Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

t95J JANUÁR 13 i 1 P i o A komlói Kossuth-akmán már megtették az első lépéseket a pártkongresszusi vállalások teljesítésére A múlt Hét *®onn1>atján megtelt a komlói Kossuth-akn-án a felolvasó te­rem. Mindenki figyelmesen hallgatta a «savakat: „Mi az ötéves terv városánál; bányász dolgozói, hatalmas lelkesedés­sel készülünk harcedzeti Póriunk Or­szágos Kongresszusára“ — Az egyik Kányász kezdte a levelet olvasni, majd felsorolta a vállalások pontjait. Makor P végére ért feltört a lelkes taps: „Él­jen Kókosi! — Éljen a Párt!" Azóta avar hozzá is kezdtek a Párt- kongresszus tiszteletére tett vállalás tel­jesítéséhez. A torony szállttókerekei félpercen ként megállnak, ilyenkor vagy le, vagy felér a kas. Itatodika óta kevesebb a szállít ógóp állási ideje, több szene szállít a napsziníre- Ezt vállalták (öb bek közöt a komlói bányászok a Rá- kosi elvtársihoz küldött levélben. Szó- szerint így: „Januári és februári ter­melési tervünket a kongresszus napja *a. február 24-rc befejezzük.“ Hatodikaiig — míg a vállalás meg •'em történt — nem dicsekedhetiek a komlóiak az akna termelésévek A na­pi termelés átlagosan 77 százalék voll. A vóllaiátst fel jesiieni kell. Hát még akkor, ha azt Rákösd elv­társnak Ígérték. Kettős feladat állt a vállalás után a komlói bányászok elölt. Egyik, hogy behozzák az elmaradást, ami az ala­csony termelésből adódott, a másik, hogy f nappal előbb fejezzék be a ter­vet áz év első két hónapjában- A válla- tfis nem maradt nyom nélkül, 8-án a: ttkmz termelése 9.7 százalékra, 9-én 102.5 •zúzalékra emelkedett. Ezen a napon máir csak 26 termelő órát kellett be- bozniiok, hogy ,,egyenesbe jöjjenek“ a tervelőirányzattal. Ebiien a vállalási pontban tehát a teljesítés felé megtör - tént az első lépés. He nemcsak ennyiből állt a Párt­kongresszus tiszteletére tett felajánlás. -Arról is szólt, hogy feburár 34-ig az bt legnagyobb fejtésben bevezetik a cik­lusos módszert- Ennek a pontnak tel­jesítésére is Mjegtörfcnfek az cüt,« lépések. '!á műszaki vezetőség a dolgozókkal kar­öltve -kidolgozta a miuikabéosziás pon­tos tervét. Hétfőn már az 1-es csapatnál és a ®-ós csapatnál megindul' a ciklusos fejtés, amely a $-<t* telepi fejtésen az előzetes számítások alapján majdnem 1 srsMe szénnel emeli az egyfőre eső tel­jesítményt. A 6-os fejtési csapat új fej­hesse! indítja a kiváló szovjet fejtési •módszert és amellett, hogy már ez ma- agában ís magasabb termelést eredmé­ny®1 az új fejtés megindulása több. mint A vagonnal emeli a napi terme­lést. Gondolj c§ak vissza! 1922 október 28-án Gálocsy Ár­pád Budapest, Podmanicky-ntca 45- Sől levelet írt Petrovics Andrásnak, a hidasi bánya akkori igazgatójának. Többek között ezeket írja: „Úgy ér­tesültem, hogy munkásaid a legkö­zelebbi napokban bérköveteléssel i fognak nálad fellépni. Hogy ezeknek az embereknek hatalmi törekvéseit U tadjuk törni, szükséges, hogy sa­ját munkásaikkal tárgyaljanak a vállalatok és zárják ki A tárgyalás­ból a budapesti szakszervezeti ve­zetőséget. Ezek, a munkásokat ere­jükből való kitartásra és ellenállás­ra izgatják. Ennek a káros irányzat­nak letörésére az egész ország te­rületére egyöntetű eljárást dolgo­zunk ki. Ha munkásaid bérkövete­léssel fognak fellépni és ha a szak- szervezet akarna veled tárgyalni, kereken utasítsd vissza. Ha ennek következtében a munkásokat sztrájkba ugratnák, a hatóság min­den tekintetben melletted lesz. ‘ 1922 szeptember 9-i dátummal Petrovich aláírással a nagymányoni bányaigazgatósághoz az alábbi leve let küldte az aláíró: „Vau szeren­csém a sztrájkoló órabé.reseink ügyében a csendőrségaek írt leve­lünk másolatát közölni: „Tek. M. Kh. Csendőrőrsparanesnoksagnart Hidas. F. bó 6-án sztrájkba léptek • czikói őrabércs napszámosok. Mini Jóembereik kitűntek: Krausz Ádám. Preinink Jakab, Trautmann János, Érni József, Hoffmann András. Pap József, Pap Pál. Úgy látszik ezek magukkal ragadták a többieket is á. m. Kcszlel Miklós, Kiszler Ádám, Hahn János, Reif János, Miire Mik­lós, Tcubler József, Jedlícska Já­nos, Wagner András, Hoffman András, és Becker Jánosi. Az első 7 napszámost munkába többé nem vesszük fel." A komlói bányászok teljesíteni akar­ják maradéktalanul a vállalásaikat. Bi­zonyítja ezt az eredmények mellett az. hogy az 1-es fejtés dolgozói brigád- értekezleten sürgették a ciklusos mód­szer bevezetését, mondván: „Ezen kívül még négy vissza van". Hétfőtől kezdve csak három lösz vissza • .. Bármerre tekintünk a kongresszusi felajánlással, a teljesítésre való törek­véssel lehet találkozni. A vállalás előtl meegcsákám—váltással nein dolgozott lényegében egy csapat sem. A vállalás li. pontjában szerepek az is. hogy öt fejtési csapat a kongresszusig Itevezeíi a melegcsAkány-váí<á§l. E téren történt á legnagyobb előre­haladás. Az 1-es, az 5-ös, a ll)-es fej­tési csapatok bevezették már a munka­idő jobb kihasználását eredményező melegcsákány-váltásl és hétfőn követi őket a 6-os csapat is. A vállalás után 1 héttel már ennek a pontnak a tel­jesítése SO százalékban megtörtént. De nemcsak a termelő munkában,, a munka jobb szervezésében láthatók meg a kongresszusra való készülésnek a nyomai. Megtalálható ez a pártszer­vezet. a népnevelők munkájában is, akik az utóbbi napokban „rákapcsol­ták“, hogy jó politikai tudatosító mun­kával lecsökkentsék az igazolatlan' mu­lasztások számát. A vállalásban úgy írták, hogy az igazolatlan mulasztók számát február 24-ig -25 százalékkal csökkentik. A népnevelőik elbeszélgetnek a mu- iasztókakl, hogy milyen káros a nem­zet és saját maga számára a műszak- mulasztás. .Eredmény ezen a téren is van. Január 2-től 6-ig egy napon átlag 62 fő mulasztott igaznlattanul. Hatodi­kaitól ez a szám 44 főre csökkent le. Sokat haladtak már előre Kossulih- aknán a vállalások teljesítése felé. Azonban Titnnak még íéSaela'ok mégpedig igen fontosak. Első az. hogy ne tekintsék ggy pillanatra sem „mű­szaki“ munkának a vállalások teljesí­tését. Ez esetben a s-iker nem lesz tel­jes. Ehelyett inkább az aknai párt- szervezet a népnevelőkön kérésziül min­den bányásszal tudassa, hogy a vállalt pontokból mi tartozik rá, hogy tudja azt teljesíteni. Széles körben tudato­sítsák minden dolgozóval Pártunk V. Kongresszusának jelentőségét: rámutat­va a helyi példákká) Komló fejlődésére — arra, hogy mit köszönhet minden egyes dolgozó Pártunknak. Ha ezt a munkát jól végzik Kossuth- aknán, akkor a kongresszusra való ké­szülődés miig sikeresebb lesz­, A fejtési csapatod nagy többsége 100% felett teljesíti napi előirányzatát Bányászaink az ötéves terv máso­dik éve januári hónapjának derekán,1 járnak. Á fejtési csapatok egvre na­gyobb Számban teljesítik túl elő­irányzataikat. amelyek a tavalyi év­nél magasabbak. A terhelési • eredmé­nyek visszatükrözik a bányászok: munka! en (Ifi letét. A MESZHARf-aknákoh, pénteki jelentés fezérint., fejlődés tapasztal­ható. Széchenyi .aknán a 7. fejtési csapatból mindössze egy van 100:. százalék alatt, míg a túlteljesítés kö­zött iUtlálnnk ISO százalékot is, mint a Bőhm-fejlés eredményét. A csapa­tok eredménye 12-én: Hamm .fejtés 172, Beck-fejtés lő), Ver ser a., fejtés 150, Prohászka-fejtés 122, Hartmann. fejtés 118 százalék. András-ukndn: Koíotiofe-fejtés 220. Ilaibiclifejtés ICO. G’lock.fejtés 139 százalékot ért el. Ferenc-aknán a Török-fejtés 228 ezáz.iulékra teljesí­tette napi előirányzatát, A Tóth. fejtés 150 százalékot ért el. István- aknán á fejtési csapatok 11-én az alábbi eredményeket érték el: Pus­kás-fej'és 260. Szia vek. fejtés 185. Foráll-fejtéfe 224, Bítter-fejtés 159. B ien-féjtés' 130. Jakuka-f ejtés 120. Nei-fejtéis 116, Jakab-fejtés 100, Bá- t-ái. fejté»' 100 százalék. ■A vasasi Petőfi-aknán a. Nimfez- fejtés . 147. Wéber-fejtés 167. Raub- f-e-jtés ni, Balázfe-fojtés 103, Bo.cz- fejtés 111 százalékot ért el 11-én. A szenflőrinciek már tudják Aid felül a huták ok rémhíreinek, maga is a háborús gyújtogatok szekerét tolja Teljes megelégedéssel fogadta min. I löket is. Munkájuk nyomán bebizo- den baranyai dolgozó a miniszterta- nyosodop a szentlőrinci dolgozók nács liszt, és cukorjegyellátással kap. csolatos határozatát. Dolgozóink így biztosítva vannak. A ráérő, egész nap henyélő reakciósok sem tudnak többet vásárolni belőle, mint ameny. nyi a dolgozóknak jut. A jegyekre kiutalt cukor- és lisztmennyiség bő­séges, elég minden családnak. A kulákság azonban még most sem nyugszik. Rágalmaz, háborús rémhí­reket terjeszt és egyes helyeken vá sárlási lázat sikerült nekik előidézni. Ez a helyzet Szentlőrinc-en is, ahol azóta már leleplezték a kulákok rém­híreit. Szentlőrincen két szövetkezeti bolt és egy Népbolt működik. Ez a három üzlet bőségesen kielégíti a dolgbzók szükségleteit. A kulákok rémhírterjesztése következtében ro­hamosan megnőtt mindhárom bolt forgalma, mindenki lázasan vásárolt. Főleg a gyufát, sót és petróleumot vitték. Egyik nap 380 liter petróleu­mot adtak el a Népboltban. Ez a mennyiség Szentlőrinc petróleumszük. ségletét legalább 30—40 napig fedezi. A délutáni órákban már az összes üzletben kifogyott a- petróleum a szo­katlanul nagy forgalom miait. Ami­kor elfogyott a petróleum, á kulákok 3ZÍ szét a házak között, hogy mndenki vásároljon gyufát is, mert 70 tiller lesz egy doboz ára. A szövet. kezet és a Népbolt1 vezetősége azon nal intézkedett, hogy a nagymennyi- se0u petróleum és gyufakészletük le­gyen. ,\ gyufával kapcsolatos rémhír egy nap aiatt megszűnt, mert az 1. számú szövetkezeti boltban például hetezer doboz gyufa van ráktáron. A hangulatot tovább akarták fokozni a innak ok és átcsaptak a só vásárlása, ra. Sok megtévesztett dolgozó is kö vette őket és ötkilószám vztték egye­sek a sót Azok, akik látták, hogy a készlet kifogyhatatlan, már némává- sáxoltak. elmentek nyugodtan haza. A pártszervezet segítségével a Nép- bolt és a szövetkezeti boltok vezetői is mindent megtettek a vásárlási láz megszüntetéséért. A párt szervezi: azonnal munkába állította a népneve előtt teljes egészében, hogy a kulákok nemcsak spekulánsok, uzsorások, ki­zsákmányolok, hanem egyben át kos háborús uszitóh is. Most tanultak a megtévesztett dolgozók: nem szabad sohasem felülni a kulák rémhíreknek, mert nemcsak nevetség tárgyává lesznek, de az ellenség uszályában a háborús gyujtogatiókat segítik. Ök meg nem akarják, hogy mégegyszer nevessen rajtuk a környék, de minden erejükkel harcolnak a béke megvédé­A meg}ei tanács ipari osztálya a vállalatok ellenőrzésével, irányításával segíti elő a termelést A helyi tanácsok — egyebeken kívül — abban is különböznek a régi vármegyei, vagy községi önkormány­zatoktól, hogy munkájuk tetemes ré. szét a gazdasági ügyekkel való fog­lalkozás jelenti. Feladatunkat képezi a helyi gazdasági terv és költségve­tés megállapítása, ezek Végrehajtásé, nak ellenőrzése, a helyi jelentőségű gazdasági vállalatok munkájának, termelésének irányítása, a közvagyon gyarapítása. Minthogy pedig népgaz­daságunk célkitűzése az agrár-Ma- gyararoszágof fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá átalakítani, nyilvánvaló, hogy a tanácsok osztá­lyai közölt jelentős szerepet kell be­tölteniük a helyi tanácsok ipari osz­tályainak. különösen a megyei tanács ipari osztályának. A megyei tanács megalakulásakor még csak kevés feladatot rótt az ipari osztályra, mert hiszen az ipari ügyek intézése, vállalatok irányítása új tevékenységet jelentett, amelyeket a tanács ilyen munkához még nem szokott alkalmazottainak meg kellett tanulni. Uj kádereket kellett nevel, ni, akik képesek lesznek az idővel megnövekedő feladatokat is ellátni. Szükséges és hasznos volt az elmúlt, fél esztendő, az úgynevezett tanuló év. Igyekeztünk a rendelkezésünkre álló időt jól kihasználni. Grafikon­rendszert dolgoztunk ki. amelynek pontos vezetése révén állandóan fi­gyelemmel tudjuk kísérni az üzemek munkáját és azonnal látjuk, ha vala­hol baj van, ha valahol intézkedni kell a termelés előmozdítására, vagy a hiba kiküszöbölése érdekében. lgy kiküszöböltük például a Pécsi Ke­nyérgyárnál mutatkozó nagy liszlpa- zarlást, a Hangszergyámál pedig a gépekben mutatkozó szül: keresztmet­szetet számoltuk lel az új gépek be­szerzésével. Gyakran meglátogattuk az ellen­őrzésünk és irányításunk alatt álió üzemeket, vállalatokat. Legtöbbjüket havonta egyszer ellenőriztük. Ezek­kel a vállalatokkal szoros kapcsola­tot teremtettünk. megismerkedtünk termelésij anyagbeszerzési problémáik_ kai. munkaerő- és munkabérszükség- leteikkel. segítséget nyújtottunk ne­kik vitás kérdéseik megoldásában. A Kéményseprő Vállalatnál például bérfeszültség és a fegyelem teljes hiánya rontotta a termelést. Az ipari osztály kiküldöttei megismertették a normaszámitásokat a dolgozókkal és felhívták u vállalalvezelőséget, hogy a teljesítményok nyilvánosságra ho­zatalával adjon lendületet a munka­versenynek. Jelentősen megnövekednek feladataink az 1951. esztendőben —, mint ahogy arra előre számítottunk is. —Egyrészt újabb, ma még köz­vetlenül az egyes minisztériumok fő. hatósága alá tarlozó ipari vállalatok fognak a helyi tanácsok, és így fel­sőbb fokon a megyei tanács ipari osz­tályának ellenőrzése és irányítása alá kerülni, másrészt olyan ipari üze­meket (állami vállalatokat és kisipari termelőszövetkezeteket) kell szervez­ni, amelyek a nagyipart részben te­hermentesítve alkalmasak a helyi — városi, községi, söl megyei — szükségletek kielégítésére. Ezzel a feladattal együtt, jár a ma még ki­használatlan helyi gazdasági erőfor­rások számbavétele és" azok legtel­jesebb kihasználása, illetve a terme­lésbe való beállítása. Nemcsak a már meglévő, vagy ezután ellenőrzésünk alá kerülő üzemek helye« irányítá­sa. hanem a helyi erőforrások teljes kihasználása, az úgynevezett helyi ipar megteremtése jelenti — többek között — osztályunk' ezévi főfelada- fát. Ismerjük feladatainkat és tőlünk (elhetőleg fel is készülünk azok vég­rehajtására. Osztályunk munkabe­osztását úgy szerveztük meg, hogy egy-egy dolgozó felelős legyen a hoz­zá, illetve ellenőrzése alá beosztott üzemek munkájáért. Ezáltal — azon­kívül, hogy az egyéni felelősségér­zetet fokozzuk lehetővé válik, hogy az illető. előadó — legalább nagy vonásokban — megismerje an­nak az üzemnek termelését, megis­merje azt a szakmát. Már rendelkezésükre állanak az iparvezetéssel, vállalatgazdálkodással. munkaversenyek megszervezésével íoglalkozó szovjet szakirodalom ma­gyarnyelvű fordításai, amelyekből gondosan összeválogatott kis könyv­tárat szereztünk be^ hogy. minél -job­ban megismerkedhessünk a szovjet iparszervezós és iparvezetés módoza­taival. A minisztertanácsnak a taka­rékosságra vonatkozó határozatát osztályért ekezleten megvitattul:, ki­elemeztük és megállapítottuk azokat a feladatokat, amelyek a határozat végrehajtása során reánk hárulnak. Az üzemlátogatások alkalmával az eddiginél sokkal nagyobb gondot for­dítunk a tüzelőanyag, nyersanyag, villanyáram felhasználásának ellen­őrzésére, az üzemekben található hul- jadékanyagok más ipari termék céljá­ra való felhasználására, a selejt csökkentésére. , Osztályunk dolgozói tudják, hogy munkánk még nem tökéletes, hogy gyakran követünk e] hibákat. Számí­tunk azonban Pártunk további segít­ségére és útmutatására, valamint dol­gozó népünk kritikájára, hogy mun­kánkat megjavítva szolgálhassuk ha­zánkat, ötéves tervünket. Dr Kussinszky Kornél megyei tanács VB ipari osztály helyettes vezetője. A városi tanács vasárnap délelőtt hangversenyt rendez Vásár nap délelőtt 11 órai kezdettel rendezi meg elsőízben a pécsi városi tanács ingyenes hangversenyét. A hctről-hétre a Pannónia diszlermé- ben megtartandó hangverseny hii'a- fott a város zenekultúráját emelni, a szocialista, a haladó ■ zeneművészet gyöngyszemeit megismertetni a dől. (fazékkal. Az első hét műsorát a honvédzenekar adja, az elkövetkező hetekben már a városi tanács 65 tagú zenekara mutatkozik majd be a zene­kedvelő közönségnek. Á vasárnapi ■műsor: Kéler: tíákóczi-nyitány, Pé­csi: Pusztai látomás, Kodály: Inter­mezzo. IIácsáturjtin: Álarcosok. Ros­sini: Teli Vilmos ábránd, ABC egy­veleg, Csajkovszkij: 1812. Az ABC Ugyveleg keretében előadott műsor- számok címeinek, és szerzőinek kita­lálói ért éltes könyvjutalmakat kap­nak. A városi tanács távolabbi programja, hogy az üzemi ének- és zenekarokat is bevonju ezekbe a va­sárnapi hangversenyekbe. A vezetőség választás után megváltozott az AMG javítóműhely DtSZ-szervezetének élete Néhány napja látogatást lettem a pécsi AMG javítóműhelyében. MTnd a két helyen, ugyanis akkor költöztek a légi telepről az új telephelyre. .4 nagy herce hurca közepette magá­ból a munkából keveset láttam, de elég időm volt ahhoz, hogy ottlétem alatt komolyan megfigyeljem a fiata­lokat. Magam is fiatal vagyok, termé­szetes, hogy minden egyéb mellett ök kötötték le legjobban a gondolatai­mat. Az őszinteség nem engedi elhallgat­ni azt sem. hogy furdalt a kíváncsiság u traktorosok és a munkások életének megismerésére. Kinyitottam tehát szememet és fii- 'emet, de hogy többet tudjak, néha még a számat is. Feliünk, hogy nagyon kevés a leány. Az egyik elvtársat megkérdeztem: — Ilyen kevés' leány van csak a telepen? — Sajnos. Egyik legnagyobb bajunk ez — Mondta az elvlárs s a beszél­getésük során az is kiderült, hogy éppen a DISZ-titkárral beszélgetek. Varga József DfSZ-Htkár a „Cse- pel" műhelyben dolgozik. Készségesen adott felvilágosításokat: — /I vezelőségválaszlás után meg változott az . IMG DISZ szervezeté­nek étele. Mindenekelőtt meg kell em liteni, hogy ebben a pártszervezetnek van legnagyobb szerepe, ahonnét a legnagyobb támogatást, kapjuk. A párlvezeföség részéről Kedves János párttitkár helyettes elvtárs az, aki ko­moly segítséget nyújt minden téren az ifjúságnak. Szereljük is. Nem sok­ra mennénk, ha nem volna ilyen se­gítség az oldalunkon. A vezelöség- választás komoly változást hozott az ifjúság életéhén is, a politikai körök megalakításával új élet kezdődött. A régi vezetőség nem vette komolyan a munkál. Most reszortok vannak és reszortlelelösök, az ifjúság legjobbjai közül. — Most készülünk egy komoly szín­darabbal műhelyavatásra. Ez egy erő­próbája lesz a szervezetnek. Nem tetszik nekem, hogy ilyen so­kan lógnak köziiletek — inondcllám neki. — Ne takargassuk a hibákat, ez n máz napon természetes, hisz tudom, hogy a költözködés középpont ián ál­lunk. s még nincs meg mindenkinek a rendes munkahelye — válaszolta Var­ga József. — Ma még csak arra va- gyurk iók, hogy hozd 'de, tedd oda, de senki nem tzidia, hova ta'lozik. Nagy a hi-onylnlanság és c: látszik meg az elvtársakpn. — í'Jzwznkóis, nagy silaháno :i ,1a V-r k"-tétek? — Még nincs. — Ezt olyan hang­súllyal mondta; mintha a fogát'húz­ták volna. — De meglátásom szerint a „Kis Ádám', Adóm Jóska az, akt minden képen az akar lenni. Még is lehet hagyni, a legszorgalmasabb. Mindent szívesen csinál, mindenütt ott van, ahol valami hasznát lehet venni. — És a leányok közül? — Leányok között a Kávé Sarolta az, aki mindenjitt ott van, de komoly­ság szempontjából a Kávé Rózsi ko­molyabb. — Testvérek? Intett a fejével, de olyan mozdulat­tal. hogy nem tudtam mii gondoljak. Nem mertem mégegyszer megkérdez­ni. inkább a magam elképzelése sze­rint ráhagytam, hogy igen. — De már megyek, meri én is sze­retnék ebédelni. Szabadság! Mit tegyek, mentem utána.- Az ideiglenes ebédlőben együtt volt a nagy család. Minden egyes dolgozód külön irigyel, lem. rminl az aitó melleit állam, lát­va az összetartozási, megérts! .1 megelégedettséget. Még a rádió i-okkal szebben szél! s éreztem, hogy tényleg itt mietle-h'- rgv s mindenki érzi. is. hogy együvé '■irtózik BÖP;‘C7 BÉLA t«,>e/e.--7 tíce ' kai ja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents