Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

I 1950 DECEMBER 12 N Ä P L Ő A novemberi széncsatában a legjobb eredményt a vasas! Gradwohl-körlet és az István-abnai Heim István-csapat érte el Nekünk a Szovjetunió az éltető napfény, a szabadság és a béke napja A megyei értekesiet megválaszt ott ti a Magyar - Szovjet Társaság /. kongresszusára küldötteit napló ____________________________________ g ' Kiértékelték a MESZHART-aknák legjobb körleteinek, csapatainak ver- ; tényállását, hogy melyik körlet és csa­pat lett első a novemberi hónap mun­kaversenyében. melyik termelte a leg­több, minőségileg a legjobb cs legol­csóbb szenet. A körletek versenyében a vasas; * Gradwohl István körletaknász bánya­körlete lett az első. A körlet bányászai termelésüket 124.4 százalékra teljesítették, a palaszázalékot 2.5-ről 1.7 száza­lékra csökkentették. A körlet munkaeröellátása 102.4, az egy főre eső átlagteljesítmény 212.1 százalék volt. A körlet bányászai elő- yájási és feltárási tervüket 125 szá­zalékra teljesítették. A Gradwohl-körlet bányászai jó munkájuk elismeréséül megkapják a •körlet vándorzászlót és tiszteletükre meggyujtják Petőfi-aknán a vörös csil­• lagot. A novemberi munkaversenyben a csapatvándorzászlót a fejtési csapatok Rózsa János csapatvezető A Párt Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács határozatát, Rákosi elv- társ beszédét az én csapatom is lelke­sedéssel fogadta. Fejtésem a Ferenc-aknai 4. szint 23-as telepén van. A csapatban jelen­leg nyolcán dolgozunk. A műszak kezdetén úgy osztom be a vájárokai, rcgédvájárckat és a csilléseket, hogy a bányabiztonság szemelőtt tartása mellett minél több szenet tudjunk termelni. Egy napi munkamenetünk a követ­kező: Elsőnek én megyek le a fejtés­be és megvizsgálom, hogy áll a fejtés, .-Pfatalmas új csatája indul el a ma: nappal a begyűjtésnek. Ma kezdődi-: meg megyénk valamennyi községében „kukorica-hét", melynek során új arcba indulnak megyénk egjo-bb nép­nevelői, tanácstagjai, a begyűjtésben ♦ddig is kitűnt dolgozó parasztjai, fcogy behozzuk lemaradásunkat első­sorban a tengéribe gyűjt ésbe-o. de hogy pótolni tudjuk a hiányokat, vala. mennyi többi (terményben is. Hatal­mas új csata indul, melyben a népnév velők, felkeresnek minden dolgozó pa­rasztot, elmagyarázva nekik a béke trs a begyűjtés közötti összefüggést, jigyelmeztetiik arra, hogy becsületbeli kötelessége elegek tenni a begyűjtés­nek. hogy . megyénk minden dolgozó paraszt­jának követnie kell a munkás­osztály, mely erejét megfeszítve dolgozik terveink megvalósításán, országunk építésén, békénk meg­védésén. Baranya megye járási tanácsainak »Inoke-i hétfőn tárgya ták meg a .-ku- korica-hét"-tcl kapcsolatos teendőket. Kz értekezleten a pécsváradi járá- *©:«enyie hívta a megye valamennyi érását, vállalva, hogy vasárnapig be. tárókig az összes hátralékot begyűj­tik. Az értekeztot résztvevői határo­zatot hoztak, hogy a kukorica-hét megindít!ása a lka mából versenyre »ívják Somogy megyét. A mai nappal tehát elindult a ku. íorica-hét. új nagy győzelmeink hete. ■Jóért a biztos győzelem tudatában látunk neki ennek a munkának. Ab­bén a biztos tuda'lban, hogy ez a hét rendkívüli eredményeket fog hozni i hogy a hét folyamán behozzuk azt a lemaradást, ami még mutatkozik a begyűjtés torén. Meg van erre minden lehetőségük, hisz már eddig is született számos szép eredmény a begyűjtés befe­jezéséért folytatott harcban. Több szép eredményt értek el a dolgozó parasztok Kémesen is. így V« József 7 holdas dolgozó paraszt, azon tűk hogy 100 százalékban telje »Stette kötelezettségét C vételi jegyre la ajánlott fel kukoricát. A rózsafai népnevelőknek se kell a Inomszédba menniük, ha jó példát •tarnak említeni a község dolgozó parasztjainak. Elmondhatják, nekik, b«rgy Lovász György elvtárs már 400 százalékra téliesítetté beadási kötelezettségét. N-agypebcrdcn ifjú Bürge János ta- fcác'diiag és özvegy Kovács Béláné mu. tattaik példát a, község dolgozó pa­rasztságának. míg Szentkűtalinon BDopzpod. Játncb tanácselnök- és Tamás között az István-aknai Heim István csapata nyerte el jó munkájával. A csapat vájárai, segédvájárai, csillései a termelési tervet 138 százalékra teljesítették 76 százalékos munka- cröellátás mellett. A palaszázalékukat 3-ról 2.4 százalék­ra csökkentették. A fejtés dolgozói­nak egy főre eső átlaga a novemberi hónapiján 180 százalék. A versenygyőzteseken kívül a leg­jobb körletek a többi bányakerület­ben: Pécsbáuyatelep Hajek József kör­lete, István-aknán Lelovics Imre kör­lete. Fejtési csapatok közül: Pécsbánya- telepen Báráith Ádám fejtési csapata és Vasason Sára Ádám fejtési csapata a legjobbak. A szombati napon nagyot emelke­dett a termelés minden MESZHART- aknán. Eredmények a következők: Pécsbányatelep 130.2 százalék Mecsekszabolcs 118 százalék Vasas 114 3 százalék vájár levele: mennyi faanyagra lesz szükség a S órai munkaidő alatt. Csapatom a fa­anyagot ezután beszállítja és rövid étkezés után azt behordjuk a fejtésbe. Ez a munka 40—45 percig tart. Ami­kor a három alsó munkahelyet fával már elláttuk, három vájár azonnal hozzáfog a széntermeléshez. A továb. biakban a felső részen végezzük el a biztosítási munkát és kezdjük a ter­melést. Amikor a széntermelés már megindult, a 4 csillés — kettő közülük nő — megkezdi a kitermelt szén el­szállítását. Ferenc járnak élen a begyűjtés telje - befej ezeréért. Vannak azonban olyan jelenségek is, melyeknek most a kukorica-hét megindulásával vég.eg el kell tünniök. Jó népnevelő munkával cl kell ér­nünk, hogy ne legyen többé olyan dolgozó paraszt, aki a kulákok hálójába esve maga is kulákmódra cselek­szik. Mert most még vannak ilyenek. — Ilyen Gerényesen Kór,is István 19 holdas középparaszt is. 242 kiló ta. karmánygaboma, 240 kiló burgonya- 420 kiló széna hátraléka volt, amit nem volt hajlandó beadni a dolgozók ál-amának. melynek, pedig gazdaság; megerősödését- nyugodt, gondtalan életét köszönheti. Kóris István hazudott a nép állama képviselőinek, rútul be akarta csapni n dolgozó népet letagadta, hogy van A Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat közösen rendezett pécsi ván­dorgyűlése hétfőn délelőtt megkezdő­dött. A Nagy Lajos-gimnázium biológiai előadótermében mintegy hetven muzeo­lógus jött össze az. ország különböző vidékeiről, hogy résztvegyen a vándor- gyűlés előadásain­Ortufay Gyula, a Múzeumok és Mű­emlékek Országos Központjának elnö­ke nyitotta meg a háromnapos elő­adássorozatot. Hangsúlyozta, hogy ta­nulnunk kell a szovjet tuclománij elmé­letéből és gyakorlatából, majd rámuta­tott a Pravda nyelvtudománnyal fog­lalkozó cikkeire, melyekben maga Sztá­lin etvtárs adott útmutatást. Nekünk is <i marxizmus-leninizmus szellemében kell végeznünk tudományos munkán­kat, s azon kell igyekeznünk, hogy a tudományt a széles néprétegek közkin­csévé tegyük — mondotta. Ezutá-n Banner János tartott megem­lékezést Bella Lajosról, az első nagy felkészültségű és kiváló munkát végző magyar régészről, akinek a napokban ünepeljűk születése 100. évfordulóját. Banner János megemlékezése után Dombai János pécsi régész tartott ve­títettképes ismertetőt a 15 éve folyó zcngővárlconyi ásatásokról, melyekkel a neolitikus kor emberének lakásépít­kezését* életkörülményért kutatja Dosn hogy minden percet kihasználjunk. Ezt teszik a csillések is, akik a 60 csille előirányzat helyett 70—80 csillét szállí­tanak ki egy-egv műszak alatt. -Munka­időnk jó kihasználásával elértük, hogy 1050. évi tervünket már október 14-én befejeztük. Csapatom vállalta, hogy terven fe­lül ez év végéig 3-700 csille szenet ter­mel. Ezt a vállalásunkat végre is hajt­juk és többtcrmelésünk fokozásához új erőt ad a közeledő december 21, Sztálin elvtárs születésnapja Termelé­sünket legalább 100 csillére akarjuk emelni december 21-ig. A csapatban állandóan rendszeres felvilágosító munka folyik, amelynek eredménye egyrészt a’ jó termelés, más­részt, hogy még soha nem volt nálunk igazolatlan müszakmulasztó. Erre büsz­kék is vagyunk és arra is, hogy becsü­letes müszaktcljesftésün-kért megkapjuk a határozatban megállapított hűségju­talmat. Öriil a határozatnak csapatom minden tagja, amely kézzelfogható bi­zonyítéka annak, hogy mennyire meg­becsüli népi demokráciánk a bányá­szok munkáját. Még pár szót akarok mondani a női bányászokról. Többször lőhet hallani rágalmakat, szitkozódást feléjük, amely minden esetben az ellenség hangja. El kell, hogy mondjam: a csapatomban dolgozó kél női csillés, Somossi Paine és Török Gyulámé becsülettel megállják a helyüket. Van rá példa elég. Dolgoz­tunk már 10 órát is egyfolytában- Ek­kor 170 csillét szállítottak ki a rende­zőre, amely gyönyörű teljesítmény. Végezetül pedig csak annyit, hogy minden Ferenc-aknai cs a többi akná­kon dolgozó bányászoknak becsület­beli kötelessége, hogy teljes odaadás­sal járuljon a széntermelés emelésé­hez és segítsen gyorsítani a szocializ­mus építését, a béketábor erősítését. Előre az. új széncsata győzelméért cs ehhez kívánok mindenkinek jószercn- csétl még felesleges terménye-. Később azonban áld érült, hogy háztartás; szükségletén, vafamánl; állatai takar­mányozására szükséges mennyiségen felül 7 mázsa búza, 50 mázsa burgo­nya és 40 mázsa széna feleslege volt. A dolgozók állama még egy tizedét se kérte feleslegeinek, de Kőris Ist­ván még ezt is megtagadta. Az ilyen ember1 nem érdemli meg a .kíméletet keményen el kell vele szemben járni, hadd tudja meg: aki elárulja a dolgozók államát, a dolgozó né­pet, azt a dolgozó nép is kiveti magából. A most meginduló kukorica-héten jó felvilágosító munkáya] el kell ér. niinik, hogy 100 százalékban teljesít­sük előirányzatunkat, hogy bebizonyít­suk: jtt Tito fasiszta bundájának köz. vétlen szomszédságában keményen helyt állunk, őrködünk a béke front­ján s hogy minden harcra, készek va gyünk békénk megvédéséért. bay János beszámolt arról, ho£v a hosszú évek óla folyó nagykilcrjedésíi ásatások még nem hozták meg a tel jes eredményt. A neolitikus és koravaskori gödrök, melyeket emberi lakásoknak feltételezett, erősen összekeveredtek A leletek legtöbbje csak feltevésekre ad lehetőséget s így a kérdés még nyitva áll. Előadását felszólalások köveitek, melyekben az ország kiváló régészei, társadalomkutatói és néurajzj szakem­berei szóltak hozzá a kérdéshez. A ki­alakult viták Ortutay Gyula hozzászó­lásával ért véget. Hétfőn este a háromnapos előadás- sorozat egyik legérdekesebb témájú előadása következett, melyet a járási tanács üléstermében Ortulay Gyula tar tott meg a „A lenini-sztálini nemzeti- ségi elv érvényesítése a magyar nép rajztudományban“ címmel­Ortutay Gyula előadása első részé­ben elmondotta, bogy a tanácskozik soknak éppen az a célja, bogy a szov­jet tudomány nyomán mi is megte­gyünk minden tőlünk telhetőt tiul.j mányszakjaink ideológia tisztasága és szakmai elmélyültsége terén. Majd így folytatta: Éppen a nyelvtudományi vita során a nagy Sztálin útmutató tanulmányai alapján érthette meg mindenki, hogy nine» ipari ttahritrdség, Igazi tudomány Vasárnap délelőtt 9 órakor kez­dődött meg a Magyar-Szovjet Tár­saság baranyamegyei küldöttérte­kezlete. A magyar és szovjet him­nusz elhangzása után Matuz László elvtárs javaslatot tett az elnökség­re, ahová vezetőinket, köztük Szikra Sándor elvtársat, Pártunk megyei titkárát, és legkiválóbb dolgozóin­kat választották be. Ezután Krancz Pál elvtárs elnök megnyitotta az értekezletet. Krancz elvlárs megnyitó szavai után Radó István elviárs, a Dunán­túli Napló felelős szerkesztője tar­tott politikai beszámolót. Rámutatott arra. hogy népünk sa­ját sorsából tanulta meg: vannak eszmék, amelyeket egy szóban is ösz- sze lehet foglalni, abban az egy szó­ban, hogy Szovjetunió. Ezek az esz­mék azok, amelyek legdrágább minden nép számára: a szabadság, a függetlenség, a gaz­dasági és kulturális virágzás, a jó­lét és műveltség a népek testvérisé­ge, a béke. — Történelmünk legsötétebb lapjai azok, amikor hazánkban féktelen szovjeteilenes uszítás garázdálko­dott. Eg az időszak az Eszterházyak, Montenuovók kiskirályságának, a Weisz-Manfrédok, Visnyák és Egy­házmegyei Takarékpénztárak ki­zsákmányolásának korszaka, a bér­rabszolgaság a három millió koldus, a vigasztalan cselédsor, a szellemi insegmunka, emberi megalázás, a csendőrsorlüzek és tömeggyilkossá­gok, a világháborúk korszaka. Nem nehéz az összefüggést megtalálni, a magyar nép rabszolgasorsa és az, akkor tobzódó szovjet ellenesség kö­zött. — Ugyanakkor történelmünk legdi­csőbb időszaka, emberhez méltó éle. tünk, a munkásosztály hatalma, dol­gozó parasztságunk felemelkedése, értelmiségünk megbecsülése, ifjúsá­gunk boldogsága, sokat vérzett ha­zánk szabadsága akkor vált valóra, amikor a Szovjetunió felszabadító fegyverei győzelmet arattak —, most amikor mély testvéri barátság fűz össze bennünket a hatalmas szov­jet néppel. Minél mélyebb ez a barátság, minél bensőségesebb és alkotóbb ez a viszony, annál gyor­sabb a mi fejlődésünk, nyugod- labb építőmunkánk, annál biztonsá­gosabb teremtő békénk. Radó elvtárs beszélt arról, hogy a Szovjetunió megszületése óta az imperialisták minden erővel azon fáradoznak, hogyan lehetne az első munkás-paraszt államot, a megváló, sült szocializmust, a népek nagy reménységét megsemmisíteni. Részletesen ismer­tette azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket most az imperia’isták a har­madik világháború kirobbantására a marxi-lenini tanítás alkotó alkalma­zása nélkül, a marxizmus-lcninizmus sztálini továbbfejlesztésének alkalma­zása nélkül. Ortutay Gyula ezután ismertette a kérdés összefüggését a gyarmati kér­déssel. Rámutatott arra, milyen nagy feladatok várnak a néprajzkutatókra, hogy a gyarmati ncp.ek elnyomásának, szenvedéseinek adatait feltárják. Elő­adása második részében Ortutay vizs gálta a lenini-sztálini nemzetiségi taní­tás magyarországi kutatásokra vonat­kozó feladatait. Rámutatott arra, hogy a parasztság történeti, népi hagyomá­nyai mellett szükséges a munkásosz­tály történetének hagyományait, emlé­keit összegyűjteni- A szovjet folkloris­ták hatalmas kőtelekben adták ki a munkásosztály és nagy vezéreinek har­cait, élettörténetét. — Hadd jelentsem he itt, pécsi ván­dorgyűlésünkön elsőnek — mondotta Ortutay Gyula —, hogy folkloristáink a nagyüzemi munkások, bányászniuk körében hozzálátnak a munkásosztály harci hagyományainak, nagy vezérel küzdelmeire való emlékezések össze; gyűjtéséhez. Ortutay Gyula végül rámutatott arra. hogy néprajzkutatásunknak tanulmá­nyoznia kell a magyar nép történeté­nek Kclet-Európa népei közti kialaku­lását, , ---y r-1“*—*•—» tes znek, de rávilágított arra is, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok nem az imperialistáknak, hanem a Szovjetuniónak és az általa vezetett hatul más béketábornak kedveznelt. Majd népi demokráciánk nagy fej­lődéséről és az e’őriünk álló felada­tokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jó haza fiság mércéje ma a Szov­jetunió iránti szeretet. Aki a Szov. jetunió ellensége, az szabadságunk, függetlenségünk, a béke ellensége, hitvány imperialista ügynök, közön­séges hazaándó. Végül arról szólott, hogy necsak országot építeni tanuljunk a szov­jet népektől, de tanul junk tőlük hős honvédelmet is, hogyan 'keli oda- adóan és áldozatkészen szeretni, ha kell minden erővel meg védelmezni a dolgozók szép, szabad hazáját. — Mi a Szovjetunió felé tígy for­dulunk, mint a virág a napfény fe­lé — fejezte be beszámolóját. —Ne­künk a Szovjetunió az eletető nap­sugár. A szabadság és a béke nap­ja, amely sugarai erejével legyőzi a sötétség minden ármányát. Mi a Szovjetunió, a béke táborában ha­ladunk, mert élni és fejlődni aka­runk. Tudjuk, hogy az igazság és az erő a mi oldalunkon van, tudjuk, hogy a győzelem és a jövő a miénk, m.ert bennünket a lánglelkű, bölcs és forrón szeretett Sztálin elvtárs vezet! A nagy lapssal, vezetőink hosszan­tartó éltetésével fogadott beszéd után Báli József elvtárs, megyei kultúrpro- pagandista szervezeti beszámolót tar­tott. Beszéde elején felhívta a figyelmet, hogy népünk elölt központi kérdés­ként áll s az MSZT Országos Kon­gresszusának is egyik célja ez; ho­gyan tudjuk megakadályozni a há­ború kiterjedését. Szervezeteinkéi minden erővel a béke védelmére Al­ii lsük be. A varsói határozatok vég­rehajtása legfőbb feladatunk a béke védelmében. Az aktívák népszeVüsít- sék a Szovjetunió békeharcát, elért eredményeit. Mindenegyes MSZT- lagnak kötelessége, hogy minél több szovjelbarátot állítson soraink közé. Ezután ráfért az eredményekre és a hiányosságokra. Hangsúlyozta, hogy különösen a dolgozó parasztság és az értelmiség ielé\kell vinnünk a tagto­borzást agitácioS^NUnden. becsületes dolgozónak helye'van a szerveze­tünkben, az ellenséget viszont — mely itt-olt beszüremlett soraink közé, — ki kell rekesztenünk. Döntő hibaként jelölte meg az agitáció elhanyagblá, sát. Ezen a téren különösen bányász­szervezetek állanak rosszul. Most az a feladat, hogy kijavítsuk az agitációs munka hiányait. A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló után szünet következett, majd megkezdődtek a hozzászólások. Me­gyénk legjobb dolgozói, a szerveze tek küldöttei lelkes szavakban szá­moltak be munkájukról, kifejezést ad. tőle elszánt békeakaratuknak ér, a Szovjetunió iránti szerető lüknek. Rein János komlói sztahánovista él­munkás vájár, búnyászlársai üdvözle­tét és a Sozvjctunióhoz való forró ra­gaszkodását tolmácsolta, Farkas Já­nos vajszlói dolgozó paraszt, aki 800 százalékra teljesítette beszolgáltatását, a vajszlói magyar és délszláv dolgo­zók élénk MSZT-szervezeti életérő) számolt be. Késmárki János a rend­őrség nevében tett ígéretet az elszánt békeharcra. Ritzl Béláné kesztyűgyári dolgozó asszony 124 százalékos át­lagteljesítményének felemelését ígér­te meg. A késő délután) órákig tartottak a hozzászólások. Utána a jelölőbizott­ság javaslatára választották meg az I. Országos MSZT Kongresszus kül-' dötteit. A küldöttek a következők: Kövi Béla (Budapest), Rein János (Komló), Kárpáti Ferencné (Sásd), Markovics Karoly (Pécs-Szabolcs), Tompos Klára (Villány). Varga Já­nos" (Pcos), Szabó Anna (Nagynyá- rád), Szabó Gyula (Pécs). Schön Mi- hályné (Mohács), dr Radochay Lajos (Pécs), Miatovics' Miklós (Nagyko- zár), Witner Lőrinc (AVH Határőr­ség), Tóka István. (Pécs), Kristofec Mátyás (Komló), Forche Antalné (Pécs), Bánó József (Pécs) Hesz An­na (Siklós), Buli József (Pécs), Por­teleki László (Pécs), Győri Antal (Pécs), Ritzl Béláné (Pécs), Varga Kálmán (Sósvertike) Győrfi József (Szentlőrinc) és Késmárki János (Pécs). Lelkes hangulatban, az Internacio- nálé eléneklésével ért véget a jó munkát végzett baranyamegyei kül­döttértekezlet. Sztálin elvtárs születésnapjáig napi 100 csillére emeljük termelésünket .4 munkaszervezésnél vigyázunk arra Ma indul awkukorica-hét“ a begyűjtés teljes győzelméért Baranya bomogy megyét, a pécsváradi járás a megye valamennyi járását versenyre hívta A magyar muzeológusoknak a marxizmus-leninizmus szellemében kell dolgozniok Megkezdődött a régészek, néprajzi kutatók cs művészet-történészek pécsi vándorgyűlése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents