Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-15 / 291. szám

1950 DECEMBER IS ÜÄPJ.O Á lelkes vezetőségválasztó taggyűlés után elaludt a DfSZ-munka a Kesztyűgyárban Deeambar negyedikén választotta *reg a pécsi Kesztyűgyár DlSZ-szer- vezete új vezetőségét- A vezetőségvá­lasztáson meglátszott az üzemi párt- szervezet komoly segítsége. Nem volt fiatal, aki ne értesült volna a Párt, yagy & DÍSZ népnevelőitől a vezetö- eégválasztás jelentőségéről, nem volt Ifi, aki nem tudta volna, hogy a Kom- szomolhoz hasonló, a szovjet ifjúság, küzdelmekkel teli, de dicsőséges útját követni akaró és követni tudó ifjúsági ezervezetet kell a* új vezetőségeknek kiépíteniük a Pari segítségével. A ve-, «eíöségvátasztő taggyűlésen a párt- szervezet nevében Ígéret hangzott el, hogy a DISZ 4 mindenben támogat ja K pártvezetőség, a pártszervezet tag- tafga. Az új vezetőség pedig fogadal­mat tett. hogy komoly szervezeti életet (él, hogy a munkában élenjár. hogy szilárdan halad Pártunk-mutatta {el­felé Ívelő útján. Az ígéreteket nem követik tettek Tlr nap múlott el a vezetőségvó- (bszto taggyűlés óta. Tíz nap alatt szép eredményeiket lehet kiharcolni, do tis nap elég volt anra is, hogy a lelkesedés elszáll jen, hogy elhang­zott ígéretek csak szavak maradjanak főttek nélkül. ,, . Mert a Kesztyűgyárban ez utóbt» .tortént Az üzem DlSZ-szervezete 1 a taggyűlés óta téli álmot alszik, azaz nem is egészen alszik, hiszen hészül a 'Sztálin elvtárs születésnapján rende­zendő kultúrműsorra. De vájjon ez e űz üzemi DISZ egyedüli feladata. Nincsenek a Kesztyűgyárban olyan fiatalok, akik érdemesek lennének a DISZ-tagságra? Akik még nem látja-K «gvan a feladatokat, de értékes segít­ségei nyújthatnának a szervezet mun­kájához? Igyekezeti-e az új vezető­ig arra. hogy mindenki eterje a ter­melésben a 1U0 százalékot? Megszilár­dította e az új vezetőség a kapcso­latait a Párttal, az üzemi pártszer­vezettel, a városi DISZ-bizottsággai ■ Mindez nem érdekli a vezetőséget, amely a kultúrműsortól nem látja a többi feladatot, nem látja azt a nagy­szerű munkát, amit el kell és el le­het végeznie. Mi okozza azt, hogy a kesztyúgyá- ri fiatalok ilyen egysíkúak, miért nem látják a fáktól az erdőt? Nem volt szerencsés intézkedés, hogy a vezetöségválasztás utáni na­pon berendelte a városi DlSZ-bízott- ság két hétre Schmidt Rudolfot, _az üzem DISZ-titkárát. A munka így Sasvári Frigyesnére, a szervezőtitkár­ra hárult, aki bizony még nem szokta meg a vezetést, nem ismeri feladatait. Majdnem minden este a műsor pró­báira jár, elvész a kis problémákban ahelyett, hogy irányítana. Nem tudja, tettek-e fiatalok Sztálin élutái-s szü­letésnapjára mimkalelajániást, nem tudja azt sem, hogy pontosan hány tagja van a szervezetnek. hány fiatal van még a DISZ-en kívül. így termé­szetesen nem is tud megfelelő szerve­ző, agitációs munkát végezni. Pedig újabb fiatalok bevonása a szervezetbe, a DISZ megerősítése újabb káderek­kel, a munkaverseny, munkafelaján­lások szervezése azok a feladatok, melyeket Sasvári elvtársnőnek meg, kellene oldania. A titkárhelyettes nem ismeri teendői! Sasvári elvtársnőt nem világosította fel senki. hogy mit is kell tennie, mint szervező titkárnak, mini a titkár helyettesének. Sem Gadó elvtárs, sem Fried! Antalné elvtársnő, az üzemi párttitkár nem beszélték át vele fel­adatait. De miért nem fordult segít­ségért Sasvári Frigy esne a pártszerve­zet, a DISZ városi bizottsága Jelé? Minden pénteken a politikai iskolán találkoznak a kesztyűgyár DISZ-tag- jai Gadó, elvtárssal. Beszéljék át az iskola előtt vagy után a következő hot feladatait! Értékeljék ki az elmúlt hét eseményeit, és ha probléma merül fel, menjenek a vezetőség tagjai a Molo­tov-utcai DISZ székházba és kérjenek tanácsot az ott dolgozó elvtársalctóL A legnagyobb hiányosság azonban az, hogy pártszervezet segítsége csak a vezetőségválasztásokig tartott. Azóta a pártszervezet kiküldötte nem is vesz részt a DISZ vezetőségi-ülésen, nem foglalkozik az új vezetőségi ta­gokkal. Valii Ilona vezetőségi tag jog­gal jelentette ki: — Ha a pártszervezet és a DISZ felsőbb szervek támogatnak bennün­ket, nem lesz feladat, amit meg ne ol­danánk. mindenben megálljuk majd a helyünket. Ha a pártszervezet teljes tekinté­lyével támogatja a DISZ-szervezctct, nem lesznek olyan fiatalok sem, mint. Balaskó Irén tagjelölt, vagy nővére, akik azért nem tagjai az ifjúsági szer­vezetnek, mert — ... csupa tizenhat-tizennyolc 'érve* fiatal a tagja a DISZ-nek, nem találjuk benne a helyünket." Adjon segítséget a pártszervezet A pártszervezetnek kell megmagya­ráznia népnevelői segítségével, hogy a 20—27 dues „öregeknek“ is a DiSZ- ben a helyük, különösen, ha Pártunk tagjai vagy lagjelöltjei, hiszen rajtuk keresztül irányítja, neveli, tanítja a Párt a fiatalokat, rajtuk keresztül állnak kapcsolatban a pártonkivüliek a munkásosztály élcsapatával. A Kesztyűgyár tíz nappal visszama­rad/ évi tervével. Fokozza hát a fia­talokban a versenylendületet a párt- szervezet, az üzemi szakszervezet. Erre a nagy feladatra, a lemaradás behozására, a béke védelmének, a lerv teljesítésének vörös zászlók-vez.ettc harcára fordítsa a fiatalok lendületét, alkotó akaratát, ifjúi energiáját a Kesztyűgyár DISZ-vezctősége, hogy a vezetőség választó taggyűlésen tett ígé­retek valóraváljanak. Á feladatok nem fejeződtek be a vezetőség megválasz­tásával. éppen ellenkezőleg: most kez­dődtek csak meg! Pellérden jól kihasználták a meghosszabbított határidőt és a termelési szerződéseket a döntő fontosságú ipari növényekre százszázalékig lekötötték Megyénk dolgozó parasztsága ebben see éiwben már több alkalommal volt az elsők között. Most a termelési szerző­dések kihelyezésében nem vagyunk bgyaB- az utolsók, de lehetnénk sok­kal előbb is. A hónap elején még ha- todlr helyen álltunk, ma viszont a he­tedikre csúsztunk vissza 80 százalék­kal Eddig Baranyában 134 község kö­tötte le előirányzatát. Több helyen azonban komoly lemaradás van. En- ,Cek legtöbb esetben az az oka, hogy esem kötik össze a feladatokat, hanem minden egyes feladat megoldására kü­lön bódulnak el a népnevelők és a szövetkezeti aktívák, Kém igy van ez Pcltérd községben, «bol a népnevelők lelke®, jó munkája í«ár lágyrészben meghozta a gyümöl- 1 csúf. MihaJik Péter tanácselnök örömmel matatta meg a lekötött keretet. Gyapotbál már elérték a 100 százalé­kot, ugyanígy e bíbor, a koriander, főzőtök, mák. rostlenkeretük is 100 százalékos, viszont a lencsekeret kicsi­nek bizonyult, mert 140 százalékra kötötték le. .Elmaradás mutatkozik a napraforgónál 99 százalékig jutottak el-VO. kihelyezéssel, a kapor csak 75 százalékos, jobb az olajlen 95-el és a cukorrépa 86 százalékkal. Ennek a két főnt/w cs nagyhasznú növénynek a ki­helyezése most a népnevelők legfonto­sabb feladata. ’ ’ — A mi községünk azelőtt rossz hír­ben állt, ma már büszkék vagyunk arra, hogy csak volt rossz hírürít. Igyekezni lógunk olyan munkát vé­gezni, hogy községünk mindenkor a jók között legyen, — mondja Mihailt elvtárs. . Horváth Géza tisztességben nieg- őszült, élete szebbik felét már a háta- mőgé rakta. Falán .-éppen ezért végzi olyan lelkesedéssel termelési vonalon ■ munkáját, a szövetkezetnél. Építi a fiatalok boldogabb, szebb holnapjait. — Még el sem kezdődött a szerző­désese kötése — mondja —, amikor Horváth Jóska beállított a szövetke­zeti irodába és megkért, hogy jegyez­zem fel, mert szerződési akar kölni cukorrépára, meg gyapotra. Voltak többen is. akik előre bejöttek és kér­ték előjegyzéseket._ Horváth Jóska 800 öl cukorrépát és 800 öl gyapotot szerződött M, szomszédja. Aradi Gyula pedie 400 öl gyapotra, 400 öl napra­forgóra és 200 öl mákra kötött terme­lési szerződést. Horváthnak tavaly is jó cukorrépája volt, az idei termésnél biztosan jobban fog törekedni, mert már többet is kap érte, meg a több- termelési jutalom is ösztönzi, hogy jobban és többet termeljen. Pellérden a kőzépparasztok is szépen kivették részüket a szerződés ele lekötésénél. Dttcány Imre 9 holdon gazdálkodik, 1200 ól bíborhere, G00 öl cukorrépára, 1200 öl napraforgóra és 800 öl olajlenre kötött szerződést. Hasonlóan tett Tóth József G, is, alti szintén 9 holdon gaz­dálkodik és 1400 ölön termel szerző­déses növényeket a jövő tavasszal —, vagy Szabó Péter 12 holdas középpa­raszt, aki egy és negyed holdra kö­tött termelési szerződést, 400 öl gya­potot, 400 öl Cukorrépát, 800 öt nap­raforgót és 400 öl olajlent fog vetni. Erdős Ferenc egy hold és 1000 ölet kötött le, Gáspár Ferenc pedig kerek két holdat. „Leszerződtem, mert látom — mond­ja Gáspár bácsi —, hogy a múlt évben is jól jöttünk ki a szerződéses terme­léssel. A most megkötött szerződésből meg azt látom, hogy sokkal nagyobb előnyökkel termelhetünk, mint tavaly. Ha jó lesz a cukorrépánk, harmadá­val is többet kapunk érte, mint a ren­des ára, mert a töhblcrmelési jutalom szép összeget tesz ki. Ambíciót ad az embernek, ha jobban meg van fizetve a munkája — mond­ja —-, nem is beszélve arról, hogy n művelési előleget éppen akkor kanjuk, pmikor a legszűkebben állunk pénzdol­gában. Ez is nagyon helyes. A vetőmag és ft műtrágya hitelbe van, kamatmen­tesen. ez is mind azt mutatja, hogy gondoskodik rólunk az állam. — Még jól emlékszünk arra, hogy a múltban Ratt.kovics, a kttlák tette zsebre a szerződéses termelés minden hasznát. Nem egyszer dicsekedett vele, hogy milyen, szépen hozott lek'h u cu­korrépa. Most nekünk hozza a hasz­na!. Meg is szántottam a 1öldci répa alá is, meg gyapot alá is, jó 25 centi mélyen, mert ha már van, akkor az jó legyen —, mondja végezetül Gáspár bácsi. Pellérden áttörlek a ináradiság frontját, kudarcot vallott a reakció­sok és a kulákok propagandája, visz- szaszorílották a rémhíreket jó népne­velő munkával. Tavaly még ilyen ered­ményeket nem lehetett elérni, ma vi­szont már a dolgozó parasztság zöme tudja azt, hogy esek akkor lesz lobit cukor, ha termel cukorrépát, csclk ak­kor lesz több ruhaanyag, ha még tőbe rostnövényt és gyapotot termetűnk, ha elegendő nyersanyagot adunk a gyáraknak. — Megmutatjuk, hogy itt f» éppen olyan jól megterem minden, mint bár­hol másutt, — mondja végezetül Mi- halik elviár». — Lesz itt jó rostién és minden egyéb. Kihívjuk a bicsérdi ta­nácsot. versenyre, ki ér el jobb termés­eredményt az ipari növények termelé­sében. Ami még hátra van é® nem lett lekötve, lekötjük, mert teljesíteni akarjuk a téwet. Nálunk emiatt nem lesz hiba. Ma este összehívjuk a nép­nevelőket, megbeszéljük a feladatot, kihelyezzük még ami hátra van és hol­nap jelentjük, hogy Pellérd község dolgozó parasztsága teljesítette felada­tát a szerződések lekötésében. Á Román Munkáspárt a román nép felemelkedésének vezetője és szervezője A román nép felszabadulása óta hatalmas, sikerekben gazdag utat tett meg. Az elmaradt burzsoá föl­desúri elnyomás alatt sínylődő or­szágból. szabad népek hazája lett, amely hatalmas lendülettel fejleszti mezőgazdaságát és iparát. Á román nép hivatott vezetője, sikereinek szervezője, élenjáró harcosa a mun­kásosztály kommunista pártja, a Ro_ mán Munloáspárt. A Román Mun­káspárt, harcos hagyományaihoz hí­ven, következetes szilárdsággal ve­zeti a román népet a szocializmus felépítésének utján. A vadállat! diktatúra idején a román kommunisták a leg- szömyűbb üldözéseknek voltaic ki­téve. A „Döftana” nevű hírhedt {egyház — ahol valaha Ghaorghíu- Dej és Vasile Luca elvtársak is fog­ságukat töltötték — igen sok harcos kommunista sírja lett. A román kommunistákat azonban nem törte meg az üldözés és a fegyház. A győ­zelembe vetett hit erőt adott min­den szenvedés elviselésére és 1944 augusztusában a nagy Szovjetunió, Sztálin elvtárs dicső hadserege el­hozta a román nép számára a sza­badságot. Miután a Szovjet Hadsereg felsza­badította Romániát, a nép életében fordulat állott be. A munkásosztály és a parasztság, élén a Kommunis­ta Párttal, ma pedig a Román Mun­káspárttal, letörte a kizsákmányoló osztályok restaurációs kísérleteit, biztosította az< ország függetlenségét és szuverenitását és létrehozta a Ro­mán Népköztársaságot A Román Munkáspárt megmutat­ta a román dolgozóiénak a felemel­kedés útját és vezeti a harcot az or­szág gazdasági és kulturális átala­kításáért. Ebben a harcban a román munkásosztály és a szövetséges pa­rasztság hatalmas sikereket ért el. Uj ipari vállalatok, új iparágak lé­tesültek, mint például a gép- és szerszámgépgyártás. Gyarapszik a gép- és traktorállomások száma. Az 1950-es év termelési eredményei jelentősen meghaladják az 1948-as eredmények 200 százalékát, A z ötéves terv, amelyet a Ro­mán Munkáspárt, G. Ghe- arghiu-Dej elvérs kezdeményezett, új nagyszerű távlatokat nyitott meg az ország előtt Az előzetes adatok szerint a. termelés az 1950-es szín­vonal több, mint hétszeresére emel­kedik. A terv ugyanakkor a mun­kások és tisztviselők jólétének to­vábbi emelését irányozza elő. A Román Munkáspárt vezetésé­vel a falu dolgozói ráléptek a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás út­jára és ma már több, mint ezer kol­lektív gazdaság működik a Román N épköztársaságban. A Román Munkáspárt és szemé­lyesen Gheorghiu-Dej elvtárs, a ro­mán munkásosztály nagy fia olyan nagyszerű átalakításra mozgósítja a dolgozókat mint a Duna-Fekete- tengeri csatorna építése, vagy mint a hatalvuisméretű, tízéves villamo­sítási terv. A Román Munkáspárt útmutatá­sa alapján a dolgozó nép állama hatalmas erőfeszítéseket fejt ki a kulturális elmaradottság fe'szánio- lására. Nagy sillereket értek el a múlt gyászos örökségének, az anal­fabétizmusnak megszüntetésében, és kétezer különböző iskola, 29 főisko­la, 12 ezer kidtúrotthon, 10 ezer könyvtár bizonyítja a kulturális fel- emelkedés eredményeit A Párt vezeti a harcot a kizsák­mányoló osztályok végleges felszá­molásáért a szocializmus felépíté­séért. és amellett, hogy szüntelen$■ mozgósítja a dolgozó népet a külső és belső ellenség támadásai elleni védelemre, következetesen őrködik a proletárdiktatúra fegyveres erői­nek erősítésén. A Román Népköztársaság a Párt vezetése, a lenini-sztálini tanítások alapján megoldotta a nemzetiségi kérdést. „Országunkban a népek közti testvériség ideológiája, az ál­lam uralkodó ideológiájává vált? — írja a Scanteia, a Román Munkás­párt központi lapja. N agy sikerre] mozgósítja a Ro­mán. Munkáspárt a dolgozó­kat a békeharexa. A roman nép több, mint tízmillió aláírással vála­szolt a stockholmi felhívásra és eze­ket az aláírásoleat a kétkezi és szel­lemi dolgozók nap mint nap kivívott konkrét munkagyőze/mei erősitik meg. A Román Munkáspárt harcának eredményességét bizonyítja a de­cember 3-i tanácsválasztások fényes sikere. A választás eredményei fél­reérthetetlenül bizonyítják, hogy « Párt ötcsztcndös politikája a dolgo­zók teljes helyeslésével ta'álkozik. A választás sikere a munkásosztály és az egész dolgozó nép ragaszkodá­sát jelenti a Párt és annak vezető­je, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a ro­mán nép legnagyobb fia iránt. A Román Munkáspárt Lenin- Sztálin halhatatlan tanításait kö­vetve, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának felbecsülhetet­len értékű tapasztalataira és taná­csaira támaszkodva, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodá­jának segítségével szilárdan és si­keresen vezeti a román népet a szo­cializmus útján. Baranyai nevelőink többsége egyre közelebb kerül népi demokráciánkhoz „Tanítóink, középiskolai és egyete­mi tanáraink egyre közelebb kerülnek népi demokráciánkhoz. Egyre világo­sabban látják munkájuk értelmét és növekvő megbecsülését" — mondta Jóboru Magda elvtársnő az ország- gyűlés VKM költségvetésének vitá­ján. Valóban elmondhatjuk ezt szósze- rint Baranyában is. A nyári szakosí­tó, ideológiai tanfolyamok, a kétéves szakmai és ideológiai, egyéni tovább­képzés és az ide be nem osztott pe­dagógusoknak egyéb szakszervezeti, rádiószemináriumi, olvasóköri képzé­se ezt még csak fokozni fogja. Pedagógusaink nagyobb része megértette azt, hogy marxista-leninis­ta ideológia nélkül nem lehelnek jó nevelők szakmailag sem. Hiába van valakinek jó nevelési módszere, hiá­ba tud hatni a gyerekekre, ha ideo­lógiai tudása nincs — nem jó peda­gógus. Pedagógusaink nagy része szorgal­masan tanulmányozza az élenjáró szovjet pedagógiát és ezt hasznosítja is az iskolai és nevelői munkában. Vannak pedagógusaink, szerencsére többségben, akik az iskolai munkájuk melleit a népneveléssel is foglalkoz­nak. Ilyen például Boldog Vilmos páprádi tanító, aki a cigányok beis­kolázása és a szocialista iskola veze­tése melleit jó népnevelő is. Nem mondhatjuk ezt el Bogyó Ele­mér ivándárdai tanítóról, aki n párt­munkát arra használta fel, hogy a tanítási időt rövidítette meg, vagy egyáltalán nem tanított. Magatartásá­val, kijelentéseivel nem a szocialista nevelést szolgálja. Sípos Károly iba- fai tanító magatartása is erősen kifo­gásolható, mert többszöri figyelmezte­tés ellenére is iszákos és iskolai munkáját hanyagul látja el. Sass János bánfai tanító viszont a makarenkói nevelést iskolájában igyekszik megvalósítani, magatartásá­val pedig példát mulat nemcsak a tanulóknak, hanem a község dolgozói­nak is. A nevelői munka mellett ideo­lógiai fejlettségre mutat Tavi Jenő aranyosgadányi tanító, aki nemcsak jó nevelő, hanem emellett a pedagó­gusok továbbképzésének kérdéseivel is foglalkozik igen jó meglátással. Disztl János baranyaszenigyörgyi ta­nító olyannyira reakciós magatartásé, hogy az V. osztályú földrajzkönyvből a Szovjetunió és a népi demokráciák ismertetésénél kihagyta mindazokat a részeket, melyele ezeknek az országok­nak a szocialista építését, természet- átalakító munkáját írják le. Ilyen romboló tevékenységet nincs módjában tovább űzni, mert ha későn is, ma már nem tanít: a járási tanács eltávolította a becsüle­tes nevelők sorából. Az oldi'-református pap feleségéről illetékes ellenőrző szervek megálla­pították, hogy nem tanít demokrati­kusan. Ezzel szemben van egy- pár református pap-feleség tanítónk, akik úgy tanításukban, mint társa­dalmi munkájukban érvényesítik » demokratikus elveket. Példa erre Cer«, Horváth Jánosné zalátai, Bala Ist­vánná tésenfai református lelkészek foleségei, akik n#ncsak a tanításban, hanem az iskola otthonossá tétele és az ifjúság nevelése terén jó, demo­kratikus munkát, fejtenek ki. Még sok nevelőről nem mondhatjuk el, hogy a materialista világnézet alapján áll és aszerint végzi 5& mun­káját. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megrögzöttek az idealista világ­nézetben. csupán a végső következte­tés levonásához nincs elóg elhatáro­zásuk. K3U őket a mait hamis ideo,- lógiája. Társadalmi szempontból el­fogadják a történelmi materializmus tanításait, tisztában vannak a burzsoá­zia szerepével, de még nem tudják levetkőzni a burzsoá csökevényeket. Ha politikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, az ilyen „átmeneti" világné­zetű pedagógus legtöbbjéből már nem tud a reakció hasznot húzni, aljas céljaira felhasználni. Annál is inkább így van ez, mert nevelőink tisztán látják a múlt és a jelen köz ti különb­séget, látják, hogy ma munkájukat komolyan értékelik, megbecsülik. Tudják, hogy ők is részesei a szo­cializmus építésének, a haladó esz­mék győzelemrevitelének. Wirth Aladár a megyei tanács oktatási osz­tályának személyügyi főejó- adója.

Next

/
Thumbnails
Contents