Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-17 / 293. szám
4 NAPLÓ 1950 DECEMBER 17 TITO a balkAn háborús gyujtogatója A provokátor Tito, a bébe, a szabadság és a demokrácia leggo- nosz&bb ellensége azzal hízelegte be magát az imperialista ragadozóknál, hogy a háború felgyujtására a Balkánon, engedelmesen készenlétben áll. Brewster amerikai szenátor, aki nemrég jáart Bolgrádban, leplezetlen elragadtatással jelentette ki, hogy egyes nyugateurópai csatlósok, „melyeknek az Egyesük Államok fegyvereket szíri. lit, tatán kevésbbé lesznek hajlandók a Szovjetunió ellen harcolni, mint Tito." Az amerikai agressxorok bevették Jugoszláviát katonai-stratégiai támaszpontjaik láncolatába, amely Ausztrián, Olaszországon, Görögországon és Törökországon keresztül vonuL Ezt kö- vetöleg 1950 elején az Egyesült Államok uralkodó körei úgynevezett „fce. leteurópai stratégiai terv t* fogadtak el, amelyben külön foglalkoztak a belgrádi klikknek szánt hadianyag - azáliitások kiszélesltéséveL Sőt mi több, az amerikai imperialisták belgrádi öszekötöjűk, George Allen személyén keresztül, — mint a „Neues Wiener Tageszeitung“ Jelentette, — biztosították Titot, hogy „katonai vonatkozásban a Truman-elvet ugyanúgy kiterjesztik Jugoszláviára, mint Gö. tögországra és Törökországra", E ttől kezdve a belgrádi gyújtogató nyíltabb kezdett lenni be- •zédeiben. Abban a beszélgetésben, •melyet a londoni „Times" tudósítójával folytatott kevéssel az amerikaiak fegyveres koreai beavatkozása előtt. Tito kijelentette, hogy ha új háború kezdődik, akkor ,,a nyugati oldalt fogja támogatni", vagyis az imperialisták táborát. Tito ezt a nyilatkozatát tettekkel is megerősítette, mert teng ear on, túli gazdáinak parancsába aktívan közreműködött az agresszív Athén— Belgrád „tengely' megalapításában és a iöldk&T.i-tengerl blokknak, az Eszakatlanti Szövetség fiókiniézetének ősszetákolásában. Azoknak u tárgyalásoknak az ered- ^menyeképpen, amelyeket Tito az el- ' múlt nyáron Brioni szigetén amerikai katonai és politikai tanácsadókkal folytatott, új, piszkos üzlet jött létre: • belgrádi Rührer“ teljesen a hábo- rús gyújtogatok vezérkara szolgálatába állította hadseregét. Imperialista gazdáinak első követelésére Tito a Brionibnn kötött egyezmény alapján kötelezte magát, hogy Jugoszlávia haderejét az Atlanti Btolek úgynevezett katonai bizottságának közvetlen tendelkezése alá bocsátja. T ito Jugoszláviája a Wall-Street uralt nem csupán gazdag termé- azeti erőforrásai miatt érdekli, hanem különösen sztratégíai helyzeténél fóg- va, lévén a legelőnyösebb hídfő a népi demokratikus országok, Albánia, Bulgária, Románia és Magyarország határain. Ebben a vonatkozásban jellemző Truman nemrég nyilvánosságra hozott üzenete, amelyben felhívja az Egyesült Államok kongresszusának vezetőit, hogy nyújtsanak támogatást a Tito-klikknek „az amerikaiak sztra- tégiai és politikai érdemiéinek“ védet. me érdekében a Balkánon. A Jugoszláv nép növekvő békamozgalma a belgrádi fasiszta banda főnökét, aki az imperialisták kalando^ terveit óhajtja megvalósítani a Balkánon, kizökkenti lelki egyensúlyából. „A háború ás a béke kérdéseiről dönteni —- hangoztatja demagóg beszédeiben Tito, «— a kormányok, nem pedig a nép dolga." És parancsot adott, hogy zárjanak mindenkit koncentrációs táborba, aki agitálni mer • békéért, vagy alá mari írni a stockholmi felhívást Tito nem titkolja ellenséges viszonyát azokkal a jugoszláv hazafiakkal szemben, akik a ko gyetlen rémuralom ellenére naprói- napra erősebben harcolnak a békéért és a demokráciáért A jugoszláviai nők októberi kongresszusán fenyegetően jelentette ki: ,Jtt-olt egy-egy amber/ letartóztattunk, de tudja meg mindenki, aki hallgat propagandájukra, bárki legyen is - önmagát semmi, siti meg. függetlenül attól, kicsoda: magasátlású vezctö-e, vagy közönséges polgár. Mindegyt“ Tito ugyanakkor, amikor dühöngve áll bosszút a jugoszláv hazafiakon, kiengedi a börtönökből a hitleri háborús bűnösöket. Azokat a gyilkosokat, akiknek kezét a jugoszláv nép vére festette pirosra, szabadon bocsátják, Nyugat-Németországba és Ausztriába küldik, ugyanazoknak a háborúsbűnös tábornokoknak a rendelkező, aére, akik még nem is olyan régen fasiszta hadseregeket vezettek és Európa számos országát dúlták fel. A z, hogy a jugoszláv nép tönkre- megy a gyarmati kizsákmányolástól, hogy hihetetlen szenvedéseket és nélkülözéseket él át a mindenütt uralkodó éhségtől, egyáltalán nem izgatja a fasiszta diktátort Beszédei sokban emlékeztetnek Hitler hisztériás beszédeire. „Nekünk mindenekelőtt erős hadsereget kell teremtenünk...“ „Nekünk fegyverkeznünk kell, nem pedig egy jobb élet lehetőségeiről fecsegni...“ — íme mire buzdít ja most Tito a veié egy húron pendü- lőket És nem csupán buzdít! A 1 Tlto-hadsereg létszám tekintetében már háborús hadsereg. A terrorista rendőrosztagokkal együtt több, mint egymillió emberből ált Jugoszlávia adriai tengerpartján amerikai szakemberek felügyelete alatt erőltetett ütemben épülnek új kikötők, a régieket pedig az Egyesült Államok és Anglia hadihajói részére építik át A népi demokráciák határai mentén sietve, nagy számban épülnek a repülőterek Ó3 a különleges leszálló terek amerikai „repülő erődök" és Kglök és es repülőgépek számára. Tito katonai táborrá alakította át Jugoszláviát. Jugoszlávia népi tömegei tisztában vannak azzal a veszéllyel, amely hazájukat fenyegeti. Ezért az országban napról napra erősödik a harc a fasiszta zsarnokok és az idegen rabszolgatartók ellen. Ez az oka, hogy a jugoszláv dolgozók, megszilárdítva egységűket, egyre határozattabban szem- beszállnak a Balkán Tito-féle háborús gyujtogatólval . s meghiúsítják Titoék imperialista gazdáinak bűnös terveit Jó üzlet A* a legenda Járja, bojfy az aaneri- katak mindig mosolyognak, — hogy úgy mondjam e* egyenesen szolgálati és hivatali kötelezettségeik közé tartozik. Mosolyogni kell a pincérnek, a kereskedőnek, a gyorsírónőnek és a hivatalnoknak, mosolyog a bankár Is, amikor kiforgatja vagyonából az áldozatot és álszent mosolyra húzódik a háborús nszitók szája, amikor el akarják hitetni, hogy ők n béke lcg- kübb őrei. De nézzük meg az egyszerű amerikaiakat. Ma már nem látunk természetes emberi mosolyt az arcukon. Aggodalom és rémület tükröződik a szemükből. Nemrégiben kis rövidzárlat támadt a new-yorkl földalatti vasút egyik kocsijában. Kis sercegés, szikrák villogtak, majd sötétség borult mindenre, Több nem Is kellett- Az emberek pánikszerűen üvöltöttek: — „Atombomba“ — s menekült aki tudott. A szörnyű tolongásban többen megsebesültei. Hasonló eset történt NcwYork egyik kerületében, Brooklynlmn 1«. Véletlen robbanások következtében óriási pánik tört ki a kerület nyole háztömbjében. Vad tülekedés közepette mindenki fedezéket keresett és as emberek ordítottak: — „Háborút“ „Háborút“ Esek a tények egyáltalán nem véletlenek. Azt mutatják, hogy hihetetlenül feszült háborús hangulat uraikor dik az USA-ban, amelyet csak fokoz a vezető körök propagandája. Az amerikai újságok minden hasábján hemzsegnek a háborús kirohanások és a* atomszörny vésetjóalő, sötét árnyéka üldözi az amerikaiakat a moziban, a rádióban, és a sajtóban. Egyfzbea s járművek torlódása miatt, megálltak a járókelők az egyik new-yortf utcán, éppen egy Iskola előtt A tanítók katonás sorba állították a gyerekeket és hol a pincébe kergették őket hol meg az utcára ... Kiderült, hogy a szokásos „nlomvé- drlml gyakorlatokat“ tartották meg. Ezeket a gyakorlatokat még az óvódéban te rendszeresítik. Néhány hete Chicagóban bemutat- j ták a város „atombombázását.“ E1 rendkívüli látványosság 3 napon át tartott és 4 kormányzó, 20 polgármester, 30 szakértő érkezett az ország különböző pontjáról. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen szörnyű zűrzavar uralkodott özekben a napokban a városban. A militarista szeltem szitásával egy- Időber. dühöd1! rágalomhadjárat folyik a Szovjetunió és a oépl demokratikus országok ellen. A propagandahadjárat vezérel a klsujjnkból szopják azokat a meséket, amelyek szerint az amerikaiakat „valahonnan az óeeántúlró! veszély fenyegeti.“ Ennek a rosszindulatú propagandának leple alatt olyan szédítő összegeket szavaznak meg fegyverkezésre, amilyenre eddig még nem volt példa az USA történél ében és őrült fegyverkezési versenyt folytatnak, miközben fokozzák a dolgozók életszínvonala ellen lránynló támadásokat, Egy hónapja életheléptet- tek egy olyan törvényt, amely a lakosság egyenes adóit is 20 százalékkal emeli és nspról-napra emelkedik az élelmiszerek ára, A hadigépezet én a monopóliumok ügynökei egyre fokozzák „pszichológiai háborújukat“ az amerikai nép ellen. Ezek számára a háborús hisztéria aranyat ér. Ezért vásárolták meg a sajtót, rádiót, színházat, a szószéket és embereket Még hivatalos és nyilvánvalóan szépített adatok szerint Is az USA monopóliumai az Idei ér első kilenc hónapjában mesébeillő nyereségeket vágtak zsebre. Jövedelmeik az évi 40 milliárd dollárt te elérik, Az idén különösen a harmadik évnegyed, — amely magába foglalta az USA koreai Intervenciójának első három h&mpj«, — mutatkozott Igen Jövedelmezőnek. A Morgan ellenőrzés alatt álló „Union' Carbid and Carbon Company“ ebbrn az évben az atombomba gyártásával már eddig Is 28 millió dollárral több nyereséget vágott zsebre, mint az elmúlt év megfelelő Időszakába«. A háborús hisztéria a háborús gynj- togalók eme véres „bízni.sszéneh“ (üzletének) szükségszerű előfeltétele. De ha a „biznlszmenek“ (üzletemberek) a hisztéria felkorbácsoíása közben megfeledkeznek a béketábor roppant erejéről, akkor Igen nagy bajt zúdítanak — a saját fejükre. ÚJSÁGHÍR: A koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Pák Hcn En elvtárs a külföldi nagykövetségek és követségek vezetőinek nyilatkozatot adott át, amelyben többek közt ez áll: „Az amerikai—angol beavatkozók és bérenceik, a megvásárolt Li Szin Man-klikk csapatai miközben a koreai népi hadsereg csapásad alatt visszavonulnak dél felé, előre megfontoltan tömegesen legyilkolják a békés, polgári lakosságot, felgyújtják és lerombolják a városokat és falvakat, felrobbantják az épületeket.“ Stefan Toioioapa bányász oitaia» A Román Népköztársaság bányászai épp olyan hősies, áldozatkész harcot vívnak a szocializmusért, békéért, mint magyar testvéreik. A jó munka gyümölcseit is épp úgy élvezik. Erről szói a* alábbi cikk. Luplnban, a Galamb-utca egyik házában kigyulladt a villany. A ház egyik ablakánál vörősnyakkendős fiúcska nyomja orrát az üvegre és türelmetlenül kémleli az utcát. Vár valakit. Ebben az órában az egész Zsil-vőlgyben ezrével állnak a gyerekek az ablaknál. A sziréna már félórája dudál. Az utcákon megindult hazafelé a. bányászok hosszú sora. A kisfiú nem várt sokáig. Csakhamar becsapódott a kapu s belépett akit a kisfiú annyira várt. Stefan Tomoioaga, a kapna belépő ember, most is vidám, mint mindig. Boldogan őleli magához gyermekeit. Az asztalon már gőzölög a leves. Nagy tál pecsenye illata terjeng a konyhában. A sütemény is készen állott Mindnyájan az asztalhoz ültek. Stefan Tomoioaga bort töltött a poharakba, vígan koccintottak, A kályha duruzsolt a rádióban valaki énekelt. No hdgyje persze senki, hogy Stefan Tomoioaga bányász az alatt a 23 év alatt, amióta dolgozik, mindig úgy élt, mint ma. Néhány évvel ezelőtt még a legnagyobb szegénységben vergődött. Ha most látjuk, vidáman Ó6 megelégedetten, alig hisszük, hogy ugyanaz az ember ül előttünk, aki 1 a kapitalista időben annyiszor ődőngőtt a kemény télben, mint munkanélküli. A legutóbbi évek, a szívós harcos munka, a békés újjáépítés évei a Párt vezetése alatt, nagy változást hoztak a bányászok házaiban is. Igaz, hogy amikor a Párt harcra szólította a bányászokat, a minél magasabb széntermelésért, ő volt az első a harcosok sorában. Számot vetett azzal, hogy az új életet csak munkával lehet megépíteni és íme, a munka megteremtette gyümölcsét, Tomoioaga házában szép bútorok, szőnyegek vannak, a szekrény tele van ruhákkal, a háziasszony kamrájában burgonya, káposzta, uborka, konzervek. Három hónappal ezelőtt vásároltak 40.000 lejért két szoba bútort, nem: régiben vették 10.000 lejért az ágy előtt fekvő szőnyeget s a mull hónapban a rádiót 2.0CO lejért. A gyermekeket is felöltöztették télire. Viorel ruhája 4.000 lejbe került, Boinica, aki először ment az idén óvodába, 2.000 lejért kapott ruhácskát. A bérfizetés napján Tomoioaga mindjárt veit 1.000 lejért könyveket. Megvásárolta Sztálin műveinek első hat kötetét és néhány könyvet a gyerekeknek. — Nem tanulhattam a régi világban, legalább most lássak tisztán mindent — mondogatja, miközben maga elé rakosgatja a könyveket. A Galamb-utcába beköltözött az igazi megelégedett élet. . A Zsil-vőlgyben sok bányász éi úgy, mint Tomoioaga. Mindannyútk számára ilyen lehetőségek előtt tárult ki az élet kapuja. Az nap választási gyűlés volt a telepen. — A Párt és a kormány gondoskodik arról, hogy a bányász érdeme szerint jusson mukája jutalmához. Én magam 80 százalékkal teljesítettem túl a normát s több mint 10.000 lej jel emelkedett a keresetem. Aki el- íékozolja az Időt a tárnában, az persze nem teljesítheti túl a normát. De mf nem vesztegetünk el egy percet sem. Jól előkészítjük a fúrást és mikor jön a robbanás, tonnaszámra hull le a szén. Egy munkavállalásban 60 vájatot is adtunk. Októberben már a januárban kezdődő román ötéves terv számára termeltünk szenet. — Tudjuk, miért dolgozunk. 'A mi szenünk hajtja a mozdonyt, a gőzhajót. az üzemek gőzka íánjált. Egyre több szenet fogunk tcímelni hiába acsarkodnak ellenségeink, hiába próbálkoznak az angol és amerikai imperialisták, hiába akarnak új háborút zúdítani reánk. Tudjuk, minden darab szén, amit normán felitt termelünk az egész ország hasznát szolgálja, otthonainkba bőséget és megelégedést hoz. A koreai hegyeken futó keskeny hegyi utak különösen a kanyarokban Jelentenek komoly veszélyt. A legkisebb megcsúszás, bizonytalanság, — és az autó kerekei máris a tátongó mélységek lelett forognak a levegőben. Egy pillanatnyi elővigyázatlanság és a kocsi máris a mélybe zuhan... Ebben a pillanatban hosszú, sötétkék valiázott kabátot viselő katonák vesznek körül bennünket. Miközben kikászálódunk a kocsi belsejéből, egyre, csak az ismeretlen „buhao, buhao" szavakat halljuk. Rövidesen tolmács nélkül is kiderül, hogy annyit jelent, hogy „rossz“, ami nyilvánvalóan autóvezetési tudományunkra vonatkozik. Az izmos kínai katonák megragadják autónkat és egykettőre visszarakják az útra. Mint ilyenkor általában történni szokott., — most is szóba elegyedünk új barátainkkal, természetesen n koreai háborúról és egyéb nemzetközi eseményektől. • — Tudja, én soha életemben nem voltain há. borúban — kezdte egy középkorú ember, — de amikor ezek az amerikaiak, akik Kínától jó tízezer li-nyl távolságban élnek, elmerészkedtek a mi hazán/; határáig, hát nem tudtam otthonmaradni. Nem a kínaiak törlek be San-Eranciscóba, hanem az amerikaiak ragadták el Taivant. Elrabolták Koreát— és nem is titkolták. hogy Korea nem más, mint Kína kapuja. Csak kár volt, hogy arról megfeledkeztek: ez a kapu zárva van a hívatlan vendégek előtt... 9 Luj-San, egy idősebb laolungi parasztember kapcsolódik be must a beszélgetésbe. — A fiam két éven át harcolt Kína szabadságáért és az amerikaiak lakájai, a Kuomintang elleni harcokban esett el. Hát csak nem nézhettem KÍNAI ÖNKÉNTESEK ölhetett kezekkel, hogy az amerikaiak újra ezt a szabadságot fenyegessél;, amelyet fiaink és testvéreink életük árán vívtak ki! Es Luj-San már tizedik napja szállítja a lőszert apró hegyi lovacskáival, földijeivel együtt a íront számára —• éjjel-nappal, percig sem pi~ henveJ Sem a szigorú Észak.Koreai fagyok sem pedig az ellenséges gépek embertelen lövöldözése nem akadályozhatja meg öltet abban, hogy teljesítsék nemes kötelességüket. 9 Szun-Szon-ri, a fiatal antungi kereskedő november első hetében még nyugodtan árulta bolt. jóban a gyümölcsöt és a zöldséget. November 8., azonban gyökeres változást hozott békés életébe. November 8-án, az amerikai bombavetők porig égették a Jalu lolyó túlsó partján lévő hatőrváros- kát. Szun-Szon-ri bátyja, a falu borbélya család, javai és öreg anyjukkal együtt a tűzben pusztult el. A tűz martalékai tettek Szun-Szon-ri gyermek, kori ismerősei és barátai is. A tengerentúli, gyilkosok iránti ollhatatian gyűlölet hozta ide Szűnt, a koreai front leié vezető útra. • Csak a Szunhua- és Koszán járásból ezerhét. száz kínai paraszt jelentkezett ördcénl a koreai néphadsereg soraiba. Több mint háromezer kínai paraszt jelentkezett önként a Koreába induló egészségügyi osztagokba. A kínai asszonyok gyakran mondják mostanában; — A Ham a fronton harcol az imperialisták ellen, a térjem a szanltécck közt. — • Nagy lelkesedéssel Jelentkeztek u Korodba Induló önkéntesek soraiba a kínai főiskolák és egyetemek hallgatói. Egyedül a csancsungi tanárképzőből több mint háromezer hallgató jelentkezett■ önként a koreai nép megsegítésére. « Eszakkelct.Klna falvaiban és városaiban járva. mindenütt azt látjuk, hogy a kínai nép ollha- tatlan lelkesedéssel segíti hozzátartozóit, akik hazájuk határainak védelmére keltek. Egy Koszan- járásbeli parasztasszony fejezte ki talán a legvílá• gosahban a kínai nép gondolatait, amikor Kait az önkéntesek csapataiba kísérte. — Semmiért sem kár, ha hazánk védelméről van szó. Amink csak van, azt mind odaadjuk, hogy mégvédjük szülőhazánkat az amerilrai banditákkal szemben! » A kínai nép szilárdan el van tökélve arra, hogy útját állja a Kína szabadsága és függetlensége ellen támadó amerikai agresszoroknak. A kínai nép jól tudja, hogy csakis erővel lehet fel tartóztatni az eszüket vesztett agresszorokat. A kínai népet az imperialisták elleni olthatatlan gyűlölet, a haza megvédésének szent kötelesség- tudata és a testvért koreai nép iránti mély hála és szeretet lelkesíti az imperialisták elleni harcra, — .hiszen a koreai nép a kínai néppel együtt, kéz a kéz-ben harcolt Kína szabadságáért és függetlenségéért. Most, amikor amerikai csizmák tapossák a vérrel áztatott koreai földet, a kínai nép nyújtotta oda testvéri, segítő kezét a hős koreai népnek. A moszkvai Pravda cikke nyomán.
