Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

2 H API T tiaffxk hogtj az 1050. évre kitűzött fel­adatokat döntően sikerült meguuiósíta- vl, löt ezeket a feladatokat egy sor te­rületen jelentősen túl is teljesítettük. 1 z ’dl I960. évi terv eredményei megte­remtették az 1951. évi tervteljesltésnék — ErAs az ütem, feszített a terv. Megvan azonban minden adottság n tel jest! étkez. — Az 11951. évi terv a nemzeti jöve- deüemnelc 25.1 százalékos emelkedését írja elő. Ez lényegesen nagyobb, min! *z 1050-ben elért 17.8 százalékos növe­kedés. A fejlődés azonban tényleges méreteiben enné! js nagyobb, mert az 1951. évi fejlődést már az 1950-es sok­kal magasabb nemzeti jövedelemhez visaoävyfiva kell biztosítaná­— 1951 - bon további el őrei tál ad .tett te­szünk a szocializmus alapjainak meg- aziUvdítása és kiszéicrilése terén. Az egész iparban beleértve a kisipart is, a szocialista. szektor 1051-ben 97 szói- zalékot tesz ki, ami a szocializmus tel­jes gyöleimét jelenti. — 1951-ben újabb jelentős előreba­kell elérnünk abban, hogy há­lánkat tpari-agTÚTorssaággá változtassuk AL Ennek megfelelően a gyáripar sói- tyitf az egész népgazdaságunkban az 1950. évi i3.5 százalékról 16.5 százalék., m kell növelni. A gyáriparon Iveiül a nehézipar részesedését az isiéi 22-5 «tri­tt! ékről 25.7 százalékra kel] fejleszteni 1951-beh a gyáripar termelése 30.7 szá­zalékkal növekszik. Ezen belül a nehéz- bőripari termelés 85.8 százalékkal, a könnyűipari termelés 28 százalékkal, a előfeltételeit. Ehhez azonban az >s szük­séges, hogy miután kielemeztük a hi­bákat, kiküszöböljük azokat és ezzel is meggyorsítjuk a szocializmus építé­sének ütemét. „ mezőgazdasági ipar termelése pedig 24 százalékkal emelkedik, A bányászat ter­melése 1951-ben 20-9 százalékkal, a ko­hászaté 30 százalékkal fog emelkedni, a termelt villamosenergia termelése 21.fi százalékkal lesz nagyobb. — 1951-ben kétszer annyi teiiergép- gépkoesit és cséplőgépet fogunk ter­melni, mint 1950-ben. Ka. autóbuszok — A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor há­nyada mind az áll ami gazdaságok, fejlődése, mind pedig a szövetke­zeti mozgalom hatalmas lendülete következtében. — A vetésterületek, valamint az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek termelékenységének nö­vekedése következtében a mezőgaz­daság szocialista szektora új érték- termelése 1950-ről 1951-re kétsze­resére emelkedikami biztosítja a I szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság jólétének emelkedését. — A szántóföldi növénytermelés terve a minisztertanácsnak a nö­vénytermelés fejlesztéséről szóló határozatán alapszik. A vetésterü­termeiése 230 százaléka, a motorkerék­pároké 125 százaléka, a traktorekéké 147 százaléka lesz az 1950. évinek. .1 műtrágyatermelés 16 százalékkal lesz nagyobb- 1051-ben a gépipar számos, Magyarországon eddig még nem gyár­tott gép előállítását kezdi meg. — A könnyűipari termelésnek ki kell elégítenie az életszínvonal emelkedésé­vel járó fokozott igényeket és emellett hozzá kell járulnia az árukivitel bizto­sításához. A textilipar 30.0 százalékkal, a mezőgazda sági ipar 24 százalékkal fogj? növelni termelését. Az építőipar nagyipari jellegű termelését hlzloötó gépesítés érdekében a talajmozgató és más nagy- építőipari gépek termelését az 1050. évinek két <;s félszeresére kell emelni.-etet az eddig művelésen kívülálló területek bevonásával, az élmúlt évihez képest 50.000 holddal nö­veljük. Jelentősen növeljük a ros­tos növények és ezen belül a gyapot vetésterületét. Az utóbbit az 1950. évi 10.500 kát. holdról 50.000 kát. holdra keil emelni. — A gépállomások számának to­vábbi emelése mellett gondoskodás történik árny, hogy a meglevő gép- | állomásokat új gépekkel jelentősen megerősítjük. A fejlődő állatállo­mány takarmánybázisának kiszélesí­tése érdekében a szála stalzarmá- nyok vetésterületet 90.000 holddal kell. növelni. A gyáripar lesrmeíése 3Ö 7 százaléksai növekszik 1951»be*t A mezíígazclasáisjbfm je!esí<«sesi megnő a HzociaüsCía széki«** Ebben a® évben teljes kiboailakoznak as ötéves terv legiaagyolbb feenakáxágai A vasutak áruszállítása 18.7 szá­zalékkal, a teherautókon lebonyo­lítandó áruszállítás pociig 37.2 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1.950- ben. — Az 1951. évi terv előírása sze­rint a külkex-eskodelmi forgalom a behozatalban 18 százalékkal, a ki­vitelben 24 százalékkal emelkedik. Ez a forga'enn jónál nagyobb rész­ben fog a Szovjetunóival és a népi demokráciákkal lebonyolódni, mint korábban. — A beruházások összege 1951­bm 33 százalékkal fogja meghalad­ni az elmúlt évi beruházásokét, s rz 1950. évi 9.5 mii'iárdda: szemben {a közelmúltban eltörölt forgalmi adó betudásával, ami levonásba ke­rül) eléri a 12.6 milliárd forintot. Kétmilliárd forinttal több ez, mint errmt a hároméves terv egész Ideje alatt fordítottunk b eruházásolzra. Ebben az érvben már teljes mérték­ben lcibon.ta koznak az ötéves terv legnagyobb beruházásai. — A nehézipari beruházások az előző évhez képest 73 százalékkal növekednek. A nehézipar egyéb nagyjelentőségű beruházásai közé tartozik a hazai barnaszén ko.bó- kokszosiításának céljára épülő és mezőgazdaságunk műtrágyaszükség­letét kielégítő erőművel- is ellátott borsodi kooperáció, a bauxitot alu­míniummá feldolgozó ugyancsak erőművel ellátott várpalotai koope­rációi. A gyáraink önt-vényszüksC-g- 1 elének kielégítésére szolgáló váci szürke öntöde és a nagyarányú építkezések cementsziikségletét biz­tosító cementgyár. A magyar ipar vas- és acélszükségletének kielégí­tésére megkezdjük Diósgyőr nagy­arányú újjáépítését. — A könnyűipari beruházások döntően a textilipar fejlesztését és a mezőgazdasági iparban a tároló és hűtőkapacitás növelését szolgál­ják. a vállalt kötelezettségeket, a keretszerző­déseket, a beruházási előírásokat nem tartják be. Késedelmük vagy mulasztá­suk leplezésére az adatokat lelkiismeret­len ül és felületesen állítják össze- Jog­talan határidő-engedményeket kérnek is adnak. Jelentéseik nem egyszer szé­pítik vagy leplezik a helyzetei, fonha­ssak, általános megállapításokat tártál- jnaznak, nem alkalmasak operatív in­tézkedések megtételére, üzemi soviniz­musból előfordul, hogy smnérmeUemU itnmis adatokat jelentenek. Ami azon­ban a legsúlyosabb: a felettes hatósá­gok és a viíllaMvezelők messzemenő liberalizmussal kezelik a ierpfegyelem megsértését- Komoly tervinuhis-ztúsért. a beruházási előírások semmibevételé­ért mindössze dorgálást, vagy 20 50 forintos pénzbüntetéseket szabnak, ki. Az ilyen intézkedések nem viszik elöl*, re a tervfegyelem és a terv elten őrzés ügyét. — Pártszervezet eink és pártmunká­saink 1950-ben már megszokták, hogy a termelés kérdése központi felada­tunk, de még nem szoktak rá arra, hogy a termelés kérdését a terv alap­ján vizsgálják. Pártszervezeteink és pártmunkásaink ma inár általában tö­rődnek ti termeléssel, de kevéssé fog­lalkoznak a termelési terv cik. kenkénii teljesítésének kérdésével. Pártmunkásainknak egyre jobban bele kell tanulniok abba. hogy amikor a termelési kérdések­kel loglalkoztiak, ne csak az el­ért termelési eredményekét, hanem azt is vizsgálják, milyen teltételekkel ér. te el az üzem ezeket az eredménye­ket. Csakis, ha pártszervezeteink ál­landóan napirenden tartják a terv­szerű munka ellenőrzését, az önkölt­ség, az anyagterv, a munkaerőterv, a takarékosság, , slb. ellenőrzésért. — A terv feszített, de nem is lehet más, hiszen népünknek mind több iparcikkre, élelemre, lakásra cs isko­lára van szüksége. Ezt követeli meg! a szocializmus építése, a béke védel­me is. A pártszervezetek legyenek továbbra is a terv motorjai, vonják be a terv végrehajtásának .nagy mun­kájába a dolgozók legszélesebb réte­geit, különösen a nőket és az ifjú­ságot. Mozgósítsák jó politikai mun­kával a technikusokat mérnököket, a tudósokat. Vegyék ki részüket a terv végrehajtásának munkájából a taná­csok is. A magyar dolgozó nép az iparban, a mezőgazdaságban.-a közlekedésben, a tudományos és tervező intézetek­ben, de népgazdaságunk minden ágában mér eddig is megmutatta és a jövőben is megmutatja, milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kez­deményezése és alkotóképessége. Ezt jelképezi a. muni;averseny és Sztaháno v- mozgalom, amely Sztálin elvtárs 70. születésnapján, majd a koreai héten bontakozott ki és az. a munkaverseny is, amely Pártunk kongresszusa tiszteletére most van kialakulóban. Az 1949. decemberi munkaverseny a hála, a hűség és szeretet megnyilvánulása volt a vi­lág dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, a koreai munkaverseny a magyar dolgozók együttérző ki­állása volt a hős koreai nép szabad­ságára törő imperialista kalandorok­kal szemben A most kialakuló mun- káverseny ígéret Páriául: kongtesz- szusának, hogy ötéves népgazdaság i tervünk, a szocializmus építése is megvédése dicsősége - útján a ma­gvait dolgozó nép előtt nincs nehéz­ség, ami tdütt megtorpanna, .nincs olyan kánunk által kitűzött feladni, amit. a szocializmus . nagy és bölcs zászlóvivőjének: Sztálin elvtárs szel lemében meg nem valósítana. Harcis akarattal így válik 1951. évi nép- gazdasági tervünk Pártunk és Rákosi elviárs vezetésével szocializmust épí­tő népünk új, nagy és hatalmas győ­zelmévé, — fejezte be előadását Vas Zoltán elvtárs. 31.6C® ütiíiús épföl, 2Í30 ezer ríj mnnkaftrőro vsm szfikfíés! 'As 1951. évi terv szerint 31.600 új lakást kell építeni. Uj szak­orvosi rendelőintézeteket: fogunk építeni Kispesten, Duna.pentelén, Ajkár.. Várpalotán, Komlón. Pécsett, Szolnokon, Szegeden és Makón 43 Aj körzeti orvosi rendé őt és 36 új falusi rendelőt építünk. Az év fo­lyamán 70 milliót fordítunk tizem- egészsségügyi beruh ázásokra. — Fejlődő népgazdaságunknak az 7951. évben jelentékeny mértékben nő a mrmkaerőszükségl.ete. Az 1951 év folyamán — a mezőgazdaságot nem számítva — közel 200.000 új munkaerőt kell munkába állítani. — JeT.-crmy.ó a Horthy idödt cl msra- lottságára, hogy míg akkor 1938-bon feszesen 242 mérnök kapott oMevele! én bt. összes mérnökhallgatók szám? fc57 vo-lt, addig most 1951-inm ez a teám ÍHóO-r.i emelkedik. Vas Zoltán ezután a munka ter­melékenysége emelésének és az önköltségcsökkentést terv végrehaj­tásénak fontosságára mutatott rá, majd a népgazdasági mérlegek rendszerének éhéről beszélt... — 1951. évi tervmunkánk további új, Jelentős eszköze, hogy a Szov­jetunió példája nyomán rátértünk a műszaki fejlesztés kérdéseinek á tervbe va'ó szerves beépítésére. To­vábbi fejlődést jelent az is, hogy a munkaügyi és a béralaptervek fel­ölelik népgazdaságunk egész terü­letért. A népgazdaságunk bármely területén bérpolitikai intézkedési csakis a tervezett béralapok keretén beiül szabad engedélyezni. Vao ZoStán ezután a tervfeibontás kérdéséről beszélt. — Minden dolgozónak, váHalatvczc- tőm-ek ragy segédmunkásnak, főmér­nöknek vagy technikusnak,' traktorve­zetőnek vagy majorosnak tiu-g kell ér­tenie. hogy a műszaki termelési, fej lejtési tervnek ,a munkaerő, a munka- béralap ,az önköltségcsökkentés tervé nek végrohaftánáhnn mi a feladata. A dolgozók eüonlerrckhen hozzák felszínre üzemük rejtett larialckait — Mindez természetesen csal: akkor lehetséges, ho a terve! felbontjuk a mordra pad okig, így válik a terv alkal­massá a dolgozók mozgó.siló sóra. , — Kétségtelen, hogy máris sok tör­té«*! annak érdekében, bogy a terveké' levigyük a munkapadokig Nem egy üzemünk van. amely ezen a téren ki­váló teljesítményt nyújtott. Sok helyen azonban még mindig távol vannak ni tói, bogy a tervnvunkának ezt a — nyu podlan mondhatjuk — döntő részét he- lve-eii végezzék el. Az ilyen üzemek­be»* a tervnek g dolgozókhoz kevés köze van, a dolgozók és a terv között nincs inog n kellő kapcsolat. Ott pedig, ahol nincs kapcsolat a dolgozók és a terv között, nem tud érvényesülni a tto- eiallsta tervezés egyik alapvető emel­tyűje, a dolgozó tömegek alkot ókezd e- mérrytezése, amely vállalati ellentervrk- bejt kell, hagy mcgnyilverrmljon. Póirt- tzervereleink és pártmunkásaink egyik legfontosabb feladata előmozdítani azt. hagy a dolgozók eflentervrkbrn hozzák felszínre saját üzemül; rejtett tartalé­kait. amelyet ök ismernek a legjobban Az ellenterv lehetőséget nyújt a faj­lagos anyagfelhasználások terven fe­lüli javítására,- a termelékenység és ön­költségcsökkentés terén új vállalásokra. — Világosan következik ebből, hogy az. üzemi ellen-tervek nem új beruhá­zási igényen, hanem a jobb munka­módszerekben, az újítások alkalmazá­sán, az anyaglakaréko.ssági szabályok érvényesítésén, a munkaverseny foko­zottabb k-iszélesítésén, vagyis c bflső erőfonósok fokozottabb kiaknázásán alapulnak, líoisíő ÍVtadat a terv- fegyelem mri i»s-«fi i 1« *u — Aj 1951 évi népgazdasági terv maradéktalan végrehajtása megköve­teli a .tervfegyelem és a tervellenőrzés loottbbi megerősítését. — A tvrvl'Mgyelein súlyos lazaságára mutat — folytatta Vas éh-társ —, hogy egyes vállalatok és üzemek vezetőt a tervutasításokban megadott határidőket Mit keli tudni a cukor" és fimpmlis&tpótjegyek igényléséről és kiosztásáról? A cukxzr- és fi norr> liszt jegyek ki­osztása után — melyeket mindenki a lakhelyén leap meg, — megkez­dődik a pótjegyek kiosztása. A dolgozók pótjegyeiket munka­helyükön fogják megkapni. A pót- jegyigénylési jegyzékbe: együtt az üzemek (vállalatok, hivatalok) meg­bízottai megkapják a belkereske­delmi miniszter részletes, írásbeli utasítását is, melyben a pótjegyek­re vonatkozó minden tudnivaló benne van. MIKOR KELL A PÓT JEGYEKET IGÉNYELNI? A pót.jegyekett január hó 10—12 között, ke’-l igényelni, illetve ez idő alatt lehet átvenni a belkereskedel­mi miniszter írásbeli utasítását, továbbá a pótjegyigénylési jegyzék nyomtatványokat kitöltés céljából. Majd ugyanezen idő alatt a kitöl­tött pófiegyigény'ési jegyzék mind­két pélclányát vidéken a járási ta­nács, közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városokban a városi tanács VE kereskedelmi osztályai­nál be. kell adni. HOL ÉS MIKOR KELL ÁTVENNI A PÓTJEGYEKET? A póljegyeket ott kell átvenni, ahová a pótjegyigénylési jegyzéket az előbbi felsorolás szerint bead­ták, mégpedig január hó 13 17 kö­zött. Ugyanazon személy részére pótjegyet csak egyféle címen lehet •kiadni, 'akkor is, ha egyébként több­féle c men van igényjogosuitsága. (Például sztahánovisia, tudós, mű­szaki vezető, síb. és kitüntetése is van). Kávéiéit képez a terhes és szoptatós ' anyák cukorpótjegye, mert ezt akkor is ki kell adni. ha az igényjógosult még egy más címen is kapott pót jegyet. (Pél­dául sztahánovista nő, ha terhes, két cukofpóljegyet kap. , VE KELL-E ADNI A PÓTJEGYET A cl ÜZEMI KONYHÁKON? Üzemi konyhán, kórházban, hon­védségi. diákétkezdében, stb. tör­ténő étkezésnél a pótjegyeket lead­ni nem kell, még akkor sem, ha egyébként az alap cukor- és finom- lisztjegyek leadása (például napi háromszori étkezésnél) el van ren­delve, illetve kötelező. ÖNELLÁTÓK KAPHATNAK. E PÓTJEGYET? A finomlisztben és cukorban an- ellátók pótjegyeket, nem kaphatnak. Az igénylők a pótjegyigénylési jegy­zéken a pótjegyek átvétele előtt aláírásukkal is kötelesek tanúsítani — büntetőjogi felelősségük terhe mélett, — hogy finomlisztben és cukorban nem önellátók. MIKOR KAPHAT PÓTJEGYET AZ. AKI KÉSŐBB LÉP MUNKÁBA? Ha valaki pótjegyre való igény- jogo&ultaágot a pótjegyek kiosztása után szerezte meg — tehát a dolgozó pót jegy ki ősz,táp után lép munkába, vagy kerül olyan. munkahelyre, amely magasabb pót fejadagra jogo­sítja* vagy nagyobb pót jegyre való jogosultságot egyébként szerez meg (például kitüntetést, kap) — akkor új pót jegyet, vagy magasabb pót. adagra jogosító másik jegyet csak munkáiul! epését, illetve magasabb igé-nyjogosuMságának megszerzését, követő hónaptól kaphat. A magasabb pótadagra jogosító másik pót jegy igényié-e »lkai mával » régi"— alacsonyaid* pótadugra szóló' — ■ pótjog,vet _ előzetesen le kell adni és azt a pótjegyigénylési jegy­zékhez kell i'sgtoln'í. KI JOGOSULT ALACSONYABB FEJADAGU CUKORALAP JEGYE KICSERÉLÉSÉRE ÉS F.T HOGYAN TÖRTÉNIK? Az ugyanazon állami tizemben (vállalatnál!. hivatalban) dolgozó muukavtilla íókat lakóhelyükre való tekintet nélkül egyenlő enkor-alap- l'ejndüg 11! ■ i meg. Ezért Budapesten és a vele cukor, ellátás tekintetében azonos elbírálás alá eső városokban lévő, valamint a külön kijelölt illwmi üzemekben 1 vállal«toknál, hiivaialokban) dolgo­zók, akik alacsonyabb cú korfej ad ag­gal (55 dkg) ellátott területen laknak, sajíit és közös háztartásban élő ho zátarto/.óik részére eukorjegyeik ki­cserélését kérhetik munkahelyük után. HOGYAN TÖRTÉNIK a TERHES ÉS SZOPTATÓS ANYÁK PÓT JEGY IGÉNYLÉSE ÉS KIADÁSA? A terhes és szoptatós anyák lakó­helyük szerint annál a helyi tanáo- nál igénylik pótjegyüket, ahonnan «krpjegyüket ie kapták. Igénylésük alkalmával a terhes anya az előírt orvosi igazolványt, a szoptatós anya- pedig a csecsemő születési anya­könyvi kivonatát (születési értesítő­jét) saját bejelentőlapjával együtt köteles bemutatni. A terhes anyák igény jogosultsá­gát. illetve a terhességet a- szak szer­vezeti biztosító intézeti orvos, ható­sági orvos, vagy bármelyik kórház és klinika szülészeti és nőgyógyá­szati osztálya díjmentesen igazolja. Vidéken a terhes és szoptató? anyák a helyi tanács VB km-e-ke- doimi osztályától közvetlenül igény­lik pót jegyeiket. EGYÉB RÉSZLETES ELJÁRÁSI .SZABÁLYOKAT HONNAN LEHET MEGTUDNI? A belkereskedelmi miniszter hiva­talos használatra és az üzemel; (vál­lalatok. hivatalok) vezetői részére rész tetes uiasííá adott ki fa pói­jegy ok ig énylfvt! ;ro és kicezti í-s;s. ••}>.. aim1 Ivet a vpói jegvigénylési jegy. zék‘‘ nyomtatvány átvétele alik: tárná. val forrna k egyi ide jűIng ál adni. A noV í t-otti iriunká' végzői to­* áh) >á ;u állami üzemek (válla! latok. híva í;U<»k) lllíisz; tki. gazdasági.. igaz. gatá <i ve •/«tői munkakörének fel­sorol !;\sát. amely* •k alapján ezer [ He­héz te-ti műnk; te i-íb. nótjeg' rr k m igén vjo^o .illák // bej !;■ ■resti ■edel. mi i i/f * v is. ■ lene h g May por l\0 : din p járni 4r hó IIJ (1. V dili i s;éti, libát/ meg­i'lc-ti <6 undelete közli. A (lárlozerrcícielc Icgrenitk továbbra is m íet-v motor úi Ezért dSntO felarlatuni a tenrfe- gíjdern mtgxrilárdítása és messzemenő biztosítása a népgazdaság minden vo­nalán: az ötéves terv törvény. S a törvényt be kell tartami 195í-ben ezen a téren már nincs és nem tehet alkunak helye. Szükség ese- tén alkalmazni kell a terv védelméről intézkedő törvény szigorú büntetéseit. Igv szükséges eljárni, mert nem hűsé­ges gazdája a tervnek, aki eltűri a fe- gyéi-mezetlensvgei, a lazaságot,' a tör­vénytelenség,-;. A Sérv as os*íáfylsarc JközpoMic kér«kr;»e Az ellenség ma mir nem mer nyíl­tan fellépni a tervszerű gazdálkodás, a szocializmus építése ellen.. Az el­lenség a proletariátus diktatúrájának kemény rendszabályai elöl a föld alá húzódik. Kártevő munkáját úgy vég­zi, hogy belülről próbál ártani népi demokráciánknak, a szocializmus épí­tésének. Igyekszik, kihasználni hibáin­kat, tapasztalatlanságunkat, de ki­használja az éberség alacsony fokát is, ami kádereinknél még mindig elég gyakori jelenség. — A tervmunka a Tervhivatalban, a minisztériumokban, az üzemekben, a közlekedésben, az állami gazdasá­gokban, terme'.ő&zűvctkezel/ csoport­jainkban. népgazdaságunk összes ágá­ban elválaszthatatlan az ellenség el­leni következetes harctól, a maixiz. mus tanításainak elsajátítására irá­nyuló szívós elméleti munkától ás az éberség fokozásától. — Nem lehet jó a tervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha a ter­vek előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében nem a munkásosztály élcsapata, a Párt vi­szi a-z irányító szerepel, A terv az osziályharc központi kérdése — ahogy azt Rákosi elvtárs nem egy­szer kifejtetne és a pártszervezetek jó munkáját" is elsősorban a tervte’- jesitéssel kell mérni. A terv ellen­őrzésében ezért rendkívül fontos a, szerepe az üzemi és vállalati, a hiva­tali, vagy állami gazdasági és a ke­reskedelmi ágak pártszervezeteinek, hiszen döntően az üzemek dolgozóin és a Párt .alsó szervezeteinek helyes politikai munkáján múlik az üzemi terv sorsa. Rajtuk múlik 195l.es te­szttel! előirányzatii népgazdasági tér. vünk teljesítése is.

Next

/
Thumbnails
Contents