Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-23 / 18. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK l ' A MAI SZÁMBAN: , , A komlói Kossntti-aknán a ciklusos médszmel emelkedik a dolgozók havi Állaga (3. o.) — A Pécsi Bőrgyár dolgozói csapatzászlót ajándékoztak a Dózsa tfeztképző Iskolának (4. o.) — A szovjet kormány válaszjegyzékc Franciaország és Nngybritannia kormányához (5. o.) — A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek tevékeny hadműveleteket folytatnak (5. o.) AZ MDP BARANYA MEGYEI PA’ I ZOTTÍÁCÁNA VIL ÉVFOLYAM, 18, SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1951 JANUAR 23 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint « dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1950-ben a következő adatok jellemzik: Ipar Az (par, a minisztertanács által Időközben felemelt 1950, évi termelési tervét nagymértékben túlteljesítette, Az eredményhez jelentékenyen hozzájárult a gyáriparban bevezetett darabbérrendszer, az év II. negyedében végrehajtott alapbéremelés- és norma rendezés, valamint az 1950, évi terv sikeres teljesítéséért kialakult szocialista munkaverseny. Az egész gyáripar 1950-ben tervét 109.6 százalékra, ezen belül a nehéz -par 110.5 százalékra, a könnyűipar 108.8 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva 35.1 százalékkal emelkedett ami az ötéves tervben őt évre előirányzott 86.4 százalékos emelkedésnek több, mint 40 százaléka. A nehézipar termelése 36.2 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal magasabb az előző évinéL Az 1950, évi termelési tervet az egyes iparcsoportokban a következőképpen teljesítették: 1950. év Iparcsoport tervteljesítés százaléka Bányászat Kohászat Gépgyártás Erősáramú berendezés Gyengeáramú berendezés Finommechanika 106.2 108.4 109.5 í 18.4 111.9 146.4 117.7 122.3 101.9 105.1 111.7 113.4 Tömegcikk Javítóműhelyek Villamosenergia Építőanyag Nehézvegyészet Könnyűvegyészet Nehézipar összesen Gumi Fa Papír Nyomd* Textil Bőr és szőrm* Ruházat Élelmezési ipar Künnyflipar összesen Gyáripar összesen A fontosabb iparcikkek *950. évben 1949-hez viszonyítva kővetkezőképpen alakult: 110.5 108.2 119.9 106 107.2 107.8 115.5 113 108.4 108.8 109.6 termelése Iparcikk Szén V asére V>i* és acél •Öntvény hengerelt rúdacél Hengerelt idomacél Alumínium és timföld Esztergagépek Egyéb forgácsológépek Mozdony Vasúti teherkocsi Vasúti személykocsi Tehergépkocsi Autóbusz Dieselmotor Motorkerékpár Kerékpár Traktor i‘ T alajmüvelőgépek Villamos forgógépek Izzólámpa Rádió vevőkészülékek T á vbeszélőkészfilékek Varrógép ViHamosenergia Műtrágya Gép- és motorolaj Világftógáz Géokocsiabroncs-köpenv Tégla Mész Cement Trzállóanyag Táblaüveg Pamutfonal Pamutszövet Gyapjúfonal Gyapjúszövet a termelés 1950-ben 1949 Vo-ában 112 108.7 117.8 141 7 108.1 121.2 115.7 195.9 117.9 112.5 82.2 178.1 261.2 247.2 167.4 126.1 114.1 151.4 123.1 149.2 119 142.7 131.6 147.8 118.4 1421 173.4 103.1 146.5 206.1 138.1 144.2 1377 112.1 114.5 108 140.8 111.9 Iparcikk a termelés 1950-ben Selyemfonal 1949 °/o-ában 102.6 Selyemszövet 117.3 Selyemharisnya 99.7 Pamutharisnya 116.6 Bőrcipö 147.4 Len-kender fonal 138.3 Juta-fonal 112.3 Len-kender szövet 140.5 Férfiöltöny 234.4 Női kabát 331.1 Liszt 140.6 Cukor 125 Szesz 66.3 Sör 164.7 Cigaretta 85.8 Kolbászfélék 195.1 Tej 127.6 Édesipari készítmények 189.6 Szappan 121.4 Gyufa 120.6 Terven felül 1050. évben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércei, földgázt, nyersvasat, nyersacélt, vas-, acél- és fémöntvényt, hengerelt rúdacélt, kovácsolt acélt, gépi szerszámot, traktort, izzólámpát, rádiókészüléket, műtrágyát, kenőolajokat, gépkocsi- aibroncsköpenyt, téglát, meszet, tűzállóanyagokat, tábla,üveget, selyemszövetet, kötöttárut, férfiöltönyt, lisztet, sört, kolbászfélét, száraztésztát, stb. gyár. tottunik. A tervvel szemben lemaradás mutat kozik a nyersolaj, fo?gáesolószerszár.i- gépek, vasúti gőzmozdony, vasúti személykocsi, motorkerékpár, kerékpár Diesel-motor, nagy villamos vforgógé pék, benzin, petróleum, tetőcserép, cementáru, cukor, szesz, keményítőgyártásában. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása és fokozódott i gépesítés. A nyersvasgyártásban az érc kihozatal javult és a hasznos kohó lér kihasználása több, mint 8 százaikkal emelkedett. A fajlagos koksz fogyasztás 4 százalékkal csökkent. Az öntödék részbeni gépesítése folytán az önfvényselejt csökkent. Egyes géptípusokban a sorozat' gyártásra való áttérés komoly termelésemelkedést eredményezett. A téglagyártásban a gépi beruházó sok és a Duvanov féle gyorségelési módszer bevezetése nagymértékben hozzájárultak a termelés jelentékeny fokozásához. Az önköltségcsökkentés terén nem használtuk ki kellően a rendelkezésre álló lehetőségeket és ennek követkéz 'ében az önköltség neun csökkent kielégítő mértékben. Építőipar Az építőipar 1950. évben nagyarányú fejlődést mutat. Az építőipar 1950. évi termelési tervét 130.7 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 138 százalékra, a mélyépítőipar 114.4 százalékra teljesítette. Az építőipar össztermelése 1950. évben 226.1 százaléka volt az 1949. évinek. Az építőipari termelés emelkedéséihez hozzájárult az építőipari munkások között mindjobban szélesedő munkaverseny. ami az összdoígozók kétharmadát öleli fel, a szovjet Sztahánov- rnódszerek meghonosítása az építkezés mind jelentősebb területén és a gépesítés fokozása. Ez utóbbira jellemző, hogy az építőiparban használt gépek teljesítménye az év folyamán kétszeresére emelkedett. Az építőiparnak az 1950. évben jelentős mértékben sikerült kiküszöbölni az építkezések idény- jellegét. A IV. negyedév termelése a gyakori esőzések ellenére 16.5 százalékkal volt magasabb a második negyedévinél. Mezőgazdaság1950-ben folytatódott a mezőgazdaság tervszerű feilesztése és jelentékenyen megerősödött a szocialista szektor. Az előző évi hat egész héi tized százalékkal szemben ezév végén az ország szántóföld területének tizenhárom egész egy tízed százalékán folyt szocialista gazdálkodás. Ebből 6.1 százalék az állami gazdaságokra, hét százalék a termelőszövetkezeti csoportokra jutott. 1950-ben kenyérgabonából 9.2 tized százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben. A viszonylag kedvező terméseredményekhez hozzájárult, hogy ebben az évben nemesített kenyér- gabona vetőmagokból 276.1 százalékkal, műtrágyából 51.5 százalékkal többet használtak lel, mint 1949-ben. Burgonya, szemes- és szálastakarmány tekintetében a kedvezőtlen időjárás következtében nem értük cl az 1949. éji mennyiséget. Cukorrépa és kukorica termésünk a múlt évit valamelyest meghaladta. Az év folyamán különösen a szocialista szektorban tovább nőtt az ipari növények vetésterülete Míg az egyéni gazdálkodóknál a vetésterületnek 8.8 százaléka jutott Ipari nö. vényekre, addig a szocialista szektorban ez az arány 12.1 százalék. Jelentős a fonalnövények (gyapot, len, kender) vetésterületének növekedése. A felszabadulás óta a fonalnövónyek vetésterülete közel háromszorosára emelkedett. A szocialista szektor fölényét mn. tatja a holdanként! átlagtermés alakulása. Az állami gazdaságokban búzában 13 százalékkal, rozsban harminc százalékkal, a termelőszövetkezetekben búzában öt százalékkal, rozsban. 16 százalékkal volt magasabb a holdankénli termés, mint az egyé. ni gazdaságokban.. 1950-ben az öntözőt’; terület 1949- bez képest 19.7 százalékos emelkedést mutat. Az állatállomány növekedése az előző évi növekedés mértékét nem érte el. A magángazdaságok szarvas, marha- és sertésállománya a szárazság okozta gyenge takarmánytermés következetében az év második felében csökkent Az állami gazdaságok területe 1949-hez viszonyítva 53.1 százalékkal, traktorállománya 160.1 százalékkal nőtt merj. Az állami gazdaságok állatállományában az emelkedés szarvasmarhánál 111.7 százalék, sertésállományban 305.6 százalék, juh állományban 86.3 százalék és lóállo. mányban 145.1 százalék. Erőteljesen fejlődtek az év folyamán a termelőszövetkezeti csoportok: területük két egész hat tized- szprosára, állatállományuk három és fűszeresére emelkedett egy év alatt. A termelőszövetkezetekhez tartozó családok száma az év végén elérte a kilencvenezret. A nehézipar nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépe. sítésének fokozását A szocialista szektorban a traktor állomány 4468 darabbal növekedett, ebből 1242 az állami gazdaságokra, 3226 a gépállomásokra esett. Emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. Az 1950. évi őszi vetésterület a tervhez képest, előzetes adatok szerint,némi lemaradást mutat A kedvező időjárás lehetőségeit felhasználva a vetési munkák még iolynak. Közlekedés A vasutak az 1950. évi áruszállítási tervet 101.4 százalékra, a személyszállítási tervet 102 százalékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva az emelkedés teherszállítás terén 22.9 százalék, ez az ötéves terv végére előirányzott növekedés 40 százaléka K személyszállítás 25.7 százalékkal magasabb az 1949. évinél. A fehéráruk napi átlagos rakodása 1949-hez viszonyítva 26,5 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkeknél az emelkedés a következő: a vasáruknál 29.8 százalék, téglánál, cserépnél 44.3 százalék, kő és kavicsnál 52.3 százalék, mész és cementnél 60.2 százalék, szénnél 13.3 százalék, őrleményeknél 38.7 százalék. Az átlagos kocsifordvló 5.6 naoró! 1.7 napra 16.1 ' százalékkal rövidült meg. A teljesített, elegytonna km- egységre cső szénfogyasztás 1.949-hez képest 3.1 százalékkal csökkent A városi közúti vasutak személyszállítási tervüket 108.9 százalékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva az emelkedés 12 százalék. A városi autobuszközl ekedés a személyszállítási tervet 104 százalékra, a távolsági autobuszközlekedés 112.9 száza- lékra teljesítette. 1949mhez viszonyíl* va a városi autobuszközlekedés forgalma 25.1 százalékkal, a távolsági autobuszközlekedés 69.7 százalékkal emelkedett. A közhasználatú tehergépkocsik 143.4 százalékkal több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vt'zi közlekedés folyami teherszállítási tervét 112.3 százalékra teljesítette. A mu|t évihez viszonyítva a folyami forgalom 54.5 százalékkal emelkedett, személyszállítási tervét 125.3 százalékra teljesítette, 28.9 százalékkal teljesített többet, mint 1949- ben. Beruházások Az 1950-ben megvalósított összes népgazdasági beruházások értéke 67.4 százalékkal meghaladja az 1949. évit. Az 1950. évi — évközben felemelt _ be ruházási tervet összegszerűen 112.5 százalékra'teljesítettük. A szocialista termelés bővítését közvetlenül szolgáló beruházások 55.8 százaléka a gyáriparra és építőiparra, 13.3 százaléka a mezőgazdaságra, 26.8 százaléka a közlekedésre, 4.1 százaléka a kereskedelemre esett. A gyáriparra fordított beruházásokból 90.4 százalék volt a nehézipari, 9.6 százalék a könnyűínari beruházás. Az 1950. évi jelentős népgazdasági beruházási munkálatoknak 72 százalékát üzembe helyezték, lgy népgazdaságunk valamennyi ágazatában számos új üzem. épület, gép- és termelő berendezés létesült. Elkészült a Srtáíin.híd, a polgári Tisza-hiri, a bajai Duna-hld, a dunavölgyi tim- íöldgyár, a szegedi texillkombindt fonodája, a lőrinci durvahengermű durvahengersora, a gödöllői árammérőgyár és több jelentős üzem. Tehorgépkocsiállományunk 26.4 százalékkal, vasúti teherkocsiállományunk 16.8 százalékkal, vasúti személykocsiállományunk 19.5 százalék, kai emelkedett, 175 községet. 108 gépállomást, 65 állami gazdaságot és 47 termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. 587 községben újonan bevezettük a telefont. Áruforgalom Az 1950. évi állami nagykereskedelmi forgalom 57.4 százalékkal haladta meg az 1949. évit. A lakosság fogyasztására kerülő fontosabb cikkek forgalma 1950. IV. negyedévben 1949 azonos időszakához képest a következő emelkedést mutatja: cukor 11.9 százalék, só 35 8 százalék, tej 32.4 százalék, dohány 24.8, szappan és tisztítószerek 92.9 százalék, lábbelik 62.2 százalék, tűzifa 46.4 százalék, varrógép 72.7 százalék. A szocialista kiskereskedelem forgalma 170.9 százalékkal emelkedett 1949. évhez képest. Ezen belül az állami boltok forgalma 190.2 százalékos, a szövetkezeti boltoké 119.5 százalékos növekedést mutat. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat a megelőző évhez képest 100.1 százalékkal bővült. 1950-ben 4685 állami és 3310 szövetkezeti bolt létesült. A munkások és tisztviselők száma 1950-ben 223.100-zal haladta meg az 1949. évi átlagos létszámot. A gyáriparban több, mint 100.000-rel, az építőiparban 83.000-rel emelkedett a munkások és tisztviselők száma, ezzel egy év alatt az ötéves terv egész tartamára előirányzott növekedés 40 százaléka valósult meg. Az évi munkabéralap növekedése 29 százalékos volt az 1949. évhez viszonyítva. Az építőiparban a növekedés 136.5 százalék, a gyáriparban 37.6 százalék. Az átlagkeresetek az egész népgazdaságban 16.6 száva'ólrkst tinitek. 1950-ben a szakmunkás- és segédmunkáshiány különösen a bányászatban, építőiparban, Icoluiszalban és gépgyártásban mutatkozott, bár 1950 évben közel 30 000 ipari tanuló szabadult fel és kapcsolódott be szakmunkásként a termelésbe. Az ipari átképzősök és a szaktanfolyamokon részvevők száma 133 százalékkal voll magasabb, mint 1940-ben. Tovább emelkedett a munka termelékenysége. Az 1950. év átlagában a gyáriparban az egy főre eső termelés 20.1 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. Ezzel az ötéves terv végére előirányzott növekedés negyven százalékát értük el egy év alatt. A kohászati iparban 12.3 százalék, kai, a gépgyártásban 22.8 százalékkal, a textiliparban 11.2 százalékkal, az élelmezési iparban 47.6 százalékkal emelkedett a termelékenység egy év alatt. Szocisilis, kuSturálliis eredmények » ■1950. évben jelentékeny eredményeket értünk el a szocialista kultúra minden területén. Az 1950—51. tanév elején az általános és népiskolák, a középiskolák és technikumok, az ipari tanulóiskolák és főiskolák összes beiratkozott hallgatóinak száma 1,411.737 volt, 3.4 százalékkal több, mint az előző évben és 15.8 százalékkal magasabb az 1938-as létszámnál. Az általános iskolákba a tankötelesek 96.5 százaléka beiratkozott. A középiskolák és technikumok létszáma 83.8 százalékkal magasabb, mint 1938-ban. A tanműhelyekben foglalkoztatott ipari tanulók száma ez év folyamán 73.9 száza, lékkai emelkedett. Az egyetemi hallgatók száma a tanév elején 32.790, ez 9.087-lel több. mint az előző évben és 21.043-mal több, mint 1938-ban, ezzel az öt évre előirányzott növekedést egy év alatt tizenhárom egész hat százalékkal túlteljesítették. A műszaki egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma az 1938-asnak kilencszerese. 1950-ben a népoktatásra és népművelésre lordítotí beruházások crté- ke 100.5 százalékkal meghaladja az 1949. évit. A dolgozók kulturális színvonalának emelkedését mutatja, hogy az 1950-ben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma közel 63 millió, 34.3 százalékkal több. mint 1949-ben. A napilapok összpéldánvszáma 25 százalékkal haladta meg az 1949. évi számot. Az év folyamán 11.3 százalékkal emelkedett a mozilátogatók és 13.5 százalékkal a rádióelőfizetők száma. 1950-ben a kórházi ágyak száma 13.6 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A szociális és egészségügyi célokra fordított beruházások értéke 1950-ben 75.7 százalékkal volt magasabb. mint 1949-ben. Az év folyamán öt új rendelőintézet épült, a rendelőintézetek működé si ideje 25 százalékkal emelkedett A dolgozók egészségének tokozott védelmére 1950-ben hat tüdőbeteggondozó és 20 egészségház létesült, — 1950-ben a bölcsődék száma 19 százalékkal, befogadó képessége 23 százalékkal, az óvódák száma 19.4 százalékkal, befogadóképessége 21 százalékkal emelkedett. Részint az ipari dolgozók számának emelkedése, részint a társadalombiztosítás kiterjesztése következtében a társadalombiztosító intézetek taglétszáma egy év alatt háromszáz- tizenötezerrel növekedett. Az egv főre eső juttatások összege az év folyamán 13.6 százalékkal emelkedett 1950-ben ötvenezer dolgozóval több üdült, mint 1949-ben. A születési arányszám öt százalékkal emelkedett, a halálozási arány- szám 19.5 százalékkal csökkent 1938- hoz képest. A csecsemőhalandósági arányszám mintegy 35 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1938-ban. enizc ti jj ö v e<1 el ein Az ötévés terv első . esztendeiében elért gazdasági eredmények visszatükröződnek nemzeti jövedelmünk alakulásában. A nemzeti jövedelem 1950-ben mintegy 20 százalékkal magasabb, mint 1949-ben és ezzel egy év alatt az ötéves terv végére előirányzott növekedésnek közel egyharma- dát va'ős’tnttuk me<*. A szocialista szektor fejlődésére mutat, hogy 1950-ben a nemzeti jövedékimnek a szocialista szektorban létrehozott része 58.8 százalékkal yoH magasabb, mint az előző évben. A szocialista szektorban termelj nemzeti- jövedelemnek aránya az egész nem zeti jövedelemhez egy év alatt öl. vcnhórom egész nyolc tized -százalékról. közel hetven százalékra nőtt.
