Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-10 / 7. szám

2

H B Pl O

1951 JANUÁR 19

A Pécshányatelepi bányászok ismét megvitatták a Párt és a minisztertanács határozatát

November 22-én jött ki Pártunk és n kormányunk határozata, amely meszesem euő támogatást, szerető gondoskodást biztosit a széncsata hőseinek. Bányászaink soha nem látott lelkesedéssel fogadták ezt a határozatot és válaszul — nyomban az ismertetéskor •— lelkes munkaiéin jánlá-s-okat tettek, hogy ezen keresztül mondjanak köszönetét Pártunknak és Rákosi elvtársnak. Minden vonalon messze tűi is szárnyalták az eddig elért legmagasabb termelési eredményeket.

A kiváló eredmények mellett azonban azt is meg kell mondanunk, hogy bányászaink egy része még mindig, nem tanulmányozta át egészen a határozat tartalmát. Nem érzi át teljes egészében azokat a kedvezményeket, amelyek havonta, ha becsületesen végzi munkáját, százasokat jelentenek keresetében. Ha ezt a hiányosságot pótoljuk, még az eddigieknél is sok. kai hatalmasabb eredményeket érhetünk el.

vetette, hogy a műszakbeosztás körül is hibák vannak, amely Szintén a termelés rovására megy. Elmondta, hogy a fejtésüknél, hétfői napon a reggeles műszakban kevés' a csillés. A nyolca- dikai műszakon is csak öt csillés jelent meg, holott hétnek kellene csil- lázr.i. Ez azt ' ,,eredményezte", hogy a vájárok nem tudtak mozogni a kitermelt széntől. Délután viszont a 7 csillés helyett 10-et osztottak be, aminek az lett a következménye, hogy a IP csillésnek nem volt elég munka, mert 7-en is győzik.

Ezeket az ismertető előadásokat többször is megtartják, hogy bányászaink előtt teljesen világossá váljék a minisztertanács határozatának jelentősége és az ezzel együtt járó hazafiak kötelezettségek betartása, a széntermelés frontján.

A határosat beható ismerete megkönnyíti a feszített terv teljesítését

A munkafegyelem terén nem mindenütt történt gyökeres változás, annak ellenére, hogy a határozat hüség- áuU.lmat biztosít azoknak a hányás azoknak, alkik példamutatóan végzik mi unkájukat mindennap. Azonkívül «kik teljesítményüket túlteljesítik,-külön teljesítmény jutalmat is kapnak, ía nem mulasztanak igazolatlanul. tí& műszaikmulasztók száma egyes üze- anekben ■ még mindig elég nagy. Egyedül a páca bánya telepiek mulasztása több, mint 70 vagon szén kiesést je- *kíitett december hónapban. Ilyen munkafegyelem mellett nem tudunk «feget lenni a második tervév mégna- ,£yobb követelményeinek, mely szerint ebben az évben 20 százalékkal több szenet kell termelnünk, mert. népgazdaságunk rohamos fejlődése ezt megköveteli a bányászoktól, lippen ezért vált szükségessé, hogy bányászaink előtt ismét ismertessék Pártunk és a minisztertanács határozatát, annak hatalmas jelentőségét.

Nyolcadikén, valamennyi MESZ- KART-aknán ilyen értekezlet volt, ahol a bányászok túlnyomó többsége megjelent, így volt ez PécSbányán is.

A párt és a szakszervezet népnevelői- nek kiváló szervező munkája eredményeként, a bányászok 90 százaléka megjelent, hogy végre tisztában legyenek azzal a határozattal, melyet az ö érdekükben hozott Pártunk és a minisztertanács.

Szókoln Ferenc bányamester tartotta meg az előadást. Pontról-pontra részletesen megmagyarázta a haiáro- rat jelentőségét. Hogy milyen életszínvonal emelkedést jelent bányászainknak, ha a határozat szellemében dolgoznak. Gyakorlati példákat hozott lel, hogy azon keresztül mégjobban megvilágítsa a hallgatók előtt: mit jelent az életükben, munkájukban.

Halatttz István vájárnak már decemberben 342 forintot

eredményeseit a határosat

Kalauz István vájár, például december hónapban 149.7 százalékot ért el átlagosan. Alapkeresete 45.80 forint. Erre jön a 30 százalékos mélységi pótlék, ami 13.74 forintot tesz ki. Így Kalauz István vájár a határozat nélkül keresett volna 60.54 forintot műszakonként. De a határozat kimondja: nz a földalatti dolgozó, aki 110—130 százalék közölt teljesíti tervét, a száz százalékon felüli teljesítmény után 50 százalék prémiumot, aki 130—160 százalékig, az 75 százalékot, aki pedig ezen leiül teljesíti normáját, az a túlteljesített munka után 100 százalékos jutalmat kap. Mivel Kalauz István havi átlagteljesítménye 149.7 százalék, így 75 százalékos jutalmat kapott, ami minden műszakra 11.40 forintot téli ki. Vzyjyis december hónapban, mivel 30 műszakot teljesített, 342 forintot jelentett számára a minisztertanács határozata. Ennyivel kapott többet.

A bányászok figyelmesen hallgatták »régig Szokola elvtárs előadását. Elő- »dásában erősen kihangsúlyozta, hogy nem csak a csapatokban dolgozó műn- húsoknál jeleni ilyen hatalmas előnyt « határozat, hanem a műszakiaknál, a bán'calakatosoknát, földalatti szállítóknál is, ha a kiszabott tervelőirányzatot túlteljesítik. Befejezésül ismertette a hűségjutalom, a bakancs, ruhaakció előnyét, melyet szintén biztosít a határozat bányászainknak.

Új harcol indítanak a? mííssakmulaiastás ellen

— Nekünk ezt a szerető gondoskodást azzal kell megnátélnünk — mondotta — hogy sokkal bátrabban nézünk szembe az előttünk álló feladatokkal. Szívós népnevelő munkán ke. resztül fel kell számolnunk az Igazolatlan müszakmulasztásokat, meri ez az egyik gátja termelésünk növekedésének.

A bányászok helyeslőén fogadták az előadáson elhangzottakat és azonnal megkezdték a munkát a hibák felszámolása érdekében, a széntermelés fokozásáért a második tervév «Ikeréért. A lelkes bányászhallgatóság 20-as csoportokban egy-egy szobába ment és ott még füzetesebben megvitatták a határozat tartalmát és az ez- zr! iáró hazafias kötelezett ségek végre'™ i lávának szempontjait.

A szentegáti állami gazdaság pártszervezete a dolgozókkal karöhve harcol a takarékosságért

N

émrég' jelent meg a minisztertanácsi határozat a takarékosságról. A határozatot mi i-s megvitattuk, azután megnéztük az is, hogy ezen a vonalon hol hibáztunk eddig legtöbbet

Az 1950-ee évét gazdaságunkban kiértékeltük. Látjuk, hogy a takarékosság szemelőtt tartásával bizonyos eredményeket értünk el, de ez kevés ahlioz, hogy a miniszter tanács határozatát jól végrehajthassuk. Országunkban munkaerőhiány mutatkozik és mi a szentegáti állami gazdaságban ugyanakkor egy pénztáros helyett kellőt alkalmazunk. Az üzemi pártszervezet.. felhívta, erre a gazdaságvezető elvtárs figyelmét' és tanácsot is adott, hogy a felesleges munkaerőt milyen vonalon alkalmaz. zia, de erre sajnos csak két hónap múlva került sor. A gazdaságban a nyári munkák folyamán ötszáz dolgozót fizéttiiirk telje-sítménybérben. A bérfejtés- ebben az időben igen komoly munkát okozott, mégis jól ellátta ezt két dolgozó. Jelenleg, amikor a téli hónapok beálltával a gazdaság dolgozóinak létszáma egy. harmadára csökkent, a bérelszámolók száma feleslegesen ötre emelkedett. Ugyanez áll' fenn \ segédagronómu- sok vonalán is. A munkaerőgazdál- Itodás terén zűrzavar és rendetlenség van az állattenyésztési dolgozók létszámában. Például a Bőrösök.tanyai üzemegységünkben munkaerőtöbblet, ugyanakkor a kárásziban nagyfokú munkaerőhiány mutatkozik. Szigetvári üzemegységünkben is több dolgozót foglalkoztatunk a kelleténél.

A faanyag gazdálkodásnál som vezet jóra az a szervezetlenségből fakadó pocsékol ás, ami nálunk a gazdaságban folyik. A javítóműhely előtt hosszú idő óta értékes, drága szerszámfaanyag fékszijt esőben, hóban. sárban. És a mennyiség körülbelül négy köbméter padlót, készpénzben pedig 3200 forintot, jelent népgazdaságunknak. Van hely ennek az anyagnak a tárolására. Már régen felhívtuk orré az illetékesek figyelmét. azonban a mai napig sem történt intézkedés.

Villanyárammal való gazdálkodásunk is nagy hiányosságokat mutat. Több esetben felesleges villanykörték égnek, sőt egész éjszaka égve maradnak. Ez a hanyagság gazdaságunk villanyszámláját ,i-s tetemesen emeli, azonkívül népgazdaságunkat is megkárosítják, mert bányászaink által kitermelt drága szenet pocsékoljuk.

A szervezetlenség és fejetlenség miatt előfordult gazdaságunkban olyan eset 1«, hogy például az oknrági vasútállomásra befutott egy vágón búza anélkül, hogy a fuvarlevélből meggyőződtünk volna arról, hogy a miénk, a kirakást végrehajtottuk. Ezután a fuvarlevél megvizsgálásánál kiderült, hogy a búza fa csobokápuszíai állami gazdaságé és azt 'természetesen újból vissza kellett, rakni. Ez a munka felesleges volt, felesleges költségekkel terhelte a gazdaságunkat. Az üzemanyag felhasználásnál is felületesség' tapasztalható nálunk. A kiürült üzemanyag hordókat nem. viszik vissza a helyére, szétszórva, az egész gazdaság területén láthatjuk őket. Valamennyi rozsdásod ásnál: indult az esőzésektől.

Ezek azok a főbb hiányosságok, amelyek gazdaságunkban megmutatkoznak a takarékosság terén. üzemi pártszervezetünknek most az a feladata, hogy megindítsa a harcot a takarékosságért és megértesse jelentőségéi a gazdaság dolgozóival. Feladatunk, hogy egyénenként Is felkeressünk minden »dolgozót, megbeszéljük velük ezeket a hiányossága, hat. megkérdezzük tőlük tudnak-e más hasonlókról és közös erővel fogjuk kijavítani őket. Csak az kell hozzá, hogy az üzemi pártszervezet szoros kapcsolatot tartson a dolgozókkal. kérje ki a véleményüket abban. hogy javíthatnánk ki a hibákat és fogadja is el. Mi így akarunk eljárni és ludjuk, hogy takarékos, sági munkánk eredményes is lesz.

Horváth József

üzemi pártt.itkár Szentégát, állami gazdaság.

A tanácsok szerepe a kultúrversenyben

A téli Falusi Kultúrverseny központi kérdése kulturális tömegmozgalmunknak. A verseny szervezésében és lebonyolításában nagy feladat hárul tanácsainkra. A járási és helyi tanácsok. valamint a népművelési bizottságok jó együttműködése nélkül dolgozóink kulturális felemelkedése, szocialista kultúránk kialakítása és a békéért művel ődésse.l való harc sokkal nehezebb lesz.

Szép példát mutat a siklósi járás, ahol a tanács és a népművelési bizottság között teljes összhang van, Ezért tudnak a lelkes határmenti kultúrcso- portok jó munkát kifejteni. A kezdetben élenjáró mohácsi járás kissé lemaradt. Úgy látszik megelégedtek a jó indulás eredményeivel. A sellyei iárás időközben feljavult, a siklósi járás után ő is csaknem megelőzte a mohácsit.

A pécsváradi járás adottságaihoz mérten a legrosszabban indult falvaínk nagy kulturális mozgalmában. Hibás volt ebben a tanács, mely nem törődött a kultúrversennyel, de a pártbizottság sem fedte fel a súlyos mulasztást. A napokba^ aztán König elv- társ, a járási pártbizottság titkára értekezletre hívta össze a tanácsok és tömegszervezetek képviselőit, s erélyesen a hibák kijavításához láttak. A tszcs tagjai kijavítják a kultúrházat. kályhákat állítanak he, padokat, székeket hoznak. Az úttörők plakátokat és díszes meghívókat készítenek. az MNDSZ pedig a jáyási versenyre érkezőket fogadja, gondoskodik ellátásukról. Ajándékokat is készítenek a sikerrel szereplő kultúrgárdák számára: selyemzászlót, Sztálin-szobrot,

Lenin-Sztálin domborművet kapnak a kultúra élenjáró harcosai. Erre a lel- kés változásra mondta'Hatfár Rudolf helyi népművelési ügyvezető, hogy így felkészülve „a kultúrmunka eredményeit később tonnákban mérhetjük le“, azaz a termelés eredményein, a szocializmus még lendületesebb építésében mutatkozik meg a fó kultúrmunka ei edménye.

Ebből a példából elsősorban a pécsi járási tanács tanuljon. Itt több helyen még a körzeti bemutatókat sem rendezték meg, mert nem jöttek el a csoportok, így os^k a székhelyen lévő csoportok szerepeltek. Helesfán az emberi méltóságot, a nőik egyenjogúságát durván megsértő darabol, a ,.Dolgozz macská“-t adták elő. Ebben pedig elsősorban a járási tanács; a bűnös. Szilágyi Kamilla járási népművelési ügyvezető t úgyszólván semmit sem lett a verseny jó előkészítéséért, a tanács pedig nem adóit neki támogatást. De a járási pártbizottság sem ellenőrizte a tanács munkáját.

A hibákat sürgősen ki kell javítani ott, ahol vannak. Nine? „késő“, nincs „menthetetlen ügy“.. Csalt úgy kell hozzáfogni. mint a pécsvúrndiak, vagy ahogy legújabban a komlóiak igyekezetéből látszik, /’ártszervezefeink lá- mogalásával neki kell látni, a munkának.

Áz újpetrei terme'őcsoport fogságának levele az ipari dolgozókhoz

„Mi, az újpetrei Dózsa tszcs tagjai örömmel olvastuk a Dunántúli Naplóban, hogy*dt ipari dolgozók válaszoltak a vókányi Törekvés termelnempori levelére, amelyben állandó politikai segítséget kertek tőlük.

Most mi is felhívással fordulunk az üzemi munkássághoz. A mi csoportunk 1000 holdas. Komoly feladat a gazdaság vezetése. Eredményein); elérésében gátlóink is punnak. Állandóan, támadna!; bennünket a kulákok, háborús rémhíreket terjesztenek tt faluban. Úgy érezzük, egyedül nem tud jál; meg vívni ellenül; a harcol, szükségünk van a ti se. gítsógeiekre is. Tudjuk, hogy sokkal bátrabba/;, sokkal harcosabbak, Ili. lartóbbák vágytok, mint mi, politikai: téren is magasabb színvonalon álltok. -Ezért kérünk benneteket, gyertek, el hozzánk. Adjátok át nekünk is politikai tndástokat, hogy /negetrösödhessün!: és a ti segítségeit ki:El sokkal nagyobb mértékben, harcolhassunk a falunkban meghúzódó ellenség ellen.

Ha áfkmdó segítségei adtok nekünk, belőlünk is harcosabb, önlu. dalosabb emberek f válnak; Olyanok akarunk 'lenni, akik megtorpanás nélkül, minden áldozatra, készen építik a szocializmust. Tudjuk, hogy segítségetek nem marad el és így várunk is benneteket. Támogatástokkal mér7 szorgalmasabban fogunk dolgozni, hívébb katonái leszünk a fakóért vívott harcnak.

AZ ÚJPETREI DÓZSA 111. TIP.

T E lt MELÜC SOFORT TAGS AO AA

KOMLÓI BÁNYAVIDÉK! ÉPÍTÉSI VÁLLALAT

G&szt Bálint kőműves 162%

Pe.tö József segédmunkás 181 %

Vázsnyoki .József kubikus 170%

Kmllieeek Dezső segédmunkás 161% Mezei Dénes asztalos 156%

DOHÁNYGYÁR

Mészáros Józsefivé kocsányosé 105% Kovács Ferencné keverő 118%

Gyertyák Jáno*né keverő 118 A

Szakai Pál vágó 118%

Gál Ferencné bálabontó 108%

E

KJ

Vérségi Jenőné bálabontó 108% PÉCSI ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT

Mátyás János brigádja 206%

Zcngői Antal brigádja 196%

Galambos Imre brigádja 195%

Nagy Péter brigádja 187%

Tiszti János brigádja. 188%

iBosnyák József brigádja , 162%

PÉCSI MAGASÉPÍTÉSI VÁLLALAT

Tóth János segédmunkás 192% Bogáth Gyula segédmunkás 159% Vergort József segédmunkás 159% Kolláth Gergely segédmunkás 159%

A baranyai pedagógusok ankéton vitatták meg az iskolai fegyelmezés új módszereit

An kólót tartottak a baranyamégvei nevelők számára a Nagy Lajos gimnáziumban. Mintegy 60 igazgatót, szak- felügyelőt, ált- tanulmányi felügyelőt, iskola-vezetőt hívtak össze erre az alkalomra, hogy kiértékeljék a nevelői munkában mutatkozó hiányokat, s közkinccsé tegyék a jól bevált eredményes módszereket. A főtéma az iskolai fegyelmezés kérdése volt. A megyei tanács oktatási osztálya részéről Szegő JózSc-f ált. iskolai előadó nyitotta meg az an. kétől. Hangsúly ózta,-hogy az iskolát mun_ kának két döntő kérdése van: a béke védelme és a szocializmus építése.

HOGY EZT A KETTŐS CÉLT meg. valósíthassák a pedagógusok fel kellett szántóiniok az. elavult munkamódszereket, s új, friss, élettel teli módszereket kellett bevinni a tanítási, nevelési ni unkába.

Fő pedagógiai célkitűzés lelt a szocialista fegyelem megvalósítása- Ennek kialakítását, gyakorlati lebonyolítását tárgyalta, vitatta meg az ankét. Ezután a VKM részéről Győri Dezső központi előadó szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a cél felszínre hozni azokat a módszereket, amelyekkel jó eredményeket lehet elérni.

Minden nevelőnek ismerni kelt a szovjet pedagógiai módszereket, ha valóban haladó gondolkozáséi, szocialista szellemű embereket akar kiformálni.

Fontos, hogy x gyermek már az iskolában megszokja a közösségi munka menetét. Ezért be kell vonni a munkába' a tanulót is, mint aktív résztvevőt. M.-Í-, sik fontos tényező a szemléltető tanítás széleskörű és gyakori alkalmazása. E nélkül nincs eredményes nevelői munka. De fontos a nevelés szempontjából a következetes ellenőrzés is. így szoktatjuk fá n gyermeket munkája lelkiismeretes elvégzésére, felelősségérzetre, jó munkaerköícsre.

EZEKUTÁN A HOZZÁSZÓLÁSOK KIVETKEZTEK. Völgyesi Jenő (Mohács, ált. iskola) beszámolt arról, hogy az iskolában békebástya-sarkof létesi- letlck. Naponta összegyűjtik osztályonként, hol nem fordult elő késés, fegyelmezetlenség és az. osztályok egy- egy téglával építhetik, a békebúsiyái.

Debitz-ki István, az építőipari technikum igazgatója megállapította, hogy az iskolai jegyeiéin sarkalatos pontja a politikai nevelés. Vele leix-1 előkészíteni legjobban az öntudatos, szocialista munka légy elem kialakulását. Politika- jnentes iskola nincs- A politikai nevelés szaktárgyakon keresztül ís kell. hogy történjék. Az ideológiát tehát nem lehet elválasztani a szakmai résztől. Baranyai József (Drávaszaholcsi rámutatott arra, hogy az t-í tanerős iskolákban fegyelmezés mennyivel nehezebb, min! a többtnnerös iskoláknál, igen jó hatású a Mclnyiknv módszer alkalmazása osztatlan iskoláiknál. Ez leköti a tanulók figyelmét, munkát ad számukra eleve r'vrs/i a remlt'llenkedfs lehelösr- gél is. Nem kell télhál fenyítés ahhoz hogy l'egye'em legyen az órán. csak jn pedagógiai l'ug'-alkozlelás. \z unalknzó vvermek ren-i-*tlenl<ed:k e-ik. aki dolgozik. gondolkodni kényszerül, önkén, települ fegyelmezett jesz. ,

herényi József (Pécsváradi előadta,

bog/ fegyelem mindig fegyelmezés kérdése. Igyekezzünk, hogy a közösség vezesse rá hibájára a: egyént. Minden iskola alakítsa ki a nevelőtestület jő /kollektív szellemét. Jó nevelői munka eredménye, ha a tanuló szeret iskoláiba járni. Ilyenkor nem keil harcolni a tnulasztások csökkentés-éért.

Kiss Gyuládé (Boly), mint tanulmányi felügyelő azt a hibát találja járásában, hogy nincs meg a kellő összhang család és iskola közölt.

ÁSZÜLÖK ISKOLÁJÁNAK ANYAGÁT is úgy kellene megválasztani, hogv az több pedagógiai problémái vessen fei a mostani egészségügyiek mellett- l’nk Zakariás (Komló) azt hangsúlyozta, hogy fő nevelői célkitűzés a fegyelem kialakítása. Ennek alapja azonban ne a félelem legyen, hanem az öntudat. A nevelő részéről szakszerű felkészülés, jól felépített óra egyik leghatékonyabb eszköz a fegyelem kialakításában. Pintér Árpád (Ibafa) elmondta, hogy gondat fordítanak a tanától; iskoiánkívüli foglalkozására is. Munkanaplót vezettetnek a gyermekekkel otthoni munkájukról, időtöltésükről. Ezzel a gyermekeket tervszerűségre nevelik.

A számos felszólalásra a VKiM-kikiil- dött válaszolt, -majd összegezték a tennivalókat. Alapvető követelmény: 1. az egységes nevelői eljárások kialakítása. Ez ált az órákra felkészülésben, követelményekben egységes eljárásban, osztályozásnál stb. 2. Közösségi nevelésen keresztül ráhatás egy-egy, tanulóra. 3. Iskola és társadalmi szervek zavartalan együttműködése. 4. Klerikális reakció elleni harc. 5- önképzés. Ez főleg a szocialista pedagógiai müvek tanulmányozása útján történjék.

Az ankéton a pedagógusok sok érté. kés tapasztalattal gazdagodtok.

fyajpÄQj

Január másodikán Békeíi Józsct elv társ munkásleTelezőnk bőrgyári sztabánovista levelet írt. e£y DISZ íuakcionéríus múltját illetően. A levél másolatát elküldtük a városi DISZ bizottsághoz, névszerint Bogár elvtárshoz, hogy az ügyet vizsgálja ki cs az eredményről három napon belül értesítse szerkesztőségünket. Január nyolcadikén teleíonon kértük, hogy a vizsgálat eredményét közöljék. Mindez a mai napig nem történt meg. Úgy látszik, a DISZ bizottságban nem sokra becsülik a dolgozók leveleit még akkor sem, ba olyan dologról számol be, amely a megbízhatatlan elemek eltávolításával megkönnyíti a városi DISZ munkáját is. Sajnos, ez már nem az első eset. Három hónappal ezelőtt a DISZ jMegyei Bizottságának küldtünk egy igen fontos levelet kivizsgálásra. \ levelet három hétig „vizsgálták“, végűi megtudtuk, hogy a DISZ bizottsági tagok kezén eltűnt. Elvesztették Valamelyik községben. Változtassa meg nz egész DlSZ-bízotlság a dolgozók le. veleível való bánásmódját!

Az András-aknai Kotoucs fejtés dolgozói az ÜB irodába vonultak és egymásközt vitatták meg tennivalókat. Itt Ebért János segédvájár fel-