Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-16 / 292. szám

1W R2CEMBEJ? fi W m F S. e S Példát mulat a hányAszfiataloknak a PernecUer-brigád 140 százalékos teljesítményt ajánlottak fel Sztálin eivtárs tiszteletére és a DISZ-vezetőségválaszíási*a Ai tstván-rknaf nagycsarnok olyan, mint egy méhkas. Most szálltak ki a reggelesck a bányából- Első útjuk ilyenkor a nagycsarnokba rezet, hogy ellenőrizzék az «főző napi teljesítmé­nyük kiértékelését, azt,, hogy mennyi­ben tesznek eleget vállalásaiknak de-> .-.ember 21 -re, Sztálin eivtárs 7-t. szü­letésnapjára. A fekete arcokból villogó szemek megelégedve nézik a verseny- táblát, mert s fejtések zöme nemcsak teljesíti vállalását, hanem azt túl is tel­jesíti. A legfelső sorban a DISZ ifjúsági brigád teljesítménye olvasható. .jPtrnecker András ifjúsági brigádjá­nak e havi átlagteljesítménye 13Í.7 szá- talfk.“ Már alig lehet «kiférni a táblához, annyira körülállták a bányászok- De ax ifjúsági brigádból nem lehet látni egyet sem. Talán őket nem érdekli a teljesítményük? — Azok talán még mindig töltenek — mondja az egyik bányász. Igen. A. brigád jó péfdáral jár elől a lentidéiben. ök ar első leszállók és legtöbbször olyankor szállnak ki, amikor már sok bányász hazafelé megy. Ez is bizonyt- ja, hogy a brigád felismerte a munka­idő teljes kihasználásának jelentőségét, erről a tényről tanúskodik a 131.7 szá­zalékos átlagteljesítmény is. De már itt is vannak a lelkes Datá­lok- Arcukról sugárzik az öröm, amikor ránéznek a táblára. —• Látjátok tegnap még csak 103.4 »záZalákon álltunk — mondja a brigád felelőse, Dnga Lajos eivtárs, aki mind­össze 20—21 érc*. — Igen ánj. de ez még semmi — rág közbe Varga János, a brigád egyik legjobb vájára. — Az igaz — folytatja —, hogy már 10 csillével főbbet szállítunk, mint rrmnenglt felajánl ottani; Sztálin elvtárs- nak, de 21-ig cl kell, hogy érjük a tiO százalékot. — E] >s érjük — mondja Perneckcr eivtárs, mert hamarosan kilyukad az új feltörésünk. Akkor pedig folyhat a szén a csozdában ,olyan vastagon, akár fc „lódereka“­At áj feltölt ős elkészítésének késése akadályozza a lelkes fiatalságot a még jobb munkában. Az előkészítő munka • lemaradása, vagyis az, hogy a feltörés még etem lyukas * fejtésre, azt jelenti, hogy * fejtés alsó részét mestersége­sem »meg kell fektetni,“ oda külön arabért kellelt beosztani * készlet el- **á ti fására. Ha kilyukad az áj feltörés, : akkor hosszabb lesz a fejteni való rész a fejtésben és ezzel felszabadul a jelen­leg ott alkalmazott munkaerő. Ezzel •melkdehet az egyfőre eső termelés, emelkedhet a brigád dtlagtetjesftménne, közelebb kerülnek a kitűzött cél, a UO százalék eléréséhez. De ammt a lelkes szavakból kitűnik, «Kun ijednek meg a fiatalok a nehíz- *aégekföL Addig is, míg elkészül «z új ..feltörés, fokozzák munkalendületüket. hogy az eddig elért eredményeket a ne­hézségek ellenére is emelni tudják. Az ifjúsági csapat ezer rezei ten végzi a feladatokat. . Bora véletlen az, hogy az utolsó helyről az első közé verekedték fel magukat a fsa-aptok kört folyó mun ka verseny ben, jtézzük meg, hogy harcolnak ők terv- fíerüen a széntermelés m e ggyorsít ás á­A brigád minden hónapban értekez- Irtett tart Az értekezlet feladata, hogy Jjiértfkelje az egy hónapban elért ered­ményeket, bátran feltárja a hiányossá- •ofcaf, a szűk keresztmetszeteket, hír %tot mondjon azok felé, akik munká­inkat nem úgy végezték, mint ahogyan *xt brigádtagtól' elvárják. Az értekezlel számos olyan kérdést vet föl, melynek meg javítása komoly segítséget jelent a további feladatok megoldásában. A legutóbbi értekezleten Dugó Lajos felhívta a csapat figi/elnict. hogy töb­• wZt törődjön a biztonsággal. Elmondol- la, hogy a, fejtés alsó része, nincs kel­lően bebiztosítva. Netgyon hiányosa építettek be a pilléreket és így mcysér­• tik a biztonság szabályait. ,\y értekez­let másnapján a brigád töhb fát szállí­tott fel a fejtésbe és rendesen elvégez­te a biztosítási munkálatokat. így készülnek a fiatalok Sztálin eivtárs születése napjára. De munkájukban serkenti őkel az is. hogy rövidesen új vezetőségei választanak az. üzemi DISZ-szervezet élére. Érzik és tudják, hogy munkájuk mégjobbati megjavul, ha a fiatalság olyan ve­zetőséget választ, amely kéjres lesz a: egész ifjúság munkáját átfogni az üzem­ben. A Pernecker-brigád tagjai jól fel­készülnek a vezetőségválasztásra. Ébe­ren őrködnek majd, hogy az új vezető­ségbe csakis olyan ifik kerüljenek, akik eddigi munkájukkal kiérdemelték azt, hogy Pártunk legfőbb tartalékát, a DlSZ-ifjáságot vezethessék­Hatalmas érdeklődés mellett tartotta meg az MSZT Vasason az „I-merd meg a Szovjetuniót“ című előadást Nagy óikért aratott Vaiss-s IT. bá­nyatelepen az ünnepi pártnap -kere­tében megtartott „lemérd meg ji Szovjetuniót“ előadássorozat első elő­adása. A bányászot-thon zsúfolásig megtelt a Tetofi-akna bányászaival, de nagy számban jöttek el a bá­nyászasszonyok és fiatalok is. Henrik József eivtárs.a nehézipari miniszté­rium bányászati főosztálya részéről tartotta meg előadását. A hozzászólá­sok közül Tóth elv-társ MSZT-titkár felszólította a bányászokat és vala­mennyi jelenlévőt, hogy lépjenek be a MagyarJjzwjct Társaság soraiba, és sajátítsák el az élenjáró szovjet bányászok munkatapasztalatait. Az előadást a vasasi általános is­kola nttőnői énekszámokkal, orosz népi tánc bemutáfá«á.vaV tették színe­sebbé. Rósztvett a bányászzenekar is a szervező munkában különösen az MNDSZ-asszonyok tűntek ki. A dol­gozók nagy érdeklődéssel szemlélték a nyolc tablóból álló ,Jílit köszönhet a magyar nép a Szovjetuniónak“ cí­mű képkiáMítást, amely szintén eb­ben az időben nyiLt meg. A vasiwi bányászok nagy lelkese­déssel készülnek Sztálin tívtárs szü­letésnapjára és az MSZT L Országos Kongresszusára. Ezt elsősorban a termelésben mutatják meg, melyben különösen a Rákosi-brigáo. és veze­tője emelkedik ki. Az MSZT-szervo- zeti életében is szépen kiveszik ré­szüket. Több, mint 600 tagja van szervezetüknek s egyre fokozottabb munkával kapcsolódnak be tagjai a szervezet életébe. A kongresszusra most gyönyörű ajándék készítésével is felkészülnek a vasasiak, hogy ez­zel is megmutassák: élenjárnak a magyar és szovjet nép közti barát­ság' elmélyítésében e ezzel a békéért vívott elszánt harcban is. A meszest építkezésnél nagyobb gondot fordítsanak a munkalapok kiosztására és a dolgozók munkabérének pontos kifizetésére mennyit dolgoznak be. Én * mai napig, december 12-ig sem kaptam meg a munkámért járó bért. Személyesen ke - lett a munkalapok tömegéből klhalász- nom a sajátomat, amelyből a normá­sok és bérelszámolók csak kettőt talál­tak. meg a három lapból, amely 26 és fél órát tett ki, csak 4 és ÍS órát számoltak el, amft számfejtettek, de pénzt erre sem kaptam. Azzal az ígéret­tel távoztam, hogy a holnapi nap fo­lyamán hiánytalanul megkapom a bé­remet Nem gondolnak arra ser. illeté­kesek, hogy 9-ésa kellett volna fizetni és immár 13-® lesz holnap és pénz mégsiocs. Remélem, hogy ezek a pana­szok többé már nem Ismétlődnek meg- Nagy Béla segédmunkás meszes! építkezés. Testvéri szeretettel koszon tjük román vendégeinket! Forr A «erctetlcl köszöntjük 3 test­véri roman nép szakszervezeti mű­vészegyüttesének ma Pécsre érkező vezetőit és tagjait, szeretett vendé­geinket ! Itt Pécsett, a mecseki széaunedence központjában is, csakúgy mint az egész országban erős cs mély baráti szálak fűzik dolgozóinkat, élenjáró bányászainkat, üzemi munkásságunkat a felszabadult román néphez. Megyénk dolgozó parasztjai és néphez hű értel­misége a munkásosztályhoz szorosan felzárkózva szintén baráti, testvéri szeretettel gondol a román dolgozó pa­rasztokra é» értelmiségiekre. * Dolgozóink, bányászaink levelei, szerető szavai is ezt fejezik ki. Mé­száros István 2., pécsújhegyt dolgozó ezt Írja: „Aíi, újhegyi dolgozók, öröm­mel köszöntjük a testvéri román né­pet és Pécsre érkező művészegyütte­sét. A népeinket egymáshoz tűző kap­csolatok napról-napra szorosabbá vál­nak. Az 1918 január 24-én kötött ba­rátsági, együttműködést és kölcsönös segélynyajtási egyezmény megpecsé­teli népeink között az új, szocialista tipasú kapcsolatokat és tevékeny szo­lidaritást épít 'ki a béke ellenségei ellen. Harcunk a béke, fl nemzeti függetlenség és szuverénitds megvédé­séért legyőzhetetlen, mert győzelmünk és barátságunk biztosítéka közös fel­szabadítónk, nagy barátunk, a hatal­mas Szovjetunió! Éljen a nagy Szov­jetunió és békénk, szabadságunk vé­delmezője, Sztálin elvtárs! Éljen a ba­ráti román nép és annak vezére Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársi Éljen a mi szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtársi" — fejezi he levelét Mészáros István elvtárs. De ugyanígy harcos, testvéri üdvöz­letét küldi Románia dolgozó népének, hős bányászainak és a művészegyüttes tagjainak Németh Sándor • vájár és csapata a pccsszabolcsi István-akuáról. Németh Sándor csapatával minden nap 140 százalékot teljesít s így áll őrt a szomszédságunkban garázdálko­dó Tito és rablóbandája ellen béketá­borunk határszélén. Heller József Fe- renc-aknai vájár is ezért teljesít na­ponta 150—170 százalékot, mert tudja, hogy békénket, népeink barátságát, boldog jövőjét védi. Elküldték üdvözletüket a péc&új- hegyi DlSZ-szervezet fiataljai, kultúr- croportjának tagjai », „Az újhegyi DlSZ-szervezet énekkara és népitánc- együttese a ma siti előadáson sokat tanulhat majd a román nép haladó népi kultúrájából és fejlődése jobban felleli ívelhet“ — Írják, Befejezésül hadd idézzük levelük rárósorait: ,,lá­togatásukkal megszilárdítják a békéért vívott harcunkat és örökre megpecsé­telik <1 magyar-román testvéri barát­ságot. Tráiascü prietenia dintre popo. rvl román fi po/*orul maghtar! Éljen a 'omán és magyar nép barátságai" Lelkesen tanúinak a líppói dolgozó parasztok A Hppóí „Bélié örd' tszcs minden S*- tagja tanul nálunk, mert a téli tanulásnak nagy hasznút vesszük a gazdasági munkák elvégzésénél. A múlt hét péntekén indult meg a gaz. daságl iskola. Kazán Oszkár pécsi gazdasági előadó, minden héten két­szer jön ki községünkbe, hogy tanít­son berniünket. Mi, mezőgazdasági dolgozók azon vagyunk, hogy jó ta­nulással, háláljuk meg Póriunknak, hogy ilyen lehetőség nyílt meg. a ta­nulásra a gazdasági vonalon is. Ezen felül még politikailag is képezzük magunkat. Csősz József elvtárs egyik alka­lommal ezt mondta: „A muítbun igye­keztek minket dolgozókat minél job­ban elbutitani as urak, hogy aztán minél jobban kizsákmányolhassanak. Most mi kihasználjuk a lehetőséget és tanulással bepótoljuk mindazt, amit a múltban elmulasztottunk Hasonlóképpen beszéli Bakk Mihály h: „Nem számit, hogy öreg ember vagyok, igyekszem én is tanulni, hogy megháláljam a Szovjetuniónak azt,' hogy felszabadított bennünket és így lehetővé tette számunkra a ta­nulást. Pakk Mihály *■ népnevelőink leg­jobbja; a temiénybegyüjlisnél, ahol ő végzett felvilágosító munkát, meg is látszott az eredménye. Amit a sze­mináriumon tanult, elmondta a dol­gozóknak és tanította őket, elmagya­rázta azt, hogy miért van szükség « felesleges termények beadására. Ve- cserinavics Dusán. Rorling Frigyes, Lázár Kató és mások az alapfokú szemináriumon fejlesztik tudásúkat és adják át g, többi dolgozóknak. Az, hogy Lippó községben tanul­nak, az abból is látszik, hogy a ter- ménybegyüjtésben, burgonyában. 14S százalékra, kukoricában 102 száza­lékra teljesítették a begyűjtést. HORVÁTH IPOLY A Lippó. Ne legyen Szászváron egyetlen dolgozó paraszt sem„ aki sie adnia méltó választ a bányászok begyüfftési felhívására Szászvár községben la — mint me gyénk annyi községében —, vannak jó és gyenge eredmények. Az előre látó, a közösség érdekéért dolgozó pa­rasztok. megértették, hogy ma mát nem élhetnek elszigetelten, félrevo­nultál!, hanem teljes erejükkel a szebb és a boldogabb életért kell harcolni, ok, a békéért küzdő munkásosztályt keli lómogalniok. Sziebl Pál 5 holdas dolgozó paraszt Is tudja, hogy a munkásosztály hatal­mas eredményeket ért el nagy Pártjá­nak vezetésével, megértette, hogy ha nem is tagja a Pártnak, a Párt mégis úgy az ő, mint az összes dolgozók ér­dekeiért harcol. Mvgérlei+c. hogy ebben a harc­bon legjobban úgy veheti ki ré­szét, ha többet termel és minden ere­jével támogatja a dolgozókul, támo­gatja a szocialista ipar telepítéséi, az erős néphadsereg megteremtését. A múltban ilyen kisbirtokokkal ren­delkező embert senkinek se hívtak, ma becsülete van, mert élenjár a be­gyűjtésben. Tagja a községi tanács­nak, beleszól a község ügyeibe: jogo­san. Szöszi unokája melléje bújik kí­váncsian, még kicsi ahhoz, hogy megértse: nagyapja a béke harcosa, érte harcol munkájával, érle harcol kötelezettségének túlteljesítésével. A jövőért harcol. Nem volt semmi elő­írása, mégis 782 kiló különböző ter­ményt adott le — legutóbb pedig újabb 215 kilót ajánlott iel. Épül a falu. minden évben hosz szabb a betonjárda, már eddig is több, mint 1000 métert építettek rö vid idő alatt. Jövőre lesz óvoda is a kicsiknek, 150.000 iorinl költség­gel — kultúrhúz is épül a tahiban'a bányászoké már készen is ran. Min­denre, ami épül, ami a béke megerő­sítését szolgálja, — mindenre adott Sziebl Pál kisparaszt. — Jövőre valószínű lesz gépállo­másunk. Most még csak 17—18 cen­tire jár az eke, de a traktor 24—25 centi mélyen szánt — mondja Sziebl Pál. — lit a faluban sokan vannak, akik nem rendelkeznek igaerövel, na­gyon jó lesz itt a gépállomás, A gé pék lehetőséget adnak arra, hogy idejében végezzünk el minden mun­kát és jobban szántsunk A jó népnevelő jó példával jár elől, csak úgy tud alapos munkát vé­gezni. Sziebl Pál jó példáját sokan követték és követik is, mert látják, hogy szívvel-lélekkel a közösség jobb életéért és a békéért harcol. l'nliip Péter is hasonló fő ered­ményt irt el a begyűjtésnél. Az őszi mélyszántással pedig még a nagy esők előtt készen, volt. — Túrtam a papok földjét, meg a kulákokét eleget leiébe, harmadába azok meggazdagodtak, én meg, ami kor már valamennyire lábra tudtam volna állni, mindig tönkre mentem mert elvitték a lovaimat, elvittek en­gem is katonának öreg fejjel. Sok komiszkenyeret megettem 40 óta a felszabadulásig — mondja Fíilöp Pé­ter visszaemlékezve n szenvedéssel, küzdelemmel teli multra.- — Hogy a gyalázatos múlt vissza ne térjen, ezért harcolok most; boldog életün­kért, békénkért. Valóban a békéért, boldog életün­kért harcolna^ Sziebl Pál és Fíilöp Péter szászvári dolgozó parasztok. Céljuk, hogy békésen éljenek a dol­gozók, azért teljesítik túl kötelezett­ségefket. Méltó tagjai mindketten. « tanácsnak, mert példamutató munkát végeztek eddig is. Hiba volna azonban azt hinni, hogy Szászváron minden dolgozó panaszt ilyen becsületesen eleget tett kötele­zettségének. Nem így van, mert van­nak olyanok is, mini Bakó István, akinek nem íontos, hogy a falu jár­dát. épít, hogy ne kelljen a sarat da­gasztani. Nem érdekli a kultúrház építése, az sem, hogy jövöre óvodát kapnak a kicsik. Nem tud örülni * falu hatalmas fejlődésének, mert az ellenség befolyása alá került. Hang­ja nem az, ami dolgozó paraszttól várható. Ax ellentét? hangja, kuWtok és a fekete reakció hangja az, amit Rakó István mond. A pécsvidéki bányászok legjobbjai felhívásukat a szászvári bányászok nevében is tették. És szólnak a szász­vári dolgozó parasztok felé Is. Azok felé, akik saját szemükkel is láthat­ják, milyen hősi küzdelmet folytatnak bányászaink a szénért, s ezzel együtt az ö boldog életükért, békéjükért. Is­mertessék meg a népnevelők minden szászvári dolgozó paraszttal ezt a fel­hívást. Mutassanak rá a helyi példák­ra s ezzel harcoljanak, hogy egyet­len Bakó István se legyen rövidesen Szászváron. Hogy csak olyan dolgo­zó parasztok legyenek ebben a köz­ségben is, akik valamennyien elmond­hatják magukról: Megértettük a bányászok felhívását, méltóan válaszolunk rá, 100 százalék­ban eleget tettünk hcizalias köteles­ségünknek. Mint segédmunkás dolgozom a me­szes! ópftekzésen a betongép mellett, Keresztes Péter brigádjában. Közös erővel azon vagyunk, bogy a brigá­dunk jő munkát végezzen. A legutóbb 140 százalékot értünk el- Az építkezé­sen vannak jó eredmények, de ezek mellett vannak hibák 1* és én erre sze­retnék rámutatni, hogy mielőbb ki le­hessen azokat javítani- A legnagyobb hibák a munkalapok körül mátatkoz- nak. Minden épületnek külön munka­vezetője van, de nem minden munka­vezető tartja fontosnak azt, hogy a munkalapokat a műnk* megkezdése­kor a dolgozó kezéhez juttassa. Ez általában minden épületnél Így van. Az még jó, hogy a munkavállaló a hét közepén kapja meg a munkalap­ját, de Uglöbbngire a hét végért kapja meg, ami súlyos hiba. Előfordult már az is, hogy két hét elteltével kapta meg a dolgozó a munkalapok Ennek, követ­keztében a 49-es bérhéten kőműveseink azon vitatkoztak, hogy ezért, vagy azért a munkáért mennyi bért kapnak. Az egyik kevesebbet, a másik többet mondott és így tájékozatlanok voltak, ami természetesen nem fokozta a mun- kedyüket- A hét közepetáján többízben kérték a munkavezetőt, hogy hozza c! a munkalapjukat, de azt a választ kap­ták: most nem érek rá, majd délután. Általában ez volt a szokásuk a munka­vezetőknek. Szombat délben megtudta ezt a mun. kabelyi párttitkár elvtárs és /elhívta minden munkavezető figyelmét hogy a hétfőt nap folyamán minden dolgozó­nak legyen meg a munkalapja, mert különben zavar lesz a fizetésnél. A szer­dai nap rájöttek a munkalapok össze­sítésénél, hogy nincsenek jól beírva a munkalapokra a dolgozók órái, ezért újra kellett a munkalapokat átdolgozni. Volt olyan munkavállaló, akiknek egy napi munkájára 40 óra jött ki, de voll olyan is, akinek egész hétre 2 vagy 4 órája volt a tévedések folytán, azért, mert nem volt vezetve rendesen a mun­kalapjuk. A dolgozók 90 százalékának rossz volt az elszámolása. Szombat délután 4 óra körül hozták ki a pénzt a központból és 5 órakor elkezdték a fizetést, ami este 8-ig tar­tott- így körülbelül a dolgozók egyhar- niad részét, kifizetnék, maid Domsics elvlárs, főmunkavezető és bejelentette begy néni hoztak ki elég pénzt, viszont inég hétfőn este sem volt minden dol­gozó kifizetve. t A hibák kiküszöbölésére javaslom azt. ha a központi OB-vezetö.ség tagja kijön az építkezésre, akkor ne csak a munkavezetővel és a kinti LB-litkárral tárgyaljon, hanem iie rostéi jenek a sár- tengeren átmenni és megnézni, hogy megvannaí-c a munkalapok, hogy mi­lyen anyag van előirányozva es iibbói

Next

/
Thumbnails
Contents