Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-26 / 21. szám

1951 JANUÁR 26 n a p l 6 5 Pi« 7 ÉS f7 ÁRTÉP IT ÉS * A komlói Kossiith-akna pártszervezete példamutatóan szervezte meg a pártoktatást — Tavaly ilyenkor, mi sem dicse­kedhettünk a munkánkkal — emlék­szik vissza Pálinkás György, a kom­lói. Koseuth-akna pártszervezetének oktatási' felelősé, — mert nagyon nagy hiányosság tátongott a parképí­tés területen. A tagságnak csak egy kb részét, tudtuk beszervezni oktatás­iba, ami természetesen meglátszott a tag, éa tagjelölt felvételnél is. kta- \ önki egykét pártonkívüli kérte tag- jeiöiteégót, de elmúlott olyan hónap is. amikor egyetlen egyet sem vet­tünk fel Pártunk soraiba. Ennek helytelenségére csak Rákosi elvtárs . tavaly októberi beszéde nyomán jöt­tünk rá. Elmondható, hogy megyénk bánya­üzemei közül azóta a komlói Kos. sut,h-aU na pártszervezete ért el ezen ártéren legjobb eredményeket. A tag­ság egységesen követi a vezetőség ütni ti tatását. Nines olyan párttag, aki ne szívesen beszélne a vezetőség munkájáról, viszont a vezetőség előtt nem lehet olyan kommunistának a novét. említeni, hogy azt alaposan ne Ismernék, ne tudnák, mifiyen párt- munka elvégzésével van megbízva. Szoros kapcsolatot teremtettek a tagsággal A vezetőség ilyen módon meg­találta. azt ff. láncszemet, amelyen ke­resztül gyökeres fordulópontot tu­dott. teremteni munkája megjavitásá- ban. Ez a döntő láncszem: az egyé­nekkel. minden párttaggal való kü­lön. foglalkozás, nevelés. Elmondhat­juk azt is. hogy ekkor ismert ék meg csak igazán <i komlói kommunisták vezetőjüket, a vezetők pedig a tag­ságot. Azelőtt, csak akkor érintke­zett a tagság a vezetőséggel, ha. va­lami komolyabb megmozdulásról volt •zó. Ebből" következett az. mint ahogy ez még több aknán most is. fönnáll, hogy a vezetőség minden munkát egyedül akart, elvégezni, per­sze eredménytelenül. — TTa mindegyik párttaggal tö­rődünk. minden nehézség könnyen áthidalható — mondja Pálinkás elv- tára. Az egyéni beszélgetés a tagságot átsegítette a kezdeti nehézségen. Komlón ma már nem. a politikai esti iskolák, újjászervezésén törik a fe­jüket.. kávéin azon, hogy minél ni. vósabbá, minél színvonalasabbá-te­gyék az előadásokat és az azt köve­tő hozzászólásokat. Szinte hihetetlen­nek tűnik fel, de mégis ez . a való, •ág: á szemináriumok, hallgatóinak, ■száma fokozatosan emelkedik. Már nem a szemináriumok feltöltésére, hanem a színvonal emelésére törekednek Ifiért nem morzsolódnak le Kom­lón a szemináriumok, miért járnak oda, örömmel a bányászok? Ennek két, titka van: először az előadók kivedd tanítási módszere, másodszor a szemináriumok helyes megszervezé­se. Az előadó elvtársak minden eset- hon lelkitemertesen készülnek az elő- «'Hera. Az anyagot - szervesen az élettel tárgyalják. Ha a parnsztpoli- tikáról szól az anyag, akkor rögtön megvilágítják a kéttaki életet élő. bányászok helyzetét és ka van a sze­mináriumban olyan, akkor az is nyomban hozzászól, elmondja a ma­ga véleményét. Ennek nyomán már 10 bányász jelentene be az üzemben, hogy eladja a földjét az államnak, mert ő bányász akar maradni. Ez csak egy néida a sok közül, de szám­talan hasonlót lehetne felsorolni a termeléssel kapcsolatban is. A vezetőség a tavalyi tapasztala­tot; alapján rájött arra. hogy a sze­minárium vezetőket magukból az elv- társakból kell kinevelni. Igv is tör­tént. A közvetlen széntermelésben dolgozó elvtársak szemináriumában Ugyancsak egy széntermelő munkán lévő elvtárs az előadó. A külszíni munkásoknál, abban a munkakörben dolgozó elrtárs tartja az előadáso­kat. Ennek az az előnye, hogy ff hallgatók sokkal aktívabban, sokkal bátrabban mernek hozzászólni a tár. fftfalt anyaghoz, mint. ha egy másik munkakörben dolgozó elvtárs lenne az előadó. így az előadó és a hall­gatók között kialakulhatott egy olyan •giszséges légkör, hogy a kérdéseket egészen a munkapadokig, a fejtésekig alaposan ki lehet tárgyalni, A politikai munka eredménye A tagság politikai nevelése Pár­tunk erősödését jelenti. Ezt kísér- liet jflk figyelemmel a továbbiakban: A komlói Kowuih.aknán a párttagok •0 százaléka lelkes munkafcla.jánláré tett a február -ki Pártértekezlet tiszteletére. A kommunistái; példa­mutatásának eredményeként már a pártonkívüli dolgozók 70 százaléka is bekapcsolódott ff kongresszusi ver­senymozgalomba. De énnél is sokkal többet jelent az. hogy a párttagok­ban hatalmasan megnőtt az egyéni felelősségérzet, amióta ilyen egész­ségesen folyik az oktatás. A múlt héten az egyik szemináriu­mi hallgató bement Pálinkás elvtáré. hoz: — Nem tartom helyesnek, — mon­dotta — hogy az új munkásokat, mindjárt a legrosszabb és a legmele­gebb munkahelyre, küldik dolgozni. Meg kell szüntetnünk a népvándor­lást üzemünkben. Azért javaslom, hogv az újoncokat először könnyebb helyre tegyék, addig míg meg nem szokják a, bányaműnkát. Ez a kis példa is hűen tükrözi visz. sza azt a hatalma« fejlődést, melyen keresztülmentek a komlói kommunis­ták. Tudatában vannak annak, hogy ami ebben az országban történik, azért elsősorban is a kommunisták felelősek. akik először szállnak le a bányába A következő lépés: szoros kapcsojat a pártonkíviiliekkel is ben a tag- és tagjelöltfelvétel terüle­tén is: a komlói alapszervezeték­ben december hómtpaban 28 új tag­gal erősítették meg az élcsapatot. Ebből 12 bányász ifi. Ez a munka még tovább fog javulni, mint ahogy Pálinkás elvtárs mondja: — Addig nem nyugszik a pártve- zetöség, míg a pártonkívüli bánya. A kiváló oktatási munkáért dicsé­ret illeti Pálinkás György oktatás- felelős elvtársai, aki biztos kézzel irányítja a komlói bányászok politi­kai nevelését' Ez a nevelés megmu­tatkozik a termelésben is. A kom­munisták ott le az élen járnak, mert. megtanulták a szemináriumokban azt, hogy párttagok nem teljesíthet­nek 100 százalékon alul. Az okta­tás terén elért kiváló eredménynek köszönhető az is, hogy gyökeresen megjavult a munka a pártszervezetek­szokat is nem ismerjük meg olyan közelről és olyan alaposan, mint a tagságot. Vasárnap rendezik meg a falusi kultúrverseny hátralévő járási bemutatóit Vasárnap. január 28-án a megye csaknem valamennyi járásában meg­tartják a Falusi Kultúrverseny hátra­lévő járási bemutatóit. Siklóson va­sárnap délelőtt 9 órakor 10, Mohá­cson 10 . órakor 10. Sándort délelőtt 9 órakor 18, Szigetváron délelőtt 10 óra­kor 19, Sellyén délelőtt 9 órákor 13, Magyarbólyon délelőtt 10 órakor 9, Ujpetrén délelőtt 10 órakor 6, Pécsett délelőtt 10 órakor 6 kultúrcsoport sze­repel. Mágocson 17-én este 6 órakor 2 kul- túrcsoport versenyez. Szigetváron va­sárnap este 6 órakor a legjobban sze. rcpelt kultúrcsoportok díszelőadást rendeznek. A Téli Falusi Kultúrverseny legnagyobb esemény? a február 4-én sorrakerülő megyei bemutató lesz, me­lyen eldől a megye legjobb falusi kul- t úr csoportjának kérdése. AMohácsiGépgyár készíti ©I öléves lei vünk vegyi-koromgyárának gépi berendezését Az ötéves terv második évében ve- gyi-korouigyár épül hazánkban. A ko. romgyár adja majd a gumi-vulkanizá- láshoz nélkülözhetetlen vegyianyago­kat. A koromgyár gépiinek egyrészél a Mohácsi Gépgyár és Vasöntöde készíti majd és ezzel az üzem kéthó- napi munkája biztosítva van. A Gép­gyárat azonban még jóval hosszabb időre, előreláthatólag két évre ellátja majd munkával az új magyar gyár A nagy megrendelés teljesítéséhez ter­mészetesen kevés a Mohácsi Gépgyár szakmunkásainak száma és a megye; tanács ipari osztálya vállalta el. hogy elsősorban gyakorlott esztergályosok fej kutat árával segít a Mohácsi Gép­gyár munkaerőhiányán. Nagyjelentőségű a koromgyár épí­tése a pécsi fémmegmunkáló kisipara, sok számára is, mert az ipari osztály számukra is biztosit munkát. Már is 3.200 gép-munkaórára kötöttek szerző­dést a kisiparosok, és amennyiben jó munkát végeznek, betartják a határ­időket. o megyei tanács a továbbiak­ban is biztosítja szamukra a mankót. „Jó imkáiti jutalmaként Galyatetőn Mietern a szabadságon“ Kedves elvtársak és munkatársak, most tőletek távol vagyok. A dolgozó nép engem is elküldött üdülni Galya­tetőre. Reggelenként amikor felébre­dek, mindig rátok gondolok. Fekszem még egy darabig és ilyenkor az órám­ra tekintek és az, jut eszembe, hogy íi már javában dolgoztok. Szép a fel­adat, a napi munka becsületes e’.-ég, zése, különösen most, amikor jól ,ad­juk, hogy meg van neki az értelme. Ezért is dolgoztam én is odaadóan, tudóin ezért dolgoztok ti is lelkesen, ezért készültök mindannyian nagyobb eredményekkel megünnepelni Pártunk Kongresszusának nagy ünnepét. Arra kérek minden elvtársat és mun­katársat, úgy dolgozzanak, hogy ki­érdemeljék a galyatetői üdülést.. Meg­látják majd azok. akik idekerülnek, hogy itt. ennyi szép és fő láttán új akaraterő születik az emberben, Ha in­nét hazamegyek, még fokozottabb len­dülettel fogok neki a munkának. Egyet azonban még megemlítek: eszébe ne jusson senkinek sem arra gondolni, hogy én már öreg vagyok itt. Ez nem volna helyes, meri. van itt 75 éves em­ber és 60 éves asszony is, de van 16 éves gyerekember is. Azért írom, hogy gyerekember, n:erl u munkájával ki tudta érdemelni azt, hogy eljutott ide, merl férfihez méltó komoly munkát fejtett, ki. Én is készülök a Kongresszusra. Igaz, 1‘Ogy kéthetes kit sósom lesz az üdülés miatt. de fogadom azt, hogy visszajövotelem után a kiesésemet be­hozom. Minden percet kihasználok majd a munkában. A munkamódszer- átadással segíteni fogom a munkatár­saimat, hogy a rászorulók is-túlhalad­ják a 100 százalékos termelési. A ver. senyszerzödésem úgy szól, hogy az egész márciusi tervemet is befejezem — sőt túl is haladom Pártunk Kon­gresszusának tiszteletére, BÉKEFI JÓZSEF sztahanovista, Pécsi Bőrgyár. A mezőgazdasági dolgozók örömmel fogadták a norma- és bérrendezésről szóló rendeletét Néhány nappal ezelőtt a DÉFO.SZ, az állami gazdaságok .és az állami gépállomások vezetői részére megyei értekezletet tartottak, amelyen kon­kréten megtárgyalták a mezőgazda­sági norma és bérrendezéssel kapcso­latos feladatokat. A Pártkongresszusig behozzák a lemaradást a borgyári építkezésnél Uj üzemrész épül a Pécsi Bőrgyár­ban, ,az 1946rban' .elkészült új gyár­épület melleit. Nagyobb területű lesz az új üzemrész ennél, három gyár- csarnokból áll-fj^májd, az alagsori, földszinti és ,áí emeletiből. 1946-ban nyáron is soká építkez­tek, most télen építenek és rövid idő alatt- Akkor még nem voltak építő­ipari gépek, akkor még nem dolgoz­tak nz építkezésen sztahánovista mód szerekkel. Most' így dolgoznak és ezért lehet télen gyorsan építeni. November 2-án érkeztek meg a ter­vek, ekkor láttak munkához. A mái előzőleg kiemelt pincetömböt kiegé­szítették. Szakadó esőben kezdték a munkát és december közepéig eső­ben, sárban dolgóztak,' de olyanban, hogy a csizma benneragadt, De dol­goztak, mert voltak, akik példát mu­lat talc, mint Balogh Áron és Kümmel Gyula kubikos brigádja. Ök tudták is, mag mondták is, hogy _ tavaszra itt gyamok kell lenni. Az. is lesz. Pedig az új krómos üzemrész épí­tésénél 30 napos lemaradás mutatko­zott. Harminc nap pedig egy hónap. Egy olyan hónap, amikor majd ke­vesebb bőr készül a gyárban, keve.- sebb bőr kerül innen tovább a fel­dolgozó gyárakba. Az esős időben már a földmunkái; is késtek. December 10 helyett a hó­nap végére végezlek vele. így azután megcsúsztak sorra a határidők, nem veit már bizonyos egy sem. De ek- koi egy új, eredetibeu nem számítolt határidő jött közbe. Sokszáz építkezés, sokszáz vállalás határideje: február huszonnegyediké. ..Vállaljuk — így határoztak —, hogy Pártunk Országos Kongresszusa tiszteletére behozzuk a harmincnapos lemaradást és megszüntetjük a száz- százalékon aluli teljesítményeket." — Ezt kimondták a röpgyűlés-en. Az úri világban gyakran idézget­tek egy latin közmondást; arról, hogy' a szó elrepül, az írás megmarad. Most ezen a röpgyűlésen és utána a mun­kában bebizonyosult, hogy a kom­munisták szava, a becsületes dolgozók szava, nem repül el, hanem valósággá válik. Az építkezés dolgozói hozzá­láttak ahhoz, hogy még többet, is tel- jesítsenk, mint amennyit vállaltak. A harminc napból már tíz napot be­hoztak. A gépesítéssel, munkamód- szeráthdással és nem utolsósorban a népnevelőmunkával felszámolják az el­maradást. A. transzportőrt már a földmunkák óla alkalmazzák, beton- keverőgépek is dolgoznak, gőzgép is van a kavics-előmelegítésre és víz- melegítésre. Az építkezés mellett két­oldalt iparvágány vezet el és így át­rakás nélkül szállíthatják a folyam­kavicsot, cementet. Az. új gyárépü­let oldalánál pedig már a magasba emelkedik a felvonó tornya. A munkákat jól megszervezték. Lépcsőzetes rendszerrel dolgoznak. Egy födémen dolgozik a zsaluzó, va­saló és betonozó brigád, az alapozás­nál n tervezés már figyelembe vette az anyagtakarékosságot. Egyötödben használtak fel téglát és egyötödben mecseki terméskövet. . A munka módszerül adósban részivesz. Németh István elvtárs, a párttitkár, meg Emrich Ferenc építésvezető is. Megmutatják, hogy rögtön a gép alá tolják a talicskát és általában azt akarják elérni, hogy a gépek helye, felhasználásával senkinek se kelljen Inputot venni n kezébe. A felajánláskor 32 százalék volt a százszázalékon alul teljesítők száma, most pedig nem egész nyolc száza­lék. így azután be is hoztak tíznapos elmaradást, a hátralévő húsz naphoz pedig sokkal jobban meg kell javí­tani a népnevelőmunkát. ,.Elvben" minden brigádban van népnevelő. A gyakorlatban bizony nincs. Pedig az agitációs munka lculcs ahhoz, hogy a jó eredményeket még jobbá tegyük. A Kostyák-brigád az ácsoknak öl­tözőt csinál. Itt „papíron“ ifjú Szűcs Ferenc lenne a népnevelő, de ö azt mondja, hogy már nem az, leváltot­ták, Ez nem is lenne nagy baj, mert először éppen ifjú Szűcs Ferencet kellene megagitálni például a munka­módszerátadás kérdésében. Mert ő azt tartja, bogy a kezdő és gyengébben teljesítő dolgozókat ne adják mellé, ö nem akar velük mérgelődni, ha meg mellé adják, akkor fizessenek érte. a bajlódásért. Persze Szűcs Ferenc is egy-kettőre belátja, hogy nincs igaza, mert, minden betanított mun­kás fizet a fáradozásért, legfeljebb csak nem forintban, vagy kisfröccs- ben, hanem jó munkával. Azzal, hogy ö is teljes erővel beáll a szocializ­must építők sorába. A brigád veztője, Kostyák Károly, nem így gondolkozik, hanem becsü­lettel tanítja a fiatalokat Az elmúlt évben, a fiát és Halász Mihály meg Berg József nevű kőműveseket taní- iolta. — Nemcsak a fiamat, de valameny- nyit fiamnak szólítottam és úgy is foglalkoztam velük — mondja és né­ki van igaza A földszinten dolgozók vállalták, hogy a földszinti födémet február 24- ig. a leongresszus napjáig befejezik, az. ácsok pedig arra vállalkoztak, hogy már tíz nappal a PártkongresZ- sZus elült befejezik az clsöcm.cleli zsa­luzást Gadó Károly hattagú ácsbrigádja nem is teljesít százhatvan százalék alatt és a régi deszkákat százszázaíé- kig felhasználják. Így takarékoskod­nak nz anyaggal. — Igyekszünk jobban dolgozni — mondja Gadó Károly. — Ki akarunk tenni magunkért Nem hiába viseli brigádunk hatinka Sándor nevét, úgy akarunk dolgozni, hogy méltók le­gyünk a harcos kommunistákhoz. ügy akarunk dolgozni, hogy mindenki azt mondja ránk: „Ez a Gadó-hrigád lám megérti, hogy' milyen sorsdöntő jelentősége van a Pártkongresszus­nak. Meg akkor is megérti, ha csu­pa pártonkívüli is dolgozik a bri­gádban.“ — így azután tíz nappal a kongresszus elöli megleszünk a zsa­luzással. A hideg, csípős délelőttön Mala néz Ilona ácstanuló kigombolt blúzban, feltűrt újjú munkaruhában dolgozik. Nem fázik. Mataricz Ilona apja a Bőrgyárban munkás ér most a lánya eljött ide gyárai építeni. Ez is csak n Várt horvátiak eredménye. Ezt mondja ő Is. Azf, hogy tanulhatok,. azt, hogy megbecsülnek és hamarosan szakmun­kás leszek, jó! tudom: a Párt tette. En is DTSZ-lag vagyok, de azért megmondom őszintén, hogy nem is­merem eléggé a Pártkongresszus je­lentőségét,. mert nem tanulok rend­szeresen, nem olvasol; eleget. De biz­tos vagyok abban, hogy a Pártkon­gresszus, mint minden, amit a Párt tesz, csak nekünk tehet jó és nekünk jelent segítséget. Ez bizonyos és éppen ezért erre a válasz és a köszönet csak az lehel, hogy a felajánlást becsülettel teljesí­tik, behozzák a lemaradás: és május ___.... .. _______ _______ el sején, a munka vöröszászlós ünnepén j ,r/. új normákkal, új bérrendv/eiWf átadják az új gyárépületet a megren- tűssel . minél jobban, minél lNkiréme. detőnek: a bőrgyári munkásoknak. I retesebben végrehajtsa. Az értekezlet, két előadója. Hetzer Henrik, a megyei tanács» mezőgazda- sági osztályának vezetője és Czégéuy József DEFOSZ megyei titkár volt. — Az új norma- és bérrendezéssel, — hangsúlyozta. Hetzer elvtára könnyebb és áttekinthetőbb lesz a bérezés. Majdnem minden területen emeli az alapbért, elősegíti a terme, lés fokozását és ezen keresztül az életszínvonal állandó emelkedéséi is. Az új prémiumrendszer is ösztönöz­ni fogja, a. dolgozókat, hogy többet és jobliaf termeljenek. A gazdaságok éa gépállomások küldöttei hangonlyózták hózz ász óla - eaikbun. hogy a doh,pirók véleménye is az: lazák és igen könnyen telje­síthetők voltak a mezőgazdasági nor­mák. Tizennégy éves gyerek -is köiiy- nyedén ért cl többszáz százalékos eredményt: Igazságtalan volt az idő- bérezés is. mert a .szorgalmasan dol­gozók éppen annyi fizetést kaptak, mint azok. akik nem használták ki munkaidejüket. Az újpp.trei traktorosok lelke.sen vállalták, hogy a.z új normákat telje­sítik. sőt azt is. hogy túl is telje­sítik a kongresszus tiszteletére és komoly felvilágosító munkál végez­nek a dolgozol; között, a norma- ét bérre ndezési h alarm at megismert ét é. söre. Czégónv József 'elvtárs kifejtette:» norma- és bérrendezés jelentőségét, majd hangsúlyozta, azt. hogy a ha­tározat végrehajtása igen kemény munkái, harckészséget követel. Az elmaradott területeken 15—20 száza­lékkal lesznek feszesebbek a normák, de ugyanakkor az alapbérnél lénye­ket emelkedés lősz. Például a gépál­lomásokon sein lesz többé arányta. lan bérmegoldás, nem fordulhat élő, hogy a traktorosok nyár folyamán '250- 7100 forintot megkeressenek he­tenként, télen, pedig ne haladja meg biztosított béi tik a heti 65 forintét sem. A gépállomásokon a biztosított bért 15—20 százalékkal emelték fel. a gépállomás)' dolgozók nagy örö­mére. Czégény elvtára mélyrehatóan fog­lalkozott a határozat végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokkal, molyok közül a 'munka helves és jó megszer­vezése nyomul előtérbe. Igen fontot a verseny kisiclrs-ítése és ami ehhez szorosak kapcsolódik, az észszerűéi. lések, újítások gyors bevezetése min­den gazdaságban. Hírévé gépállomá­son. Meg kell oldani a tapasztalat- csere é< a munkamódszerátadás ki* szélesítését is. mert ezekkel minde­nütt jelentős könnyebbséget nyujtúúk a dolgozóknak. Végül a hozzászólásokra megadott válaszában kihangsúlyozta, hogy az értekezlet tanulságait vonják k •« résztvevők, Ismertessék a mezőgaz. da&ági norma, és bérrendezés kérdé­sét alaposan a dolgozókkal és töre­kedjenek arra, hogy Pártunk kon­gresszusáig minden mezőgazdasági tizem dolgozója ismerje feladatát, é* harcoljon azért, hogv egyéni tervét

Next

/
Thumbnails
Contents