Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-09 / 33. szám

r fel FEBRTTÁR 1 iff m HO 5 A vasas! Petőfi-aknán as ellenség fékezi a bányászok lelkes kongresszusi készülődését Árvái Pál elvtárs, a MESZHART ’központi szakszervezet termelési fe­lelőse erősen bizonygatja W&vra és Pálkutí elvtársak előtt: — Nekem Fájtig azt mondta, hogy van a sodronyszá Ili tásnál is kongresz- szusi felajánlás. Azt mondta, hogy a napszinti szállításnál mindenütt meg­van. — Akkor jó — válaszolják, — de * biztonság kedvéért azért megnéz­zük: mit vállalt a Pártkongresszus tiszteletére a vasasi Petőti-akna sód ronyszállítási DISZ brigádja, amely hosszú hónapok óta híressé vált jó munkájával, azokkal a szállítási ered­ményekkel, amelyek páratlanul áll­nak Petőfi-akna ,,történelmében“. Fájtig István versenyfelelős a kér­désre így válaszol: — A sodronyszállítási DISZ-brigád ♦gyütt tett felajánlást a napszinti szál­| Utassal... egybe van az egész ... ők b benne vannak, Fel is lapozza ex iratokat és be­diktálja: — Decemberben a DISZ-brigád reg- feles harmada 106.6 százalékot, a dilutános harmad 118.7 százalékot ért <eí. Januárban a reggeles harmad '120.6 százalékot, a délutános harmad J16 százalékot ért el. A DÍSZ-tsgol; lelkesen dolgoznék — de nem a verseisyíeieiiis , jóvoltából A gyanútlan ember ezek után biz­tosra veszi a szállítási DISZ-brigád teljesítményeiről szóló hireket, bi ■zen itt vannak az eredményeik, «melyek januárban a kongresszusi verseny megindulása óta szépen emel­kedtek. A sodronyszálMtás állomása Petöfi- ’«Ikna előtt mély gödörben van. Innen indulnak útra a drótkötélen futó csil­lék, tele szénnel át a somogyi Rük kar-aknához, hogy onnan aztán a Fe- renc-aknai szilóba kerüljenek, majd az újhegyi szénmosóba. Nem akármi­lyen munka ez. Másodperc pontos- IBÚggal kel] tudni a csilleindítás ide­jét Azt is, hogy hány csille megy a drótkötélen, — mert megszabott mennyiség van. Pontossá kell tölte­tű a kocsikat (így nevezik az itt dol­gozó ifik a csilléket), hogy sem több, •cm kevesebb ne logyen benne, mert miridenhogyan baj. Azonkívül úgy koll dolgozni, hogy az aknából ki­szállított készlet ne maradjon a szén- jtárolóban. — Egyszóval sok követel­mény van, hogy jó munkát lehessen végezni. ' A DISZ-brigád pedig jó munkát vé­gez. Pár hónappal ezelőtt idősebb fér­fiak végezték el a munkát és a fia­tolok dicsőségére legyen mondva: jól lepipálták őket Munkájuk nyomán ^inte közmondássá vált: „Ilyen szál- i Kiás még soha nem volt a sodrony- ipályán.“ A szemlélődés után altkor lepődik meg az arrajáró, ha megkérdezi: — Elvtársakl Mit vállaltak a Párt- kongresszus tiszteletiére, hogy ünnep­li-’.;: a DISZ-brigád tagjai Pártunk, né­pünk nagy eseményét? Farkas Mihály, a DISZ-brigád fe­lelőse erre így beszél: — Elvtárs, mi csak tettünk volna felajánlást. De én nem tudom és raj­tom kívül itt senki nem tudja, mit vállalt a napszinti szállítás. Felaján­lásunk nincs, de azért ami csak tő­lünk lelhető, mindent megteszünk. Igyekszünk túlteljesíteni a normát és ez sikerül is legtöbbször. Számos és jelentős vállalást lehelnének Amikor a versenyfelelős adatait meghallja, kissé meglepetten néz: — Hogy mi 120 százalékra... hogy decemberben 118.7 százalékra... Nem! Ennyire nem teljesítettük. Erre aztán áttelefonál Rücker-akná- ra, ott tudják, mennyi volt a szállítás eredménye. A válasz az, hogy janu­árban 108.5 százalék. A decemberi is kevesebb, mint amennyit az üzemi verseny felelős adata jelez. — Hát ez a helyzet... így tudják ~ mondja szinte sóhajtva, aztán rá­vágja: — Lehetne itt vállalási tenni a Párt­kongresszusra. Tisztán, kőmentesen, pontosan tölteni a kocsikat. Megelőz ni az üzemzavarokat, elszállítani az aknából kiszállított szenet — amihez segítséget adna, ha a csiLlekenők nem ™//pr.r 1; ki bárom csillét a forga­lomból egyszerre kenésre, hanem csak kettőt — ezt is a felajánlásban meg­szüntetni. Szóval volnának itt ver­senypontok ..'. de itt senki nem volt, senki az égvilágon. Wagner Ferenc, a DISZ-brigád _ egyik tagja arról beszél, hogy ők bi- 1 zony tettek volna felajánlást, de ne­kik nem szóltak. Hohrein József ifi így vág közbe: — Azért versenyzőnk mi, ha nincs Ls felajánlás. Megteszünk, am ft csak tudunk, hogy sikerrel járjon a föld­alattiak munkája, elszállítjuk, amit csak lehet. A Pártlcongresszus nekünk is jelent annyit, mint bárki másnak. — De mégis könnyebb lenne fel­ajánlással dolgozni... gádnál, amelyre Fájtig István, az üze­mi versenyt elei ős azt mondta, hogy kongres-szusi verseny folyik. Van kongresszusi verseny, csak nen\* az, amiről a versenyíelelós tud. Sőt ami­ről ő tud, arról a DlSZ-iiik item tud­nak semmit. Mit. bizonyít ez? Azt, hogy Fajiig István nem üzemi verseny szervező, hanem üzemi „versenybürokrata Az adatok nem egyeznek, aJz általa tudott versenyről a versenyzőik nem tudnak. Nála papíron nagyszerű ..verseny" van és ha nagyon akar­nánk, talán ki is mutatná, hogy az akna termelése 120 százalékon áll, pedig a valóságban csak 87.8 száza­lék. Megcsinálná ezt is, mit neki egy­Ez a helyzet a szállítási DISZ-brI- két számmal kevesebb, vagy több. Távolítsák el a nyilas Fejtig Istvánt, iiopy teljes erővel rssztvehesssnek a bányászok a versenyben Ezekben a napokban zajlik le a romániai Satálin-város melletti Pejánában a téli főiskolai világba jnolcság. A képen a nemrégen fel­épített korszerű sportszállót látjuk Tálán ,,csodálatos“, hogy van ilyen versenyszervező is? Nem, nem csodá­latos. Fájtig István olyan verseny­szervező, mint amilyen ő maga. Su­nyi, meghunyászkodó, kézdörzsölő, olyan,» aki szeret a ,,tűznél“ meleged­ni. Olyan, aki nem mer bátran a be­csületes ernberk szemébe nézni. Van is rá oka. Fájtig István a felszaba­dulás előtt a nyilas párt vasasi szer­vezetének vezetőségi tagja volt! Hogyan lehet versenyszervezó? Azt legjobb megkérdezni a vasasi illeté- tukat ———y*—■ keséktől. Egy azonban biztos: rer- senyszervező tovább nem lehet és sú­lyos hiba, hogy eddig is lehetett. A Petőii-alínai pártszervezet vizs­gálja ki ezt az ügyet és hozzon ke­mény intézkedést. A szállítási DISZ-brigád pedig meg­teszi, amit mondott: tokozott ver­senyt indít a Pártkongresszus tiszte­letére és minden törekvésük az lesz, hogy valóban az eddiginél még ma­gasabban túlteljesítsék az előirányza­Könnyűzenekari est Mohácson A Mohács városi tanács rendezésé­ben. a dolgozók szórakoztatására adott hangversenyt a mohácsi KPDSZ szim­fonikus zenekara. A . mindvégig lendii. letesen, színesen és fegyelmezetten ját­szó zenekari együttest Tar Imre zene­iskolai igazgató vezényelte, művészi átérzéssel. Az estet Vértes Tibor, tanácstitkár elvtiárs megnyitója ve.zette be. A mű­soron szereplő számok közül kiemel­kedett Alexandrov: Sztálin kantátája és a „Lobogj Jeniind zászló“ indulója. Chopin prelüdjének dallamára előadott Shakespeare „Zene hatalma“ című köl­teménye megérdemelt sikert aratott. Sappé: „Költő és paraszt“ nyitánya gondosan kidolgozott, hatásos, jól si­került szám volt. Különösen szépek voltaik az átmenetek és a trombila- szióló mesteri kidolgozása- Bnrlai Ervin Massenet: Thaiis dntermezzóját tolmá­csolta őszintén átérzett és nagy rutin­nal előadott hegedűszólójában, mely bizonyítja, hogy a mohácsi zenekar koncertmesterének fejlődése folyama- tos. A zongora,kíséretet Tar Imre kar­mester látta el. aki példásan szép a iá. festéssel segítette sikerre a művet. Fo­cik, Lehár és Offenbach számok egű szítették ki a műsort. Komoly szépséghibája volt az estnek a konferáló rögtönzése, amely kétség­telenül gyengítette aa est színvonalát. Ilyen jói felkészült zenekar munkája megérdemli, hogy gondos, jól felkészüli műsorbejelentővel rend érkezzék. A városa tanács termiét zsúfolásig megtöltő közönség bizonyítja a mohá­csiak nagy érdeklődését a kultúra -iráni és kívánatos lenne, hogy a mohács' zenekar is kamarakómssal bővüljön és ezáltal képes legyen a szocialista ro mekmüvek, kantátáik és mozgalmi da. lo,k tökéletes tolmácsolására. A mohácsi zenekar megérdemelné, hogy arra a hivatalos körök is ko- mohjabban felfigyeljenek. Geílér B. Miklós Az elmúlt év bebizonyította: érdemes gyapotot termelni Állami gazdaságok dolgozói, terme­lőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok vállvetve küzdenek a magyar gya­pot meghonosításáért a szakemberek­kel együtt. Nem fegyvert kovácsollak a szorgos munkáskezek, hanem a mi- csuriui jelmondat alapján kikénysze­rítik a természettől, amire szükségük van. Még egy éve gúnyosan mosolyog tak a reakció hívei, mikor az első gyapot táblákat vetet tük és ma már több, mint 300. vagon sajáttermésű gya­potunk van. Ezt csak akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy a gyapot összes be­hozatalunk 18 százalékát tette ki és több, mint 226.5 millió forint értéket kellett volna kivinnünk a tőkés orszá­gokba, hogy megkapjuk ezt a mennyi­séget. A gyapottermesztés föllendülése —, hogy csak a főbbeket említsük —. hat iparágat is igen nagymértékben foglal­koztat. Ebből láthatjuk, hogy a gyapot, termelés óriási jelentőségű és korlát lan lehetőségeket biztosít. Mit jelent a gyapcuttermelés a dolgozó paraszt ságnak? Kormányzatunk rendelete ér­telmében az 1951. évre eddig kötött szerződéseket új, jelentős kedvezmé­nyeket biztositó szerződésre cserélik ki. Az új feltételek: előlegeit kap a termelő kitízben; az egyelés befeje­zése után holdanként 300 forintot és a kapálások befejezése után még 2Ö0 forintot. Kitűnő minőségű, fagyd ölti gyapotért, mázsánként 1200, 1. osztá­lyúért 1000, II. osztályúért 800, III. osztályúért 600 forintot, fagyutáni gya­potért mázsánként 400, 300, 200 forin_ tót fizet a vállalat. TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓINK TAPASZTALATCSERÉJE Más* most me§g kell kezdeni a szilárd munkaszervezet kiépítését Dolgozó parasztságunk érdeklődése egyre jobban fokozódik a termelő­szövetkezeti ’mozgalom Irányában. Ennek kifejezőjeként nap, mint nap alakulnak megyénkben termelőszö- vetkezi csoportok: 6 nap alatt 9 termelőszövetkezeti csoport alakult és a csoporttagoknak nagy százaléka középparaszt. Az új csoportok alakulása csoport, jaink által elért hatalmas eredmé­nyeknek köszönhető, melyeket a zár­számadás mutatott ki. Az elért gaz­dasági eredmények mellett egyes csoportjainkon belül hiányosságok is voltak, mely hiányok kiküszöbölésé­vel az eredményeket nemcsak fokoz­ni, de sok helyen meg is lehet két. szerezni. Csoportjaink tagjai látják az el­múlt. gazdasági évben elkövetett hi búkat és megindult közöttük az egészséges vita a hiányosságok ki­küszöbölését illetőleg. Ez nemcsak esoportértekezleteken mutatkozik meg. megmutatkozik a Járási értekez­leteken is, melyeket, havonként tarta­nak a tszes elnökök, brigád, és mun kacsai)atolt részére. Minden felszólaló a munkaszervezet .jó kiépítésének hiányában látja azokat az okokat, inelvek akadályozták a csoportot abban, hogy még jobb eredményt ér­ien el. Egyöntetűen megállapították, hogy a közős munka megszervezésé­nek hiánya volt az akadálya araun- kafegyeleim megszilárdításának, az egyéni felelőség kidomborításának és a szocialista munkaverseny kiszé­lesítésének. Csoportunk tagjai lát­ják, hogy csak a jó munkaszervezet biztosítja a vezetés egyöntetűségét, és ezen keresztül magasabb termés­hozamot is. Megállapítható hogy csoportja­ink eiért eredményei nem állanak arányban azzal a hatalmas segítség­gel, melyet kormányzatunk biztosit csoportjaink részére. Vannak azon­ban termelőszövetkezeti csoportjaink, hol a munkaszervezetet, illetve an­nak kezdeti tonnáit meg" lehetett ta­lálni és ennek megfelelően eredmé­nyeik is sokkal jobbak. Például a mágoesi Rákosi : termelőszövetkezet­ben a jó munkaszervezés biztosítot­ta az 52 mázsás holdanként! kuko­rica termésátlagot Ez megmutatko­zik a Szövetkezeti és üzemi alapnál is, melyeknek együttes értéke a két csoportnál 348.893.50 Ft. Mindez a hatalmas érték is hozzátartozik a csoport tagjainak évi munkája ered­ményéhez. Ha_ ezt így figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy egy munkaegységre eső érték nem 19, hanem 36.47 forint. De fel . lehetne még sorolni Magyarteleket, Monyo- ródot, Szabad-szentkirályt és számos más csoportokat, hol a munkaszerve­zet jó volt és ennek megfelelően eredményük is magas volt. De vannak a munkaszervezet hiá­nyának kirívó, rossz példái is. Öcsár. dón. ahol a sárgarépát éppen a rossz munkaszervezés következtében de­cember elején szedték ki. Vagy Nagy­dobszán, ahol szintén a rossz mun­kaszervezés következtében több má­zsa szénával károsította meg önma­gát is, a népgazdaságot te a csoport. De még a munkaszervezet hiányával dolgozó termelőszövetkezeti csoport­jaink eredményei te jóval felülmúl­ják egyénileg dolgozó parasztságunk bármelyikének eredményeit. Mégis csoportjaink egyik legfontosabb fel­adata a jó munkaszervezet kiépíté­se, melynek alapjai a brigádok. Ez megyénkben folyamatban is van és egyes járásokban befejezéshez köze­ledik. Járási osztályaink dolgozóinak ás a.z AMG agronómusainak köteles­ségük. hogy csoportjainkat segítsék a munkaszervezési tájékoztató sze­rinti munkaszervezet megalakításá­ra. A területnek brigádok közötti felosztása lehetővé teszi a szocialista munkaverseny kiszélesítését és új módszerek bevezetésével a termelé- kenvsér fokozását. A termelőeszkö­zök brigádok, illetve munkacsapatok részére történő jegyzőkönyvi átadá­sa biztosítani fogja az egyéni felelős­ség kiszélesítését. TeiiuelőszS vetkezet! csoportjaink érdeke, és ezen keresztül népgazda­ságunk érdeke megkívánja. hogy minden egyes termelőszövetkezeti csoport olyan munkaszervezettel in­duljon neki a tavaszi munkáknak, mely biztosítja a vetési és növény- ápolási, majd a betakarítási munkák időbeni gyors elvégzését, — közben — a fejlett agrótechnika! tapasztala­tok alkalmazását. Ez csoporttagjaink magasabb életszínvonalát és a szo­cializmus építését szolgálja. „Előre a Szovjetunió kolhozainak tapasztalata nyomán termelőszövet­kezeti csoportjaink jó munkaszer­vezéséért!“ Simon Lafos tszcs csoportvezető. Uj rendszer van a kifizetésben: A termelő a beszállított, gyapotért a fel­emelt árakat azonnal megkapja. Jutal­mat kapnak, akik magasabb termés, eredményeket érnék ol. 2.5 métermázsa holdaricénti termelésen félül az át­adott többleitermás gyapot árának 30 százalékát, 3.5 mázsa holdanként! ter­mésen felül az átadott többlettermós gyapot árának 60 százalékát, 4.5 má­zsa holdankénti termésen felül az át­adott többlet term és gyapot 100 száza­lékát, tehát az átadási ár kétszereset kapja kézhez a termelő jutalomként. Az átadott magvasgyapot minden mctei-mázsája után 5 méter pamut tex­tilárura kap 50 százalékos kedvezmé. nyes utalványt a termelő és minden mázsa után 10 kg olajpogácsa vásár­lását biztosítja a szerződés. A minisztertanács rendelete lehető­vé teszik, hogy azok a termelőszövet­kezeti csoportok és dolgozó parasztok, akik eddig még nem szerződtek gya. pottermelésre, vagy a már leszerző­dött területekot növelni akarják, szer- zödést köthetnek, illetve gyapotterü­letüket emelhetik. Az alábbi termelők is most termel, tek életükben először gyapotot, és -me az eredmény: Az állami gazdaságok már az első termelési évben több, mint ezer hol­don 400 kilós termésátlagot értek el. A nagynyárádi Dózsa és Kossuth, sá­roki Micsurin, töttősi Szabadság tszcs mind 800 kiló holdankénti termésát­lagon felül termelt 1—3 holdas terü­leten. Mit jelent ez pénzben a termelők­nek? Losonczi János máriagyűdi ter­malő például a 400 n-ölőn termelt 138 kg I. osztályú és 56 kg II. osztályú gyapotjáért az eddig érvényben lévő szerződési feltételek mellett 1496 fo­rintot kapott. Az új szerződési feltételek mellett 4C0 négyszögölről ugyanezért a meny­nyidé gért 2756 , forintot, 10 méter tex­tilt és 19 kg' olajpogácsa-utalványt kap. Ez azt jalanti. hogy ezért a pénz. ért 400 ölön több, mint 34 mázsa bú­zát kellene megtermelni. Kormányzatunk a szerződéses gya­pot termeltetéssel óriási lehetőséget nyújt minden dolgozó parasztnak. Nem a régi tőkések gyárai nyernek a gya­poton, hannm többtermelés esetién, az új árak szerint, a dolgozó parasztságé lesz a jövedelem! Az egész termelési évben állandóan megadunk minden utasítást és segítsé­get. A Gyapottermeltetési VáilaJat szakemberei és az általuk irányított újonnan szervezett községi gyapotter­melési felelősök mind a termelők ren­delkezésére állnak. A termelő minden munka megkezdése előtt időben, rész­letesen tájékoztató könyvecskét kap a szakemberek állandó útmutatásain, el­lenőrzésén, segítségén éis tanácsán kí­vül. Az eddigi magyar gyapot! termesr- tés a Szovjetuniónak a magyar viszo­nyokhoz alkalmazott tapasztalatai alap. ján új agrotechnikai módszerekkel sietünk a dolgozó parasztság segítsé­gre. Dolgozó parasztjaink láthatják a gyapottermesztés előnyeit. Azok, akik már termeitek, cseréljék ki régi szer­ződéseiket s kössék meg a szerződést a községi gyapottermolési felelősnél, a földmüvesszövetkezetben. Az új terme, lőcsoportoik vezetői jelentsék a megyei tanácsnál, hogy gyapotot akar termel­ni. Dolgozó parasztságunk ne felejtse, hogy a gyapottermesztés valutameg­takarítást, rengeteg munkaalkalmat, több vásznat, inget, kartont juttat a falu és az egész ország dolgozóinak. Bayer Albert Gyapottermeltetö V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents