Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-04 / 29. szám

4 NAPLÓ m! FEBRUAR * Idője a békéi teltekkel megmentem! A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége tanácsának ülésezése ALÁVALÓ GYILKOSSÁG, X DemokralSkus Nők Nemzetköz,- Szövetsége tanácsának pénteki ülé­sén Friderike ZitzLarsld osztrák kül­dött az osztrák nők békeharcáró! be­szállít;. — Nyugat-Németország ietíegyver zésében — mondotta, — az osztrák nép Ausztria függetlenségének veszé­lyeztetését látja. A békéért vívott harc az osztrákok számára egvérfelmü a függetlenségükért, vívott küzdelem­mé. Tanja Tiemova, csehszlovák kül­dött rámutatott arra, hogy a csehszlo­vák békemozgalom munkája fontos al­kotórésze a békeviLágtábor munkás­ságának. jeanmne Guillfir francia küldött ki jelentette: — A francia nők mindjobban felis­merik, hogv harcolniok_kell az ame­rikai imperialisták agresszió« politi­kája ellen. Ideje a békét tettekkel megmenteni. Semilyen kormány nem akadályozhatja .meg a francia nőket abban, hogy együttműködjenek a nagy Nemzetközi Nőszövetségben. A francia küldött közölte, hogy március 11-én tartják Párizsban a francia nők kongresszusát, amelynek jelszava: ,.a lelegyverzésért, Nyugat- Németország újraieliegyverzésc ellen" lesz. Jeannine Guillor indítványozta, hogy a francia és német nők bocsás­sanak ki közös felhívást, amelyben elítélik mindazokat a kormányokat, amelyek a bél;eszeretö Szovjetunió elleni agresszió szolgálatába állnak. Erika Buchmann, a nyugatnémetor­szági nők képviselője elmondotta, hogy Nyugat-Németország lakossága felismerte: — Egy újabb imperialista háború lehetetlen Nyugat-Németország rész­vétele nélkül. Ezért kiáltják a nyu­gatnémet anyák és fiaik, a háborús uszítók leié: ,,Nélkülünkl" Ruth Lubits izraeli küldött hangoz­tatta, hogy a koreai hősök példaképei az izraeli népnek a szabadságért és függetlenségért folytatott harcban. Lu Csiu, a kínai küldöttség veze­tője azoknak az országoknál; az asz- szonyaihoz szólt, amelyeknek kormá­nyai zsoldos csapatokat küldtek Ko­reába az amerikai agresszió támoga­tására. Felhívta őket: követeljék az interverfciós csapatok kivonását Ko­reából és Taivanból. Lu Csiu az összkínai Demokratikus Nőszövetség nevében javaslatot ter­jesztett a DNNSZ tanácsa elé, hogy indítsanak az egész világot átfogó akciót a szabadságáért és független­ségéért harcoló koreai nép anyagi tá­mogatására. India küldötte éles szavakkal ítélte el az amerikai imperializmusnak azt a' gaztettét, hogy India és Pakisztán népeit egymás ellen uszítja c ezzel újabb vérontást akar kiprovokálni. Dudral, a Mcngol Népköztársaság küldötte kifejezésre juttatta a mon­gol nép együttérzését a harcoló ko­reai néppel. Vass Istvánná. magyar küldött ki­jelentette: — A magyar nők tudatában van­nak annak, hogy a világ békéjének ügye elválaszthatatlan a békevilág- mozgalom vezetőjétől, Sztálin gene- raüsszimusztúl. — A magyar nép — mondotta —, tudja, hogy Németország széttagolt­sága és Nyugat-Németország újrafel- fegvverzése nagy veszélyt jelent Európa számára. De tudjuk azt is, hogy a német nép határozottan el­utasítja a külföldi monopolisták által folytatott remilitarizálást. Agneta Olsen, dán küldött beszá­molt arról, hogy a dán nőszövetség elsődleges célja az, hogy meggyőzze a dán asszonyokat a Szovjetunió bé- kepolitiiká járói. A frnr&a és német postásszakszervezetek megáHanodtak: együtt küldenek felfeg>rTeraEése9 a liáború ellen A francia és német postaszekszer rezetek nagyjelentőségű megállapodási kötöttek A* új világháború kirobbantásánuk veszélye nyugtalansággal tölti el a né. met és francia postai dolgozókat. Eisen bower tábornok, aki azzal a küldetés­sel jött Európába, hogy felállítsa a tá­madó háború katonai gépezetét amely magába foglalná a náci tábor­nokok vezényelte német egységeket — csak még jobban növelte a postai dn'_ gőzök n vugtalan ságá t. A francia és a német postásszakszer­vezetek helyeslik a CGT és a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség 1950 július 15-i megállapodását E megálla­podás értelmében a francia és a német postásszakszervezet felhívja a francia és a német postai dolgozókat, tegye­nek meg mindent, hogy a portát ne használhassál: fel a há­ború vagy a háborít anyagi és erkölcsi előkészítésének szolgálatában, hogy a postahivatalok dolgozói zsat. lakozzanak a Nyugat-Német ország fel­fegyverzése ellen Irányuló tiltakozó mozgalomhoz, hogy minden postahivatalban széles­körű és tevékeny békebizottságot állít­sanak fel, hogy a francia és a nemet postás bé. leeblzottsógok kicseréljék tapasztalatai­kat és így szorosabb kapcsolat tét esül­jön a két ország postai dolgozói kö­zött, ! hogy hozzájáruljanak a két ország postai dolgozói és a postahivatalok közötti közvetlen levelezéshez, s így baráti és szolidaritási kapcsolatokat létesítsenek a két ország postai dolgo­zó! között. A francia kormány elhatározta, hogy fegyelmi bizottság elé állítja a CGT postás szervezetének főtitkárát és tit­kárát a francia és izémet postás szak­szervezet között kötött megállapodása miatt. A francia postaügyi minisztérium az. zal vádolja a megállapodás aláíróit, hogy „szabotázst“ követtek volna ei. A francia postásszervezet aizonnal tiltakozást jelentett be. Az Húmanité az intézkedést „durva provokációnak“ minősíti­liüszáz koreai liazaüt jp ermekeikkei eoyütt benzinnel ieiiíiM és RsgftBjtHtak az imperialista vadállatok Egyetlen tartományban százezer gyilkosságot követtek el A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének íőparancs noksága közölte február 2-án: A népi hadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt valamennyi fronton kemény harcokat vívnak és továbbra is súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. * A phenjani rádió jelentése szerinl január 31-én az amerikai légierő újabb barbár támadást intézett Phenjan la­kónegyedei ellen. A bombatámadás során sok lakóház rombadőlt és le­égett. Elhunyt Kim Csak A phenjani rádió közli, hogy ja­nuár 31-én elhunyt Kim Csak, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának helyettes elnöke, frontparancsnok, Kim ír Szén hűséges barátja és harcostársa. Január 16-án akarták eredetileg kivégezni az amerikai Virginia ál_ lamban a hét martinsvillei néger fiút, akik közül most már négy ha­lott. Február 2-án villanyszékben kivégezték őket, a másik háromra február 9-én ugyanez a sors vár. Miért? Mert négerek, — Amerikában élő négerek, Amerikábap a lines és a villanyszék jelképe a* faií gyűlö­letnek, a fasizmusnak. A lines és a villanyszék munkaeszköze azok­nak az emberbörbe és Ku-Kux Klan csuhába bujt vadállatoknak, akik még az SS-terrorlegények gaz. ságain és kegyetlenkedésein is túl. tesznek, de még a „legjámborab- bak“ is közülük csak annyiban kü_ lönböznek az SS-ektől, hogy nem Hitler szavára, hanem Truman szavára gyilkolnak. Gyilkolnak nap, mint nap, nem­csak Koreában ezrével és tízezrével békés családokat, öregeket, gyere_ keket, hanem odahaza is a régi be. vált módszerekkel, törvényes úton. Mert az amerikai törvénykezés a martinsvillei iszákos seriftől az Egyesült Államok Legfőbb Tör­vényszékének hét bírájáig szentesi, tette a gyilkosságot, a négerek in_ tézményes pusztítását. Aminthogy a szenátus és martinsvillei serifnél semmivel sem különb Truman is szentesítette, hogy Koreában a né­ger csapatokat mindig a legveszé­lyesebb helyeken vessék be utóvéd, nek, persze rosszabb felszereléssel, rosszabb ellátással, mint a szín­tiszta yenkiket. Még 1948 nyarán megjelent egy Moore Higgins nevű 34 éves asz- szony a martinsvillei rendőrségen és elpanaszolta, hogy éjszaka "hét néger erőszakot követett el rajta,“ A nőt a városban senki sem Is­merte, akkor vetődött oda és ahol előzőleg élt, ott a rendőrség, mint prostituáltat tartotta nyilván. En. nek ellenére valamennyi amerikai újság az első oldalon tálalta a szenzációt és a fiatal négerek szá_ zait fogták el, vetették börtönbe már másnap, Hetekig vallatták őket, mig a serif a sok közül ki­választott hetet, azokat, akiknek „lebuktatására" már régen készült, mert résztveltek tüntetésekben, kö­vetelték a választási adó eltörlését, a négerek egyenjogúságát és ami a legnagyobb „bűn" volt: tagjai vol, tak a szakszervezetnek. A bét fiú közül hat testvér, közülük az egyik 13, a másik 14 éves, míg a legidőr sebb, aki 24 éves, ötgyermekes csa ládapa. Az esküdtbíróság mind a hetet halálra ítélte, majd a fel - lebbviteli bíróság is halálra ítélte őket, pedig ekkor már kiderült, hogy az „erkölcseiben megbántott" nőt a négerellenes egyesületek és maga a serif bérelte fel jópénzért az „áldozat” szerepére. Ez a nő ez. után eltűnt és meg sem jelent a tárgyalásokon. Ez sem akadályozta meg a legfőbb lincsbíróságot, hogy az „emberi méltóság“ nevében ne ítélje újból halálra a hét néger fiatalembert, aminthogy azzal sem törődtek, hogy akkor már egész Amerika-szerte tiltakozások, de sztrájkok százai is bizonyították, hogy a martinsvillei hatóság} lines komoly felháborodást kelt az em­berek millióiban. Közben pedig a hét néger fiú ke zén-lábán megbilincselve a börtön, ben várta a sorsát A halálos ítélet végrehajtását először január 16-ra tűzték ki, de akkor már világmérc tekbe csapott a felháborodás és a tiltakozás. D, Bettle, Virginia ál­lam kormányzója ezrével kapta a táviratokat, köztük a Szovjetunió tudósai, írói ás művészei tiltakozá. sát, akik az emberiség és az igaz­ságosság elveihez híven legmélyebb felháborodásukat fejezték ki ezzel az önkényes és kegyetlen cseleke­dettel szemben, amelyet a faji gyűlölet sugalmazott A lincsbírók jónak látták, ha megvárják a felháborodás csillapo_ dását és ezért elhalasztották aki- végzést Elhatározták, hogy két részletben végeznek áldozataikkal. Négyet már kivégeztek, háromra még vár a villanyszék, az amerikai kultúra, szabadságjogok nagyobb dicsőségére és tanulságul a világ becsületes embereinek, hogy harcol, janak elszántan a hóhérok ellen, a népek alávaló gyilkosai ellen. Jelentés a szörnyű véren gzésekről A koreai közprnti hírszolgálati iro­da tudósítója beszámol azokról a szörnyű gsztei fékről, »melyeket az amerikaiak es liszinmanisták Hvanhc tar ománybon elkövettek. A vadé'isfias amerikai beavatko­zók cs a iszinmani árulók Színesen körzetében több mint 500 hazafit és azok családtagjait egy raktárba terel­ték. Ott összekötözték, benzinnel leöntőlték és mcggyujtottált őket. Ekkor szüleik keresése közben 90 gyetmek érkezett a raktár­hoz. Az amerikaiak a síró gyer­mekeket is a raktárba terelték, leöntöttük benzinnel és őket is meggyig tották. Ennek az állatias tőmeggyitkolásnak nyomai* ma is láthatók. Szinesenben 500 embert élve temet­tek el. Enpun járásban 20 ifjút és leányt a beavatkozók összekötöttek és a fo­lyóba dobtak. A Ponszan körzethez tartozó Encsen járásban mintegy 4000 embert a hegyekbe tereltek és agyonlőttek. A gyilkosságoknak és kínzások­nak Hvanhe tartományban mint­egy 100,000 áldozata Tolt. Töpökopsvág új»bb égyótöltelékel szállít A török hadügyminisztérium pén­teken közölte, hogy Törökország to vábbi hatszáz katonát küld Koreába, az USA intervenciós háborújának cél­jaira. A katonákat február 15-én ha­józzák be. hírek az imperialista világból OLASZORSZÁG: Az olasz munka­ügyi minisztérium statisztikája szerint 1950 októberében és novemberében 180.780-81 emelkedett a mnknnélküliek száma. Ehhez még több, mint 52.000 mnnkanélkiili tenjijerészt Is hozzá kell számítani. ANGLIA: Stoke* angol közmunka- ügyi miniszter kijelentette, hogy „a legkisebb lehetőséget sem látja a lel- fennlartási költségek csökkentésére Angliában“ és hogy ..n kormány nein háríthatja el a 14!fenntartási költsé­gek emelkedését.“ A liverpooli kikötő 2.000 és a iiar wichi kikötő 200 munkása csatlako­zott Rirkenhead kikötő 2.000 munká­sának bérkövetelö sztrájkjához. EGYESÜLT ÁLLAMOK: Hivatalos adatok szerint tíz Egyesüli Államok január első két hete alatt, a kiskeres­kedelmi élelmiszerárak újaob rekord- magasságot értek el. A munkaügyi mi. nlszférium által közölt január I5-i kis- keresfjÉilrlmi élelmiszer-árindex 220.5 volt, az 1935—1939-es háború előtti’ Időszak százas indexszámához képest. KANADA: Truman amerikai elnök és Marshall nemzetvédelmi miniszter emlékiratot intézett St. Laurent ka­nadai miniszterelnökhöz és ebben ajánlja nz általános katonai szolgálat bevezetését Kanadában. Ez az egyet­len módja — hangoztatja az emlék­irat —, hogy Kanada teljesíthesse kö­telezettségé'. és ez év június elsején 300.000 főbe álló hadsereggel rendel­kezzék. Truman és Marshall az emlékirat­ban nyomatékosan sürgeti továbbá a kanadai miniszterelnököt, hogy bo­csásson még egy dandárt Mac-Artuhr tábornok rendelkezésére Koreában, NYUGAT-NÉMETORSZÁG: A bonni parlament rendkívüli bizottsága 11 millió márka fegyverkezési hitelt há­gj ott jóvá az essen! Krupp-művoknck, Mint ismeretes, Alfred Kruppot, Nyu­gat Németország legnagyobb fegyver- gyárának tulajdonosát, akit a nürn­bergi Krupp-perhen 12 évi fegyházra és vagyonán-k elkobzására ítéltek, McCloy amerikai főbiztos szabadlábra helyeztette, Krupp konszernjének hét vezető Igazgatójávat együtt szombaton hagyta el a Imidsbergi fegyháznt. AUSZTRIA: Hivatal osan közük, hogy február elsejével 3 cipfrié^ egyéb bőráru árát 25—30 százalékkal fel­emelik. A Ö3üy Worker Tito „göbbclscnek“ londoni látogatásáról Tito propagandafőnökét, Gvilaszt Londonbarendelték. Állítólag" „ma­gánjellegű" látogatása során konzer­vatív és „munkáspárti” vezetők ebé­det rendeztek „tiszteletére", a hábo­rús uszító Churchill pedig lakásán fo­gadta Gyilaszt. „Gyilasz meghívása Angliába — írja a Daily Worker — nem más, mint az angol kormány há­borús terveinek •egy része." A szovjet sífutók újabb sikere a poj.-mai világbajnokságon Szombaton délelőtt nagyszerű ha­von bonyolították le Pojanábfin a fő­iskolai világbajnokság 18 km-es sí­futó számát, amelyben 62 versenyző állt rajthoz. A verseny kiértékelésé­vel csak délután készül el a rendező­ség. A nemhivatalos sorrend a követ­kező: 18 km-es sífutás főiskolai vi- ágbajnok: Oljasev (szovjet) 1 óra 00 p. 31 mp. * ^ Pénteken este játszották !'.e a Csehszlovákia—Románia jégkorong mérkőzést, amelyet a csehszlovák együttes szép játék ulán 8:4 (3:1, 3:0, 2:3) eredményben nyert meg. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívását átadták a nyugatnémet nemzetgyűlés elnökének Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság' népi ka. marájának ein öko megküldte a Né­met Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívását dr. Eh.1 őrs­nek. a Német. Szövetségi Köztársaság üérmzetgyűlésc elnökének Bonnba. A kísérő levélben megállapítja Dieckmann, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság népi Icamará- ja ebben, a határozatában megmutat, ta készségét, hogy a becsületes egyet, értés szellemében tanácskozásolcat folytasson as össz-német clkotmd- nyozó testületről és olyan kérdések­ről Is, amelyekre ár. Adenauer szö­vetségi kancellár január 15-i nyilat­kozatában célzott. j, „Remélve és elvárva, hogy ennék az őszinte megegyezési hajlandóság szellemétől álhatóit felhívásnak ér­telmében egyetértésre jutunk, kérem, hogy szíveskedjék engem a szövet­ségi nemzetgyűlés határozatáról ér­tesíteni“ — fejezi be a kísérő átiratot Johannes Dieckmann. „A Pártról és pártépítésről“ címmel gyűjteményes kötet jelenik meg Rákosi Mátyás beszédeiből és cikkeiből A közeljövőben gyűjteményes kötet jelenik meg a Szikra kiadásában Rákosi Mátyás beszédeiből és cikkeiből, „A Pártról és pártépítésről“ cím­mel. b*»»-. Ez a gyűjtemény népünk szeretett és bölcs vezérének a Párttal és á pártópítéssel kapcsolatos legfontosabb beszédeit és cikkeit tartalmazza 1946 januártól 1951 januárjáig. Rákosi Mátyásnak a Pártról és a pártépítésröl szóló tanításai Pártunk és szocialista építömumkánk számára útmutatást és hatalmas segítséget je­lentenek. A kötetnek különös jelentőséget ad, hogy közvetlenül a Magyar Dol­gozók Pártja II. kongresszusa előtti hetekben’ jelenik meg. cA két körűinél SZIKRA. Sztálin: Beszéd a sztahánovisták el­ső psszszövetségi tanácskozásán — (Marxizmus-Lein inizmus kiskönyvtára 76.) 26 oldal, 1.— forint. Vas Zoltán: Az ötéves terv második évének fel­adatai /8, 1.80 Ft. Goginava: Pártel­lenőrzés az üzemben (Pártépítés kis­könyvtára 23. sz.) 78, 1.50 Ft. Hege­dűs András: A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései (MDP pártfőiskolájának előadásai 8. sz.) 28, —.80 Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (színjáték) 132, 4.50 Ft. Veres Péler: Ukrajna földjén (napló) 136, 10.50 Ft, Rideg Sándor: Sámson (re- gúny) 248, 16.50, kötve 22.50 FI. Ko vács György; Foggal és körömmel (regény) 274, 15.50, kötve 20.50. Voi­kov: Borove (regény) 114, 9.—, kötve 14.— Ft UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ Goncsár: Zászlóvivők (regény) 3. kiadás 528, 18.— Ft. Kozsevnyikov: Az ejtőernyős (elb.) (Szabadságharcom kiskönyvtár 2. sz.) 62. 1.20 Ft. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Katrenko: Fekete arany (Terin. tud. kiskönyvt. 57. sz.) 48, 1.50 Ft. Zsdá- nov: A röntgen sugárzás (Természettu­dományi ki.sk. 58. sz.) 30, 1.20 Ft. A rádió alapfokú politikai iskolainak proem mm Alapfokú politikai iskola, üzemi. Február 8-án a Kossuth-rádión 16.25-től: Pártunk parasztpolitikája. 2. rész. — Alapfokú politikai iskola. Te­rületi és falusi. Február 9-cn a Kos- „uth-rádión 16.00-tól: Pártunk, paraszt- politikája. 2. rész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents