Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

r

DUNÁNTÚLI

I^IikpT 0

: :ils JHb mBaaffl ^wr

VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESÜLI ETEK !

A MAI SZAMBANi

A* MDP Körponti Vezctő-ságénck üdvözlete Dolores Ibarrurlhoz (2. o.) — A megyei értekezlet megválasztotta uz MSZT I. kongresszusának küldötteit. (3. o.) —• Baranya Somogy megyét knkorieabegyüjtésl versenyre hívta. (3. o.) A karácsonyi élelmiszerellátást rendelet végrehajtása. (7. o.) — Megnyitott a ..Hare a békéértkiállítás *n a Munkásául túr házban. (8. o.)

r ' Ä

VH. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM

AZ M D P BARANYÁMÉ GYEI pÁ RTBjZ OTT J AC AN A K IÁPJ

ARA ÖO FILLER

KEDD, 1950 DECEMBER U.

Előre a „kukorica-hét“ teljes győzelméért!

A begyűjtés terén és ezen belül a tengeribegyüjtés terén is számos szép eredményt értünk el azóta, hogy felismerve a szeptember, ok. tóber hónapok mulasztását, ismét fokozott erővel fordultunk e rendkívül fontos kérdés félé. Ezek az eredmények azonban ba jelentősek is, még közel sem mondhatók kielégítőknek. Ezt majd csak akkor mondhatjuk el, ha 100 százalék, ban teljesítettük előirányzatunkat és teljes mértékben eleget tettünk becsületbeli, hazafias kötelességünknek.

Begyűjtésben való lemaradásunk különösen kukoricában jelentős, «kár az előirányzatot nézzük, akár a megyék sorrendjét. Van olyan járásunk, ahol még 50 százalék alatt áll a tengeribegyüjtés, az ország 19 megyéje közül pedig 10. helyen állunk tengeribegyüjtés te. kintetében.

Mi az oka ennek a lemaradásnak? Talán az, hogy nincs kuko. rica? Nem termett elegendő a me. gyében?

Nemi Nem ez az oka! Van kukorica, Baranyában még több is, mint másutt, hisz Tolna ma gyét kivéve, sehol az ország egyetlen megyéjében se volt olyan termés kukorica. bál, mint a mi megyénkben. A termés tekintetében másodikok vagyunk az egész országban, de tize. dikek a kukorica-begyűjtésben. Nem lehet azzal magyarázni lemaradásunkat, hogy nincs kukorica.

Van kukorica és a tengeribegyüj, lés sikere nem is a van, vagy nincs, a termett elég, vagy nem termett elég kérdése. A begyűjtés sikere s tgy a tengeribegyűjtés sikere is bare kérdése. Annak a harcnak a kérdése, mely a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztok és a kulákok közt folyik. Annak a harcnak a kérdése ez, melynek folya. mán a kulákok azt magyarázzák a dolgozó parasztságnak, hogy „ne edd be terményedet, ne teljesítsd kötelességedet, hisz úgyis jön a háború", t amelyben a munkásosztály, a dolgozó parasztság legjobbjai azt mondják a dolgozó pa. rasztoknak: add be terményedet, teljesítsd kötelességedet, védd meg c békénket, űzd messze magadtól a háború rémét.

A kulákok és a munkásosztály, a Párt vezette dolgozók érveinek ösz- szecsapása: ez a begyűjtés sikeré, ért folytatott harc lényege. Ennél az összecsapásnál dől el, hogy gyorsan be tudjuk-e hozni lemaradásunkat, hogy gyorsan, becsülettel tcljesftjűk-e kötelességünket a dolgozók államával szemben, kiállva békénk, boldog életűnk megvédéséért. Ha jól érvelünk, jó a felvilágosító munkánk, mi győzünk, ha általánosságokban merül ki a nép. nevelő mondanivalója, ha lélekte- lenül, érvek nélkül végzi népnevelőmunkáját, nem tudja vissza- i verni a kulákok érveit, eredménytelen lesz a fárad0zása. Jó, világos érveléssel kell megmutatnunk a begyűjtés és a béke kérdése közötti összefüggést s hogy boldog, ffczép életünk megvédése követeli' meg tőlünk: teljesítsük teljes mértékben kötelességeinket.

Számos példa bizonyítja azt, ’hogy a dolgozó parasztság eleget ítész kötelességének, ha megérts, miről van szó. Ezt bizonyítja Botz Mihály 10 holdas lánycsóki dolÍ

'ozó paraszt példája is, aki kije- entette, hogy megértette: a begyüj. léssel az ország építését, ezen keresztül a béketábor erősödését s így a béke megvédését szolgálja s miután kötelességének 100 százalékban eleget tett, teljes feleslegét, 300 kiló tengerit és 100 kiló búr.

Az, hogy a román és magyar nép megvalósíthatta testvéri barátságát9 a felszabadító Szovjetuniónak köszönhető

Ünnepélyesen megkezdődött a Magyar-Román Barátsági Hét

célnak elérésére törekszik, mind a két nép a szocializmust építi.

Ezért váll-váU mellett haladhatnak előre é« így is kell előrehaladniok. A két nép érdekei mindig is közösek voltak, de nem találhattak egymásra addig, amíg a fötdesurak és kapitalisták igájában sínylődtek és elnyomó uraik soviniszta gyűlölködést szítottak köztük. A testvéri kötelékek kialakulását és megszilárdulását csakis az tette lehetővé, hogy a hatalmat mtml a két országban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vívta ki, hogy mindkét állam népi demokratikus kormánya következetes politikát folytatott és folytat a nacionalizmus.

a sovinizmus felszámolására, a bizalom és megértés légkörének megteremtésére, a lenini-sztálini nemzetiségi politika érvényesítésére a két nép viszonyában. Mindennek azzal nyílt meg a lehetősége, hogy

a nagy Szovjetunió, o dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országainkat és módot adott arra, hogy n két nép maga vegye kezébe sorsának Irányítását.

Ha ma a román és magyar nép sza badon valósíthatja meg testvériségét, az mindenekelőtt a nagy Szovjetuniónak köszönhető, a szocializmus hazájának, amely támasza a kis népek szabadságának és függetlenségének és a népek testvériségének.

Mezincescn miniszter a román dolgozók forró üdvözlését tolmácsolja

gonyát ajánlott fel „C“ vételi jegyre.

Még élesebben bizonyítja ezt G6- bel János babarci kishaszoubérlö példája. Gőbel Jánosnak beszéltek a népnevelők a békeharcról, a béke megvédése és a begyűjtés teljesítő se közötti összefüggésről. Gőbel János azonban először nem értette, meg pontosan, hogy miről is van szó és csak 50 kiló tengerit aján. lőtt fel. Később azonban gondolkodott Gőbel János a népnevelők szavain. És amikor világos lett előtte minden, maga ment el és felajánlott még két és fél mázsát „C“ vételi jegyre.

Számos ilyen példával lehetne még bizonyítani azt az állítást, ] hogy a begyűjtés sikerének döntő előfeltétele a jó népnevelő munka, az, hogy minden egyes dolgozó pa. raszttal megérttessük: életét, hazáját, jövőjét, békénket védi be gyűjtési kötelezettségének becsülej tes teljesítésével. Van azonban pél-j da arra is, hogy ahol gyenge a felvilágosítás, ahol lélektelenül végzik a népnevelők munkájukat, oh nem is érnek el eredményt. Bogád, Szőke, Vasas, Szilvás, Regenyepél. dája bizonyítja ezt többek között.

A mai nappal „kukorica-hét“ kezdődött a megyében, hogy minden eddiginél lelkesebb, lendülete, sebb munkával behozzuk lemaradásunkat, elsősorban tengeriből, de a többi terményekből is; Ennek a hétnek döntőnek kell lennie a begyűjtés szempontjából. Ez a hét nem jelentheti azt, hogy egyszerűen tovább folytatjuk, vagy. akár bizonyos mértekig fokozzuk is a munkát. Ezen a héten minden erőnket összpontosítva, döntő győzelmet kell aratnunk a begyűjtés frontján. Ennek érdekében azonban meg kell javítanunk népnevelőmunkánkat, elsősorban nem úgy, hogy növeljük a népnevelők számát, hanem ' úgy, hogy megjavítjuk a népnevelő munka minőségét az által, hogy a leg. jobb érvekkel fegyverezzük fel népnevelőinket. Ez a „kukoricá két“ sikerének legdöntőbb előfeltétele.

Természetesen a „kukorica. hét“-en se nélkülözhetjük a kommunisták, tanácstagok, népnevelők példamutatását. Személyes példa, mutatás nélkül a legragyogóbb érvekből is üres fecsegés lesz. Pártunk tagjai, tanácstagjaink, népne. velőink túlnyomórésze már eddig is bebizonyította, hogy megértette a személyes példamutatás jelentőségét és sokkal több olyan példát lehet felhozni, mint Kapusi József piskói tanácstagét, aki 200 kiló tengerit és 150 kiló burgonyát ajánlott fel kötelességének teljesítése után, mint Simon-Tóth József 16 holdas görcsönyi végrehajtóbizottsági tagét, aki még ma is hátralékban van. De egy ilyen példának se szabad lennie. A kommunisták, a népnevelők, tanácstagok fokozott példamu. tatása a másik feltétele a begyűjtési hét sikerének.

Természetesen az eredményes munkához fel kell használnunk az eddigi tapasztalatokat is. Ilyenek már bőségesen állnak rendelkezésünkre. A komlói járásban, mely egyike a legjobb eredményeket el. ért járásoknak, a jó községek népnevelői átmennek segíteni a lemaradt községeknek. Ez jól bevált módszer, tehát általánosítanunk kell. A sellyei járásban nem je. löltek meg súlypontokat, így egyes községekben nem tudtak eredményt elérni. Tanulnunk kell ebből is: a gyengébb, a lemaradottabb községekre nagyobb gondot kell fordítanunk, a járási tanácsoknak foko. zottabban keli támogatniok. Kemse és Zaláta jő eredménye a két község között kialakult versenynek köszönhető: élénkileniink kell a

Vasárnap este az Állami Operaházban rendezett díszelőadással kezdődött meg a Magyar—Román Barátsági Hét. A pompásam feldíszített teremben a magyar politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei mellett megjelentek a barátj országok diplomáciai testületéinek vezetői, illetőleg képviselői Kiszeljowal, a Szovjetunió nagykövetével az élen.

A díszelőadást Majlát Jolán, a Kul- túrkapcsolatok Intézetének főtitkára nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, ünnepi beszéde elején meleg szeretettel köszöntötte a román küldötteket, majd Így folytatta:

— örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együttműködés és rokonérzés, amely népeinket és kormányainkat egymáshoz fűzi, egyre erősödik,

amióta országainkat a nagy Szovjetunió dicsőségéé hadserege felszabadította a fasizmus elnyomása alól.

Román testvéreink

győzelmeinek úgy őrülünk, mint a magánkénak

Beszéde tcr&n emlékeztetett arra, hogya két nép között a testvéri kötelékek fejlődésében jelentős állomás volt a Román Népköztársaságban szeptemberben rendezett Román— Magyar Barátság Hete. Ennek során a magyar küldöttség tagjai megismerkedtek azokkal a hatalma* ered- ményejíkoj, an?eIy'’:j5,H i- román dolgozók, kormányuk es a Román Munkáspárt vezetésével értek el. Ezek a sikerek mély benyomást keltettek és jóleső örömet váltottak ki a mi ha- zánfc fiaiban is, mert hiszen román testvéreink győzelmeit ágy tekintjük, mint sajátjainkat.

— Bizonyos, hogy népeink gyorsan és egészségesen fejlődő testvériségét jelentősen meg fogja erősíteni a magyar—román barátság ez a mostani he^e is — mondotta a továbbiakban Dobi István. — Amikor a román dolgozók, a román közélet, társadalom, taüvészetj és irodalmi élet kiválóságai^ láthatjuk vendégül és személyes élmények során Ismerkedhetünk meg a román művészetnek, irodalomnak további kiemelkedő alkotásaival. „A Román Népköztársaság művészete" című kiállításon megtekinthetjük a román népművészet, képzőművészet és politikai karrikatura kimagasló műveit.

Mískole, Ózd, Pécs és Békéscsaba

dolgozói ts gyönyörködhetnek azokban a népi tánc- és énekszámokban.

amelyeket a román országos szak- szervezeti tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese mutat be. Ez az együttes legutóbb a Szovjetunióban vendégszerepeit nagy sikerrel.

Népeink közös célja a szocializmus békés épílése

— A magyar és román nép barátsága azért virágzik és további fejlődése előtt azért nyílnak a meg a legszebb kilátások — folytatta Dob; István —, mert a két.nép érdekeinek és történelmi múltjának közösségében gyökerezik. Mind a két nép azonos

A hosszantartó, viharos tapssal fogadott beszéd után Eduard Mezincescn miniszter, a román küldöttség vczc-lőÍ

e mondott beszédet. Mindenekelőtt a tornán Népköztársaság dolgozóinak forró, testvéri üdvözletét tolmácsol! a a Barátsági Hét megnyitása alkalmából. A továbbiakban történelmi példákkal elevenítette fel a magyar-román barátság mélyreágazó emlékeit.

— A gyűlöletes fasiszta diktatúra alatt mély.

határozottsággal, önfeláldozással

és rendíthetetlen meggyőződéssé! harcoltak népünk legjobb lial, a konunnnisták, a román és magyar dolgozók barátságáért és harci ■egységéért, a romáit, és magyar , tőkés földesúri kizsákmányolás rendszere éa soviniszta gyűlölet- szitása ellen. '

rá vált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki, — mondotta. Ennek a barátságnak népeink történetében eddig nem ismert új tartalma van, mert alapja népeinik határtalan szeretete és hálája a felszabadító Szovjetunió iránt, amely

hozzásegített minket, hogy saját

kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.

Ez a barátság megingathatatlan, meri országainkban a munkásosztály élenjáró pártjai, a magyar és román nép legjobb fiainak: Rákosi Mátyásnak és Gheorghiu Dej-nek vezetésével'népeinket á proletár-internacionalizmus szellemében nevelik. ElválaszÜialatlan része ez ar európai és ázsiai népi demokráciái nagy barátságának, melyek szorosan tömörülnek nemzeti függetlenségük és szabadságuk biztosítéka, szilárd támaszük és hatalmas pártfogójuk, a nagy Szovjetunió köré.

— Barátságunk két, sorsa felett ÚrHatalma« termelési sikereket eredményez a román nép lelkes munkája

A továbbiakban Mezincescn miniszter ismertette a román dolgozóknak a termelésben elért hatalmas sikereit, amivel a népi demokrácia rendszerét mindjobban megszilárdítják.

—■ Az első ötéves terv küszöbén ál. inni, amely több, mint 1200 milliárd lei beruházást irányoz elő az ipari termelés szektorában. Gheorghiu Dej eb-társ közvetlen irányításával

kidolgoznák országunk villamosítása nagy művének első szakaszát: a tízéves villamosítási tervet.

Ki van Jelölve a fejlődés útja, ki van. nak jelölve a feladatok, amelyek teljesítésével országunkat az egyik legelmaradottabb agrár-ipari Államból

az egyik legfejlettebb ipari-agrárárammá változtatjuk át. Minden előfeltétel megvan arra, hogy a kijelölt batáridőn belül ezeket a feladatokat teljesítsük is.

Megerősödött az állami mezőgazdaság szektora is,

fiatal, életerős hajtások ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének új alapján, a Román Munkáspárt vezetése alatt.

— A dolgozó nép jóléte emelkedik. Az 1949-es év harmadik évnegyedével szemben 12 százalékkal több árut adtak el az állami üzletekben, a fogyasztási szövetkezetekben pedig 118 százalékkal emelkedett az áruk meny. nyisége.

4 kultórlorradalora vívmányaiban a magyar lakosság egyenjogú állampolgárként részesül

ma 2'11.000-re emelkedett. A felsőbbfokú tanintézeteket 48.500 növendék látogatja, többségükben munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Az év első 9 hónapjában 1980 könyv és brosúra jelent meg, közel 43 millió példányban.

— Országunk művészeti élete szintén élénk ütemben fejlődik és mindinkább népi jelleget ölt. 88 állami színházunk működik, köztük 19 vidéken.

községek között f°lyő versenyt: követniük kell a példát a többi járásoknak is.

A felvilágosító munka színvona. Iának eredménye, a fokozott példa- mutatás, a jó tapasztalatok fel- használása: ezek biztosítják első. sorban a „kukorica-hét" sikerét. Mindez azonban csak akkor vezethet biztos eredményhez, ha ugyan, akkor a kulák°k elleni harcot is fokozzuk. Annál is inkább meg kell ezt tennünk, mert a kulákok is fokozzák támadásaikat. És egyre agyafúrtabbul. A villányi járás szá mos községében például nagymenynyiségű kukoricát visznek el a da. rálóba. Főleg a komlói járásban, de a többi járásokban is, kukoricát etetnek csaknem kizárólag az állatokkal, amellett, hogy a legkülönbözőbb furfangokkal próbálják el. rejteni terményeiket, mint például Mecsekpölüskén Dicső János kulák, aki 3 helyen dugta el több, mint 30 mázsa fölöslegét. A kulákok elleni fokozott harc, kíméletlen leleplezésük, szintén döntő előfeltétele a „kukorica-hét" sikerének.

Nagy, kemény küzdelem indult el a mai nappal az egész megyé. ben. Ez a csata, a „kukorica hét"

csatája azonban a győzelem biztos előfeltételeivel indul. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy be. hozzuk lemaradásunkat és teljesít sük begyűjtési előirányzatunkat. Természetesen ezalatt sem szabad megfeledkeznünk egyéb feladatainkról. Ezzel egyidöben kell gyö. zélemre vinnünk a termelési szerződések kötésének ügyét és be kel' fejeznünk a mélyszántást is. Párt- szervezeteink nyújtsák a legna. gyobb fokú segítséget tanácsainknak, hogy -ezt a nagy feladatot si keresőn oldják meg boldog jövőnk, építő békénk érdekéber

— Eredményesen bontakozik ki országunkban a kultúrforradalom is. A múlt sóiét rendszerének szégyenletes maradványa: az analfabétizmus kiküszöbölésére 19.">0-ben közel 700 ezer frni-olvasni nem tudó dolgozó részesült iskolákban és esti tanfolyamokon megfelelő oktatásban.

Az 1940—50-os iskolaévben az összes tanköteles gyermekek megkezdték a tanulást az alsófokú eletnl iskolákban.

A középfokú iskolák tanulóinak szá-