Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-24 / 19. szám
1951 JANUAR 24N Ä P L O 5 Ötéves a Társadalmi Szemle* ina: RÁKOSI MÁTYÁS Amikor alig háromnegyed évvel hazánk felszabadítása után Pártunk eífcatározta, hogy tudományos folyóiratot indít, a célkitűzések és megoldandó feladatok szorosan összefüggöttek a magyar kommu. nista mozgalom sajátos viszonyai val. Huszonöt esztendős kíméletlen és véres fasiszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk, de a szó szoros értelmében egyik napról a másikra vállaira zuhant a háború romjai közt vergődő ország talpra. állitásának és vezetésének minden gondja. Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfclelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi-lenini tanításokat, alkalmazni tudták abban a formában, ahogy a bölcs Sztálin c tanokat továbbfejlesztette, elmélyítette és külön a második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elvtárs e felbecsülhetetlen jelentőségű munkáján s. gyakorlati útmutatásain alapultak sikereink. S kudarcaink, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, legtöbbször abból fakadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszonyokra alkalmazni Lenin Sztálin tanítását. A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zö_ me azonban öt esztendővel ezelőtt nem ismerte a marxi-lenini elmélet alapjait, sőt az elmélet jelentőségével sem volt tisztában. Egy negyedszázadon át légmentesen elzárták Horthyék a magyar munkás- osztály széles tömegeit a szocialista elmélettől. Egy egész új munkás, generáció állott előttünk, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely. A feladat nemcsak az volt, hogy azonnal felvegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegezzük velük a kommunista elméletek de még külön meg kellett értetnünk az elmélet jelentőségét, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az lehet, melyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a korszakalkotó munkára, mellyel tanítónk, a nagy Sztálin, *■ marxizmus-leninizmust minden téren gazdagította, mélyítette, s az eseményekkel kapcsolatban a szó szoros értelmében napról-napra továbbfejlesztette. S végül fel kellett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat szenvedett dolgozó népünk talpra- illítására és felemelésére sikerrel alkalmazni a magyar viszonyok közt a lenini-sztálini tanokat, hanem maguk is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfejlesztéséhez. A „Társadalmi Szemlédnek, mint Pártunk tudományos folyóira. tának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt esztendőre visz- * rátekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő ré. sze megérti a lenini-sztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz. és százezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elméletet is. A magyar kommunisták, de az egész magyar dolgozó nép a nagy Sztálin munkájának gyakorlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is én tették, hogy e világraszóló tetteket nemkevésbbe hatalmas, szilárd elmélet füti és vezeti, A felszabadító Szovjetunió ennek a gigászi lenini, sztálini elméletnek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tudós tulajdonképpen az utolsó esztendőben, mondhatni az utolsó hónapokban kezdi felfedezni, hogy számára milyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a Szovjetunió gyakorlatában megvalósult lenini-sztálini elmélet. Ezen a téren elmondhatjuk, * Rákosi elvtárs cikke megjelent a Társadalmi Szemle jubiláns számában. hogy a magyar dolgozó nép tulajdonképpen most fedezi fel újra a Szovjetuniót, most gyűrkőzik neki, hogy minden téren megismerje és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Számunkra világos, hogy e tapasztalatok gyakorlati átültetésé, vei és hasznosításával együtt jár annak az elméletnek és módszer-' nek az elsajátítása, alkalmazása és továbbterjedése, mely lelket és életet lehel a gyakorlatba, mely fűti és vezeti a gyakorlatot A mi dolgozó népünk, élén a magyar kommunistákkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, eddig lényegében sikeresen meg tudta oldani azokat a feladatokat, melyek elé a fejlődés állította. Ebben az eredményben megmutatkozik a „Társa, dalmi Szemle" ötesztendős munká. ja is. Megállapíthatjuk, hogy nagy. ban és egészben megfelelt a várakozásoknak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyökeret tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gya. korlat terjesztéséhez hazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt, az a leni. ni-sztálini elmélet továbbvitele a magyar tapasztalatok alapján, eredeti munkákkal. Az elmúlt észtén, dők részben kinevelté* azt a gárdát, melynek továbbfejlődése re. ményt nyújt arra, hogy a közeli években ezt a nehéz, de fontos és szükséges munkát is megkezdhetjük. Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen elérhető célkitűzés volt, ma már nem egy téren kevés. Tovább kell mennünk, mert a fejlődés új feladatokat állít a gyakorlat és az elmélet elé egyaránt. Az elmúlt öt esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorozata volt. Létrejöttek Európában a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság. Ázsiában a hatalmas kínai nép, a Kínai Kommunista Párt vezetésével szétzúzta az amerikai imperialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabadságát. Hogy ez a világtörténelmi esemény milyen lendületet adott a gyarmati és félgyarmati népek szabadságharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az amerikai agresszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító, rabszolga, tartó imperialisták, akik lázas fegy. verkezéssel, a harmadik világháború kirobbantásával akarják megállítani és visszafordítani a fejlődést. A béke megvédésének problémái, a hazafiság s a proletárnem- zetkőziség elválaszthatatlan összefüggései és kölcsönhatásai, az imperialista ideológiának leleplezése, az imperialisták terveinek, fondor. tatainak helyes megvilágítása, a legközelebbi idők fontos feladata marad s a „Társadalmi Szemlére" ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyelmet és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv láncos kutyáinak, a „szocialista" álarcban garázdálkodó Tito- banda „teóriáinak" és aljas gyakorlatának felfedése és kipellengé. rezése. S végül de nem utolsó sorban, erőteljesen meg kell növelni azok. nak a kommunistáknak a szárnál akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterületén, a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma őrvende. tesen nő s az ő működésűk ered- menye mutatkozik meg népi demokráciánk, szocialista építésünk sikereiben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osztályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb Iramot követelnek. Pa. rancsolóan megkövetelik, hogy c téren is jobban közelítsük meg példaképünket, a nagy Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt kisebb funkcionáriusai, a járási, falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini elméletet a mindennapi aprómunkában. Nem engedi meg, hogy az agitációban vagy propagandában ez az elmélet elvál. jón a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy alk^dmazzák az elméletet, hogy az természetesen elválaszthatatlanul össze van nőve és együtt jelentkezik a mindennapi gyakorlati munkával. Az egyszerű párttag vagy pártonldvüli dolgozó naponta a saját tapasztalatából győződik meg arról, hogy az elmélet a helyes gyakorlat kivonata, általáno. sítása és továbbvitele, hogy a gyakorlat szakadatlanul megerősíti, igazolja az elméletet s hogy minden új tapasztalatot az elmélet azonnal magába szív, feldolgoz és visszairányít a gyakorlatba. Ennek a lenini-sztálini munkamódszernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezőgazdaság szédületes eredményeit A háború pusztításainak gyors likvidálása, a gyö. zelmck a munka frontján, melyek úgy megdöbbentették az imperialistákat és halomra döntötték világuralmi spekulációkat, elválaszthatatlanul összefüggnek a bolsevik elméleti aprómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának. A Magyar Dolgozók Pártjának fejlődése most ért oda, hogy rátérhetünk járási és falusi kádereink megerősítésére s nevelésükre végre annyi energiát és figyelmet fordíthatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, bogy gyorsan sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt a Bolsevik Párt hasonló pártmunkásai olyan mesterien al_ kalmazzák. Meg kell tanalniok a mi elvtársainknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jóságát szinte azon nyomban, számszerűleg le lehet olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból. S megfordítva: minden eredmény a termelés frontján igazolja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempontokat és érveket, szélesebb perspektívákat ad az elméletnek és az agitációnak. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munka- terület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé".re. Befejezésül még egy kérdést szeretnék újra felvetni, öt esztendővel ezelőtt a „Társadalmi Szemle" egyik legfontosabb feladatául a kommunisták fegyelemre nevelését jelöltük meg. Pártunk akkor még fiatal voll a kommunista fegyelem elsajátítása., a hozzánk áramló százezres új tömegek fegyelmezése olyan problémát jelenteti amellyel Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett A kommunista fe gyelem, magatartás, jellem, példa- mutatás és egyéni bátorság ma újra előtérbe került Pártunkban. Rá. irányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlődésünk, viszonylag könnyű gazdasági és politikai sikereink negatív, káros oldalai kezdtek mutatkozni Jelent, kezett az a hangulal hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állampolgári fegyelem. Helyenként lazaság, hanyagság, megengedhetetlen anyagiasság, sőt korrupció ütötte fel a fejét Az ellenség erre rákapcsolt. Ugyanakkor élesedik a nemzetközi helyzel az imperialisták mozgósít, ják hazánkon belül megmaradt erőiket. A szocializmus építése a falun élezi az osztályharcot, a kólák, a spekuláns minden követ megmozgat ellenünk. Világos, hogy az élesedő helyzet fokozott követelményeket állít párttagjaink, a népi demokrácia minden híve elé. Most újra több fegyelemre, példamutatásra,áldozat- készségre, bátor kiállásra, éberség, re és elszántságra van szükség. A „Társadalmi Szemlé"-nek célkitü. zése ezen a téren ma még aktuálisabb. mint öt évvel ezelőtt. Jó megoldásától függ nagyrészben, hogy hazánk pz imperialisták s csatlósaik minden aknamunkája dacára szilárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketábor hű tagjaként, az eddigi úton, a szocializmus építésének útján, újabb síké rek, újabb győzelmek felé. Jugoszláviában egy hónap alatt a burgonya ára 60, a főzelékféléké 100, a hagymáé 40 százalékkal emelkedett A tiranai Zen I PopulHt ,-A dollár karmaiban“ címmel a többi között | ezeket írja: Jugoszlávia teljesen el- I vesztette függetlenségét és kiszolgál- I tatra magát az amerikai és angol ! bankok tőkéjének. Ezek a bankok ; nagy érdekeltségekkel rendelkeznek I a jugoszláv gazdasági élet minden j területén, ami igen jövedelmező üzle. ; tét jelent számukra. j A lap emlékeztet arra, hogy a : Nemzetközi Bank — az amerikai mo, j nopoliumok eszköze —, a Nemzetközi j Pénzügyi Alap terhére, — amely az j amerikai nagytőke ellenőrzése alatt I áll, a newyorki Export-Import Bank, valamint az angol nagytőke tőbbmillió dolláros, kölcsönt nyújtottak Tiionak, a nagytőkések zsoldjá. ban álló kémnek. — Ezzel — hangsúlyozza a lap —, Jugoszlávia külkereskedelme automatikusan a külföldi monopóliumok teljes ellenőrzése alá kerül. A lap rámutat, hogy a stratégiailag fontos nyersanyagokon kívül az imperialisták nagymennyiségű éld„ miszert is kapnak Jugoszláviából példátlanul alacsony árakon. Ennek következeiében az élelmiszerárak Jugoszláviában emelkednek. így például novemberben a burgenva ára a bel. grádi piacon 50-ről 80 dinárra emelkedett. A főzelékfélék ára 40-röl ítO dinárra. A hagyma 110-ről 150 dinárra emelkedett. Erősödik a jugoszláv dolgozók békeharca A jugoszláv politikai emigránsok ,.Az internacionalizmus zászlaja alatt" című, Bukarestben megjelenő lapja adatokat közöl a jugoszláv dók gőzök békeharciról. Az adriai kikötőmunkások szervezetten harcolnak azért, hogy akadályozz ák Titoélc stratégiai nyersanyag, kivitelét. A Tito-banda már 1948 végén som tndta elfojtani a 8000 spliti hajógyári munkás sztrájkjai ma pedig a tokozott rendörterror ellenére sem tudja megakadályozni o sztráj_ kot, a kikötőmunkás ok szabó lázs- csclekményeit és munkamegtagadásdt. Az utóbbi hónapok folyamán 24.800 Jrikótőmunkás és a kikötőkben kényszermunkára fogott paraszt tagad i a meg a stratégiai anyagok ki- és be, rakásál — nemrég pedig a szusáki kikötőmunkások a vasúti munkásokkal együtt, 220 vagon anyagot hagytak kirakatlanul. A zenicai vasgyár dolgozói megla gadták a stratégiai vasútvonalak számára a vágányok gyártását. November és december folyamán a vasúti munkások és alkalmazottak ellenállása következtében különböző vasútállomásokon napokon keresztül összesen 132.000 vagon állt kirakat- latiul. Csehszlovák tiltakozó jegyzék az Egyesült Államokhoz az amerikai repülők szándékos határsértései miatt . A csehszlovák külügyminisztérium hétfőn jegyzéket juttatott el a prágai ! amerikai nagykövetséghez. A jegy- ! zék a többi között a következőket | mondja: I A legutóbbi időben, különösen ez j év januárjában a csehszlovák légiiét határainak megsértése az amerikai hadeTÓ repülőgépei részéről egyre nagyobb számban fordult elő és szokatlan mértékben megnövekedett Az engedély nélkül történt berepülések nagy száma kizárja a véletlen, úgynevezett nem szándékos határsértés lehetőségét. Ellenkezőleg, a csehszlovák határok teljes szándékos megsértéséről van szó, aminek célja egyrészről ellenséges légi kémtevékenység folytató sa, másrészről a bomlasztó elemek egyéni kém. és terrorista cselekmé, nyelnek támogatása a csehszlovák köztársaság területén, amit kétségbevonhatatlan tények bizonyítanak. E tényeket az ausztriai sajtó ja tanúsítja, mely beszámol arról, hogy nemrégiben egy amerikai rádióleadót találtak Hollabrunn körzetében, amelyet ejtőernyővel dobtak le egy repülőgépről és hogy a legutóbbi időben hasonló rádióleadókot találtak a csehszlovák köztársasággal határos ausztriai kör. zelekben is, melyeket tévedésből dobtak le ott — nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy támogassák fetfor gató elemek kémtevékenységét a Csehszlovák Köztársaság területén. B rádióleadókon kívül, melyeket tapasztalatlan repülők dobtak le osztrák területre, találtak ejtőernyővel ledobott amerikai rádióleadókai csehszlovák területen is- A jegyzék lelsorol ötvennyolc különböző engedély nélküK határ- átrspülést, amely tavaly október és idén január 15-e között történt Majd Így folytatja: Á külügyminisztérium « tegerffiy»- sebben tiltakozik az ellen, hogy apio- rikai katonai repülőgépek rendszeresen és durván megsértik « csehszlovák határokat és újból, eöjgetőcs» felszólítja az amerikai nagyköveted gat, tegyen haladéktalanul lépéseket a további berepülések eTkerülésére. A külügyminisztérium ezen kivi? követeli az amerikai nagykövetségtől vizsgálja ki az említett eseteket és a vizsgálat eredményeit kővől. A külügyminisztérium végűt feJMvjn az amerikai nagykövetség figyelmét arra, hogy milyen következményekkel járna, ha ezek a berepülések megismétlődnének és így a csehszlovák hatóságok maguk lennének kénytele nek lépéseket tenni «• megszüntetésükre. A gépállomások dolgozóinak normarendezése fokozza a termelékenységet és a jó munkát végző traktoro-ok életszínvonalát A gépállomások dolgozói közül so- kal levélben kérték az eddigi laza normájuk felülvizsgálását és megfelelő új normák megállapítását. A tavalyi normák nagyjából a régi pontrendszeren alapultak. Miután nem álltak megfelelő időmérések rendelkezésre, sok esetben a pontrendszerben megállapított normák értéke alapján számolták át a teljesítményeket. Az új normák megállapításánál a Szovjetunió tapasztalatainak ielhasz. válásával bevezették a műszaknormát és ligy ele mb ev ették a munka közben előálló veszteségi tényezőket is. Az új normák kiküszöbölik azokat az aránytalanságokat is. amelyek eddig fennállottak. Tavaly igen sok munkára nem volt megállapítva a norma s az ilyen munkát nagyrész: időbérben végezték. Ez nem ösztönözte a traktorosokat a több és jobb munka elvégzésére. Külön állapították meg a normákat az egyes erögéptipusokkal és ckeíejekkel végzett munkákra. Döntő hibája volt az eddigi bérezési rendszernek a traktorosok tize. tésének évi aránytalan megoszlása. Ez abból adódott, hogy nem a munka, hanem a dolgozók voltak besorolva. Az új kollektív szerződésben a besorolásnál n munkál sorolták be. A főidény alatt a traktorosok, a mun- kagépkeze’ők teljesítménybérben kapják fizetésüket. Az új normák megállapításával egyidejűleg a kollektiv j szerződés módosítása emeli az alap i béreket. Az idényen kívüli időre a dolgozókat sorolták be az I. osztályú, IT. osztályú vezetők, segédvezetők, mun kabérkezelők, stb. csoportjába. Az új kollektív a dolgozókat a szakmai lu- dás mielőbbi elsajátítására ösztönzi. Az új normarendezéssel kapcsolatban új alapokra fektetik a premizálási rendszert is. A prémium összege a (érv túlteljesítésének minden százaié káért jár. Abban az esetben, ha nagyobb ön költségcsökkentést ér e! a traktoros, növekedik a prémium ősz- szege. A prémiumrendszerhez tartozik a hűségjutalom is, amelyet azok a traktorosok kapnak, akik az év folyamán állandóan — műszakhiányzás nélkül — jól teljesítik feladataikul. One - gr az évi kereset két százaléka. A gépállomások normarendezésével kap^o- ■ atban az új prémiumrendszer is hozzá fog járulni a termelékenység fokozásához és a jó munkát végző Irak torosok életszínvonalának további emeléséhez. Gépkocsiszerencséüenséü következtében életét vesztette llio Barontini elvtárs Súlyos gyász érié az Olasz Kommunista Fár'ot. Tiio Barontini elvtár-, szenátor, a Pari Központi Bizottságának tagja, vasárnap gépkŐcsiszemn- cséílenségnek esett .áldozatul.
