Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

1*M XAWtTAX n

WWPLÓ

5

LENIN ÉLT, LENIN ÉL. LENIN ÉLNI FOG

cÁ d&LyazÁk JleMmi&i

ném nagyon sok parasztasszonynak, de sok embernek, fiatalnak is megmagyarázni, hogy mit jeleni nekem Lenin elvtárs. Amióta a Nagy Októ. béri Forradalomban megszületett Szovjetunió szilárdan védi a békét, elmondhatjuk, hogy szebb lelt életünk, mert ma már magunknak építenie. A mi termelőszövetkezetünk a semmiből indult, üres kézzel fogtunk össze, de a Fárt segítségével rövid idő alatt hatalmasai fejlődtünk. Ma már van 700 hold földünk és jószágunk szép számmal. Egy-egy munkaegységre 17 forintot kaptunk. A gépállomás segítsége is a Párt se. gítsége, mert ami szebb életünkért, fejlődésünkért történik, annak a Párt az irányítója.

Értelmiségünk legjava számára is Lenin elvtárs matatott példát. ,,Az igazi, bölcs, emberi, hatalmas Lenin-ko- ponga“ — ahogy ezt Majakovszkij írja róla egyik költeményében — a világ 'eyhataünasabb értelme fényével mutatja meg mindnyájunk számára a néppel haladó, vele együtt harcoló érteim..,ég számára is az igazi, az egyetlen utat.

Dr Vas Tibor etvtárs, a pécsi egyetem jogi karának állam- és jogelméleti professzora szobájában éppen marxizmus-'eniniz mimből vizsgáztatja a hallgatókat. A szoba faláról Lenin képe tekint la tanárra és a fiatalokra.

— Számomra, az állam- és jogelmélettel foglalkozó és tanító ember számára nélkülözhet ellen Lenin munkássága — mondja Vass elvtárs. Különösen nagy fontosságúnak tartom „Állam és forradalom“ c- művét, mely Marx és Engels tanítását továbbfejlesztve clMa huszonhat éve annak, hogy Lenin elvlárs, az orosz proletariátus és a nemzetközi munkásosztály nagy vezére és tanítófa meghaltí. Egész életét a munkásosztály győzelmes forradalma kivívásának és az új, szocialista állam megalapozásának szentelte. A Szovjetunió a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek új hazája, a dolgozók igazi, kizsákmányolástól mentes országa lett, úgy, ahogy azt Ö akarta, ö mutatta meg. Élete, harca és taní'ása valamennyi ink számára, örökké élő példa marad. Most, halála évfordulóján is erről az örökké élő tanításról és példáról emlékezünk meg, ami non. hall, nem hathatott meg, hanem napról- uapra élőbbé válik. Lenin élete határtalan!

if« Tt éve annak, hogy Lenin elv-sz agunkat, szépíti életünket.^ Szeret-^ társ meghall, de a szelleme él az' ~ “ *

egész világon. Ezzel találkozunk minden üzemben, gyárban, bányában.

Hálunk lelkes munkaverseny folyik Pártunk Országos Kongresszusa tiszteletére és ebben a versenyben nagyjaink, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtártak példája, tanítása is lelkesít bennünket.

Szécsi Zoltán segédvájár is, népnevelő munká fában Lenin elvlárs életéről, harcairól beszél.

H. kiejtem axt a naóti Páti

— akkor akaratlanul is Lenin elvtársra kell gondolnom — mondja, — mert végeredményben Néki köszönhetjük, hogy olyan Pártunk van, amely ké. pes minden nehézséget legyűrni a dolgozó nép érdekében. Lenin elvtárs rettenthetetlen hős volt — folytatja

— ez bebizonyosodott 1917-ben, amikor 14 ország támadta a fiatal Szovjetuniót. Vaskézzel szórta szét és semmisítette meg az opportunisták aljas támadásait és egy tapodtat sem tágított az igazság útjáról. Egész életét a nép érdekének győzelemre juttatására szentelte. Még a börtön és a száműzetés sem számított aJcadály. nak, mert olt Is dolgozott, szervezte, tanította, nevelte a kommunistákat.

— Én sokat tanulmányoztam már Lenin elvtárs müveit —, mondja Szécsi elvtárs — és megéri lem, hogy nekünk kommunistáknak fokozottan Lenin elvtárs szellemében kell dolgoznunk, harcolnunk kíméletlenül az ellenség ellen. Le kell lepleznünk « jobboldali szociáldemokratáké, úgy, ahogyan azt tette Lenin elvlárs Trockijékkal és Martovékfcal.

— Megtanultam Lenin elvtárs példájából — folytatja, — hogy nem szabad megrdkudni a nehézségekkel.

Itt még nálam is sok a tennivaló. —

Amikor felajánlottam, hogy az eddig elért teljesítményemet 10 százalékkal emelem, megijedtem, hogy nem fogom tudni teljesíteni, mert rossz állapotban van a fejtésünk. De magamban elhatároztam, hogy amit vállaltam, azt akármilyen körülmények között is, dé teljesítem. Kemény elhatározásomnak meg is lett az eredmény mert nemcsak teljesítem vállalásomat, hanem máris túlteljesítem. Eddig a rossz természeti viszonyok miatt

. átlagban 105—106 százalékot értem ■ el, de amióta felajánlottam a 10 százalékos többtermelést, van olyan nap is, hogy 120 százalékot érek el.

E. im Lenin eltttárm txellemt

mert nehézséget ö sem ismert és amit kimondott, azt valóra is váltotta.

Szécsi elvtárs is ebben a szellemben igyekszik eleget tenni munkájának, és mint kommunista népnevelő ne. vélni a többi bányászt.

*

fetter Istvánná ócsárdi dolgozó parasztasszony Így beszél Lenin elvtársról: — Lenin elvtárs eszménykép előttem. A nagy Lenin és Sztálin győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, szocialista országot építettek, szocialista embert neveltek, azokat a hősöket, akik ne- 'künlt is elhozták a szabadságot, akiknek szebb életünket köszönhetjük.

Amióta a nagy Lenin tanítása szerint halkulunk, életünk egészen megváltozott, van értelme az életnek és i tokkal szebben, sokkal jobban élünk.

Lenin elvtárs olyan világot alkotott a dolgozóknak, amelyben ember 9z ember és hogy boldogan, megelégedetten éljenek, megtanította s: eretetre o népet. De megtanította gyűlölni a kulákot, a becsületes dolgozók ki- tsákmányolóit, — ellenségeinket.

^ito tanított engem Lenin

elvtára, hogy csak akkor leszünk erősek, ha mi dolgozók keményen összefogunk minden nemzetiségi kü- lőmbség nélkül, mert csak így tudjuk a harcot az ellenség ellen eredményesen folytatni, csak összefogásunk után szűnik meg az egymás elleni gyűlölködés, ami a múlt bűnös öröksége bennünk.

Lenin elvtársnak köszönhetjük, hogy tűm egy olyan Pártunk, amely minden munkánkban, — a jövőért folytatott harcunkban — segít bennünket. Dicsőséges Pártunk és vezetőnk, — Rákbsi elvtárs a dolgozók százezreit tanítja Lenin hailin'ottan szellemében. Megszépült életünk a legszebb bizonyítéka annak, hogy Pártunk Lenin szellemében építi orkahnazza a proletárforradalom korszakára. E mii az Októberi Forradalom elmélete, melyet Lenin dolgozott ki és mindjárt ö maga is vitt át a gyakorlatba, Igazolva ezzel az elmélet helyességét.

— Az álfám elméleté ~~ folytatja tovább Vas professzor — kitünően vizsgálható Leninnél, mert elméletileg és gyakorlatilag Is világosan megmutatta, milyennek kell az új átlómnak, a munkások is parasztok államának lennie.

Eetsin am Októberi Forradalom ultin a szocialista állam felépítésének elméletét do'gozta ki, melyet nagy barátja, harcostársa és tanítványa, a ,ma Leninje^Sztálin elvtárs folytatott tovább és valósított meg.

Vas elvtárs ezután arról a következetes. kemény és kérlelhetetlen harcról beszél, melyet Lenin elvtárs vívott győzelméért:

— A mai rendkívül éles nemzetközi helyzetben Leninnek különösen arra a kérlelhetetlen harcára kell felhívnom a figyelmet, melyet — többek közt

az anarchisták ellen vívott a fiatal szocialista állam megerősítéséért. Nekünk is így kell felkészülnünk — * így is készülünk fel •— a mai helyzetben, erősítve szocializmust építő or- szágunicat, mert csak erős állam védheti meg építését, békéjét, jogait

— Az értelmiség számára örökös r\Mdn T.emn élete — mondja befejezésül Vas elvlárs. — Világosan megmutatja a marxizmus-Ieninizmus elmélete és a szakmai tudás egységéi. Lenin élete és munkája meggyőzhet mindenkit arról, hogy jó gyakorlati munkál csak akkor végezhetünk, ha elsajátítottuk az elméletet.

— Lenin volt az, aki élesen felvette a harcot az ösztönösség helytelen elmélete ellen, Lenin volt az, aki rámutatott a kultúrforradalom jelentőségére, T.en<n volt az, aki n gyakorlatban is élenjárt, maga is tanított, mint tudjuk, a Szverdlov-egyetemen. Minden értelmiségi előtt világosan kell állnia,hogy tudományos és gyakorlati munkájában soha egy pillanatra sem nélkülözheti a nagy Lenin példamutatásátl

„Ti háborút viseltek, egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, háborút a szocializmus győzelméért. Mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, az egész világon a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat.

Legyetek szilárdak és a győzelem a tiétek lesz."

Részlet Lenin elvfárs a magyar munkásoknak küldött üdvözletéből. (1919 május 27.)

Elment az éj s világosságot ontva a főidre íelóriásodott nagy-széles fénypászíákon a hajnal.

El a gyászt! Meghalt ugyan Lenin, de műve él világa

tündökölve

szebb, jobb jövőt kivívó diadallal.

Már az első nap nagy mennyiségben vásárolták dolgozóink Lenin elvtárs műveinek L kötetéi

A tegnapi napon dolgozóinkat új ajándékkal lepték meg a könyvesboltok kirakatai. Barnakötésű, aranybetűs könyvek jelentek meg a csillogó üveg mögött, fedőlapjukon Lenin elvtárs arcának domborművével: Lenin összegyűjtött művei magyarnyelvű kiadásának I. kötetei.

Lenin művei magyarnyelvű kiadásának első kötete Lenin elvtárs halálának 27. évfordulójára jelent meg. Csak Sztálin elvtárs műveinek megjelenése iránt nyilvánult meg ilyen hatalmas érdeklődés, mint már hetek óta Lenin művei iránt dolgozóink körében. Országszerte megindultak az előjegyzések. Mindenki az elsők közt igyekezett a gyüjtőívre felírni nevét, mintegy ezzel is sürgetve a könyv mielőbbi kézhezvételét. A budapesti üzemekben például csak január 15.c és 19-n között több, mint 15.000 dolgozó jegyezte elő Lenin műveit.

De a vidék sem maradt le. A beérkezett adatok szerint Raranva éc S-/nl_

nők megye vezet eddig a vidéki, már. már versenyszerű előjegyzésekben. Ez az érdeklődés nyilvánult meg a pécsi kirakatokban s a többi város kirakatában szombaton megjelent könyvek iránt is. Egymásután mentek be dolgozóink és már az első napon nagy mennyiségben vásárolták a minden eddigi kiadásnál szebb kivitelű könyvet.

Az érdeklődés elsősorban a pártiskolák hallgatói részéről nyilvánult meg. hiszen az ő számukra nélkülözhetetlen a már régen várt kiadás. De nem csekély az érdeklődés üzemi dolgozóink, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk és a tanulóifjúság ré széről sem.

Lenin elvlárs halálának 27. évfordulója már e kiadás szempontjából is emlékezetes dolgozóink számára. A 35 kötetnyi mű mától kezdve sorozatosan jelenik majd meg és hatalmas lépéssel viszi előre győzelmes elméletünk, a marxizmus-ieninizmus elterjedését.

PJOTIt SZÁZSVS,

QLUHOVKAI

MEQQYFAK

a méltó válasszal, de a kovácsot mindenki íiszte’- te, ezért sietve nyugtatta meg öt:

— Té vagy az elnök, Tiéd az első szó. De ha kérdést intéz hozzám Lenin elvtárs, nem fogok hallgatni. Tudja ő bízonnyára, hogy munkásemberek vagyunk, úgy beszélünk, ahogyan tudunk.

Közvetlen Gorki előtt eltévedtek az úton. — Szerencsére egy Gorki faluból való paraszt utitár- sul szegődött hozzájuk.

’Ll allgatva mentek. Csak Kuznyecov és az utitárs beszélgetett halkan.

— Leninhez? — kérdezte az utitárs.

Kuznyecov válaszolt:»

— Leninhez,

— Sokan jönnek hozzá, de beteg. Azt mondják, senkit sem fogad.

Kuznyecov ijedten nézett rá, mire ez folytatta:

— Benneteket biztos fogadni fog, Ti messziről jöttök. Ez ajándék? — kérdezte, a csemetékre mutatva.

— Igen.

Kuznyecov igenlően bólintott, majd kibontotta a csomagot és megmutatta az inget. Az utitárs az éíénkpiros ing láttára vidáman felszegte fejét:

— Ez már igen! Hanem a fát —• tette hozzá — kár volt hoznotok: van it; dús park. kert is.. Ámbár — folytatta elgondolkozva — Vladimír II jics, azt mondják, nagyon szereti a természetet. — Van a parkban egy öreg, nagyon öreg tölgy, már rég ki akarták vágni, de Leniri nem engedje. Parancsára körülkerítették, sodronnyal megerősítették és lám növekedik.

A Páhra folyónál az út ’kettéágazott, az egyik"

a majorságba vitt, a másik Gorki faluba. Az útitárs elbúcsúzott:

Most már közel vagytok. Menjetek az erdő mentén, tartsatok balra és mindjárt ott lesztek a majorságnál.

A küldöttséget Márija Iljinicsna fogadta.

Rövidesen kinyílt az ajtó és megjelent Lenin. Valamennyiüket üdvözölte és kérte, üljenek le.

A küldöttek átadták Leninnek a gluhovkai munkások levelét és az ajándékot.

Vladimir Iljics figyelmesen hallgatta végig a küldöttek előadását a gluhovkaiak életéről és munkájáról. Sikereik nagyon felvidították őt. — Amikor búcsút vettek, Dimitrij Vasziljevics Kux- nyecov megölelte Vladimír Iljicset és így szólt:

— Mielőbb gyógyulj meg, Lenin elvtárs. Kovács vagyok és szavamat adom, hogy amit terveztél, azt mi megvalósítjuk.

A meggyfákat, amit a gluhovkaiak I Leninnek hoztak, elültették. A kertész nem iR reníélte, hogy megfoganjanak, a novembet ugyanis nagyon kései idő a gyümölcsfák elültetéséhez, hozzá még az ősz is erősen csapadékos volt. Januárban olyan fagy állt be, hogy a föld csak úgy ropogott belé. egyes helyeken még a régi kertek i,. megfagytak De a gluhovkai meggyfák kibírták ezeket a zord időket. Átvészelték az 1940-es év negyvenfoko» hidegét is, amikor pedig Moszkva közelében sok kert elpusztult. Azonban a faggyal vívót; küzdelem nyomai meglátszanak a fáken.

TT ttől az időtől kezdve a kert terebélyesedett Évről-étjfre tavasz érkezésekor dúsan vi rágzanak a gluhovkai meggyfák és fehér sipkáik alatt zümmögnek az erdei méhek.

Vladimír Itjicsnek nem adatott meg. hogy a gluhovkaiak ajándékát teljes szépségében meg ássa, mert nem érte meg a tavaszt.

A Moszkva melletti Gorkiban, ahol a nagy Lenin utolsó napjait töltötte, van egy meggyeskert. A meggyfák törzsei csomósak, el vannak görbülve, látni lehet, milyen szívós harcol vívtak létükért. Ez[ a kis kert története is igazolja. line így történt:

1923 októberének végén a gluhovkai textilkombinát munkásai és munkásnői elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek V. I. Leninhez Gor- kiba, hogy tudomására hozzák, milyen sikereket ért el üzemükújjáépitése után. A küldöttség Leninnek tizennyolc meggyfa csemetét és egy elénkpiros színű inget vitt ajándékba, az inget Gluhovka legjobb szövőnői szőtték. A küldöttség Bogorodszkból Gorkiba Moszkván át vonult. A gluhovkaiak magúkra vonták a moszkvaiak figyelmét, amint a fővároson gyalog keresztülmentek, kezükben hordoz1.ák ugyanis a fínomszövésű, fehérített szövetbe gondosan bepólyált meggyfacsemetéket. Élmunkások és é’munkásnők voltak a küldöttség tagjai: P. A. Holodova, K. J. Mokszjc- jeva és mások. Moszkvában nem időztek és egyenesen Gorki felé vették az irányt. Már a Gorkiba vezető úton így szólt Dimitrij Vasziljevics Kuznyecov, novgorodi tájszólással Holodova felé fordulva:

— Hallod, Holodina, ha megérkezünk Lenin elvtárshoz, ne kezdd mindjárt te a beszélgetést. Várd, amíg ő megszólal. Ne sértődj meg ezért, emlékezz, kihez megyünk.

Ezt mondván, végigsímogatta széles őszbeve- gyülő szakátlát és hatalmas öklét térdére támasztott. Magas, erőteljes testalkatú, szélesarcú, jólelkű ember volt, mint általában az erős embirek.

P

A. Holodova fonógyári csévézőnő Gluhov- • kában kimeríthetetlen energiájú do gozó hírében állott. Sokát és gyorsan beszélt Holodova, ezt a szokást azokkal való „harcában” vette fel, akik akadályt gördítettek pártmunkás tevékenysége elé. Ha Dimitrij Vasziljevics helyett más szólt volna így hozzá, Holodova nem késlekedett volna