Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-27 / 48. szám

4

M fi P L S

1951 FEBRUÁR 2?

(etunió szakirodalma felé. El lehet mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a mi technikai értelmiségünk — s rajta túlmenően az egész magyar intelligencia — a Szovjetuniót. Most fogják csak fel, hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású szá mukra a Szovjetunió kimeríthetet len tudományos és tapasztalati fegyvertára. Alá kell húzni és tu datosítani kell, hogy a magyar ne■ vni demokrácia sikereinek egyik fdöntö összetevője mindez a bara ti segítség, melyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak et akitói ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtárs- nak. (Hatalmas taps.) Előre látható. hogy ez a támogatás a követ m kező években még növekedni fog és- ötéves tervünk jó végrehajtásának. egész jövőnk építésének ez a segítség a legbiztosabb zálogaikéi kell mutatni arra, hogy a ta pasztalatok kicserélése és a kölcsönös segítség terén hasonló viszony kezd kialakulni a baráti né pi demokráciák országaival is.

Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, s az a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fokozódó része bonyolódik le a Szovjetunióval és a baráti tervországokkal.

Amikor a magyar népi demokrá cia eredményeit ismertetjük, a legm nagyobb elismerés és dicséret hang. ján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját. Ez a munkásosztály Pártunk vezeté sével megmutatta, hogy méltó ar ra a történelmi szerepre, mely hazánkban a szocializmus építésének minden szakaszán reá hárul. Hála és dicsőség a magyar munkásosz. tálynak!

Sikereink aláhúzásánál ugyan csak méltatnunk kell az értelmi ség jó munkáját, melynek zöme őszintén és becsületesen támogatja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki kell emelnünk a magya: technikai értelmiség érdemeit. A? a körülmény, hogy ipari termelésünk az ötéves terv első esztende. jíben ilyen imponáló eredményeket tudott felmutatni, azt bizonyítja, hogy technikai értelmiségünk meg, felelt a ráháruló fokozott felada toknak és zömében lojálisán, helyeslőén, pozitívan viszonylik népi demokráciánkhoz és szocialista cél kitűzéseinkhez.

Az eredmények azt is igazolják hogy a munkás igazgatók többsége akiknek működését kezdetben ré givágású mérnökeink kétkedve és kritikusan nézték, beváltotta a hoz záiuk fűzött reményeket.

Jövő fejlődésünknek egyik biz. tató záloga az, hogy egy csomó pozitív tényező még csak ezután fogja éreztetni hatását. A munká sokból és parasztokból jövő értei miség, a szocializmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegeden a termelés porondján.

A bányászatban, az építőiparban a gépesítés bevezetése, a gépek használatának jó elsajátítása és egy csomó más intézkedés még csak a jövőben fogja teljes síEyávai éreztetni hatását, azt a hatást, amely szocialista építésünk meg. gyorsulásában fog megmutatkozni.

Amikor a szocialista ipar ered menyeit és sikereit ennyire kihang súlyozzuk, rá kell mutatnunk még arra a rengeteg nehézségre és hi bára, amely ugyanakkor e téren mutatkozik. Meg kell említenünk a munkafegyelem és az állampol. gári fegyelem hiányait, a nagy munkásvándorlást. Különösen a munkafegyelem még meglévő lazasága az. amely rendkívül hátra! tatja fejlődésünket.

Lcpten-nyomon tapasztalható az anyagpazarlás, az állami javak fe lelötlen kezelése, a takarékosság hiánya- A népköztársaság kormányának takarékossági intézkedései még távolról sem adlak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az' egyéni felelősség hiánya és az egyéni felelősség áthárítása a ren geteget ülésező különböző kollektívákra. Az üzemek és intézmé. nyék szinte szakadatlan és gyak ran felesleges átszervezése is ide tartozik. Mindennapos a/ éberség hiánya az ellenséggel szemben. A terv általános túlteljesítésén bein) egész iparágak vannak, melyek nem teljesítették a felemelt tervet, köz tiik olyan fontosak, mini a forgácsoló szerszámgépek, a Diesel mo.

torok, a nagy villamos forgógépek gyártása. Az alapanyagok (vas, acél, szén) termelésgyorsulásának üteme is elmaradt az egész ipát termelésgyorsulásának üteme mö gött.

Ezek a hibák és bajok rendkívül megnehezítik szocialista fejlődésünket. Kiküszöbölésük a mi jó munkánktól függ és különösen Pár tunknak, a Magyar Dolgozók Pár', jának jó munkájától. A mi elv társainknak még mindig nem ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők egyénenként és kollekti ve felelősek mindenért, ami mun katerületükön, az üzemben, híva falban, termelőszövetkezetben tör ténik. Még mindig nem szokták meg, hogy jó vagy rossz munká- . iuknak legbiztosabb mutatója a termelés, a termésbeszolgáltatás, az adózás, stb. emelkedése, vagy csökkenése. Még mindig sokan vannak, akik joggal magukénak vallják ugyan az országot, de nem érzik ezzel kapcsolatban a jó gazda felelősségét. Ezen a téren Pártunk még alaposan le van marad va és a munka neheze még előttünk áll. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának egyik feladata, hogy e bajokra ráirányítsa a figyelmet és kidolgozza e bajok kiküszöbölésének leghatásosabb és legeredményesebb módszereit.

Szocialista fejlődésünk meggyor sitásának legnagyobb féke mező. gazdaságunk helyzete. Mindjárt hozzáteszem, hogy mezőgazdaságunk a háborúokozta szörnyű károk dacára a múlt évben lényegé* ben elérte az utolsó békeév termetesét, sőt egy sor területen túl is haladta. A tavalyi búza és rozster, mésünk állag 9.2 százalékkal volt nagyobb, mint a háborút megelőző tíz békeévben.

Ma már ez azonban nem elég és a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek, mint a mezőgazdaság termelése. Büszkén hivatk°ztunk élei. színvonalunk növekedésére, arra, hogy a város és a falu dolgozót ma jobban élnek, jobban táplál koznak, ruházkodnak. Életszinvo nálunk ezen egészséges megnőve kedése a réginél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állít mezőgazdaságunk elé. A népi de mokráciában megszűnt a munka nélküliség" és mint már rámutat tunk, három és fél év alatt a munkások és tisztviselők száma hatszázezerrel nőtt. A munkabéralap csak a tavalyi év folyamán, mini említettük, három millárd forint tál lett nagyobb és ezen összeg je lentékeny részét fokozott élelmiszervásárlásra és hasonló — jórészt a mezőgazdaságból származó árukra fordították.

De nemcsak a város él jobban, a falu is, Eltűnt a szörnyű nyomor, amely a falut Horthy ideje ben fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgazdaság termékeiből. Emiatt sokkal több mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt.

Ez a rendkívül megnövehedetl kereslet parancsolóan előírja, hogy sokkal többet termeljünk, mint o Horthy-idöben és hogy emeljük meg minden téren termésátlagain, kát, melyek rendkívül alacsonyak Amikor az ősszel itt voltak Szov jet-Ukrajnából a magvar kolhoz- isták, egyik legnagyobb meglepetésük a mi mezőgazdaságunk- a!a csony terméshozama volt. A tér méshozamot csak úgy lehet meg. emelni, ha a magyar mezőgazdasag is rátér a modern nagyüzemi gaz dálkodásra, a nagy mezőgazdasági gépek használatára. Ezt a paraszt ság is kezdi felismerni és ezért vesz irányi a termelöszövetkeze- tekre.

Belső helyzetünk kérdéseivel kap csolatba'n végül rá kívánok mutat ni. hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerűleg az ősz tályok. A munkások és tisztviselők száma most egymillió _ hétszázötvenezer körül jár, A fejlődés menetére jellemző, hogy a múlt évhez képest kettőszázhuszonháromezer fő az emelkedés. A hároméves tér. vünk megkezdése. 1947 augusztus elseje óta a munkások és tisztvi selök száma — mint mondottuk — kb. hatszázezer fővel, majdnem öt_ ven százalékkal emelkedett. Ha rom év alatt teljesen kiszorítottuk a régi tőkéseket az iparhói, a nagy. kereskedelemből, a bankokból. A munkásság csdkély kivétellel már I nem kizsákmányolt proletár, mert |

saját államának üzemeiben magá nak dolgozik. Leomlottat: mindazok a politikai és egyéb korlátok amelyekkel a régi tőkés rend ki zárta a jogokból, a politikai hatalomból, a közigazgatásból, a had seregből és iskolákból. Ez már a felszabadult munkásosztály. (Nagy taps.)

A mezőgazdaságban a fejlődést a következő számok mutatják. \ falun jelenleg több mint egymillió

200.000 körüli gazdaságot tartanak számon, ebből 200.000 tulajdonosa mezőgazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozik és 63.000 ku- lák. Ha szembeállítjuk az 1941-es népszámlálás adatait az 1949-es népszámlálással, a következő változások képét kapjuk. A teljesen nincstelen, bérmunkából élők (nap számosok, állandó munkások és mezőgazdasági alkalmazottak) szá. zalékaránya a mezőgazdasági né pességből 45.9 százalék volt, szóval a földműves lakosságnak majd nem a fele: ez leesett 1949-re 17.í százalékra.

Az 1—25 holdig terjedő birto kok 1941-ben 47 százalékát képviselték. 1949-ben ez a földosztás eredményeképpen 78.6 százalékra nőtt és ez a parasztság sem a régi már. A népi demokrácia megszüntette a kapitalista kizsákmányolás annyi parasztnyúzó formáját: meg. szűnt a bankuzsora és a kiszipo lyozás száz más módja. A dolga, zó parasztság előtt is megnyílt

minden pálya, amelyből azelőtt íz uralkodó osztály kizárta. A népi demokrácia állama őket is minden módon támogatja. (Nagy taps.)

A nagybirtok felosztása óta legfontosabb változás a falu életé ben az, hogy megkezdődött a me. zőgazdaságban a szocializmus építése, a szocialista szektor a mező- gazdaságban már több, mint egynegyed millió dolgozót ölel fel és gyorsan növekszik.

Rákosi elvtárs ezután arról beszélt. hogy a mezőgazdasági pro. letariátusnak fele az utolsó két esztendő alatt a mezőgazdaság szocialista szektorában, mintegy negyede az ipar, bányászat, építkezés területén helyezkedett el.

A kulákok száma — mondotta — két évvel ezelőtt 63.00 volt. Ez a szám csak azokat foglalja magá- ban, akiknek több, mint 25 hold földjük van vagy több, mint 350 •kataszteri aranykorona után fizet adót. Majdnem két millió hold földterülettel rendelkeztek. Ebből 1949 július egy óta 22.C00 kulák felajánlott az államnak 662.5C0 hold földet: a felajánlásból már

17.000 kuláktól át is vettek 340.005 hold szántót. A kulákok kezén ma radt ez év elején a szántóterület kb. 13 százaléka, ez a 13 százalék adja a begyűjtött gabonaneműek 15 százalékát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kulákokat korlátozó intézkedéseknek vannak eredményei, hogy a kulák már nem a

III.

régi, hogy defenzívába szorítottuk.

A kulákok ereje jelentékenyen nagyobb annál, mint amit a puszta számok mutatnak. A mi kuláksta. tisztikánkban például nem szere pelnek azok a kulákok, akiknek 15 —25 hold földjük és ugyanakkor kocsmájuk, kereskedésük, cséplőgépük, traktoruk, vagy egyéb vállalatuk van, kupeckednek, spekulálnak, stb. Ezeknek a száma tízezrekre rúg és a kimutatott kulá- kokkal együtt több, mint százezer' család. Kézenfekvő, hogy a kulák gazdasági ereje és mindjárt hozzá, tehetjük: politikai befolyása, ma is sokkal nagyobb, mint ahogy szám. aránya, vagy szántóterülete után gondolnók.

A tőkés osztályok maradványai ról nincs statisztika, de még min dig elég szélesen vannak képviselve államapparátusunk középső funkcionáriusai, a vidéki vállala tok alkalmazottjai között és újabban a tanácsok apparátusában is Támogatja őket az egyházak funk cionáriusainak egy része, különösen a katolikus egyházban. Ezek az elemek abbán a ^pillanatban, amikor velük szemben lanyhul az éberség, azonnal működésbe lép nek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éber séget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer minden ma radványával szemben a harcot.

Pártunk lieípete és fejlődése

Pártunk fejlődésének és eredményeinek hatása tükröződik visz. sza népi demokráciánk minden eredményében és" sikerében. A két tő elválaszthatatlanul összefügg Amit elértünk: a magyar népi de- mokrccia gazdasági és szociális felemelkedése, sikerei a kultúra terén, belépése a szabad nemzetek megbecsült családjába — mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja jó mun kajának köszönhető. (Hosszas taps A küldöttek felállva ünnepük a Pártot és Rákosi elvtársat.)

Mi a múltban, csak úgy, mint a jelenben bőven éltünk a kommunis ta önkritika és kritika fegyveré vei, mert nagy tanítónk Lenin és Sztálin útmutatása nyomán, valamin! példaképünk, a Bolsevik Párt gyakorlata és elmélete alapján tisz. tában voltunk azzal, hogy a hibák és bajok őszinte, kendőzetlen feltárása Pártunk egészséges fejlődé sének elengedhetetlen előfeltétele és tényezője. Ez marad a jövőben is, de amikor nemcsak sikereinkről, hanem kudarcainkról is beszámolva megvonjuk a mérleget, túlzás és dicsekvés nélkül elmondhat juk' .hogy a Magyar Dolgozók 1 ártja nem végzett rossz munkát.

A magyar népi demokrácia szó fejlődése és felemelkedése különösen azóta vett gyors íra- mot. mióta 1948 júniusában szervesen is létrejött a munkásegység és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával egyetlen hatalmas politikai párt mögé tömörülhetett a dolgozó nép. Minden reményünk, amit az egyesüléshez fűztünk, egészében valóra vált.

Ebből az alkalomból elismeréssel kell megemlékeznünk azoknak a szociáldemokrata párttagoknak és funkcionáriusoknak tíz és százezreiről, akik 1948 tavaszán és nyarán lelkesen, meggyőződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá és ezzel elévülhetetlen érdemeket szereztek maguk, nak a szerves munkásegység megteremtésében. E szociáldemokrata tömegek érdeméből semmit sem von le, hogy vezetőinek egy részéről azóta kiderült, hogy az ellenség szolgálatában állott. A Szociá) demokrata Párt zöme a döntő hónapokban osztályának és népének hü fia volt és ezt a hűséget a kom munistáik-kal való becsületes és őszinte egységgel pecsételte meg Ennek az egyesülésnek gyümölcse az egységes, töretlen, Lenin és Sztálin zászlaja alatt küzdő, kom munista szellemtől fűtött nagy Pár tünk, a Magyar Dolgozók Pártja

Az egyesülés után azonnal tapasztaltuk. hogy bajok vannak a Párt káderei, tagsága szociális ösz- szetétele körül. — Rákosi elvtárs ezután beszámolt a párttagság felülvizsgálatáról, utalt arra, hogy az is előfordult, hogy a Pártba befurakodott ellenség tudatosan, tagságunk csökkentése céljából nem

vont be a felülvizsgálatba és ezzel mechanikusan kihagyott rendes párttagokat. Ilyesmi nagyobb számban fordult elő Somogy megyében de másutt is, különösen a tanya- világban.

Ez a párttagfelülvizsgálat nehéz és fáradságos munka volt. Hóna pokon keresztül foglalkoztatta Pártunk legjobb erőinek tízezreit, de végeredményben megérte a fá radsagot. A tagfelülvizsgálat ide jére tagfelvételi zárlatot rendeltünk el és utána abból a célból, hogy Pártunk egészséges növekedését megfelelően szabályozzuk és a nem kívánatos elemek újrafelvé- t^lének gátat vessünk, egy sor szigorító rendszabályt foganatosítottunk, Ezek az intézkedések maguk ban véve helyesek voltak, de fiatal és tapasztalatlan pártszervezeteink egy részénél elhomályosították a Párt egészséges növekedésének kérdését és odavezettek.- hogy a rendszabályokat gyakran gépiesen hajtották végre, s ezzel további egészséges növekedésünknek, az új tagok felvételének gátlóivá váltak. Különös súllyal éreztették hatású kát a tagfelvétel körül elkövetett hibák a falvakon.

Szocialista fejlődésünk egyik velejárója az, hogy a falusi szegénységből kikerült kommunistáknak jelentékeny része elment ipari munkásnak vagy beállt a szocialista szektorba, a gépállomásra, az állami birtokra, a termelőcsoport- ba. A termelőszövetkezetbe lépett át például több, mint negyvenezer párttagunk és tagjelöltünk. A szocialista szektor pártszervezetei kiváltak a falu területi pártszervezetéből. Ez a kiválás gyakran azt is jelentette, hogy nem a faluban maradt a szervezet, mert a gépállomás, az állami birtok vagy a szövetkezet központja gyakran a falun kívül esett. Emiatt a régente egységes falusi szervezet száz és száz községben két-három, sőt négy szervezetre vált szét, melyhez gyakran még valamely újonnan fel állított ipari vállalat szervezete i* járult.

Ezeknek a különböző szervezeteknek az összefogása új faladat amellyel még sok helyen nem tud tak kielégítően megbirkózni és ezért ez a fejlődés átmenetileg egy sor falusi szervezetünk komoly meggyengülését eredményezte.

A falusi szocialista szektor épí tésének megkezdése óta elterjed1 az a nézet, hogy minden figyelmet- a szocialista részre kell összpontosítani. Ebből adódott azután az a tendencia, hogy még a népi de mokráciát mindenben támogató, e termelésben, szerződéskötésben termés beadásban kitűnő, a terme lőszövetkezeti mozgalommal szemben nem álló középparasztot sem igyekeztek bevonni a Pártba. Mi felléptünk ezzel az eljárással szemben, amely komoly károkat okozott

nekünk és kétségkívül meglassította a falusi szövetkezeti fejlődést Ennek a kérdésnek egészséges meg oldása jövendő feladataink egyike a falun.

Pártunk szociális összetételének megjavítása mellett, az egyesülés ténye fokozottan előtérbe állította Pállunk ideológiai .színvonalának emelését. Az 1948—49-es oktatási évadban már kétszerannyi tagunk tanult pártiskolán és az esti tanfolyamokon, mint a megelőző évben Azóta propagandánk évről-évre szélesedik és nemcsak mennyisége de minősége és színvonala is megjavult. Jelenleg 300.000 tagunk tanul esti tanfolyamokon, ami párttagságunknak majd egyhar mad a.

Gyorsan fejlődött pártigkolai rendszerünk is, melyben most éven te 29.000 elvtár.sunk tanul. Pártiskolán tanul állandóan több, mint

5.000 tagunk. Létrehoztuk az egy és kétéves pártfőiskolát, melyeken 260-an tanulnak. Ebben az évben majdnem kétezer párttagunk végzi el a három és öthónapos pártisko lát.

Pártunk elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle 44.000 példány l>3n jelenik meg. A ,.Pártépítés’

176.000 példányban, a ..Népne velő“ 246.000 példányban. Kiadtuk Marx-Engels válogatott müveinek két kötetét, azonkívül megjelent Lenin összes müveinek magyar kiadásából az első kötet. Sztálin elv. társ összegyűjtött műveinek hat kötete jelent meg, egyenként százezer példányban, s ezzel Sztálin elvtárs magyar nyelven kiadott könyvei hár°mmilliónál nagyobb példányszámban forognak közkézen.

A marxizmus-leninizmus tanítás sának további kiterjesztésére az állami egyetemeken és főiskolákon is bevezettük a marxizmus-lcniniz mus tanítását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy főiskola' hallgatóink ehhez a tantárgyhoz jó1 viszonyulnak és jó eredményeké* érnek el.

E hatalmas politikai nevelő munkánk eredményeképpen jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiai színvonala. Amikor ezt így leszögezzük, egyben rá kell mutatni hogy az eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentke- zett e téren, melyekkel szemben Pártunk vezetőségének külön határozatban kellett fellépnie.

A párloktutás gyakran inkább a mennyiségre, a nagy számra, mint a minőségre törekedett. Pártisko- láinkon az elméletet nem egyszei a gyakorlattól elválasztva és elvo natkoztatva tanították. Elhanyagolták az agitációt, a tömegekre való közvetlen hatás és appellálás « nélkülözhetetlen módszerét. Az ági- ■ tációt, a felmerülő aktuális kérdések népszerű, közérthető, helyi érvekkel való alátámasztását, az ér-