Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-16 / 292. szám
VILÁG proletárjai egyesüljetek / DUNÁNTÚLI NAPLÓ Testvéri szeretettel 1 •• #• i • Ml koszontjuk román vendégeinket! j d p b Aranyam Eicye i pa rtbi i ottiá'cána k la pj a Vn. ÉVFOLYAM, 292 SZÁM ÁRA 5ÍS FILLER SZOMBAT, 1950 DECEMBER 16 A istegfyeä Í;tísá«*s nyiháne^í illésén megvitatta és eSío^adia Baranya megye 1051. évi költségvetését A tanács felhívta a község-ek tanácstagjait, liogy mutassanak példát a begyűjtésben, hazafias kötelességük teljesítésében Péntek délelőtt 10 órakor Olt ősz- fize a megye parlamentje, tartotta rneg a megyei tanács nyilvános tanácsülését. Ezen a tanácsülésen megválasztása óta első Ízben számolt be a végrehajtóbizottság a tanács tagjainak és megyénk dolgozóinak, végzett munkájáról és a megoldandó feladatokról. A tanácsülést Győri Antal, a vég- r óhaj tóblzn.ttság helyettes elnöke nyitotta meg, majd Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnöke tartotta. meg beszámolóját. Ismertette a Békevllágkongresszus óriási Jelentőségét, a világszerte folyó és állandóan erősödő békeharcot és arról szólott: mi ebben a világot átfogó küzdelemben a ‘••mácstagoík szerepe. Rámutatott mre, hogy a békéért flolyó harcban áldozatos, koron y munkával kell minden tanácstagnak kivenni a részét Dolgosé parasztságunk nagyrésse megértette: begyűjtéssel a békét védi Ezután a begyűjtés eredményeit és hiányosságait Ismertette. Elmondotta, hegy takarmánygabonából az előirányzat SÍ százalékát, burgonyából az előirányzat 110 százalékát, szálas takarmányból az előirányzott mennyiség 57 százalékát, kukoricából pedig 48,9 százalékát teljesítette megyénk dolgozó pa- , rasztsága. Legtöbb helyen dolgozó parasztságunk megértette Pártunk és kormányzatunk felhívását, követte útmutatásait, eleget tettek hazafias kötelességének. Külön kiemelte Varga elvtárs Komlót, áltól a munkásosztály példamutatása nyomán jól folyik a begyűjtés. Megemlítette még Magyaregregy és Óbánya községeket, melyek Komlóval az élükön a megye legjobb községei közé tartoznak. Drávacsepely község, amely a Jugoszláv határtól mindössze másfél kilométerre van, versenyt kezdeményezett Vállalta, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokat 100 százalékra elvégzi, és a szerződéses termelvényeket a legjobb minőségi földekbe 110 százalékban elveti. Ezen túlmenően vállalta azt Is, hogy begyűjtési terveit legalább 100 százalékra teljesíti, kukoricában is, bebizonyítva, hogy a baranyai kukoricatermés mellett lehetséges a 100 százalékos begyűjtés. — Sok dolgozó parasztnak kell követnie Studer János fazekasbodai 2 holdas dolgozó parasztot — folytatta Varga elvtárs —, áld takar- mánybegyüjtési kötelezettségének 379 százalékban tett eleget, Zádori József 16 holdas baksai középpa- rasztot, aki burgonyabeadási kötelezettségének 412 százalékban tett rieget, Pető József görcsönyi 9 holdas do'gozó parasztot, aki szénabe- adási kötelezettségének 500 százalékban tett eleget, hogy begyűjtési terveinket teljesíthessük. — Ugyanolyan Jó termés mellett vannak olyan dolgozó parasztok, akik még a mai napig semmit sem adtak le hazafias kötelezettségük teljesítésére. Így például nem adott le semmi t akarmánygabonát Simon Dezső beze- deki 13 holdas, Torbó József gyöngyfái 12 ho'das, Polgár Mátyás máriákéméndi 14 holdas dolgozó paraszt. Ezután felsorolta Varga elvtárs mindazokat a hibákat, melyek akadályozzák jó begyűjtési erdemények elérését. Kitért arra, hogy sok helyen felütötte fejét a megalkuvás. — Ha a tanács tagjai jó népnevelő munkájukat a példamutatás alapján végzik, eredményeket lógnak elérni így meg tudjuk majd győzni dolgozó parasztságunkat arról, hogy a beadási kötelezettség teljesítésével saját hazáját és békéjét erősíti. — De nem elég *z — folytatta —> hogy példamutatással és jó népnevelő munkával próbáljuk sikerre vinni a begyűjtést Feltétlenül szükséges, hogy a ku- lákok és spekulánsok ellen drákói szigorral járjunk el. A tanácselnök ezután az adóbe- gyüjtést ismertette. Megállapította, hogy behajtás terén az ellenséggel szemben nem léptünk fel kellő erély- lyel,ahogy azt Pártunk és dolgozó népünk érdeke megkövetelte volna. — Ez megmutatkozik az eredményen is — mondotta —, mert például mezőgazdasági fejlesztési járulékban, melyet csak a kulákságnak kell fizetnie, 84 százalékos eredményt tudunk mindössze felmutatni. Ugyanígy az erélytelenségnek köszönhető az együttesen kezelt közadók terén a 26 százalék lemaradás. Ezen a téren is a városi magánszektor a hátralékos és nem dolgozó parasztjaink, akik búza- földadóban 92 százalékban tettek eleget állampolgári kötelességüknek. Ismertette a tanácselnök a járási tanácsok pénzügyi osztályainak versenyeredményeit. A versenyben Pécs város és a pécsi járás járnak az élen, a szigetvári é? a villányi járás kullognak hátuL Ismét rámutatott Varga elvtárs, hoy a tanácstagoknak az adófizetés terén is példát kell mutatniok. Ezt kővetően az őszi mezőgazdasági munkák és a termelési szerződések kérdé. seit ismertette és beszélt arról, hogy az őszi munkákat is komoly osztályharc közepette végezték dolgozó parasztjaink. — Agitált a kulák a porba vetés, a minőségi vetőmag ellen, de Pártunk útmutatása nyomán levertük a kulá- kok támadását. Különösen a szigetvári járásban lepleztünk le sok knlákot és a leleplezések után a munka rohamosan javult, a járás elsőnek fejezte be a vetést. — A szerződéses termelés vonalán az első hetekben megyénk második volt a megyék versenyében, de az utolsó hetekben a szerződéskötés üteme legyengült, megyénk a hatodik helyre csúszott vissza. Ennek oka az. hogy a kulák-agitáció jobban érvényesült, mint a mi felvilágosító munkánk, nem fordítottunk kellő figyelmet a szerződéses termelésre. Ezen a téren is meg kell javítanunk munkánkat. Biztosítanunk kell as állami fegyelmet Ezután rátért a tanácselnök az állami fegyelem megszilárdításának problémájára is. — Egyes tanácsok és azok funkcionáriusai i— mondotta Varga elvtárs — nem fordítanak kellő gondot népi demokráciánk törvényeire, a rendeleteknek, valamint a felsőbb szervek utasításainak pontos végrehajtására Gyakran tapasztalható a tervfegyelem vagy a pénzügyi fegyelem megsértése és a kötelező takarékosság elhanyagolása. Gyakori a munkafegyelem megsértése, határidők be nem tartása, a valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatása. — Az állami fegyelmet, a tervfegyelem és a pénzügyi fegyelem betartását minden eszközzel biztosítanunk kell. Bárki legyen is, aki a tervkölelesség, a költségvetésen túli kiadások, a takarékosság ellen vét, arra kemény ököllel sújtunk le. A tanácselnök elvtárs ezután az állandó bizottságok választásáról szóló rendeletet és az állandó bizottságok feladatait ismertette, majd javaslatot tett az állandó bizottság tagjainak elfogadására. A megyei tanács állandó bizottságai Az előterjesztésre a tanácstagok egyhangúlag megválasztották vezetőit és tagjait. A pénzügyi állandó bizottság elnökéül Polgár Ferencné bőrgyári munkást, alelnökéül Kassai Károlynét, a terv és statisztikai állandó bizottság elnökéül Kovács József vállalatveze, tőt alelnökűl dr. Szatmári Sándort, Kaszapovics András Kossuth-dfjas or- szággyűlési képviselőt a mezőgazdasági állandó bizottság elnökéül, Takaró Pétert alelnöküL Kereskedelmi és közellátási állandó bizotság elnökéül Remeizl Etel gyári- munkást, helyetteséül Czégény József DÉFOSZ-titkárt, az ipari állandó bizottság elnökéül Bán Ervin MESZ- HART párttitkárt, alelnőkül Sztergár Jánosi a szakszervezetek megyei titkárát, az építési és közlekedési bizottság elnökéül Dulánszky Jenő mérnököl helyetteséül Arany Ferencnét, a közegészségügyi és népjóléti állandó bizottság elnökéül Bedő Pálné MNDSZ megyei titkárt, alelnőkül Kalauz István bányászt választotta meg a tanács. Az oktatási bizottság élére Emszt Jenő, Kossuth-díjas egyetemi tanárt, alelnőkül Főldesi Herman bányászt, a népművelési bizottság elnökéül Szo- kolszky Istvánt, a pedagógiai főiskola igazgatóját, helyetteséül Barkaszi Ferencnét ,a munkaerőgazdálkodási állandó bizottság elnökéül Kladivó János bányászt, alelnökéül Óvári Péter- nét választották meg. Az állandó bizottságok megválasztása után Varga elvtárs rámutatott arra, hogy sikereinket a Szovjetunió útmutatásának és a Magyar Dolgozók Pártja támogatásának, Pártunk Megyei Bizottsága állandó segítségének köszönhetjük. A beszédet követően bosszú percekig zúgott a taps, a tanácstagok és a tanácsülésen megjelent hallgatóság lelkesen éljenezték Sztálin és Rákosi elvtársakat, győzelmes Pártunkat. A Horthy-rendszer költségvetésének népellenessége Varga Jenő elvtára tetaséaml fogadott beszédét kővetően K sasai Károlyné, a pénzügyi osztály vezetője ismertette Baranya megye 1951. évi költségvetéséi Rámutatott arra, hogy a Horthy-rezsiro. költségvetéseiben cc úri világ romlottsága ós fényűzése tükröződött. A költségvetés iőkiadáaalt a reprezentációs költségek, aa erőszak- szervek fenntartási kiadásai jellemezték. — A felszabadulás előtti kivetések ben csak azok az összegek szerepeitek — mondotta — melyeknek fedezetét a bevételek neon biztosították. Az állami bevételek forrásai a lakosság rendes adói, különböző jövedékei, vámok, illetékek voltak. A vármegyék és a törvényhatóságé jogú városok igyekeztek saját jövedelmüket eltitkolni, hogy minél többet tudjanak az állami költségvetésből ki- hasi tahi. — Jellemző volt a költségvetés szerkezetére az „alapszerű“ kezelés. Ezeket az alapokai költségvetésen kívül kezelték és sok panamára, visszaélésre adtak lehetősséget Ilvcn volt a Baross-Önállósítást alap, amelyből a Gömbös-éra alatt a legnagyobb fasiszták és német barátok üzletnyitásait finanszírozták. — A kiadások csoportosítása személyi és dologi kiadásokra szintén rengeteg visszaélésre adott alkalmat. — óriási adókkal sújtották az alacsony munkabérek miatt amúgy is etoyomorodott dolgozó népet A dolgozók fizették a súlyos fogyasztási adót id. Azért is pusztított például a csecsemőhalandóság, az angolkór és gttmőkór, mert a cukrot a fogyasztási adó annyira megdrágította, hogy ezegényember gyereke, különösen ..az alföldi tanyákon, úgy nőtt fel, hogy nőm is ismerte a cukrot —- Jellemző a régi Magyarország költségvetéseire — mondotta - hogy míg az igazgatási és úgynevezett rendészeti költségek a költségvetésnek kb. 40 százalékát tették ki, a szociális és kulturális kiadások csak 4 százalékát. Ezt követően elmondotta, hogy a gyárosok, grófok é* földosurak gyűlöletes hadát a Szovjet Hadsereg űzte el, és a Szovjetuniónak köszönhető, hogy a romokból rövid pár óv alatt <sohá nem látott virágzás, új élet fakadtII.? és félmillió megyénk jörőéri köliségretese . — A szocialista törvényesség elve megköveteli — folytatta — hogy költségvetésünk szorosan összefüggjön a népgazdasági tervvel. Az idén' eteß Ízben előzték meg a költségvetést az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számain alapuló költségvetési előtervek. Például Baranya megye is megkapta fejlesztési keretszámát. ezen belül készíthette el költségvetési előirányzatát.— A helyi tanácsok megalakulásával a tanácsok hatáskörébe került sok olvan feladat, amely idáig a központi szervek kezelésében volt. Például az általános iskolák tanítóinak illetményeit, vagy a közigazgatás alkalmazottainak illetményeit az egész ország területére a szaktárcák folyósították, ezt ma már a megyei tanácsok végzik saiát területükön. — A feladatok bővülése indokolja a tanács júniusi fejlesztési keretszámával szemben a költségvetés összegének emelkedését 115,401.575 forintra. Részletezte a költségvetés kiadásainak ágazatonkénti megoszlását. Igazgatásra 28 százalékot, gazdálkodásra 23 százalékot, népjóléti célokra 22 százalékot és kulturális célokra a költségvetési előirányzat 27 százalékát fordítjuk. összevetette a Horthy-korszak 4 százalékos népjóléti és kulturális előirányzatával népi demokráciánk kŐlségvetési számadatét! a 49 százalékot. Kiragadott egyes példákat a költségvetés számainak elevenebbé tételére, így elmondotta Kassai Pálné elvtársnő, hogy Pécs város iskolákra fordítandó kiadásai az 1951. évben elérik az elmúlt év hasonló kiadásainak tízszeresét. Ha az 1951. év többletelőirányzatát padokban kívánnák kifejezni, ez azt jelentené, hogy a jövő évben 27 ezer paddal szaporodna iskoláink berendezése. Óvodákra, napközi otthonokra 4 millió 426 ezer 381 forintot iordí- tunk, különösen községeink napközi otthonait fejlesztjük. Ez az összeg az elméit évinek több, mint kétszerese. A többleíelőirányzat- ból 173 darab 30 személyes, nyugágy- gyal, mosdóval, játékpolccal, teljesen felszerelt gyermekotthont állíthatnánk íei _ mondotta. — A rendkívüli kiadások minden tétele — folytatta — szociális, kulturális és népjóléti célokat szolgál. Például a villányi járási 3000 forintért kultúrházat szerel fel, a szigetvári járás 1-1.000 forintot általános iskolái rendbehozatalára fordít, a komlói járás 9 ezer forintos rendkívüli kiadását iskola, gyermek játszó, tér és vándorkönyvtár felszerelésére használja fel. Beszámolt Kaf-sai Károlyné. hogy kormányzatunk elhatározta a költségvetés szabályozását, majd kijelentette: legfontosabb feladatunk ez, Hogy megyénket önállóvá tegyük. Ebhez nagymértékben hozzájárulnak majd a helyi tanácsok, melyeknek meg kell javítaniok a dolgozók adómorálját. Különösen a tanácselnököknek és tanács tagjainak kell az adózás terén is példát mutatniok. Ezután rátért a pénzügyi fegyelem fontosságának méltatására. — Mindenért, ami ebben a megyében pénzügyi vonalon történik, mi vagyunk a felelősek. — fejezte be beszámolóját. — De azt is tudjuk, hogy minden fejlődést, azt is, hogy ma az ország és megyénk pénzügyeit a dolgozók vezethetik, nagy felszabadítónknak, a Szovjetuniónak ée a világ dolgozói nagy vezérének. Sztálin elvtárenak köszönhetjük. Minden közszükségleti cikkből biztosítani tudjuk a dolgozók ellátását A nagy tanosal fogadott ismertetés után Sas’ Miklós elv társ, a tervosztály vezetője számolt be az 1951. évi tervekről. Beszámolt arról, hogy elkészültek az áruforgalmi tervek mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem vonalán. Ez a terv biztosítja a dolgozók, elsősorban a bányászok és az ipari munkások zavartalan áruellátását. Miklós elmondotta, hogy ke- nyérlieztből. tejből, cukorból, sóból burgonyából, de minden iontosabb népélclmczási cikkből biztosítani tudjuk a szükségletek százszázalékos klclégítétéset, Ugyanez vonatkozik a magasabb életszínvonalat biztosító csokoládé- és fűszerárukra, valamint a cukorkákra is. — Az élelmezési front az a terület, ahol az ellenség, a reakció és a titolsta propaganda a legközvetlenebbül támad bennünket. Ezért az élelmicikkekkel való ellátás területén állandóan a legerősebb figyelemmel kell kísérnünk, hogy az ellenség minden támadását már csirájában elfojthassuk. Ebben a munkában a legmesszebb menően kell Pártunkra és a tömegszervezetekre támaszkodnunk, de nem utolsó sorban a megyei, járási és a községi tanácsok tagjaira, akiknek hazafias kötél eségiik, hogy az esetleges, felmerülő nehézségekről azonnal jelentést tegyenek és amennyiben módjuk van arra, saját hatáskörükben — gondolunk Itt elsősorban a népnevelő-munkára — igyekezzenek azokat leküzdeni. Sas Miklós elvtárs rámutatott a továbbiakban arra, hogy ellátásunk ruházati vona'oh is kielégítőnek mondható. pamut- és gyapjúszövetből, valamint selyemből 40 százalékkal jobb ellátást tudunk 1951-ben biztosítani az ideinél. Bejelentette, hogy a kultúra terjesztése érdekében a néprádió és tí- pus-szuperrádiók forgalmát felemel, jük és a közlekedés javítására nagymennyiségű kerékpárt biztosítunk dolgozóink számára. A földmüvesszövetkezeti boltok és a bányavidék bolthálózata fejlesztésének ismertetése után a mezőgazdaság korszerű gépesítésének terveiről beszélt, majd az állattenyésztés fejlesztését előmozdító beruházásokat ismertette. Megyei viszonylatban szarvas- marhaállományunkat 111.500, sertésállományunkat 331.500, lóállományunkat 54.100, juhállományunkat 86.700 darabra emeljük fel. Hatalmas összegeket kapnak állami gazdaságaink és tér- melőszövelkezeti csoportjaink, hogy biztosíthassuk az ipari dolgozók élei - micikkekkcl való tökéletes ellátását. — Gépállomásaink fejlesztésére közel 6 millió forintot fordítunk, ezenkívül még egy megyei gépjavító műhelyt, kél új gépállomást létesítünk, több erőgépet, egyéb gépi felszerelést juttatunk gépállomásainknak. A továbbiakban az oktatási és sport- Jélesttményi keretszámokat ismertette a tervosztály vezetője, majd tetszéssel fogadott beszámolója után szünet következett. Nagyobb erélyt a huláhokkal szemben
