Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-26 / 21. szám

2 NAPLÓ mi JANUÁR 76 Heller András pécsbányatelepi vájár a Megyei Párt értekezletig jelentős eredményeket akar elérni A péesbányalelepi András-a.knán dolgozó Bertusz-tejios bányászai a Pixtitongrceázife ttóztdctóro azt aján­lották tok hogy a napi 150 csille szén helyett 1(H) csille szenet, termel­nék. Ezt a vállalásukat a nehéz fej­tési adottságok miatt egy ideig nem tudták7 teljesíteni, de as utóbbi na. pókban, elérték, sőt túl is teljesítet­ték {/.felajánlásukat. A fejtés egyik vájára, Heller And­rás elvtárs. Egyénileg nem tett fel­ajánlást, mert a csapat kollektiven vállalta a jobb munkát a konjpesz- Rzue tiszteletére. Ha egyéni teljesít­ményében nem is mérhető le közvet. lenül a kongresszusra való készülése, azért megtalálható a fejtés eredmé­nyében Heller elytárs jobb munkája- nak eredménye is. A kemény l es telepen ktéseli naponta a 8 köbiné. tér szenet, ami 120—125 százalékos teljesítménynek felel meg. Heller elvtárs fokozza a munkáját. Mint mondja: KSlelcssége ez minden párttagnak és pártookiviitinek, mert a Párt- kongresszus valamennyiünk számára hatalmas jelentőséggel bír. Heller elvtáre alapfokú politikai iskolavezető. Látja az MDP II. Kon. greesa tusának jelentőségét és egész napi munkájában ezt tartja szem­ciőtt. Napokban is rájött arra. hogy a reggeli munkakezdést meg lehet gyorsítani, ha a f(tudást gyorsabban végzik. Addig ő állt reggelenként a faadó csapat elején. Hogy gyorsab­ban menjen ez a munka, a fejtés be­járatához állt és így ö tudja diktál­ni az iramot a munkához, amellyel megrövidíti az időt és ennek ered­ménye több szénben mutatkozik meg. A Bertusz.fejtéssel együtt Heller elvtárö már hetek óta ítészül a Párt- kongresszusra. — Végső fokon az Országos Párt­értekezletre készülök, de most még van egy közelebbi cél is, a vasárna­pi megyei pártértekezlet, amely egész megyénk párt-munkájának eredményét, hiányosságát, fogja le­mérni és utat mutat, hogyan kell munkánkat a Pártkongresszusig és az utána következő időben megja­vítani. Megyénk valamennyi dolgo­zója nagy figyelemmel fordul a va­sárnapi megyoi pártértekezlet felé. En nem vagyok küldött, de tudom azt, hogy a megyei pártértekezlet küldöttei az én munkám eredményei, röl és hiányosságairól is beszélnek majd, amikor elmondják hozzászólá­saikat. Én nem leszek ott a megyei pártértekezloten, de a küldöttek az én bizalmamat is élvezik, mert ak­nánkon én is ott voltam a taggyű­lésen, amikor a küldötteket válasz, bot,tűk. így beszél Heller elvtáre az Or- szagos Párt Kongresszus és a megyei párt értekezlet jelentőségéről. Le nemcsak szavakkal készül. Kihatá­rozta. hogy <t megyei pár! értekezlet tiszteletére emeli szemináriumának színvonalát és gondosabban készül fii előadására és a■ vitavezetésre. A szemináriumot felhasználja arra is, hogy tudatosítsa a hallgatókban, dol­gozó társaiban a Pártkongresszus és a megyei pártértekezlet jelentőségét. — Nagy esemény lesz számunkra a megyei pártértekezlet. Különösen azért, mert- itt választják meg az Or­szágos Pártkongresszus küldötteit, akiit Budapesten a Központi Veze­tőségnek és Rákosi elvtársnak fog­nak beszámolni, hogyan dolgozik megyénk, hogyan dolgoznak a bá­nyászok. az ipari munkások, a fal­vak dolgozói, hogy dolgoznak a szo­cializmus építéséért. — Én azt akarom elérni, hogy úgy a munka területén, mint a pártmun­kában az eddiginél eredményesebben dolgozzak. El is érem. mert méltóan akarom köszönteni megyénk kommu­nistáinak, összes dolgozóinak vasár, napi seregszemléjét és az Országos Pártkongresszust — mondja végeze­tül Heller elvtáre. , . A gerestli termelőssövetkeseti csoport jólsikerült vexetőségválasstó gyűlésén 17 dolgozó paraszt kérte felvételét A SZABAD NÉP-agitáció tapasztalatai A SZIGETVÁRI JÁRÁSI bizottság versenyfelhívása nagy visszhangra talált uiegvr.-zertc. Újult erővel lát­tak neki pártbizottságaink a Szabad Nép terjesztési kampányának, szer­vezik ;i Baráti Köröket, építik a le­velezői hálózatot. ..Elfogadjuk a szi­getváriak feltételeit — mondja Majo­rosi elvtárs. a pécsi járási bizottság tagja. — mert tudjuk, hogy nemes 'célért indulunk versenybe. A pécsi járás biztosan a legjobbak között tesz. úgyhogy nem kell szégyenkez­nünk.'* Így beszél és már írja is fel a ba-ksai pártezervezet legújabb je. leütését: 68 új előfizető az eddigi eredmény. A Herendi-brigád betartja a szavát... A .10 EREDMENYEK MELLETT természetiken vannak hibák is, szer. veretlenség, kapkodás mutatkozik né­mely pártszervezetnél. Komlón a Kossvth-aknán nincs gazdája a Sza­bad Nép kampánynál^. ■ Pálinkás elv. társ gyengélkedik, a helyettese azt sem tudja, mihez kezdjenek először. — Azt javasoljuk a Kossuth-aknai pártszervezet titkárának, hogy sür­gősen keressen a sok jó kádere kö­zött egy sajtófelelőst, aki Pártunk központi sújtó jármi, de általában a pártsajtóval foglalkozik majd és kéz­be, veszi a Szabad Nép kampánynak az ügyét is. SCHÖNFELD ELVTÁRS népneve­lő Kökönvösben. Nemrég szabadult fel, most a Grosz.brigád tagja. A brigád arról nevezetes, hogy a kon­gresszus tiszteletére február 13-ig el­végzi az „E!‘ épülőt belső munkála­tait. — A brigád minden tagja .elő* li7.or.0je már a Szabad Népnek, ami Schönfeld elv-társ jó munkáját dí­csér:. „Könnyebb, a népnevelő dolga, ha a munkatársai oiva.-sák a Szabad Népet. Egyszerűbben meg lehet ma­gyarázni egyes kérdéseket, meri a munka nagyját elvégzi a Szabad Nép" -- mondja Sehőnfcld János. Schönfeld elvtárs maga sem sokat foglalkozott a politikává/, újságolva- sóssal azelőtt: míg ilögyószen isidé, deskedett. Csak amikor Komlóra került. — pár évvel ezelőtt — akkor kezdett hozzá, társadalmi munkát vé­gezni. Nemcsak jó kőműves, de. jó népnevelő is akar lenni. A kőműves munka olyan természetű, hogy jól lehet mellett beszélgetni, agitálni. Schönfeld János fel is használja az alkalmat mindig, hogy a politikára, az életre terelje a szót. A Szabad Népből meríti <z szempontokat, m.cg az élményeiből, amit a II. Dók”- kongresszuson Budapesten szene, t, ahová, társai bizalmából került./ Hall. galnak is rá, még az idősebbek is. Kult Adómnak, Schlégl Jánosunk és a többieknek nem kellett sokat ma­gyarázni, mit jelent a dolgozók szá­mára a Szubad Nép. Elég volt arra hivatkozni Schőnfeld elvtársnak, hogy amióta maga is rendszeres olvasója, könnyebben megy a munka, nagyobb a kereset, jobban látja az összefüg­géseket az események között. 10 vagy 15 új előfizetőt szerzett Schőnfeld elvtárs? Nem a szám a döntő, hanem az, hogy meggyőző. érvekkel ágiiéit, és érveit az életből merítette. Békeharcra, jobb munkára és helytállásra tanít bennünket a szovjet film Dolgozók levelei a nagysikerű Szovjet Filmhétről 1l'zsze. van még a vez/töségválasztási gyűlés megkezdésének ideje, de 9 irissen hullott hóban már a kultúrterem felé szaporázzák lépteiket a ge­rezd’ tcrmclös7.öveikzzet tagjai és a kívülálló dolgozó parasztok. A jólfü- fntt teremben néhányon már együtt vannak, körülülik a kipirosodott, kály­hát. Sűrűn, nyílik az ajtó, egy.egy gyapjú kendőbe burkolt asszony, vagy prémcskucsmás férfi lép 6- rajta. A csoport fiataljai láncolnak a terem vegén. ..." Egy a jelszánk, tartós hike, állj közénk és harcolj érte...” Hct óra felé megtelik a nagy kultúrterem, fehéringes kis úttörők, az álta­lános iskola kultúr gárdistái üdvözlik. kedves dallal és verssel a felnőtte­ket. Színes kultúrműsorukkal akarják ünnepélyesebbé tenni azt a: estet, cmikor a gercsdi Dózsa termelőcsopo rf tagsága új vezetőséget választ és számos kívülálló dolgozó parasztot vesz fel sorai közé. MMint egyéni Itöxépparassíok sohusem tudtuk volna elérni a csoport eredményeit“ Még soha nem volt ilyen jólsikerült, lejkas csoprxrtgyűlés Gertiiden, mint ezen az estén. A belépni szándékozók már a gyűlés elölt elmondották, hogy meg vannak győződve a termelőcsoport helyességéről és önszántukból, a cso­porttagok és a Párt népniv'löivcl való többszöri beszélgetés alapján határoz, tök el. hogy csoporttagok Lesznek. Ezf elmondják akkor is, amikor Nagy elv- társ, a csoport elnöke neveiket szó­lítja . Möller Erzsébet fiatal lány bátran és magabiztosan áll fel. —- Én nemcsak azt láttam, hogy a csoport 13 mázsás búzatermése mel­lett nekünk 7—7.5 mázsa termett, ha­nem azt is, hogy összevont földdara­bon, jókedvű Hálálok között sokkal jobb dolgozni, jobban megy a munka, nagyobb lesz a haszon. Ezért akarok tszcs-tag lenni. Csehek Ádám 12 holdas középpa­raszt is belépőnek jelentkezett. — Kileié úgy mulattuk —, mondta mosolyogva —, h.ogy mi, középparasz. tok meg vagyunk elégedve munkánk­kal, jövedelmünkkel. Én a földemen nem tudtam semmiféle munkával elő­rébb jutni, mint, a csoporltagok túl­szárnyalni a csoport eredményét. Csa­ládommal nem tudtam a földdel bol­dogulni, igy gondoltam, hogy belépek a tszcs-be. Mert a szocializmust aka­rom én is építeni. Csehek Ádám középparaszt után ifjú Mag József, a széncsata Geres. den lakó hőse Lap hosszú, lelkes tap­sot, mert 140—150 százalékra teljesíti az előirányzatát, feleségét pedig meg­győzte arról, hogy a termelőcsoportban a helye. Ifjú Mag Józsefnét is fel­vették négy és fél hold földjével a csoport tagok közé. Az új belépők jól ismerik a csoport eredményei( Még Kisgeresdről is jöttek jelentke. rök Özvegy Varga Sándornc látta mi­lyen eredményeket értek cl a geresdi csoportlapok. Hallotta Kis Kovács Já- notek milyen nagy jövedelemmel zár­ták az évet ős arra gondolt, ha leá­nyával együtt belépne, nekik is lehet­ne évi 6000 forint tiszta jövedelmük és egyéb értékes részesedésük is, ami Kovácsoknak volt. Kis Kovács János és caládja a hatezer forinton kívül 19 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 16 mázsa kukoricát., 2.5 mázsa burgonyát, 1 mázsa zabot, 74 kiló cukrot, 600 liter tejet cs sok egyéb mást kapott, amit Ők sem tudnak hirtelenjében elsorol­ni. Vargáné hozzászólása után nagy örömmel ült le, mert a csoporttagság megszavazta az ö felvételüket is. Varga György elvtárs. a járási ta nács mezőgazdasági osztályának veze­tője büszkeséggel állapította meg, hogy or úf belépők száma 17. És a tin ti­le! dolgozó közül h -’om — kö/.épvn- rcsrJ. Meleg, közvetcn szavakkal iid­Kevés pénzzel sokat nyerhet, 3'30-ért tippelhet a T O T O N vözölte az új csoporRagokat cs ered­ménye«, jó munkát kívánt nekik. A jelenlévő kívülálló dolgozó pa­rasztok nemcsak a csoport munkáját értékeltek, hanem elmondták azt is, hogy mit sugdos fülükbe az ellenség. Többen is hallották, hogy a kulákok arról beszélnek: Geresden soha nem lesz erős tcrmclöcsoport és sem most, sem később nem fognak törődni a ki­öregedett tagokkal. Ösv, Vargáné felderítene a kulákok újabb támadási formáját Az ellenség azonban nemcsak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok sorait akarja megbontani. Tudja a kukák, hogy támadhat, a legeredmé. uyesebben: termelőcsoport egyes, tag­jainak szájába adta gálád rémhíreit. A csoportgyűlésen ki is pattant ; egy ilyen eset. Egy belépni szándé- f kozó dolgozó parasztasszony, özvegy ] Vargáné elpanaszolta, hogy néki már I többen mondogatták: földje és be- ! adott jószágai után soha som fizeti j ki a tszcs a járadékot. A továbbiakban 5 csaknem sírva mondta, hogy kélségbe- ’ esése annál nagyobb volt, mivel ezt J a végén már egy csoporttagtól is hal. tnfla. Bátran meg is nevezte Kádár Jártamé tszcs-tagot. Kádárnét magát is az osztályellenség igyekezett hálójába vonni és alja? mesterkedéseinek megnyerím A cso­port tagjai ezt meg is magyarázták neki mindjárt melegében és viselkedé­sét súlyosan elítélték. Kádárné fel­adata az lelt volna, hogy mint cső- portlag szépen elmondja: a termelő- csoport 6 »zer forintot tartalékolt -i ' fiild/áradék kifizetésére, amiből özvegy Vargáriét is kielégíthetik, de ezenfelül még a szociális alapból is juttatnak számára részesedést, 5% A vezetöségvalaszlást már régen várta a tagság. A régi vezetek közül többen rossz munkál végeztek, éppen ezért feszült figyelemmel hallgatták a jelöltek névsorát. A régi elnök he­lyett, — aki a szövetkezeti ügyvezető' állást is betöltötte, fontos csoportmog. bizatása mellett —, Tamasovics Vik­tor, volt intézőbizottsági tagot válasz­tották meg nagy lelkesedéssel. Inté- zöbizottsági tag lett Tóth Lajos 20 éves középparaszt fiatal, aki ezen az estén kérte felvételét. Rajta kívül Acs Imrénét, Zima Lajost és Bérceid KáL mánnét jelölte a bizottság a csoport­tagok nagy megelégedésére. A tagság szorosan összefog az új vezetőséggel A választás utam sok csoporttag hoz­zászólt és beismerték nagy hibájukat- Soha nem követlek az intézőbizottsá- gí tagok utasításait, úgy kezelték őket, mintha azok nem segíteni, hanem kis. királyoskodni akartak volna a cso­portban. Belátták, hogy csak úgy tud­ták csoportjukat becsületes, dolgozó parasztokkal megerősíteni, ha a veze­tőség és a tagság szorosan összeforr a munkában. ígéretük betartására becsü­letük kötelezi őket: a Párlkongresz- s'tusra újabb családokat vonnak a szö­vetkezeti társasgazdálkodásba és a püspöklaki termelöcsoporttal folytatót: versenyben, szorgalmas munkájukkal állandóan ők akarnak az élen haladni. lúst cröl-cstére zsúfolt házakkal, hatalma« érdeklődés közepette foly­nak a Szovjet Filmhét, pécsi és ba­ranyai filmcíőadá-ai. Dolgozóink sze­rető te a szovjet filmek iránt a Szov­jetunió, a szovjet emberek 'Szeretetét mutatja. Városi és falusi dolgozóink ezt leveleikben is kifejezik. Bíró Béla, Kisrókus-u. 19. szám alatti laltos látta a „Nagy hazafi" cimíí monumentális filmalkotást ée ez7.cl kapcsolatban a szovjet filmek­ről így ír: „Az egész világ filmjei közül ma­gasan emelkednek ki a szovjet fii. rnek. Ezek a filmek a valóságot mu­tatják és nagy művészetükkel ma­gasztos erkölcsre, mély emberségre tanítanak. A szovjet film minden dolgozó számára megmutatta az utat, .melyről letérni nem szabad. Landek Péteruc,' a lippói termelő­csoport dolgozója a „Van hazájuk" c. filmről ezt irta: „Én parasztasszony vagyok, s talán nem tudom jól a helyesírást, mert nem tanultam. Mégis meg kell írnom, hogy tegnap este moziban voltam, ahoi a „Van hazájuk“ című filmet láttam. Ez a iilm még jobban meg­tanít bennünket a békére és a mun­kára. Ez a lilm megmutatta az impe­rialista gycrmckrablók igazi arcát. Ők háborút akarnak és azt, hogy az elhurcolt szovjet kisgyermekek elfe­lejtsék hazájukat és szüleiket. De a szovjet delegációt nem tudták hazug­ságaikkal félrevezetni, mert ők az igazságot akarták és az igazság győz. Mi, magyar anyák, bányász, gyári­munkás, paraszt és értelmiségi asz- szonyok, fogjunk össze és harcoljunk a békéért. Együtt kell harcolnunk, mert ha különböző is foglalkozásunk, örömünk és fájdalmunk egyforma. Termeljünk minél többet, segítsük elő az ötéves tervet és szeressük a mi jóakarónkat, vezérünket, Rákosi elv­társat." * Nagy Mátyás szövetkezeti ügy ve­zető (Egyháza&kozár 181.) a Sztá­lingrádi csata I. részének nagy «ike­réről számol be: „Úgy érzem, meg kell írnám a köz­ségünkben történi szép megmozdu­lást. Küzd 500-an látták a Sztálin­grádi csata I. részét. Egyházaskozár elmaradt község volt. Sokan a mold­vai telepesek közül nem is tudtak magyarul írni, olvasni. Erős volt a klerikális reakció befolyása a dolgo­zó parasztokra. Nemigen értették meg a szovjet filmeket. De most nag\j fordulat történt. A Párt népnevelői megmagyarázták a fűmet a dolgozók­nak. Elmondták, hogy a szovjet fil­mek hogyan nevelnek, tanítanak a béke megvédésére, az osztály harcra, a szocialista társadalom építésére. Megértették és ma már Egyházasko- záron is lát ják, hogy nem a kleriká­lis reakciónak, hanem az országot építő kommunistáknak van igazid;. Falunk népe most fejlődni, tanulni akar, hogy még jobban építhesse a szocializmust. Éne tanít meg minket a szovjet film!“ rUáfzúd elotars útját kilóét i dolgozó paraszt súgunk A felszabadulás előtt a ba­ranyai mezőgazdaságot js a tétlenség és a megkövesedett maradiság jellemezte. Az egész mezőgazdasági tudó. vány annyi volt a paraszt­ságnál. hogy meg kell szán­tani a földet, be kell vetni a magot és ha a: időjárás is kedvező lesz, ágy majd csal: lesz termés. A felszabadulás­nak kellett jönnie, hogy ezen veri l őzt as sunk. Még csak hal esztendő telt el, de a fejlő­dés tekintetében szinte évszá­zados hiányosságokat pótol­tunk. A földosztássá'. föld- hözjutolt parasztság igaz’ gazdája lelt a földnek és kul­túrát teremtett n fclszánlat'lan ugaron. .1: állami gazdasá­gok is új növények megho­nosít ásóval. új módszerek A- i A ísérhdczésévcl egyenge­tik a fejlődés útjait. Elmúlt «: az idő. amikor a havas mezőkön u Icvágntlan ku­koricákkal vívta harcát a ja­nuári vihar. Ma a /mim hó­takaró alatt a mélgen meg- szántott földek sok-sok téli nedvességet szitáink maguk­ba, hogy a: emberi tudomány és akaraterő még a száraz­sággal. a; aszállyal is dacol­ni tudjon• A Jelszabadulás előtt a kis. paraszt és az agrárproletár a földbirtokosok és a kulákok cselédje volt. A: a néhány hold föld, melyet magáénak mondhatott, arra volt csal; jó, hogy az ügyvéd és a vég- rhüjló rettegésben tarthassa. A középparaszt is csak ten- gcttdengctl céltalanul. A tíz. tizenöt holdngi földje kevés volt ahhoz, hogy egész em­ber legyen és a kötelességei mellett a jogait is érvénye­síthette volna. Egyedül csal; a kalákáknak és a; úribir­tokosoknak ment jól. Ezek aztán korlátlan urai voltak a magyar földnek, a falunak. A dolgozó paraszt általá­ban jó megfigyelő. ,1 részeire bomlott parasztságon belül a kis- és középparnszt látta, hogy a faluban csupán annak van szava és tekintélye, aki­nek több a földje. Ez okból a kis- és középparnszt súg nagyrésze vállalta a rongyos­ságot, a nélkülözést, az éhe­zést és ha számára már nem is. de legalább gl/crmekei szá­mára biztosítani akarta a felemelkedés útját, a Imldak gyarapításával. Nem volt más a helyzet a tanulás terén sem- Volt ugyan törvényes rendelkezés a tanulásra ti—12 éves korig. De mit adott e: kultúra szempontjából a parasztság­nak2 Semmit! Az írás, olva­sás u nullával volt egyenlő a paragrafusok labirintusában. Magasabb tudományra pedig érthető okokból nem tanítot­tál!; a dolgozó parasztságot. Leggyakrabban pap lett, a paruszlgyerelc, ha minden­képpen tanulni akart. Meny­nyivel más volt a helyzet a kalákáknál és a földbirtoko­soknál. Ezek fiaiból, ha még olyan vízfejű volt is: ügyvéd, mérnök, orvos lehetett. A kulákok fiai gazdasági isko­lákban, egyetemeken tanul­ták a cselédiiyüzó tudományt, hegy intézők, gazdatisztek es más hatalmasságok legyenek a dolgozó nép verejtékcnel; A i szipolya: á s á ra. Csők, ha mindezt ásszeha. srn'JAjil; u jelennel, akkor túlink lemérni a megtelt mat. Ma. 11)51 januárjában háromszor annyi földterület lett felszállton melyen, mini nz 1938-as békeévben. A len- yeriszárai. amely a felszaba­dulás elölt még áprilisban is [eoágatlanvl lengedezett. ok­tóber 31 -re betakarították és tápértékéttel gyarapUia nz áiln,‘állományunk fejlődését- Es, hogy mindezt megértette a parasztság uz a Tárt fel világosító munkájának és o. parasztság tanulniakarásának tudható be. A babonák és a kuruzsló- sol; világa a falun is széi- fosziott. Az ászáig már nem éhínséget hozó katasztrófa, mert az emberi akaraterő szívóssága a haladó tudomá­nyokkal párosulva legyőzi a természet erőit is. A dolgozó parasztság ma mór tudja, hogy a jobb termést nem óloinöntésscl, nem gyertya- égetéssel lehet elérni, hanem tedd) és jobb munkánál, új tudományos módszerek ä 1- kalmaziisávat. t mai parasztság sutba dobta a mgradiságot és <i figyelemmel kísérj a szoem. lista mezőgazdaságot. .1 jó példa ragadós és olt. ahol a lei melószövetkezelek eredmé­nyesen dolgoztuk, m . - ihd­gozó parasztok t" :-,rgesen kérik )elvételüket a csoport- ba. kincs a Igán maradi köz. *<‘g, ahol az érdeklődés ne volna élénk és termékeny jellegű. Itú’nsi elvtárs útjai követi a baranyai paraszt- x0(f, ezért kérik egyre na­gyabb Számban felvételüket a dolgozó iterasztól; a ter­melőszövetkezeti csoportba. 1 BÖLCSEIM SAN tutit levelező. .Mohács

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents