Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI MDP BAR ANYAMEGYEI. PÄRTB I Z OTT JÁG ÁN A K LAPJA A MAI SZAJMBANi A picaridéM Mayák dolgozói fokozott {6 mcnkívtí ké- «xBinek • Pártkongreeszrsra. A MESZIIART-páí-tsierve- zetek lelkes, harcos konferencián választották meg a pécsi pártértekezletre küldötteiket (3. o.) — A begyűjtés­ben elmaradt községek tanácsai példamutatásukkal ser­kentsék a dolgozó parasztokat (4. o.) — A szovjet siklusos módszer alkalmazásával 300 százalékot ért el a pécv bányatelepi Glock-iejtési csapat (4. o.) fmm VHL ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1951 JANUAR 9 Földművesszővetkezeteinknek tevékenyen részt kel! venniök a béke harcos megvédésében és a boldog szocialista Magyarország építésében Végeiért a SZŐ VOSZ II. országot küldöttgyűlése Vasárnap regre! nyitották meg a Szövetkezetek Országos Szövetsége EL Országos küldöttgyűlését. A gyűlé­sen 328 választott küldött vesz részt Dögéi Imre, a SZÖVOSZ el­nöke beszéde után, a küldöttgyűlés megválasztotta elnökségét, majd a kllLföldi küldöttségek vezetői üdvö­zölték a küldöttgyűlést. D. Sz. Timofejev, a szovjet kül­döttség vezetője, a szovjet Fogyasz­tási Szövetkezetek öeszezövetségi központi tanácsa felügyelőbizottsá­gának elnöke beszéde 6orán tolmá­csolta a több, mint 82 millió szovjet szövetkezeti tag baráti üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy a szovjet szövet­kezeti mozgalom képviselői a világ összes haladó szövetkezeti tényezői, vei együtt továbbra is engesztelhe­tetlen harcot folytainak a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetségében a reaJcciós, imperialista háborús uszítók ellen, a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységéért, tartós békéért és a d emokráci áért. Átadják a szovjet «Következetek ajándékát Timofejev végül & szovjet és a magyar szövetkezetek barátsága je­léül átadta a küldöttgyűlésnek a szovjet szövetkezetek ajándékát, a Kreml remekbe készült kicsinyített mását. A megjelentek fonó szeretet, tel ünnepelték a hatalmas Szovjet, uniót, a világ dolgozóinál; vezérét, Sztálin generalisszimusz t és a szov­jet nép küldötteit. Stanislav Bieniek, a lengyel szö­vetkezetek központi szövetségének elnöke üdvözlő beszédében elmon­dotta, högy a lengyel szövetkezeti mozgalom jelenleg három cél meg. valósítására törekszik: a béketábor erősítésére, a hatéves terv teljesíté­sére és a szocialista szövetkezeti rendszer kialakítására. Holduban Vasile, a Román Nép­köztársaság fogyasztási szövetkeze­teinek központi szövetsége nevében köszöntötte a küldöttgyűlést és hangsúlyozta, hogy a román szö­vetkezeti mozgalom milliós tömegei a varsói Békevilágkongresszus óta újult lendülettel folytatják munká­jukat és harculMt a békefront meg­erősítéséért. Jozef Népomnczky csehszlovák küldött felszólalásában kiemelte, hogy Csehszlovákiában már 3.217 községben több, mint egymillió hek­tár termőföldön folyik közös terme­lés, ami az ország termőterületének több, mint 22 százaléka. Az olasz szegény parasztság kos/önele a szovjet és magyar traktorokért­Gonnaro Micoli, az olasz delegáció nevében szólott és ismertette a dél­olaszországi szegény szövetkezetek megsegítésére irányuló mozgalmat. A Szovjetunió legújobb típusú trak­torokat ajándékozott a délolasz­országi szövetkezeteknek. A magyar földművessr.övetkezetek is traktonal siettek az olasz földmfívesszövetke- zetek segítségére. A külföldi küldöttek felszólalása után Dejes Imre, a székkutasi föld- müvesszövetkezet igazgatósági tag. ja üdvözölte a külföldi delegátuso­kat, majd a földművesszövetkezetek küldöttei átadták az ajándékokat, amelyeket a szövetkezetek tagjai Rákősi Mátyásnak, valamint a Szov­jetunió küldötteinek és a többi kül­földi delegátusnak küldtek. Dögéi Imre elnök felolvasta a bolgár szövetkezetek központja és a Német Demokratikus Köztársaság szövetkezeti központja üdvözlő táv­iratát. Szünet után Dógen Imre, a SZÖ­VOSZ főtitkára mondotta el beszá­molóját. Részletesen beszélt a föld- művosszövetkezetek fejlődéséről és a végrehajtandó feladatokról. A föld­művesszövetkezetek taglétszáma, az 1. küldöttgyűléstől 1019 utolsó hó­napjáig 800.000.ről, 1,810.000-re emelkedett. A tagság jelenlegi szá­ma 1,428.000. Az év végéig el kell érni a 2,200.000-es taglétszámot. A középpsrasztok tömegeit is be kell vonni a szövetkezetekbe Hibaként Jelölte meg, hogy számos földmű vessző vet kezet vezetői elszige­telődtek a tömegektől. Hiba az is, hogy sok helyen a szövetkezetek elzárkóztak a középparasztság bevo. rtásdtól. Ez arra mutat, hogy a ve­zetők közül sokan nem értik meg a Párt falusi politikáját. Hiba az is, hogy a földmű vessző vétkezőtek nem vetik latba _ valamennyi mozgalmi ée gazdasági erőforrásukat, hogy a falu árufeleslegeit feltárják és szer­vezett utón felvásárolják. • A szövetkezetek figyelemreméltó er- dményt értek el a tervszerű gaz­dálkodás és pénzügyi fegyelem te­rén. A továbbfejlődésnek azonban még mindig nagy akadálya a terv­fegyelem lazasága. A földmüvesszö. vétkezőtekben a legalsóbb szervek­től a legfelsőbb szervekig érvényesí­teni kell a demokratikus centraliz­must. — Jó munkánkon múlik — mon­dotta befejezésül Dégen Imre, — hogy földmflvosszövetkezeti mozgal­munk tevékeny részese lesz-e né­pünk soronlévő nagy feladatának végrehajtásában, a kapitalista múlt felszámolásában és a boldog szocia­lista Magyarország felépítésében. Dégen Imre beszámolója után hoz­zászólások következtek. Ezeknek so­rán Hegyi Istv.innó, a döbröközi földművesszövetkezet flgyvezetőjo a népi ellenőrzés fontosságáról beszélt, amelynek hiánya okozta, hogy az előző vezetőség megkárosította a tagságot, magának és kulákcimborái- nak pedig jogtalan előnyöket bizto­sított. — Népi demokráciánk szabaddá tette a nők útját — mondotta — és számomra is megnyitotta a tanulás lehetőségét. ígérem, hogy jó mun­kámmal hálálom meg a felszabadító Szovjetuniónak a szabadságot és a nők egyenjogúságát. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a magyar nők helytállnak a békéért vívott harcban, amelyet minden be­csületes dolgozó vív Sztálin zászlaja alatt. Ezzel a SZÖVOSZ II. országos kfll. döt.tgyülésének első napja végétért. Földmfivesszövefkezefi mozgalmunk minden sikere szorosan összekapcsolódik Pártunk, népi demokráciánk falun elért sikereivel A Szövetkezetek Orezágoe Szövet­sége II. országos küldöttgyűlésének második napján, folytatták a hozzá­szólásokat Dégen Imre főtitkár je­lentéséhez. Hegedűs András, a Magyar Dolgo- *ók Pártja Központi Vezetőségének titkára felszólalásában hangsúlyoz­ta. hogy — földmüvpsszövetkezetí mozgalmunk minden sikere, a leg­szorosabban összekapcsolódik Pár. tunk, népi demokráciánk falun eléri eredményével — Az első földmt'ívosszövetkezetek akkor alakultak, amikor a dicső Szovjet Hadsereg segítségével meg­tört nálunk a nagybirtokosok és tőkések uralma és a dolgozó paraszt­ság Pártunk segítségével, a földre­formmal megtette az első lépést a demokrácia útján. A földművesszö- vetkezetek megerősödése pedig ak­kor vette kezdetét, amikor Pártunk a faluban irányt vett a. közép­parasztsággal való tar'ós szövetség­re és a kulákság politikai és gazda­sági hatalmának korlátozására. — Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy minden szövetkezeti ve. zotő éa tag — ha szereti szövetke­zetét — a Párttal haitid egwltt, erő­síti a munkásosztály és dolgozó pa­rasztság szövetségét, gyengíti a ku- lákság erejét. — A termelőszövetkezeti mozga­lomban fazonban nemcsak sikerek vannak: Nem felejthetjük el, hogy a termelőszövetkezeti családok szama alig több, mint a dolgozó paraszti lakosság hét százaléka, és eddig a termelőszövetkezetekbe főként sze- génvparasztok léptek be. Termelőszövetkezeti mozgalmnnk az egész dolgozó parasztság ée így a közép paraszt? ág mozgalmává is kell, hogy váljék. Középparasztsá­gunknak is meg kell értenie, hogy számára is felemelkedés a termelő­szövetkezet, — 6n magam is sok értekezleten hallottam középparasz­tok felszólalásait, akik elmondották. hogy mennyire szebbé és jobbá lett az életük, mióta beléptek a termelő­szövetkezetbe. —• Az ilyen jó példák nagy segít, séget adnak, de vannak olyan dol­gok is a faluban, amelyek megne­hezítik. különösen a középparasztok belépését a termelőszövetkezetekbe. _ — Egyik ilyen akadály, hogy járási szerveink sokhelyütt nein akarják megengedni termelőszövet­kezet alakulását az l. és II. típus szerint. Pártunk pedig azért java­solta három különböző típusú ter­melőszövetkezeti alapszabály elké­szítését, hogy dolgozó parasztságunk­nak módja legyen azt a típust vá­lasztani. »melyik számára jobban megfelel. — Sokhelyütt előforduló hiba aa is. hogy egyes járási szervei; nem akarják új termelőszövetkezeti cso­port megalakulását engedélyezni olyan faluvan vagy határrészen, ahol már működik termelőszövetke­zeti csoport. — Helytelen, ha elgáncsolják az ilyen törekvéseket, támogatni kell az ilyen ceoportaiakitási terveket is. Sok középparasztot az tart vissza a termelőszövetkezetbe velő belépéstől, hogy sajnálja a közös gazdálkodásba bevinni a háztáji gazdálkodásban meg­hagyható állatokon felüli teheneit vagy disznóit. Ezt látva Pártunk azt java­solja, hogy a tagoknak a lermdöstö- netkezet közös gazdálkodásába bevitt teheneiért és kocáiért az alapszabály szerint járó összeget egy év alatt fizes­sék ki. Pártunk javaslatára kormá­nyunk a termelőszövetkezeti csoportok részére erre a célra külön kedvezmé- nves hitelt ad­Rákosi elvtárs »ztintelenfil féltő gonddal figyeli dolgozó parasztságunk életét — Meg kell mondanom, hogy mind­ezen kérdések felvetése a mi szeretett Rákos) elvtársnnktól " származik, aki szüntelenül, féltő gonddal figyeli dol­gozó parasztságunk életét, akinek éles szeme, mint annyiszor, most is meg­látta a hibákat, amelyek akadályozták termelőszövetkezeteink fejlődését. — Földművesszövetkezeti mozgalmunk több fontos kérdése közül, szeretném kiemelni a földművesszövetkezetek ne­velő feladatát a dolgozó parasztság kö­zött. — Az imperialista kalandorok hábo­rús törekvései ellen egyik legfontosabb feladatunk, hogy szilárddá, megtörhe- tetlené kovácsoljuk dolgozó népünk egységét, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét. E cél elérése érdekében nagyon sokat tehet a föld- mű vessző vetkezet. — A földművesszövetkezetekben meg­bújó ellenséges elemek, kulákok és ku­lik bérencek, teljes erővel akadályoz­zák ezt a munkál, tr ellenséges elemek kizárása szinte egyik napról a másikra javulást hozott a szövetkezetek munká­jában. De a földművesszövetkezetek jó iúúnlkát csak akkor tudnak végezni, ha leloplezik az ellenséget, kulákokat, spe­kulánsokat, üzérkedőket és megakadá­lyozzák ilyen elemek belépését a föid- művesszövetkezetekl>e. — A földművesszövetkezeti mozgalom előtt sok fontos feladat áll, de munká­jában sok a segítője is. felsősorban is gondoljunk a Szovjetunió szövetkezeti mozgalmának gazdag tapasztalataira, amelyele megvilágítják azt az utat, ame­lyen a mi szövetkezeti mozgalmunk jár. — A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében kívánom, iiogy a küldöttgyűlés segítségével föld- mflvesszövetkezetl mozgnlmnnk tovább erősödjék egész népünk javára — fe­jezte be felszólalását Hegedűs András. Hegedűs András nagy tapssal fo­gadott beszéde után Bognár József belkereskedelmi miniszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a küldöttgyűlést. Beszéde elején arról szólt, hogy a szövetkezeti kereskedelem igen je­lentős előrehaladást ért el. Az áru. forgalom meredeken felfelé ívelő számai természetesen nemcsak a földmüveS'Szövctkezeti bolthálózat mennyiségi és minőségi növekedésé­re, hanem dolgozó parasztságunk nö­vekvő vásárlóerejére is utalnak. A hiányosságokról szólva elmon­dotta, hogy egyes szövetkezetek mindent az államfői várnak, nem mozgósítsak a belső erőforrásokat, pedig félreismeri a szövetkezet hiva­tását az, aki mindent felülről vár. Több felszólalás után a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevé­ben Potbornvik József, a bányász­szakszervezet elnöke üdvözölte a küldöttgyűlést. — Azon leszünk. — mondotta — hogy 1951-ben az elmúlt évinél még több traktort, mezőgazdasági felsze­relést, építőanyagot, ruházati cikket adjunk dolgozó parasztságunknak, szövetkezeteinknek. Ezután Sárii Bózsa. az MNDSZ titkárságának tagja. Oos*ton.yi Já­nos, a DISZ Központi Vezetőségé­nek titkára- majd Borbás Lajos, a DPFOSZ főtitkára üdvözölte a kül­döttgyűlést. Az ebédszünet utáni felszólalások között Gascon Viens, a francia dele gáció vezetője, a francia dolgozó parasztság é* a francia dolgozók ne­vében üdvözölte a küldöttgyűlést. Elmondotta, hogy a francia paraex. tok helyeslik és elfogadják a Fran­cia Kommunista Párt agrárprogram­ját, amely azt hirdeti, hogy a föld azó, aki megműveli. Beszéde végén arról szólt, hogy a francia nép a nagy Szovjetunió ol­dalán ál! s csatlakozik a Francia Kommunista Párt- nyilatkozatához, amely leszögezte, hogy a francia nép soha sem fog háborút viselni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Felszólalt Hoyck Ferenc pécsvá- radi küldött, aki elmondotta, hogy egy hónapja van náluk egyénileg gazdálkodók szőlőtermelő csoportja. Megalakulása elé az ellenség a leg. különbözőbb akadályokat igyekezett gördíteni. — Engem óe közép paraszt-társai­mat. azzal 3ka.rtak félrevezetni, — mondotta — hogy ne lépjünk be a földműves-szövetkezetbe, mert a ku- lákok után reánk is sor kerül. Ben- niinket azonban nem lehet félre, vezetni, tudjuk, hogy a földműves- szövetkezet nagy előnyt biztosít számunkra cs köszönjük a kormány­nak, hogy lehetővé tette a szőlőter­melők csoportjainak megalakulását, A felszólalásokra Dégen Imre főtit­kár válaszolt: — Meg kell mutatnunk, hogy szó. chilist a építésünkben. azon belül szövetkezeti mozgalmunkban is méltók vagyunk arra. ez áldozatra, amelyet a szévjet hősök hoztak ha­zánk felszabadításáéit, s mállók ar­ra a támogatásra, amelyet a felsza­badító Szói'jetiinii't és a. bé'ketábor vezetője: a nagy Sztálin állandóan nyújt nekünk. Meg kei! mutatni, hogy méltók vagyunk arra a szere- tetre és támogatásra, amelyet föld. müvosszJ)vetkezeti mozgalmunk Pár­tunktól és népünk szeretett, vezéré­től, Rákosi Mátyástól kap — mon­dotta. Ezután a küldöttgyűlés résztvevői a főtitkári beszámolót, és a hozzá­szólásokra adott választ egyhangú, lag elfogadták. A küldöttek elfogadták a mandá- tum vizsgáló bizottság jeleulésél, majd Nánási László igazgató-ági tag' beterjesztette a SZÖVOSZ 1919. évi mérlegét. Megvála-srJ iák az új vezeloscgsel Végül a jelölőbizottság előadója tette meg jelentését a SZÖVOSZ új vezetőségi tagjainak jelöléséről. A küldöttgyűlés egyhangúlag a követ­kezőket választotta meg a SZÖVOSZ igazgatóisági tagjaivá, igazgatóság: Dögéi Imre SZÖVOSZ elnök, or- zággyülési képviselő. Nánári László SZÖVOSZ aloinök. .o.;-*?zággyft}é-»i képviselő. Dégen Tttu-e SZÖVOSZ fii- titkár (1050-ben jó munkájáért a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát kapta). Rajjá Antal, a belkereskedelmi minisztérium szövet­kezeti főosztályvezetője, Nagy Dániel az Elnöki Tanács alelnöke, ország­gyűlési képviselő. Csal a István, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet elnöke, Tóth Mihály ÁMG országos központ helyettes vezetője. Goszío- nyi János. DISZ Központi Vezgtő-e'-g titkára. Kovács Imre. az élelmezési minisztérium funkcionáriusa. Kovács Tibor, a SZÖVOSZ szervezési főosz­tály vezetője. Molnár Károly, a SZÖ­VOSZ oktatási főosztály h. vezető­je, Német látván (Baranya megye) tszcs elnök. Benke Pál (Baranya megyei középparaszt és, Hegyi Tstvánné (Tolna megye) dolgozó paraszt. Felügyelőbizottságba egy évi idő­tartamra többek között Gßsi János (Tolna megye) szövetkezeti felügye. 1 őbizottfági elnököt, háromévi idő­tartamra Schaff Róbert (Baranya megye) dolgozó parasztot választot­ták meg. Rövid szünet után a küldött gyűlés elé terjesztették a határozati, javas­latot, amelyet a küldöttgyűlés tag. jai egylutngúlng elfogadtál:. Viharos lelkesedéssel fogadták el a küldöttgyűlés tagjai Dögéi elnök­nek azt az indítványát., hogy a SZÖ­VOSZ II. országos küldöttgyűlése táviratilag üdvözölje Sztálin gene­ra,lisszimus-zt és Rákosi Mátyást. A küldöttek felállva, perceken át dü­börgő tapssal és ütemes éljenzéssel ünnepelték Sztálin genoralisszimuezt és Rákosi Mátyást. A SZÖVOSZ II. országos küldött­gyűlése Dögéi Imre zárószavaival ért véget­Hatvanit tudoisánvos kutató vesz részt a mezőgazdasági kísérleti központ haüieies taníci asüán Az ország minden részéből Buda­pestre érkezett a ' tudomány 65 inun kása, bogy hat bélen át neve« szak­emberek előadásaiból megismerje a; élenjáró szovjet mezőgazdasági tudo­mány eredményeit. A tanfolyam nyitó ülésen Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár mondott beszédet. — A tudomány munkásai, szakem­berei még ma is legnagyobbrészt idea lista nézet rabjai, pedig materio’isto szemlélet nélkül a fejlődés elképzel heteden — mondotta. — Komoly hiba az is, hogy tud" saink nem ismerik eléggé az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudomány CTed menyeit. A tudományos munkának nincs elég szoros kapcsolata a gyakor­lattal sem. A népgazdaság fejlődése szempontjából megoldásra váró fel­adatok keli. hogy meghatározzák a tu­dományos munka jellegét. Keresztes Mihály államtitkár leken tapssal fogadott beszéde után Bálint Andor, az Agráregyetem biológiai tan­székének vezetője ,.A darvinizmus" címmel tartotta meg a hathetes tanfo­lyam első tudományos előadását A szövetkezetek mozgósítsák belső erőforrásaikat és ne várjanak mindent az államtól

Next

/
Thumbnails
Contents