Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-19 / 15. szám
2 NAPIG 1951 JANUÁR 19 A paprodi Márki Sándorné elvfársnő három évtized harcos tapasztalataival készülődik a Megyei Pártértekezfetre Baranya küldöttei sokat tanultak a DÉFOSZ országos állattenyésztési kongresszusán 191« óprfist 30. Ä páprádj Márti Sándorné úgy beszél erről a napról mintha tegnap történt volna. Ekkor még Szolnokon lakott és mélyen emlékezetébe véste ezt a dátumot. A város dolgozói soha nem látott lellce fedéssel készüllek az első szabad május 1, a világ dolgozóinak nagy ünnepére. Ekkor már 12 napja, örül tek a dolgozók, lelkesedett Márki Sándorné, hogy végre az országban a munkásoké lett a hatalom. A város vörös zászlódíszbe öltözött másnap reggelre. 'Az utcákon a dolgozók ára. data hömpölygött, éltették a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot, amely a7.1 bizonyította, hogy az országban minden hatalom a dolgozó népé. Márki Sándqjné is érezte, hogy a hatalomban neki is része van. Hisz sokat nyomorgott, harcolt a jobb éleiért a ktosákmányolókkal szemben Megszületett benne az elhatározás. Már akkor tudatában volt annak, hogy s hatalmat nem elég csak megszerez- Bt, azt meg is kell szilárdítani, hogy az ellenség támadásával szemben meg is lehessen védeni. Feszült fi gyelemmel hallgatta végig május elsején a nagy népgyűlést. Alig várta, hogy vége legyen a beszédnek. A gyűlés után gyors léptekkel igyeke. zett a Kommunista Pártba, hogy kérje felvételét. Kommunista lett Márki Sándorné. Nappal dolgozni járt, este pedig késő éjszakáig pártmunkát végzett. Nagy volt a feladata, de örömmel végezte, mert tudta, hogy a közösségért dolgozni megtisztelő feladat és egyben hazafias kötelességet is jelent. ÜrSnte csakhamar félbeszakadt. A magyar reakciós körök a külföldi kapitalista országokkal szövetkezve, háfbatámadták a fiatal Tanácsfcöztár- raf '.got. ,,Elbukott" a munkáshata. lom. De a munkássrívekből nem tudták kiölni a szabadság, a függetlenség utáni vágyat. Következett a keserves 25 esztendő. Ekkor jött meg férje orosz hadifogságból. Márki Sándor mégjobban megacélozta felesége kommunista ön. tudatát, amikor elmesélte az orosz munkásosztály hősies küzdelmét. A remények mindjobban táplálták Márki elvtársnöt. „Nem tart ez sokáig — mondogatta fértének. — Eljön még az idő, amikor ismét a miénk lesz a hatalom, amikor újból mi irányíthatjuk sorsunkat.“ Közben egyik gyerek a másik után •zületetJt és igy egyre tarthatatlanabbá vált a család helyzete. Márki elvtársnő tő gyermeket hozott a világra. Ebből nyolcat sikerült felnevelnie, a többit a nyomor nem engedte. Nappal a férje mellett alkalmi munkát véglett. éjszakánként pedig jobbmödú családokhoz járt mosni, vasalni, hogy * családnak meglegyen a betevő fa. ietja, így ment 1945-lg. míg elérkezett, a várva-várt nap. A gyerekek ekkor már nagyobbacskák voltak. Az idősebbek már férjhez mentek, vagy megnősültek. De mindannyi kommunista nevelésben részesült Kommunistákat nevelt Márki elvtársnő, mert tudta, hogy a kommunistákra még nagy feladat vár. A felszabadulás után friss erővel kapcsolódott be a mozgalomba, de már nem egyedül, hanem öten a csa. Iádból. Szolnok hétszer csmrélt gazdát a front ideje alatt. Több utcája teljesen rombadőlt. Ide jártak a gyerekek apjukkal romot takarítani. Márki elvtársnő a leányaival a hős fel •zabaditó szovjet sebesült katonák ápolásét, kezelését vállalta. Kenyeret sütöttek a hadsereg részére. Egyszóval minden idejét a Szovjet Hadsereg hősies harcának a támogatására •zentette a Márki csa:ád. A Márki család tagjai — a 16 éven felüliek —, a Kommunista Párt megalakulásakor elsőnek kérték felvételüket, hogy azt o dicső harcot, amelyet 1019-ben az édesanya elkezdett. folytassák. Márki elvtársnő 1945-ben súlyos beteg lett. De beteg, •égét nyugodtan tűrte, mert tudta: gyermekeiben az ő vére csörgedezik és ha 6 ki is dőlne a csatából, gyermekei győzelemre viszik azt a harcot, amelyet 6 1919 május elsején kezdeti meg. íí-iKSnú betegség után fellábalt. tS47-ben Baranya megyébe költözött • család, Páprád községbe. Itt alig volt 8—9 kom un ista a faluban. De ez a kevés tag is csakhamar passzivitásba vonult a párttilkárok rossz raun. I kája miatt. Márki elvtársnő, mint régi harcos, tudta, hol kell a hibát keresni. Bírálta a titkárokat, a kom munistá példamutatásra tanította. De munkája addig nem járt eredménnyel, még kezébe nem vette a pártszervezet irányítását. Ezst megelőzően Ber- kovies István volt a titkár. Berkovics csak basáskodott és úgy viselkedett, mintha ő lenne a falu „királya,“ Leváltásakor Márki elvtársnő vállalta a titkári tisztséget, mert látta, hogy nagy a lemaradás a terménybeszol. gáttatás, az őszi munkák elvégzése területén. Az pedig őt nagyon bántotta volna, ha éppen Páprád község nem tett volna eleget- hazafias kötelezettségének. Az egész család — még a legkisebb lány, a Piroska is, — házról-házra jártak és felvilágosították a falu dolgozóit annak érdeké, ben, hogy felslegeiket adják el népgazdaságunk számára. Természetesen a jó példa nem maradt most sem el. A Márki család 5.200 százalékkal az élen jáTt a loadásban, melynek eredménye az lőtt, hogy Páprád község neve az elsők között szerepel a járásban. Messze túlteljesítették a beszol- gáltatási kötelezettséget. De amint kitűnik Márki elvtársnő szavaiból; mint régi harcos, munkájú. val nincs megelégedve. Neki látott a pártépítésben meggyökeresedett szűk keresztmetszet kijavításához: a tagVasámap délután bonyolították le Pécsváradon is a kultúr verseny járási bemutatóját. A kátolyi délszíáv kul- lúrcsoport festői délszláv népviseletben saját falujának délszláv táncait mutatta be. A táncokhoz a zenét szintén ők maguk szolgáltatták, saját népi zenekarukkal. A íánccsoportok közül ok kerültek he elsőnek a megyei bemutatóra. A énekben is csak azért lettek másodikak, mert az előadott szép mozgalmi dalokat nem saját nyelvükön éníkelték. így sokkal szebb és hatásosabb lett volna egy délszláv ku!túrcsoporttól. Pótolják ezt a hiányosságot a megyei bemutatón azzal is, hogy délszláv népdalokat is énekelnek a mozgalmiak mellett, és énekeljék bátran anyanyelvükön dalaikat. A hosszúhetényi kultúrcsoport a ..Megváltoztunk" c. jelenettel a színjátszásban lett első. Jól megformált alakítások, bátor és tehetséges játék, gördülékeny eiőadás jellemezte a hossrúhetényi színjátszók munkáját. Tánccsoportjuk a második helyre került, helyi, falujukbéli táncokat mutatott be odavaló népviseletben, vonós népi zenekar kíséretében. Csak kevéssel maradták el a kdtolyiak- tól s így is a megyei döntőbe kerültek. A szebényiek a „Tolvaj" c. jelenettől nem jutottak be a döntőbe, nem ütötték mug a kívánt mértéket. Ugyan, így jártak táncaikkal is, noha azok s falujukból valók voltak, azonban ez még nem minden. Orosz táncukat fiúk helyett lányok táncolták s nem valami sikeresen. A kis falu knltúrcsoportját azonban bőven kárpótolta az énekben elért első helyezés, mellyel a döntőbe futott. Mozgalmi énekeik nagyon szó- pék voltak. Szebénytől, a kicsiny falu knltúrmunkában való lelkes részvételéből sok községünk tanulhatna. A palotabozsokiak is resztvettek a járási bemutatón. A versenybe azért nem számíthattak és a döntőbe azért nem juthattak be, mert csak úttörőkkel szerepeltek. A kultúrversenyben csak felnőtt kultúrcsoportok, vehetnek részi versenyszerűen. Szereplésük így kedves színfoltja volt a járási bemutatónak- Énekekkel és népi táncokkal léptek fel. Székely népviseletben, székely és csángó-székely táncokat mulattak be nagy sikerrel. A mohácsi és sellyei járási bemuía. tcCtről már beszámoltunk. A mohácsi bemutatóval kapcsolatban csak a lánccsoportok teljesítményére térünk ki. Ismeretes, hogy a bólyi gépállomás és a majsi DISZ lánccsoportjai közül a bólyiak kerüllek az első helyre, de mindketten bejutottak a döntőbe. A bólyi gépállomás fiataljai Gombos Zsuzsa traktorista táncogyütteseiiv'k feldolgozását, a „csókos csalogattV-t táncolták. Az egyszerű, ízléses és mégis eleven, látványos tánc példáin önnek, hogy kell népművészetünket gondosan fi Ihasználni és feldolgozva továbbfajleszteni a szocialista kultúra szellemében. Gombos Zsuzsa, aki tanácstag is. megmutatta. hogy mennyire szívügye a szocializmust építő úi embernek mun kája jó elvégzése mellett a szocialista kultúra nagy ügye is. Ö maga landolás tagjelöttfelvételj munka megjavításához, EJ.Íívcite a békekölcsön jegyzési listát, megnézte, ki hogyan teljesítette begyűjtési kötelezettségét és ezekből kiértékelte, ki érdemes arra. hogy Pártunknak tagja lehessen. Talált is — egyelőre hét — olyan dolgozó pa. rasztot, aki már rég kérte tagjelölt felvételét. Ezek a kérelmek a volt titkárok asztalfiókjánál tovább nem jutottak. Ezt kijavítva, decemberben 7 tagjelölttel erősödött a pártszervezet. Nagy ünnep volt ez a családon belül is, mert a Márki család legkisebb tagja is, a Piroska, aki eddig a DISZ-ben dolgozott, tagjelölt lett. Moat már a család minden egyes tagja a munkás, osztály élcsapatában harcol, öten otthon a faluban, a Laci a néphadseregben, Jani gépállomásvezető és a többiek is mind fontos tisztségeket töltenek be a szocializmus építésének, különböző területein. De a családban a legjobb harcos — mint ahogyan a Piroska is mondja: — „az édesanyám.“ Márki elvtársnő most is különös gondossággal készül a megyei pártértekezletre, hogy ott is úgy, mint a járási kongresszuson, fel. szólalásában elmondja a többi küldöttnek évtizedes tapasztalatait, azt, hogy hogyan lehet a legméltóbban készülni Pártunk történelmi eseményére, az Országos Pártkongresszusra. J ta be a táncokat és mint kultúrfelelős, irányítja ma is a gépállomás kulturális munkáját. Az előadott orosz táncba azonban hiba csúszott, mégpedig az öltözésbe: magyaros inget kihajtani és oroszosán felkötni hiba és nem méltó a szovjet nép művészetének bemutatásához. Tanultak éhből a bólyiak és reméljük, hasonló eset nem fordul többé elő. — A majsi táncosok szintén jól szerepellek. Sajátgyüjtésü, falujuk- bavaló fokostáncot mutattak be, de nagy sikert aratott táncaik mellett Azokban a községekben, ahol a dolgozó parasztság teljesítette kötelezettségét, fölszabadultak a termények, így a kukorica, árpa és a rab a szállítási korlátozás alól. Kukoricát lehet szállítani engedély nélkül a: alábbi községekből: Komló, Szászvár, Köblény, Tőkés. Egyházaskozár, Mecsekjánosi, Pair, Zalát», Gyöngyfa, Magyanmecske. Magyarlelek, , Markos, Szörény, So. inogyvisziló, Lippó, Villány és Virágos. Árpái szabadon lehet kiszállítani n: alábbi községekből: Komló, Mekénycs, Szászvár. Bikái, Alsómocsolád, Nagyim jntáa. Magyaregregy. Ág. Tékcs, F.gy- luiza.sknzár, Szárász. Kárász, Mecsek. jánosi. Mecseki:»Hl. Kisimítván, Pálé, GilvánJa, Kisasszonyt:!. Magyartelek, Kákics. Sellye, Nagyesány. Siklós, 1 legyszenfmárton, Ózdfalu, l.gvházas- hávjiszli. Harkány, Dráva Szabolcs. Gun, Kovácsiul! a, Drá vaeselii, Dráván alkonya, Drávaszmlahely, Máriagyűil, Bisse, Kisharsívmy, Kislótfaiu, Kisszeni- mírrton, Hirirs, Vejti, Siklósnágyfalu. Babarcszőljös.i Teréhegy. Vajszló. I.n- z-ok. KisjakalifaItt községek. /vb szabad kiszúllításiit engedélyezték: Mekénycs, Bikát. Alsómocsolád, Magvarcgregv. Ág. Egyházaskozár. Bo- tloiynhér. Pálé, Pisko, Sösvcrlike. I) rá vas/,Iára. Bévl’alu, Gyöngy «»mellek Pellend, (liivánifa. Kisasszonyfa, Bug-, ilása, Urávaiványi, Kákics, Sellye, Bü.. A DÉFOSZ Országos Központjá- **■ ban január 5-én cs ö-án kétnapos állattenyésztési és takarmány- termesztési tanácskozás volt. Az országos értekezleten a felszólalásokból kiderült, hogy egyes gazdaságokban gátolja a fejlődést, — de különösen a szocialista munka verseny ki. szélesítését — az állatállomány állandó cserélgetése. Itt, Baranya megyében is fennáll ez részben, — például a siklósi vagy a somogyhánsá- gyi állami gazdaságokban, ahová apaállatokat küldenek és a gondatlan kezelés következtében az értékes állomány eltette eredik. Az országos értekezleten az ország minden részéből, mindon állatfajta tenyésztői képviselve voltak. Ezek a dolgozók munkájukkal érdemelték ki azt, hogy ezen a fontos jelentőségű tanácskozáson résztve- hettefc. A bari állami gazdaságból Mészáros Anna, a baromfitelep dolgozója vett részt, aki munkáját mindenkor lelki isme rőt,esen végezte. De ott volt Károly József csoboka- pusztai tehenész is, aki brigád vezető és jó munkájáért állategészségügyi iskolára javmsoltln a vezetőség, vagy Iván József, a somogyhárságyi állami gazdaság apaSlatgondozó ja, aki egyike a legjobb állatgondozóknak. T írmelőcsoportjaink küldöttei között ott volt Putnoki József, a csányoszrói term élőcsoport sertéshizlalda kezelője, aki amíg „Szabad Nép"-csaszluskájuk is. A sellyei döntőn Okorág előadott táncaival kapcsolatban meg kell említenünk azt, hogy özek a táncok saját falujukbéli, ormánsági népi táncok voltak ugyan, de előadásukban, valamint a kísérő cigányzenében mííma- gyarkodás, cigányos dallamjátszás bántó ize vegyült. Ki kell küszöbül- niök, le kell vetkőzniük a régi, bur- zsoá maradványokat, melyekkel valamikor meg akarták fertőzni a nép igazi művészeiét. rüs, Várad, Csánivoxzró, Markóc, Be- remend, Hegy szent mártom, Egyházas- haraszti, Harkány, Drávaszabolcs, Oun, Drá vacs obi, Drávapalkonya, Máriagyűd, Bisse. Hirics, Vejti, Szava, Terehcgy, Vajszló, I.uzsok, Dencsháza, Szigetvár. Molvány, Zárból ős Katádfa községekből. .4 burgonya szállítása felszabadult: Komló, M(kényes, Köblény, Magyar- egregy, Ág. Liget, Egyházaskozár, Szügy. Csikóstöttös. Bodolvibér. Meződ. Bakóm, ökorvölgy, Szentkatalin, Kovácsszénája. Tékcs, Húsztól. Mecsek rákos. Gilvánfa. Bomlása, Kákics. Kndrőc, Kétujfahi. Bürüs Drávátok, Markóc, Berem end. Bogádniindszent. Ózdfalu. Siklósharaszti, Old, Száporrá Bis.se, Kislótfaiu, Kisszotitmárton, Káinod. Sitklósnagyfalu, tlmáski reszlur. Csertő, Mozsgó, Szulinnán, Zsibót, Nyűgöt szén törzséi irt, liózsafu. Somogyhatvan. Somogyvíszló, Somogyhárságv. Magyarjuké,fa, Vásóroshérc. Almáméi. Iák. Szcnllászló. Bánfa, Kaládfn, (’.sebén y. Ilmfa. Gyurii fii. Korpád, Illomka, Lap áras a Kistuidinér N agybuduiér. Villánykövcsd, Ivánballyán. és Ivám- dárda községekben. \: f-1marcnlott községek dolgozó pa- rasztjai igyekezzenek, hogy náluk is mielőbb fer-ihaduljnn n: árpa, kukorica és burgonya szállítása, egyénileg dolgozott ifi, példakép» volt a falu dolgozó parasztjainak. » jószág növelésben. K. Vége.r Pál f> holdas egyénileg dolgozó paraszt most is négy darab törzskönyveseit szarvasmarhát, nevel és begyűjtési kötelezettségének is példásan eleget tett: kenyérgabonából 400, takarmánygabonából 300 százalékos eredményt ért el, de élen jár a szerződéses termelésben is. A küLdöttek megvitatták szí eddigi !űányoös águkat az áJiia,ttcnyós«tés6el ée a takarmánytermeléeeel ka.pet>olat- ban. Elmondották a zalam egy elek, hogy Zalában a tenyéw-tésben alka.1- matlan eelejtállatok 'helyett fiatal növendékek kerültek levágásra, ami mérhetetlen károkat okozott népgazdaságunknak. H asonló hibáit Baranyában, is előfordultak, például a sáséi járásban, vagy a volt ezentlőrinci járásban, ahol a borjúk feketevágása hara-pózott el veszedelmesen, de egyéb, gondatlanságból eredő hiba is történt. Az ellenség minden kis résen igyekezett — és fog is támadni — am'fg nem leszünk elég éberek. Akadályokat gördítenek w. állattenyésztés fejlődése elé: mini például megtette az ellenség a siklósi állami gazdaságban azt, hogy a korpát rosszul tárolták és elromlott. Tenné, szetes, hogy feletetés, után elhullott, mintegy 40 darab disznó. A tiar/y- mértékű elhullás előidézésében ott volt az ellenség keze! Mészáros Anna, a bári áfI ami gazdaság dolgozója elmondotta, bogy a, baromfitelepen már eddig is wzép eredményeiket értek el, de a Párt- kongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy a tojásátlagol a tavalyi 125-röl 135.re emeli, a köttetési százalékot a keltetőgépeknél 75-ről 85 százalékra emeli. A tojáshozam emelését gondosabb kezeléssel, nagyobb tisztasággal és egyedi takarmányozással érik el. Az értekezleten ezen szempontok szerint versenyre hívta a megye állami gazdaságainak baromfi- gondozóit. Csajági Pál. a Somogyháreágyi állami gazdaság nertéstonyéestósi brigádvezetője felszólalásában elmondotta- hogy nem érzi mindon dolgozó magáénak azt az állományt, amit gondjaira bíztak, nem lelkiiemerlesen kezeli és gondozza az állatokat. _ Az ilyen dolgozó nem érez felelősséget a dolgozó néppel szemben. A küldöttek a ezálaetakarmán yok é,s a gyök-gumós takarmányok .termesztésével kapcsolatban azon a véleményen voltak, hogy minél előbb el kell vetni a magot. így biztosítani tudjuk a jó termést, mert csak idejében elvetett takarmányból várható nagyobb termés, ami lehetővé teszi, hogy a minisztertanács határozatát it legmesszebbmenőkig teljesíteni tudják az állattenyésztési dől. gozók. A küldöttek a tanácskozáson (<*- nnlUtkai összekapcsolva a minisztertanács határozatával, ismertessék minden dolgozóval kis gyűléseken és egyéni beszélgetés formájában. Meg kell győzni az állami gazdaságok és torme.lőcaoportok tehenészeit és az egyénileg dolgozó parasztokat. as egyedi takarmányozás előnyeiről és fontosságáról. Az állatok tisztántartása fontos, mert mint azt egy régi közmondás tarája: „Bgy púcolás, fél abrak“. Az állatok rendszeres tisztogatása igen fontos és megkövetelendő. — mert például: a term el öcsopor toknál nem mindegy az, hogy a gondozó csak beírja u munkaegységeit a napi etetésért és tisztogatásért.. ugyanakkor a tehenek és a növendékek csak igen ritkán látják a kefét és a vakarót. Az ilyen gondozó becsapja a csoportot é« sajár magát is. Ezekre az esetekre fordítsanak magul; a csoportok tagjai hű. lönös gondot. KJ ■ m szabad elfelejteni, hogy a • növendékállatok fejlődését nagyban befolyásolja az a körülmény. hogy egy éves korig mijycn körülmények között gondozzák őkét. Volt-e egészséges istállójuk, meg. felelő kifutóval, megkapták-e a takarmányból a legjobbat, a legtöbb fehérjét tartalmazó '.jó lucerna szénát. vagy a jó rétiszénáit. A befurakodott ellenség támadása ezen a vonalon és előfordul, amikor az. állatok mozgatásáról és megfelelő tAkarniá- nyozásárél nem gondoskodik. Példái; egész sora arra tanít, hogy szigorú éberséggel kell. Őrködnünk állatátto- mánynnk fejlődése fölött, hogy végrehajthassuk a minisztertanács határozatát. melynek végrehajtása dolgozó népünk felemelésének újabb állomása lesz. Hosszú LászJóné DÉFOSZ megyei titkárság termelési és verseny felelős. ííuliÚMSóftAii(aieík okidiancdc a iáwUi ke-mitatáU. ß és c&s&x példáikét Pártunk Moitg’resszitsdra fokoaoít mértéístoeiB emeljük íaiiMlmsiiayi Malmaieiiikiit . Mi, a pécs; szók érettségis tanfolyam orvosi tagozatának hallgatói hálánkat és szeretőiünket akarjuk kinyilvánítani Pártunk iránt. Valamennyien munkás, és parasztfiatalok vagyunk, kötelességünknek tartjuk, hogy Pártunk Kongresszusára fokozott mértékben emeljük tanulmányi színvonalunkat. Az új társadalom újtípusú orvosai akarunk lenni, akik a népből kerültek ki, ezért szemelőtt tartjuk a külpolitikai helyzet állását takarékosságban, a Vorosin-mozgalomban is ki akarjuk venni részünket. Szemelőtt tartjuk Lenin elvtárs idézetét: „Tanulni, tanulná, tanulni.“ Ne. künk ez most a legfőbb feladatunk. Megálltuk helyünket a munkahelyeinken, megálljuk a tanulásban is. Jelenleg a tanulás frontján harcolunk, mely igen fontos harci terület a békéért vívott harcban. Tagságunk minden egyes tagja értékes tanulmányi, valamint a fegyelmet megjavító felajánlást tett. Ez a felajánlás újabb lendületet, erőt ad a tudomány várának bevételére. Ebből a lendületből nem fogunk engedni a tanév befejezéséig. Utána az egyetemen is dolgozó fiatalokhoz méltóan, jó felkészültséggel álljuk meg helyünket. Ságvári Endre Diákotthon orvos szakérettségis hallgatói. A jó begyűjtés eredménjeképpen számos községben szobáddá vált a takarmányfélék szállítása
