Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-20 / 16. szám

2 NAP LO mi JANUÁR 20 Kongresszusi ii*cmi*csi alakult a Pécsi Bőrgyárban ^4» „öreg boxos“ üzemrész dolgozói tervük febtuúr 2l-re való teljesítéséi, nnyagtakarékossagoi, a minőség emelését vállalták a Pártkongresszus liszteleiért A Bőrgyár gőzdudája elharsogja a fél négyet. Az öreg boxosüzem gépei megállnak. A munkásokról a munka, ruhák, a munkásnőkröl munkaköpe­nyek a fogasra vándorolnak. Felöl­tözve összecsoportosulnak a feljáró, lépcső előtt és élénk' érdeklődéssel figyelik Fekecsué kézírását. A leg­jobb eredményt elérők neveit írj» a táblára: Nvul György 174 százalék, Sutyor János 139 százalék és így to­vább. Egyre népesebb lesz a csoport. Nem indul hazafelé senki. Röpgvü. lésre várnak. A beszélgető csoport mögött nagy vörös fal van, rajta nagy fehér betűkkel Rákosi eivtárs fényképe feleit: .„Több, jobb munká­val ünnepeljük a Pártkongresszust!" Kiírták a falra is a röpgyöiésük lé­nyegét, hogy idegen lássa, miért várakoznak, miért számolgatnak kis »csoportokban, összebújva. Már Legalább tízszer megbeszélték, bogy ki mit vállal, de azért csak új­ra végignézi valamennyi: méltó-e a vállalás a Pápikongretoíiisrii. ne lehetne-e többet, jobbat? Sutyor János elvtárs, pártbizafmi, lakása ugyancsak népes volt már két napja. Hol egyik, hol a másik munkatársa kopogtatott, ahol már ott voltak a többiek, akik ugyancsak ostromolták a kérdésekkel: ,.Su:vor clvtárs ez jó lesz igy? Elég szép vállalás? Mit szól­nak hozzá a többiek?" Sutyor elvtárs pedig nem fukarkodott a szavakkal és hosszú órák múltak el. mire tor. mába öntötték a vállalást, azt. ho­gyan alakulnak ál kongresszusi üzem­résszé, mit vállalnak, hogy kiérde­meljék ezt a büszke nevet és hogy dolgoznak, a vállalás teljesítéséért. A pénteki napra tűzték a röpgyű- lést. Titkon mindegyikben égett a büszkeség: „Ml kezelt*mellvedünk, nem. lehetne-e többet, jobbat? Sutyor üzemrészek íeié!" Es most elérkezett a fél négy. Pár perc és kezdődik a röpgyűlés. Egyik sem tagadja: izga­tott egy kicsit. Voliak ők már nem egy röpgyűiásen. talán meg is szók. ták már, de azért ez más . . . egészen más. Ez n röpgyű/és a kongresszusra való készülés indulását jelenti. Csendben beszélgetnek és a haik moraj csak akkor ül el. amikor Su­li ar János eivtárs szólásra emelke­dik a rögtönzőit aszial előtt: Köszöntőm az elviársakat és a mai röpgyűlést megnyitom. Kedves 'elvtársak... — Egyik kezével fel. emeli az újságot és olvasni kezdi Pártunk Központi Vezetőségének vá­laszlevelét a kongresszusi verseny­zőkhöz. Mikor a végére ér, fejét fel. emeli és saját szavaival folytatja: — Az egész országot egyöntetű versenyszellem fűti: a kongresszusi verseny. Erről beszéltünk már sok­szor és mos! megvitatjuk, hogy mit vállalunk mi öreg boxosiak, hogy üzemünket lion"rc««znsi iizemrósszé alakíttassuk. Szóljanak hozzá az elv-társak. Páran összeütik a tenyerüket — de most nem a taps a fontos. Herke Ist­ván taszító nyújtja a kezét. „Én vál. la-lotn" — kezdi és felsorolja, hogy negyedévi tervét 4 nappal előbb be- íejezi, a kiutalt olaj 15 százalékát megtakarítja, a selejlet 7 százalékról 2 százalékra csökkenti, o minőséget 25 százalékkal megjavítja. Mint mond­ja: „Gondosabban fogom a bőrök nyakrészét simítani". Az átlagtelje, sítményét 3 százalékkal emeli. Mond még vagy négy pontot vállalásként. Ezt már meg keli tapsolni. Még clj sem ül a taps és Keresztes Mária] nyújtja a kezét. Nem ál! fel -~ nem szo-koít ő szónoklatot mondani, ülve meg könnyebb a beszéd. Röviden mondja ki: ..A Béke-brigád és én vállalom hogy a Pártkongresszus tiszteletére a kéthavi tervünket, leb már 2kre belejczzíi/r.“ Hogy félre, értés ne essék, hozzáteszi még: ..Hét nappal a határidő előtt." A szélpuhí- tók nevében Gács Béla szólal fel és az.!, vállalja ő is. hogy február 21-re beiejezik a kéthavi tervet és 3 szá­zalékkal emelik a bőrök kvadráf- hozamát. Köbl Katalin 7 liter ragasz­tó megtakarítást vállai és azt. hogy február 21 re helejezi a tervét. Utá­na Gács Bélámé. Fekecsné és a töb­biek. — a műszakiak részéről Vajda József _ szólal fel, tesznek felnién. lá st; többtermelést, cnyagtakarékossá- got. az egyfőse eső termelés emelé­sé’. a selejtesükkéntést és vatameny- nyicn azt, hogy február 21-re befeje­zik január-februári tervüket. A röpgyűlés végén Makár József munkavezető szólal fel és összegezi a felajánlásokat, amelyeknek döntő többsége: anyag:akarékosság, minő. séyetmelés, lervteljesílés, Pontról pontra leírva nincs, egyenként vállal­ták, — összesíteni kell —, majd meg­csinálják. Egyet és nagyot, azonban kimonda­nak: ,.A holnapi naptól Irongresszusi üzemrészként dolgozunk és úgy igyál:, szűrik, hogy ehhez méltó is legyen a munkánk.'' Az óramutató negyedötre kúszik. Vége a röpgyűlésnek. Negyvenhat munkás, munigásnő indul hazafelé, otthonába, amelynek békéjét, bol­dogságát a Pártnak, köszönhetik, —■ Szombattól kezdve pedig ..Kongresz- szusi üzemrészben" dolgoznak, hogy megköszönjék a Pártnak szabad, bol­dog életüket, több, jobb munkával készüljenek a Pártkongresszusra. A határmenti járások dolgozó parasztjai az egész megyének példát mutatnak a zsírbegyüjtés teljesítésében Megyénk dolgozó parasztsága a zisírbegyüjtésben elég jó eredményt ért el, de még nem 101) százalékosat. A tavalyi évhez viszonyítva ebben az évben már eddig i*5 60 százalékkal több sertést vágtak le engedélyre, de ez a szánt ebben a hónapban is emelkedik ó* évvégéig megközelíti a 100-at. így az egész idényben levá­gott -sertések száma a múlt évinek a kétszerese lesz. Ez a szám Is a növekvő jólétről beszél. Dolgozó parasztságunk élet - színvonalának emelkedéséről. Ez a tény vá!a-;z a nép nélkülözéséről rém hí rt kova eső ló spek u Ián soknak, népünk nyílt és álazenf erkedö ellen­ségeinek. A zsírbe.gyüjié- vontatott előrehaladásában az ellenség sikeres mesterkedését kell keresnünk. Meg­felelő politikai munkával azonban szétzúzhatjuk ezt az aknamunkái. A helyi tanácsok é- a földművcászö- vetkézotek aktíváinak feladata, hogy szorgalmazza a vágási engedélyek kiadása után a zsír beadását azoktól, akik magánháztartás céljára (sertést vágtak. Megyénk dolgozó parasztsága a zsírbegyiijtési kötelezettségének ed­dig 94 százalékban lett eleget a vá­gási engedélyek számához viszonyít­va. Legjobb a villányi járás dolgo­zó parasztságának eredménye, eddig 99 százalék. A siklód és a sellyei járások dolgozó parasztsága is jól teljesített, mert 9H-—08 százalékig cite, get tettel; kötelezettségüknek. Me­gyei viszonylatban éppen e~el; a ha rónnent) járások a legjobbal;, ami ml igazolja, hogy tisztában vannak azok- kai rt feladatokkal, ami rájuk hand. Tudják jól, mi van túl a határon, éppen ezért kötelezettségiek jó telje-, sifésé-vel erősítik és védik boldog. megszépült életünket, a szocialista jövőt. Ezt nem lehetne már elmon­dani a mohácsi járásra és magára a városra, sem. mert csak 92, illetve 95 -százalékot értok el. fiz elmaradásban mindenütt megiaíáiható a liulák-altnamunka-Vem jobb a pécsi járás erednie, uye sem, mert itt sem haladták túl a 95 százalékot, de a péesváradi já­rásban még ennyit sem értek el, csupán 94 százalékig teljesítették a tervet. Hasonló a lemaradás a szi­getvári és a komlói járásban. 94—94 százalékos eredménnyel, de még gyön­gébb a sá-tdi járás, ahol 93 százalék­nál tartanak. Az egész megyében legrosszabb i'éc-s város eredménye, mert 1U szá­zalékkal mögötte van a leggyöngébb járásoknak is, csupán 84 százaléknál állanak. - t A helyi tanácsokat és a földműves, szövetkezeteket <vz a példa tanítsa meg arra. hogy nagyobb éberséggel dolgozzanak és az ellenséget Leplez­zék le. a fékéta vágó k alakokat ke­ményen büntessék meg. A kulá-kok ugyanis jól értik a dolgozók tetemes megkárosítását. 15. Szabó János 35 holdas duna- - /.ckcsői kakik ..csalt" 7 darab 70— 80 kilós hízót vágott le egy enge déiyre. azért, hogy a dolgozó nép eHálásában zavart okozzon és feke­tén árusíthassa a húst. Parka» János megyefai 80 kilósat vágott, Pfeiffer József palkonyai killák pedig idegén névre kiállított vágási engedélyre »kait feketevágást végezni. Természe­te-». hogy a rendőrség idejében köz­belépett és a hússal együtt a knlák ' megfelelő helyre került. Az MSZT kongiesszus kiilüíeinek beszámolói nyomán tovább szilárdul dolgozóink békéim A Magyar-Szovjet. Társaság I. Or­szágos Kongresszusán részt.vett pécsi küldöttek januárban kezdték meg kongresszusi beszámolóikat. Január 3- án tartotta meg Radochav Lajos di az első beszámolót, az egyetemen. Et­től .kezdve üzemi és területi alapszer- vezeteinkben egymást érték a lelkes, hangulatú beszámolók a város terü­letén. A színházban, a Siklósi alap- szerveztben. a tűzoltóságnál, a MÁV- igazgatóságon. a postán, a Nagy Lajos és a Leöwey Klára gimnáziumok ta­nuló; közt. a megyei, járási és városi tanácsoknál, a Délsajtnál. a Budai I. és II. alapszervezeteknél, a Zsolnay- gyárban és különösen az MSZT pé­csi központjában megtartott beszámo­lók még csak az első szakaszát je­lentik » kongresszusi beszámo’ó gyű-, léseknek. Radochav dr., sebészorvbs. Vintner honvéd bajtárs, Késmárki Já­nos rsndőrbajtárs, Forche Antalné Zsohiav-gyári munkásasszony,; Ritzl Bé'.áné kesztyűgyári dolgozó jász. szony. Porteleki László, az építőipari technikum tanulója —■ ismertették a kongresszus politikai jelentőségét. Az őket ér; nagy élményekről közvetlen szavakkal számoltak bo az MSZT- tagság előtt. A beszámolók egyes helyeken, mint például a Nagy Lajos gimná­ziumban. és a Szigetj alap-zervezet ben. különösen jól sikerültek, élénk, jó hozzászólások követték a küldött beszámolóját. Az MSZT központi székházában Radóchay Lajos dr beszámolójában többek között arról beszélt, hogy a Magyar-Szovjet Társaság Kongresz- szusa nagy fogadalom volt. Nagy fo­gadalma népünknek, hogy még szi­lárdabban helyláll a béke frontján, még egységesebben sorakozik fel a Szovjetunió mögé a béke megvédé­sére. A beszámolók mindenütt ünnepé­lyesen, nagy lelkesedés közepette zajlottak le. Az MSZT-siekházban pl. nagyszabású kultúrműsort rendeztek a szervezet ek. Miklós Klára színmű­vésznő, a-'pécsi Nemzeti Színház tag­ja és Horgos János, a városi tanács­tól. szovjet költők műveit szavalták. Kovács János, az Állami Áruház dolgozója énekszámokkal. Monori Magda gitárral kísért orosz népda­lokkal. a Közlekedési Vállalat kul- túrgárdája szavalatokkal és népi táncokkal szerepeli. Az ÉIHUK vezetősége fordítson nagyobb gondot a gépek javítására Bírálatot kell mondanom az építő ipar közvetlen segítőtársáról, az ÉMUK-ról. A vállalat ahelyett, hogy lokozott segítséget nyújtana jó gé­pekkel, nem ezt teszi, hanem sok esetben hátrált? Cji az épitkezések menetét azáltal, hegy olyan gépeket küld az építkezésekre, melyekkel ál landőan csak baj van. Ez volt tavasz­ra ?1 a meszes! bányászházaknál folyt építkezéseken >s. Azóta sem javult a helyzet. Úgy látszik, mintha a vállalat kapitalista kezelés alett állana. Az. EMUK feladata az lenne, hogy jó gé­pekkel lássa cl az építkezéseket, sajnos azonban ez nem így történik még a mai napig sem. A tnpssidalat azt mutatja nálunk, a Bőrgyár építkezésnél, hogy a 359 lite­res betonkeverőgéppel is mindig baj van. Ezáltal sok munk&kiesés törté­nik. mert a gépet állandóan Javítani kell. Pedig ezeket a gépeket a mesze­st munka után 3 hétig javították. A vállalat felveszi a nehéz kölcsöndí- jakat, ezzel szemben a gépeket olyan állapotban adják ki, hogy legtöbb szőr nem lehet velük rendesen dol­gozni. Mit szólna az ÉMUK vezető­sége ha leszámítanánk a folytonos munkaidőkíescseket? Ezek a példák azt mutatják, hogy a vezetőség sem lordít kellő gondot a javításra szoruló gépek leellenőrzésére, nem vizsgálják ír eg kellőképpen, begy azok megfe­leljenek a követeimén’ s'cnek. NÉMETH ISTVÁN munkahelyi párttitkár Leuin-ünnepély lesz vasárnap délelőtt a pécsi Nemzeti Színházban A pécsi városi tanács és a Magyar-Szovjet Társaság Lenin elvtárs halálának 27. évfordulóján, január 21-én. vasárnap déle,ott 11 órakor a pécsi Állami Nemzeti Színházban Lenin-ünnepélyt rendez. A műsor a Magyar és a Szovjet himnusszal kezdődik. Chopin Gyász- indulóját zenekar adja* elő. Ezután Zeik Zoltán Sztálin esküje c. költe­ményét Kálmán György a pécsi Nemzeti Színház művésze szavalja. Utá­na Bene Jolán elvtársnő, a megyei pártiskola vezetője emiékebszédet mond, majd • Safranyikov és Suijgiii két Leninről szóló dalát énekli So­mos Jenő. Lenin elvlárs legkedvesebb zeneszámát, Beethoven PatetikiM szonátáját Sass Dezső, az Állami Zeneiskola tanára adja elő. Lebegycv— Kumács: ,.A Bolsevik Párt Himnusza" c. költeményét Miklós Klára, a Nemzeti Színház művésznője szavalja. A Lenin-dalt és Sárközi: Dal a bé kéről c. művét a Pécsi Bőrgyár énekkara énekli. Liszt: Les preludes c. művét zongorán Sass Dezső és Horváth Mihály játssza. Az Intcrnacio- náléva] fejeződik be a Lenin-ünnepség vasárnap délelőtti műsora. Á SZABAD NÉP agitáció ta paszta la tán ■MII W«l—mi» IIIWIII11— MIMII I« I HMM— I» ■■ I MIND FOKOZOTTABB lendül Viel folyik a megye területén az agitáció. A munka különösen ott jó. ahol a Szabad Nép.ugitációt összekötik a kongresszusra való felkészüléssel. A szigetvári járás már a kampány ötö­dik napján jelentette, hogy a vállalt péidányszámoí elérte. Több, mint 600 előfizetőt gyűjtöttek a járás területén, azonban nem elégszenek meg az elért eredménnyel, hanem tovább tolytatják a felvilágosító munkát és legalább JS0 százalékát akarnak elérni. Különösen nagy súlyt helyeznek a Szabad Nép Baráti Kör szervezésére, amit olyan helyeken alakítanak meg, ahe1 nem fo­lyik rendszeres oktatási munka. KOMOLY LEMARADÁS MUTAT­KOZIK egyes pécsi üzemeknél. A Zsoluny-gyárlian eddig mindössze :t.5 előfizetőt gyűjtöttek. A pártszervezet vezetősége maga sem látja eléggé a Szabad Nép jelentőségét, nem folyik megfelelő népnevelő munka, maguk a népnevelők sem eiőfizelük, igy nem is ludiiak komoly eredményt elérni. Sür­gősen hozza be a Zsolnay-gyá* ezt a lemaradást! A Víz- és Csatorna Válla latnál maga a párliitkár vette át az ellenség „agltációs érvelt“, így nem meglepő, hogy eddig 7 előfizetőt gyűj­töttek mindössze. A Malomipari Egyesülésnél még el sem kezdték az unt tárlót, most keresik, hogy ki a „fe­lelőse“ a kampánynak. A MOHÁCSI SKLYEMGYARBAN — a jó felvilágosító munka eredménye­ként —. ma már alig találni olyan dolgozót, akinek ne járna' valamilyen páitsajtó. — Kár, hogy az újságos szétosztását rábízzák a portásra és azt nem a sájtófelelös végzi, akinek ez egyébként is egyik feladata. Bizonyára vele nem fordulna elő ez, ami igen gyakori a Selyomgyárban, hogy a dol­gozók három-négy napi újságot kap­nak egyszerre, mert aznap „nem vo’t idő kiosztani." A NÉPNEVELŐK PÉLDAKÉPÉÜL szolgálhat Krasznai elvtárs, a Siklósi külvárosi pártszervezet tagja, aki 73 eves létére lelkesen ajánlotta fel, hogy a kongresszus tiszteletére 3 Szabad Nép előfizetőt szerez. PÁRTSZERVEZETEINK ELŐTT mos/ az o feladat áll, hogy mindenütt a aposan szervezzék meg a vasárnap, cgitációt. Alakítsanak mindenütt nép­nevelő brigádokat, a népnevelők te. gyének kongresszusi felajánlásokat, ügyeljenek arra, hogy az előfizetés az önkéntességen alapuljon. Üzemeink pártszervezetei gondoskodjanak arról, hogy a területi pártszervezetekhez el­jussanak a népnevelők. Be kell vonni mindenütt n munkáló a tömegszepve- zep’k alktíváit is. El kell kerülni az olyan hibákat, mint ami a Bőrgyárnál megtörtént, ahol az egyik népnevelő n január 14-re szóló megbízólevelet 1L án kapta kézhez, így természetesen w m vehetett részt a vasárnapi cgitc- cióban. Tanácsaink jó munkájának biztosítéka a pártbizottságok és pártszervezetek állandó iá m oga t ás a Az éleződő nemzetközi helyzet, a szocializmus építése egyre jobban ‘•zükeégszerüvé teszi, hogy Pártunk » dolgozó tömegekkel szorosabbra fűzze a kapcsolatát és ezen keresztül országunk dolgozóit egy emberként tudja mozgósítani a béke védelmére, «zocialiöta hazánk építésére. Pártunk —: fejlődésünk motorja. Mint vezető irányítja a dolgozók minden szerve­zetét. köztük a tanácsokat is. Az állami szerveknek jó munkáján kérésziül Pártunk kapcsolata a dol­gozó. tömegekkel egyre szorosabb é- jobb lesz. Tanácsainkon belül is feltétlenül érvényesülni keli Pártunk, irányító erejének, vagyis tanácsaink­nak szorosan együtt kell dolgozni a pártszervezeteinkkel. mert min,den eddigi eredményeink egyik legfőbb biztosítéka Pártunk vezetése, irányi­am, segítsége volt. Helyi tanáraink nasry többsége jé kapcsolatot tart a Párttal cs envoi; köxtönhetik nzc/i eredményeik?*. I’éldául nálunk, a siklósi járásban a mirts7.orv07.et és n tanáé- jó együtt­működésének köszönhető. hogy IdrávaeSÓpely községben új járda épül. a romállapotban lévő kultúrhá. zat rendbehozták, fásltanak. a tszc* pilléiéit tatarozzák, libben a község, bon a dolgozók egyre nagyobb és nagyobb eredményeket érnek el. mert a. kulákok ellen is kemény harcot folytatnak. A falu egyre épül. szé­pül és l>enne a. dolgozók egyre bol­dogabbak. De nincs r: fijy minden község ben. V'an olyan község is nálunk, mint Horoegszentmárton. ahol a pártszer­vezet és a tanács között a kape-so- Ht 'ros-'z. libben a községben imm végeznek társadalmi munkát. ./ et/. ! tikok a kukoricáéul fidíeleziieh. *g>. begv ii j I é - -i-iu halad. I 'rs rí tetői iiHiuilotö'tk. • ' bon­ba u nem tolvik "K'g kemény harc a kn'úkok éden. libben a községben a ck-K-zerveze. -un dolgm/uk J0l._«em irdnyihud n körset,i Vimirsol. : De I,ilnívtlk " '""J ' si tanács vezetői, mert. nem adtunk elég segítséget ennek a községi tá­rnicsnak. Hibáé a járási pártbizottság is, mert az. sem ad kellő támogatást az alapozervezotnok. Tehát a hiá­nyosságok kijavítását nálunk kell megkezdeni, a járási tanácsnál és .» járási pártbizottságnál. Több támo­gatást kell adnunk o községi taná­csoknak és a. pártszervezeteknek. Tanulnunk kell e tekintetben is nagy példaképünktől, a Bolsevik Parttól és a szovjetektől. A Bolsevik Part nopról.nnpra szer­vezetten irányítja n tárnicsok tevé­kenységét. harcol azért, hogy jól dol­gozzanak és szoros kapcsolatot tart. sanol; a tömegekkel. Harcol az. eJleri. hogy a. pártszervezetek liclyettcsifsék az. állami szerveket és azok felé kiosinyes gyárakodást gyakorolja-nak. A Párt gondoskodik a helyi szovje­tek tekintélyének növeléséről. A Párt az állami szervezeteknek olyan kádereket nevel é-s ad. akik biztosít­ják a szovjeteken belül a Párt irány! vonalának megvalósítását, és elég tapasztaltak, hogy munkájukat jól tudjak elvégezni. .1 Bolsevik Párt vezetésivel ágy megerősödtek a szór jelel;, hogy a' második világ­háború Idején a remetek által, meg­szállt területeken a. szovjetek titok­ban működtek és segítették a hős parti-unokái harcukban „ fasiszta rablói; ellen. Mindannyiunknak az a fc.lada'unk. hogy napról.napra jobban erősítsük Pártunkat, d»' ugyanakkor -inimb'u alap-szervezetünk feladata, hogy mi­nél jobban segítse' tanácsaink meg­erősítését.. Tanuljunk a szovjetek példáiból. Kitlönösea. nekünk, a. Imi ár men1 i laniiesoícnöh kell Sókat tanai,und;, meri ill van. a szo/nszc dankbau Tito piszkos bandája, amely hozni ügynökein keresztül is gátolni akarja munkánkat. Ez.ért erősítsük tanácsainkat,, mert ezzel előbbre visszük a béke védel­mét és szoeialisla hazánk építését.. Csicsvári István a sikhV-n járási tanács titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents