Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

% R"Ä P L 6 »5t JA NEAR H At Isl^B-aknai Ney Ferenc példája figyelmeztoil pártazerTezeleiBhd > Teremtsenek a Pártkongresssmsig gyökeres fordulatot tag- és tagjelölt felvételben is li SzOVÍ«t- isuás^Sto­épító&íhez mló vfczoaya, anióhoet é* PáxtuziMtox való ro£ dá&a mutatja, Nej elrt árinak már ró- gén rendes tagnak kellene lennie, Csak az volt a hiba, hogy ezeket a jó tulajdonságait, nem vette észre senki. Nem világosította fel senki, hogy „Te Ney elvtárs, neked a Pártban van *■ helyed, miért nem kéred a tagjelölt- felvételedet ?“ Magára volt hagyatva, míg végre Rákosi elvtárs legutóbbi be­szédén felbuzdítva, december hónap­ban Ney elvtár6 keresett magának két ajánlót és elhatározta, hogy most már kéri tagjelölt-felvételét. Ügy érezte, hogy most már kiérdemelte azt, hogy Akiiai alapezervezeteink gének, meg kell tenniük vezetösé- minden in­tézkedést annak érdekében, hogy egyengessék a Pártba belépő bányá­szok legjobbjainak útját. Ax Lstván- aknai párt vezetőség is vegye elő azt a névsort, amelyen fel vannak tűn­a Magyar Dolgozók Pártjának tagja legyen. A taggyűlés lelkesen elfogad­ta, mert tudták, hogy egy igazi har­cossal erősödik meg pártszervezetük. De mennyi Ney Ferenchez hasonló kiváló munkás dolgozik még a bánya­üzemekben, akik már eddigi munká­jukkal. magatartásukon keresztül be­bizonyították, hogy méltók Pártunk bizalmára. Akik alig várják, ás örö­mest fogadnák attól a vezetőségi tag­tól, népnevelőtől, bizalmitól a felvi­lágosítást: „Ide figyelj elvtársi Nem elóg csak a termelés frontján az élen harcolni, nelked a Pártba van a he­lyed.“ Tegyék tervaa erűvé a tag és tagjelölt felvételi munkái tetve a kiváló teljesítményt elérő pártonkívüli bányászok és személyesen, beszélgessenek el velük. Pártunk Kon­gresszusának tiszteletére tűzzék ki cé­lul, hogy a Pártépítés e fontos terü­letén gyökere^ fordulatot teremfenek. Fohosoit takarékosságot a kösígasgatásbau is A baksai népnevelő brigádok jó munUája meghozta as eredményt: lsét nap alatt 41 dóig©**» paraszt S3®©tett elő a teSiad Mépr© Pártunk hívó «savára, megyénkben ie leik wen és Lendületesen láttak hozzá pártszervezeteink, a népneve, lök ezrei, hogy sikerre vigyék a Sza­bad Nép terjesztésének ügyét. Párt- titkáraink nagy része megértette, hogy a kampány sikere attól függ, hogyan tudják a népnevelőket moz­gósítani, jó helyi érvekkel ellátni mennyire tudják & népnevelők az eddig elért eredményeket tudatosí­tani óe azokat úgy felhasználni, hogy mozgóaStó erővé váljanak a további sikeres munkához. Varga Ernő p&rülikár fejében is ezek a gondolatuk fordultak meg, araikor vasárnap eets hazatért Bak. sára a titkári értekezletről. Már az úton elhatározta, hogy sokkal job­ban megszervezi a Szabad Nép kampányt, mint az eddigi saftóagitd- ríókat, mert maga is tisztában volt Pártunk központi lapjának jelen­tőségével, azzal, hogy minél több Szabad Nép jár Boksára, annál könnyebb lesz neki is a dolga a jö­vőben. A népnevelői értekeriutern. talán még egyezer «ein voltak ennyien. A DI3A, MÍTOSZ, a helyi tanács, mind elküldte legjobbjait, hogy meghall, gassák rVorga élvtárs beszámolóját. Varga «Jvtárs tervszerűen látott a rann kához. Felmérte a területet, és azt, hogy kikkel fogja végrehajtani a feladatot. Meghallgatta Szilák elv- társnak, '*1 postahivatal vezetőjének jótanácsait, akivel együttesen állapí­tották meg, hogy ki fizeti máris elő a Szabad Népet, és azt. hogy melyek a kampány adminisztrációs feladatai. A népnevelőértekezlet után brigá­dokat alakítottak a baksaiak, Varga elvtáre ügyeit arra is, hogy egy-egy népnevelő brigádban legyen párttag és partonkivüli is, DISZ fiatalok és idősebbek. Vógh Istvá*, az egyik brigád vezetője ver­senyre hfvta ki a többieket, a rend­őrőrs' tagjai pároevemenyt ajánlottak a portával. Mindenki elfogadta a versenyki­hívást, ami lelkes hangulatot terem­tett. — Ez ragadta magával ■ Heren­di János 8 holdas gazdát is, aki az egyik népnevelő-brigád vezetője, amikor javaslatot tett arra, hogy a népnevelők mutassanak példát és már az értekezleten fizessék elő a Szabad Népet. — Nem tudok jó népnevelőmun­kát végezni, ha nem olvasom a Sza­bad Népet, meg a.ztán mit is mon- dnmék. ha megkérdeznék, hogy jár.e nekem az újság? íla. azt mondom: nem jár, már fordulhatok is kifelé! A népnevelők valamennyien meg­állapították, hogy igaza van Heren­di Jánosnak. Tizennégyen fizettek lö azonnal a Szabad Népre. I így indultak neki a baksai nép- f nevelők a munkának. Kifelé menet jj mégegyszer felcsattant Varga elv társ | figyelmeztető hangja: — Aztán kainkhoz nem menjetek agitálni, arra nincs szükségünk! lyeket s. baksaiak elértek a felsza­badulás óta. A moziról, a szövetke­zeti boltról, arról a segítségről, amit a tszcs kapott állatállomány bon, gépi felszerelésben az államtól, a mórt készülő járdáról,* amely kereszt ül­sz éli a falut, az ócsárdi gépállomás segítségéről, arról, hogy azelőtt- csak két t<rrtít-ó tanított a boksái iskolá­ban, ma négyen nevelik az if júságot. De nemcsak az ifjúság, az öregek is kiveszik részüket z Szabad Nép kampány munkájából. Málnáéi bácsi hatvannégy éves, mégsem altar le­maradni a fiatalok mögött. Már tíz előfizetőt gyűjtött idáig, de nem hagyja abba a munkát. — Ne káros regényekor, o hassatok. liánom a Szabad Népet, tanuljatok belőle, hogy sokkal szebb lehessen •az életetek, mint az enyém volt, — így inti a fiatalokat. De nemcsak a népnevelők, az el. lenség is dolgozik Boksán. Varga Ignác kóláknak bizony nem tetszik, hogy a Szabad Nép egyre terjed a faluban, mert tudja jól, hogy vele együtt erősödik Pártunk, a dolgozó nép. — Igaz 93 eem tetszett neki, hogy az egyik házát amit azelőtt bérbeadobt, most kult.úrháznak hasz­nál iáit. Varga Ignác nincs egyedül, de a baksai népnevelők sokkal töb­ben vannak és velük vannak a falu becsületes dolgozói, akik egyre job­ban felismerik a.zt, hogy hol a he­lyük, mi a feladatúié. A két nap alatt szervezett, 41 új baksai Szabad Nép előfizetővel ismét erősödött a béke hatalmas tábora, gyengült az ellen, ség befolyása és ereje. A baksai párttag és párt.ooMvüJi népnevelők no öregedjenek meg az eddigi eredményekkel, hanem fokoz­zák azt Szervezzenek a most meg­öl alcult népnevelőJbrigádokből Sza­bad Nép Baráti Köröket, legyenek az új előfizetők Pártunk központi lapjánafe a levelezői, Írják meg pél. dául Oermákék Rákosi elvtársnak, hogy milyen örömet jelent minden egyes levél, amit Kossuth-akadémikus fiúktól kapnák. Leplezzék le az el­lenséget, győzzék meg azokat, akik uszályába kerültek, ügyünk igazáról, fia ügy végzik munkájukat, akkor elmondhatják, hogy jó szolgálatot tettek a béke ügyének. meg, melyekből et évben, mái új be­ruházásokat létesíthettünk volna. NAGY ÖSSZEGEKET KÖLTÖTT EL a megyei tanács például kikülde­tési költségekre. A különböző osrtá lyok előadói minden rendszer nélkül járták a megyét, külön.külöc gép­kocsikon ahelyett, hogy a különböző 'útiterveiket egybehangolták volna. En. nek felszámolásában jó példával járt elő az igazgatási osztály, mely újab­ban vidéki kiszállásai alkalmával társakat keres a kiutazáshoz, hogy a gépkocsit teljes egészébeír kihasz­nálja. A pénzügyi osztály az elmúlt év. béri nem vezetett kimutatást a kiszál­lásokról, ami lehetővé tette a pazar­lást és költekezést Hibáját most helyesen javítja ki azzal, hogy min­den osztályt útiterv készítésére köte­lez, és csak azokat a hivatalos itta. hct. téríti meg, amelyek az ütemterv­ben szerepelnek. Akadályozza a ta­karékosság végrehajtását a mezőgaz­dasági osztály, amely a mai napig sem készítette el ütemtervét Ez az osztály már az év első két munka­napján 4000 forintot használt fel ki­szállásokra. HE HIBA VAN A55 ANYAGTANA REKOSSÁG terén is. A tanács dolgo­zószobái majdnem mindenütt túlfütöt. tek, és semmi jelét nem találjuk a szénnel való takarékosságnak. Ha a házinyomdában Lehúzott nyomtat--/Anyó­kát nézzük, láthatjuk, hogy a fél Íves nyomtatványok egész sora kerül ki, melyeket negyedíven, két oldalra ki lehetett volna nyomtatni. Ezzel szem­ben helyesen tör fel a dolgozók so­raiból egymás után az a felajánlás, mint az oktatási osztálynál, hogy a jobb anyagkihasználás érdekében a papír mindkét oldalára írnak. A telefonköltségek szintén hatat, más összegekre rúgtak az óiméit esz­tendő során. Helyes a tanács intéz kedése, hogy a telefonvonalak szá­mát az eddigiek kétharmadára csők. kenti és egyúttal elrendeli, hogy o vidéki beszélgetéseket, távmondato. kát a jövőben az ellenőrzési osztály gyűjtse és egyszerre továbbítsa a ja rások leié. A TANÁCS DOLGOZÓINAK szív ügyévé kell tenni a kormányrendéi© jó végrehajtását, a dolgozók még szélesebb tömegeit kell bekapcsolni a tanácson belül ebbe a mozgalomba és nem szabad bürokratikusán, felül­ről jövő intézkedésekre várnunk, me­lyek majd „elrendelik1’ hogy miképp takarékoskodjunk. Ne feledjük cl, hogy takarékossággal a békeharcot, a szocializmus építését, népünk jólé­tét szolgáljuk. Megyei Tanács VB tervoszt. statisztikai csoportja Amíg a bezedeki pártszervezet habárain pihen, az ellenség nyíltan támad lőlt-felvételét a Pártba? Ney Ferenc eddig is úgy harcolt, mint egy kommunista *— Még a múlt nyáron is azt beszél tek. hogy nagyon keserves a bejutás jj a Pártba — mondja Ney Ferenc. — Hogy 4—5 hónapig is elhúzódik, mire megjön a válás*, elfogadják e a ké­relmet, vagy sem. Féltem attól, hogy elhamarkodom a lépést, visszautasít­ják a kérelmemet. Úgy határoztam, hogy inkább még jobban igyekezni fogok munkámban, hogy ezen keresz­tül biztosítsam a Pártba való belépé­sem elfogadását. Amint a munkája, * «ocioltemas Az agitáeióból jól „kiveszi a. részét a baksai DISZ is, A fiatalok kész­séggel segítik a pártszervezetet, LoniS.niet, derűlátás jellemzi munkájukat. Törökrtíenő már az ötö­dik előfizetőnél tart, de nemcsak a Szabad Népről beszél, amikor agitál ért«. Elmondja azt is. hogy mit te­hetnek a baksaiak a béke érdekében A regnek, fiatalnak össze kell fogni és megerősíteni az Előre tszee-t. Be­szél azokról az eredményekről, ame­Bczodelt, Délbamny* egyik ki* köz­sége, közvetlenül) * jugoszláv határon- Ha idegen Jár arra és betéved, öröm­mel látja, hogy milyen szép kis köz­ség, egyformára meszelt házaival, az út két széléai lévő parkokkal, * mindig mosolygó, megelégedett, boldog embe­rekkel, akik u község túlnyomó részéi alkotják. Ex nem 1* csoda, hisz van bőven oktik az embereinek, hogy bol­dogok legyenek- Az- elmúlt esztendő többet hozott nelk, mint eddig egg emberöltő. Jól dolgozó termelőszövet­kezeti csoportot, több üzemággal dol­gozó főldművess/.övetkezetet, egészség- házat, kultúr házat, moz-igépet kripták a község dolgozói. Autóbusz Jár * falun keresztül. Naponta akár négyszer utaz­hatnak Mohács, vagy Villány felé. Most éppen nyolc traktor szántja a hezedeki határt és végzi be az őszi mélyszántás utolsó öt százalékai. Ezenkívül számtalan olyan juttatásban részesült ez a kis 6'i0 lelket számláló község, amelyeket felsorolni is hosszú lenne. Meg js érti ezt a község túlnyomó része. Hangóztatjúk is a dolgozó pa­rasztok, hogy büszkén csatlakoznak forrón szeretett Pártunk és Rákosi elv­társim k álltai vezetett szocializmust épí­tő népi demokráciáink minden rendele­téhez és kívánalmához- A békekölcsön- jegyzésnél is kiteltek magukért, vála­szul Tito és az elvetemült bandájának háborús uszítására. A begyűjtésnél százszázalékig eleget tettek hazafias kötelességüknek. A taoácsvá'lasztáskor egy pinbcrként szavazlak a jelöltekre. A kiukoricabegyiijtésnél azonban már nem bírta nézni az ellenség, hogy a dolgozó parasztság mennyire megelé­gedett és egységes. Tito banditáinak1 ösztönzésére az ellenség újabb táma­dásba lendült. Míg az ellenség szőtte aljas ferret!, addig n pártszervezet pihent a babér­jain. Megfeledkezett az éberségről, ar­ról, hogy osztályharc is van a világon. Ezt kihasználta az ellenség, aminek az lett az eredménye, hogy a kukorica- begyűjtés terén csak 75 százalékot ér­tünk el, Föle István, F-inber Ferenc és sokan mások tóba adták be kuko­ricatermésük nagyrészt-?, a százalék még sem emelkedett úgy, ahogy kéHett volna, mert voltak olyanok, akik az ellenség nszátváha kerültek, mint Si­mon Jenő n holdas újgazda, aki ö ka­taszter h-old kukorica terméséből csak 27 Hióf adott be. Amikor ezt kevesel- ték azt mondotta, amit ő dolgozik meg abból senki sem parancsol- Arról azon­ban elfeledkezik, hogy a 14 hold földel a demokráciától kapta és ha a régi rendszer maradt volna meg, még min­dig cselédeskedne valamelyik uras-ág­nál az ispánok brutalitása mellett. Saj­nos Simon Jenő úgy gondolkodik más­ról js, mint a kukoricnbegyüjtésröl. J.v ndétját nem fizeti, a gyermekét nem já­ratja iskolába. A legutóbbi ÍVÍNDSZ-gyfílésre meghívtuk a helyi tanács elnökéi, hogy tartson előadást a nők jogairól és kö­telezettségeiről. Az előadás után a hoz­zászólásoknál elsőnek Tóth Elekné állt fel és „érvelését“ nyomdafestéket nem bíró szavakkal támasztva alá a következőket mondotta többek között: „Egyáltalán nincs szükség itt MNDSZ gyűlésekre,azért, hogy egy férfi tartson előadást 4ft—50 nőnek.“ Aztán arról kiabált, hogy itt nincs igazság és őt is be akarják zárni, mert a gyermekeit lopni hagyta. Dühében sikongott,, lo- porzéko'l és kiutasította az elnököl a teremből- . . Az e.ss/onvok megrökönyödve hall­gatták a hisztérikus lázíiást és a hah-1 gatóság többsége Ismerve Tóth Eleknél pánikszerűen ’menekülni akart a terem­ből. Ekkor felállt Baranyai Míhá'lyné kulákasszony, akinek a férje most sza­badult ki a börtönből, ahol fegyyerrej- teget'és miatt ült és kérte az asszonyé. Itat, hogy hallgassák meg Tóthitól, mert igazat beszél Horváth Ferencué. Borka Istvánná és Bodó Sándor párttitkár csak nehezen tudták a rendet helyre­állítani. A két rendbontó eltávolítása után a becsületes dolgozó asszonyok egységesen fejezték ki békeakaratukot és megvetéssel utasították vissza Tito és vérszomjas gyilkos bandájának há­borúra való uszítását, acsarkodását. Ezeken kívül számtalan példa mutat­ja, hogy az ellenség nem alszik. A kn- lákok, dolgozó népünk esküdt eilcirsó- gei mindent megragadnak a rend meg­bontására, békénk veszélyeztetésére. Baranvniék és többi k illák ok uszályok­ba kerítették azokat a nem öntudatos lolgozókat, mint Simon Jenők, Po'.elár Istvánok, akik elfelejtették, hogy meny nyi mindent köszönhetnek a hatalmas Szovjetuniónak, a Pártnak és Rákosi rtvtársniik. A bezedeki példa is mulatja, hogy az ellenség nem alszik és az osztályharc• ban egy pillanatra sem szabad meg­hűlni, mert ezt a pihenőt a: ellenség aiunnal kihasználja■ Ebből tanulhat a bezedeki pártszervezet js, ahol azt gon­dolták a tanácsválaszjás és a többi si­kerek után, hogy Bezedeken már megy minden magától. .1 pártszervezet vonja le ebből a tanulságot és lásson hozzá az ellenség leleplezéséhez és felszámö- láséthnz. A dolgozó nép ökle sújtson le azokra, akik Tito és gyilkos bundájának tázro- gatusára számítanak. Kollár Ilona Bczedck Jvz aknai pártszervezeteiül; a sau. ér íolyamÁn nagyon kevés havec bányásszal erősítették meg a Pirto kevés friss erőt veitek fel a munkái osztály élcsapatába. Mi volt enne az oka ? E kő sorban az, hogy a pártvezetősé mellékérdésként foglalkozott a párt Ifepítés e nagyjelentőségű kérdésével Elvtársaink úgy gondolták, hogy elég ha a meglévő tagságunkat neveljük szemináriumokon keresztül oktatju! lés í^y erősítjük a Pártot. Ez a hiá nyosság minden aknán megtalálhat« lés ugyanezeket lehet elmondani a me esekszabolcsí István-akna pártszerve cetéről is, ahol novemberben négyet »decemberben .öt bányász dolgozót vet lak fel tagjelöltnek. Ez természetes«: ■em kielég,tő, mert van hóimét ineríte teünk új, friss erőt, amivel megerősít­jük pártunk sorait. Á púriottkívüH dolgosok, egész serege zárkózott fe, as élenjárók mellé ! Bányaüzemeinkben napról-napn Szüleinek kimagasló eredmények. Ál landóan nő azoknak a párionilvül dolgozóknak a száma, akik kommá- Obiéhoz méltóan viszonyulnak a szó- Ide'hm a? építéséhez, akik eddigi mnn- tájukon, magatartásokon keresztül ki 'érdemelték azt, hogy Pártanknak tag jlíri lehessenek. Csak hogy ezt a fon k» kérdést nem »zabad a véletlenre hízni. Vertüe elvtárs, István-akna párt- tttkárániik asztaliiók jában ott talál­juk a termalés élharcosainak névsorát «kik már hosszabb idő óta messze túlteljesítik tervelőirányzatukat. A névsorban számtalan partonkivüli bá­nyász neve is szerepel, de még nem tett a vezetőség lépést, hogy megnéz­te*, kik azok a partonkivüli bányászok, mkik Pártánk és Rákosi elvtárs hívó Kanéra felzárkóztak a széntermeiéi lakozásáért folyó harchoz. Farkas elvtárs még ez Egyesülési Kongresszuson figyelmeztette fttnfccio- Bárimainkat: „ ... akadhatnak olyan elvtérsak, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy most már a Párt számszerű nö­velésével kapcsolatban nincsenek fel­adóink. Kiülhetünk nyugodtan a Párt kapuja elé és várhatunk azokra, akik •majd jelentkeznek és be akarnak jutni « Pártba.“ Ab eddigi eredmény nem tervszeréi munka következménye EbaondWjttk, bogy mié aapjadnflt- han >» ez a rossz nézet akadályozza olapazervezetedok fejlődését Akadá­lyozza az új erők bekerülését Pár­tunkba, és döntően, ennek tudható ha, hogy, and lkás eredmény van ezen a té­ren, mint Is-tván-aknán is, csak a életlennek“ köszönhető, mert az nem a vezetőség, a népnevelők éz bi­zalmiak tífuszéra munkájából fakad. Hogy mennyire így van ez, azt bi- Kxnyítja Ney Ferenc csapatvezető vájár példája is, aki a közelmúltban nyújtotta be tagjelölt felvételi kérel­mét. Ney elvtárs régi munkásmozgal­mi ember. Már az 1937-es éhséig- eztrájkban U aktívan tevékenykedett, harcolt a bányabárók politikája ellen a nagyobb darab kenyérért A sztrájk buk<ba után, baloldali magatartásáért etboc&áftotlék, 1944-ben, amikor több ■Kénre volt szükség a háború tÁpláiá- •áboK, viasza akarták kénycseriteot a hányába, mivel tudták, hogy bányász. Megtagadta a nagy ^megtiszteltetést", és ezért bevonultatták katonának. Szovjet hadifogságban volt 2 évig. 1947-ben, amikor hazajött, azonnal je­lentkezett bányásznak, mert tudta, hogy most már nem a bányabáróknak, berniem saját magának, családja jövő­jéért dolgozik. Teljesítményével már az első hónapban kitűnt. Normáját ál­landóan túlteljesítette. A hároméves tervben végzett jó munkájáért díszok­levéllel és 300 forint pénzjutalommal tüntették kL Törekvése és megbízha­tóságának eredményeként a műszaki vezetőség, csapatvezető tisztséggel hízta meg és most 16—20 embert Irá­nyít a széncsata frontján. Csapatának teljesítménye állandóan az élenjárók között van. Miért nem kérte már előbb tagié A dolgozóiknak a napisajtóban megjelenő levelei, nyilatkozatai, 82 üzemek faliújság ja Hr an megjelenő cikkek mind art bizonyítják, hogy népünk széles rétege megértette és magáévá tette a minisztertanácsnak a takarékosságról szóló határozatát, SZÜKSÉGESSÉ TETTE ennek a határozatnak a meghozatalát egyrészt az a pazarlás, könnyelmű gazdálko­dás, ami a gazdasági és társadalmi élet. a közigazgatás területén az ál­lam — tehát a dolgozók — pénzével történt De szükségessé teszik a ta­karékosság fokozását azok a megnő, vakedelt feladatok is, amelyeket az 1951. tervév folyamán végre kell haj­tanunk. Ha végigtekintünk a miniszterta­nácsi határozaton, azt látjuk, hogy nincs olyan pontja, amely ne érintené a megyei tanácsot és ne róna hatol, más feladatot a tanács minden egyes dolgozójára. Elolvasva a miniszterta­nácsi határozat egyes pontjait, most láthatjuk csak, hogy milyen hanya­gul gazdálkodtunk igen sok esetben az elmúlt év folyamán, milyen hatal­mas összeget takaríthattunk volna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents