Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-21 / 43. szám
NIPS.O 1951 FEBRUÁR 21 2 Minden dolgozónak látnia kell a SZABAD NÉP Kiállítást olyan hold, amelyik ntát hwrnadMt éve búzával van elvetve. Az eredmény persze nagyon gyönge volt. Itt a faluban van körülbelül ezer kocsi trágya, ami ott szárad el az udvaron. Ez nagy kár nekünk is, az államnak is. Az álltaim gazdaság, később a tormelccsoport tagosítása után különböző helyekre került a földünk. Szétszórt, nadnágszíj- parcellákon nem tehet jő! kihasználni a gépet, sok a barázda, sok a hitvány növény. Minden paraszt tár fantat felkerestem, de elsőnek én, mint kommunista írtam alá és a párttagok követtek először. Többszőr is elmentem agy-egy házhoz és hosszan elbeszélgettünk. A dolgozó parasztság döntő többsége itt. a lakásomon, vagy a tanácstitkárnál frítta ailá. vagy a sokszori beszélgetés után saját maguk kerestek fel, hogy követői akarnak. Dárdai elviére egyik legtöbbet segítő tarsa Láz Lajoe elvtárs volt, aki mindig a Dárdai elvtórs .oldalán állt a szervező munkában. Miikor megkérdezzük, hogy miről beszélgetnek, özv. Fekete Jánosné 8 holdas középparaszt asszony azzal válaszol, hogy ,mélám nem voltak a népnevelők, mert nem voltam odahaza, de most eljöttem, hogy itt, a Láz szomszédnál én is be- lépjek a csoportba, aláírhassam a belépési nyilatkozatot. Én sem akarck az utolsó belépő lenni. — Megbeszéltük a családdal — mondja Láz elvtárs —, és rájöttünk, hogy az egyedüli helyes út, a szövetkezeti gazdálkodás. Én pártonkívüli vagyok de látom, hogy a Párt és Rákosi elvtárs, amit javasol, az helyes, és ezért követtem a Pártot. Azóta, hogy a csoport megalakult, — mondja büszke örömmel Láz elvtárs édesanyja —, egy percig sem üres a házunk. A szomszédokkal összeülve mindig a csoportról beszélgetünk és arról, hogy most aztán nagy csapás volt ez a fasiszta Tito hű bérenceire, a' háborúra spekuláló kulákokra. Sckat gondolkoztunk azon — mondja —, hogy mi legyen a csoport neve. „A Béliefront déli bástyája'* — ezt a neve-t adjuk a csoportn-ak. Az alakuló gyűlésen valamennyien úgy határoztunk, hogy a névhez méltóan úgy fogunk harcba Indulni, hogy Itt, a fasiszta Tito szomszédságában, valóban erős bástyája legyünk a bőkefromt- nak. Varga József né kulákasszony jelentkezett a csoportba. A többi tollák nem mert szólni, igyekszik jó fiát játszani, hogy talán majd befurakodhatnak közénk. Éberen őrködünk, hogy ne kerülhessenek sorainkba, mert. az a colijuk, hogy romboló munkát végezhes senck. Fórizs Kálmán 10 holdas pártonkí vüli dolgozó paraszt elmondja: — A demokráciában házat is vettem magamnak Az apám 6 holdas paraszt volt, sokat kellett kínlódni, mert akkor minket, nem segített az állam. Könnyebben élek, mint azelőtt, de látom, hogy orz igazi szebb, boldogabb jövőt a csoport fogja biztosítani.' Én a fiamat már kedve szerint taníttathatom. Nagyon szereti a gépeket tanulni is szeret, még gépészmérnök is lehet belőle. Mi itt pántonkívüliek követ' jük a Pártot- Dárdai és Nádasi elvtársak mindenben segítenek nekünk és mi úgy látjuk, hogy ez mind a Párt segítsége. Örülök, hogy falunk termelő- szövetkezeti falu lett, hogy példái matathatunk a többi községnek. Pécsett érdekes kiállítást látnak dolgozóink az MSZT székházban. Elsősorban is láthatjuk Pártunk élenjáró harcosait, akik életük árán is hirdették Pártunk jelszavát, a szabadságot. Megtalálhatjuk azt, hogy az illegálisan nyomtatott Szabad Nép ' •>gy kerül Pártunk tagjaihoz, hogy kül- és belpolitikíiilag tájékozva legyenek Itt láthatjuk Rózsa Ferencet, amint az imperialista pribékek halálra kínozzák, de társait fte'm áralja el, inkább meghal. Megtalálható a Szabad Nép össze* jelentősebb cikke, hogv harcolt Pártunk az országban lévő imperialista ügynökök ellen, hogy ügyünket győzelemre vigye. Igv példának kiemelek egy.két cikket, mint a MAORT-szabotázs, a Rajk- per, a Peyer-fóle árulásról szólókat és sok más cikket, amelyből kitűnik, mikdp járnak azok, akik Pártunkra merik emelni kezüket. Sok szép levelet olvashatunk, melyeket a dolgozók írtak és olvasható bennük , hogy dolgozóink megértették Pártunk szavát és követik is útmu. 'olását. Láthatjuk Pártunk nagy vezérét, Rákosi Mátyást és békénk legfőbb védelmezőjét, a nagy Sztálin elvtár- sat. Mindezen kívül még sok szép dolgot láthatunk, ami megéri, hogy megtekintsük Pártunk központi lapjának kiállítását. Minden becsüldt-3 dolgozó tartsa kötelességének és néz. ze meg a kiállítást, hogy az ott tapasztaltakat leszűrve, munkájában és politikai fejlődésében értékesítse. Külön figyelmet érdemel a gyönyö. rií dekoráció. Főképp a fiataloknak kell, hogy minél nagyobb számban megtekintsék ezt a kiállítást. Hálás lehet minden dolgozó, hogy Pártunk ilven nagy súlyt fektet, a dolgozók műveké gén ck felem e lésére, öntudatának fejlesztésére. Mtkolics f.ajos A VESZ dolgozó. PÁRT ÉS PÁRTÉP1TÉS * «an Széckenyi-alsa üzemi pártszervezete fiatal tagjelöltekkel erősítette meg sorait az űoaepi kongresszusi taggyűlésen ünnepi hangúkat tölti el a Széchenyi -aknai nagycsarnok belsejét. Har írván lkak í »érettel vidáman énekeinek a DISZ Mnyászfiatalok, bányásznők örülnek az egyre fokozódó termelési eredményeknek, melyet a verseny téb- , ia hűen tükröz vissza, mutatva pé csbánya te lepi bányászok kongresz- szusi versenyben való példamutató helytállását., örülnek annak, hogy mór csak pár nap választ el bennünket legnagyobb ünnepünktől, az MDP It. kongresszusától. Erre u nagy napra készülnek már két hónap óta. Ennek a napnak a tiszteletére íogadlák meg a mi ionon szeretett Rákosi dv- Harsunknak, hogy első kéthavi tervelőirányzatukat íebruár 24-ig maradéktalanul betejezik. A* óra mutatója még három órát sem jelez, de a nagycsarnokban lévő padsorok egyre jobban meg,telinek a széncsata hőseivel, a munkásosztály legkiválóbb harcosaival. Pécs VI. kerület kommunistái taggyűlésre készülnek. Mint még soha, úgy iparkodnak z fürdéssel, nehogy elkéssenek. A beszámolót Echter Antal elvtárs, üzemi párfctirfckár tartotta meg. Beszámolt a nemzetközi helyzet feszültségéről, majd a kongresszusi munkaversenyben elért eredményekről s a lemaradás okairól beszélt. Elmondot- *a, hogy a 2.5 százalékos Lemanidást játszva be tudják hozni a pécsbánya- telepi bányászok, ha olyan munkaten- dillettel dolgoznak, mint az utolsó két héten keresztüli. —: Az biztos, hogy behozzuk — szóllak közbe az elvtársak, majd többen azt is hozzátették: — Nemcsak behozzuk, hanem túl is teljesítjük, amit Rákosi elvtársnak ígértünk. A bányászok arcáról sugárzott a szót etet Pártunk és Rákosi elvtárs iránt. Az alkotás hatalmas erejét lehetett leolvasni a bányászokról. Azt, hogy most is, mind már sokszor, ismék tanujelét akarják adni annak, hogy a mi erős. harcedzett Pártunk, Központi Vezetőcégünk mindenkor számíthat rájuk, mart még szorosabban felzárkózva, szilárd elhatározássá! menetelnek Rákosi elvtárs útmutatása nyomán a többtermelésért, a szocializmus építéséért. Echter elviére a beszámolója további részében fokozott éberségre hívta fel az elvársak figyelmét. Rá- muatott arra, hogy Póosbányán nemcsak a kommunisták és a becsületes dolgozók készülnek a Pártkongreszázasra, hanem az ellenség is. Széche- nyi-aknán „Hunyadi-páncélosok" és olyanok, mint Ferenci Ilona, 60 holdas kuláknak a lánya is dolgoznak, akik babért aratnak az igazolatlan inű- szakmulasztásban és természetesen „finoman” igyekeznek gátat vetni a Kongresszusi Hét sikere elé. Szabotálják a termelést, úgy, hogy a kevés- lé képzett elvtársakat igyekeznek lebeszélni a többtermelésért vívott harcról. Az ünnepi taggyűlés legkiemelkedőbb része az új harcosok, a tagjelöltek felvételében nyilvánult meg. Ez a taggyűlés megcáfolta azt a hamis nézetet, amely tavaly uralkodott a Széchenyi-alcna pártszervezetében: „nincs olyan, akit felvehetnénk Pártunk soraiba." De igenis van! Ez támasztja alá az a tény, hogy ezen a taggyűlésen ö íiatalt, vagyis majdnem annyit, mint tavaly egész éven át,-— telvetlek tagjelöltnek. Olyanokat. akik a kongresszusi munkaver- seuyb/n kerültek a felszínre jó műm kájuk révén. Akik kommunista helytállással harcolnak a több szénért, Pártunk és Központi Vezetőségünk vörös zászlajáért, nagy ünnepünk, az MDP lí. kongresszusának győzelméért. Ezek közé tartozik a 19 éves Steisszer Ferenc is, aki őszintén elmondja: miért szeretne tagja lenni a Pártnak. A múltban láttam a különbséget — mondja — a szegények és a gazdagok között. Én a szegényekhez tartoztam s a szüleim c-sak úgy tudtak nevelni, hogy italt ólába járás helyett a kulákoknál dolgoztam, igaz, hogy akkor még gyerek voltam. de nagyon jól emlékszem arra a hatalmas falra, amely elválasztotta a szegényeket a gazdagoktól. Ezt a falat a Párt ledöntötte, félresöpörte a tőkésekéi az útból. Azért szeretnék kommunista lenni, azért szeretnék a Párt soraiba bekerülni, mert úgv érzem, hogy ott a helyem, sokkal jobban kivehet cm a részemet abból a harcból, amelyet a mi szeretett édesapánk., Rákosi elvi ars vezet. Steitatater elvtárs szavaiból megállapítható, hogy valóban az élcsapatban van a helye. Eléggé fejlett, meglátszik rajta, hogy a felszabadulás kezdete óta állandó aktív harcos, ként szerepelt az ifjúsági mozgalomban. A taggyűlés hosszantartó tapssal ünnepelte az új, friss erőt, aki^ nek tagjelöltíelvételét a jótállók véleményének alátámasztása után egyhangúan elfogadta. — Még jobban ki akarom venni részemet a munkából, mint eddig — mondotta Lévai János elvtárs, aki szintén a Pártba való felvételét kérte. Lévai elvtárs szintén fiatal harcos, aki a kongresszusi munkaversenyben elért 120—130 százalékos teljesítményével még nincs is megelégedve. — Ugv érzem, hogy valami fékez a nagyobb teljesítmények elérésében — mondotta — és rájöttem arra, hogy sokkal hasznosabb, több és jobb munkát tudnék teljesíteni, ha nem, mint pártonkívüli, hanem, mint kommunista harcolhatnák az élenjárók között. Lévai elvtárs felvételét kétszeresen alátámasztották az ajánlók is, akik elmondották, hogy közel egy esztendeje dolgozik az üzemben, de nem hagyott ki egyetlen műszakot sem. Sőt" 3—4 pótműszakot is teljesít, csak azért, hogy Széchenyi-akna bá. nyászni nyerhessék el a nagy dicsőséget jelentő kongresszusi vörös zászlót. Harmadiknak Gyűrik Rozália nevét oilva-vs-a a pért tót-kár elvtárs. Gyűrik Rozália niői-esíKés Rákosi elvtárs hívó •.zavara jelentkezett .bányásznak ezelőtt egy évvel. Munkájút mindig becsületei teljesítette és amint az ajánlók is mondják: Nagyon sok férfi-csillésen is kifog ági/ a munkafegyelem, mini a termelés terén. A -taggyűlés Lévai elvtár sat és Gyárik Rózáitól is egyhangúlag elfogadta. — Miért kéred felvételedet a Pártba? — kérdezte Echter elvtárs Baracskai János 17 éves ifitől. — Azért akarok az élcsapatnak tagja lenni, hogy folytathassam azt a harcot, amelyért édesapáim életét áldozta Baracskai elvtárs édesapja a szén- csata frontján esett ed tavaly, és úgy érzi, lwgy azt a küzdelmet, amelyből édesapja kidőlt, sokkal eredményesebben tud ja folytatná, ha a páxtmunkábó! is tevékenyen kiveszi a részét- Ezért kérte a tag jelöl tf elvételét és ezért kérték a többiek íj Meder József, Gróf: Károly, Magyar Istvánné és a többiek. A lelikesJmngú' ünnepi taggyűlés is inét nagyot lendített a Széchenyi-akna kommunistáinak a termelés frontján vívott harcában, mert az idősebb elvtársi k mellé új erők kerültek. Olyanok, atkák eddig is önfe’áldozőan liar coliak a több szénért, s akik ezen a taggyűlésen megfogadták: Még jobb munkával készülnek dolgozó népünk legnagyobb ünnepére, a közeledő Párt kongresszusra. Bányásznépnevelők a Kongresszusi Hét sikeréért Bányászpáriszervezeteink alaposan felkészültek a Kongresszusi Hétre. Ez á!Z előkészítés már a Hofhesrr-gyár dolgozóinak lelkes kezdeményezésekor kezdődött és most a Kongires-zusi Hét előestéjén teljes egészében kibon-tc kozott. Vasárnap délelőtt a pártszervezetek mozgósították népnevelőiket alak Lakásról-lakásra jártak, hogy felvilágosítsák a bányászokat és hozzátartozóikat. A bányászasszonyok me leg szeretettel fogadták a látogató elvtársakat. Pártunk segítő kezét látták bennük, azt, hogy a kommunis ták mindig ott vannak, ha valami komoly feladat megoldásáról van szó. Ml volt a céljak a népnevelőknek? Az, hogy megmagyarázzák a kongresszusi munkaverseny és az MDP 11. kongresszusának ha1almas jelentőségét. Azt, hogy a forrón szeretett Rákosi elvtéirsunknakt tett ígéretet, melyet vállaltak bányászaink, ne csak -teüjesitsék, hanem túl is szárnyalják. A MESZHART bányászai kéthavi tervük február 24-re való befejezését vállalták dolgozó népünk nagy ünnepére. Azonban ezidáig lemaradás mutatkozik, melyet éppen a Kongresz- szttsi Héten kelti behozni. Szabolcsbányatelepen elsősorban a lemaradás okozóit, az igazolatlan műszakmulasztókat keresték fel, hogy megvilágosítsák előttük: milyen hatalmas károkat okoznak nemzetgazdaságunknak azzal-, hogy ok nélkül n-em járnak rendszeresen munkára. Eddig, az igazolatlanul mulasztók nem TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL A bolsevik nevelés iskolája a pártgyűlés A gyakorlat bizonyítja, hogy a pártgyűlések-nek a bolsevik nevelés egyszerű iskoláinak milyen óriási mozgósító és nevető hatása van a párttagokra és tagjelöltekre Megállapított tény az, hogy mm várhatunk a gyűléseken magasfokű aktivitást és hogy a bolsevik kritika és önkritika szélesen kibontakozzék, ha azokat kellő előkészítés nélkül, túlterhel' és általános jellegű napirenddel tartjuk meg. Pártszervezetünk gyűléseit rendszerint liavohla kétszer lantjuk, s ott. a párton belüli, vagy az üzemi élet egy-két konkrét kérdését tárgyaljuk meg. A gyűlés pontos helyéről, idejéről és napirendjéről minden kommunistát idejekorán értesítünk- A pártgyűlés előkészítése során a pórth 1 za'niia-knak kötelességük hogy a megvitatásra kerülő kérdést előkészítő munkájuk során ne csak maguk tanulmányozzák, hanem tanácskozzanak a hozzájuk beosztott párttagokkal, sőt ha a kérdés természete megengedi, pá rl-on k ívű li el; ke 1 is. Nemrég az egyik nyilvános párlgyűiésen az'19át-es tavaszi vetés előkészületi munkáival foglalkoztunk. Rudenko, I.erner, Makszimov és Marcsenko elvtársak mint bizalmiak behatóan elemezték a helyzetei, ellátogatlak a műhelyekbe, beszélgetitek a kovácsokkal és ácsokkal, rámutattak, hogy bár a mezei munkák elkezdéséig még sok idő van bálira, de máris igyekezni krft a szerszámok előkészítésére. Műhelyeink a hizalroiak jó munkája következtében versenyt indítottak a munkáik gyors elvégzésére, s a pártgyfllés napjára befejezték a ve'fl gépek kijavítását, előkészítettek 20 boronát és 30 kézi kukorica ve tő-gépet. A kommunisták akti vitása és öntevékenysége n«p- ról-naprá fejlődik. Igen gyakran terjesztenek a pártgyűlés elé nagyfontosságú kérdéseket. Dmitri] Nyegyelko és Alekszundr K ligán például fölvetették a kérdést, hogyan lehetne gépesíteni az állattenyésztésben a sok munkát Igénylő folyamatokat. A gyűlésre mindenki tevékenyen felkészül#. Nyegyelko, a kolhoz elnöke volt az előadó, Kugán, Lemer, Fedotov és Makszimov elv'JSrs-ak a legapróbb részletekig ni/egismerkedfieík a gazdaságok helyzetével, a taknrmánvélökészítés és takarmányozás megszervezésével, a fejőnők munkájával, azzal, hogy mibe kerülne a kolhoznak a takarmányfeldolgozás gépesítése, önműködő itatok felállítása, villamos fejőgépek és nyírógépek beszerzése. Szakemberek bevonásával kiszámították, hogy mindez 25—40 százalékkal emelné az állattenyésztés termelékenységét. A kérdést minden oldalról részletesen megtárgyalták. , A gyűlésnek n kérdéssel kapcsolatban hozott határozata programmol adott az álllaltenyészltő gazdaságok munkájának megjavítására, s meghatározta konkréten minden egyes kommunista kötelességét. A pártgyíílés után az agitátorok, s a faliújság a pártonkfviiliek elé tárták a gyűlés határozatát, s a kolhozparasztok egyhangúlag támogatták a pártszervezet kezdeményezését. A kolhoz vezetősége átválté a gyakorlati munka irányítását, s ma már befejezéshez közeledik az állatenyészlü gazdaságok gépesítése. A pár'igyülésietkem a viták aktivitása nagymértékben függ az előadó képzettségétől. Ezért a legkomolyabban gondoskodunk arról, hogy segítséget nyújtsunk az elő adónak, ellátjuk őt a szükséges irodalommal. A mi kolhozunk milliomos kolhoz, amely évről-évre fejlődik. Pártszervezetünk állandóan gondoskodik arról, hogy a kommunlskVk példámul»'ássa! és bolsevik agiíá dóval vezessék a tömegekét. A kommunisták a szocin lista verseny kezdeményezői és nagyszabású politikai tőmegmunkát végeznek a kolhozparasztok között. Saját tapasztalatainkon keresztül meggyőződtünk arról, hogy a gyűlések sokoldalú előkészítése, magasszínvonalú levezetése, az elfogadott határozatok pontos beépítése megerősíti a pártszervezetet, fokozza harckész- végéit, és elősegíti a kommunisták helyes eszmei nevelését. Agafja Kvasa, a „Hruscsov“-kolhoz pártszervezetének titkára. látták teljes tisztám azoknak a. hatalmas károknak a nagyságát, melyet elkövettek sajálmaguk és dolgozó népünk ellen. Nem is láthatták tisztán, mert, miiut több helyen kiderült, eddig a pártszervezetek csak mel’ékkér- déskőnt kezelték az egyéni felvilágosítás módszerét. így volt Daisch András vájár is, alci minden hónapban szokott bumfeni, és amikor a népnevelők megkérdezték tőle, hogy miért teszi, akkor egyszerűen nem tudott feleletet adni. S' De most már kezd előtte világosodni. A népnevelők látogatása után többet nem tog igazolatlanul távolmaradni az üzemből. Daisch András megköszönte a felvilágosítást és búcsúzóul csak annyit mondott: „Jöjjenek el máskor is.“ A népnevelők elmentek a György- aknai legénylakásba, hogy tájékoztassák az ott lakó bányászokat a Kongresszusi Hét, a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság vörös zászlójáért folyó küzdelem hatalmas jelentőségéről. Bányászpártszervezeteink vezetői eddig azt hitték, hogy az igazolatlan műszakmulasztók túlnyomó többségben a legénylakásókban lakó dolgozók közül kerülitek ki. Az ott, járt népnevelő, Farkas elvtárs véleményt szerint is, ez a helytelen megállapítás abból adódott, hogy a pártszervezetek vezetői ezidáig kevés gór.do fordítottak az ott lakó új, fiatal harcosok nevelésére. Persze a valóság az, hogy ott is akadnak bumlizók, d< ezeket nem lehet az ott lakó rendesei dolgozó, a munkaidőt pontosan be tartó és kihasználó többséggé’ egy kalap alá vonni. A beszélge tés folyamán kitudódott, hogy az ott lakó bányászok hűen követik a kom- munislák példamutatását és vállalták hogy a köztük lévő műszakmulasztókat- saját maguk nevelik meg, hogy különösen a kongresszusi munkaverseny betetőző szakában, a Kongresz- szusi Héten, még csak véletlenül sem kerüljön ki közülük bumlizó. Leszűrve a tapasztalatokat, a va. sárnapi agitádós munkából megállapítható, hogy sokkal nagyobb ered menyeik elérését lehet biztosítani, ha a pártszervezetek központi kérdésként nézik a népnevelő és az egyéni agitáció jelentőségét. Rákosi elvtárs október 28-i beszédében rávilágított ax- ra, hogy pártszervezeteink egy kissé elhanyagolták a bányászok politikai nevelését. Ezt keli most fokozott ütemben pótolni, mert ez az alapja a többtermelésnek. De ez mór a vasár- •napi agitációt követő első napon is megmutatkozott.. Az aknákon ilyen nagyléts2ámú leszálló meg talán sohasem volt. Azt kell látniok a pártszervezetek vezetőinek, hogy a népneve- lés harci kérdés. Harci azért, mert ahol Pártunk tagjai, a kommunisták agitálnak, oil nem agitálhat az ellenség. Ahol pi áig a dolgozók szorosan lelzárkóztak a Pártunkhoz, ahol jól kiveszik részüket a kongresszusi versenyben, ott van is eredmény: emelkedik a termelés. Az élenjáró üzem pedig elnyeri a legszebb jutalmat: Rákosi elvtársunk, Központi .Vezetőségünk vörös lobogóját.