minghami „Békét Kínával“ tanácsnak hat munkáspárti képviselő is tagja­Itostingshan a helyi „Békét ’ Kíná­val“-tanács nagygyűlést tartott. A gyű­lés résztvevői határozatot hoztak, amelyben íigyelmezletóék az angol kormányt, hogy a nép nem helyesli a: ellenséges politikát Kínával szemben. Lawtonban (Essex) a bőké gyűlés részt vevői azzal a követeléssel fordultak Altleahez, hogy őrizze meg a békéi Kínával és gátolja meg Ny ugat-Német­ország ú jra felfegyverzését. Q RVSPa R‘?IR8l S'QOlsI CifRöláS ^harmada amsrika kézen A hajdani Stionnes-konszern teljesen az amerikaiak birtokába került. A Stiennes bányacsoport, amely a Ruhr, vidék legfontosabb szén-konszernjei közé tartozik, négy nagyobb bányavál­lalatból áll. A nyugatnémet kőolajter­melés kétharmadára is rátetilék már kezükéi az angolszász tőkések CSAK EGY MONDAT Az osztrák szocialis­ta párt tagjai közül mind ifibben tagadják meg azt a lakájpoliti- kát, amelyet a párt jobboldali vezetői foly­tatnak, legutóbb dr fYiedrich Fink, az os*t- rák nemzetgyűlés titki- -a lépett ki az osztrák szocialista pártból és csatlakozott a Szocialis­ta Munkáspárthoz, * 4.300 sztrájkoló meri* kői bányász január 29 én Rosttá Nueua váro­sából útra kelt, hogy 'öntető menetben w-nnl- ;on a fővárosba. A bá­nyászok gyalog >eszik •neg a csaknem 900 mér­földé! távolságot- * Az ausztráliai hatósá­gok elkobozták James Healy, az ausztráliai ki­kötő-munkások szövet­sége titkárának útleve­lét, amikor csütörtökön este Darwinba érkezeit, a varsói békevilágkon­gresszusról. Handy tábornok pa­rancsára a landsbergi (egyházból szabadonbo- csétották August Fah­renbauer háborús bű­nöst. Fahrenbauert az egyik német gyüjtőtábor foglyainak kínzása és legyilkolása miatt 15 évi legyházra ítélték. 4 A londoni kikötő 8 ezer dokkmunkása sztráj­kol — jelenti az AFP. A kormány tervbevette, hogy a sztrájk elhúző<tám ta esetében csapatokat rendel ki a vesztegelő hajók kirakására. U3 kiadásban jelent meg Rákosi Mátyás könyve: „A fordulat éve“. * Joliot Curie profess szór, a Béke-Világtaná- csának elnöke kiosztot­ta a békeharcosoknak ítélt nemzetközi béke- díjakat Picassonaki Louis Daquin filmren­dezőnek és Jean Ri­chard Bloch, világhírű író özvegyének. A dís*- emelvényen helyet fog­lalt Duclos elvtárs is. * Dr Evatt, nz ausjfrá* tini ellenzék helyedet vezére, Sydneyben mon­dott beszédében kijelen­tette, hogy Japán fel* fegyverzésének terve és a német háborús bűnösök szabadonbocsátása a demokrácia' ellen etkö* vetett támadás. mellett nyújtott szovjet gazdasági há­téi lehetővé tette, hagy Kína rengeteg gépi berendezést kapjon a Szovjetunió, ból, de ezen túlmenőé« a szovjet ta­pasztalatok hatalmas mértékben segí- tik Kína gyors iparosítását­Egy év telt el a szerződés megköté­se óta és ez idő alatt a két nép kö­zötti barátság mégjobban megszilár­dult, még erősebb, még eászakfthalal- iamabb lett. A béketábor két leghatal­masabb országának barátsága hatal­mas és legyőzhetetlen erőt jelent, an nál is inkább, mert a kínai nép is megindult azon az úton, hogy a Szov­jetunió példájára felépítse a szociaüz. must. Azonban ez a barátság az imperializ- mus szemében szálka. Minden elkép­zelhető módon igyekeznek elszigetelni a Kínai Népköztársaságot és vissza­állítani Csang Kai-Sek országvesztő rémuralmát. Csang Kai-Seket és meg­maradt banditáit a Kínához tartozó Taivan-szigelén a kairói megegyezés durva megsértésével amerikai hadiba, jók, katonák és repülőgépek védelme­zik, de ugyanakkor a sok fegyvert el­dobott és elvesztett kuomintang bandi­ták számára egyre érkeznek az újabb f egy vers záilítmányok. És ezek. a sen- • kit sem képviselő, hitvány hazaárulók » foglalják el az ENSZ-ben a 475 milliós i Kínai Népköztársaságot jogosan meg- . illető helyet. A Szovjetunió a* az állam, tmrtr , ly'k legkövetkezetesebben harcolt és s harcol az F.NiSZ-ben a Kínai Népkör­- társaság elismertetéséért, jogainak meg. s védéséért és az imperialista agTesszo- i rok megbüntetéséért. Mert az imperia- t listák nem tudnak belenyugodni meg­- másíthatatlan vereségükbe, hogy Kína- szabad lett. i Ez fáj nékik és ezért bombázzák &x ,i amerikaj Jégiigengszterek a békés kí- z nai városokat és falvakat, ezért foszt- ■ ják ki az amerikai tengeri kalózok a t kínai halászhajókat és ezért akartak n Koreán át, a Jalu folyón átkelve, a c> japán imperialisták nyomdokán beha- jf tolnj Kínába­á kínai nép azonban forrón szereti t szabadságát és Izzón gyűlöli azokért, alak' szabadságára törnek, önkéntesek ezrei ragadták kezükbe fegyvert, hogy a hős koreai néphadsereggel vállvetve A kiűzzék a betolakodókat. Vissza is űz- i~ ték őket a Jalu folyótól egész Szn- :- vonig. d A kínai nép megvédi szabadságát, ú nagy vívmányait és boldog jövőjét, >- melynek szilárd alapja a szovjet-kínai o barátság. Ez a barátság — ahogy Mo- r- lotov elvtárs mondotta: „Olgán nagy et és hatalmas erővé vált a béke megszi- t- lárditása ügyében, melyhez hasonlói í- nem ismer és nem ismert az emberiség >k története.“

Next

/
Thumbnails
Contents