Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

2 NAPLÓ 95?. JANUÁR It A MESZI!ART küldöttértekezlet útmutatása alapján T Pécsbányafe’epen a Pártkongresszus tiszteletére megjavítják oktatási munkájukat A ME8ZHART kongrwwwsí kffi- íVfUtórtekezlct nagyon eok baszmos »zeeapontot nyújtott az aknai aliap. ez©rv?-7r-*ok írniIlkájának megjavítá- fiára. A beszámolón kívül a ho-zzá- ezóMsok zöme megállapította, hogy pártszerverzetemk egyik legszűkebb keresztmetszete az oktatás területén taLAlhaitó. Ez súlyos hiányosság, mert ha politikailag nem képezzük ma- rakat, képtelenek leszünk ruegbir­EA •kézni az előttünk álló, mindinkább növekvő feladatokkal. A hozzászó­lásokból kitűnt, hogy a hallgatóság előtt tejesen világossá vált az okta­tás kérdésének hatalmas jelentősé­ge. így volt Pécs VI. kerület okta- tásf elei őse, Finta János elvtárs is, aki egészen az értekezletig abban a téves hitben ringatta magát, hogy náluk a pártoktatás terén nincs sem­mi hiba Az értekezleten rájött., amikor el kezdett gondolkozni, bizony nem : legozorerfcoésebb a helyzet náluk nem, még akkor sem, ha 6 alapfokú és 8 középfokú politikái eetí iskola működik. E* a tagságnak mindössze csak a 90 százalékát képezi, vagyis a dolgozók 80 «wtzaféka nem része. «02 pártpolitikai nevelésboa. Még efßyoaabb hiba az, hogy * hőpneveiökttek » esak a 61 százaié­it* jár swanináriumra De találunk tfztaháno vistdft at, éhmtnkásoleat, akik addig még sein lén nem kapcsolódtak bt m oktatásba. Így DndveiHar Lst- . jrAr is, aki egyben tepasztafevtesere- átadé m. Dudveiller elvtárs kiválóan helyt á® a termelés frontján. Már mápm felé tart ezévi tervteljesítésé •wgl Da ez még mindig nem jelenti «rat, hogy ó mindazt, amit Pártunk minden kommunistától jogged elvár, -teljesíti Is. Dgvan ezt mondhatjuk of Farkas József (6) sztahánovistá- rók a pártszervezet elnökéről, aki képes állandóan ellenkező harmadba ■járni müs®akra csak azért, hogy ki­búvót talál jón az oktatás alól. Mehr: József termelési felelős. Vadon Mi­hály élmunkás segédvájár és Hajek József aknász elvtárs, szintén arra hivatkozik: „Mikor tanuljak, amikor Bändig te vagyok kötve.“ A termelés élenjárói mutassanak példát az elmélet elsajátításában is Ertfk az elv tárnak még nem Iát Játk tisztám az elméleti színvonal era elés-éne,k jelentőségét. Még nem érzik át elég mélyen azt a felelős­séget, hogy azért, ami ebben az or­szágban történik, azért elsősorban mL kemnnmisiák vagyunk a felelő­sek. Eífelejteáték Lenin elvtár« ta­nítását, amelyben megállapította: m.Forradalmi címűét nélkül nincs jormdaind gyakorlat." Omk akkor fend Dudvedlilor elvtár« és a többi •tetá» eredménye* munkát végezni, a többi dolgozókat nevelni, tanítani, ha az elmélettel összekötik a gyakor­latban végzett munkájukat. Ha an. nak a gyöngébben teljesítő vájárnak, c szakmai tudás mellett áladják po­litikai tudásukat is. Persze ehhez az szükséges, hogy úgy a. párt-oktatás­ban, vént a termelésben egy for mán az élenjárjanak és jó példát mutas­sanak. Ezt várja el minden kommu­nistától Pártunk, az ország és ezt teszi szükségessé az amerikai impe­rialisták egyre növekvő támadása a békeszerető népek ellen. Mindez vonatkozik azokra a nép­nevelőkre és pártbizahniakra. akik eddig mintán mellékkérdéskéint ve­tették fel maguk felé a „Tudás ha­talom" kérdését, az elméleti színvo­naluk emelésének nagy jelentőségét. Milyen politikai felvilágosító mun­kát tud az a népnevelő kifejteni a dolgozók széles tömegei körében, aki maga sincs tisztában a marxi. lenirti elmélettel? Hogyan tudja moz­gósítani a pértonkívülieket is a sző- cinlizmu-s építésének meggyorsítá­sára, ha nem tudja megmagyarázni, miért is van arra szükség? Erre egyszerű lehet a válasz: sehogyan De még egy súlyos hibánál magá­ra ismert a hozzászólások során Finta rivtá-r*. Eddig az előadó elv- társak, úrv ahogyain megkapták a. bizonyos kérdésről szóló anyagot. úgy adták tovább a hallgatóknál;. Mikor vége volt az előadásnak, az nlvtáreek elmentéi- haza. abban a remónylpm. hogy jól elvégezték fel- ' adatukat. Ezt pedig nem mondhat­juk el a.zért. mert a politikai kér­déseket az élettől elvonatkoztatva tárgyalták. Nőm kötötték össze az elméletet a gyakorlattal. Nem vittél; le a kérdéseket saját munkahelyük­ig, maguk és családjuk étedéig. Az obtains man less főbbé „reszort-feladat“ 'A MESZTTART küldöttértekezlet utat mutatott, az aknai pártszerveze­tek muriké jának meg ja vítására. ( mk el kel! indulni ezen az fVon. mint ahogyan azt tette Pécs VT. kerület pártszervezete. Az oktatás ka (lése náluk már nemcsak az oktatásfele­lős feladata, hanem az egész vezető­ségét. A meglévő hiányosságok ki­küszöbölése érdekében már is. nagy lépést tettek. Minden szombaton kü­lön összehívják az előadó elvtár-sa- kat és külön megvitatják, hogy mi­lyen helyi példákra hivatkozzanak a legközelebbi előadásra kerülő tan anyagnál. Pártunk V. kongresszusának tisz­teletére a vezetőség vállalta, hogy február 24.ig 3 új alapfokú esti is­kolát szervez és indít meg az egyé­ni meggyőzés alapján. Ezzel elérik azt, hogy tagságuk 30—35 százaléka í’é'Sztvesz pártoktatáeban. Itt először is számításba jönnek a népnevelők, bizalmiak, sztahanovisták, élmunkál- sok és vezetőségi tagok, akik eddig még nem vettek részt- oktatásban. Megszervezik az iskolák rendszeres ellenőrzését és biztosítják a tananya­gok élénk vita formájában való megtárgyalását. így javítják meg oktatási munkájukat- az értekezlet tapasztalatai alapján. Eredményes munkát végzett a Szovjet Filmhetet előkészítő értekezlet Értekezletre jöttek össze kedden I a filmeket, az Apollo, Uránia és Fák­este Pécs kultúrfelelősei és filmpro pagandistái, hogy megvitassák a har madik magyarországi Szovjet Film­hét pécsi szervezési és agitáció« kér­déseit. Bevezetőül Kormos Lajos elvtárs, a pécsi Nemzeti Színház párttitkára és a városi népművelési bizottság el nőké beszélt a szocialista művészet ról, mely a Szovjetunióban alakult — Nekünk nagy szükségünk van o szovjet irodalomra és művészetre — mondotta —, mert szemléltetően, a való élet ábrázolásával mutatja meg a marxizmus-leninizmus élenjáró el. méletét, milyen az a gyakorlatban Nem kell szakembereknek lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk: a szov­jet művészet s így a filmművészet is a világ leghaladóbbszellemű, legna­gyobb kifejezőerejű művészete, Mégis miért van az, hogy városunkban bi­zonyos húzódozás van a szovjet fil­mektől? Mert a régi, rothadt burzsoá- maradványok még nem pusztultak ki egészen belőlünk, s mert nem ío. •lyik kellő íelvilágos'tió munka a szov­jet filmekkel kapcsolatban — állapí­totta meg Kormos elvtárs, majd a jó felvilágosító és szerve- ő munka kér­déseiről szólt. — Hangulatot kell teremtenünk üzemeinkben, torrá légkört, mely ki váltja az érdeklődést. Beszélni kell az illető szovjet filmről. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy elsősorban mi, agitátorok, ismerjük a filmet, te­hát már a bemutatón látnunk kell valamennyiünknek. Ezután részletesen ismertette a Ja­nuár 2L és 28 között megrendezésre kerülő Szovjet Filmhét új filmjeit: a Kirov elvtárs életéről szóló, kétré­szes „Nagy Hazafi“-t, a nácik és az amerikai imperialisták háborúalatti cselszövéseit leleplező ,,Titkos meg- bÍ7.atás“-t és a „Sporldicsöség‘‘ című színes szovjet filmújdonságot. Ezeket lya filmszínházak mutatják be. Kormos elviárs beszámolója után Takács Tibor elvtára, a MOKÉP pé­csi kirendeltségének vezetője nyitót, ta meg a vitát. A felszólalásokban, a tanulóifjúság képviselői kijelentették, hogy egyedül az iskolák részéről 7— 8.000 tanulóra számíthatnak. A fel. szólalások során felvetették, hogy az MSZT helyett a SZOT végzi a szer­vezést eztán az üzemekben. Miiassin Teréz elvtársnő felszólalásában azon­nal válaszolt erre a kérdésre s meg­magyarázta, hogy a tanácsnak, a bé- kebizollságoknak és a lömegszerve- zeteknek együttes erővel kell össze_ fogniuk az agitációban és szervezés_ ben, melyet az üzemekben — nagyon helyesen _ a szakszervezet irányít, a területen pedig az MSZT és az M-NDSZ. A Posta dolgozói, részéről verseny- kihívás is történi: vállalták, hogy a három szovjet filmre a dolgozók 80 százalékát szervezik be. A Pedagógiai Főiskola elfogadta a kihívást és 100 százalékos eredményt vállalt. Az üze­mek, vállalatok és iskolák filmpro- . pagandistái. kultúrfelelősei egymás­után csatlakoztak a versenyhez. A vasút kiküldötte az általuk elindított teltház-akció továbbfolytatására, tett ígéretet. Ugyanígy az MNDSZ is egy teljes ..MNDSZ.teltházat ajánlott fel. A Zsolnay-gyár kultúríelelőse szintén csatlakozott a Postások által elindí­tott versenyhez azzal a toldással, hogy náluk a szervezésben a tömeg­szervezetek egymással is versenyez­nek. Takács elvtárs válasza után befeje­zésül Kormos elvtárs felhívta a párt- szervezeteket, hogy támogassák a szovjet filmek szervezett látogatását és a szovjet filmek ellen támadó ellenséget kemény kézzel leplezzék le. Az agitátorok és propagandisták legközelebb, január lö.án újabb an­két keretében számolnak be a szer­vezés eredményéről. A vasas! Petőfi-akna 121*2 százalékra teljesítette előirányzatát A na fry in á ny o 1: i bányaüzemek köziéi a másai akna as első a havi- átlag alapján A MESZHART-aknák termelése to. vább emelkedett. A tegnapi nappal Pécsbányatelep is „beugrott" a száz százalékba, m:g <j vasasi Petőfi-akna ezévi legszebb eredményét érte cl- A kerületek versenyáltásc,: Vasas 121.2 százalék Pécsbácyrtelep 1G0.6 százalék Mecsekszabolcs 96,5 százalék A pár nappal ezelőtti eredmény­hez viszonyítva több lelt a 100 szá­zalékon felül teljesítő csapatok szá­ma is és a teljesítmény emelkedett, így az Islván-aknai Puskás József fejiási csapat 265, Sztavek Antal fejtési csapata 202, Bittér Ignác fej­tési csapata 158 százalékot ért el. Púcsbányatelepen c Glock-fejtés 246, a Bőhm-fejtés 200, a Zöld-fejtés 200 százalékra teljesíthette előirányzatát- A vasasi Petőfi-aknán Wéber Bálint fejtési csapata érte el a legszebb ered­ményt. Előirányzatukat 249 százalék­ra teljesítették, mjg a Nimsz-fejtés 17ft százalékot ért el. A nagymányoki bányaüzemek havi átlaga: Máza t04 százalék Nagym»nyolc 99 száza’ék Szászvár 87 szsza'ók Hidas 85 százalék A legszebb teljesítményt Szászvá­ron az alábbi bányászok érték ej: Jónás László 189 százalék. Bittner János 157.6 százalék, Gcllncr János 150.7 százalék. —- A mázai bányaiizem létszáma ismét emelkedett. A környező falvak­ból, nagyrészt parasztszármazású ú; dolgozók jöttek a bányába. Az újon­nan jelentkezett munkások száma.. 20 fő. A mázai bányaüzemben a, legma­gasabb teljesítményt a 14-es feilest csapat és a 26-os fejtés: csapat érle el. A i'l-es 121, a 26.os 116 jszázat lélcra teljesítette előirányzatát.' Tilos a bírálat a Községi Kenyérgyárban Nemrég egy faliújság-cikk íródott a Községi Kenyérgyár í. számú üzemé­ben. A faliújság-cikk írója Ricza Ida elvtánsnő, a cikk másolatát elküldött^ szerkesztőségiünknek is, amely a kö­vetkezőkről tájékoztat. „A Kenyérgyár üzemeiben zavarta­lanul folyt a munka. Dolgozóink mun- kaveii-senyben állanak egymással. Mindenki kötelességének érzi, hogy vállalt munkájának eleget legyen. Üzemeinkben a csoportvezető elvtár­suk ügyelnek a rendre, a munka gyors elvégzésére. Az egyik napon nagy iglepetés érte a dolgozókat, mer „munkaíársaT‘ kaptak Bogdán Lá zár úr személyében, akit üzemi ellen­őrnek neveztek ki. Működésének má­sodik napján az új „munkaerő“ meg­látogatta az 1. számú üzemet. A leo! vasó karlársnő kérte az igazolványát amire Bogdán úr meglepődött. — Már maga is megtanulta? — tet­te fel a kérdést fitymálódva. — Igen a leolvasó karlársnő megtanulta leiga­zolni az üzem területére belépő idege, ne,két. Bogdán úr személye különösen idegen a dolgozók számára. Azt meg­értjük, hogy üzemi ellenőrre szükség van egy becsületes dolgozó személyé­ben, de azt, hogy egy kapitalistának a fiát állítsák a becsületes dolgozók nyakára ellenőrnek ez ellen tiltako­zunk. különösen akkor, amikor Bog dán úr ilyen hangon osztogatja a pa- parancsot: — Polhammer, ha egyszer azt pa­rancsolom, hogy menjen, akkor men­jen azonnal. Bogdán úr ezt a hangot apja pék üzemében tanulta meg, amiért utálat­tal gondolnak rá azok, akiket a nyo­mor Bogdán úrikhoz kényszéritett dolgozni a múltban. Ma ezt a hangot nepr tűrik meg az öntudatos dolgozók és ezért kérjük Bogdán úr üzemi el­lenőri működésének azonnali meg­szüntetését Szószerint ígv szólt a falun'ság-cikk, amit a dolgozók örömmel fogadtak és Szárászon keményebben lépjen fel a fermelőesoport vezetősége a reakciós klikk ellen A komlói járás egyik legnehezebben megközelíthető községe Szárász. Ami­óta az első őszi eső leesett, csak a pártfunkcionárhisok és szervezők ke­resik fel ezt a kis falut, amelynek la­kói két család kivételével székelyek. Sok esetben nem igen mennek ki, mert kereken egy napot vesz igénybe a szárász! forduló. Éppen ezért, élénk mozgás van a reakciós berkekben. Azt lehetne hinni, hogy ha a köz­ség mindentől távol van. akkor ott nagy a csönd és a békesség. Nos hát nem így van. Szárászon sem, ahol két klikk apsarkodik egymásra. Az egyik­nek a tagjai uralkodni vágyó emberek, akik viselt dolgaikkal és mai viselke­désükkel is felbolygatják a falu bé­kéjét, a dolgozó parasztok életét. A, spekuláns klikk tagjai ma is nyíltan hirdetik, hogy aki ellenük lépéseket tesz, azt „elintézik." Nem kell a szom­szédba menni példáért, volt rá eset 1947-ben. hogy egyeseket, mert nem helyeselték önző viselkedésüket, fél­holtra vertek saját lakásukban. En­nek az emléke, még él az emberekben, ezért nem !s mernek nvíltan kiállni ellenük, tiem merik nyíltan megmon­dani az igazat. Bálint 'József ál! ennek,,« klikknek az élén. Bálint József több éven ke­resztül volt híró, szövetkezeti elnök, majd termelőcsoport elnök, amíg mint a termelő csoportba befurakodott el­lenséges elemet, a termdőszoveike klikkjének irányítását és most az időközben szépen felfejlődött terme- Iőcsoport szétbontásán dolgoznak. Bálint azt akarja elérni, hogy a csoport fejlődése félúton álljon meg. Ezért áskálódik, ezért fújja a kuldkok nótáját, hogy a tagok ne adják be állataikat. De a becsületes dolgozó parasztok jól tudják, miért adja „jó tanácsait" Bálint József. A múlt év­ben komoly fejlődést elért csoportok példája a bizonyság számukra, hogy csak az a csoport tud ugrásszerű gyor­sasággal fejlődni, amelynek tagjai nem várnak mindent az államtól. Bálint József azonban a kudarc el­lenére sem hagy lel a termelöcsoport tagjainak bu jtogatásával. mert azt akarja elérni, hogy ások ne végezzék el munkájukat. egyszóval minden eszközt megragad arra, hogy a c«o- porioi szétzüllessze. Az utóbbi időben csatlakozott eh­hez a klikkhez a helybeli tanító is, aki egyben szövetkezeti ügy vezetőnőnk és csoport könyvelőitek is „elszegő­dött1', pedig egyik munkakört sem tudja tökéletesen ellátni. A községben ragyohh középület nincs, minden ösz- szejövetelt az iskolában kell meglar- tani. December 22-én tartották meg a csoport zárszámadását. Úgy tervezték, hogy az iskolában tartják meg az is­mertetését, ám nem így akarta a ta­nító úr! — mert fél órával az érte­kezlet előtt átment Lengyel községbe, felesége pedig Simon Andráshoz ment ,,látogatóba“. Amikor a csoport tag­jai kérlek, hogy nyissa ki az iskolát. zeti mozgalom gátlóját — le néni tar- I tóztaíták. Három hónapot kapott, de nem lavult meg. Újra kézbe vette ! úgy tett. mintha nem hallaná, majd a sok. kopogás után kiszolt, hogy „nem hajlandó megengedni a gyűlés megtar­tását az iskolában, mert bepiszkol- ják." Me,g kell tanulni a szárászi tanító „úrnak" is, hogy ő van a faluért, nem pedig a falu érte. Ha pedig minden­áron akadályozni akarja a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődését, min­den kímélet nélkül félreállítjuk. Bá­lint és klikkje is hagyjon fel kártevő munkájával. Tudomásul kell venniük. — akármilyen nehezen is értik meg, — hogy a fejlődést nem lehet meg állítani, de ha mégis ezzel kísérletez­nek, méltó sorsukat nem kerülhe­tik el. Bálint József tanulhatott volna sa­ját példájából, a fogházban töltött há­rom hónap alatt. Ha netalán nem ta* i nult volna, szövetkezetellenes rom­boló munkájáért megkapja méltó bün­tetését. A csoport feilődése és eredménye szép, egy munka egységre 34.3- fo­rint jutott. A vezetőség dobta? mn a falu becsületes, ma még kívülálló dol­gozó parasztjaink beszervezéséért az­zal a biztos tudattal, hogy munkáju­kat az ege z dolgozó nép és harcos Pártunk támogatja. Ma már nem tör­ténhetik meg az. ami 1947-ben meg­történt, még ha Szárász messze is van. Tormási -Táltos a komlói járási tanács szövetkezeti felelőse. helyeselték Ricza Ida elvlárspri jogos bírálatát azok felé, akik egy kapitalis­ta fiát neveztek ki ellenőrnek. De nem örült a fa 1 iujsig-clkknek Bogdán úr, aki azonnal cselekedett Válaszolt a faliújság-cikkre a követ­kező címmel: Válasz egy rostsz indu- latú munkatársnak — majd ijgy ír: „Egy állami üzemben sajrjos még előfordulnak olyan dolgok, hogy egyik munkatárs ahelyett, hogy ■segítségei nyújtana másik munkatársának, azt kapitalistának nevezi. Vajjcryi kapita­lista vagyok-eP teszi fel magának a kérdést. Nem! Nincs semmi vagyo- nom." Bogdán úr azonban nem elégedett meg a faliújságra kirágfisz tott vá­lasszal, hanem Rubel Nándpr javalla­tára — akit. a MESZHART igazgató­ságáról távolítottak el a dolgozók né­metbarát magatartása miatjt — pa­nasszal fordult a vállalatvezetőhöz, Harcos Gyulához, aki nemrég adta be iparát. Harcos Gyula azonnal előkerítelte Szabó József elvtársat, az üzem sajtó­felelősét és kérdőre vonla, hogy miért tette ki a faliújságra Ricna Ida cik­két. Amikor Szabó elvtárstól megkap ta a felvilágosítást, hogy Pártunk [nagy gondot fordít az akdlró! jövő bí­rálatra és ehhez mindenkinek joga van is ezt még a vállalatvezető sem faji- tatja el. akkor Harcos Gyula jegyző­könyv felvételével fenyegetőzőit. Ezután Ricza Ida elvtfihsnöt hívat­ta be Harcos Gyula. Rubel Nándor és Bogdán Lázár jelenlétében egy óra hosszat faggatták, hogy kinek a kez­deményezésére irta a nikkel:. Majd ..felvilágosították1', hogy inkább önma­gáról írt volna bírálatot és felszólí­tották: szüntesse meg au „ellenséges­kedést". Mivel Ricza eluíársnő kitar­tott álláspontja mellett, Harcos Gyu- láék lopással gyanúsították, így akar­ták elhall gall alni. megfélemlíteni. Ilyen előzmények után került a fa­liújság-cikk másolata szerkesztős *- giink.be. A levél nyomán felkerestük a Kenyérgyár I. számú üzemét, ahol éppen „munka" közben találtuk Bog­dán urat, amint az üzletben fel-alá sétálva nézegette az üzletbe betérő hölgyeket. — Ez a n.api munkába — világosii fel Polbammer Ernő sütőmunkás —- No meg parancsokat osztogat olyan hangon, mintha !944-et írnánk és a színhely nem a sütöde, hanem egy ka­szárnya lenne. De így vélekednek ai többiek is. Szekeres István elmondja, hogy Bog­dán kiskirálynak hiszi magát cs durva magatartása elkeseredést váll ki a dolgozók körében. Hasonlóak a panaszok a II. szánni üzemben is. Itt Györki:« József adja elő. hogy a dolgozók felháborodot­tan tárgyalják Bogdán Lázár viselke­déséi és rossznépen vélték a vállalnt- vezctőséglol. hogy egy kapitalista fiát küldtek a nyakukba ellenőrnek, amikor talállak volna becsület es. szak képzeli dolgozót is. A Községi Kenyérgyárban a válla- lalvezetöve! az élen, a beférkö'zött ka­pitalista és fasiszta elemek így akar- iák fenyegetésekkel és: gyanúsítások­kal elfojtani a jogos kritikát, az alul­ról jövő ellenőrzés egiyik- leghatáso­sabb fegyverét. így akarnak menteget­ni olyan egyéneket, mint Bogdán Lá­zár, aki a munkát csak hírből ismeri, akinek pökhendi magatartása, basás- 'kodása a dolgozók között visszatet­szést vált ki. A városházi pártszerve- vezet és a tanács sürgősen vizsgálja li az íi.gvet és teremtsen a Községi Kenyérgyárban olyan rendet, hogy a dolgozók helyénvaló kritikája minden­kor szabadon érvénvasülhessen. Az oktatási felelős is felismerte a hibákat

Next

/
Thumbnails
Contents