Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! DUNÁNTÚLI ?! A MAI SZÁMBAN: Dolgozók. készüljetek t Koo|^«isiini Hétre (2. oá — Jól •itkesüh a Szabad Nép-est Mecsekszabaicsou. (2. o.) — Kim Ir-Szen elvtár« lóparancsnok napiparancsa (a. o.) — Seóraeátalékkal emelkedett a só, petróleum, gyufa és a dohány ára a fasiszta Tito Jugoszláviájában (3. o.) — Bányászaink kövessék Fcrenc-akna példáját (5. o.) — Megalakult a katolikus papok budapesti béke bizottsága jó. o.) — A falusi kultúrverseny bemutatójának döntője (5- o.) — Mn télje« heti rádióműsor. AZ M D F » BARé iNVAMt C YEI PARTBÍZO TTÍÁC ÁN |Sä| VUl. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ARA bO FILLERSZOMBAT, 1951 FEBRUÁR 10 A falusi kultúrverseny megyei döntője elé % c Kél hónapja sincs, hogy elkezdő, dőtt a Téli Falusi Kultúrverseny, mely az országosan megindult kul_ túrverseny első szakaszát jelentet, te. Elmondhatjuk, hogy ilyen ha talmas és eredményekben bővelkedő kulturális tömegmozgalom még soha nem volt hazánkban. Óriási méreteket öltött ez a verseny már a kezdetén, de a továbbiakban még szélesebben bontakozott ki. Van- inak az országban megyék, ahol imajd minden faluban kultúrcsoport |alakult és résztvett a versenyeken. Nálunk Baranyában nem ilyen nagyok az eredmények a tömegesség terén. Megyénk közel három és íélszáz falva közül csak 140 falu kultúrcsoport ja nevezett be a versenybe 114 színjátszógárdával, 58 tánccsoporttal és 39 énekkarral. Minőség terén már sokkal jobban állunk. A kultúrcsoportok legtöbb, je nagy lelkesedéssel és igen alaposan készült fel a körzeti és különösen a járási bemutatókra. Ennek következménye, hogy most, a holnapi február 11-i megyei bemu. tatóra 49 színjátszó-, népitánc- és énekegyüttes került be közel 700 Szereplővel. A tőbbezres kultúr, munkásból tehát mintegy 700 azok, nak a száma, akik a versenyszerű bemutatók során a megyei döntőig jutottak. Holnap dől el, hogy melyik Baranya legjobb kultúrcso- portja. Ezért a büszke címért 140 falu együttese versenyzett s most e 49 csoport közül kerül ki a győz, >tes. A kultúrverseny célja és jelentő, sége azonban elsősorban nem a győzelem kérdésének eldöntése, hanem a kuItúrlorradalom, a szocializmus kultúrával való építésének célja és jelentősége. Hogy milyen megmozdulást eredményezett és milyen értékeket hozott fel_ a falusi kultúrverseny, arra leginkább az ad választ, hogy a verseny so- jrán szereplő 140 falusi csoport közül 84 teljesen új, az ősz végén, |vagy a tél elején alakult kultúrcso port. S máris olyan kitűnőek vannak köztük, mint a dióspusztai, a nemeskei, vagy a vókányi együttes. Külön meg kell emlékeznünk a hét délszláv kultúrcsoportról. Hogy milyen kitünően szerepeltek erede. ti népitáncaikkal, népdalaikkal, saját anyanyelvükőn előadott színda. rabjaikkal, arra legjellemzőbb, hogy közülük hatan a megyei döntőbe jutottak. Mohács, Alsószentmárton, Felsőszentmárton, Kátoly, Versend és Szalánta délszláv kultúrcso portjai bebizonyították, hogy el. szántan küzdenek a béke legfőbb ellensége, Tito és bandája ellen, hogy hűek népi demokráciánkhoz, mely a délszláv d°lgozóknak is éppen olyan édes hazájuk, mint a ma. gyárosnak. De bebizonyították sze. retetüket és hűségüket nagy felsza, badítónk, a Szovjetunió és a népek nagy barátja, békénk legfőbb védelmezője, Sztálin elvtárs iránt is A falusi kultúrverseny eredményei közé tartozik, hogy népünk ki. meríthetetlen kincsestárából hatal más értékkel gazdagította fejlődő, szocialista kultúránkat. Olyan népi értékeket — elsősorban népdalokat és népi táncokat — hozott felszínre, melyek nagy része már.már le. ledésbe merült. Elég, ha itt a bir. jáni, dióspusztai, ócsárdi és vajsz- íói magyar népdalokat, táncokat és népi játékokat említjük, vagy délszláv nép dalait, táncait. Ezeket a dalokat és táncokat jórészt az öregek mondták el, mutatták meg fiataljainknak, mint Birjánban, Sellyén, Hosszúhetényben és szá. mos más faluban. Kultúrcsoportja ink érdeme, hogy nemcsak hűsége, sen elsajátították, de nem egy csoport fel ií dolgozta, továbbfej lesztette, szervesen beépítette a fa. lu életének ábrázolásába. Ebben elsősorban a dióspusztaiak járnak élen. Mi volt a célja ennek & kultúr, versenynek? Elsősorban az, hogy falusi dolgozóink kulturális fel. emelkedésével öntudatukat és munkakedvüket fejlesszék, mozgósít, sák a szocializmus építésére és békénk megvédésére, A kultúrmunka tehát fegyvert adott a kezünkbe: az erő és a jövőbe vetett hit, a fiatalos lelkese- dés és az elszánt harc fegyverét. Ezt a fegyvert legtöbb kultúrcso- portunk jól forgatta. Dióspuszta például a begyűjtést teljesítette túl segítségével, sőt begyűjtési versenyre hívta ki A szomszédos Vásárosbércet. A bólyi gépállomás fiataljai kultúrcsoportjukkal a kő. zeli községek termelőcsoport alakítása érdekében agitáltak. De csoportjaink a békeharc más területén is nagy segítséget nyújtottak, példával jártak elől. Alsószentmárton. ban és Kátolyban a ka Iákok ellen harcoltak, Tito és az imperialisták ügynökei ellen. Rájöttek azon. ban, hogy csak úgy végezhetik eredményesen munkájukat, hogyha először a kultúrcsoportba befura. kodott ellenséget, a kulákifjakat leplezik le és zárják ki soraik közül. Meg is tették és azóta sokkal eredményesebben végzik munkájukat. A kultúrverseny során a hősi példák egész serege került napúi, tágra. Ujpetrén előfordult, hogy a próbák kedvéért nem egy kultúr- csoporttag éjjel 12 kilométert tett meg, hogy ott legyen. Petcrden a kulákok állandó támadása ellenére a kis színjátszócsoport nem hagyta abba munkáját és bár nem jutott be a megyei döntőbe, a tel jesítményversenyben az élen jár. A holnapi megyei döntő nemcsak erőpróbája lesz kultúrcsoportja inknak, hanem a nagy ünnepünk, az egész megye kultúrmunkásainak soha nem látott megmozdulása. Dolgozó népünk, Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresz. szusára készül. Falusi kultúrmun- kásaink, dolgozó parasztok, fiatalok ezzel a nagyszabású bemutatóval is Pártunk és annak vezetője, népünk szeretett édesapja, Rákosi Mátyás elvtárs felé fordul. Neki mond köszönetét, hogy a falu szá. mára is lehetővé tette a kulturális felemelkedést. Ez a köszönet egyben ígéret is: még kötelességtudói}, ban, nagyobb kedvvel és lendülettel építik, erősitik szocialista ha. zánkat, lelkesítik munkára és harc ra dolgozóinkat s viszik győzelem, re falun is a szocializmus építését ígéret ez a megyei bemutató arra s, hogy hős harcosai lesznek a be. kéért folytatott küzdelemnek, szilárd őrei itt Baranyában a dolgozók nagy béketáborának, kérlelhetetlen ellenségei Titonak és cinko. sainak, a kulákoknak. ígéretet tesznek kultúrmunkása. ink, hogy most a döntő után sem hagyják abba a kultúrmunkát, ellenkezőleg: megőrzik és továbbfejlesztik kultúrcsoport jainkat, s résztvesznek velük a teljesítmény, versenyben. Üzemi, városi dolgozóink, kul- túrmunkásaink testvéri szívvel vár. jak és fogadják holnap falusi csoportjainkat, barátainkat és vendé- 'einket. Város és falu nagy találkozása lesz ez, az egész megye dolgozóié. Munkások és parasztok fognak kezet újra, ünnepük népünk kultúrájának, békeharcának újabb nagy győzelmét, mely új soha nem látott távlatot nyit hazánk felemelkedésének történeté ben. r Uj lendülettel állnak harcba megyénk bányászai a kongresszusi munkaverseny győzelméért, a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlajának elnyeréséért Bányászaktíva-értekezleten vitatta meg a Megyei Pártbizottság a bányák vezetőivel és a legjobb bányászokkal a feladatokat Csütörtökön este a Megyei Pártbizottság értekezletre hívta össze a bányász-pártszervezetek, szakszervezetek vezetői, a legjobb bányászokat, a bányász műszaki értelmiségieket, hogy kiértékeljék a kongresszusi verseny eddigi eredményeit, meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kongreszszusi versenyben minden akna teljesítse népűnk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak tett ígéretét. Az értekezleten Szikra Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára értékelte ki megyénk bányáinak a kongresszusi versenyben elért eredményeit, hiányosságait és ismertette a feladatokat. A Pártkongresszusra tett vállalás teljesítése: becsületbeli kötelesség Szikra elvtára bevezetőül üdvözölte a nagymányoki szénbányák dolgozóinak képviselőit, akik jó munkájukkal országos viszonylatban a bányák között esélyesek a Központi Vezetőség kongresszusi zászlajának elnyerésére. Ezután a Pártkongresszus jelentőségét ismertette, majd a kongresszusi munkaversenyről szólva kiemelte azt, hogy minden bányásznák, műszaki értelmiséginek becsületbeli kötelessége teljesíteni a Pártkongresszus tiszteletére tett fetafáaJAat — Nagymányokon és a többi m cseki bányához 'tartozó aknán helyesen ismerték fel a vezetők feladataikat a kongresszusi versenyben. Kom lón a lemaradás el^ő jelére — ame'y könnyen behozható lett volna — két ségbeestek a vezetők, pedig a tapasztalatok, amelyeket a Megyei Pártbizottság kintjártakor szerzett, azt mutatták, hogy Komlón is lehet teljesíteni a vállalásokat — mondotta Szikra elvtárs. Minden bányász induljon karcba a kongresszusi zászlóért Ezután Szikra elvtárs az aknákon tett látogatások tapasztalatait foglalta össze az értekezlet előtt, ismertette István-akna példáját, ahol derekasan hozzáláttak a lemaradás behozásához és az eredmény máris mutatkozik. Első és legfontosabb feladatként jelölte meg a politikai tudatosító munkát, amelynek egybe kell kapcsolódni a verseny nyilvánosságával, és így el kell érái, hogj» minden egyes bányász a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért harcba induljon. Meg kell indítani és ki kell szélesíteni^ minden bányán a legjobb akna, a legjobb körlet, a legjobb csapat, a Legjobb kongresszusi versenyző címért folyó versenyt, amelynek eredményeit díszes, ötletes táblákon, rajzokkal kell illusztrálni. Különösen hangsúlyozta, hogy a csapatok közötti ver- *enyr.C ..k?1! Súly fektetni. Az élenjárók írjanak villámokat az elmaradókhoz és buzdítsák őket harcra. Második feladatként jelölte meg Szikra elvtárs a dolgozók kezdeményezéseinek, javaslatainak széleskörű felkarolását, hasznosítását és általánosítását. Hangsúlyozta, hogy csak így küszöbőlhetők ki a szűk kereszt- metszetek. Szikra elvtárs értékelése után megkezdődtek a hozzászólások. iVasTy imán volton a siker biztosítéka: a politikai tudatosító munka Miklós Gyula elvtárs felszólalása után Kovács József elvtárs, a nagy- mányold szénbányák vezérígazgatóia ismertette, milyen módszerekkel érték el, hogy országos viszonylatban a második helyre kerültek a kongresz szusi versenyben. — Sikerünk biztosítéka a politikai tudatosító munka. Ezt a munkát nemcsak a pártszervezet és szakszervezet végezte, hanem a műszaki vezetőség Is. Komplex-brigádot alakítottunk, amely irányítja, szervezi a kongresszusi versenyt. A lediobb versenyzőknek jutalmat tűztünk ki. A tudatosító munka eredménye többek között, hogy bányáinkon a dolgozók 80 százaléka már melegcsákány-váltássa! dolgozik — mondotta többek között. Bukovszki Márton komlói bánva- tgazgató után Pálkuti Antal elvtárs, Petőfi-akna helyettes üzemvezetője szólalt fel, aki a csillehiány termel lés-gátló okait ismertette, majd a Fercnc-lejtés példáján keresztül megvilágította a pontos üres- csMe-ellétás jelentőségét és jávasalta, hogy nyítv ár osság előtt vonják felelősségre a hiányosságok okozóit, — Behozzuk a lemaradást, minden erőnkkel azon leszünk, hogy elhagyjuk Nagymányokot, elnyerjük a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját — mondotta felszólalása végén. Szedlák Ferenc elvtárs, Kossuth- aknai vájár az ellenség kártevéséről beszélt: nem kenik meg a csilléket és két embernek kell egy helyett tolni. Schuszter József elvtárs a komlói járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy a komlói bányaigazgatóság nem ad segítséget az üzemvezetőségnek a munka megjavításába^. Börzsci Miháfly, Széchenyi-akna üzemvezetője, a műszaki középkádereknek nyújtandó segítség fontosságúNagy elvtárs, a Központi Vezetőség Párt- és tőmegszervezeil osztályának munkatársa hozzászólásában a szén- termelés nagy jelentőségéről beszélt és art hangsúlyozta, hogy a munka megjavításához az eddiginél Jobban kell alkalmazni a nagyszerű szovjet bányaművelési módszereket A kommunisták álljanak élére a kongresszusi versenynek, vigyék magukkal a párlonkíviillck hatalmas tömegét, és együttesen vigyék győzelemre a kongresszust versenyt — mondotta. Szili Nándor elvfárs Komiéról, óimon dot ta, hogy alig tud éjjel aStidni, annyira bosszantja, hogy Kossufh-ak- na el van maradva kongresszusi vállalásának teljesítésében. — Éjjel ki is dóJgoztam három javaslatot — folytatta. — Egyik, hogy a légakna szállítását előbb kell megindítani, a másik, hogy ez megvalósítható legyen, új váltét kéül építeni a légaknához vezető vágaton, amely meggyorsítja a csillék forgalmát, a harmadik, hogy megszüntessük az ürescsiMeháányt, meg kell gyorsítani a palahányó munkáját. Kis Nagy József ME-SZHART helyettes műszaki vezető a csapatvezetők jó irányításának jelentőségét és a pontos csillétől lést hangsúlyozta. Kusz János, a szakma legjobb vájárja a munkamódszer-átadás és a jó munka- módszer jelentőségét hangsúlyozta. Elmondo-Ma, hogy u 10-e.s telepen csúzdaálrnkássul 20 csilléről 80 csillére enielkeilell egy műszakon a termelés. Több hozzászólás volt még, majd Szikra Sándor elvtárs válaszolt a fel szólalásokra. Válaszadásában art hangsúlyozta, hogy az értekezlet igen jelentős segítségei*. adott alihoz, hogy a* 8mm bányákon az eddiginél nagyobb l«n- dü lettél folytatódjon a kongresszust verseny. — Az értekezlet bizonyírja axt a hatalmas erőt, amely a mi bányászainkban rejlik. Uj erőforrásokat tártak fel a felár óin tó sok és egyben megvilágították a feladóitokat is, amolvek liiztosftják, hogy győzelemre vigyük a kongresszusi versenyt — mondotta. Ezután a feladatokat összegezte Szikra élvtárs. Első feladatként j'eilöí- te meg a felszólalások alapján a szűk keresztmeí'szel'ek azonnali felszámolását, amelyhez szükséges, hogy az ott dolgozókkal beszéljék meg a műszaki vezetők a kijavítás módját, az új módszert. Minden műszaki vezető bátran támaszkodjon a fizikai munkásokra, kérdezzék ineg: milyen segítséget kell adni, hogy munkájukat megjavíthassák és a segítségei azonnal adják meg. Hiányosságnak hozta fel Szikra ebr- társ, hogy a DISZ, a szakszervezet és az MNDSZ még mindig kissé féiol- dalról szemléli a kongresszusi versenyt. Ezután az egyéni felelősség kiszélesítéséről beszéli és az! javasolta, hogy a hibák okozóit állítsák minden estében a dolgozók elé és kérjék számon tőlük a dolgozók, miért követték el a hibát és a dolgozók hozzanak határozatot ügyükben. (Szikra elvtárs javaslatát helyesléssel fogadta az értekezlet). Hangsúlyozta, hogy minden aknán íúrják a dolgozók elé az értekezlet határozatait. — Ha azokat a javaslatokat, amelyek az értekezleten elhangzottak, felhasználjuk. túlteljesítjük minden aknán kongresszusi vállalásainkat -- fejezte be válaszait Szikra elv társ. A kommunisták mutassanak példát a párton kívüliek tömegének ról beszólt és art hangsúlyozta, hogy ne csak Ideáljuk az aknászok munkáját, hanem mutassuk is meg, hogyan tudják a hibák1 kijavítani. A műszaki vezetők egyben tömegszervezők is legyenek Diána Unmov elvtárs, a MESZIIART Szénbányavállalxt igazgatója azóta it fei. Beszélt arról, hogy a műszaki vezetők egyben tömeg- szervezők Is legyenek munkájuk során. Tanítani kell a bányászokat, tel kell emelni tudásokat • műszaki értelmiség színvonalára. Azoktól pedig, akik nem teljesítik vállalásukat, meg keffl kérdezni miért nem teljesítik, miért nem törekednek a teljesítésre. Agitátorokat kell a bányába küldeni, agitációs munkát kelt folytatni a mflszakmulasztások megszüntetéséért és mindegyiktől meg kell kérdezni, hogy miért nem jár rendesen műszakra, ki befolyásolja őket Elmondotta, hogy a munkának egyik fő hiányossága még mindig az, hogy nem használják ki eléggé a munkaidőt és ázom kell lenni, hogy min- Jen bányász kihasználja a napi 48C porcét. Az agitációs munkába be kell kapcsolni a szakszervezetei, a DISZ-t, az MNDSZ-t; a megyei és városi tanácsot, meg kell javítani a verseny nyilvánosságait, karikatúrákat, villám ok a' kell használni, élénk, mozgósító hangot kell használni a verseny fokozá sára. Umnov cávfcárs fel* zó tatását helye» léssel, nagy tapssal fogadták az éri» kertet résztvevői. Bán Ervin eűvtárs, a MESZHAR1 pártbizottság munkájában mutatkozó hiányosságokról beszélt, majd elmondotta, hogy aknáinkon vannak Jdtetr ségek. amelyek azt mutatják: egyesek elnyomják az alulról Jövő bírálatot. Javasolta», hogy az idősebb bányászol foglalkozzanak a fiatal munkásokkal különösen a legény-otthoniakkal.
