Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

L t95i JANUÁR 11 NAPLÓ 5 A kistojiolcai termelőszövetkezet üj vezetősége és tagsága a esoport erősítésével készül a I®áríkongít,essziisra A nagyharsányi hegy mögött még *lig lehetett észrevenni a kelő nap Blőhi'möké't, a hajnali derengést, Kis- fcapolcán már ébredeztek a cselédek Fölkeltek, hogy megkezdjék egész, napos robotjukat, az ezer holdon, szaporítva az urak jólétét, a maguk nyomorúságából. így ment ez évek hosszú során *ap, mint nap. Egyforma szürke na pok, egyformán kizsigerelt cselédek roliak valahányan. Még a káromko- «lást is egyforma keserűséggel mond­ták — vagy éppen ordították , at. tói függőt, kinek milyen volt éppen « mérge. Egyszer megváltozott minden. A dicsőséges Szovjet Hadsereg a kis. polcai dolgozóknak is elhozta a «zahad.ságot Az is, mint a felkelő nap, a harsányi hegy felől jött, Keletről. Szétosztották a földeket, • nagy górét és istállókat szétszed­ték, kis családi házakat építettek be­lőle. Azt hitték sokan, hogy elég a í,agy épületet lerombolni és eltűnik * múlt árnyéka. Ma már bebizonyo­sodott, hogy nem így van. Evek teltek eh Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után sorra ala­kultak a termelőcsoportok. Aratás titán — éppen Alkotmányunk egy­éves évfordulóján a kistapolcai dol­gozó parasztok is megalakították A Mi Alkotmányunk termelőcsoportot. 'Az egész falu belépett, jelenleg a taglétszám 54 tő, a szántóföld 362 hold. Kistapolca termelőszövetkezeti falu lett, tagja a csoportnak minden becsületes dolgozó paraszt. Volt Bgyan két kilépés nyár óta, de nem •ajnálta senki a kilépőket. Annak ellenére, hogy űj csoport A Mi Alkotmányunk Kistapolcán, mégis ^ mutatták, hogy jó munkaszerve- el jó eredményeket lehet elérni. 'Az ősszel a gépállomás segítségével mindent elvetettek időben. A mélyszántással elmaradtak ugyan, de most aztán éjjel-nappal dübörög­nek a traktorok, mintha egymást biztatnák a barázdákban, messzire hallatszik feleselésük, — szántják a csoport földjeit Dolgozik a gép, a munkásosztály harcának gyümölcse. íA villányi gépállomás traktorisiái jó munkájukkal segítik a kistapolcai dolgozó parasztokat. A csoport tagjai új tavaszhoz ké­jszülődnek, új munkához, amit kel­lően és időben meg kell szervezni előre, mert az eddigi példák mind azt igazolják, hogy csak az alaposan megszervezett és szilárd munkaszer. vezetek képesek megbirkózni a ne. kézségekkel. December végén új ve zetöséget választottak. Jól tudják, bogy csak keménykötésű vezetőkkel lehet nekivágni az új feladatoknak olyanokkal, aki nem riadnak vissza e nehézségek elől. Réteg! Henrik 3 holdas ktsparasz- éot újra megválasztották az intézőbi­zottságba. Elvégezte az ü#.emsze eve­zesd rövid tanfolyamét, eddig is ■eredményes, jó munkát végzett. Megválasztották újra Omt Józsefet, aki 6 holddal lépett a csoportba, haladószellemű, fejlett dol­gozó paraszt, aki most abban a ldtün. hetesben részesült, _ hogy elvitték vándortanfolyami előadónak. Nemes Hona eddig lculákoknál dolgozott, ké •nyük-kedvük szerint kizsákmányol­hatták, mert legtöbbször részes volt, vagy harmados, most a csoport, mint becsületes dolgozó nőt beválasztotta vezetőségébe. Ackérmann Miksa fele­ségével együtt lépett a csoportba, most öt is megválasztották a vezető­ségbe, mert. eddig is keményen meg­állta a helyét a munkában, de tagja a vezetőségnek Ambrus Lajos 19 hol. das középparaszt is, aki négytagú családjává! együtt dolgozik ^ majd a csoportban. Beviszi két szép lovát szerszámostól, szekerestől, egy tehe net és három disznót, vetőgépet és egyéb gazdasági felszerelést ad be hogy minél nagyobb erővel tudjon önállóan indulni a gazdasági élet. Az áltatok még nincsenek összevonva Ambrus Lajos állandóan sürgeti az istálló javítások at és azon van, hogy a jószágállomány minél előbb együtt legyen. Van a csoportnak már most 14 da rab lova, hét tehene és 15 disznója, amit mind a tagok adtak össze. A Pártkongresszus tiszteletére megja vitják az istállókat, elkészülnek a jászolok, süldőnevelőt építenek, mert tudják, csak akkor tudnak jól gaz­dálkodni, ha az állattenyésztést alaposan kifejlesztik. Tizennégyezcrhétiszáz forint költség­goi javítják ki az. istállót, megépítik a trágyatelepet és a süldőszállást. Szállitóoszközök, szekér vásárlásra 8.100 forint az előirányzatuk. A cso­portnak alaposan meg kell erősödni már az első évben. Rétegi Henrik csoportelnök őröm. mel sorolja el, hogy a termelésben is szép célokat tűztek ki maguk elé. Abban is, hogy például gyapotot tudunk termelni. Pártunk harcának eredményeit láthatjuk — mondja. — örömmel készülünk az V. Pártkon­gresszusra, mert tudjuk, hogy újabb sikerek felé mutat utat dolgozó né­pünknek a Párt. Mi eddig soha nem hallottunk a gyapotról, hogy ma itt megterem és a szakértő szerint ki­tűnő eredményeket várhatunk, akkor eszembe jutnak Rákosi elvtárs sza­vai, amikor kecskeméti beszédében irányt mutatott a dolgozó parasztság­nak, — Az egyik dolgozó paraszt 400 ölön 250 kilós eredményt ért el, ha csak 8 mázsa lesz is az eredményünk, A pécsi vasutas kultürcsoport versenyre hívja ki az igazgatóság területén működő többi együttest Sxabadella Lajos sztahanovista korongos verseny-szerződése a békéért, a Pártért Olvasta A Zsoltiay-gyárban mos! veszik kéz­be a dolgozók a hosszúlejáratú ver­senyszerződés lapjait. Ebédszünetekben, munkakezdés előtt itt isi, ott is a ver­senyszerük! és főié hajolnak a dolgozók és töltik ki a rovatokat. Ezek a rovatok már ismerősek ta­valyról is, de ebben az évben új értel­met, új jelentőséget kaptak. Tavaly még sok versenyszerzödésnél üresen álltak a stlejtcsökkéntési, anyagtákaré- kossági rovatok. Most ide jegyzik be a legtöbb vállalást. ami elhangzott a küklöttvá- iasztó taggyűlésen, minden--------felajánlás most rákerül a hosszúle járatú verseny szerződésre is­Szabadéba Lajos élvtárs, sztahano­vista korongos a Pártkongresszus tisz­teletére felajánlotta, hogy teljesen se- ájtmenlesen dolgozik a szigetelőgyár­iásnál. Felajánlását azóta is teljesíti és egyetlen selejtes munka sem került ki a keze alól és ugyanakkor 140—150 százalékos teljesítményi ér el Sztahá novistához méltóan dolgozik. S zaba delta elvtárs kommunista és tudja, hogy ez kötelességeiket Is jelent a Párttal, i néppé* szemben és amikor az ebédidőben hozzálátott, hogy kitölt­se a vereenyszerzőidést, alaposan mérle­gelte, hogy milyen feladatokat vállal­jon. Az első pont az volt, hogy mikorra vállalja a terv befejezését. „November­re biztosan befejezem a feszített tervet is" gondolta, de azután mégegyszer szá­mot vetett magában. „Ez nem elég hi­szen itt a békéről van szó.“ a koreai nősrövetség asszo­nyainak megrázó hangú fel­hívását a Szabad Népben „A romok között írjuk Nektek ezt a le­velet — mondja a felhívás —, ahol a téli szél dtdcrgetl testünket és a jeges hóvihar metsző hidege csontunkig ha­tói'• A mezőkön ott áll a learatatlan rizs, amelyet munkáskezek ültettek el. Házaink, párosaink és falvóink, ame­lyekben boldog élet és szabad élet zaj­lott, romhalmazzá változtak. Az utak mentén fivéreink és nővéreink holttes­tei feküsznek. Az amerikaiak 'és Itszinmanlsták visz- szavomrlásuk alatt válogatás nélkül gyilkolják a békés koreai polgárokat és égetik fel a városokat és falvakat. Ne­héz elképzelni, hogy az ember ilyen al­jasságig süllyedhet! Ez már nem is emberi kezek müve, hanem emberbőrbe bujt vadállatok gaztette — hiszen mi láttunk csecse­mőket meggyilkolt édesanyjuk kebelén, háltuk azt <r [helyet, ahal az amerikaiak több, mim kétszáz iskolásleánykát lőt­tek agyon.“ Szabadéba elvtárs októbert írt be. Októberig befejezi ezévi (érvéi. Segít végetvetni az imperialisták kegyetlen­kedésének és visszaállítani a békét Ko. teában. Azon nem volt gondolkodúivaló, hogy Leírja abba a rovatba, hogy mit vállal a setejte-sökkentés terén: seiejtmentes munkát-" Ezt elsősorban a Pártkon­gresszus tiszteletiére való­sítja meg és .tartja továbbra is, hiszen a minisztertanács takarékossági határo­zata óta már teljesen világos előtte, bogy a selejt egyben anyagpazarlást is jelent és azt jelenti, hogy a kidobott anyag, kidobott munkaidő az ellenség „5 teljesen malmára hajtja a vizet. Az ilyen szi­getelőkre nem feszül az áramot szállító drót, hanem abba a szeméibe kerül, amelynek Truman a gazdája. A tapaszta 1 atátadásivá 1 megintcsak el­gondolkozott. Hány embernek adja á< ebben az évben a munka módszerét. Kettőnek-háromnak? Sokat nem vállal­hat, hiszen kétórára is mellé kell állni annak, aki tanulni akar, hogy megnézze miként dolgozza át a masszát. Ez tény­leg időbe telik, de viszont néki. mint szrtahánovislán&k kötelessége Jó munka, sokat nevelni. Beírta, hogy öt embernek adja át munkamódszerét, tapasztalatait. A továbbképzésihez beírta, hogy foly­tatja a matematikai tanfolyamot. Ezen a téren is bepótolja az elmaradást. Nem hiába van a munkahelyén él a falon eg)' nagy rajz: az atomniágíya szerkezete. Szabadéba elvtárs már ezt is ismeri a továbbtanulással kitárult előtte a tu­domány világa. Végül abba a rovatba, hogy kit hív ki versenyre. Rövid gondolko­dás után beírta Horváth Nán­dor korongos nevét. Hamar hírement a versenykihívásnak és amint Horváth elvtárs (aki egy emelettől lejjebb dolgozik) megtudta, mindjárt mondta:­— Felfogadom! ö is nekiállt azután a versenyszerző, dés kitöltésének. Teljesítménye szintén 110 százalék körül mozog. A terv be­fejezését ő is októberre vállalta, a se- 'ejtcsökkentésnél már óvatosabb volt. Fél százalékot irt be, gondolta inkább túlteljesíti, minthogy ne tartsa be a vál. látóját. Két társának átadja a munka­módszerét, ezt is vállalta. Az ebédszünetet lefújták. Mindketten odaálllak a forgó korong mellé és a verseny megkezdődött Szabadéba La­jos és Horváth Nándor közolt a béke ért, a népért és az ötéves tervért. belül és a dolgozók nagy' számban való bevonása az előadásokra. 4. Az országos kultúr verseny é* falujárás sikerének szervezési úton való bizto- e.'itúsa. Minőségi műsorok összeállí­tása, 5. A pécsi vasutas írók köré­nek kiszélesítése. Mozgósítás a mü. veken keresztül c termelésre, a bé­kére és a Pártkongresszusra. 6. A vasutas írók cikkekben, riportokban számolnak be az elért eredmények­ről és a párt-sajtót az eredményekről és a hibákról részletesen tájékoztat­ják. 7. Képzőművészetünk erőtelje­sebb kifejlesztése. Uj tehetségek fel. kutatása. 8. A népi tánckultúra ki- szélesítése minden csoportnál. 9. A kultúrcsoportok aktíva létszámának felemelése 10 százalékkal, a,mi kb. 450 dolgozó bekapcsolását jelenti. 10. A minőségi kultúrmunka fokozá­sa a mennyiségi munka mellett. 11. A Pártkongresszus tiszteletére 4 mi­nőségi kultúr cső port alakítása házi kultúrverseng keretén beiül feltűnt aktívákból. Gyűlések kuMúrmunká- val való alátámasztása. 12. A terme­lésben élenjáró dolgozók zenével, kultúrműsorral való köszöntése (munkahelyen, családi körben). 13. A jó eredmények és hibák cs asz tuskában való megírása. 14 A területi könyvtárak láto­gatottságának 15 százalékkal való felemelése (szervezés, agitáció). 15. A terület minden kullúreeoportjának jobb irányítása és a munka elvégzé­sének ellenőrzése. 16. Póriunk ható. rozatóinak gyors és pontos végrehaj­tása. Az ipari technikumok fejlődő iparunk kiváló iskolái Az ipari technikum, ez az újfajta iskolatípus fejlődő iparunk szempont­jából nagy jelentőségű. Az iskola első osztályába azokat ve­szik föl, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. 17- életévüket még nem töltötték be és sikeres felvételi vizsgád tettek. Magánúton nem lehet *z ipari technikumot elvégezni. Akik a négy osztály elvégzése után sikeresen tették le » vizsgát, ipari tech­nikusi oklevelet kapnak. Az iparj tech­nikusi oklevél az üzemi éfhelyczkcíjfcen túl képesít a műszaki egyetembe és fő­iskolák megfelelő karára, illetve tago­zatára. a közgazdaságtudományi egye­lem ipari szakára, a testnevelési főis­kolára, továbbá a honvéd műszaki aka­démiára való beiratkozásra. cé i-ZGüjetek példáidra fefleJzU ét izéplti <f)ée&ei a oároil tanács 'A lassan hömpölygő Moszkva folyó mentén fekszik Nogtnszk vá­rosa, melyet a szovjet emberek az Orosz Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság második legszebb városává építettek. Noginszk nyerte el ugyanis a „legrendezettebb város“ címéért folyó versenyben a második helyezést. Noginszkoi nemcsak a természet bőkezű gondoskodása, hanem a szov­jet nép lelkes, szeretettel teli munkája tette érdemessé a megtisztelő címre. Noginszk lakói, — a gyermekektől az aggastyánokig, — szívvel- létekkel, szorgalmas munkával segítették a helyi szovjetet, városrende­zési tervei végrehajtásában, A városi szovjet — a lakosság tevékeny segítségéivel — a város út. jatt és tereit két év alatt több, mint mint hatvanezer fával és díszcser, jével ültette be, 4.7 hektár új sugár utat létesített, 8.5 hektárt pedig újjáépített. Jó állapotba hozott a városi szovjet 27.500 négyzetméternyi utcát, kijavította a gyalogjárókat, új épületek egész sorát teremtette meg, számtalan új intézményt létesített. A hazájukat, városukat végtelenül szerető noyinszkiak 52 utcarende­zési bizottságot szervezlek, melyek egy év alatt több, mint 20 város- rendezési javaslatot továbbítottak megvalósításra a helyi ■szovjet végre­hajtó bizottságának. Harmincezer no ginszki polgár fáradozott az elmúlt évben a város utcáinak, tereinek, parkjainak szépítésével, rendezésé, vei. Elhatározlak a város dolgozói, hogy' városukat még szebbé, még virágzóbbá varázsolják, hiszen az elért második helyezés egyáltalán nem csökkenti a noginszki szovjet és a város polgárainak igyekezetét, hogy elnyerjél; a következő évben „a legrendezettebb város“ címet. Pác* váró« tanácsa nem tekint­het. vissza hosszú múltra. Nincsenek harci tapasztalatai, munkájának szer­vezettségét. eredményességét tekint­ve is messze jár még a szovjetek. Így a noginszki szovjet szinte csodála­tosnak mondható eredményeitől. Mégis, a városi tanács sok szép eredményt ért már el, működésének rövid ideje alatt is,, sokat tett a vá­ros rendeléséért. Az elmúlt év legjelentősebb város- rendezési munkája a Sztálin-úf meg. nyitása volt. Továbbépült, a Magas- lati-út keleti szakasza, a Bálicsi.üt is, a dolgozók könnyű közlekedése érdekében. De megkönnyebbedett az új épülő vásárcsarnokhoz is a közle­kedés a Móricz Zsigmond-utea meg. építésével. Több, mini 6000 négyzetméter utat borított bitumennel, 3.600 négyzet­méter utat, javított meg 1050-ben a tanács. |01yan utakat, amelyeket a tőkések elhanyagoltak, melyekre nem fordítottak évekig egy krajcárt sem. inert „nein lehetett rajtuk keresni.“ lg)r megépült a meszes! bányász. házakhoz vezető út. az lelván-a.kná hoz is makadám utón juthatnak el bányászaink. A köztemető új keríté­se mellé utakat, is kapott. Parkosításra 140.000 íoriotot fordított, a tanács, melyből rendbe, hozta az összes pécsi parkokat, utcai diszkerteket. Fásításra külön 20.090 forintot áldozott. A városszépítésbe azonban egyáltalán nem kapcsolód tak be a város dolgozói, akik — úgylátszik — nem érzik még magu­kénak a várost, nem igyekeznek csinosítani, a szó szoros értelmében virágzó várossá varázsolni Pécset, Gyönyörű Mecsekünk új beton- padokkal várja a hétvégi pihenőjü­ket töltő dolgozókat. Ez 25.000 fo­rintos beruházást jelentett a városi tanácsnak. Megépült a S-tnlin-út vízlevezető csatornáin, ved amint a Xarér.utcától az állomásig veic'ő esövizcsalorna. Az esfívlzleveíe'ők fokozatos kiépfté-e biztosija maid hogy a pécsi dolgozóknak a tavaszi és ősz! nagy esők idején nem kell térdig vízben gázolniok, ha egyik járdáról — a* úttesten át — a má­sikra átmennek. A második tervév újabb nagy fejlődést ígér városunknak. A vá­rosi tanács már elkészítette város- rendezési terveinek egy részét, me­lyek már a dolgozó nép javaslatai, kezdeményezései alapján születtek meg és maradéktalanul a dolgozók érdekeit szolgálják. A szovjetek ta­pasztalatai útján, a Párt által muta­tott úton jár a tanács, mikor ezeket a terveket végrehajtja. Három új utat építünk ebben az évben. Az egyik a Bálicsi.iit ki­építése a Magyariirögi útig. Ezzel az építkezéssel a Magaslati-út építése befejeződött. A második a Deák-utca kiépítése lesz, ami a bányászok és a.z erőmű dolgozóinak közlekedését, könnyíti meg. A harmadik új útsza­kasz. _ a L os on ez y-út lesz. melyét, » tanács a llegyalja.utcáig épít ki még az idén. Különösen jelentős az új utcák közül a Magaslati-út kiépítése, mellyel a kisdaindoli lakótelepekét köti be a tanács a város forgalmá­ba. A Légszeszgyár-. Regős-. Ipar. é« A id inger dános-utcákat. melyeket eddig por és «ártenger borított, a tanács bitumennel barkói ja be, illet, ve kövezi. Közrihiaitúsulikat 20.000, a továb­bi parkosítdsf 15.000. a köztisztasági üzem fejlesztését 30.000 forinttal tá­mogatja a városi tanács. A vízellá­tó- nog javítására, kutak feltárásába pedig liOO.OOO forintot fordít az 1951. évben. Széliek az eddig elért eredmények és sokatígéröek a tervek. Az építés, városunk ,zép;tcsénik tervét- azonban a dolgozó nép sokkal szélesebb körű bevonásával, az. állandó bizottságok komoly lAl/p működésével kell biz­tosítanunk. F1 kozoltabban ki kell kérnie a váro-i tanácsnak a Párt. mi rílilzoi a ink iá inog».' á- át. Iiogv >í f-f tl' seb( p üs eyed‘"ém/r U)nn ■élló követője legyei a helyi szov. jeteknek. I ax új gyapotár uh mellett akkor is 12.000 forinton felül kapunk a termésért. Lesz ebből a jól jövedel­mező növényből hét hold, de rici­nusból vetünk négy holdat, ken­derből nyolcat, cukorrépából hót hol­dat és újburgonyát is termelünk két holdon. De lesz kisebb kertészete is a csoportnak, természetesen a meleg­ágyakat természetes melegvízzel fog­juk öntözni, hogy minél erősebb pa­lántákat ültethessünk ki A csoport 15 tagja most szeminá­riumra jár, hogy a mindennapos munka mellett politikai tudásuk fej­lesztésével is készüljenek a Párt V, Kongresszusára. Tanulnak és építik szabad hazájukban a boldogabb jö­vőt, a virágzó életet, mert a Párt megtanította a kistapolcai dolgozó parasztokat is szabadon és boldogan élni. Az országos kultúrvereenv február, lián üzemeink és főiskoláink terüle­tére terjed ki. A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívására üzemeink kultúrcsoportjai -egymás­után küldik be nevezéseiket. A bőr- gyári, dohánygyári, Sopiana gépgyá­ri és többi üzemi kultúroSoportunk már beneveztek. A pécsi MÁV igaz­gatóság központi kúlfúrcsoportja nemcsak benevezett, de versenyre is hívta a igazgatóság területén műkö­dő vasutas k ült úrosop őrt okát. A békeharc és az V. Pártkon­gresszus fokozott munkát követel ! tőlünk — mondja többek között a felhívás — és nekünk kultúrinunká- soknak meg kell állnunk helyünket úgy a termelésben, mint a kultúra terjesztésében. Az országos kultúr- versenv nemcsak a résztvevő csopor. ' tok sikere, hanem sikere szocializ- 1 művészetének is. 1 must építő hazánk új utakon járó I A ‘versonypontok a következők: i 1. Az ijnazgajtóság területén vala- i mennyi kultúraktíva versenjd)szer­vezése. 2. A kultúrcsoportok' körében anyagtakarékossági verseny beindí­tása és brigád szervezése, 3. Tenné, szettudománvi előadások megszerve­zése 43 üzenni bizottságunk kebelén

Next

/
Thumbnails
Contents