Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK ! DUNÁNTÚLI A MA! SZAMBAN« Mígérkcittl a SZÖVOSZ tüJUiVltgyülékén ttMvrvf fet rendének '2. o.) — A rasas! Pelőfl-aiuui 100.1! *«á- zalékrn teljesítette előirányzatát (3. o.l — Korszert! eort- Kylrat létesf lenek Pécse« (3.0.) — A dolgozók helyesük a énkor és finomliszt Igazságos elosztásig (3- o.) •— Va­sárnap fii össze a MESZHART pártszervezetek küldött­értekezlete (5.«.} — Ma teljes lie'll rádióműsor (t. o.). BARANYAMECYEI • : X’vtiV»* '■'.,»5.. - .»eW.-: ­L APJA VIIL ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1951 JANUAR 0 A hóhérok nem kerülik el a népek ítélőszékét! la egész világot bejárta a hfr én mindenütt Örömmel fogadták a becsülete* emberek, a b ék esze- ' retö százmilliók: Szöul felszaba­dult! Ebből az alkalomból közöl jük a «Tartós békéért, népi demo­kráciáért“ legutóbbi számából «A hóhérok nem kerülik el a né­pek itélószékétl“ című cikket. A* egész haladó emberiség Ko­rea felé fordítja tekintetét. Ott, a városokban és falvakban, hegyek, ben és völgyekben, a folyók part­ján és a tengerpartok mentén s szabadságszerető koreai nép immár hat hónapja küzd fegyverrel a kéz. ben szabadságáért és függetlensé­géért, az országba arcátlanul be­tört amerikai hódítók ellen. A ko. reai népi hadsereg hős katonái, testvéreikkel, a kínai önkénte­sekkel vállvetve védelmezik a békét megsemmisítő csapásokat mérve verik vissza a támadókat. Az ame rikai háborús gyújtogatok — a ví. láguralom újsütetű „várományosai" — alapos leckét kapnak Koreában: megtanulják, hogy a békét nem le. hét büntetlenül megszegnil A földkerekség valamennyi be­csületes emberének szeretete és ro- konszenve a koreai nép oldalán van, amely igazságos, felszabadító harcot vív. És minden csapás, ame­lyet a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntese1* mérnek az idegen ’■ablóhordákra,, örömteli vissz, hangra t°lál a jószándékú emberek millióinak szívében, akiknek fel­háborodott igazságérzete az USA bűnös koreai kalandjának megszün. fetését követeik Hatalmas felháborodást váltanak ki a népek között azok a példátlan gaztettek, amelyeket MacArt- thur megvert gyászvitézei követnek el, akik most a koreai nép harag­jától és gyűlöletétől kísérve, az or. szág déli része felé menekülnek, MacArthur megvadult gengszterei emberi mivoltukból kivetkőzve, vad­állat módjára garázdálkodnak Ko­reában. Vereségükért asszonyokon, gyermekeken, aggokon állnak bosz- szut és dühükben lakóházakat, kór. házakat, iskolákat gyújtanak fel, .elpusztítják a vetést, lerombolnak mindent, ami csak kezük ügyébe kerül, s ha rajtuk múlna, levegőbe repítenék az egész koreai félszige. tét, 30 milliónyi lakosságával együtt! Majdanek hóhérai, a hitleristák, akik a második világháborúban az­zal tették magukat hírhedtté, hogy mesterien értettek ahhoz, hogyan kell „elpusztított övezeteket" terem, teni, MacArthur banditáiban méltó utódokra találtak. Egyenes tör­vényszerűség mutatkozik itt meg: az imperialista hódítók hadserege, amely arra nevelődik, hogy a nap minden órájában gyilkoljon, rabol, jón, fojtogasson, felrúgjon minden erkölcsi törvényt — kivéve az erő. szak és a gyilkolás kultuszát, melyet ezer torokkal bőmből a világba az amerikai rádió és film, az amerikai újságok és könyvek, s amiről nyíl­tan beszélnek az USA államférfiai — az ilyen hadsereg nem is lehet más, mint gyilkosok és rablók had. serege. Az amerikai hódítók egye­düli célja — leigázni és kifosztani az országot, A MacArthurok vad. állatokat nevelnek. Nézzük meg közelebbről milyenek. Az amerikaiak és liszinmanisták — utóbbiak igyekeznek „túltenni" amerikai „tanácsadóikon" — mi­után _ „győztesként" bevonultak Phenjanba, sokezer lakost agyonlőt­tek és kivégeztek, nem kímélték még az asszonyokat, aggokat és gyerme­keket sem. Embereket gyilkol­lak le csak azért, mert nem segí­tették a beavatkozókat, vagy mert a szülők nem voltak hajlandók prédául kiszolgáltatni leányaikat És Phenjanból távozva azért gyil­koltak a macarthurista gazemberek, hogy „bosszút álljanak" a fronton elszenvedett vereségükért Szem tanuk elbeszélése szerint különle­ges robbantó és gyújtogató csapa­tok, előre kidolgozott terv alapján, végigjárták az egyes lakónegyede­ket, házakat és előkészítették el­pusztításukat. A város hamarosan láng- és füsttengerben állott. Egy­mást • követték a robbanások. A romboló különítmények végezték itt sötét munkájukat a beavatkozók utóvédjeinek fedezete alatt, melyek csak akkor hagyták el a várost, amikor gaz tervüket már végrehaj. tóttá k. Ezek a szadisták odáig mennek gaztetteikben, hogy kezükben a koreai hazafiak levágott fejével fényképeztetik le magukat Ilyen fényképekkel akarják a gyilkosok megörökíteni „koreai hőstetteiket", hogy azután eldicsekedhessenek vé. rés munkájukkal floridai vagy arizonai barátaik előtt. Melyik anya nem átkozná meg fiát, ha­meglátná valamelyik ilyen fényké­pen a hóhér szerepében! Az United Press hírügynökség tudósítója például az alábbiakat közli és semmi okunk arra, hogy ezt ne higyjük el neki, A tudósító egy szemtanú szavait idézi: „Láttam a Szöul környékén végrehajtott ki­végzéseket. A letartóztatottak egy nagy csoportját kettesével egymás­hoz kötve állították feL Volt közőt. tűk két nő és két gyermek, az egyik nyolc, a másik tizenhárom éves. Az őrök egy árokba hajtották a letar. tóztatottakat, aztán fejbe- és hátbalőtték őket. Ilymódon decem­ber 16-ig bezárólag, egyetlen hét alatt több, mint 800 embert gyilkol, tak le Szöulban." Nem lehet elborzadás és harag nélkül olvasni az amerikai rablók által megszállva tartott koreai falvak lakosainak elbeszéléseit. Rencson járás Hakmu nevű falujá. ban MacArthur pribékjei szétlocs. csantották egy 70 éves öreg ember fejét csak azért, mart nem mondta meg, hová menekült a családja. A Szoncshon járásban lévő Nanszon faluban 50 békés lakos holttestét találták meg, köztük egy levágott mellű női holttestet is. Az embere­ket élve ásták be nyakig a földbe, azután az amerikai katonák puska, tussal verték agyon őket Négy amerikai katona erőszakot köve­tett el egy 19 éves lányon és több öregembert agyonvert, mert nem mondták meg, hol vannak a lányaik. Ezer meg ezer ilyen esetet lehetne még fel­sorolni. Az elállatiasodott amerikai kato. nák koreai garázdálkodása olyan méreteket öltött, hogy a hadsereg immár elvadult, tomboló ban­diták gyülevész hadává alakult át. A New York Times című lap tudó. sítójának közlése szerint a dolog m^r .°dáig fajult, hogy a katonai rendőrség parancsnoka kénytelen volt bezáratni Szöulban minden tánchelyiségei ^ és az amerikai ka­tonáknak és tiszteknek megtiltotta, hogy este 7 óra után az utcán mu. tatkozzanak. A tudósító leírja hofi. társainak viselkedését Szöulban. El­mondja, hogy a mulatóhelyek éj­szakai verekedések színterévé vál­tak, s hogy e verekedések részt­vevői fegyvert használtak; a keres­kedők panaszkodnak, hogy az ame­rikai katonák végikutatják rak­táraikat, aztán fizetés nélkül el­visznek mindent, ami csak megtet­szik nekik. így viselkednek MacArthur alá. A Dunai VanmG és a Pápai Texiilcyár Aolgmói itt bejelentettAI: Rokoni elvtársitok: A terv időelőtti teljesítésével, anyagtakarékossággal, selejteseikkentéssel és az elmaradok elvtársi segítésével készülnek a Pártkongresszusra A Dunai Vasmű építkezésén dolgo­zók az alábbi levelet intézték Rákost Mátyás elvtárshoz: „Drága Rákosi Elvtársi Mi, a Danid Vasmű dolgozói, Ifjú­munkásai, röpgyüléseken megvitattuk a Hofberr.gyári dolgozók kezdemé­nyezését és hazafias kötelességünk­nek tartjuk, hogy elsők között csat­lakozzunk • nagyszerű kezdeménye­zéshez. Elhatároztuk, hogy még jobb, termelési eredményekkel, a Dunai Vasmű építésének meggyorsításával készülünk Pártunk Kongresszusára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Dunai Vasmű békénk egyik biztosí­téka lesz, ezért minden köbméter föld, minden tégla, minden gyárépü­let és lakás, amelyet határidő előtt készítünk el, hozzájárni békénk vé­delméhez. Pártunk Kongreszsusának tisztele téré vállaljuk: 1. Az első félévi tervünkben sze­replő 126 lakást magéban foglaló épü­letcsoportot április 30-a helyett áp­rilis 15-T» befejezzük, a 9 kocka­épületből hatot február 24-fg tető alá hozunk. A 6/1-es háromemeletes épü­letet június 30.a helyett június 10-re befejezzük, február 24-ig elérjük a másodíkcmeleti fal egyen t. 2. A c/4, c/5 háromemelete* épü­leteket, amelyeket teljes egészében ifjúsági brigádok építenek, május 31-e helyett május 28-Tn befejezzük és február 24-én elérjük az elsőemeleti falegyent. A kenyérgyárat február 28-a helyett február 24-re építjük fel. A még hátralévő 9000 im vasbeton kerítést a terv által kitűzött április 30.a helyett április 24-re befejezzük, február 24-re pedig 4000 fm-t készí­tünk el. 3. A mélyépítési anyagszállítás te­rén február 24-ig 400.000 forint meg­takarítást, a magasépítés vonalán a jobb anyagszállítás és anyagkezelés megszervezésével ez év folyamán 300.000 forint megtakarítást érünk el. 4. A mélyépítés első negyedévi ter­vét hat és lél nappal a kitűzött ha­táridő előd befejezi. Az át- és csa­torna építésen kívül egy 2000 köb­méter űrméretű vízmedence elkészí­tését vállaljuk március 31-e helyett március 24-lg. 5. A magasépítésnél a 100 százalé­kon alul teljesítők számát február 24- ig 38 százalékkal, « mélyépítésnél pedig 25 százalékkal csökkentjük. A sztahanovista mozgalom kiszélesítése érdekében vállaljuk, hogy a Maximen- ko.módszeTÜ falazással dolgozók szá­mát február 24-ig a jelenlegi 35 szá­zalékról 45 százalékra és ei év vé­géig 70 százalékra emeljük. 6. A műszaki dolgozók a terv-fel­bontási munkát úgy szervezik meg. hogy február 24-ig az építkezésen dolgozó brigádok feladataikat legalább egy hétre előbb megkapják. A Dunai Vasmű minden dolgozója, '•fjúmunkása megfogadja Pártunknak, zeretett Rákosi elvtársunknak, hogy a Kongresszus tiszteletére vállalt kö­telezettségeket becsülettel teljesíteni fogja. Dunapentele, 1951 január 5. MESTER JÁNOS párttitkár, JANCSÓ BÉLA ÜB-titkár KISS LÁSZLÓ DISZ-titkárh. KŐVÁGÓ ISTVÁN Magasépít. vállalatvezető. BITERA LÁSZLÓ Mélyépítési ▼áUlatveeető. A Pápai Textilgyir dolgozóinak le vele így hangzik: virága Rdkosj elvtársi Mi, a Pápai Textilgyár dolgozói a mai napon röpgyülésen megvitattuk a Hotherr-gyárl dolgozók kezdemé­nyezését és egyöntetűen elhatároztuk, hogy csatlakozuk e nagyszerű kezde. ményezéshez. Tudjuk, hogy Pártunll kongresszusát legméltóbban úgy ün­nepelhetjük meg, hogy tervünket minden részletében teljesítjük, foko­zottabb harcot folytatunk a termeié- kenység emeléséért, az anyaglakaié- kosságért, a eele ft csökkentésért, vala­mint a lemaradók elvtársi megsegí­téséért. Érmek érdekében vállaljuk: l. A gépállási Időt 1 szúzalékra le­szorítjuk, c iordulatszámot emeljük, a gépszcrelések és karbantartási mun. hálátok Idejét olyan mértékben csök­kentjük. hogy ezzel icbruár 24-lg terven télül 3.402 kilóval több fona­lat adunk népgazdaságunknak, a mi­nőség megtartásával, amelyből 30.000 méter pamutszövetet állítunk elő. 2. Az első negyedévben tervezett 92.5 százalékos anyagkihasználáshoz képest 94 százalékot érünk el, ami azt jelenti, hogy február 24-én, a párt- kongresszus napján 20 órán keresztül megtakarított anyagból dolgozunk. A rezsimühely dolgozói az anyagraktá­rakból vasanyagot nem vételeznek ki, félhavi szükségletüket a gyártelepen található ócskavasból fedezik. 3. A minőség megjavítása érdeké­ben az 1. és 11. osztályú áruk arányát 91 százalékról 92 százalékra emel­jük és IV. osztályú árul egyáltalán nem fogunk gyártani. Ezzal az 1950. év utolsó negyedéhez viszonyítva 50.000 forinttal emeljük a gyártott áruk értékét. 4. A munkamódszerátadás fokozá­sával az első negyedévben a fonodá­ban több, mint egyharmaddal. c szö­vődében pedig 40 százalékkal csök­kentjük a 100 százalékon alul teljesí­tők számát. A kongresszus tiszteletére tett vdl falasunkkal akarjuk szolgálni ötéves tervünk második évének határidő előtti teljesítését. ígéretet teszünk Pártunknak, Rákosi elvtársnak, hogy vállalt kötelezettségeinket becsülettel teljesítjük. Pápa, 1951 január 4. A Pápai Textilgyár dolgozói nevé­ben: Kaufmann Gyuláné Gál Margit párttltkár ÜB-litkár Diamant Andor Zenák Ferenc igazgató DISZ-tilkár. A mezőgazdasági dolgozók széleskörű versenymozgalm 31t szerveznek a minisztertanácsi határozat túlteljesítésére Megkezdődött az országos állattenyésztési értekezlet A földművelésügyi minisztérium és a DÉFOSZ kétnapos értekezletet tar. tott az állattenyésztés ée takar­mány-termelés fejlesztéséről szótő mi­nisztertanácsi határozat végrehajtásá­nak megtárgyalására. Résztvcttek az értekezleten az állami gazdaságok és. tszcs-k vezetői, a mezőgazdasági főiskolák sok tanára és hallgatója, a DÉFOSZ funkeionárusai és a szak. igazgatás képviselői. " Az értekezlet egyhangú lelkesedés­sel díszelnökké választotta Rákosi Mátyás elvtáreat, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát. Az értekezletet megnyitva. Marko­vii* János hangsúlyozta, hogy a minisztertanácsi határozatban meg­jelölt feladatokat, nemcsak teljesíte­ni, de túlteljesít'em is lehet. Utána Halász József, a DÉFOSZ kultürnevéjési osztályának vezetője tartott beszámolót. Dolgozó parasztságunk, mezőgazda, sági dolgozóink napról-napra na­gyobb mértékben érzik az ipari mun­kásság segíts égik, a Párt támogatá­sát. —- mondotta. Beszéde további során figyelmez­tetett: A feladatok nagyok, a minisz­tertanács határozatának végrehajtása igen komoly politikai és szervező- munkát igényel. A feladatokat Ha­lász József a következőkben jelölte meg: Kíméletlen harc az osztály­ellenséggel szemben. Meg kell szer. vezni (í széleskörű versenymozyal­mot az állattenyésztés és takarmány, gabonatermesztés terén. Meg kell valósítani, hogy már ebben az év­ben többszázezer holdon másodter­mesztés folyjék. Az Agrártudományi Egyetem hall­gatói nevében Moralovics Lajos el­mondotta, hogy a hallgatók az élen­járó szer jet munkamódszerek elsa­játításával felkészülnek arra, hogy hozzá tudjanak jártdni a terv túl. teljesítéséhez. Nagy József, x mosonmagyaróvári Dózsa termelőcsoport tagja azt hang­súlyozta, hogy milyen fontos a ta. karmányozás szempontjából tt má­sodnövényei; termesztése. Holezer Mihály, a balmazújvárosi Lenin tennelőszövotkozet kanásza, aki jó munkájáért a Magyar Munka­érdemrend ezüst, fokozatával tüntet­tek ki, ismertette, milyen módsze­rekkel érte el azt az eredményt, hogy 1950-ben 21 anyakocától 102 malacot nevelt fel. Dr. Baintnsr Károly egyetemi nyil­vános rendes tanár ’bejelentette, hogy az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakának tanárai a dolgozók állattenyésztési oktatásá­nak megjavításával kívánna)c hozzá- jártdni a minisztertanács határozaté, nak végrehajtásához. rendeltjei. Ez a magas pozí­cióba emelt gengszter kiadja a parancsot, hogy a menekülteket kergessék az aknamezőkre — és az emberek elpusztulnak. Pusztítja őket az amerikai légierő, amely a bombák ezreit szórja rájuk, hogy megtisztítsa az utat a dél felé me­nekülő amerikai gyalogság szá­mára. Az amerikai és liszinmanista rab. lók tőmegvérengzései, a koreai ha­zafiak és a békét lakosság legyilko- lása az egész világközvélemény ha. ragját és felháborodását váltják ki. Látva, hogy MacArthur és segédei túl messzire mentek Koreában, Washington azt „tanácsolta", hogy csökkentsék a kivégzések szánját. És lássuk csak, mit válaszolt e ta­nácsra Li Szin-M&n, a vérszomjas hóhér: „A jövőben nem csoporto­san, hanem egyénenként fogjuk vég­rehajtani a kivégzéseket!“ Ennél nagyobb cinizmust nehéz elkép­zelni. Korea példájából az egész világ népei szemmclláthatóan meggyőzöd­nek róla, hogy miféle „civilizációt" hoznak számukra rablóhadaik szu_ ronyain az amerikai imperialisták. Szüntessek meg a: amerikaiak a szörnyű vérengzést Koreában! Hívják vissza MacArthur garázdái, kodó hordáit Koreából és Taivan. bál, büntessék meg a háborús bű- nősöket! —: követelik haraggal a felháborodott népek. A koreai népet nem félemlitik meg a hódítók kegyetlenkedései. Ellenkezőleg, ezek a gaztettek csak fokozzák a gyűlöletet a koreai har. cosok és a kínai önkéntesek szívé, ben. akik szent haragjuk minden erejével sújtanak le az amerikai hódítók fékevesztett bandáiéra. t)t a leszámolás óráia. A mac art hurok felelni Ingnak bűneikért!

Next

/
Thumbnails
Contents