Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

MM JANUAR 4 NAPLÓ A szovjet tapasztalatok alapján hajtsuk végre a takarékosságot az építkezések tervezésében és kivitelezésében A Pécsi Terveié Iroda vezetői meg­tárgyalták a minisztertanács takaré­kossági határozatát Megállapították, hogy a határozat minden pontja rá­juk is vonatkozik és éppen ezért ez a határozat a jövőben alapja lesz tervezési munkájuknak. A megbeszé­lésen azt is megállapították: * „Na­gyon helyénvaló és nagyon időszerű, ez a határozat.'“ Hogy miért helyén­való és miért időszerű, arra magya­rázatként fel lehet sorakoztatni az építkezési tervezés eddigi tapasztala­tait, de fel lehet soroln, a feladato­kat is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy komoly hiányosságok voltak eddig ágy a tervezésben, mint a ki. eitelezésben a takarékosság terén, a feladatok pedig azt mutatják, hogy szükséges és elengedhetetlen a .fo­kozott takar ék osság. Csökkentik az anyagköltségeket A Pácai Tervező Irodának az 1951-es évre megkétszereződtek a megbízásai, ez pedig a»t mutatja, hogy a beruházások is megkétszer.e- nődtek. A beruházások kivitelezésé­nél általában az összköltség 60 szá­ndékát aa. anyag, 40 százalékát pe­dig * munkabér teszi ki. Leglénye­gesebb feladat most az anyagliölt. eégek lecsökkentése. Elzárt most or­szágosan folyamatban van az anyag- normák megállapítása és az anyag- lelőhelyek felkutatása. Az anjjagnormák megállapítása a Kfovjert' építészet tapasztalatain ala. ptd. Megváltoztatják az erőtani szá­mítások méretezését.. Megkezdődött, a mi túlságosan biztonságos vas- beübnszabályzatunk átdolgozása is. Ez mintegy 15 százalékos anyag­in egt-akaritist jelent . A túlméretezett, tervek komolv költségtöbbletet okoztak. így készült el ■ bilméretezett betont art ókkal a Sopiama. gépcsarnoka. Az új gépcsar­nokot már észszerűbb tervezéssel épí­tik­Helytelen anyagfelhasználással ké­szülteik a Megyeri-úti lakóházak is, mórt. az alapozáshoz téglát, használ. tak fel a Mecsekben bőven talál­ható kő helyett. A jövőben Baranyában, elsősorban Pécsett és Komlón, de ugyanígy Tolna megye déli részén az alapba, földpartok közé nem építenek tég­lát-, folyami kavicsot, cementet, ha­nem terméskövet Különösen nagy volt a fejetlenség a vidéki építkezéseken az anyagki. utalás körül az építésügyi minisz­térium hibájából. A vajszlói gépállo­más építkezéséhez például Paksról utaltak ki téglát, ezt Pusztaszabol­cson és Pécsen keresztül szállították a helyszínre. Egyedül csak a fuvar, költség 36.000 forint felesleges ki­adást jelentett, akkor, amikor Vajezlón is van téglagyár, vagy például Szentlőrincen is. Még szembetűnőbb pazarlást je­lentett a bonyhádi zománcgyári épít­kezés anyagellátása. Ide a, meszet oltva, teherautón szállították Szek. szárdról. a téglát pedig Nagymányok- ról, pedig pár méterre az építkezés­től volt mészégető is, téglagyár is és a vasútállomáson ugyanazok a mun­kások rakták ki a vagonokból a nagvmányoki téglát, akik ugyanazok, ba a vagonokba berakták a bonyhá­dit- (Talán éppen Nagymányokra ke­rültek.) A pazarlás, pocsékolás mögött sokszor megtalálhatjuk az ellenség kezét is, vagy a csökönyös maradi- ságort. Sokan azt hirdették, hogy a faanyag nélkülözhetetlen a födé­meknél, pedig az előregyártott vas­beton gerenda, erre az előre gyártott téglaKetétos padló, alul pedig nád­padló tökéletesen pótolja a faanya­got. A meszesi bányászházak már így is épültek. A takarékosságot és az erről szóló minisztertanácsi határozat végrehaj. tását szolgálja a szabványosítás is. Eddig például tucatnyi fajta födém- téglát gyártottak és alkalmaztak. A jövőben csak egyet gyártanak és ezt is használják, mert ez tökéletesen elegendő. Az anyagtakarékosságot szolgálja a Tervező Iroda célkitűzése hogy a pécsi salakhegyet felhasznál­ják a téglagyártáshoz, ehhez kérik a minisztériumon keresztül a szovjet szakértők segítségét, mert a Szovjet, unióban már széles körben alkalmaz, zák a salaktéglát. Tűimére-ezett adminisztráció a tervezőirodánál A minisztertanács határozatát nem­csak a tervezésnél akarják szem- elött tartani, hanem a mindennapi munkában, ezért bevezetik az irodán belül is a fokozott, takarékosságot és átszervezéssel változtatnak azon. hogy a megengedett 20 százalék he. lyélt, jelenleg 25 százalék az admi­nisztratív munkaerők aránya. Eddig rengeteget költöttek kiuta­zásokra. de ehhez hozzájárult az is, hogy a minisztérium egvre-másra hí­vogatta fel az egyes tervezőket. Leg­utóbb például az anyagkezelőt hív­ták Budapestre, értekezletre. Mikor felért, akkor derült ki, hogy érte. kéziét nincs, mert nem találták meg azt. a rendeletét, amiről értekezni akartak. Tennivaló tehát van , bőven az építőipar egész vonalán, az irányí­tástól, a tervezésén1 át egész a ki­vitelezésig. ahol bizony még manap­ság is megtörténik, hogy a munka befejezte után a, malteros ládában cementhabarcs ..dögledezik“ reggelig, de ez már egyre ritkább lesz. mert a minisztertanács határozatának meg­jelenése után már azok is látják, akik c1 ott eddig még nem volt tel­jesen világos, hogy a takarékosság erős fegyver a szocializmus építé­sében. Ezért mondják ma szerte az or­szágban: „Nagyon helyénvaló és na­gyon időszerű ez a határozat.“ J* ártunk és Rákosi elvtárs gondoskodását mutatja a cukor- és lisztellátás új rendje“ A dolgozók örömmel fogadták a minisztertanács rendeletét TVolteozórnk hatalmas őrömmel és tel- tkesadéssel fogadták a minisztertanács csn/tel-ntőt, amelyben bejeién!ik a cukor. te Msrteltá+ás új móriját, biz tükröződik V9®aza azokból a' tevétekből is, amelyek '«earkrs'ztősegünkbe érkeztek. — Régi vágya teljesült ezzel « doílgo- pőknak. akik hátrányban voltak' azok­kal »zerobén, akik nem dolgoztak, akik ráértek sorbainilini, az élelmiszercikke­ket felhalmozni. A burgo;mával való el­látás .a karácsonyi utalványok kiosz­tása után r: az intézkedés megnyug­vást keltett a dolgozók körében, mert Pártunk gondoskodását látjuk benne — mondotta Heller András, András­uknál vájár a rendelet elolvasása utóm. Mindenki idejében megkapja fejadagját Jőjárt József dohémy^/ári síztaháno ▼ista hasonló lelkesedéssel ír levelében: — Mig az utóbbi időben a spekulán­sok. a: áruhalmozók és azok a megté­vesztett dolgozó feleségek, aktk az el­lenséges propaganda aszályába kerül­tek. egyik üzletből ki, a másikba be. rorbad’lással felvásárolták a cukrot, finomlisztet és más közszükségleti cik­keket. midig az a becsületes dolgozó, tiki a sorbaállást zrem találta öntudatos dolgozóhoz méltónak, néha szükséget szenvedett. Kz most mind megváltozik Kivétel nélkül mindenki kap jegyet és orra idejében megkapja a maga bősé­ges fejadagját minden sorbaállás nél­kül. Kz a rendelkezés újabb csapás a közellátás frontján aknamunkát végző ellenségre. A dolgozó nők kössönete Arató Bálin é, a megyén tanács do le­rója így vélekedik levelében a rendelet­ről: — Fn, mint dolgozó nő hálás vagyok élért az üdvös rendelkezésért. Amikor a rádión keresztül hallottam a minisz­tertanács határozatát, mindjárt a Párt­ra és Rákosi elvtársra gondoltam akik mint máskor is :—, a dolgozók se­gítségére siettek. Most már nem kell átlói, félnem, hogy üres kosárral me­gyek haza, ha munka után megyek o boltokba. Ezzel a rendelkezéssel ismét ütöttünk egyet ellenségeinkre. Foga­dom, hogy még több munkával erősí­tem a béketábor erejét és ezzel köszö­nd ril hxog Pártunk és Rákos; elvtárs féltő gondoskodását. A Sopiana Gépgyár síztnhánouistn esz. tartályosa. Szebeni Jénosné igv fr: — Mi dolgozó nők nagy örömmel tettük a cukor- ét finomliszt jegy beve­zetését.. mert alig jutottunk ezekhez a cikkekhez■ Legtöbbször akkor osztottál;, amikor mi az üzemben dolgoztunk. Mi üzemi dolgozók ezért a rendelkezésért hátával tartozunk Párt im írnak és for­rón szertett Rákosi elvtársnnknak atyai gondoskodásért és ígérjük, hogy több és jobb termeléssel fejezzük ki kőszö- netünket. Hernádi Gyulámé, a Kesztyűgyár dol­gozója megel égési elten mártotta tolláit a tintába, llogy megírja véleményét a rendeletről: A tegnapi népnevelő értekezleten öröm volt számomra, amikor él ondónk ismertette a mirnűszfertanács határoza­tát, mert ami az. utolsó hónapokban volt a cukor- és finomliszt beszerzésé­vel kapcsolatban, az nem egyszer fé­kezte munkánk lendületét. A semmit­tevő spekulánsok, reakciósok, felvásá­rolták az ámít, míg mi a gyárban dol­goztunk. Ezt a lehetetlen helyzetet szá­molta fel Pártunk, a- minisztertanácsi rendelet, aminek minden dolgozó nő csak örülhet. „Meghnifíljuk Vártunk gondoskodásai“ Ferenq-aknán dolgozik Greics János vájár, aki a bíYnyászmu.nka megbecsü­lését látja abban, hogy felemelt fejada­got kapnak cukorból és fínomVsi/jtbőil a minisztertanácsi rendelet szerint. — 1tl éve dolgozom a Fcrenc-nknán- Mondhatom azt, hogy soha ilyen meg­becsülésben nem volt részünk. Decem­ber .10-án kaptam 200 forint hűségju­talmat, ezenfelül még munkaruhái és bakancsot is kapok. A cukor- és fi- nomVszjegy bevezetésével újabb gon­doskodás történt rólunk. Ezzel biztosí'- va les: n családom ellátású, A felesé­gemnek rzekután nem okn: majd gon­dot a család ellátása.. Hogy Pártunk és Rákosi elvtárs mennyire szivén viseli a bányászok sorsát, bizonyítja az o ren­delkezés, l\ogy mi bányászok feleméit fejadagot kapunk■ Mi ezt azzal szeret- ií'-nk meghálálni,' hogy ezután meg több, még jobb minőségű szenei ter­melünk. még jobban takarékoskodunk a fával és a sűrített levegővel. Hosszúlejáratú versenyszerzodéseket kötnek a nagymányeki bányák dolgozói A nagymányoki bányaüzemek dolgozói lelkesedéssel kezdték meg a* ötéves terv második évének teljesítését. Hogy termelésüket fokozhassák, új lendülettel láttak hozzá a munkaversenyhez, melyet állandósítani akar­nak. Ezért hosszúlejáratú versenyszerzodéseket kötnek, amelyben vállal ják, hegy ezévi tervüket előbb fejezik be, jobban végzik el a munkát, anyagot takarítanak meg. Ilyen hosszúlejáratú versenyszerzödést kötött Nagymányokon a dolgozók 40, Hidason 50, Szászváron 70, Mázán 75 szá zr.Iéka. A megtartott tervísmertető értekezleteknek így nyilvánult meg egyik jelenős eredménye, amely kihatással lesz a terv időelőtd teljesí­tésére is. Ki kell küszöbölni a Szabad Föld Téli Esték előadásainak hibáif A Szabad Föld Téli Esték megyénk­ben érdeklődéssel folynak dolgozó parasztságunk körében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a novem­beri nagy lendület december hónap folyamán alábbhagyott. Az előadások iránt megnyilvánuló érdeklődés kétségtelenül jelentős. Az ,,Urak országából dolgozók hazája1', a „Van hazánk, van mit védenünk", „Tito, a jugoszláv nép hóhéra“, a Faekétől a traktorig“, stb. című elő­adások felkeltették dolgozó paraszt­ságunk érdeklődését. Siklóson 260 lányi hallgató jelent meg a „Mit kö­szönhet a magyar nép a Szovjetunió­nak“ c. előadáson. Mittler Dezső jól felkészült az előadásra, mely után diavetítés volt. Dunaszekcsőszigeten 161 dolgozó hallgatta meg a „Van hazánk, van mit védenünk’1 előadá­sát. Példamutatóan emelkedik ki Kis- szentmárton is, ahol 240 lakos közül 106 dolgozó vett részi az egyik me tó­gazdasági tárgyú előadáson, a „Van hazánk" c. előadást pedig 128-an hallgatták meg. NEM KIELÉGÍTŐ a Szabad Föld Téli Esték látogatottsága azonban Mo­hács 1. és 2. körzetében. Égy alka­lommal például az 50 részvevő közül 45 tcözépiskolás kollégiumi diák volt. Igen rosszul megy Versenden is a szervezés. Kovácsevics Márk népmű­velési ügyvezető pedig a háromhetes iskolán elsajátíthatta yolna a szer­vező munka alapelemeit. Óidon sem lehet a kevés hallgató számát egy­szerűen kulákbofo’.vásnak minősíteni és ezzel napirendre térni .fölötte. A Szabad Föld Téli Esték szerve­zési hibái közé tartozik, hogy az előadásoliat nem élénkítik eléggé dia­vetítésekkel, Hímekkel, kullúrcsopor- lok szereplésével, vagy ha vetítenek, akkor sem az illető előadáshoz ki­küldött filmet vetítik. Természetesen ez nem általános, de gyakran előfor­duló hiba. A másik hiba az, hogy na- jryon sok helyen egyedül az ifjúság végzi az előkészítő munkákat s ő maga is vesz részt az előadásokon. HELYES AZ, HOGY A DISZ „ leg­több helyen rs.agy lelkesedéssel vesz részt az előadásokon, annál helyte­lenebb azonban, hogy az MNDSZ ■ már lényegesen gyengébben, az MSZT és a DÉFOSZ meg úgyszólván sehogysem működik közre a Szabad Föld Téli Esték-en. Megyénkben egyik legsúlyosabb és legelterjedtebb hiba, hogy szervezésre és kultúrmunkára az úttörőket vonják be, mikor nekik minden erejükkel a tanuláson kell lenniök. Előfordult már olyan is, hogy egyik lalusi népművelési ügy­vezető azért nem tudta megtartani .a Szabad Föld Téli Estéket, mert nem volt otthon a tanító, aki az úttörőkéi mozgósította volna. Áz ilyen és eh­hez hasonló eseteknek egyszer már végét kell vetni, mert az iskolai le­morzsolódás ellen vívott harc nagy és nehéz, feladatát veszélyeztetik. MOST. JANUÁRBAN n Szabad Főid Téli E-téket sokkal jobban kell meg­szervezni, megrendezni, mint decem­berben. A pártszervezetek és a ta­nácsok adjanak hathatós segítséget az ügyvezetőknek és o tömégsr.ervc- zetek valamennyi előadáson fogjanak össze. Az előadásokra pedig a dol­gozó kis- és középparasztságot moz­gósítsák elsősorban, hiszen ar ő szá­mukra rendezik a Szabad Föld Téli Esték előadásait. & H7omhQj VÓKÁNYI DOLGOZÓ PARASZTOKI Ti mindenképpen sereghajtók »ker­tek maradni? Ti vagytok azok, akik lerontják a járás begyűjtési összered- ményét azzal a tizenkilenc százalék­kal, amelyet eddig elértetek. Vizsgál járok meg pártszervezetetek segítsé­géve] a lemaradás okát és igyekez­zetek az utolsóból első községgé válni. Ezt követeli meg tőletek a béke védelme és nem utolsó sorban — becsületetek is! jléué&z Jeáms csillés cíf a s-vénemta Eímeoyek bányászna! Révész János kisbudméri 5 holdas gazda október 29-én figyelmesen ol­vasta a: újságokban, Rákosi elvtárs beszédéi, amelyet a Központi Vezető­ség ülésén mondott. Fogytak a Sorok és Révész János odaért, ahol ez állt: „Az új bányászok ezreire van szük­ség“. Már hosszú ideje olvasta n bányá­szokról szóló cikkeket. Sokszor gon­dolkodott: „Milyen lehet a bánya?“ Sokat törte ezen a fejét és már Rá­kosi elvtárs beszéde előtt is gondolt rá: ..Jó lenne elmenni bányásznak/“ Meghdnyta-vetetl e helyzetét, jóbbról is, balról is és oda lyukadt ki. hogy nagyobb hasznát venné az ország, ha olt dolgozna. Öt hold földdel nem nagyon érdemes vesződni, főleg okkor, amikor más munkához nagyobb kedve lenne. határozta cl magát pár nappal Rá­kosi elvtárs beszéde után. Bátran mondta úgy, hogy felesége egy szóval sem ellenkezett. Talán nem is akart. Később mondta csak neki: — Ha lehet, fenn a napszinten vál­lalj munkát. — Na. azt már nemi — telelte. A.kkor maradhatok itt is, künn a dűlő­ben is a napszinten vagyok. Úgy gondolta Révész János, hngv esek akkor teljesül vágva, ha lenn dol- dolgozik a bányában. Nem tagadta egy pillanatra sem, hogy nagyon kíváncsi a bányamunkára, a bányászéletre. So­kat olvasott róla. Egyik nap. amikor fellapozta az uiságot, ezt olvasta töb­bek között: ..Rákosi elvtárs felhívására Máriakéménden 11 paraszt szár mazós j fiatal jelentkezett a bányába“. Erre az­tán öl is elfogta a mehetnék. — Menni, menni minél előbb a ká­nyába.1 De még pár napot várt. Elvégezte előbb az őszi munkákat, eleget tett be­gyűjtési kötelezettségének. Végre, de­cember 4-én odalépett a Széchenyi- ckna nagycsarnokában lévő „Felvétel“ - jelzésű ablakhoz. Benyújtotta a papí­rokat. az orvosi igazolást és csak any- nyil kérdezett: — Mikor kezdhetem a munkát? Másnap reggel 6 órakor Révész Já­nos a többi bányásszal együtt beszállt a kasba, amely levitte vagy 400 méter­re a föld alá. —■ De más ez. mint amit eddig csi­náltam, ~ gondolta csodálkozva, amint vájárával, Haraszti Istvánnal a munka­hely felé haladt. Haraszti István pedig magyarázati neki. Szívesen, szeretette! oktatta. Révész János pedig figyelme­sen hallgatta a Szavakat, a „treknit“, a „csilléi“, a „kapni!“ és a sok, addig nem ismeri kifejezést. Amint a munkahely felé haladtak, ő sem maradt szótlanul. Elmondta vájá­rának, hogy nem télidőgc jött a bányá­ba dolgozni, mint ahngy ez egy pótnál szokás, „fin itt is maradok“ vágta ki. Haraszti István csendesen bóloga­tott rá. Odaértek a munkahelyhez, a guri- tóhajiás- h&z. Vá­rára itt még jobban kioktatta: hogyan kell dolgoznia, hogy vigyázzon testi épségére. Révész János csillés meg is fogadta a tanácsokat. Már első műsza­kon meg volt elégedve Haraszti vá’ár a munkájával. A további napokon mégjobban beleszokolt az új mester­ségbe, ezzel együll mégjobban meg is szerette azt. Vasárnap hazament falujába. Kis- h-dmérba. Itt körülvették, kérdezget­ték: — Te János, meséld el, milyen a bánya? Ezzel a kéréssel fordult hozzá Ba­logh Antal is. Révész János pedig me­sélt áj életéről, a bányáról: — Szép munka a bányában dolgoz­ni. Csak látnád, hogy szeretik a bá­ty hónapja nyászok a munkájukat ... és hogy gondoskodnak róluk. Hűségjutalmai, teljesítmény jutalmat, ingyen munka­ruhát, bakancsot kapnak . . . pénz*, csak akkor, ha becsületesen dolgozik az illető. Folytatta még tovább is. Mire vé­gére ért, Balogh Antal kibökte: — Te Jancsi, én is elmegyek a bá­nyába! Azóta már ő is Pccsbányate- Icpen dolgozik, mint csillés. Révész János csillés nem porting. De december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján, ö is különös örömmel, lelkesedéssel szállt le a bányába. Dupla műszako1 teljesített. Keresett ezen a napon 8G forintot. Örült ar el­ért szép teljesítménynek, annak, hogy a gurító előbb kész lesz, mint gon­dolták. előbb indulhat meg a fejtés. bányász csak, de már ezt hajtogatja: „Fok- szén. minél több szén kell az országnak,,. Hogy miért? El­mondja ő azt is szép sorjába, ágy, hogy becsületére válna még egy nép­nevelőnek is. Nincs semmi gondja. Azaz, hogy van gondja: az öt hold földié, amely már az ő nyakán is „malomkő“ „mén. tööv“ helvett. Nem megoldhatatlan gond azonban ez sem. — Lehet, hogy eladom az államnak a földet. Nery kell nekem. Ha bányász akarok lenni, hát legyek az és ne kál­laiit — mondja. Egy hónappal ezelőtt még 5 holdas paraszt volt Révész János, jelenleg — de csak rövid ideig kéllaki bá­nyász és- rövid idő múlva bányász lesz belőle, beköltözik csalójával egy üt a városba és még nagyobb len­dülettel lát hozzá, hogy munkájával lo­kozza a széntermelést. A sok közül az egyik, aki Rákosi elvtárs szavára jött a hányába, hogy segítse a szocia­lizmus építését. Pazarlás a fisvarnál és a faanyagnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents