Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

1*M XAWtTAX n WWPLÓ 5 LENIN ÉLT, LENIN ÉL. LENIN ÉLNI FOG cÁ d&LyazÁk JleMmi&i ném nagyon sok parasztasszonynak, de sok embernek, fiatalnak is meg­magyarázni, hogy mit jeleni nekem Lenin elvtárs. Amióta a Nagy Októ. béri Forradalomban megszületett Szovjetunió szilárdan védi a békét, elmondhatjuk, hogy szebb lelt éle­tünk, mert ma már magunknak épí­tenie. A mi termelőszövetkezetünk a semmiből indult, üres kézzel fog­tunk össze, de a Fárt segítségével rövid idő alatt hatalmasai fejlődtünk. Ma már van 700 hold földünk és jó­szágunk szép számmal. Egy-egy munkaegységre 17 forintot kaptunk. A gépállomás segítsége is a Párt se. gítsége, mert ami szebb életünkért, fejlődésünkért történik, annak a Párt az irányítója. Értelmiségünk legjava számára is Lenin elvtárs matatott példát. ,,Az iga­zi, bölcs, emberi, hatalmas Lenin-ko- ponga“ — ahogy ezt Majakovszkij írja róla egyik költeményében — a világ 'eyhataünasabb értelme fényével mu­tatja meg mindnyájunk számára a néppel haladó, vele együtt harcoló ér­teim..,ég számára is az igazi, az egyet­len utat. Dr Vas Tibor etvtárs, a pécsi egye­tem jogi karának állam- és jogelméleti professzora szobájában éppen marxiz­mus-'eniniz mimből vizsgáztatja a hall­gatókat. A szoba faláról Lenin képe tekint la tanárra és a fiatalokra. — Számomra, az állam- és jogelmé­lettel foglalkozó és tanító ember szá­mára nélkülözhet ellen Lenin munkás­sága — mondja Vass elvtárs. Különö­sen nagy fontosságúnak tartom „Állam és forradalom“ c- művét, mely Marx és Engels tanítását továbbfejlesztve cl­Ma huszonhat éve annak, hogy Lenin elvlárs, az orosz proletariá­tus és a nemzetközi munkásosztály nagy vezére és tanítófa meghaltí. Egész életét a munkásosztály győzelmes forradalma kivívásának és az új, szocialista állam megalapozásának szentelte. A Szovjetunió a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek új hazája, a dolgozók igazi, kizsákmá­nyolástól mentes országa lett, úgy, ahogy azt Ö akarta, ö mutatta meg. Élete, harca és taní'ása valamennyi ink számára, örökké élő példa ma­rad. Most, halála évfordulóján is erről az örökké élő tanításról és pél­dáról emlékezünk meg, ami non. hall, nem hathatott meg, hanem napról- uapra élőbbé válik. Lenin élete határtalan! if« Tt éve annak, hogy Lenin elv-sz agunkat, szépíti életünket.^ Szeret-^ társ meghall, de a szelleme él az' ~ “ * egész világon. Ezzel találkozunk minden üzemben, gyárban, bányában. Hálunk lelkes munkaverseny folyik Pártunk Országos Kongresszusa tisz­teletére és ebben a versenyben nagy­jaink, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtár­tak példája, tanítása is lelkesít ben­nünket. Szécsi Zoltán segédvájár is, nép­nevelő munká fában Lenin elvlárs életéről, harcairól beszél. H. kiejtem axt a naóti Páti — akkor akaratlanul is Lenin elvtársra kell gondolnom — mondja, — mert végeredményben Néki köszönhetjük, hogy olyan Pártunk van, amely ké. pes minden nehézséget legyűrni a dolgozó nép érdekében. Lenin elvtárs rettenthetetlen hős volt — folytatja — ez bebizonyosodott 1917-ben, ami­kor 14 ország támadta a fiatal Szov­jetuniót. Vaskézzel szórta szét és semmisítette meg az opportunisták aljas támadásait és egy tapodtat sem tágított az igazság útjáról. Egész éle­tét a nép érdekének győzelemre jut­tatására szentelte. Még a börtön és a száműzetés sem számított aJcadály. nak, mert olt Is dolgozott, szervezte, tanította, nevelte a kommunistákat. — Én sokat tanulmányoztam már Lenin elvtárs müveit —, mondja Szécsi elvtárs — és megéri lem, hogy nekünk kommunistáknak foko­zottan Lenin elvtárs szellemében kell dolgoznunk, harcolnunk kíméletlenül az ellenség ellen. Le kell lepleznünk « jobboldali szociáldemokratáké, úgy, ahogyan azt tette Lenin elvlárs Trockijékkal és Martovékfcal. — Megtanultam Lenin elvtárs példájából — folytatja, — hogy nem szabad megrdkudni a nehézségekkel. Itt még nálam is sok a tennivaló. — Amikor felajánlottam, hogy az eddig elért teljesítményemet 10 százalékkal emelem, megijedtem, hogy nem fogom tudni teljesíteni, mert rossz állapot­ban van a fejtésünk. De magamban elhatároztam, hogy amit vállaltam, azt akármilyen körülmények között is, dé teljesítem. Kemény elhatározá­somnak meg is lett az eredmény mert nemcsak teljesítem vállaláso­mat, hanem máris túlteljesítem. Eddig a rossz természeti viszonyok miatt . átlagban 105—106 százalékot értem ■ el, de amióta felajánlottam a 10 szá­zalékos többtermelést, van olyan nap is, hogy 120 százalékot érek el. E. im Lenin eltttárm txellemt mert nehézséget ö sem ismert és amit kimondott, azt valóra is váltotta. Szécsi elvtárs is ebben a szellemben igyekszik eleget tenni munkájának, és mint kommunista népnevelő ne. vélni a többi bányászt. * fetter Istvánná ócsárdi dolgozó pa­rasztasszony Így beszél Lenin elv­társról: — Lenin elvtárs eszménykép előttem. A nagy Lenin és Sztálin győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, szocialista országot építettek, szocialista embert neveltek, azokat a hősöket, akik ne- 'künlt is elhozták a szabadságot, akik­nek szebb életünket köszönhetjük. Amióta a nagy Lenin tanítása sze­rint halkulunk, életünk egészen meg­változott, van értelme az életnek és i tokkal szebben, sokkal jobban élünk. Lenin elvtárs olyan világot alko­tott a dolgozóknak, amelyben ember 9z ember és hogy boldogan, megelége­detten éljenek, megtanította s: eretetre o népet. De megtanította gyűlölni a kulákot, a becsületes dolgozók ki- tsákmányolóit, — ellenségeinket. ^ito tanított engem Lenin elvtára, hogy csak akkor leszünk erősek, ha mi dolgozók keményen összefogunk minden nemzetiségi kü- lőmbség nélkül, mert csak így tud­juk a harcot az ellenség ellen ered­ményesen folytatni, csak összefogá­sunk után szűnik meg az egymás el­leni gyűlölködés, ami a múlt bűnös öröksége bennünk. Lenin elvtársnak köszönhetjük, hogy tűm egy olyan Pártunk, amely minden munkánkban, — a jövőért folytatott harcunkban — segít ben­nünket. Dicsőséges Pártunk és veze­tőnk, — Rákbsi elvtárs a dolgozók százezreit tanítja Lenin hailin'ottan szellemében. Megszépült életünk a legszebb bizonyítéka annak, hogy Pártunk Lenin szellemében építi or­kahnazza a proletárforradalom korsza­kára. E mii az Októberi Forradalom elmélete, melyet Lenin dolgozott ki és mindjárt ö maga is vitt át a gyakor­latba, Igazolva ezzel az elmélet he­lyességét. — Az álfám elméleté ~~ folytatja tovább Vas professzor — kitünően vizsgálható Leninnél, mert elméletileg és gyakorlatilag Is világosan megmu­tatta, milyennek kell az új átlómnak, a munkások is parasztok államának lennie. Eetsin am Októberi Forradalom ultin a szocialista állam felépítésé­nek elméletét do'gozta ki, melyet nagy barátja, harcostársa és tanítványa, a ,ma Leninje^Sztálin elvtárs folyta­tott tovább és valósított meg. Vas elvtárs ezután arról a követke­zetes. kemény és kérlelhetetlen harc­ról beszél, melyet Lenin elvtárs vívott győzelméért: — A mai rendkívül éles nemzetközi helyzetben Leninnek különösen arra a kérlelhetetlen harcára kell felhívnom a figyelmet, melyet — többek közt az anarchisták ellen vívott a fiatal szocialista állam megerősítéséért. Ne­künk is így kell felkészülnünk — * így is készülünk fel •— a mai helyzet­ben, erősítve szocializmust építő or- szágunicat, mert csak erős állam véd­heti meg építését, békéjét, jogait — Az értelmiség számára örökös r\Mdn T.emn élete — mondja befejezé­sül Vas elvlárs. — Világosan megmu­tatja a marxizmus-Ieninizmus elmélete és a szakmai tudás egységéi. Lenin élete és munkája meggyőzhet minden­kit arról, hogy jó gyakorlati munkál csak akkor végezhetünk, ha elsajátí­tottuk az elméletet. — Lenin volt az, aki élesen felvette a harcot az ösztönösség helytelen el­mélete ellen, Lenin volt az, aki rámu­tatott a kultúrforradalom jelentőségére, T.en<n volt az, aki n gyakorlatban is élenjárt, maga is tanított, mint tudjuk, a Szverdlov-egyetemen. Minden értel­miségi előtt világosan kell állnia,hogy tudományos és gyakorlati munkájá­ban soha egy pillanatra sem nélkülöz­heti a nagy Lenin példamutatásátl „Ti háborút viseltek, egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsák­mányolok ellen, háborút a szocializmus győzelméért. Mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, az egész világon a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat. Legyetek szilárdak és a győzelem a tiétek lesz." Részlet Lenin elvfárs a magyar munkásoknak küldött üdvözletéből. (1919 május 27.) Elment az éj s világosságot ontva a főidre íelóriásodott nagy-széles fénypászíákon a hajnal. El a gyászt! Meghalt ugyan Lenin, de műve él világa tündökölve szebb, jobb jövőt kivívó diadallal. Már az első nap nagy mennyiségben vásárolták dolgozóink Lenin elvtárs műveinek L kötetéi A tegnapi napon dolgozóinkat új ajándékkal lepték meg a könyvesbol­tok kirakatai. Barnakötésű, aranybetűs könyvek jelentek meg a csillogó üveg mögött, fedőlapjukon Lenin elvtárs arcának domborművével: Lenin össze­gyűjtött művei magyarnyelvű kiadásá­nak I. kötetei. Lenin művei magyarnyelvű kiadásá­nak első kötete Lenin elvtárs halálá­nak 27. évfordulójára jelent meg. Csak Sztálin elvtárs műveinek megjelenése iránt nyilvánult meg ilyen hatalmas érdeklődés, mint már hetek óta Lenin művei iránt dolgozóink körében. Or­szágszerte megindultak az előjegyzé­sek. Mindenki az elsők közt igyeke­zett a gyüjtőívre felírni nevét, mintegy ezzel is sürgetve a könyv mielőbbi kézhezvételét. A budapesti üzemekben például csak január 15.c és 19-n kö­zött több, mint 15.000 dolgozó jegyez­te elő Lenin műveit. De a vidék sem maradt le. A beér­kezett adatok szerint Raranva éc S-/nl_ nők megye vezet eddig a vidéki, már. már versenyszerű előjegyzésekben. Ez az érdeklődés nyilvánult meg a pécsi kirakatokban s a többi város kirakatá­ban szombaton megjelent könyvek iránt is. Egymásután mentek be dol­gozóink és már az első napon nagy mennyiségben vásárolták a minden eddigi kiadásnál szebb kivitelű köny­vet. Az érdeklődés elsősorban a pártis­kolák hallgatói részéről nyilvánult meg. hiszen az ő számukra nélkülöz­hetetlen a már régen várt kiadás. De nem csekély az érdeklődés üzemi dol­gozóink, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk és a tanulóifjúság ré széről sem. Lenin elvlárs halálának 27. évfordu­lója már e kiadás szempontjából is emlékezetes dolgozóink számára. A 35 kötetnyi mű mától kezdve soroza­tosan jelenik majd meg és hatalmas lépéssel viszi előre győzelmes elméle­tünk, a marxizmus-ieninizmus elterje­dését. PJOTIt SZÁZSVS, QLUHOVKAI MEQQYFAK a méltó válasszal, de a kovácsot mindenki íiszte’- te, ezért sietve nyugtatta meg öt: — Té vagy az elnök, Tiéd az első szó. De ha kérdést intéz hozzám Lenin elvtárs, nem fogok hallgatni. Tudja ő bízonnyára, hogy munkásembe­rek vagyunk, úgy beszélünk, ahogyan tudunk. Közvetlen Gorki előtt eltévedtek az úton. — Szerencsére egy Gorki faluból való paraszt utitár- sul szegődött hozzájuk. ’Ll allgatva mentek. Csak Kuznyecov és az utitárs beszélgetett halkan. — Leninhez? — kérdezte az utitárs. Kuznyecov válaszolt:» — Leninhez, — Sokan jönnek hozzá, de beteg. Azt mond­ják, senkit sem fogad. Kuznyecov ijedten nézett rá, mire ez folytatta: — Benneteket biztos fogadni fog, Ti messziről jöttök. Ez ajándék? — kérdezte, a csemetékre mutatva. — Igen. Kuznyecov igenlően bólintott, majd kibontotta a csomagot és megmutatta az inget. Az utitárs az éíénkpiros ing láttára vidáman felszegte fejét: — Ez már igen! Hanem a fát —• tette hozzá — kár volt hoznotok: van it; dús park. kert is.. Ámbár — folytatta elgondolkozva — Vladimír II jics, azt mondják, nagyon szereti a természetet. — Van a parkban egy öreg, nagyon öreg tölgy, már rég ki akarták vágni, de Leniri nem engedje. Parancsára körülkerítették, sodronnyal megerősí­tették és lám növekedik. A Páhra folyónál az út ’kettéágazott, az egyik" a majorságba vitt, a másik Gorki faluba. Az úti­társ elbúcsúzott: Most már közel vagytok. Menjetek az erdő mentén, tartsatok balra és mindjárt ott lesztek a majorságnál. A küldöttséget Márija Iljinicsna fogadta. Rövidesen kinyílt az ajtó és megjelent Le­nin. Valamennyiüket üdvözölte és kérte, üljenek le. A küldöttek átadták Leninnek a gluhovkai munkások levelét és az ajándékot. Vladimir Iljics figyelmesen hallgatta végig a küldöttek előadását a gluhovkaiak életéről és munkájáról. Sikereik nagyon felvidították őt. — Amikor búcsút vettek, Dimitrij Vasziljevics Kux- nyecov megölelte Vladimír Iljicset és így szólt: — Mielőbb gyógyulj meg, Lenin elvtárs. Ko­vács vagyok és szavamat adom, hogy amit tervez­tél, azt mi megvalósítjuk. A meggyfákat, amit a gluhovkaiak I Leninnek hoztak, elültették. A kertész nem iR reníélte, hogy megfoganjanak, a novembet ugyanis nagyon kései idő a gyümölcsfák elültetéséhez, hozzá még az ősz is erősen csapadékos volt. Januárban olyan fagy állt be, hogy a föld csak úgy ropogott belé. egyes helyeken még a régi kertek i,. megfagytak De a gluhovkai meggyfák kibírták ezeket a zord időket. Átvészelték az 1940-es év negyvenfoko» hidegét is, amikor pedig Moszkva közelében sok kert elpusztult. Azonban a faggyal vívót; küzde­lem nyomai meglátszanak a fáken. TT ttől az időtől kezdve a kert terebélyesedett Évről-étjfre tavasz érkezésekor dúsan vi rágzanak a gluhovkai meggyfák és fehér sipkáik alatt zümmögnek az erdei méhek. Vladimír Itjicsnek nem adatott meg. hogy a gluhovkaiak ajándékát teljes szépségében meg ás­sa, mert nem érte meg a tavaszt. A Moszkva melletti Gorkiban, ahol a nagy Lenin utolsó napjait töltötte, van egy meggyeskert. A meggyfák törzsei csomósak, el van­nak görbülve, látni lehet, milyen szívós harcol vívtak létükért. Ez[ a kis kert története is igazol­ja. line így történt: 1923 októberének végén a gluhovkai textil­kombinát munkásai és munkásnői elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek V. I. Leninhez Gor- kiba, hogy tudomására hozzák, milyen sikereket ért el üzemükújjáépitése után. A küldöttség Leninnek tizennyolc meggyfa csemetét és egy elénkpiros színű inget vitt ajándékba, az inget Gluhovka legjobb szövőnői szőtték. A küldöttség Bogorodszkból Gorkiba Moszkván át vonult. A gluhovkaiak magúkra vonták a moszkvaiak figyel­mét, amint a fővároson gyalog keresztülmentek, kezükben hordoz1.ák ugyanis a fínomszövésű, fehé­rített szövetbe gondosan bepólyált meggyfa­csemetéket. Élmunkások és é’munkásnők voltak a küldöttség tagjai: P. A. Holodova, K. J. Mokszjc- jeva és mások. Moszkvában nem időztek és egye­nesen Gorki felé vették az irányt. Már a Gorki­ba vezető úton így szólt Dimitrij Vasziljevics Kuz­nyecov, novgorodi tájszólással Holodova felé for­dulva: — Hallod, Holodina, ha megérkezünk Lenin elvtárshoz, ne kezdd mindjárt te a beszélgetést. Várd, amíg ő megszólal. Ne sértődj meg ezért, emlékezz, kihez megyünk. Ezt mondván, végigsímogatta széles őszbeve- gyülő szakátlát és hatalmas öklét térdére támasz­tott. Magas, erőteljes testalkatú, szélesarcú, jó­lelkű ember volt, mint általában az erős embirek. P A. Holodova fonógyári csévézőnő Gluhov- • kában kimeríthetetlen energiájú do gozó hírében állott. Sokát és gyorsan beszélt Holodova, ezt a szokást azokkal való „harcában” vette fel, akik akadályt gördítettek pártmunkás tevékeny­sége elé. Ha Dimitrij Vasziljevics helyett más szólt volna így hozzá, Holodova nem késlekedett volna

Next

/
Thumbnails
Contents